Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-31 / 27. szám, vasárnap

1954. január 31. UJSZO A Csehszlovák Köztársaság népga?daságának fejlesztését szolgáló 953. évi állami terv teljesítésének eredményei (Folytatás a 2. oldalról.) 172 fekvőhelyes szülőotthon épült. A fekvőhelyek száma az eddigi szülő­otthonokban is növekedett. Hat új 411 fekvőhelyes csecsemőgondozó in­tézet létesült. Az eddigi intézetek­ben 89-cel növekedett a .fekvőhelyek száma. Az anyákról és a gyerme­kekről való gondoskodás javulása gyermekeink jobb egészségi állapo­tában és testi fejlődésében, a cse­csemőhalandóság állandó csökkené­sében mutatkozik meg, amely 1952­hez viszonyítva 1953-ban 20 száza­lékkal csökkent 1953. végén 1.135 gyermekbölcsőde működött, több mint 33.000 férőhellyel. Ebből 190 bölcsödét közvetlenül az üzemekben rendeztek be. 1953-ban 6.497 volt az óvodák száma, és 219.000 gyer­meket vettek fel. A dolgozó emberről való állandó, elmélyülő gondoskodást az üzemi egészségügyi intézmények hálózatá­nak további bővülése jellemzi, 1953 végén 628 üzemi egészségügyi köz­pontunk és 1.001 egészségügyi állo­másunk volt. A nagyobb üzemekben eok szakosztályon bevezették a rendszeres szakorvosi szolgálatot. J61 beváltak az üzemi orvosságkia­dóhelyek, melyekről az év végén már 931 volt az üzemekben. A dolgozók egészségét fürdőkeze­lés és üdültetés is szilárdította. Az állami egészségügyi igaz'gatóság és a Forradalmi Szakszervezet fürdő­intézetének kapacitása, az év végén 21.500 fekvőhelyet tett "ki, úgy hogy 1953-ban 185.500 beteg kezeltette magát a fürdőkben. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üdülőhe­lyein több mint 285.000 dolgozónk üdült és az állami munkaerőtartalé­kok tanintézeteinek mintegy 11000 tanulója töltötte szabadságát az üdülőközpontokban. Sikeresen folytatták a higiéniai és Járvány elleni gondoskodás biztosí­tását. Valamennyi kerületben és já­rásban higiéniai-járványellenes állo­másokat létesítettek és járási és ke­rületi higiénikusokat neveztek ki az orvosok közül. Hatékony megelőző intézkedésekkel és járványellenes akciókkal 1953-ban 1952-hez viszo­anyítva 22.5 százalékkal csökkentet­ték a fertőző betegségek és' 7 szá­zalékkal a tüdőbaj következtében való halálesetek számát. Az egészségügyi ipar 195£-ban nagy mennyiségű értékes gyógy­szert és egészségügyi kelléket ter­melt. Megkezdték a streptomicm és más gyógyszerek kísérleti termelé­sét. Meghonosodik a mesterséges chloromicetin termelése. A vidéki lakosság egészségügyi színvonalának emelése érdekében további különleges fogászati vándor­ambolatóriumokat, röntgenberende­zéseket és a koraszülött gyerme­keket életbentartó inkubátoros ko­csikat helyeztünk üzembe. A beteg­biztosítás terén egymilliárd 256 millió koronát fizettek ki betegsé­gek esetén. A dolgozók családtagjai­ról való fokozott gondoskodás a pénzre foroT megvalósítása és a kötött­piac megszüntetése után a családi pótlékok növelésében mutatkozott meg, amelyek elérték az egymilliárd 900 millió korona összeget, ami (Fél­milliárd koronával több az 1952-es összegnél. Az állámi járadékbiztosító hivatal által kifizetett járadékok száma 1,800.000-re növekedett. A járadé­kok címén és a járadékbiztosítás többi kifizetései címén eszközölt ki­adások elérték a 6 milliárd 200 mil­lió korona összeget, úgyhogy 10 százalékkal nagyobbak voltak, mint 1952-ben. 1953-ban a testnevelés és a sport tovább fejlődött. 2.879 új testnevelő egylet alakult és tagjaiknak száma mintegy 200.000-rel gyarapodott. A fokozódó siport és fizikai adottság a „Munkára és a haza védelmére kész" jelvény viselőinek számában is megmutatkozott, amely megha­ladta a 145.000-et. XI. A nemzeti jövedelem növekedése A Csehszlovák Köztársaság jöve­delme előzetes számadatok alapján 1952-hez viszonyítva 1953-ban 5 százalékkal növekedett. A nemzeti jövedelem 73 százaléka a lakosság állandóan növekvő személyes anyagi és kulturális szükségleteinek kielé­gítésére és a társadalmi fogyasztás­ra, míg 27 százaléka a szocialista termelés további bővítésére esett. A pénzreform után végrehajtott intézkedések, azaz a mezőgazdasági termékek begyűjtési árának feleme­lése, a kiskereskedelmi árak csök­kentése, külön illetékek kifizetése a járadékélvezők és a családi pótlékok élvezői többségének, valamint a nőtlen és gyermektelen nős dolgo­zók adójának csökkentése évi átlag­ban mintegy 7 milliárd koronával növeli a lakosság vásárlóerejét. Állami Statisztikai Hivatal. Csehszlovákia—Magyarország 1:7 A szabadstilusú birkózó versenyben Csehszlovákia—Magyarország visz­szavágó mérkőzésen, amelyet pén­teken este tartottak meg a brati­slavai kiállítási csarnokban, a ma­gyar csapat még biztosabban győ­zött, mint Chomutovban. A magyar versenyzők kivétel nélkül tökélete­sen juttatták érvényre kiváló tulaj­donságaikat, erejüket, kitartásukat és helyes lábmunkájukat, míg a mieink csakis erőnléttel és törekvé­sükkel tudtak a magyarok színvo­nalára emelkedni, ellenben azok technikájával nem bírtak. A nemzetközi mérkőzés a két csa­patnak és a bíráknak közös bevo­nulásával kezdődött. A himnuszok elhangzása után a magyar sportoló­kat és a jelenlevő hivatalos vendé­geket B. Friedlönder, a Szlovákiai Állami Testnevelési és Sportbizott­ság birkózó osztályának elnöke üd­vözölte. A magyar csapat részéről Tóth D. köszönte meg az üdvözlő szavakat. Ezután megkezdődtek a birkózások 1500 néző élénk érdeklő­dése mellett. A légsúlyban Rykr csak rövid ide ig tudott védekezni, mert 6.35 perc nyi küzdelem után Völgyi nelszon­nal vállra fektette őt. A fiatal Bo­risz litván a harmatsúlyban, amely­ben Benczével, a magyar ka.pitány nyal került szembe, bátran és szívósan indult a küzdelembe, azon­ban az egyenlőtlen harc már 4:45 perc múlva Bencze győzelmével végződött. A pehelysúlyban Hoff­mann tiszta lábfogással 7:35 perc után legyőzte Šírt. A mieink közül az egész versenyidőn keresztül Ma­toušek állta a küzdelmet a könnyű súlyban. Keményen állta Tóth tá­madását, aki több kezdeményezéssel dolgozott és a küzdelmet csak cse­kély különbséggel pontozással vesz­tette el Tóth-tal szemben. Meglehe­tősen kiegyenlített harc folyt a kis­váltó súlyban Sekal sportmester és a magyar Radics közt. Sekalnak ez alkalommal nem sikerült Radicsot legyőznie, mert ez villámgyors fo­gásokkal szorosan pontokra tudott gypzni. A középsűlyban Meszes 14.45 perc után az ügyesen küzdő Gu­ricstól szenvedett vereséget. Érdekes és eléggé kiegyenlített l*arc folyt a félközépsúlyban Krengík és Kovács között, amely végül is szorosan •lontozással dőlt el Kovács javára. \ csehszlovák csapat egyetlen pont­át a nehéz súlyban RužiSka sze­rezte meg, aki két szép támadással oontozással győzött Növényi felett. A küzdelem bírái a magyar Vörös és Ferenc valamint a csehszlovák Podborsky voltak. Bolzanoban megkezdődött a műkorcsolyázó Európa-bajnokság Csütörtökön, Bolzanoban kisor­solták az 1954. évi európai műkor­csolyázó bajnokság kötelező gya­korlatait, Egyúttal kijelölték a pá­ros versenyekre és az egyéni férfi versenyekre a döntő bírákat és erre a két versenyre megál'apították a versenyzők sorrendjét. A férfiak kötelező gyakorlatainál, amely teg­nap volt műsoron, sorsolás útján megállapították a negyedik gyakor lati csoportot, amely a körülmé­nyek összejátszása következtében ugyanaz volt, mint a Brnóban tar­tott csehszlovákiai bajnokságban. Ezt a körülményt a csehszlovák vá. logatottak nagy örömmel fogadták, mert a bajnokságban már bizonyos tapasztalatokra tettek szert. A Ver­senybe még besorozták mint 13. versenyzőt a nyugatnémetországi Weilert, akivel együtt 8 országból 13 versenyző vesz részt a bajnok­ságban. Fikar sportmester, a cseh­szlovák válogatott 2. rajtoló számot kapott. Az 1. számot kapta Giletti (Franciaország), 3-ast Pache (Svájc). Divin, a második csehszlo­vák válogatott, mint he^pdik rajtol, Kaimat (Franciaország) után. A páros versenyben a csehszlovák pá­ros Balun házaspár, mint 8. követ­kezik, az osztrák Schwarz—Oppelt páros után. A svájci Grenjean Syl­via és Grenjean Michael pár rajtoló száma 9. A párosok versenyében őt. tagú bírói testület dönt, melynek vezetője a francia Torsch. A ver­senyző államok közül a bírói tes­tületben képviselve van Ausztria, Csehszlovákia, Nyugat-Németor­szág, Anglia és Svájc. Az egyéni férfi versenyek bírói testülete két tagból áll; vezetőjük a holland Witt és a testületben képviselve vannak Ausztria, Csehszlovákia, Franciaor­szág, Nyugat-Németország, Anglia, Olaszország és Svájc. Csehsz'ovákiá részéről mindkét bírói testületben V. Koudelka szerepel. A csehszlovák válogatottak Jő formában vannak. Edzéseiket közösen egy csoport­ban végezték az osztrákokkal, an golokkal és hollandokkal. Dé'előt. tönkint a kötelező gyakorlatok ed. zését, délután pedig a szabad szá­mokat gyakorolták. Délben mindig a párosok végezték az edzést. Az Európabajnokságban részvevő csapatok előzetes edzése alapján ar­ra lehet következtetni, hogy külö­nösen a férfi verseny a tavalyihoz képest emelkedő színvona'at fog mutatni. A fiatal franciák, különö­sen Giletti, a szabad számokban be­mutatták az összes páros ugrásokat. Szabad futásokban folyamatosan és szokatlanul erős irammal dolgozott. Nagyon jő a szabadfutásban Krone­man is. Fassi, az európai bajnok­ság védője szokatlan órákban végzi edzését, úgyhogy ezt az edzést a verseny részvevői közül alig látta valaki. A női versenyben az előze­tes edzésből semmi rendkívüli kö­rülményre nem lehet következtetni, ami túlhaladná az utóbbi évek ver­senyszínvonalát. Meglepőek azon­ban a Holland fiatal versenyzönök, akik — 11—-15 éves koruk mellett — nagyon sokat ígérnek. Nagyon szép teljesítményeket nyújt az osztrák Schilhan és a nyugatnémet­országi Busch. Az angolok közül ki­válik a 14 éves Sudgen. A párosok nagyon kiegyenlítettek, úgyhogy a csehszlovák versenyzőknek nagyon nehéz helyzetük lesz. Vítkovice ; a jégkorong-bajnokság hatodik részvevője Csütörtökön további három mér­kőzés folyt le a köztársasági jég­korongbajnokságban. Ezek közül a legfontosabb Vitkovioeben, ahol az otthoniak a Dynamo Karlové Vary felett aratott győzelmükkel kiküz­dötték a bajnokság döntőjébe Ju­tást. A döntő verseny február 2—8 közt lesz. Baník Vítkovice—Dynamo Karlo­vé Vary 5:4 (2:0, 1:2, 2.2), Slo­van Bratislava ÜNV—Tankista Pra­ha 7:12. (2:4, 4:4, 1:4), Spartak Praha Sokolovo —Baník Chomútov 5:1 (1:0. 