Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-06 / 4. szám, szerda

msm 1S54. január 6. AZ Új' Szó kriti kába nyomán A mulyadi helyi nemzeti bizottságból eltávolították a spekulánst pártoló Simkó Mihályt Az Üj Szó november 14-i szá­mában »A dolgozók ébersége le­leplezte Simkó Mihályt« címmel bí­ráló cikket közölt. A cikket Kö­keszi dolgozó parasztjai Xpanarazíe­vcüe alapján, tüzetes kivizsgálás után írtuk meg. K;:keszi egyénileg gazdálkodó földművesei pa,naszle­véllel fordultak szerkesztőségünk­höz. A levélben kifogást emeltek Simkó Mihály, a haíyí nemzeti bi zottság titkára ellen, aki a minden hájjal megkent Dimik István spe­kuláns lókupeccel paktált. Simkó Mihály szemet húnyt afölött, hogy Dimik István három hektár fölclst eltagadott... Amikor a beadási kötelezettségeket szétírták, a bi­zottság leleplezte Dimik turpissá­gát és feljelentették öt. Simkó Mi­hály a pártjára állt. A kékkői járási nemzeti bizott ság írásban értesítette a kőkeszi helyi nemzeti bizottságot, hogy Di­mik eltagadott három é s félhek­tár földjére is elő kell írni a be­adási kötelezettséget. Simkó Mi­hály — ahogy azt későbben a ke rületi kiküldött is megállapította •— az említett levelet eltüntette. A vizsgálat befejezése után a nap­nál világosabban bebizonyult Sim­kó Mihály gazembersége. Azonnal eltávolították a kőkeszi helyi nem­zeti bizottságból. Egy félév elteltével — mintahogy azt a november 14-i cikkben is említettük — újabb levél érkezett szerkesztőségünkbe. A levelet Mu lyadról kaptuk. Kiderült, hogy Simkó Mihályt kőkeszi ballépés? után a kékkői járási nemzeti bizott­ság Mulyadra helyezte át. Lehet, hogy azt gondolták, az új környezetben majd csak megjavul. Simko Mihály azonban ott is csak a régi maradt. Ott is a kulák és a bor volt a barátja. Az egyénileg gazdálkodó füldmüveseket, mint például Jekkel Jánost is, reakciósnak nevezte, fe­nyegette őt, ^amiért nem lépett be az EPSz-be. A november 14-i számban meg­jelent cikk után elsőnek a kék­kői járási nemzeti bizottság reagált az ügyre. Levelében alig tett em­lítést Simkó Mihályról. Pár sorban tudomásunkra adták, hegy Simkó Mihályt még V1953 április 28-án el­bocsátották titkári állásától és megtették ellene a feljelentést. Most feltesszük a kékkői járási nemzeti bizottság I. ügyosztályá­nak a kérdést, ahonnan a válasz levél származik. hogyan került nimkó Mihály a mulyadi helyi nemzeti b'zottság irodájába. Lehet, ^ogy csoda történt. De több mint valószínű, hogy a kékkői járási nemzeti bizottságon a jobbkőz nem tudja, hosy mit csinál a bal. An­nak eľenáre, hogy április 28-án °imkó Mihályt felmentették titkári funkc'őiáíól és feljelentést tettek °!lene, valnmi'yen úton-módon még 's mint titkár került a mulyadi hely; nemzeti bizottságba. Erről f rejtélyes dologról azonban a levél ben e?y szóval sem emlékeznek •neg. Simkó Mihály titkos vándor­lásáról hallgatnak, mint a sír. An­nál többet foglalkoznak Jekkel Já­nossal. akiről a cikk alig pár sor­ban emlékezett meg. Kígyót békát kiáltanak Jekkel Jánosrr. De mi­ért? Azért, mert a fenyegetések ellenére s;m győződött még meg a közös gazdálkodás