Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)
1954-01-16 / 13. szám, szombat
4 UJSZ0 1954. január 16. Tézisek Ukrajna Oroszországgal való * újraegyesítésének 300. évfordulója alkalmából Ukrajna Oroszországgal való újraegyesítésének 300. évfordulója (1654—1954) alkalmából a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága által jóváhagyott téziseket adtak ki. A tézisekhez fűzött bevezető emlékeztet a 300 évvel ezelőtt 1654 januárjában történt nagyjelentőségű történelmi eseményre, amikor kikiáltották Ukrajna újraegyesítését Oroszországgal. „Ez a történelmi jelentőségű lépés zárta le a szabadságszerető ukrán népnek az idegen leigázók ellen — hangzik a bevezető rész — az orosz néppel egységes orosz államban való újraegyesüléséért vívott hosszú harcát. Ukrajna Oroszországgal való újraegyesítésének 300. évfordulója kiemelkedő történelmi esemény s nemcsak az ukrán és az orosz nép, hanem a Szovjetunió valamennyi népének nagy ünnepe. Az újraegyesítés óriási jelentőségű volt, a „nyelvét, lakóhelyét, jellemét és történelmét tekintve egyaránt oly közelálló" (Lenin) két nagy nép további történelmi fejlődése szempontjából. Az ukrán nép azzal, hogy sorsát örökre összefűzte a testvéri orosz néppel, kiszabadította magát az idegen iga alól, biztosította saját nemzeti fejlődésének lehetőségét. Ugyanakkor Ukrajna újraegyesítése Oroszországgal sokban elősegítette az orosz állam megerősödését és nemzetközi tekintélyének emelkedését. A közös ellenségek — a cárizmus, a hűbérurak és a kapitalisták — ellen, valamint az idegen hódítók ellen vívott közös harcban nőtt és izmosodott Oroszország és Ukrajna dolgozóinak barátsága. Az imperializmus korszakában e harcot a világ legforradalmibb munkásosztálya, az orosz munkásosztály vezette harcos élcsapata, a kommunista párt irányításával. Az orosz munkásosztály világtörténelmi győzelemre vezette Oroszország népeit az önkényuralommal, majd pedig a földesurakkal és kapitalistákkal szemben. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom egyszesmindenkorra véget' vetett a volt cári Oroszország népeire nehezedő társadalmi és nemzeti elnyomásnak, megteremtette a szocialista nemzetek kialakulásának feltételeit és megvetette e nemze"tek szoros együttműködésének alapjait a kommunista társadalom építésében. A polgárháború és a külföldi intervenció súlyos éveiben a szocialista építés folyamán, a német fasiszta hódítók ellen vívott Nagy Honvédő Háború történelmi harcaiban megerősödött és megedződött az ukrán, az orosz és országunk más népeinek barátsága és testvéri szövetsége. A Szovjetunióban élő népek megbonthatatlan barátsága a soknemzetiségű szovjet szocialista állam egyik legfontosabb alapja és a testvéri szovjet köztársaság sikereinek fő feltétele. A Szovjetunióban élő szabad és egyenjogú népek megbonthatatlan barátságának ihletője a kommunista párt. A kommunista párt vezeti a Szovjetunió népeinek a kommunizmus gyözelniéért vívott harcát és eközben erősíti a munkásosztály és a parasztság szövetségét, a szovjet társadalom megingathatatlan alapját. A párt fáradhatatlanul gondoskodik a Szovjetunió valamennyi népének fejlődéséről, kérlelhetetlen harcot vív a burzsoa-nacionalizmus megnyilvánulásai ellen, s a népek barátságának, a szovjet hazafiságnak és a proletárinternacionalizmus szellemében neveli a szovjet dolgozókat. ' A Szovjetunió népeinek egész történelmi tapasztalata szemléltetően bizonyítja, milyen óriási jelentőségű e népek barátsága a nagy orosz néppel, bizonyítja, hogy országunk összes népeinek — melyek a kommunista párt vezetésével felépítették a szocializmust és ma biztosan haladnak előre a kommunizmus diadala felé — testvéri szövetsége és szoros együttműködése legyőzhetetlen erejű." A nagyjelentőségű történelmi esemény alkalmából kiadott tézisek, kiindulva abból, hogy Ukrajna és Oroszország 1654-ben történt újraegyesülése törvényszerű eredménye volt a két nagy szláv testvérnép, az orosz és az ukrán nép egész előző történelmének, széleskörű és részletes áttekintését adják azoknak a legfontosabb történelmi eseményeknek, amelyek az egyesülés óta napjainkig Ukrajnában lejátszódtak. A tézisek befejező része a következőket állapítja meg: „Pártunk és szovjet kormányunk egész munkásságát áthatja a népbe, az élet minden javát létrehozó munkásoknak és parasztoknak, a történelem igazi alkotóinak erejébe vetett mélységes, hit. A szovjet szocialista állam a kommunizmus építésének legfőbb eszköze. A kommunista párt állandóan gondoskodik a szovjet állam további erősítéséről, hatalmának és védelmi képességének fokozásáról, a munkásosztály és a kolhozparasztság szövetségének, a Szovjetunió népei barátságának és _ szocialista együttműködésének megszilárdításáról. Szent kötelességünk, hogy biztosítsuk a szovjet ország népei egységének és barátságának további szilárdítását, a soknemzetiségű szovjet állam erősítését. Ha országunk népei barátságban élnek, nem félünk sem külső, sem belső ellenségtől. Kudarcot vallottak és a jövőben is kudarcot vallanak a nyugati imperialisták összes olyan gálád kísérletei, hogy ellenségeskedést szítsanak a Szovjetunió népei között, aláássák soknemzetiségű szocialista államunk hatalmát. A szovjet emberek azonban tudják, hogy amíg van kapitalista környezet, az imperialista államok továbbra is becsempésznek hozzánk kémeket, kártevőket, megpróbálják szovjetellenes célokra felhasználni a szétzúzott ellenséges csoportosulások maradványait, aktivizálni a burzsoa-nacionalista elemeket, -feléleszteni egyes emberek tudatában a nacionalista előítéleteket és felhasználni azokat a Szovjetunió népei barátságának aláaknázására A szovjet szocialista köztársaságok és egész nagy hazánk sikereinek és virágzásának egyik legfontosabb feltétele az éberség fokozása az imperialista ragadozók és ügynökségük, a burzsoa-nacionalisták és más árulók ármányaival szemben. A Szovjetunió kommunista építésének sikerei, a népek barátsága | ideológiájának diadala harcra lelkesítik a világ népeit, hogy megszabaduljanak a tőke igájától, hogy a népek között baráti, békés kapcsolatok legyenek. Éljen és erősödjék a Szovjetunió népeinek megbonthatatlan barátsága, nagy hazánk erejének és hatalmának forrása! Marx—Engels—Lenin—Sztálin zászlaja alatt, a kommunista párt vezetésével előre a kommunizmus győzelméhez!" A Szovjetunió Legfelső Tanácsának választásai A moszkvai „Pravda" cikke az európai biztonság kérdéséről A moszkvai »Pravda« közli I. Alekszandrov cikkét '»Az európai biztonság és az ellenségeskedések Európában való szításának politikája« címmel. Az európai országok biztonsága szavatolásának politikája — írja a többi között Alekszandrov — most a legfontosabb nemzetközi problémák egyike. Megoldásától függ az európaj béke sorsa. Az európai politika alapvető fel adatainak az államok közötti együttműködés és barátság szellemében való megoldásáért síkraszálló szovjetunió megcáfolhatatlanul bebizonyította, hogy érdekei elválaszthatatlanok a béke érdekeitől. Az utóbbi íd&ben az európai biztonság témájával egyre gyakrabban foglalkoznak Nyugaton. Feltétlenül figyelembe keli venni azt a tényt, hogy a nyugati hatalmak vezetőinek és a nyugati sajtónak az euró pai biztonság szavatolásával kapcsolatos egyes megnyilatkozásai — közelebbről vizsgálva — komoly kétségeket ébresztenek őszinteségük tekintetében. Alig hogy az ^európai hadsereg« megteremtésére vonatkozó tervek, amelyek a revans és az agresszió nyugatnémetországi erőinek feltámasztására irányulnak — akadályokba ütköznek a nyugateurópai országokban, azon nyomban hangok hallatszanak arról, hogy az »eurőpai hadsereg« hívei állítólag olyasfajta tervezeteket szándékoznak elő terjeszteni, amelyek :>szavatolják« valamennyi európai ország, köztük a Szovjetunió »biztonságát« is. Ugyanakkor az egész rendszer alapjaként ugyanazt az >->európsi hadsereget" indítványozzák, amelye, ket köztudomás szerint a Szovjetunió és a népi demokratikus országok elleni agresszió eszközeként agyaltak ki. A burzsoá sajtó azt állitja. hogy valamilyen új biztonsági rendszer megteremtéséről van szó ^kölcsönös meg nem támadási garanciák« alapján akár az »európai védelmi közösség« és a Szovjetunió között, akár az északatlanti szerződés szervezete (amelynek szerves része lenne ez a »közösség«) és a Szovjetunió között. Ily módon a szóbanforgó »új rend szer« létrehozásának feltételeként az európai államok egyik csoportjának az európai államok másik csoportjával való szembeállítására irányuló politikával hozakodnak elő. Mindenki előtt világos azonban — állapítja meg Alekszandrov — hogy az európai biztonság kérdésének megoldása mindenekelőtt és főképpen az összes európai államok erőfeszítésének egyesítése — függetlenül az államok társadalmi rendszerétől — abban a törekvésben, hogy megindítsák a német militarizmus újjáteremtésének lehetőségét. Európa népei a két világháborúban szerzett tapasztalatokból jó] tudják, hogy a német militarizmus újjáteremtése az agresszió csíráját rejti magában. Csak meg kell engedni a revan. siszta Wehrmacht talpraállítását és a háború máris Európa küszöbén áll. Az úgynevezett »új biztonsági rendszerre« vonatkozó most felvetődött tervek teljesen figyelmen kívül hagyják a két világháború drágán szerzett tanulságait. Nem csak, hogy nem irányoznak elő intézkedéseket egységes, demokratikus, békeszerető, független Németország megteremtésére, hanem ellenkezőleg, Németország széttagoltságának előfeltételéből és abból az előfeltételből indulnak ki, hogy Né metország nyugati területeit bekapcsolják az »európai védelmi közösségbe^ Ennél fogva az »új biztonsági rendszer« terveinek szerzői törvényesíteni és igazolni próbálják Európa csoportokra való széttagolását, elősegítve ezzel ellenségeskedések szitását az európai államok és népek között. Mindezek figyelembevételévei vi lágo s — folytatja a cikkíró —hogy a valóságban a szóbanforgó trendszer* hívei a biztonság semmiféle garanciáját nem akarják nyújtani. A »garanciákról« szóló recsegéseikkel csak zavarba akarják hozni a nyugateurópai országok széles társadalmi köreit és segíteni akarják ez országok reakciós politikusait a párizsi és bonni háborús szerződés parlamenti ratifikálásának keresztülvitelében, úgy tüntetve fel ezeket a szerződéseket, mint valami lyen »biztonsági rendszer« szerves részét. Az agresszív tömbök szervezői — írja befejezésül Alekszandrov — most -békeangyal-* palástot próbálnak magukra ölteni, éppen azért„ mert a Szovjetunió kezdeményezésére harc indult a nemzetközi feszültség enyhítésére és — társadalmi rendszerüktől függetlenül — az összes európai nagy és kis országok igazi biztonsági rendszeré nek megteremtésére irányuló h? ; ladék'alan intézkedések széleskö'" és konkrét programmjának megva i lósítására. j A moszkvai „Pravda" vezércikket közölt a Szovjetunió Legfelső Tanácsának választásaival kapcsolatban, amelyeket 1954. március 14-én fognak megtartani. A vezércikk többek között ezeket mondja: A Szovjetunió Legfelső Tanácsa választásainak országunk életében nagy politikai jelentőségük van. Hazánk további felvirágzásáért, a nemzetgazdaság új, hatalmas fejlődéséért, az összes dolgozók anyagi jólétének rendszeres fokozásáért folytatott harc légkörében fognak lefolyni. ' A szovjet emberek tudják, hogy a párt és a kormány által kitűzött feladatok sikeres teljesítése hozzájárul a munkásosztály és a kolhozparasztság szövetségének még nagyobb megszilárdításához, a szovjet társadalom erkölcsi, politikai egységének további megerősödéséhez, a párt, ä kormány és az egész nép még szorosab egységhez. Mindez még jobban megerősíti szocialista államunk hatalmát, még magasabbra emeli nemzetközi tekintélyét, mint a béke, demokrácia és a szocializmus tábora hatalmas támaszának tekintélyét. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa választásainak előkészítése és maguk a, választások a szovjet államnak a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a nemzetek közötti béke megszilárdításáért, a reakciós agresszív erők ellen folytatott harc légkörében fognak lefolyni. A Szovjetunióval egy táborban áldozatkészen harcolnak a békéért a nagy kínai nép, a népi demokratikus országok dolgozói, a kapitalista országok egyszerű és becsületes embereinek milliói. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa választásainak előkészitésében a pártszervezeteknek részletesen meg kell világítaniok a dolgozók előtt azokat a feladatokat, amelyek országunk előtt állanak a kom-munista építésben, a Szovjetunió egész nemzetgazdasági életszínvonalának további emelésében. Meg kell világítaniok a szovjet kormány külpolitikáját, a jelenlegi nemzetközi helyzetet, a Szovjetunió és a többi békeszerető országok által a nem zetközi feszültség enyhítése érdekében tett konkrét intézkedéseket. Egyben'minden téren meg kell világítani a Szovjetunió alkotmányának nagy elveit, a szovjet polgárok jogait és kötelességeit, a szovjet választási rendszert, mely a legdemokratikusabb választási rendszer a világon, amely minden polgárnak biztosítja választási joga gyakorlását. Ez a felvilágosító munka hozzájárul a dolgozók politikai tevékenységének és szocialista öntudatosságának növeléséhez, a Szovjetunió nemzeteinek még szorosabb tömörüléséhez a nagy építöfeladatok sikeres teljesítéséért folytatott harc. ban. Hozzájárul a szovjet emberek éberségének f0kozásához, népünk és az összes békeszerető nemzetek közötti nemzetközi testvéri szövetség megszilárdításához és kibővítéséhez. Pártunk nagy ereje a tömegekkel való felbonthatatlan szövetségében^ a néppel való szoros egységében rejlik. Éppúgy, mint az előző választási kampányokban, a Szovjetunió Kommunista Pártja ebben az évben is a Szovjetunió Legfelső Tanácsa választásain — egy tömbben láp fel a pártonkívüli' munkásokkal, parasztokkal és értelmiségiekkel. A pártszervezetek még jobban megszilárdítják a kommunisták és pártonkivüliek megbonthatatlan tömbjét és arra fognak törekedni, hogy minden választó aktív részt vegyen a választásokon, a többi dolgozókkal együtt arra fognak törekedni, hogy országunk legfelső államhatalmi szervébe erre érdemes embereket, a kommunista párt ügye iránt odaadó, rendíthetetlen harcosokat válasszanak. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének határozata és a Szovjetunió Legfelső Tanácsa választásainak kiírása a szovjet nép hatalmas politikai és munkaaktivitását idézte elő, a munkásosztály, a kolhozparasztság és a szovjet értelmiség hazafias kezdeményezését. Hazánk dolgozói a választásokra mint nagy, össznépi ünnepre készülnek. A pártszervezeteknek ezt az aktivitást és kezdeményezést a XIX. pártkongresszus, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa V. ülése, az SzI^P KB szeptemberi plenáris ülése határozatainak, valamint a többi nártés kormányhatározatoknak sikeres megvalósítására kell irányítaniok. Változatlanul feszült a helyzet Marokkóban irányuló A marokkói belpolitikai helyzet változatlanul igen feszült. A lapjelentések arról tanúskodnak, hogy a francia gyarmati közigazgatás megtorló intézkedései nem tudták elérni az ügynevezett „pacifikálást". Ezzel kapcsolatban -igen jellemző a Figaro című lap jelentése. A lap megírja, hogy kormánykörökben felvetődött a kérdés, hogy leváltják Guillaume-ot, Franciaország marokkói helytartóját. Guillaume nevéhez fűződnek a gyarmati hatóságoknak a marokkói nemzeti felszabadító mozgalom elnyomására rendszabályai. A Figaro rámutat, hogy ezt a kérdést a. francia minisztertanács legközelebbi ülése vizsgálja meg. A lap véleménye szerint „az aggasztó marokkói helyzet rendezésének szükségessége kényszeríti ki" egy új föhelytartó megválasztását. Kormánykörökben — írja a lap — éppen azért hajlamosak egy polgári személyiség kinevezésére. A kinevezésnek — mind mondják — „megnyugtató" jellegűnek kell lennie." Japán vasutasok tiltakozó mozgalma A háromszázezres létszámú Japán Vasutasok Országos Szakszervezetének tagjai munkalassító mozgalmat kezdtek tiltakozásul a szakszervezeti vezetők elbocsátása ellen. A Japán Mozdonyvezetők Országos Szakszervezetének tagjai január 10-én ugyancsak niunkalassítási mozgalmat kezdtek. Ebben a nozgalomban az országos szakszervezet mintegy 27 tagozata vesz részt, 30.000 taggal. Herriot ünnepélyesen elnöki tisztét A c nemzetgyűlés elnöki hivatalának fogadótermében szerdán reggel, Edouard Herriot ünnepélyesen átadta a nemzetgyűlés elnöki tisztét Le Troquer újonnan megválasztott elnöknek. A parlamenti' képviselőcsoportok legtöbbjének elnöke is részt vett az átadta a nemzetgyűlés Le Troquernek ünnepségen. Jelen volt Jaeques Duclos is, mint a nemzetgyűlés kommunista képviselőcsoportjának elnöke. Le Troquer elnök bejelentette, hogy a nemzetgyűlés — Herriot iránti elismerésének kifejezéseként — a „tiszteletbeli elnök" rendkívüli címet adományozza volt elnökének. Fanfani megkezdte tanácskozásait az új olasz kormány megalakítására Fanfani kijelölt olasz miniszterelnök megkezdte tanácskozásait az új Vormínv mec-l okításáról. A mimsz c ... 'ogadta a különböző -,:„ ont' c -v.>rtok vezetőit, köz- 1 demokratákat, a szocialistákat és tük Togliatti és Scoccimarrót, az | az új fasisztákat. Olasz Kommunista Párt parlamenti csoportjának vezetőit Fanfani azután fogadta a szociál-