1:1, 3:0>, Az utolsó forduló előtt az egyes csoportokban így állanak a csapa­tok: I. csoport: 1 Spartak Sokolovo 9 8 1 0 59:17 17 Krídla vlasti 9 5 2 2 19:21 12 Spartak Brno 9 4 2 3 .10 36 10 Tankista Praha 9 3 2 4 .19 42 8 Baník Chomútov 9 3 1 5 35 36 7 Slovan Bratislava 9 0 0 9 29.89 0 II. csoport: Červ hviezda 10 8 0-2 66:32 16 Baník Ví'kovice 10 6 0 4 17 41 12 Spartak Smíchov 9 4 1 4 28 38 9 Spartak Pl/.eň 9 3 2 4 48 50 8 Dvnamo K Vary 9 2 2 5 40;47 6 Dvnamo Pardubice 9 1 3 5 34-45 5 meg magyar nyelven az első orosz versfordítás s Kazinczy Gábor népszerűsíti az addig kevéssé ismert orosz irodalmat tanulmányokkal és fordításokkal, így tőle jelenik meg 1844-ben az első Puskin-fordítás, a nagy költő egyik novellája. AMI A XIX. SZAZAD első felé­ben a sziovák és a.magyar népi és művelődési kapcsolatokat illeti, megállapítható, hpgy mindkét olda­lon az ideológiai fejlődés nagyjában és egészében csak párhuzamos lehe­tett, minthogy a gazdasági és poli­tikai rendszer, melyben a két nép élt, azonos volt. A párhuzamosság azonban nem jelenti azt. hogy ne választotta vol­na el egymástól nagy távolság a p mozamosan kibontakozó erőket és je'enségeket. Egyidejűleg mutatkozik szlovák és magyar olda'or. a polgárság fel­emelkedésével kapcsolatos romanti­cizmus, ebben és általa a nemzeti mult és a nemzeti kultúra hagyo­m-tnyainak becsülése, buzgalom a nyelvmüvelés érdekében, érdeklődés a folklór, a dolgozó nép irodalmi al­kotásai és ízlése iránt. A két nemzet irodalmában hason­ló típusok tűnnek fel. Anton Berno­lák olyan nyelvművelési célokért küzd, mint Kazinczy. Ján Holly, Ján Kollár és Vörösmarty Mihály egyek a múltra való patetikus me­rengésben. A népi forradalom ro­konlelkü és rokonvérmérsékletíi vi­harmadarai Petőfi Sándor és Janko Kráľ. Három oka volt annak, hogy a párhuzamosan mutatkozó irodalmi erők között nemcsak a távolság nö­vekedett, hanem egyenesen szaka­dék támadt. 1. A polgári társadalom felé ve­zető fejlődés kezdetén, szinte már ennek bölcsőjében mutatkoznak a burzsoá nemzetiségi Imperializmus áldatlan előjelei éspedig abban, hogy hiányzott a megértés más nemzet­nek azonos tőről fakadt törekvései iránt. De ne feledjük, hogy a kul­turális elzárkózásra való hajlamot nem a dolgozó nép, hanem az ural­kodó osztályok és ebben is bizonyos értelmiségi csoportok növelték nagyra; 2. a magyar feudalizmus meg­akadályozta, hogy a különböző nemzetiségű dolgozók közeledjenek egymáshoz, kezetfogjanak, olyan szilárdan, mint ahogy a kaszanye­lét tartották aratáskor. A burzsoá nacionalizmus hatott a nemesi tár­sadalmon kívül eső rétegekre is, de fertőzése azért nem nyomult mély re, mert ettől a dolgozókat egy­felől írástudatlanságuk óvta meg, másfelől ott, ahol a települési vi­szonyok a két nemzet munkás fiait közelhozták egymáshoz, nem volt elfogultság vagy gyűlölködés. Hi­szen tudjuk, hogy akadtak írók, akik mindkét nyelven írtak, mint a XVII. században egy Beniczky Péter, vagy egy Madách Gáspár, a XIX. században Ján Chalúpka. A nyelvi, kulturális és népközi bé­ke fejeződik ki az olyan kuruckor. beli vegyesnyelvü ú. n. makaróni­Versekben, amilyeneket Ján Kollár közölt a Pesten megjelent Národnie spiewanky cimü gyűjteményében Vagy hogy egy régebb: péMát idéz ~?1nk, ott v?>n Bercsényi M'k'ŐR. nak, a kuruc fővezérnek levelezése. Bercsényinek, mint levélírónak minduntalan szlovák szavak és ki­fejezések tolulnak a tolla alá. Vagy nézzük Mikszáth Kálmánt, aki a szlovák népiség, a szlovák népszo­kások és a szlovák nyelv iránti, ifjúkorából származó rokonszenvét nagy regényeiben, novelláiban és rajzaiban minduntalan megszólal­tatja. A népi jóság, a legtisztább .népi humanizmus sugárzik a nyel­vi türelmesség közegén át az ön­magukra túlsókat tartó urak vilá­gába. De erre az átsugárzásra ke­vesebb a példa, mint amennyi le­hetne már régen is; 3. az osztrák politika, Bécs, szívesen látott bármilyen for­mában megnyilvánuló nemzetisé­gi széthúzást