Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-31 / 27. szám, vasárnap

4 mi szo 1954. január 31. V. M. Molotov vacsorát adott Dulles, az USA államtitkára tiszteletére V. M. Modotov, a Szovjetunió küL Ogymmisztere január 29-én, péntekén vacsorát rendezett J- F. Dullesnek, az USA • államtitkárának tiszteletére. A vacsorán részt vett H Bohlen, az USA nagykövete, J. Oomnrat. az USA németországi főbiztosa, L. Mer. chant áilamti tk árhely e t te-s, C. Jaoksan, az USA elnökének személyes tanácsadója, P. Nash honvédéimi miniseit erhelyettee. Szovjet részről a vacsorán a következők vettek részt: A. A. Gromiko, G. M. Zarubin, V. Sz. Szemjo nov, A. A. Szoboljev, D. A. Zsukov. Az »Izvesztylja« kommentárja a négy nagyhatalom külügyminisztereinek értekezletéről Az »Izvesztyija« közi j N. Poljanov é

s J Pralnyikov kommentárját a négy nagyhatalom külügyminisztereinek értekezletéről. A kommentár rámutat arra, hogy a reakciós sajtónak minden ravaszkodása ellenére sem sikerült elken, nie azt a vitathatatlan igazságot, hogy a Szovjetunió kezdeménye zése, vagyis az a javaslat, hogy a négy hatalom külügyminisztereinek berlini értekezletén tegyenek reális lépéseket az európai és ázsiai vitás kérdések megoldására, megfelel az emberiség túlnyomó többsége óhajainak. Számos nyugateurópai és amerikai lap arra a következtetésre jut, — állapítja meg az »Izvesztyija«, — hogy a Szovjetunió mindjárt az értekezlet kezdetén »kezébe vette a politikai kezdeményezést*:. A »Hhe'nische Post«, ez a nyugatnémet burzsoá lap megállapítja: »Jelenleg az előny Molotov oldalán van.« Az 2>Izvesztyija* ezután hangoztatja, hogy minden jóakaratú • ember szívében helyeslő visszhangja támadt Molotov világos és szabatos érvelésének. A Kínai Népköztársaság részvétele a nagyhatalmak kül. ügyminiszterek értekezletein — sajtókörök véleménye szerint — súlyt adna ennek az értekezletnek, előmozdítaná nemcsak az ázsiai, hanem más igen fontos nemzetközi problémák megoldását is, amilyen például a leszerelés kérdése, az atomfegyver betiltása, stb. Az ellenállás, amelyet a nyugatj hatalmak kormányai az öt nagyhatalom külügyminiszterei értekezletének összehívásával szembein kifejtenek, azt mutatja, hogy ezetk a kormá nyok szembeszál'lnak a nemzetközi feszültség enyhítését és a béke meg szilárdítását áhító ambermilliők akaratával A nyugati külügyminiszterek kűJönértekezletei A három nyugati külügyminiszter a „DPA" nyugatnémet hírügynökség jelentése szerint csütörtökön délben Bidault francia külügyminiszter nyugatberlini szállásán újabb külön, értekezletet tartott. A nyugati hatalmak szakértői' csaknem minden nap különértekezletet tartanak Berlinben. A különér. tekezietek célja a három hatalom felfogásának összehangolása a ber. ilni tanácskozások napirendjén szereplő kérdésekben. Mint a „DPA" jelenti, Bidault francia külügyminiszter a berlini négyhatalmi külügyminiszteri érte. kezlet megkezdése óta elsőízben meg. beszéléet folytatott Herbert Blankenhornnai, Ademauer Berlinbe küldött megbízottjával. •'Dávid Bruce, az amerikai, küldöttség tagja, ugyan. Csak tárgyalt Blajnkenhomnal. Pandit asszony a berlini értekezletről Pandit asszony, az ENSz-közgyűlés Indiai elnöke nyilatkozatot adott a „DPA" hírügynökség újdelhi tudósítójának a négy hatalom külügyminiszterei berlini értekezletével kapcsolatban. Kína kérdéséről Pan di't asszony hangsúlyozta, hogy a Kínai Népköztársaságot, mint áizsdai nagyhatalmat, nem szabad figyelmen kívül hagyni és éppen úgy ei kell is. merni, mint ahogy a Szovjetuniót elismerik. Pandit asszony a továbbiakban a kínai hadifoglyok erőszakos Tajvanra szálVltását „abszolút hibának" bélyegezte. Külföldi hírek Eden brit külügyminiszter vacsorát adott nyugatberllnl szállásán Molotov szovjet külügyminiszter tiszteletére. Szobek András, a Magyar Népköztársaság új kínai nagykövete január 27-én átadta megbízólevelét Csu Te elvtársnak, a Kínai Népköztársaság központi népi kormánya elnökének. * A nyugati hirügynökségek spanyolországi jelentései szerint Madridban és Barcelőnában diáktüntetések voltak, melyek angolellenesnek indultak, és kormány elleni tüntetésekké változtak. Brazilia Kommunista Pártja központi bizottsága határozatot hozott a párt IV. kongresszusának összehívásáról. A kongresszust 1954-ben tartják: meg. • A Szovjetunió új bulgáriai rendkívüli és meghatalmazott nagykövetévé J. K. Prihodovot nevezték ki. Az eddigi nagykövetet új beosztásba helyezték. • Az atlanti egyezmény tanácsa bejelentette, egy 1954-re szóló millió fontsterlinges programm jóváhagyását, további repülőterek, üzemraktárak, valamint más katonai és haditengerészeti támaszpontok építésére. • Kétszázezer japán bányász részleges sztrájkba lépett az elbocsátások ellem tiltakozásul és béremelés kivívásáért. • Az „AFP" közli, hogy a koreai háborúban részt vett 16 ENSz-állam képviselőiből álló bizottság az amerikai külügyminisztériumban tanulmányozta a kínai-koreai parancsnokságnak azt a javaslatát, amely szerint február 1-én folytassák a panmindzsoni előkészítő tanácskozásokat. • A Laniel-kormánynak a tömegek nyomására ismét meg kellett hátrálnia a nemzeti és demokratikus erők ellen kiagyalt összeesküvésben. Párizsi jelentések szerint a párizsi bíróság vádtanácsa elrendelte a mult szombat óta „államellenes bűncselekmények" gyanúja címén előzetes letartóztatásba helyezett Jean Merőt, a Francia Köztársaság Ifjúsági Szövetség vezetőségi tagjának azonnali szabadlábrahelyezését. Az NDK minisztertanácsának ülése A Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökének sajtóirodája közli: A Német Demokratikus Köztársaság minisztertanácsa 1954. január 28-án, csütörtökön tartott ülésén Lothar Bolz miniszterelnökhelyettes és külügyminiszter beszámolt arról az állandó tájékoztatásról, amelyet V. M. Molotov szov. jet külügyminiszter nyújt a Német Demokratikus Köztársaság kormá nyálnak a négyhatalmi értekezlet problémáiról és lefolyásáról. Bolz rámutatott Molotov külügyminiszternek az értekezlet megkezdésének előestéjén a miniszterelnöknél tett látogatására és arra, hogy azóta sem szakadt meg az érintkezés a miniszterelnök és a szovjet küldöttség között. Lothar Bolz ezzei kapcsolatban különösen részletesen taglalta a

z 1954. január 27-én a szovjet nagykövetségen lefolyt beszélgetést. Ez a megbeszélés is kifejezésre juttatta, hogy milyen megértő támogatást élvez a német nép a szovjet kormány részéről a négy külügyminiszter értekezletéhez fűzött kívánságai és várakozásai tekintetében. A minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette a beszámolót. A minisztertanács ülésén ezután a Német Demokratikus Köztársa, ság 1954 évi költségvetési tervével foglalkoztak. Tervezet a Bolgár Kommunista Párt VI. kongresszusának irányelveiről A »Raibotnicseszko Delo« január 27i szám