előnyösségéről. A napokban újabb levél érkezett szerkesztőségünkbe. Most már nem a kékkői járási nemzeti bizottság­tól, hanem a kőkeszi egyénileg gazdálkodó földművesek írták. Örömmel újságolták, hogy Simkó Mihály cinkostársának, Dimik Ist­vánnak letört a szarva. A cikk megjelenése után a járási szervei" újabb intézkedéseket tettek. A spe kulánst földterületének nagysága szerint terhelték meg beadási kö telezettséggel. A levélben megemlítették azt is. hogy tudomásukra jutott, hogy Simkó Mihályt most má r véglege­sen elbocsátották a helyi nemzeti bizottságból. Sz. I. A csallóközaranyosiak az év folyamán fokozottabb gondot fordítanak az állatok hasznosságának növelésére A csallóközaranyosd szövetkezet tagjai az elmúlt évben nemcsak elérték, de túl is haladták a ter­vezett állatállományt. Az év vé­gén 287 szarvasmarha, 650 sertés, 215 juh, 45 liba és 600 baromfi képezte a szövetkezeti tagok tulaj­donát. Most, az 1954 es évben az a cé­lunk, hegy minőségileg emeljük ál­latállományunk színvona'át — mondotta Varjú elvtárs, a szövet­kezet elnöke. — Ezt úgy akarjuk elém' _ folytatta Varjú elv-társ — hogy bizonyos számú fajálla­tot veszünk és ugyanakkor arra fogunk törekedni, hogy a gyenge­minőségű állatokat kiselejtezzük a fajállatókat pedig má," jobban sza porítsuk Eddigi tapasztalataink azt mutatjék, ho<rv nálunk a vörös­tarka és a szimentáli-fajta te'ién v'l'ik be a le~iobha.n Fzsket a fai tákat akarjuk a jövőben szaporí­tani. A se-téstenyésztésben j s igyekez­ni fogunk minél több faiállatot ki. tenyészt sni, A s'keres állattenyész­tésihez természetesen megfs'elö ta karmányalapra van szükségünk. Kormányunl: erre irányuló törekvé. seit mi csallóhözaranycsifk öröm­mel fogr.rltuk. Az idei évben nálunk már meglesz a bőséges takarmány­nlap. A mult évben 100 hektár he­refüves keveréket vetettünk, az idei tavaszon ugyancsak vetitek. Takar mányunk elegendő van A szarva smnrhaállomány részére még a mult évben elegendő férő­helyet építettünk. Most még a ser­tések részére kell két ólat építe "lünk. És ezzel a sertéseit elhelye­zésének prob'ímáját is megoldjuk. A sertéstenyésztésben még a mult évben beverettük a termelékenység szerinti jutalmazást, ami a ser­téstenyésztésben dolgozó tagjainkat gondosabb munkára serkenti. A dí iazásnak ezt a formáját most be­vezetjük a tehenészetben is és re méljük, hogy , ezzel elő fogjuk se­gíteni a hasznosság fokozását. Farkas Kálmán vezető Jelentés a CsKP járási bizottságai ínces a v^sivr jarasi oizousagai titkárainak országos értekezletéről a_án pc 4_prt fnlvt Az ártpk-pyiptpn li-.pmpltpl; a Psí 1954. január 3-án és 4-én folyt le a prágai Várban a CsKP járási bizottságai vezető titkárainak orszá­gos értekezlete. Az értekezleten részt vettek az e'nökság tagjai és a CsKP Központi Bizottságának titkárai. Meg­jelent Antonín Zápotocký evtás, köztársasági elnök is, ak't a részvevők hosszantartó, lelkes tapssal üdvözöl­tek. A köztársasági elnök a gyűlés folyamán szintén fe'szó'a't. A vitát Dr. Alexej čepička elvtárs zárta be, aki beszámo't a CsKP járási bizott­ságainak a párt és a kormuny hatá­rozatai