Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)
1954-01-12 / 9. szám, kedd
1954. .jan uár 12. í II 570 5 r r NÉPHADSEREGÜNK - A BEKE ORE A közősség ereje rA parancsnokok között gyakran esik szó az emberekhez való egyéni hozzáférkózésről, az emberekkel való bánásmód művészetéről, arról, hogyan kell megfelelöen alkalmazni a /utalmazást és büntetést, röviden arról, hogy a parancsnokoknak nevelniök kell alárendeltjeiket. Saját munkámat átgondolva eszembe jutott néhány megjegyzés_ Gyakorlati munkámban szerzett tapasztalatok ezek és úgy gondolom, hogy talán hasznosak lehetnének más parancsnokok számára is főleg a fiatalok számára, akik funkcióikban és alárendeltjeik nevelésében az első lépéseket teszik. Munkánk célja világos. Arról van szó, hogy a szabályzatok és előírások alapján öntudatos és szakképzett katonákat neveljünk, akik harc esetén a népi demokrat.kus haza és népünk nagy történelmi művének megbízható és győzedelmes védői lennének. Sokat beszéltek már arról, hogy minden egyes munkának alapja az ember tökéletes, sokoldalú ismerete, ahogyan ezt a belső szolgálati szabályzat is előírja és hogy az embereket szükséges minél jobban megismerni és ezekből az ismeretekből le kell vonn. a következtetéseket. Éppen ezeknek az ismereteknek alapján lehet irányítani az egyének nevelését jó és rossz tulajdonságaik szerint- Jobban mondva: különböző harcképességeik alapján. Hiszen a harcképesség nemcsak a szakképzettségtől és a politikai ismeretektől függ Ugyanúgy függ a jellem szilárdságától és az emberekhez való viszonytól is. • Véleményem szerint kevés gondot fordítottunk a kollektíva feladatára a katonák nevelésénél. A gyakorlat azt mutatja, hogy nem szabad ezt figyelmen kívül hagyni. H,szen az egyén és az alakulat kollektívája, ez ugyanazon ügy kétoldala. Minden egyes katona szoros kapcsolatban van alakulatának sorsával, az egyének tulajdonságai együtt alkotják az alakulat képét, fejlettségét. És fordítva. A közösség véleménye nagyon erősen . hat tagjaira. Ezt sok példa bizonyítjaMegtörtént, hogy az alakulatban rájöttünk néhány egyforma jellegű kihágásra. A bűnösöket mindig megbüntettük, de a k.hágások nem szűntek meg teljesen. A legköze'ebbi alkalomVnal nemcsak büntetést rendeltem el, hanem azt is, hogy a hibát elkövetők lépjenek az alakulat elé Parancsnokuk röviden beszélt a kihágásról és a büntetésről. Külön kiemelte, hogy ezzel az egész alakulat jó híre és érdeke is kárt szenvedett. Utána megengedte a hibát elkövetőknek, hogy maguk is beszéljenek arról, amit tettek. Az eredmény az lett, hogy viselkedésük megváltozott, de ezenkívül a legszebb eredmény az volt, hogy hasonló kihágások már nem ismétlődtek meg. Bizonyára ugyanilyen hatása van a dicséretek nyilvános kihirdetésének is. Tudatára kel] ébrednünk annak, hogy mi teremti meg a katonák kollektíváját. B.ztosan a közös feltételek azok. amelyekben állandóan együtt élnek együtt laknak, együtt étkeznek és ami a fő, ugyanazon feltételek me'lett dolgoznak. De miből is keletkezik a kollektíva? A közös érdekekből és abból, hogy a katonák az alakulatokban kölcsönösen ismerik egymást, tudnak egymás örömeiről és nehézségeiről is. Figyeljük csak meg az új katonákat, ak.k első vagy második nap vannak a kaszárnyában. Bár még egy nappal ezelőtt nem ismerték egymást és az ország különböző részeiből különböző munkahelyeiről jöttek a közös nagy élmények és fő-iég a jövő utáni érdeklődés hogy mi lesz velük tovább, határtalanul közelebb hozzák őket egymáshoz és önző érdekeiket háttérbe szorítják Más példa. Egyik ismerősöm elbeszélte. mi történt alakulatában a mult karácsonykoi. A katonák egy lésze elment szabadságra a más. k része ott maradt. Azokat, akik maradtak, va'amilyen technikai okból összeköltöztették a különböző szobákból közös lakószobába A karácsonyi szabadságra természetesen a legjobbakat választották ki. Ennek ellenére a lakószobában példás rend volt. Gyakran előfordult, hogy valamelyik elvtárs különböző munkákra jelentkezett más helyett, bár maga ia fáradt volt Nyilvánvaló volt, hogy az alakulat tagja, között határtalanul elmélyültek a kölcsönös baráti kapcsolatok. Va'amennyien szóval és tettel bizonyították, hogy az, amit tesznek, nemcsak értük történik, hanem valamennyiükért. akik „itt maradtak.'' Az eset végeredményben káros hatású lett, mivel azok. akik a kaszárnyában maradtak kérték, hogy továbbra is együtt maradhassanak a lakószobában. Természetes, hogy ezt visszautasították. Megmagyarázták ne kik, hogy helytelen dolog lenne, ha elszigetelődnének a többj elvtársaktól. Ujabb példa Egyszer a feladat teljesítése megkövetelte, hogy a tankalakulat, amelyet vezettem haladjon át egy erős sodrású folyón, amelynek igen magas volt a vízállása. Valóban nagyon kemény akcióról volt szó amelynek Sikerében eleinte az alakulat egyes tagjai kételkedtek Rámutattam. hogy alapos és sajátosan technikai jellegű előkészítés után lehetséges az átjutás és hogy az ilyen siker valóban az egész alakulat becsületére fog válni. A folyón való átjutás folyamán a gyengébb katonák is rendkívüli igyekezetet tanúsítottak a feladatok teljesítésében. A kölcsönös segítség számos helyen az önzetlen bajtársiasság valódi példája volt Azt is világosan megfigyeltem, hogy a folyón való átkelés alkalmával az alakulat tagjai között elmélyült az elvtársiasság és megjavult az egyes bajtársak teljesítménye is. Mindezek a példák a közös érdekek erejét mutatják, amelyek képesek a katonákat egymáshoz kapcsain; és. megteremtik a valóban szilárd szövetséget és ezzel annak minden egyes tagját jobbá, szilárdabbá és becsületesebb emberré teszik. A parancsnok nevelő művészetétől függ, hogy az egyének nevelésével és munkájával meg tudja győzn. az egész kollektívát és meg tudja nyerni őket a közös érdekeknek: az alakulatból szilárd, harcképes egészet alkotni. Itt jelentős szerepet játszanak a jutalmazások és a büntetések, ahol mindig ki kell emelni, hogy az egyént azért kellett megbüntetni, mert megkárosította valamennyiük érdekét, vagy pedig fordítva, azért jutalmazták meg, mert olyan valamit tett, am. az egész alakulat javára szolgál. Gyakran előfordul, hogy az alakulathoz olyan emberek kerülnek, akik a legkülönbözőbb okokból bomlasz tólag hatnak a közösségre. Ez a dolog annál ártaiftiasabb, mert ha ezek az emberek ügyesek, akkor körülvehetik magukot .kővetőik" csoportjáva] is. Nálam is előfordult ez neir. egyszer. Kezdetben azt tartottam a legmegfelelőbbnek hogy közvetlenül a .feiére" ütök az ilyen csoportnak és rábeszéléssel vagy büntetéssel javítom meg Véleményemet későb azonban meg változtattam. Akkor történt ez, amikor újabb tapasztalatokat szereztem egy iskolai alakulat vezetésénél. Ott is feltűnt egy ,erős" egyén. De anyn.yira durva volt saját elvtársaiho? ia, hogy a koilektívia elítélte, elszigetelte olyannyira, hogy ez a katona végül is hozzám jött védelmet kérni az elvtársakkal szemben. Fokozott figyelmet fordítottam rá, megmagya ráztam néhányszor azokat a hibákat amelyeket e'követ, és állásfoglalásának helytelenségét. És a helyzet valóban megjavult." Ebből tanultam valamit' ha az alakulatban feltűn.k ilyen egészségtelen elem, gyakran célszerű felhívni rá az alakulat figyelmét megmutatni hogy kezdeményezéséve' mindenkinek árt és rá kell vezetni őt arra, hogy elgondolkozzék helytelen viselkedésén. Gyakran előfordul, hogy az ilyen meg javított katona !ényegében jó emberré és az alakulat parancsnokának megbízható támaszává válik. Ezzel kapcsolatban szükséges megemlékeznünk a párt- és CsISz-szervezetről is. A nyílt kritikának és önkritikának éppen abban van legnagyobb értéke, hogy a kollektíva előtt történik, amely ezt elfogadja és következtetéseket von le belőle. Az a kijelentés, hogy a nevelőmunka határtalanul felelősségteljes és nehéz, nem frázis. Nagy igényeket tá maszt a parancsnokkal szemben, kény. szeriti hogy foglalkozzék az emberekkel és gondoskodjék róluk De a legnagyobb hiba lenne, ha azt gon. dolnánk, hogy ez vaiami'yen „többletmunka" Ellenkezőleg. Ez segíti legjobban a parancsnokot abban, hogy jól teljesítse a kiképzést és má s fellaidajtait, mivel embereit arra tanítja, hogy kötelességeiket öntudatosan teljesítsék. Nem hiába mondják, hogy amilyen a parancsnok, olyan az alakulat. Azt hiszem, hogy kiegészíthetjük ezt a mondást azzal, hogy amilyen a parancsnoki testület kollektívája, olyan az alakulat. Valamilyen munkát végezni többek között annyit jelent, hogy annak a veszélynek teszem ki magam, hogy hibát követek el. És ez annál inkább előfordulhat, minél nehezebb, összetettebb és felelősségteljesebb a munka A legfontosabb a hibákat tudatosítani és helyrehozni. Mindezt tudom saját tapasztalatomból És ez kétszeresen érvényes az emberekkel való nevelőmunkánál, azért, mert rendkívül összetett és sokféle. Ezért szükséges állandóan tanulni, állandóan új tapasztalatokat szerezni Szükséges, hogy a lehető legéberebbek legyünk alárendeltjeink nevelésésében. s a legmegértőbbek kollektívá.nk szilárdságának és összhangjának megítélésében. Számomra, olyan alapelvek ezek, amelyeknek hitelességét .gazolja minden egyes munkanapom. L. Výborný, őrnagy (Az Obrana Liduból). A sajtó olvasásának fontosságáról Ä csehszlovák véderők központi lapu- h / Obrana Lidu kollektív népszerűsi'/jje a hadseregbeli legjobb tapasztalatoknak, agitátor a katonák politik;:; és harci felkészültségének fokozásánál és a legjobb tapasztala tok megvalósításánál. Megismertetik a katonákat dolgozó népünk és az egész viláá' dolgozóinak békés építő erőfeszítésével, megmutatja az . új háborús gyújtogatok igazi arculatát és megtanítja gyűlölni ellenségeinket. Az Obrana Lidu-t néphadseregünk minden egyes tagja olvassa és felhasználja munkája jobbátétele érde. kében. Ugyanakkor azonban nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy valamennyi folyóirat nagy segítséget jelent a katonáknak és az agitátoroknak. Ezekben a folyóiratokban megtalálják a legidőszerűbb és a legjobb anyagot munkájuk számára. Az újságok agitációra való felhasználásának alapvető formái: a cikkek hangos felolvasása a sajtószemléken és a faliújságok. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a sajtószemlén való felolvasás eredményesebb, ha az agitátor előre kiválaszt néhány cikket, amelyek kii lönböző tárgykörűek és azokat .gyekszik saját szavaival és példákkal alátámasztani. Az agitátornak a vita folyamán magyarázatot kell adni minden olyan kérdésre, amely az anyaggal összefüggésben van. A viták folyamán az újságanyagot össze ke]] kapcsolni az alakulat életében és munkájában felmerülő problémákkal. A parancsnokoknak, a politikai dolgozóknak a párt és a CsISz-szervezetek tagjainak az a feladatuk, hogy a katonákat a folyóiratok rendszeres olvasására buzdítsák és meggyőzzék őket arról, hogy ez munkájuk megjavításában nagy segítségükre lesz. Varga István, tizedes. ôlllJÄk Romos utca sarkán álltunk Nikolájjal, déli verőfényben, nagy remények telén. Távoli repülök zúgtak, s felhönyájjal jókedvünk is megjött, vígam nevettem, én. Izmos marka fegyver agyát fogta s nézte, hogyan tollászkodik a fán egy kis madár. Odessza mellől jött s két kék szeme fénye ragyogott, mint arany sugárban a határ. Város szélén álltunk. A havas, nagy sikság, mintha fellélekzett volna akkor halkan. Valahol daloltak — ó, éledő világ! — s a béke öröme ujjongott a dalban. Oly érzés töltött el, mintha súlyos beteg először mehet ki fülledt szobájából. — Lábadozó hazád felett reggel lebeg! — röppentek szavak Nikoláj szájáról. És az aranyszárnyú szavak a szívemre ültek, s az megdobbant bátran, nagyon forrón. S megpihent a szeme nézése esengve a piros zászlón, a selymesen mosolygón. E zászló hozza el nekünk minden álmunk, mit eddig álmodtunk izzadva, szegényen! — gondoltam s a romos városszélen álltunk egynapos szabadság jó meleg ölében. De aztán a romos házsorra meredtem, s szóltam: — Hogyan építjük mi fel új hazánkat? Nikoláj komolyan állott ott mellettem, csillámlott hulláma szép szőke hajának. Rámnézett s azt mondta: — Ne félj, mi segítünk, barátság segítő keze a mi kezünk. — S úgy mondta, hogy tudtam: mindent felépítünk! Az ő oldalukon nagyot-tevők leszünk. Nikoláj azóta sokszor eszembe jut, hogyha új iskolát látok, vapy új gyárat, ha villanyfény önt el egy-egy kicsiny falut, s törnek magasba emeletes házak. Amit mondott, igaz: segítenek nekünk, kik jövőnk építjük lázzal — boldog ácsok! — És rájuk gondolunk, amikor a kezünk szánkhoz visz egy darab jó foszlós kalácsot. VERES JÁNOS. Egységünk kultűrmunká járói Mi, a néphadsereg tagjai naprólnapra igyekszünk jobban elsajátítani a politikai és haryi tudományokat, ugyanakkor a kultúrmunka területén is élénk tevékenységet fejtünk ki. A katonai gyakorlatok elvégzése után a politikai nevelőszobában jövünk össze és kultúrpróbákat tartunk. Egységünknél négy .énekegyüttes működik Ezek gyakran meglátogatják az üzemeket ég az egységes földműves-szövetkezeteket. Az üzemek és a szövetkezetek dolgozói szép számban látogatják előadásainkat és gyakran hosszantartó éljenzéssel fejezik ki néphadseregünk iránt érzett forró szeretetüket. A közelmúltban kultúrestet rendeztünk. amelyen részt vettek az egységünk felett védnökséget vállalt üzem dolgozói is. A dolgozók szintén hozzárultak a műsor gazdagabbá tételéhez. A kultúr. estén a CsISz-szervezet elnöke értékes beszédében hangsúlyozta, hogy hazánk felvirágoztatása és a szocializmus felépítése érdekében az ifjúsági szervezet mindent meg fog tenni, hogy megjavítsa az együttműködést a hadsereggel a kultúrélet területén is. Egységünk politikai megbízottja beszédében Vietnam és Korea hőseiről beszélt, akik addig, míg mi nyugodtan 'és békében építjük hazánkat és boldog életünket — hősies harcot vívnak szabadságukért és függetlenségükért az imperialista támadókkal szemben. A kultúrműsor befejezése után hosszabb ideig beszélgettünk az üzemben dolgozó elvtársakkal, akik arra kértek bennünket, hogy látogassunk e] hozzájuk gyakrabban Rák Róbert őrvezető. Saiát tornateremben Az az alakulat, amelynek 'estnevelését Benes őrmester vezeti, úgyszólván mind első évfoiyamú ka tornákból áll. Mielőtt megérkeztek volna a kaszárnyáikba a második évüket szolgáló elvtársak kitakarították a régi lovardát, amelyben a felesleges leltári dolgokat raktároz, ták, öt tonna homokot szórtak a poros földes padlózatra, testnevelési eszközöket szereltek fel és igy a haza új védelmezői számára megfelelő (•ornatermet létesítettek. Természete sen a tört ablakokon keresztül itt-ott még besüvölt a hideg széi és az ajtók sem csukódnak már olyan pontosan egymásba, mint pár évtizeddel ez előtt- Még sincs itt olyan hideg, mint a kaszárnya udvarán. Ha hideg is lenne, mit sem akadályozná ez a gyakoriakat, akik Benes őrmester vezeté sével lelkesen kezdték meg a reggeli teátgyakoria bokát. Négy testgyakor. iiatot a tömeges fizikai kiképzésben tanultak be, majd áttértek a tornaszereken végzett gyakorlatokra. Többségük soha életében nem végzett testgyakorlatot ilyen tornaszeren, sőt még csak nem is hallott ehhez hasonló gyakorlatokról. Zaizska közkatonának, aki polgári foglaikozásra nézve erdész volt Sumavában, bizonyára erdei útjai során sohasem jutott eszébe, hogy puskáját a fához támassza és néhány alacsony faágat kihasználjon karjai erejének kipróbálására és egyéni rekordteljesitmé. nyeket érjen el különféle nyujtómoz. dulat okkal. A testnevelés elősegíti a test Jó tulajdonságait, szívósság, rugékony. ság, kitartás, erő, gyorsaság, izmok és idegek együttműködésének kimeve. lését. Ezt tudják mindazok, akik önként jelentkeztek a testnevelői kör, be.