Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-14 / 11. szám, csütörtök

Világ proletárjai egyesüljetek! Ä ^ - ľ ŕ:.' -ŠíSí-r* ' f; SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. január 14, csütörtök 30 fillér VII évfolyam, 11. szám A mai számban: Nyárasdon is új élet fakad (2 old.) A tornaijai járás kommunistái felkészülnek a Központi Bizottság határozatainak megvalósítására (3. old.) A német hazafiak harcolnál* a berlini konferencia sikeréért (4. old.) Népi demokráciánk új^bb győzelme _ (5. old.) Bén.vben sok egyénileg dolgozó paraszt az állam segít­ségével nemesített vetőmaggal vetette be földjét (6. old.) Gazdaságunk további fejlődésének legfontosabb nyersanyaga — a szén Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának ülése „a szénipar fejlesztésére és a szénféj­tés biztosítására 1954-ben teendő halaszthatatlan intézkedésekről" cí­mű napirendi ponttal kapcsolatban kiemelte a fütöanyagalap bővítésé­nek és gazdaságunk további fejlő­dése nagymértékű nyersanyagfejtése növelésének kulcsfontosságú jelen­tőségét. A szén mai életünk alapja. Szén nélkül nem lenne hőenergiánk, szénre van szüksége az üzemeknek, a forgalomnak és minden munka­helynek. ! A párt és a kormány a legna­gyobb gondot és figyelmet fordít­ja a szénfejtés fejlesztésére, gon­doskodnak a bányászokról. Ennek a gondoskodásnak ékesen szóló bizo­nyítéka a bányák ellátása új, töké­letes gépekkel és berendezésekkel, amelyek megkönnyítik a bányászok munkáját. A bányászok közül so­kan ma gépészek, akik a bonyolult gépeket és termelési berendezése­ket kezelik. Életfeltételeik is megjavultak. A bányamunka mai népi demokratikus köztársasagunk­ban a legélenjáróbb foglalkozás. So­ha többé vissza nem térnek azok az idők, amikor a szénbárók a bá­nyászok véréből és verejtékéből, a bányászcsaládok nyomorából és éh­ségéből palotákat építettek, gond­talan naplopó életet folytattak. A bányavidékeken új lakónegyedek épültek, gondoskodás történik a bá­nyászok egészségéről, emelkedik a bányavárosok kultúréletének szín­vonala is Az állam jelentős anyagi eszközöket fordít a bányászok gyógykezeltetésére és üdültetésére. Á nyomor, az éhség, a munkanél­küliségtől és betegségtől való féle­lem örökre eltűnt családjuk köréből. A bányászokat azért veszik kö­rül, ilyen nagy figyelemmel és tisz­telettel, mert a nép és kormánya megbecsülik a bányászok munkáját. A bányászok azzal hálálják meg ezt a gondoskodást, hogy évről évre egyre nagyobb sikereket érnek el á szénfejtésben. A kapitalista köztár. sasig legsikeresebb évéhez, 1937­hez viszonyítva bányászaink 1953­ban körülbelül 20 millió tonnával, azaz 57.7 százalékkal több szenet fejtettek. A tovább növekvő szénfej­tés az idén bányászaink legtalálóbb felelete lesz összes uszításaira és provokációira külföldi ellenségeink­nek, akik arról fecsegnek, hogy munkásosztályunk nem képes az or­szágot felvirágoztatni és a népet jólétre vezetni. v Bányászaink jól tudják, hogy minden tonna tér ven felül adott szénnel növelik a köztársasag gaz­dasagi erejét és erősítik a tartós békét. Azzal a tudattal dolgoznak, hogy minél több szenet termelnek ki, annál sikeresebben fog fejlődni iparunk, annál gyorsabban fog emel­kedni népünk életszínvonala, annál gyorsabban fogunk előrehaladni a szocializmus felé. A bányászok ma nem a gyűlölt kapitalisták, hanem a maguk érdekében, államuk, népük javára dolgoznak. „Termelj több sze­net!" — a bányászok mindennapi jelszavává válik. Ezt igazolja a szénfejtés tervének teljesítése, ame­lyet 1953. utolsó negyedévében a kőszénben 102.8 százalékra, a bar­naszénben pedig 100.6 százalékra teljesítettek. Ez az a helyes út, amelyre bányászaink rátérnek. He­lyes azért, mert a szénfejtés terén gyorsabban kell előrehaladnunk, hogy kiegyenlítsük a szénipar ko­moly elmaradását, ami elősegíti az egész ipart termelés fejlődését. An­nak ellenére, hogy bányászaink évente többmil>ió tonna szenet ter­meltek ki terven felül, ez a mennyi­ség nem volt elég arra, hogy fedez­ze az állandóan növekvő országos szükségletet. Ha az iparban az öt­éves terv keretében kétszeresére nö­veltük a termelést, a kőszénfejtés csak 13 8 százalékkal, a barnaszén­fejtés pedig 45.5 százalékkal növe­kedett. A szénfejtés nagvobbarányú nö­vekedését a geológiai kutatásnak a kapitalistáktól örökölt elmaradott­sága is akadályozta. Egyedül a föld­tani kutatás minőségi javítása és meggyorsítása vezet s.i úi bányák építéséhez szükséges széntartalék biztosítására. A földtani kutató munkatársak ezért minden erejük­kel arra törekednek, hogy munka­eredményeik lehetővé tegyék bányá­szainknak, hogy új, korszerű nagy­bányákban nagy szénkészletü mun­kahelyeken fejtsék a szenet. Népünk, társadalmunk jobb életé­nek érdekében nagy és megtisztelő feladattal bízza meg a bányászokat — indítsanak minden szénmedencé­ben, minden bányában gigászi küz­delmet c szénért és érjenek el döntő fordulatot az idén gazdaságunk szén­ellátásában. Pártunk Központi Bi­zottsága , nagy bizalmat helyezett bányászaink szaktudásába, áldozat­készségébe és lelkesedésébe, akik mindig a munkásosztály első sorai­*ba.n haladtak a jobb életért folyó harcban. Bízik benne, hogy bányá­szaink teljes terjedelmükben teljesí­tik a szénfejtés és a szénipar fej­lesztésének nagy feladatait az 1954­es évben. Müyen járható út vezet az idei szénterv megvalósításához ? A párt és a kormány a jól bevált tapaszta­latok alapján és a jelenlegi feltéte­lek alapján határozatot dolgoztak ki, ajnelynek teljesítése valamennyi szénmedencében és a bányák minden munkahelyén a fütöanyagalap és a szénfejtés fejlesztésében mutatkozó hiányosságok diadalmas leküzdésé­nek kulcsa. A határozat összefog­lalja főleg a karvini, orlovi trösz­tök, az északcsehországi szénme­dence „Ján Šverma" és „Békevédők" bányáinak, valamint a dolgozói­nak tapasztalatait. Ezek a szén­medencék és bányák a mun­ka leghaladóbb megszervezésének, a ciklusos grafikonnak alkalma­zásával, a gépesítés " jobb kihasz­nálásával, új munkamódszerek al­kalmazásával, a termelés irányítá­sának megjavításával és" a munka­fegyelem megszilárdításával teljesí­tették és túlteljesítették - a fejtési tervet. Talán egyes bányászok elgondol­koznak a fölötit, miért fektetünk olya.n nagy súlyt éppen a ciklusos grafikon szerint végzett munkára. A munka megszervezésének ez az új, fejlettebb formája bányáinkban lehetővé teszi az összes gépezetek jobb kihasználását, növeli a bá­nyász munkájának termelékenységét és csökkenti egy tonna kitermelt szén önköltségeit. Az ostra.va-kar­vini szénmedence ciklusban dolgozó vájatainak dolgozói a mult év egyes hónapjaiban 34.3 százalékig terjedő nagyobb teljesítményt értek el. mint az elavult módszerrel dolgozó vája­tokban. A ciklusos normatívát telje­sítő vájatok dolgozóit ezért rendkí­vül nagy díjakkal jutalmazták. Ke­resetük lényegesen nagyobb, mint a többi bányászoké. A munkának ez az új megszerve­zése feltételezi a bányászok és a műszaki dolgozók szoros mindennapi együttműködését és jóviszonyát. Mi­nél tökéletesebben összedolgoznak, annál nagyobbak munkasikereik és jutalmuk. A ciklusos normatíva tel­jesítése megköveteli az egész bá­nyászkollektíva öntudatos munkafe­gyelmét és a műszaki dolgozók fe­gyelmezettségét a hónap első napjá­tól kezdve egészen az utolsó napig. A műszaki dolgozók nagy feladata abban van. hogy a munkahelyek elő­készítésével. a rendes anyagszállí­tással, a bányaforgalom megszerve­zésével a bányászoknak megteremt­sék a ciklusos munka bevezetésének egyre jobb feltételeit és egyúttal gondoskodjanak a bányász munka­biztonságáról. A szénfejtés sikeres növelésének fő feltétele a terv teljesítéséért és túlteljesítéséért folyó szocialista munkaverseny további fejlesztése minden egyes munkahelyen. Élenjá­ró bányáink bányászainak már a vé­rében van a. munikaverseny és a terv túlteljesítésének mindennapi módsze­révé válik. A pártszervezetek, szak- és ifjú­sági szervezetek és bányavezetősé­gek állandó feladata, hogy fejlesszék a bányászoknak ezt a kezdeményező cselekedetét, támogassák áldozat­készségüket és lelkesedésüket, bec.sü­(Folytatás a 2 oldalon.) r r HAZÁNKELETEBOL A jégpályán A bratislavai Duna-utcai gyer­mekjátszóteret télen korcsolyapá­lyának alakítják át. Vidám gyer­mekzsivaj üti meg az arrajárók fü­lét, éš nem egy sétáló benéz a pá­lyára, figyeli a boldogan korcsolyá­zó fiatalokat, hogy másnap ő is ide hozZa gyermekét és néhány vidám órát szerezzen neki. Az 5 éves Jarka ma van negyed­szer a jégen. Természetesen édesap­ja felügyelete alatt. Az apja kato­natiszt. A kis Jarko ha leesik — pedig ez bizony nagyon gyakran megtörténik — csak azt mondja, katonadolog és máris újra talpon van és vígan csúszik tovább. A fé­kezéssel még bajok vannak, a lábak még nem nagyon akarnak engedel­meskedni és a jégpálya szélén a hó­nak kell megfékezni a nagy lendü­letet. A pálya szélén egy 10—11 éves fiú áll és szomorúan nézi a töb­bieket. Odajön Pista és kérdi, mi a• baj? — Csak holnap hozza el apu a köszörűstől a korcsolyát. Pista gondolkozik egy percet, az. után gyöz a sportbecsület. — Vedd fel az enyémet, nekem úgyis haza kell mennem! A hóval belepett jég felületét An del Lajos és Fojtýn Dániel, a játszó tér alkalmazottai tisztítják és tart­ják rendben. Délután 2 órakor kez­dik munkájukat és csak reggel 6-kOr térnek haza, hogy a felön tött jégpálya sima tükre már reggel 8-kor fogadhassa a fiatalokat. A jégpálya falatozójában a gyerme­keknek narancsot, forró teát és kü­lönféle ételeket szolgálnak fel a Kiszucky.vendéglátó.üzem dolgozói. V. G. A pótori bányászok szép sikereket értek el az első dekádban A pótori bányászok már az év elejétől biztosítani akarják az egyenletes széntermelést. Az első dekád tervét összüzemi viszonylat­ban- 103.4 százalékra teljesítették. Ez alkalommal a Bukovec-üzem nyerte el a péntekes-üzem címét de­kádtervének 37 százalékkal va}ó túlteljesítésével. A szlatinkai bá­nyászok is magasan túlteljesítették tervüket. A bukoveci üzemben dol- gozó Juraj Malakovský gyorsfejtő kollektívája jó példát mutat a pó­tori bányászoknak a tervteljesítés terén. A bukoveci gyorsfejtők al­kalmazzák a ciklusos grafikont és a szállító berendezés segítségével az első dekád folyamán a tervezett mennyiségnél egyharmaddal több szenet feíjtettek. Darabos De«s© bri­gádja normájának 186 százalékds teljesítésével megszerezte az elsősé­get a szlatinkai bányában. Az elő­készítő munkálatoknál dolgozó CsISz-*tagok Ondrejka Ferenc ve­zetésével 159 százalékra teljesítették tervüket. Ezt a jó eredményt azzal érték el, hogy minden műszak meg­kezdése előtt a munkahelyet gondo­san előkészítették és ezzel biztosí­tották a megszakítás nélküli fej­tést. A Ján Šverma-bánya fiatal' bányászai között Azok a fiatal bányászok, akik mint állandó alkalmazottak érkez­nek az ostravai Ján Sve r ma-bá­nyába, új otthonaikban és munka­helyükön az állami munkaerötartalé­kok tanintézetéhez hasonló örömteli környezetre találnak. Az üzem a fia­tal bányászokat végzettségük sze­rint osztja be. Mindegyikük 20 órás tanfolyamot végez az üzemi munka­iskola keretében. Ezeken a tanfolya­mokon azokat az ismereteket sajá­títják el, amelyekre az üzemben szükségük lesz. A fiatal bányászok két új, tiszta­ságtól ragyogó épületben laknak. A tisztaságot, a tisztasági versennyel érik el, amelynek a legkisebb mu­lasztás eléréséért folytatott verseny, hez hasonló szép sikere van. A fia­tal bányászok kellemes életéről nyolc nevelő gondoskodik. A mun­kásotthonokat központi fűtéssel és zuhanyfürd&kke'i látták el. A nagy társalgóteremben folynak le a CsISz-gyülések, aktívák, ünne. pi gyűlések. Minden hónapban itt beszélgetnek a fiatal bányászok az üzem technikusaival munkahelyük és otthonuk problémáiról. Hetenként . kétszer itt vetítik az egész estét be­töltő filmeket. A kultúrterem, — ahol a fiúk sakkoznak, dominóznak, könyveket és újságokat olvasnak — nagy látogatottságnak örvend. Élénk tevékenységet fejtenek ki az érdek­körök is. A 14-tagú zenekarnak már két sikeres hangversenye volt. A rá. diókör nevezetes politikai és törté­nelmi eseményekkel ismerteti meg a fiatal bányászokat. Sok fiatal bá­nyásznak van fényképezőgépe és a fényképező-körben, — amely három nagyító készülékkel rendelkezik — fényképezni tanulnak. A fiatal bá­nyászok rendelkezésére áll a Ján Šverma-bánya kultúrotthona is. Van itt mozi, néhány társashelyiség, 4000 kötetes könyvtár és helyiségek a különféle körök számára. Két traktor állomás tapasztalatcseréje A rimaszombati és feledi traktor­állomás dolgozói 1954. január 9-én Rimaszombatban a járási nemzeti bizottság nagytermében összüzemi gyűlést tartottak, amelyen á két traktorállomás dolgozóin kívül a kerületi nemzeti bizottság küldötte és Textoris elvtárs, a járási pártbi­zottság vezető titkára is részt vett. Koper elvtárs, a traktorállomás igaz­gatója beszámolójában részletesen vázolta azokat az eredményeket, amelyeket a gépállomások dolgozói 1953-ban elértek. Amikor bejelen­tette, hogy a két traktorállomás mult évi tervét százszázalékon felül teljesítette, hatalmas tapsvihar zú­gott végig a termen. A traktorosok, javítók, adminisz­tratív személyzet túlnyomó részé­nek alkotó munkája teremtette meg ezt az eredményt. A legjobb dolgo­zók évi értékelése során különösen a következő elvtársak tűntek ki: Bodor József és Bodor Mihály, a rimaszombati traktorosbrigádból 167.50 százalékos, Huszman a balo­gi traktorosbrigádból 123 százalé­kos. Angyal József a simonyi trak­torosbrigádból 121.50 százalékos. Orosz Pál és Vaelavik Matus az ozsgyáni traktorosbrigádból 112.50 százalékos teljesítményt értek el A brigádközpontok közötti verseny­ben a jánosi brigád tört az élre 117 százalékos tervteljesítéssel. Hogy a traktorosok ezt az eredményt el­érhették. abban a javítóknak is van érdemük, mert fáradhatatlanul, gyak. ran alkatrészhiánnyal küzdve úgy dolgoztak, hogy minél kevesebb gép legyen üzemképtelen. A vita során sok értékes hozzá­szólás hangzott el, amelyek emelték az ülés színvonalát. Zeman elvtárs, a bátkai brigádközpontból bírálta az üzem vezetőségét, hogy keveset törődik a szociális problémákkal, a dolgozók elszállásolásával Bagota elvtárs, a feledi gép. és traktorállo­más pénztárának dolgozója viszont helyesen mutatott rá a közös va­gyon megvédésének szükségességé­re, arra. hogy a személyes szükség­leti eszközöket is ugy kell óvni, mint a szocialista tulajdont. Benc­kó elvtárs, a cserencsényi brigád vezetője a tervezés'^fontosságáról beszélt, hangsúlyozva, hogy a ter­vezésnek a szövetkezetben végzendő munkából kell kiindulnia. Lusik elv­társ, a javítóműhely vezetője bí­rálta a népi közigazgatási szerveket azért, hogy sok esetben nem biztosí­tanak száraz helyet a gépeknek an­nak ellenére, hogy erre volna lehe­tőség. Felhívta az illetékesek figyel­mét arra, hogy a tartalékalkatré­szek leszállítását szorgalmazzák, mivel az idő rohamosan halad és a javításokat meg kell gyorsítani. Hogy a vita nem tükrözte teljes egészében az elmúlt esztendő ered­ményeit, hibáit, fogyatékosságait, az annak a következménye, hogy a be­számoló hiányos volt. Hiányos volt azért, mert nem foglalkozott kellő­képpen a munkaszervezéssel és az­zal, hogyan érték el az eredménye­ket az egyes brigádközpontok. A be­számoló egy szóval sem említette azt, hogy a traktorosok évi mun­kájuk során milyen kulturális éle­tet éltekj s egyáltalában beosztott munkahelyükön a falvakon hogyan kapcsolódtak be a szocialista falu felépítéséért vívott harcba. Sem a beszámoló, sem a vita nem emlí­tett meg egyetlen szövetkezetet vagy munkahelyet sem, ahol a trak­torosok agitációs munkát végeztek a kis- ég középparasztok között a szövetkezetek kiszélesítéséért és megerősítéséért. A traktorállomás vezetősége a legjobb dolgozókat könyv, és egyéb értékes jutalomban részesítette. A jutalom átvétele után^ megtett kö­telezettségvállalások -arra engednek következtetni, hogy a gép. és trak­torállomások dolgozói lelkesedéssel fognak a munkához az új évben is. A traktorállomás vezetőségén áll, hogy a dolgozóknak ezt a lelkese­dését céltudatosan felkarolja és irá­nyítsa. A gépjavítások a tél folya­mán jól haladnak és most csak az a fontost, hogy az illetékes szervek a traktorállomás által igényelt al­katrészeket időben -leszállítsák. A gyűlés felszínre hozott még más hiányosságot is. A járási pártbizott­ság és a járási nemzeti bizottság az elmúlt évben nem nyújtott kellő segítséget a traktorállomásnak. Eb­ből eredt az a hiba. hogy a trakto­rosok nem végeztek eléggé széleskö­rű munkát a kis- és középparasztok között, hogy őket a szövetkezetbe való belépésre meggyőzzék E téren a munkát főleg az üzemi oktatás keretében kell megjavítani. Az ok­tatás jő alkalmat nyújt arra, hogy a dolgozókat a munkához való he­lyes viszonyra neveljük Gérecz Arpád

Next

/
Thumbnails
Contents