Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-04 / 2. szám, hétfő

Vňág proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. január 4, hétfő 30 fillér VII. évfolyam, 2. szám A mai számban: Antonín Zápotocký köztársasági elnök újévi beszéde (1—2. old.) A szovjet kormány mindent megtesz, hogy a népek békében éljenek (3. old.) Az űj esztendő első napja üzemeinkben (4. old ) Szép munkát végzett a libádi EFSz az 1952— -53-as gazdasági évben (5. old.) Rádióműsor (6. old.) tt Udvözlötáviratok az újév alkalmából Antonín Zápotocký köztársasági elnök, Viliam Široký miniszterelnök és Václav Dávid külügyminiszter K. J. Vorosiiovnak, a Szovjetunió Leg. felső Tanácsa Elnöksége elnökének, G. M Malenkovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének és V. M. Molotovnak, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa első alelnökének és a Szovjetunió külügyminiszterének az újév aikalmátból a kővetkező üdvözlő táviratokat küldte: ,,K. J. Voroailov elvtárs, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökének. Tisztelt Elmök elvtárs, fogadja kérem, legszívélyesebb személyes j ^kívánságaimat, valamint az egész csehszlovák nép forró üdvözletét az újév alkalmából. A nagy Szovjetunió, amely a Kommunista Párt vezetésével a kommunizmus épí­tésében új, fényes sikereket ért el a szovjet nép anyagi és kulturális szín vonalának emelésében, a nemzetközi feszültség enyhítéséért és a világ béke és biztonság megszilárdításáért folytatott harcban, győzelmes út­jávai országunk nemzeteinek is ösztönző példát nyújt, és fokozott erő­feszítésre buzdítja a szocializmus építésében és a világbékéért folytatott harcban. Antonín Zápotocký, a Csehszlovák Köztársaság elnöke" „G. M. Malenkov elvtárs, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének. Tisztelt Elnök elvtárs, engedje meg, hogy magam, valamint a Csehszlovák Köztársaság kor­mánya nevében legszívélyesebb jókívániataimnak adjak kifejezést az újév alkalmából. Szilárd meggyőződésem, hogy az újévben a szovjet nép kom munista pártja és a szovjet kormány vezetése alatt a kommunizmus építésében új, fényes sikereket ér el és, hogy a béke, demokrácia és szo­cializmus országainak, valamint a világ minden békeszerető emberének az élén és ezeknek támogatásával az új háborús veszély elhárításáért és a tartós békéért folytatott harcban új sikereket ér el. Viliam Široký, a Csehszíovák Köztársaság miniszterelnöke." „V. M. Molotov elvtárs, a Szovjetunió Minisztertanácsa első alelnökének és külügyminiszterének. a Szovjetunió Tisztelt Miniszter eivtárs, kérem, fogadja legőszintébb jókívánataimat és üdvözletemet az úi év alkalmából Szilárdan hiszem, hogy a szovjet külpolitika mult évi sikerei után a Szovjetunió az elkövetkező évben is a tartós békéért és az új háború veszélyének elhárításáért folytatott kitartó és hősies küzdelmében új, dicső győzelmeket fog elérni. Václav Dávid, a Csehszlovák Köztársaság külügyminisztere." A bratislavai kerület állami gazdaságainak sikerei az ötéves tervben A bratislavai kerületi állami gaz­dasagai a szovjet tapasztalatok ér­vényesítésével, a szocialista miunka. verseny és az érdemszerinti jutalma­zás segítségéve] az első gottwaldi ötéves tervben jelentős sikereket ér. tek el úgy a növényi termelésben, mint az állattenyésztésben. Az állattenyésztésben az állami gazdaságok dolgozói nemcsak az állatok állományának növelésénél értek el jó eredményeket, hanem hasznosságaikat is fokozták. A te­henek állománya 33.6 százalékkal, a sertéseké 30.4 százalékkal, a szarvasmarháké 43.7 százalékkal, a juhoké 39 százalékkal, a baromfié 78 százalékkal, a tyúkoké pedig 29.2 százalékkal növekedett. Míg 1951 ben a súlygyarapodás darabonként és naponta a szarvasmarháknál 0.55 kg volt, addig 