Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-15 / 12. szám, péntek

HB81 ifimiár W.. I&SZ0 PÁKTELET Harcoljunk a formalizmus ellen a járási pártbizottságok teljes ülései Járási pártbizottságaink nagy fel­adatok előtt állnak. Központi bi­zottságiunk vezető tagjainak orszá­gos jelentőségű beszámolói után a napokban összeült a somorjai járási pártbizottság, hogy a beszédekből eredő problémákat megvitassák. Mi­halik elvtárs, a vezető titkár a párt- és a munkafegyelem megszi­lárdításával foglalkozott és azzal is, hogy a jövőben ki kell szélesí­teni a tömegpolitikai munkát. A somorjai járási pártbizottság teljes üléséről volt szó és bizony a titkári beszámolóban csak annyit hallottunk a,járásról, hogy továbbra is a munkásosztály és a parasztság szövetségiének megszilárdítására kell törekedni, hogy a járás földterüle­tének 97 százalékán nagyüzemi gaz­dálkodást folytatnak. Igaz, szó esett a rosszul működő EFSz-ekröl is, a csölleiröl, a kalinkovóiról, a tejfalu­siról, a malinovóiról és a tomaso­vóiról, de a sikertelenségeknek a beszámoló szerint csak egy oka van, a rossz munkaszervezés. Ez azonban azért állhat elő, mert a járási párt­bizottság felületesen ismeri a járás alapszervezeteinek munkáját és nem biztosította politikai munkával a munka megszervezését. Jó volt, hogy a járás globális ter­vének teljesítéséről beszélt, hiszen egyetlen beszámolóban sem marad­hatnak el az eredmények és ez fényt vet a pártbizottság jó vagy rossz munkájára is. De az eredmény meg­kívánná az eléréséhez vezető út részletes ismertetését ls. Mihalik elvtárs beszámolójában bizony csak arra szorítkozott, hogy Novotny és Bacüek elvtársak nagyjelentőségű beszédét elismételje, holott ezt nem­csak pártbizottságunk tagjainak és a párttagoknak kell ismerniök az újságokból, hanem hazánk minden becsületes polgárának is. Ha a Prá­gában elhangzott beszédek után Ba­cílek elvtárs azt tartotta a legszük­ségesebbnek, hogy Szlovákia vi­szonyaira alkalmazza, akkor a so­morjai pártbizottság ülésén Mihalik elvtársnak járására kellett volna al­kalmazni azokat az irányelvéket, amelyeket pártunk központi bizott­sága kitűzött. A pártbizottság ülésének egyik sarkalatos pontja az „alkotmány ­törvényjavaslat a nemzeti bizottsá­gokról" cimü brosúra megvitatása volt. De hogy gondolják Somorján e nagyszabású intézkedés megvita­tását ? Mihalik elvtárs személyesen hallotta Cepiéka elvtárs beszédét a vezető titkárok országos értekez­letén és mire hazaért, elfelejtette, hogy a járási pártbizottság munkája egyoldalú lesz, ha a bizottságai ta­gok csak formálisan vesznek részt az ülésen, vagyis ha a gyűlés anya­gát nem tanulmányozzák át elég tüzetesen. Hogyan lehetett volna hát Somorján a törvényjavaslat megbeszélése eredményes, amikor a pártbizottság tagjai, nemcsak hogy nem ismerték, hanem el sem olvas­ták az ülés anyagát. Aztán csodál­kozunk, hogy az ülésen részvevők nem vettek aktívan részt a vitában. Mihalik elvtárs tudhatná a leg­jobban, hogy ilyen ülésen nem az a legfontosabb, hogyha Novotny elv­társ azt mondotta: „Ismeretes, hogy a propagandistamunka színvonalát és hatékonyságát elméleti fejlettsé. ge határozza meg", akkor ö ezt szó­ról szóra elismételje, hanem, hogy a megállapítást elemezze és annak minden szavát a somorjai járásra vonatkoztassa. Másképpen nézett volna ki a dolog, ha ennél a pont nál arról beszél Mihalik elvtárs, hogy Želinka, az úszori pártszerve zet propagandistája nem vesz részt a szemináriumokon, tehát fékezi a propagandamunka színvonalát és hatékonyságát. És rögtön meg is mondja, mi a teendő az észrevétel­lel kapcsolatban. * Vagy ha arról szól, hogy a kalinkovói, gklenárko­vói és a stefankovói alapszerveze. tek nem tartják magukat a párt alapszabályzatához, akkor a párt bizottsági tagok figyelmét egy igen súlyos probléma megoldására irá­nyítja. No de ez nem így történt, és ez hatással volt a vitára is. A délelőtt folyamán a pártbizottsági tagok hallgatták, vagy ha szóltak, akkor az alkotmánytörvényjavaslat olyan pontjára utaltak, amelyeket egysze ri hallás után képtelenek voltak megérteni. Hiányzott a pártbizott­ság tagjainál az anyag alapos is­merete, így a vitától nem is lehe­tett többet vámi. Azonban az alkotmánytörvény­jiavaslat csak egyik pontja volt az ülésnek, a másik, aimi semmivel sem kisebb jelentőségű, hogy a járási pártbizottságnak mi a feladata a nemzeti bizottságokba való válasz­tásokig, milyen előkészületet kell tenni a pártmunka, a helyi és a já­rási nemzeti bizottságok munkájá­nak megjavítására. Kovács elvtárs vitafelszólalásában megemlítette, hogy a somorjai helyi nemzeti bizottság munkája nem ki­elégítő. Sidó tanácstag minden ko­molyabb intézkedésekor opportunis­ta magatartást tanúsít. Stepková elv-társnő, aki szintén a HNB-én dolgozik és aki 1936 óta pártunk tagja, megtámadja a tanítót azért, mert az alkotmánytörvény szelle ­mében a szabad vallásgyakorlás mellett foglalt állást. Másszóval azért nem tetszik Stepkovának a tanító, mert nem toborozza a gye­rekeket hittanra. Stepková kíván, ságának teljesítése nem lehet fel­adata a néptanítónak, mint ahogy az sem, hogy üldözze azokat a gyer­mekeket, akik még hittanórára jár­nak. A somorjai Jednota és a gombai állami birtok helyi szervezete fele­lőtlen munkát végez. Itt a vezetők a párttekol'átzás anyagát, Novotny és Bacílek elvtársak referátumát máig is postán pihentetik. Ha ezért a sú­lyos felelőtlenségért bírálják a párt­elnököket, közömbösen azt válaszol, ják, hogy ezekre az anyagokra nincs pénze a pártszervezetnek. De mire van hát? Beszélni sem kellene ar­ról, hogy ilyen pártelnökökre sem a Jednotánál, sem pedig az állami birtokon nincs szükség. Az ilyen pártelnökök csak fékezik a párt­munkát, a tagok elméleti színvona Iának emelését. Néhány pártszervezetben — mon dotta Kovács elvtárs -.— (Kalinko­vo, Sklenárovo, Štefánikovo és Do- borgaz) az elvtársak a pártsajtó­ban megjelent cikkekkel sem fog­lalkoznak. A pártbizottságnak kon­krét intézkedéseket kell tenni, hogy a választásokig emeljen a pártszer­vezetek színvonalán. Jirák elvtárs, az úszori pártszer­vezet instruktora elmondotta, hogy a tagjelöltekben nincs érdeklődés a pártmunka iránt. Nem járnak rend­szeresen gyűlésre. De hogy mi en. nek az oka, hogv a tagok passzivi­tása nem az alapszervezetek gyen­geségében rejlik-e, arról nem be­szélt. Čepička elvtárs azt mondot. ta a vezető titkárok értekezletén: „A tapasztalatok azonban azt mu­tatják, hogy a tagok passzivitásá­nak fő oka abban rejlik, hogy nem törődnek kellőképpen a párt alap­szabályzata szellemében való rend­szeres nevelésükkel maguk a párt­szervezetek, hogy nem fejlesztik ki teljesen a párt politikai és szer­vezési életét, a párttagoknak' nincs lehetőségük arra, hogy teljesíthes­sék pártkötelességüket és felhasz. nálhassák az alapszabályzat által adott jogaikat.'' Mi következik ebből? Az, hogy az úszori alapszervezet vezetőségének nem elégséges csupán örömmel fo­gadni a pártba jelentkező fiatalt, kezébe nyomni a kérdőívet és azt hinni, hogy ezzel rendbehozott min­dent, ahogy ezt eddig tették, hanem tájékoztatni kell a jelöltet, hogy a gyűlés látogatása a párttag köte­lességének minimuma. Nem beszél­ve arról, hogy még Uszoron is bi­zonyos követelményekkel kell járnia a pártba való belépésnek. Objeská elvtársnő vitafelszólalá­sában elmondotta, hogy a helyi nemzeti bizottság elnökének, Bedná. rik elvtársnak a munkájával nincse­nek megelégedve. Keveset törődik a párt irányvonalának gyakorlati megvalósításával. Éppen ezért mást fognak választani a HNB élére, olyan embert, aki példás volt a munkában és példás politikai tevé­kenységében is. Kiss elvtárs, a já­rási állami gazdaságok vezetője ar ról beszélt, hogy a tapasztalat azt mutatja,, ahol a HNB jói működött, ott az EFSz sem küzdött nehézsé­gekkel. A választásokig tehát az a feladat vár ránk, hogy a kormány­zás legalsóbb szervébe olyanokat je­löljünk, akik odaadóak rendszerünk­höz, akik előbbre tudják vinni szo­fcialista építésünk Ügyét. Petriha elvtárs, a járási r^arxista oktató, a pártiskolázáis során felme­rülő hiányosságokról szólít. Elmon­dotta, hogy a propagandisták sok esetben mechanikusan keizeiik a kér. déseket. — A részvevőket érdekli az iskolá­zás, — mondotta — de ez az érdek­lődés elvész, ha propagandistáink csak az előadott anyag olvasására szorítkoznak. Néhányszor aat tapasz­taltuk, hogy az iskolát látogató pár. tohkívülieknek jobb a teljesítményük és az iskola látogatása is fegyelme­zettebb. Azon kell lennünk, hogy párttagjaink és pártjelöltjeink jó példával járjanak elől mind a tanu­lásban, mind az Iskola iátogatásá­ban. Végül Csáp elvtárs nemzetgyűlési képviselő értékelte a viitiafelszólalá­sokat. Hangsúlyozta, hogy helyes a járási pártbizottság tagjainak fel­színre hozni a hibákat, de hozzák fel­színre eredményeinket is, amelyeket a Győzelmes Február után értünk el. Kifogásolta, hogy a somorjai járás mezőgazdasági játrás, mégis az EFSz. ékről alig esett szó. Pedig nagyon komoly feladata a járási pártbizott­ságnak a meglévő szövetkezetek megszilárdítása és további támoga­tása. No de ezekről azért nem esett szó, mert Mihalik elvtárs titkári beszá­molójában elkerülte ezeket a kérdé. seket. Pedig a vitafelszólalásokból kitűnt, hogy a somorjai járásban még egész sor kérdés megoldatlan. Miihialik elvtárs éppen ezekre a kér­désekre irányih&tta volna a főfigyel­met. Malinovón történetesen a kö­zépparasztok külön akarnak válni a földnélküliektől, két külön szövetke. zet megalakításán munkáikodnak. Ez a jelenség nagyon iis megkívánná, hogy a járási pártbizottság foglal­kozzék vele. Ügy nem lehet meg­előzni e káros jelenségnek elterjedé­sét, ha kifelejtik az ülés programm­jábó'l. Mihalik elvtárs beszámol 5jából azt éreztük, hogy a somorjai járásban minden a legmiagyobb rendben van, nincsenek hiányosságok, amelyeket a helyi pártszervezetek és a HNB mun­kájából még szépen ki lehetne kü­szöbölni a választásokig. Azt érez. tük a beszámolóból, hogy a somor­jai járásban már az osztályharcot is megvívták a kuMlkok eli'en, mert még a vitafelszólalásban sem esett erről szó. Az a nagy tanulság a somorjai já­rási pártbizottság üléséből, hogy egyetlen ülé s sem járhat eredménnyel a helyzet konkrét felismerése nélkül, ha járási méretben legjobb eredmé­nyeinkről és a munkánkat fékező hiányosságainkról nem beszélünk. Mács József A bratislavai vasútvonal nehéztonnásainak sikerei Különböző szovjet munkamódsze­reken kívül á bratislavai vasútvo­nal dolgozói nagy sikerrel alkalmaz­zák a nehéztonnás munkamódszert. Ennek a szovjet munkamódszernek P. K. Krivonosz mozdonyvezető, a szocialista munka hőse volt a meg­alapítója. Ennek a munkamódszer­nek a segítségével vasútasaink fo­kozzák a mozdony kilométertelje­sítményét és meggyorsítják a vasúti kocsik forgalmát. A bratislavai vasútvonal nehézton­násai a téli időszakban is szép mun­kasikerekkel dicsekedhetnek. Decem. berben a mozdony vezető-szakaszok terven felül- 20Í.318 tonnával több teherárut szállító 622 nagytávolsá­got megtevő tehervonatot helyeztek forgalomba. Ennek a szállítmánynak a továbbítására, a nehéztonnások segítsége nélkül decemberben to­vábbi 30 nagytávoláágra indított te­hervonatot kellett volna üzembe ál­lítani és minden egyes szerelvény 1.500 tonna rakománnyal lett volna megterhelve. Ezeknek a vonatoknak a. forgalomba helyezése 542 tonna fűtőanyagot vett volna igénybe, amit a nehéztonnás munkamódszer beve­zetésével megtakarítottak. Eden rádióbeszéde a külügyminiszterek berlini értekezletéről Eden, Nagy-Britannia külügymi­nisztere január 11-én a londoni rá­dióban beszédet mondott a négy hatalom külügyminisztereinek ber­lini tanácskozásáról. Eden azt mondotta, hogy a „nyu­gati hatalmak óhajtják a megegye­zést", ugyanakkor azonban mégis­métli a nyugati hatalmaknak azt a korábbi feltételét, hogy „Német­ország egyesítésének első lépése csak az össznémet választás lehet", tehát nem tartja szükségesnék, hogy a választásokat össznémet kormány készítse elő. Az angol külügyminiszter hangoz­tatta, hogy a nyugati hatalmak külpolitikájuk alapjának továbbra is az Atlanti Szövetséget, Európában pedig az úgynevezett európai vé­delmi közösség megteremtését te­kintik, elismerte azonban, hogy „in­dokolt lenne a Szovjetunió részéről, hogy biztosítékot követeljen arra, hogy az újraegyesített Németor­szág nem tanúsít újra támadó ma­gatartást és nem fenyegeti majd Oroszország biztonságát. Ez érthető kívánság, még olyan ország részé­ről is, amely olyan nagy és hatal­mas, mint a Szovjetunió". Eden közvetlenül a berlini tanács­kozásról szólva hangoztatta, hogy „minden eredményes nemzetközi tárgyalás szempontjából fontos az engedékenység" és hozzátette, „re­mélem, hogy Berlinben ez a szel­lem mindkét részről érvényesül majd. Fanfanit kormányalakítással bízták meg Einaudi, Olaszország köztársasá­gi elnöke kormányalakítással bízta meg Fanfani volt belügyminisztert, aki a megbízást elfogadta. Fanfani az Olasz Keresztény Demokrata Párt népi csoportjának vezetője és a monarchistákkal való együttmű­ködés ellen nyilatkozott. Einaudi köztársasági elnök Fan­fani megbízása előtt G. Pella, le­mondott miniszterelnököt kérte fel kormányalakításra. A pártok meg­bízottjaival folytatott tárgyalások után Pella három napon belül fel­hagyott kormányalakítási kísérle­teivel. Az Unita írja, hogy Olaszor­szágban az előző kormányok küzül egy sem volt 48 óránál hosszabb ideig uralmon. Ez a tény a mai vál­ság mélységét bizonyítja és azt mutatja, hogy a válság megoldása a klerikálisok terve szerint nem könnyű. Kesselring megretten a berlini dolgozók haragjától Kesselring, volt náci tábornagy, háborús főbünös „nagy beszédet" akart mondani a Stahlhelm fasiszta katonaszövetség január 17-re meg­hirdetett nyugatberlini „birodalmi alapító ünnepségein". A német főváros dolgozói körében viharos felháborodást keltett az a hír, hogy a fasiszta háborús főbü­nös Berlinben közvetlenül a négy­hatalmi értekezlet megkezdése előtt provokáló fellépésre készül. Kesselringnek a népharag láttán inába szállt a bátorsága és közölte, hogy „egyelőre" nem látogat el Ber-> linbe. Berlin békeszerető lakossága elhatározta hogy megakadályozza a Stahlhelm berlini összejövetelének megtartását, akár részt vesz azon Kesselring, akár nem. A berlini de­mokratikus pártok és tömegszerve­zetek nyomban felszólították Nyu­gat-Berlin városi elöljáróságát, hogy vonja vissza határozatát, amellyel engedélyezte a Stahlhelm nyugatberlini összejövetelének meg­tartását. Külföldi hírek A három nyugati külügyminiszter a berlini négyhatalmi értekezlet megkezdése előtt különértekezletet tart Berlinben. A tuniszi vasutasok kedden álta­lános figyelmeztető sztrájkot kez­tek. A sztrájk 24 óra hosszat tar­tott. A tuniszi vasutasok e sztrájkuk­kal az elbocsátások ellen tiltakoz­nak és béremelést követelnek. Duival , vizsgálóbíró a katonai ügyészség véleményének meghallga­tása után úgy döntött, hogy ideig­lenesen szabadlábra helyezi ''And r é Souquiere-t, a Francia Kommunista fánt szajnamegyei titkárát. Az „AFP" jelentése szerint En­tezam iráni külügyminiszter és De­nis Wright, Nagy-Britannia iráni ügyvivője megbeszéléseket folyta­tott az olajkérdésröl. Henderson, az Egyesült Államok iráni nagykövete is megbeszéléseket folytatott En­tezaim külügyminiszterrel. A tár­gyalások az Export-Import Bank által esetleg Iránnak nyújtandó köl­csönről folynak Az athéni rádió jelentése szerint Papagosz görög miniszterelnök és Sztefanopulosz külügyminiszter a francia - kormány meghívására ja­nuár 16-án Párizsba utazik, ahol öt napot tölt. Párizsban megbeszélése­ket folytatnak az Északatlanti Szö­vetség főparancsnokságán is. Dr. Dieckmannak, a népi kamara elnökének levele dr. Ehlershez, a nyugatnémet parlament elnökéhez Dr. Johannes Dieckmann, a Né­met Demokratikus Köztársaság né­pi kamarájának elnöke 1954. január 13-án a német szövetségi parlament elnökéhez a következő levelet in­tézte: Tisztelt Elnök úr! A négy külügyminiszter közelgő berlini konferenciája azt bizonyítja, hogy a békeszerető erök kitartó és sikeres törekvései következtében megnövekedett annak lehetősége, hogy enyhítsék a nemzetközi fe­szültséget. Ez lehetőséget ad főleg arra, hogy enyhítsék, és végül kiküszöböljék feldarabolt hazánkban levő fe­szültséget. A német • népnek elsősorban érde­ke, hogy a berlini konferencia lé­nyegesen megközelítse a Németor­szággal való békeszerződés megkö­tését és Németország egységének demokratikus és békés alapokon való megteremtését. A Német Demokratikus Köztár­saság népi kamarájának elnöksége mai ülésén alaposan megtárgyalta a külügyminiszterek berlini konfe­renciájával összefüggő kérdéseket. A népi kamara elnöksége emellett különösen örömmel üdvözölte- az NDK kormányának azt a kitartó törekvését, hogy a Német Szövet­ségi Köztársaság képviselői és a Német Demokratikus Köztársaság képviselői részt vegyenek a német kérdés megtárgyalásánál a berlini konferencián. A népi kamara elnök­sége megbeszélésének alapján azt javasolja a német szövetségi parla­mentnek, hogry a Német Szövetségi Köztársaság és a Német Demokra­tikus Köztársaság képviselői azzal a kéréssel forduljanak a külügymi­niszterek berlini konferenciájához, hogy Németország mindkét részének képviselői vegyenek részt a konfe­renciának a német békeszerződés­ről és Németország egységének fel­újításáról szóló tanácskozásain. A népi kamara elnöksége ezen­kívül különösen fontosnak tartja, hogy Németország mindkét részé­nek képviselői még a konferenciát megelőzően összeüljenek. Az elnökség nevében kérem, hogy Ön és a szövetségi parlament minél előbb foglaljanak állást ez üggyel kapcsolatban. Kiváló tisztelettel: dr. Johannes Dieckmann

Next

/
Thumbnails
Contents