és ezt kiaknázta a maga javára. A Habsburgok szíve sen látták, ha az uralmuk alá ve­tett nemzetek egymást marták s egymás ellen emelt panaszaikkal a császári udvarhoz fordultak. Itt persze nem a népek igazságával törődtek, hanem egyedüli igazság­nak a dinasztia uralmának fenn­maradását tekintették A SZABADSÁGHARC ELŐTTI évtizededben tevékenykedik Pollack Mihály (1773—1855) mint építész. Alkotásaiban görög formákat ér­vényesít klasszikus oszloprendekkel, kevéssé tagolt nagy falsíkokkal és antik ízlésű díszítő elemekkel. Leg­kiválóbb müve a Magyar Nemzeti Múzeum pesti otthona (elkészült 1836 és 1847 között), monumentális épülettesttel és bent pompás tér megoldásokkal. Poilack, jeles szobrász kortársa Ferenczy István (1792—1356), aki rimaszombati lakatoslegényből Ró­mában formálódott antik ízlésnek hódoló művésszé Mint arcképszob­rász Kisfaludi Károlyt, Fáy Andrást és Kazinczy Ferencet örökítette meg. A kor festői közül fínomhangula­tájképeivel kiemelkedik id. Mar. kó Károly (1791—1860), de a ma­gya^ festészet legjelentősebb egyé nisége a reformkorban Barabás Miklós (1810—1898). Művészpályá­jának első felében Vörösmarty, Baj­za és Toldy támogatták. Mestere a gondosan kidolgozott arcképnek, de ecsetjére vesz polgári és népi témáikat ls. (Vásárra menő oláh család, Utazó cigányok, Virágárus lány. Utcaseprő fiú ) A képzőművészeteket ápoló Pes ti Műegylet 1841-ben alakult meg s kiállítások rendezésével lendíti a festészet és a szobrászat fejlődését. Pozsonyból a XIX. század negyve nes éveiben költözik Pestre Maras­toni Jakab, s ott megnyitja az első festőiskolát. Ebben a korszakban a képzőmű­vészetek nevelő hatás a csak a va­gyonos társadalmi rétegekre kor. látoződik, A XIX. SZÁZAD második negye, dének magyar irodalma hiteles ttik röztetője a-társadalom akkori éle­tének, osztályharcalnak és fejlődé­sének. Az írók harcosan és tevé­kenyen részt vesznek a feudalizmus bilincseinek széttörésében, fáradha­tatlanok a reformkorbeit előkészítő munkálatok támogatŕsában s ott küzdenek az 1848—49-es mozgil mak ideológiai és hadművelet' frontján. A század első felének irodalma eleven, szava zengő és visszhan­gos, társadalmi hatása előrelendítő és mély. Akkor is volt a mult fe­lé, az örökre leáldozott mult felé, visszafele kúszó irodalmi vegetáció, de ennek dudvái nem terjeszkednek s nem nőnek nagyra. A XIX. szá­zad második felének irodalmi é'ete csendesebb Elszaporodk az ep'gó. nok serege, akiket nem az élet, a válságos társadalmi problémák ösz­tönöznek írásra, hanem irodalmi példákat követnek, ami szürkévé, vérszegénnyé teszi müveiket. Kü­lönösen az úgynevezett hivatalos vagy akadémikus irodalom Jellem­ző vonása, hogy elfordul a forra­dalmi és szabadságos hagyományuk, tói. A meg nem alkuvó írók, a tisz­tánlátók és bírálni bátrak, félreszo. rulnak. Feltűnik ugyan már ek­kor a társadalomblrálat is, de csak egyeseknek, többnyire félreszorított magános alkotónak ajkáról hang­zik. Egy Vajda János, vagy Tolnai Lajos elégedetlensége még csak nyugtalanságot sem kelt a hagyo­mányokat meghamisító és elkisipa. rosodott irodalom ingoványában — hogy egy nagy költő szavát hasz­náljuk — »az Olimposz gémei* kö­zött. Akinek szav a fel fogja za­varni ezeket a gémeket, Ady En­dre, egy későbbi forradalom vihar­madara, 1877.ben, tehát e szürke korban születik meg, de ő és két évvel fiatalabb kortársa Móricz Zsigmond cšak a XX- század első évtizedében szállnak síkra a feu­d"l !zmusnak akkor még m'ndig meglevő csökevényej és a kapita­lizmus imperialista korszakának bűnei ellen

Next

/
Thumbnails
Contents