a közölte a Bolgár Kommunista Párt VI. kongresszusának a Bolgár Népköztársaság 1953-1957. évi második népgazdaságfejlesztési ötéve

s tervévei kapcsolatos irányelveit. A Bolgár Kommunista Párt VI. kongresszusa a szocialista építés eddig elért sikereiből kiindulva — mondja az Irányelvek tervezete — szükségesnek tartja, hogy a második ötéves tervben biztosítsa a mezőgazdaság komoly fellendülését, megszüntesse az állattenyésztés lemaradását, az ipar területén pedig mindenekelőtt biztosítsa a villamosítás fejlesztését, növelje a kőszéntermelést, a színesfém-kohászat termelését és biztosítsa a népi fogyasztási cikkek termelésének állandó növelését. E feladatok teljesítése biztosítja a népgazdaság további tervszerű fejlesztését, a szocializmus sikeres építését az országban és a második ötéves terv fő feladatának — a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonala jelentékeny emelésének — megvalósítását. A mezőgazdasági beruházások térfogata a második ötéves tervben az első ötéves tervhez viszonyítva 2,3-szeresére, az ipari beruházások térfogata kétszeresére növekszik.Az ipari össztermelésnek 1957-ig — 1952-höz viszonyítva — majdnem 60 százalékkal kell növeíkednie. Az ipar legfontosabb ágazatainak termelése a következő arányban növekszik: villamosenergiatermelés kétszeresére, kftszéntecmelés 89 százalékkal, villanymotorok gyártása 2,8-szeresére, bőr- és kaucsukgyártmányok, valamint lábbelik készítése 30 százalékkal, gyapotszövetek gyártása 33 százalékkal, gyapjúszövetek gyártása 42 száza, lékkal. A lakosság 86 százalékkal több húst, 55 százalékkal több növényi olajat, 2,5-szer több cukrot, stb. kap. Az irányelvek tervezete- előírja, hogy a második ötéves terv végére a kiskereskedelmi áruforgalom legalább 70 százalékkal növekedjék az 1952. évihez viszonyítva, a munkások és alkalmazottak reálbére, valamint a parasztok jövedelme pedig körülbelül 30—40 százalékkal emelkedjék. A dolgozók lakásviszonyainak megjavítására a második ötéves tervbem több mint 2 millió 200 ezer négyzetméternyi lakóterületet építenek be. Ez négyszer annyi, mint amennyit az első ötéves tervben építettek. SAS ANDOR: Magyar irodalmi élet a XIX. század második negyedében E tanulmány első felét az Oj Szó 1954. január 27-i száma közölte. n. A MAGYAR IRODALOM minden valamire való képviselőjét magával sodorj® az 1848 as nagyszerű elindulás lendülete, hogy azután kikössenek a forradalmi aktív tevékenység partján. Az írók katonáskodnak a forradalmi hadseregben, mint Petőfi Sándor, Vajda János, Tóth Kálmán és Sükey Károly, vagy vállainak rájuk bízott új munkát az új körülmények között. A kiváló kritikust és folkloristát, Erdélyi Jánost megteszik a Nemzeti Színház igazgatójának, Garay Jánost 1848-ban Eötvös József közoktatásügyi miniszter a magyar irodalom egyetemi tanárává nevezi ki, Vörösmarty Mihály és Jósika Miklós a kegyelmi törvényszék bírái, Arany János fogalmazó a belügyminisztériumban és dolgozik a kormány néplapjába. Még a forradalomnak olyan elvi ellenzője is, mint Kemény Zsigmond, kondifikáló mimkát végez a belügyminisztériumban s bár az ú. n. debreceni békepárthoz hajlik, Aradig követi a kormányt. Pákh Albert a radikális Március Tizenötödikét szerkeszti, Jókai Debrecenben a békepárti Esti Lapokba» dolgozik, