Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-14 / 11. szám, csütörtök

\ 1954. .január 14. m%20 m 4GITÁT0R0K SEGÍTSÉGÉRE Népi demokrúeiámk újabb győzelme A felszabadulás óta gyökerében megváltozott életünk és egész ha. zánk arculata. Az ötéves terv fo kozott feladatainak sikeres teljesi. tésével leraktuk a szocializmus épí. tésánek alapjait, a dolgozó tömegek boldogságának, örömteljesebb életének alapját. Most, az új esz tendőben újabb komoly feladatok várnák ránk, éspedig a dolgozók millióinak a szocialista épités feladatai teljesítéséért folyó harcban való még aktívabb, eredményesebb részvétedének biztosítása — pártunk országépítö harcának legmegfelelőbb eszközével — a meggyőzés, nevelés és szervezés útján. E feladat sikeres teljesítését szolgálják a most nyilvánosságra hozott nemzeti bizottságokról szóló törvényjavaslatok és kormányunk nak az a határozata, hogy a törvényjavaslatokat országos megvitatásra terjeszti elő. A nemzeti bizottságokról szóló alkotmánytör. vényjavaslat és törvényjavaslat jelentőségét tisztán látjuk. E törve nyek nagyjelentőségű határkövet jelentenek közéletünkben, ~ nemzeti bizottságaink további fejlődésében és egész népi demokratikus rendszerünk további szilárdításában és - demokratizálásában. Az új törvényjavaslatokról meginduló országos vita jelentőségéről szólva megállapíthatjuk, hogy kormányunk ezt a határozatot elsősorban azért hozta, hogy az új törvények kidolgozásában, ama törvények előkészítésében, melyek igen fontos és alapvető rendelkezéseket tartalmaznak nemzeti bizottságaink átszervezésére vonatkozólag, meg legyen a legszorosabb együttmükö. dé

g népünk legszélesebb rétegeivel. Másodszor: a mindkét törvényjavaslatról meginduló országos Vita lehetővé teszi, hogy dolgozó népünk teljes' egészében, nemzetisé, gi különbségre való tekintet -nélkül éljen a törvényhozó és alkotó erejével, hogy a vita alkalmával a nemzeti bizottságok működése óta é

s különösen 1948 óta szerzett ta nasztalatok alapján hozzászólásokkai és javaslatokkal vegyen részt a vitában, és így alkotó módon vesz részt új törvények, mint most a nemzeti bizottságokról szóló törvények létrehozásában. E törvények a nemzeti bizottságokról, Csehszlovákia dolgozó népe államhatalmának helyi szerveiről szólnak. A nemzeti bizottságok biz. tosítják a dolgozó tömegek szoros és aktív részvételét a szocializmus építése kérdéseinek megoldásában, biztosítják a kormánynak és az államapparátusnak a dolgozók legszé. lesebb rétegeivei való szilárd kapcsolatát, hazánk gazdasági és kulturális építő feladatainak teljesítését. Harmadszor: a nemzeti bizottsá. gokról szóló új törvényjavaslatokról meginduló országos vita jelentősége abban van, hogy a vita al k almával egész dolgozó népünk újra éles különbséget tud vonni a volt kapitalista rendszer népellenes közigazgatása és a népi demokratikus" rendszer között. Kormányunk a törvényjavaslatoknak országos vitára terjesztésével ismételten kifejezésre juttatja azt, hogy hazánk, ban a dolgozó nép a hatalom legfőbb forrása, azt, hogy a kormány és a nép érdekei azonosak. Népi demokratikus kormányunk a nemzeti bizottságokról szóló törvényjavaslaTokkal kapcsolatos országos vita megindításáról szóló felhívásában az új törvényjavaslatok jelentőségét hangsúlyozza: ^Mindkét javaslat elmélyíti a nem. zeti bizottságok néppel való kap csolatának elvét, kifejezésre juttatja R dolgozók demokratikus jogait ék vívmányait népi demokratikus köztársaságunkban, a csehek és szlovákok, valamint a többi nemzetiségek egységét és megteremti az előfeltételeket a polgárság legszélesebbkor részvételére az állami igazgatásban.