Uj Szó, 1954. február (7. évfolyam, 28-51.szám)

1954-02-03 / 29. szám, szerda

6 m%2G 1954. február 3 A négy nagyhatalom külügyminisztereinek berlini értekezlete Hétfőn, február 1-én a külügyminiszterek a Szovjetunió németországi főbiztosának székhelyén, az Unter den Linden-nen levő épület, ben folytatták ülésüket. Az ülésen V. M. Molotov elnökölt. A miniszterek folytatták a második napirendi ponttal kapcsolatos vitát: »A német kérdésről és az európai biztonság biztosításának f el adatairól.« Bidault előadta a megtárgyalt kérdésekkel kapcsolatos előzetes megjegyzéseit. Újból kijelentette, hogy egyetért a terv alapvonalaival, amelyeket Eden a miniszterek január 29-i ülésén terjesztett elő. Bidault azt állította, hogy ezt a tervet vit

a alapjául lehet venni és fenntartotta magának azt a jogot, hogy a vita folyamán kiegészítő megjegyzéseket tegyen. — Egyelőre a megfigyelő bizottság összetételének kérdésére, amelyről Eden terve beszél, korlátozom megjegyzéseimet — mondotta Bidault. Amint isme retes, az említett terv alapján ennek a bizottságnak a négy hatalom képviselőiből kell állania, semleges személyek részvételével vagy részvétele nélkül és ellenőrzést kell gyakorolnia az össznémet választások megvalósítása felett. Bidault kijelentette, hegy előnyösebbnek tartja azt, hogy a feiügyelöbizottságban részt vegyenek semleges országok képviselői is, ami az ő szava; szerint megkönnyítené a többségi elv érvényesítését a bizottság döntésében. Bidault továbbá V. M. Molotov január 30-i beszédével foglalkozott, amely a szovjet küldöttség első megjegyzéseit tartalmazza Eden tervével kapcsolatban. Bidault kijelentette, hogy Molo. tov megjegyzései pozitív elemének tartja azt a körülményt, hogy ezek ben a megjegyzésekben elismeri a szabad össznémet választások megtartásának jelentőségét. Bidault azonban megkísérelte azt a benyomást kelteni, hogy a valóban szabad választásokat csupán Eden javaslatainak alapján lehet biztosítani A francia külügyminiszter to vábbá foglalkozott V. M. Molotov azzal a kijelentésével, hogy a szovjet kormány kitart amellett, hogy az össznémet választásokból valóban szabad német kormány kerüljön ki, igazi szabadsággal rendelkezzék mind a bel., mind a külpo litikában. Ez Eden tervéből nem következik, amint erre január 30-i beszédében V. M. Molotov rámutatott. Bidault mégis azt állította, hogy a szovjet küldöttség követelménye megfelel azoknak a tételeknek, amelyeket a nyugati hatalmak a Szovjetunióhoz az utóbbi két év alatt intézett jegyzékeikben védel meztek. Bidault kijelentette, hogy Eden terve alapján, úgy, ahogy ő, Bidault, értelmezi a bonni kormány által aláírt külpolitikai kötelezettségek, tehát Németországnak az »európai védelmi közösségbe« való besorolásáról szóló párizsi szerződés is, nem vonatkozna automatikusan egész Németországra. Hozzátette, hogy Franciaország Németország egyesítésének feltételeként nem szabja meg Németországnak a »védelmi közösségbe« való betag lalását, másrészt azonban nem tartja lehetségesnek, hogy ezt megtiltsa Németországnak. Bidault újbói hangsúlyozta, hogy egyetért Eden tervének azon cikkelyeivel, amelyek megállapítják a megszálló hatalmak teljes felügyeletét a németországi választások előkészítése és megvalósítása felett, és amelyek a német demokratikus erők iránti bizalomból származnak. A tényekkel ellentétben Bidault a bonni egyezményt védelmezte, amely állítólag arra irányul, hogy meggyorsítsa a német békeszerződés megkötését, jóllehet általánosan ismeretes, hogy ez az egyezmény az USA-nak, Angliának és Franciaországnak hosszú időre a megszálló hatalmak jogát biztosítja NyugatNémetországban. Bidault után Eden szólalt fel. Kijelentette, hogy a második napirendi pont megfogalmazása, amelyről most a miniszterek tárgyalnak, a német kérdést összefüggésbe hozza az európai biztonság problémájával. Ez Molotov úr megfogalmazása — mondotta Eden — és én teljesen egyetértek azzal, hogy e két problémát helyes ilyen módon felállítani. A német probléma megoldásának — mondotta — magába kell foglainia az európai biztonság biztosítását. Mindnyájan kö telesek vagyunk a német népnek lehetővé tenni, hogy szabadon és demokratikus módon éljen, hogy elfoglalhassa helyét a világ szabadságszerető nemzetei között. Ezt az elvet tartalmazta a potsdami egyezmény é

s Molotov úr erről ja nuár 25-én említést tett. Kötelesek vagyunk támogatni ezt az elvet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ma érvényesíteni lehetne a potsdami egyezmény valamennyi feltételét. Eden kijelentette, hogy egyetért azzal, hogy kezesség kell a német agresszió felújítása ellen és azt állította, hogy a négy hatalom céljai a német kérdésben megegyeznek. Cbak abban térünk el — mondotta — hogyan érjük el ezeket a célokat. Németországot a békeszerető nemzetek közé bekap, csolni Eden állítása szerint csak az »európaä védelmi közösség« útján lehet. Eden ezután megismételte az »európai védelmi közösség« védelmére mondott régi ismert és régen megcáfolt érveléseket és azt állította, hogy ez a közösség állítólag védelmi jellegű és szerinte nem szolgálja a Szovjetunió elleni agresszió előkészítését és nem irá nyu] a német militarizmus felújítására. Eden ezután összefoglalta — saját szavai szerint — a három nyugati hatalom álláspontját abban az értelemben, hogy nem térhetnek vissza »a négyhatalmi ellenőrzés típusáihoz« a potsdami egyezmény szerint és hogy észszerűbbnek tartiák » Németországnak más európai országokkal való egyesítését«. Eden kijelentette, hogy nem akarja követelni, hogy az össznémet kormányt előre kötelezzék »az európai védelmi közösségröl« szóló szerződés elfogadására vagy pedig bármilyen más nemzetközi kötelezettségre, — hozzátette azonban — hogy a nyugati hatalmiak nézete szerint sóhajtani fogják ezt megtenni«. V. M. Molcftovnak azzal a megjegyzésével kapcsolatban, hogy az angol tervben foglalt össznémet választásokra tett javaslatokat a német demokratikus erőkkel szemben táplált bizalmatlanság jellemzi, Eden újból azt állította, hogy az össznémet választásokat a megszálló hatalmak ellenőrzése alatt kell előkészíteni és végrehajtani és megkísérelte újból bizonyítani, hogy ezek a választások a német nép akaratának igazi megnyilvánulási eszközévé válhatnak. Ezután V. M. Molotov beszédet mondott a német kérdésről és az európai biztonság' biztosításának feladatairól. V. M. Molotov beszéde után Anglia, Franciaország és az USA külügyminisztereinek átadta a szovjet küldöttség két javaslatának szövegét: »A szovjet kormány javaslatai a Németországgal kötendő békeszerzödésrök és »A német békeszerződés előkészítéséről és a német békeszerződésről szóló békekonferencia összehívásárók Ezzel az ülés véget ért. A Németországgal való békeszerződés előkészítéséről és a német békeszerződésről szóló békekonferencia összehívása A Szovjetunió javaslata i. Az USA, Anglia, Franciaország és a Szovjetunió kormányai között előzőleg megkötött egyezmény alapján a német békeszerződés előkészítésének eljárásával kapcsolatban a négy nagyhatalom külügyminiszterhelyetteseinek feladatává teszik, hogy három hónapon belül kidolgozzák a német békeszerződés javaslatát. n. Az Egyesült Államok, amelyek fegyveres erővei részt vettek a Németország elleni háborúban, a Németországgal kötendő békeszerződéssel kapcsolatos álláspontjukat előadhatják a békeszerződés javaslata előkészítésének folyamán. m. Számolnak Németország képviselőinek megfelelő részvételével a békeszerződés előkészítésének valamennyi stádiumában. Az ideiglenes német kormány megalakításáig a Németországgal való békeszerződés javaslatainak előkészítésében résztvesznek Kelet-Németország Nyugat-Németország mai koimányainak képviselői. IV. Hat hónapon belül legkésőbb 1954 októberig összehívják a Németországgal kötendö békeszerződés javaslatát megtárgyaló békekonferenciát. Ezen az értekezleten részt vesznek az illetékes érdekelt államok épp úgy, mint Németország képviselői is. Kormányválság Olaszországban k Az olasz köztársasági elnöki iroda jelentette, hogy Einaudi elnök február 1-én tárgyalásokat kezdett az új kormány megalakításáról. Az Unita című lap Fanfani kormányának bukásával kapcsolatos kommentárjában hangsúlyozza, hogy a szavazás elszigetelődést mutatott amelybe a kereszténydemokrata pártot az a kívánsága sodorta, hogy a kormány monopolizálni akarta. „De Gasper. mult év júliusában vereséget szenvedett, mert 16 szavazata hiányzott" írja az Un.ta című lap. Tegnap mór 48 szavazattal volt kevesebbje ... hosszú évek után első ízben a szociáldemokratákkal szoros együttműködésben a parlamenti szavazásban egyesültek a kereszténydemokrata párt és annak kormánya ellen. A liberálisok viselkedtek a legfélénkebben — előzőleg a Pelia. kormányra szavaztak most tartózkodtak a szavazástól. A kereszténydemokra|a főpapság és a kis világi pártok közötti szakadás, amely már a kormány összeállítása előtt megfigyelhető voit, nagyon komollyá vált." P.etro Nenni, az Avanti című lapban írt cikkében hangsúlyozza azt a tényt, hogy a bizalmatlanság megszavazása nem jelenti azt, hogy valamennyi "parlamenti csoport megegyezést ért el, annak szükségességéről, hogy véget kell vetni a kereszténydemokrata párt monopoliumának. A szovjet kormány javaslata a Németországgal kötendő békeszerződésre A németországi háború befejezése óta majdnem 9 év telt el, de Németországnak még mindig nincs békeszerződése. Szét van darabolva és továbbra sincs egyenjogú helyzetben a többi államokkal. Ennek a természetellenes helyzetnek véget kell vetni- Ez megfelel az összes békeszerető nemzetek vágyának. A Németországgal való békeszerződés lehető leggyorsabb megkötése nélkül nem lehet biztosítani igazságos állásfoglalást a német nép jogos nemzeti érdekeivel szemben. A Németországgal való békeszerződés megkötésének nagy jelentősége van az európai béke megszilárdítása szempontjából. A Németországgal való békeszerződés lehetővé teszi azon kérdések végleges megoldását, amelyek a második világháború következtében keletkeztek. E kérdések megoldása az európai államoknak, főleg Németország szomszédainak, amelyek szenvedtek a hitleri agressziótól, legfontosabb létérdeké. A námet békeszerződés megkötése hozzájárul a tartós béke megteremtéséhez. A német békeszerződés megkötésének meggyorsítását .sürgeti az is, hogy a német militarizmus felújításának veszélye nincs kiküszöbölve. pedig ez már két ízbe

n robbantott ki világháborút. A Németországga'i való békeszerződésnek biztosítania kell a német militarizmus és a német 'agresszió felújítása lehetőségének kiküszöbölését. A Németországgal való békeszerződés megkötése a német nép számára megbízható előfeltételeket teremt a békére, hozzájárul Németországnak mint egységes, független, békesizerető államnak a potsdami határozatok alapján való fejlesztéséhez és biztosítja a német nép számára a többi nemzetekkel való békés együttműködés lehetőségét. Ennek alapján a Szovjetunió az Amerikai Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormányai elhatározták, hogy minden késedelem nélkül megkezdik a Németországgal kötendő békeszerződés kidolgozását. A Szovjetunió, az USA, Anglia és Franoiaorsizág kormányai úgy vélik, hogy a békeszerződést az össznémet kormány által képviselt Németország részvételével kell előkészíteni és hogy a német békeszerződésnek a következő alapon kell nyugodnia. A Németországgal való békeszerződés elvei: RÉSZVEVŐK Nagy-Britannia, Szovjetunió, USA, Franoiaország, Lengyelország, Csehszlovákia, Belgium, Hollandia és más államok, amelyek fegyveres erőikkel részt vettek a Németország elleni háborúban. POLITIKAI CIKKELYEK I. Németország felújul mint egységes állam. Ezáltal vége lesz Németország szétdaraboltságának és az egységes Németországnak lehetővé lesz téve, hogy független, demokratikus békeszerető állammá fejlődjék. H. A megszálló hatalmak összes fegyveres erőit vissza kell hívni Németországból legkésőbb egy éven belül a békeszerződés érvénybelépésének napjától számítva. Ezzel egyidejűleg megszüntetik a Németország területén lévő összes idegen katonai támaszpontokat. Hl. A német népnek biztosítani kell a demokratikus jogokat, hogy az összes személyek, akik a német jogrendszer alá tartoznak fajra, nemre, nyelvre vagy vallásra való tekintet nélkül élvezzék az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat, beleszámítva a szólás, sajtó, vallási, politikai, meggyözödési és gyülekezési szabadságot. IV. Németországban biztosítani kell a demokratikus pártok és szervezetek szabad tevékenységét, biztasítani kell számukra azt a jogot, hogy szabadon határozzanak belső ügyeikben, kongresszusokat és gyűléseket rendezzenek, élvezzék a sajtó és kiadási szabadságot. V. Németország területén nem szabad megengedni a demokráciával és a béke megőrzésével szemben ellenséges szervezetek fennállását. VI. A német hadsereg összes volt tagjainak, tehát a tiszteknek és tábornokoknak is, az összes volt náciknak, azokon kívül, akik most töltik le elkövetett bűntetteikért büntetésüket, megadják a polgári és politikai jogokat, épp úgy, mint az összes többi német polgároknak, hogy részt vehessenek a békeszerető demokratikus Németország felépítésében. VII. Németország kötelezi magát, hogy nem lép be semilyen koalícióba vagy katonai szerződésbe, amely bármely olyan hatalom ellen irányul, amely fegyveres erőivel részt vett a Németország elleni háborúban. VHI. Németországra nem rónak semilyen politikai vagy katonai jellegű kötelezettséget, amelyek a Német Szövetségi Köztársaság kormányával és a Német Demokratikus Köztársaság kormányával a német békeszerződés aláírása előtt kötött szerződésekből vagy egyezményekből származnak és amelyek Németország egységes álammá való újjáegyesítése előtt jöttek létre. TERÜLET Németország területét azok a határok határolják, amelyeket a nagyhatalmak potsdami értekezletének határozatai állapítanak meg. GAZDASÁGI CIKKELYEK I. Németországra nem rónak semilyen korlátozást békés gazdaságának fejlesztésében, amely a német nép jólétének növelését van hivatva szolgálni. Németországot nem vetik semilyen korlátozás alá más országokkal való kereskedelmében, a tengeri szállításban és a világpiacokhoz való hozzáférésében. n. Németországot teljesen mentesítik attól a kötelezettségétől, hogy az USA-nak, Nagy-Britanniának, Franciaországnak és a Szovjetuniónak háború utáni államadósságokat fizessen, kivéve a kereskedelmi kötelezettségekből származó adósságokat. KATONAI CIKKELYEK I. Németországnak megengedik, hogy saját nemzeti fegyveres erőket (szárazföldi, légi és tengeri) tartson, amelyek az ország védelmére szükségesek. E fegyveres erők mérettót olyan mértékben fogják korlátozni, hogy megfeleljenek a belső jellegű, a helyi határvédelmi és légelhárító feladatoknak. II. Németországnak engedélyezik katonai anyag és technika termelését, amelynek mennyisége vagy típusai nem léphetik túl azokat a méreteket, amelyek a békeszerződésben megállapított fegyveres erői számára szükségesek. NÉMETORSZÁG ÉS AZ EGYESÜLT NEMZETEK SZERVEZETE Azok az államok, amelyek Németországgal békeszerződést kötöttek, támogatni fogják Németország felvételi kérelmét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. A szirlai helyzet Február 1-én a damaszkuszi rádió közölte a szíriai propaganda és tájékoztatási igazgatóság közleményét, amely szerint január 31-én „a biztonsági erők" alakulatai AszSzuveid városában a Dzsebel-Druz körzetben és a környező falvakban házkutatásokat tartottak és a lakosságtól fegyvereket koboztak el. A „Telegraph" jelentése szerint január 31-én Hama városban összetűzésre került sor a lakosság és a „biztonsági erők" között, amelynek során 20 lakost és öt rendőrt megsebesítettek és egy rendőrt megöltek. Asz-Szuvedd város lakossága támadást intézett a város erődítménye ellen. A lap továbbá jelenti, hogy a Dzsebel-Druz körzet további 17 falujának lakossága csatlakozott a felkelőkhöz, fegyvereket szerzett és a hegyekbe vonult. A Dzsebel-Druz körzetbe való belépés és annak el* hagyása tiltva van.