biztosítására vonatkozó fel­adatairól. \ Az értekezleten k.emelték a CsKP járási bizottságinak fontos szerepét d párt po'itikájának megva'ósításában. Egyidejű eg megvitatták a járási bi­zottságok edd gi munkáját és meg­mutatták az utat. amelyen ennek a munkának ha'adn a kell, hogy meg­javuljon és a szocializmus építésível, valsm'nt do'gozóink anyagi és kul­turá is színvona'a állandó eme'kedé­sének b'ztos'tásával kapcso'atos fel­adatok magas'atán á'ljon. Csehsz'ovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. A köztársasaeri elnökhöz, a miniszterelnökhöz s? 7 és külügyminiszterhez érkezett újévi táviratok Antonín Zápotocký, a Csehsz'ovák Kcztársaság elnöke az újév a ka'má­bói üdvözlő táviratokat kapott: Ghe­crgi Damianovtól, a Bogár Népköz társaság nemzetgyűlés? elnökségének elnökétő', Dobi Istvántól, a Magvai Népköztársaság e'nök; tanácsa elnö­kétő', Wiíhe m Piecktől, a Ntm?i Oenrkrat'kus Köztársaság e'nkétő' Alexar.der Zawadskytó 1, a Lengyei Népköztársaság állcmtanácsa elnöké­tő 1, dr. Petru Grozától, a Román Nép­köztársaság najy nemzetgyű'ése e !­nökssgének- elnökétől. Ho Csi Mintő ! a Vietnami Demokratikus Köztársa ság elnökétől, Mohamed Zach ::tó Afganisztán királyátó 1 Mcham d Na­gbtő', az E ;?yiptcmi Köztársaság e'­nökétő 1, Mohamed Resa Pah'évitől Irán sahjától, Ha ;!é Szi-lassz e. Afcer.z­szin'a császárjától. Diego Mait'ne? Barnotól, a Spanyol köztársaság el­nökétől. Vílam Siroky miniszterelnök üd­vöz'ő táv ratokat kapott: Nagy Imrétől, a Magyar Népköz­társasig min'sztertanácsa e'nőkétől, Ottó GrotewohHó' a Német Demo­kratikus Köztársaság minisztere'ncké­tö\ Bo eszlav Bieruttól, a Len<:yel Népköztársaság minisztere! nökétő', Gheorge Gheorgiu Dejtő', a Rcmán Népköztársaság minisztertanácsának elnökétől. Václav Dávid kü!ügym. :nisztc-rnek az újév a'kalmából üdvöz ő táviratot kü dtek: dr. Nincso Neicsev. a Bo'gár Népköztársaság kii iigym n'sztere B">>­docziy János, a Magyar Népköztársa>­s'g külügvm'n sztere. dr Lothar Bo'z, a Nr'-met Demokraťkus Köztársaság m'n sztere'nökhe'y;ttese és kü'üsy­m'n's7t?re, dr Stan'slav Szkreszew­s^ki. a Lengyel Népköztársaság kül­igym'nsztere, Szinron Bush'c;. a Rom' n Népköztársaság kü'ügj m'nisz­tere. Termelési jelzés — a m'ncség hiztosítrsa A kormány, hogy fokozza a ter­melő üzemek (e'e'ősségét a termékek minőségéért és hogy biztosítsa a vá­sárlók részére az egyre jebb minő ;égű árut. hirdetményt adott ki a? árunak terme'és. jelzéssé' va'ó köte­lező eľátrsáról. A jelzésnek tartal­maznia ke'] az üzem te'jes vagy rö­vidített e'nevezését, székhe'yét, a felettes központi hivatal, vagy fő­igazgatóság elnevezését, a termék faj­tájának megie'ölését és az ál ami technikai norma számát, ha ezt a termékke' kapcso'atban kih rdették. I.y a fogyasztó".ak lehetősége nvfik bevá't jelzésű áru vásár!;'sá"a és visszautasíthatja azt az árut ame y nem felel meg a követe ményeknek. M-nden egyes üzem versenyezi)' fog a több; üzem >kke hog>' a m'r ' ség állandó javításával érvényesítse ter­mékeinek jelölését A ái<zm P ľ ága új köntöst kap i Születésednél ott állt a nép, dolgos kezét, eszél, adta és vérével váltoť.a meg életed. Ezért szeretclt meg és a maga sorsát mindig összekötötte sor i sóddal. Mennyi harcba f""* került, míg Libuša fejede lemasszony jóslata valóra ** vált, aki evvel a jóslattal bocsátott titadra: Halld, a sors által ne­künk kijelölt föld, dicső város nő ki belőled. Már most látom, amint a nem zetek irigysége magasba emeli büszke ormodat! • A történelem dicső és sötét, de mindig viharos korszakaiban fejlődött az ősi, régi Prága Vára, melyet már az ősi idők­ben mondába foglaltak és megénekeltek, város, virágzó és hanyatló vá­ros. melynek falaiban a történelem szinte lestet öltött. Már Hus és Ziška idején egész Európa felett elmagaslotf büszke orma. Az egyszerű nép a bet­lehemi kápolnába zarándokolt, ahol tizenkét éven át leplezte le az akkori világ rosszaságát Hus János. Igaz sága a nép igazsága volt, ezért nem lehetett elhallgattatni. Ennek az igaz­ságnak a nevében védte meg a nép a Vitkovi hegyen vívott csatában Prága dicsőségét, azét a Prágáét, mely a nép szeretetéből és életéből keletkezett. Hogyan nőtt és sokszorosodott a nép treje hosszú évszázadokon keresztül. A történelem megtanította megkiilönböz tetni a barátot az ellenségtől, meg­tanulta azt is amit még lfi^O ban a Fehérhegyi c=ata idején nem tudott­megtanulta azt is, amit még sokkal később 1920 ban sem értett meg, hogy az egység növeli az erőt, és a győze­lemhez vezet; az urak mindig árulók, azoknak sohasem szabad hinni. . Ez határozta meg sorsodat ősrégi, dicső Prága. A falaidban megtestesült történelem kezd feléledni és ma már a nép új történelmedet előre tervezi. A betlehemi kápolna, a Hviezda ki­rályi nyaralóhely, a Gssztenyefákról elnevezett vendéglő, a Ľudový dom, (népház) már nemcsak a történelem holt kőemlékművei A nép élettel töl­tötte meg, hogy a történei mből büsz­keséget és erőt merítsen a jelen és a jövő számára Az egyszerű gót stílus­ban épült betlehemi kápolna visszakap ta eredeti külsejét, olyan les7 megint, mint abban az időben, mikor a világ legnépiesebb szószékéül szolgált: Hvi­ezda a fehérhegyi királyi nyaralóhely, amely Rudolf király idejében csak az udvari ünnepségek székhelye és később a sorsdöntő csata színhelye volt, ma már a prágaiak ezreinek zarándok­helye. A Hviezda épületéből Alois Jirá sek múzeum lett. Jirásek műveiben mes­teri módon örökítette meg nemzetünk dicső és megható múltját. A fejlődés törvényszerűsége, hogy a huszita idők dicső hagyományára támaszkodik a munkásmozgalom. 1878-ban Prága Bŕevnovnak nevezett részében a cseh munkásság képviselete megalapítja első forradalmi pártját, a csehszláv szociáldemokráciát. A Gesztenyefákról elnevezett vendéglő épületéből 75 év után a szocializmus első úttörőinek i harcát megörökítő múzeum lett. Csak ma emlékezhet meg szabadon és büszkén Prága arról a világtörté­nelmi eseményről, — mely később a Nagy Októberhez, állami függetlenné günkhöz és azután az igazi szabadság hoz vezetett — Oroszország szociálde­mokrata munkáspártjának VI. össz­orosz konferenciájáról. A nagy Lenin nek majdnem 150.000 követője látó gatta meg a Hybernská utcai házat, melynek homlokzatán arany betűkkel világít: V. I. Lenin Múzeum. Itt. ebből a kimeríthetetlen forrásból merít erőt és lendületet a nép az új emlékművek építéséhez, olyan emlékművek építésé­hez, melyek a város és az egész ország történelmének legfényesebb időszakát tükrözik majd vissza. • Az új Prága építésének célja a dol gozó ember szükségleteiről való gon­doskodás, hogy Prága még szebb és dicsőbb város legyen Ezt az irányvo­nalat tűzték ki a kommunisták 1950. decemberében a városi pártszervezet alakító konferenciáján. Sok mindent el kellett távolítani, átépíteni és újonnan felépíteni. Hiszen a kapitalizmus is ha gyott maga után „emlékművet", nem­csak a város külsején, hanem mélyen az emberek életében is. Inségkolóniá kat szült, ahol ezrek nyomorogtak. Prága ugyan nőttön nőtt, de nem lett szebb. A kapitalista kizsákmányolás korszakának osztályjellege Prágára is rányomta bélyegét. Minden homlokzat oszlop, díszkapu a kispolgári büszkesé­get szolgálta és az idegeneket a város előkelőségéről és fényéről akarta meg­győzni A bankok palotái mellett, me­lyek a város és az ország életére sötét árnyat vetettek, a munkanélküliek hosszú áradata menetelt. A kapitaliz­mus a dolgozó embert az emberi méltó­ság utolsó maradványától is megfosz­totta, mint az a Bŕevnovi és podoli sziklakások bizonyították. „Ilyen emlékművet" el kellett távoli tani nr-n 1 szabad azonban meszeled kezniink <• sem Tízezre* 'ömegek élesztették új életre Prágát, olyanok, akik csákánnyal és lapáttal távolítot­ták el a régit és é/' >íték az újat. Az önkéntes munkabrigádok nagy száma is kifejezi a lakosságnak a városhoz fűződő nagy szeretetét. Az új szép Prága előhírnöke a letnai szépen rend­be hozott 230-000 négyzetméter nagy­ságú terület, ahol a kapitalizmus för telmes bódékat, bekerí'ett részeket le­rakodóhelyeket hagyott hátra Miután azonban ez a nagyterjede'mű munka­hely is kicsinynek bizonyult a brigád­munkások tömegével szemben, a többi prágai kerületben is új munkahe!"ek keletkeztek. Egyik kerülőiben játszóte­ret építettek másutt utcákat, parkokat hoztak rendbe. A brigádmunka ötéves tervének az összértéke a prágai kerüle­tek helyi építkezéseit és a főváros nagy építkezéseit összegezve, 69 millió Kčs-t, mind a lakosság dolgos keze ajándé­kozta városának. Minden évben, tavasztól őszig a lakosság tömege a város déii része felé áramlik. Az emberekkel tö­mött 17 es villamos gyors menet­ben szinte inog a fénylő síneken. Hiszen Bránik és környéke kere­sett üdülőhelye a város lakosságá­nak. Ugyanott azonban nagy épít­kezések is folynak. Csak télen csendesedik el a forgalom a V-ta­va jobb partján. Ez a hely a jö­vőben a lakosság további ezreit fogja magához csalogatni. Nyuga­lomra, napfényre és vízre találnak majd itt. Üdülésj központ készül itt, melynek építésére már eddig 1,600.000 munkaórát szenteltek a prágaiak. Ugyanilyen szeretettel szépítették városukat a prágaiak Brevno»ban, Žižkcvon és a többi kerületekben is. Ötéves tervük teljesítése 8 mil­lió munkaórát jelent. Ezek az órák is városuk iránti szeretetüket feje­zik ki. amely soha többé nem lesz mostohájuk.

Next

/
Thumbnails
Contents