« Látjuk ebből, hogy kormányunk müy céltudatos acélakarattal biztosítja é3 fekteti le népi demokratikus rendszerünk további demokratizálásának alapjait a sztálini nemzetiségi politika irányelveinek legkövetkezetesebb betartására. Kom. munista pártunknak legnagyszerűbb győzelme ez! A népeink közötti egység és testvéri kapcsolatok megszilárdításáért évtizedek óta folyó harcának most, a népi demokrati kus rendszerben élvezhetjük igaz gyümölcsét, amikor hazánk nemzetei, nemzetiségei a legszorosabb együttműködésben, a népi demokráciánk által nyújtott legdemokratikusabb jogok élvezésével építheti kéz a kézben közös hazában a boldogabb életet. Az elmúlt köztársaság burzsoá kormánya ugyan hirdette a nemzetiségek egységét, demokratikus jo gait, azonban az egység és demokratikus jog csak abban nyilvánult meg, hogy a cseh munkás és pa raszt, a szlovák, német, magyar, ukrán munkással ég paraszttal egyformán vehette ki részét a nyo. mórból, az ínségből, a munkanél küliségből. Á burzsoá kapitalista rendszer nem biztosította a külön bözö nemzetiségű dolgozók millióinak az emberibb élethez való jogát. Például a magyarlakta vidé. ken a hivatalos iratok magyarnyelvű szövegezése arra volt jó, hogy a magyar paraszt könnyebben megérthesse, mikor verik dob t'a a házát", földjét, és a munkásoknak, az értelmiségieknek is ez volt a sorsa. A burzsoá köztársaságban a járási hivatalok, a helyi elöljáróságok nem a dolgozó nép hatal, mát képviselték. Ha azonban né. hány helyre az uralkodó körök ter rorja ellenére a választások alkal mával a dolgozó nép bizalmából kommunisták, haladó szellemű dolgozók kerültek, ők sem tudták megakadályozni a járási fönökök a falusj jegyzők népellenes tevékenységét. A burzsoá köztársaságban nem a járási, helyi elöljáró, ságok képviselték a »hatalmat«, hanem a járási főnökök, a jegyzők, akik- a kapitalista állam ha talmának legfőbb helyi képviselői voltak. Náluk a nemzetiségi egyenlőség azt jelenttette, hogy a cseh, szlovák, magyar, ukrán dolgozókat hogyan tudják a legjobban a kapi. talisták kizsákmányolása részére kiadni. Pártunk, munkásosztályunk szí. vós akarattal küzdött a burzsoá hatalom e népellenes politikája ellen. Küzdött hatalmának végleges megdöntéséért. A legnagyobb elnyo más idején, a fasiszta elnyomás idején, hazánkban a cseh és szlovák országrészeken munkásosztályunk legelső harcosainak, a kom. munistáknak vezetésével sorra meg. alakították a forradalmi nemzeti bizottságokat, melyek népeink legszélesebb rétegeinek forradalmi szerveivé váltak, a hazánk szabad ságáért. a tőkések, a kizsákmányolók, a fasiszták nélküli szabad, népi demokratikus ország megterem, téséért folyó harcban. A szovjet tapasztalatokból kiin. dúlva elsősorban is le kell szögeznünk azt a tényt, hogy a burzsoá zia feletti győzelmet nem lehet befejezni és megszilárdítani a népi szervek szervezetének kiépítése nélkül, melyekben a dolgozó nép ha. tároz a maga képviselői útján. Munkásosztályunk a kizsákmányo. lók elleni harcában tanult Oroszország proletariátusának győzelmes harcából, amely megalkotta a szovjet rendszert, mint a kapitalizmusból a szocializmusba valp átmenet legalkalmasabb politikai szervezet formáját. Gottwald elv. társ már 1944-ben kijelölte a nemzeti bizottságok legfőbb irányvona lát, amikor azt mondotta, hogy a demokratikusan választott és joggal felruházott nemzeti bizottságok nemcsak a nép egységének és a nép akaratának képviselőivé válnak, hanem olyan szervekké is, melyek révén a városok és falvak legszélesebb rétegei részt vehetnek a közügyek intézésében, és így ér. vényesíteni tudják a nép akaratát. Ebben az időszakban egyedül a nemzeti bizottságok képesek a kapitalisták és a fasiszták uralma alól felszabadított hazánkban államunk, közéletünk újjáépítésében felmerülő nehézségek kiküszöbölésére és a szocializmus építéséért folytatott harcunk sikeresebbé tételére. A Szovjet Hadsereg által fel szabadi, tott hazánkban a dolgozó nép vet te át a hatalmat és létrehozta a nemzeti bizottságok széles hálózatát, melynek "évén dolgozó népünk gyakorolja hatalmát, demokratizálja közéletünket és biztosítja népünk f or radalmi vívmányait és következetesen harcol a kapitalizmus és fasizmus maradványai ellen, A ne máét i bizottságokból, mint a forradalmi harc szervezőiből a népi államhatalom és a népi állami igazgatás szervei lettek. Nemzeti bizottságaink a felszaba dúlás és különösen a Februári győzelem óta hatalmas eredményeket értek el a szocializmus építéséből rájuk háruló gazdasági, szervező és népnevelői feladatok teljesítésé ben. Azonban az elért sikerek ellenére nemzeti bizottságaink tevékenységében fogyatékosságok mu tatkoznak. Az 1953. szeptember 15 i kormánynyilatkozat nyomatékosan leszögezi azt a szükségességet, hogy szocialista országépítésünk új feladatai megkívánják/ nemzeti bi zottságaink munkájának megjavít á sát. A nemzeti bizottságok munkája ban felmerülő fogyatékosságok el sösorban ^ abból erednek. hogy « szocializmus építésében eléri fejlődésünk mostani időszakában már elavult, a nemzeti bizottságok eddigi szervezeti struktúrája, és továbbá igen hátráltatja a nem. zeti bizottságok sikeres tevékeny, ségét az, hogy nem volt meg a néppel való megfelelő szoros kap csolatuk. A nemzeti bizottságok igen kis mértékben alkalmazták az új módszereket és sok helyütt beleestek a bürokratizmusba. Ezért vált szükségessé és időszerűvé a nem. zeti bizottságokról szóló új törvények kidolgozása, országos vitá, ra bocsátása, hogy, e törvényeknek a Nemzetgyűlés által való jóváhagyása után gyökerestül kiirthas suk ezeket a fogyatékosságokat, hogy a nemzeti bizottságok átszervezésében olyan alapfeltételeket te. remtsünk, melyek alapján a nem. zeti bizottságok a maguk szervezetében és munkamódszereikkel még közelebb kerülnek nagy példaképükhöz — a szovjetekhez. Kormányunknak a nemzeti bi. zottságokról szóló törvényjavaslatoknak országos vitára bocsátásáról szóló határozata felveti előttünk azt a kérdést is, lehetséges-e, hogy a kapitalista országok dolgozói hozzánk hasonlóan kinyilváníthassák véleményüket, az ország új törvényeiről? Nem, ez nem lehetséges, ez egy kapitalista országban sem történhet meg. Miért? Mert a kapitalista országokban, mint ná lünk a múltban, a kisebbség ural. kodik a többség, a dolgozók mii. liói fölött. A tőkés országok kormányai nem a dolgozók, hanem a tőke érdekeit védik, és ežert terrorral, kényszerintézkedésekkel igyekeznek elfojtani a dolgozók tömegeinek a szabadságért, az ország népét megillető demokratikus jo. gokért folyó mozgalmát. S itt újra feltehetjük azt a kérdést, hogy miért lehetséges nálunk, hogy egész dolgozó népünk részt vehet a törvények alkotásában? A fele. let erre rövid és egyszerű. Népi demokratikus országban élünk, ahol minden hatalom a népből ered, ahol a nép nemcsak alkotja a törvényeket, hanem választott képvise lői útján uralkodik is. Ehhez még hozzá kell tenni, hogy a nemzeti bizottságokról szóló mindkét törvényjavaslatról most meginduló országos vita újból arról tesz tanúságot, hogy pártunk és kormányunk következetesen teljesiti a népi közigazgatás. további demokratizálását, még megközelíthetöbbé teszi ezt a népnek s így megteremti annak előfeltételét, hogy nemzeti bizottságaink még jobban teljesíthessék feladataikat, megjavíthassák tömeg, szervezési munkájukat', s ezzel még szorosabbra fűzzék a néppel való kapcsolatukat. Ezek a törvények nemcsak a nemzeti bizottságok ki építésében, hanem népi demokrati kus államunk további jelentős fej lődésé'ben is újabb határkövet je lentenek. Petrőcj Bálint HÍREK A SZOVJETUNIÓBÓL Üzembe helyezték a mingecsauri vízierőmű első részét A szovjet Azerbajdzsánban a fő kaukázusi vízi úton üzembe helyez, ték a mingecsauri vlzierömü első részét. Az építkezésen befejezték a fő betonozási munkákat Befejezték a víztartály, a villanymü épületét és más objektumok építését. A Kura. folyó két partján új város növekedett fel — Mingecsaur. A duzzasztógát — a vízierömü legnagyobb építkezése — már majdnem 65 méter magas. Ha befejezik több mint két és fél kilóméter hosszú lesz, valamint 87.5 méter magas. A gát mögött a mingecsauri mesterséges tenger keletkezik. Tartalma 16 milliárd köbméter viz. A duzzasztógátnál a víz színe most elérte az 56 métert. A tenger 65 kilométernyi hosszúságban terül el. Az idén hosszúsága eléri a 75 kilométert és szélessége a 13 kilo. métert. Innen négy öntözöcsator. ,na fog kiindulni, amelyek valóra váltják

1 az azerbejdzsáni parasztság évszázados álmait. A négy csatorna egyikébe a felsőkarabaszi csatornába már az idén bevezetik a vizet a hegybe vágott alagúton. A csatorna lehetővé teszi a gyapotföldek vetési területének tízszeresére . való emelését ebben a körzetben. A Kura-folyó vize a sirvani, muganszki é

s a nilszki sztyeppeket virágzó földekké, kertekké és dús legelökké alakítja át. Az idei év végén üzembehelyezik a vízierömü valamennyi hat agregátját. A nagy mü építői minden erőfeszítést megtesznek, hogy a munkát a tervezett határidő előtt befejezzék. A szovjet írók munkájáról A szovjet »Irodalmi Ifjúság« az hozok munkáját tanulmányozta, ebújévben az ismert szovjet írók egész •sorává) folytatott beszélgetéseket közölt, melyeknek keretében az 1954 évre vonatkozó irodalmi terveikről nyilatkoztak. A. Dovzsenko befejezte darabjának írását, amely a Szovjetunióban a mezőgazdasági kollektivizálásnak kezdetéről szól az 1930—31es években. Címe: »A kozákok utódai®. Egy film rendezésén is dolgozik, melynek tárgyát a kolhozok életéből Vette. Alexander Bek befejezte "-Az ifjú emberek« című új regényét és megkezdte másik könyvének írását, melyben a szovjet kutatók szabad tudományos munkájával foglalkozik. Anna Ka ravelyová folytatja regényét, a forradalom előtti időszak dolgozó értelmiségéről és a szovjet kormány első éveiről Agnia Barto, a gyermekkönwek írója szatirikus dara. bon dolgozik felnőttek szlámára a gyermekek neveléséről- 'Müvét a moszkvai S. V. Obraszov Központi Bábszínház, mutatja majd be. Ezen kívül a gyermekek részére szatirikus rajzkönyv befejezésén dolgozik. F. Panferov, aki az utolsó évben néhány hónapig az Alsó-Volga mentén tartózkodott és a gép. és traktorállomások, kolhozok és szovben az évben befejezi a »Volga — drága folyó« regényének második könyvét. Galina Nikolajevová, »Az aratás« szerzője szintén egy új regényen dolgozik, melyben a kolho. zok életével foglalkozik. Vadim Szopko, a szovjet sportolókról írott regényének befejezésén dolgozik A Csakovszki a Szovjetunió poláris vidékein élő ifjú emberekről írt regényének befejezésén dolgozik. Ilyen képet nyerünk, ha betekintünk a gazdag szovjet irodalomba. A szovjet írók és kgitők hangjai közt, akik az utolsó évben végzett munkájukról adnak számot a szovjet népnek, hallatszik Nazim Hikmet török költőnek szabad hangja is. A költő meglátogatta a mult évben Magyarországot, és most nagy költői elbeszélésen dolgozik, melynek címe »Utazás Magyaror. szágon«. Ezenkívül egy költeménycikluson dolgozik, melynek tárgyát egy szovjet város életéből vette. Nazim Hikmet ezenkívül még egy darabot ír a török parasztok életéről ós egy történelmi regényt, amely Törölj^szág életét tükrözi aí# 1908-as évtől a máso. dik világháború végéig. Több szovjet iparág határidő előtt teljesítette évi tervét A napokbán közölték a Szovjet unió három minisztériumának jelentését, E minisztériumok üzemei határidő előtt teljesítették az 1953. évi tervet. A Szovjetunió közszükségleti iparcikkek minisztériumának vállalatai már december 20.án teljesítették az évi össztermelési tervet. December 29 re teljesítették a .legfontosabb árufajták többségének termelési tervét. i December 28-án fejezték be ez évi ásványolaj termelési és könnyüolajtermelési tervüket a Szovjet, unió ásványolajipári minisztériumához tartozó üzemek dolgozói. December 28-án — határidő előtt — befejezték villamosenergiatermelési tervüket a Szovjetunió villamoserömüvei • és a villamosipar minisztériumához tartozó üzemek dolgozói. A politikai irodalom kiadásának 1954. évi terve a Szovjetunióban A Szovjetunióban évről évre na. gyobb a kereslet a politikai, valamint társadalomtudományi és gazdasági kérdésekkel foglalkozó irodalom iránt. Az Állami Politikai Irodalmi Kiadó, a »Goszpolityizdat« minden év. ben növeli a kiadott könyvek pél. dányszámát. Szergej Kovaljov, a Goszpolityizdat« igazgatója a »TASSZ« tudósítójával közölte, hogy a kiadóvállalat 1953-ban több mint 114 millió példányban hozott forgalomba könyveket. Marx, Engels, Lenin és Sztálin müveit 32 és félmillió példányban adták ki. A jövő évben új kiadásban jele nik meg Lenin összegyűjtött müveinek első 20 kötete (ez lesz a 4. kiadás), és Sztálin müveinek 10 kötete. Kiadásra kerül egy cikkgyűjtemény a marxizmus-leninizmus különböző kérdéseiről. A kiadóvállalat tervében jelentős helyet foglalnak el a népi demokratikus országok szocializmust építő tevékenységéről szóló könyvek és brosúrák. A közeljövőben nagy példányszámban jelenik meg egy könyv Kína gazdasági fejlődéséről. A kiadóvállalat könyv és brosúrasorozat kiadását tervezi a Szovjetunió és a népi demokráciák békéért folytatott harcáról. Több zöldséget és burgonyát a szovjet városoknak Ebben az évben a szovjet szov hozok jelentősen fokozzák a burgonya. és Zöldségtermelést. Továb 154 gazdaság látja el a vá. rosokat zöldséggel Az uborka, paradicsom és má

s zöldség termesztésére szánt területet csaknem kétszeresére bővítik. Burgonyából is i—25 százalékkal többet ültetnek. Hogy a szovjet városokat job. ban el tudják látni korai zöldség. 20 gel, a Szovjetunió állami birtokainak szovhozminisztérium

a több mint 11.000 négyzetméterrel bővíti üvegházi gazdálkodását. Az új üvegházakat, amelyek 900 négyzetméter területet foglalnak el, már fel. építették. A szovhozokban továbbra is újabb melegágyakat készítenek. A határozat alapján a tavaszi zöld. ségültetésre 50.000 melegággyal többet készítenek elő, mint az 1953. évben. /