1953-ban 0.58 kg-ot tett ki. a sertéseknél pedig a súly­gyarapodás 5.8 százalékkal emelke­dett. A legjobb eredményeket Tabá­csek, Ancsin, Kohútová, Šírka és más dolgozók érték el, éspedig a sertések hizlalásánál. A sertések súlygyarapodása átlag darabonként és naponként számítva 0.5 kg volt. A szarvasmarháknál több mint 1 kg-os súlygyarapodást a következő etetők értek el: Daniéig Trnková, Kolková és mások. Jurina, Gölej, Knyazík és más tehénetetők Mali­nyina módszerének alkalmazásával naponta és darabonként több mint 13 liter tejet fejtek ki. Az állami gazdaságok növényter­mesztési szakaszán is jelentős mér­tékben tért hódítottak az új agro­technikai eljárások, amelyek segít­ségével állandóan fokozni tudták a hektárhozamot, úgy a gabonafélék­nél, mint az ipán növényeknél. A handlovai bányászok örömmel lépik át az új év küszöbét A handlovai bányászok az 1953­évben sikerrel végezték munkáju­kat. Sok munkahelyen kiváló s.ke­reket értek el Megtanulták a munka helyes megszervezését és a? új szov­jet, valamint .saját munkamódszere­ink Következetes alkalmazását, ame­lyek segítségéve' új sikereket értek el. Az ötéves terv utolsó rtegyedévé­ben a handlovai bányászok állandóan emelték teljesítményeiket Októberben 101.2 százalékra novemberben U0.8 százalékra és december 30-ig az ötévé? terv utolsó hónapjának tervét 118.1 százalékra teljesítették. s A bányászok meggyőződtek arról. hog\ a legjobb sikereket azok a munkacsoportok érték el, amelyek jól megszervezték a munkát és követ­kezetesen alkalmazták a legújabb szovjet munkamódszereket Ján Máčai munkacsoportja volt a legjobb az utolsó negyedévben. A Május 1-bá­nyában dolgozik és munkafeladatait sikeresen teljesíti, sőt túlteljesíti azokat. A vájárbrigádok közt lefolyt szocialista munkaversenyben Ondrej Hromádka mukacsoportja lett a győz­tes. Gyorsfejtési módszerrel Pavoi Linkes és Ján Trigiňa munkacsoport, jai kerültek az élre. Az elért sikerek arra kötelezik a handlovai bányá­szokat, hogy a fejtési és előkészítési munkálatokban az .új év folyamán is becsü'ettel teljesítsék megnövekedett feladataikat Antonín Zápotocký köztársasági elnök r m ír m u/evi Antonín Zápotocký köztársasági elnök pénteken, 1954 január else­jén Csehszlovákia népéhez újévi beszédet intézett a csehszlovák rá­dióban. Beszédében a következőket mondotta: Tisztelt polgártársak, elvtársak, testvérek! Űj év kezdetén mindnyájatoknak kivánom, hogy országunkban to­vábbra is megőrizzük a békét és sikeresen keresztülhúzzuk minden háborús úszító terveit, aki orszá­gunkban és világviszonylatban fel akarná forgatni ezt a békét és nyu­galmat. A béke és nyugalom további le­hetőséget jelent számunkra a gyá­rakban, a mezőkön, építkezéseken és munkánk valamennyi többi sza­kaszán végzett becsületes és ered­ményes munka kifejtésére. Egyedül a munkának állandóan növekvő ter­melékenysége, a nemzeti jövedelem gyarapodása és új értékek állandó­an növekvő termelése biztosítja né­pünk élet- és kulturális színvona­lának további emelkedését. Midőn ma, az első ötéves terv beifejezése után mérlegelnünk kell tevékenységünket, é s ki kell érté­kelnünk munkánk eredményeit, azt hiszem, hogy ez a béke megmen­tése után politikánk legnagyobb si­kere. V A köztársaság békéje és nyugal­ma valóban veszélyeztetve volfe. Mindnyájan tudjátok, hogy a hazai reakció a februári puccs előidézé­sével, amellyel meg" akarta hiúsí­tani a köztársaság fejlődését a szo­cializálődás felé, a külföldi hábo rús uszítókkal összeköttetésben már 1948-ban háborúra számított és a háború gyors kirobbantásávai fe­nyegetett. A reakciós emigráció és külföldi ellenségeink soraiba tartozó hábo­rús uszítóknak 1948 évi karácso­nyi beszédemben a következőket izentem: „Semmi sem teljesült jóslataik­bői. A háború nem következett be és erősen hisszük, hogy nem is kö­vetkezik be. Hiába törekszenek és vágynak erre reakciós emigránsaink a külföldi háborús úszitókkai együtt Évről-évre növekszenek a népi de mokiratikus, a háborúellenes erők. Nem ülnek tétlenül ölbetett kézzel. Tudják, hogy lehetetlen csak vágy­ni a békére, lehetetlen csak imád­kozni a békéért, védelmezni kell a békét, keresztül kell húzni a hábo­rús uszítók terveit és küzdeni kell a béke felforgatására és háború elő­idézésére irányuló száridékaik el­len.* A világbéketáborral együtt, leg­jobb barátunkkal és szövetsége­sünkkel, a Szovjetunióval az élen, harcoltunk a béke fenntartásáért. Ezérj a háborús uszítók és az áru­ló emigráció bűnös szándéka* nem teljesültek ebben az ötéves terv. ben. Hisszük, hogy a jövőben sem tel­jesülnék és elszántan tovább állunk a vártán, megakadályozzuk a há­borút, megvédjük a békét és al kötő munkával biztosítjuk csehszlo vák hazánk további felvirágozásá­nak lehetőségét és népe életszínvo­nalának állandó emelkedését a cseh országrészekben és Szlovákiában. A másik siker, amelyre méltán büszkék lehetünk, az új gazdasági építés tervének — első gottwald : ötéves tervünknek — teljesítése. Lezárva ma országaink új gazda sági életének felépítésére irányuló öt éves törekvésünk mérlegét, méltán hivatkozhatunk arra, hpgy sohasem építettünk légvárakat, sohasem ámi tottuk népünket teljesíthetetlen ígé­retekkel, meddő álmokkal és re­ményekkel. Mindig kiemeltük, hogy a jólét és az örömteljes élet útja a kemény és megfeszített munka útja, amelyen akadályok és nehéz, ségek is előadódnak, amelyeket a magunk szorgalmas munkájával, sőt néha áldozatainkkal kell le­küzdenünk. A nemzetgyűlésben 1948. októ­ber 7-én az ötéves tervről szóló törvénytervezet benyújtásakor mon­dott beszédemben a következőket mondottam: » Annak érdekében, hogy élet. és kulturális színvonalunk emelkedhes­sen, feltétlenül teljesíteni kell a tervet, azaz át kell építeni az ipa­ri és mezőgazdasági termelést, ma­gasabb technikai színvonalra kell emelni, el kell érni, hogy többet termeljenek a gyárakban és mező­kön, növelni kell a munkateljesít menyeket és a munka termelékeny­ségét, gyarapítani keli a nemzeti jövedelmet és ezt a nemzeti jöve­delmet azután igazságosan kell szétosztani, hogy jobban, elégedet­tebben és örömtelj epebben élhes­sünk. , Az építést és az átépítést nem azért valósítjuk meg, mintha vala­kinek a jámbor kívánsága lenne, hogy ezt végrehajtsuk. Az építés é9 átépítés fokozott munkát és fo­kozott költségeket jelent.« A továbbiakban hangsúlyoztam, hogy: »Saját munkánk számlájára, sa­ját eszközeink számlájára. saját megtakarításaink és nem átallom kimondani, áldozataink árán kell felépíteni gazdaságunkat és meg­valósítani átépítését.« Az elmúlt őt év nem könnyű és könnyen elérhető sikerek öt éve volt. Voltak nehézségek és akadá­lyok; külső és belső ellenségeink bűnös fondorlatokat, eszeltek ki. So­kakat pánik fogott el és kishitű­ségbe estek. Városaink és falvaink dolgozó népe óriási többsége törhetetlen akaratának és lelkesedésének ered­ményeképpen azonban mindezeket az akadályokat leküzdöltük. Büszkén és önérzettel nézhetjük át az elmúlt öt év mérlegét, amely években országrészeink történelmi jelentőségű fordulatszerű változáso­kon mentek keresztül. Gazdaságunk építésének és át­építésének megvalósítása mindenek­előtt a gazdaság legfőbb láncsze mén: az iparon állott. Előrelátható eredmények szerint már ma meg­állapíthatjuk, hogy az ötéves terv folyamán nagy, azelőtt sohasem tapasztalt fellendülést értünk el az ipari termelés fejlesztésében. Ideiglenes becslés szerint az ipa­ri termelés 1953-ban 1948-hoz vi szonyítva több mint a kétszeresére növekedett, Ipari termelésünk há­ború előtti terjedelméhez viszonyít­va úgy számíthatjuk, hogy 2 U szerte magasabb színvonalon va­gyunk, mint a háború előtti 1937­ben, noha köztársaságunk lakóinak száma lényegesen csökkent. Ezek a tények különösen örven detesek Szlovákia iparának fejlödé. sében. A szlovákiai ipar termelése az elmúlt öt év alatt oly módon nö­vekedett. hogy az 1937-es háború, előtti helyzethez viszonyítva Szlo­vákiában körülbelül 350 százalékos termelési növekedést állapíthatunk meg. Ezek Szlovákia gyors iparosi tását célzó politikánk eredményei amellyel megteremtjük a csehek és szlovákok testvéri köteléke meg szilárdulásának gazdasági alapját. A szocialista ipar fellendítésével egyúttal hozzájárultunk gazdaságunk szocialista szektorának megszilárdí­tásához. Az iparban az első ötéves terv végéig gyakorlatilag felszámol­tuk a kapitalista szektor marad­ványait. Iparunk és főleg gépipa­runk hatalmas fejlesztésével, amely­nek termelése öt év alatt mintegy három és félszeresen növekedett, megteremtettük az egész gazdaság átépítése és építése megvalósításá­nak, országunk védelmi képessége megszilárdításának és a béketábor országai szocialista építésében nvuj" tandó hatékony segítségnek szilárd anyagi alapját. Az 1948-ban kitű­zött eredeti ötéves tervet és fel­adatait nemcsak teljesítettük, ha­nem negyedrészével túlteljesítettük. A kezdeti sikerek 1951-ben az ere­deti terv feladatainak felemelésére késztettek bennünket. Ezeket a fel­emelt tervfeladatokat sikerült úgy­szólván 99 százalékban teljesíteni. Ebből arra következtethetünk, hogy ez a felemelt terv is reális volt és teljesíthető lett volna, ha nem lett volna a Szlánszky bandába tartozó leleplezett és megbüntetett árulók bűnös tevékenysége, vala­mint sok hiba és hiányosság, ame­lyek egyes helyeken nemcsak lent, hanem gazdaságunk vezető szervei­ben is felmerültek. Tudunk ezekről a hiányosságok­jói és hibákról, nem leplezgetjük őket. Éppen ellenkezőleg, igyek­szünk feltárni, megállapítani és helyrehozni őket. Az eddig elért eredmények azt mutatják, hogy elegendő erőnk, képességünk és le­hetőséglink van valamennyi hiá­nyosság kiküszöbölésére, a nehéz­ségek leküzdésére, a szocializmus és ezze] köztársaságunk nemzetei boldog élete felépítésének biztosí­tására. A köztársaság és a szocializmus ellenségei természetesen minden ne­hézségnek örülnek és szeretnék el­hitetni a világgal, hogy ezek a ne­hézségek szocialista építésünk csőd­jét jelzik. Reményeik és számítá­saik épp olyan meddőeknek bizo­nyulnak, mint amilyen meddőeknek bizonyultak mostanáig összes szá­mításaik és kísérleteik arra. hogy lötérítsenek bennünket az új szo­cialista élet építésének megkezdett útjáról. Nem szabad, hogy kárörvendő törekvésük bennünket saját hibá­ink és fogyatékosságaink takarga­tására és eltitkolására vezessenek. Gyakran tettek és még tesznek kí­sérleteket nálunk a hibák leplezé­sére és a bírálat elfojtására. Ez el­len egész kommunista pártunknak, a Nemzeti Arcvonalnak és a kor. má.nynak telje s erővel . küzdenie kell. Az 1953. szeptember 15-i kor­mánynyilatkozat váljék a gazdasá­gunk fejlődését fékező, a szükség­letek és igények egyre növekvő ki­elégítésének lehetőségét lassító ösz­szes hiányosságok, fogyatékosságok és helytelenségek ellen folytatott széleskörű harc igaz i alapjává. Ez alkalommal fel akarom hívni a figyelmet^ különösen mezőgazda­sági termelésünk kérdéseire. Lakos­ságunk egyre növekvő életszínvo­nala természetesen magával hazza az élelmiszergyártás terén az ?gy­re növekvő követelményeket is. Mezőgazdasági termelésünk fej­lődése azonban ma nem felel meg ezeknek a fokozott követelmények­nek A mezőgazdasági termelés jó­val elmaradt az ipari termelés fej­lődése "if'gött. Ebből ered sok köz­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents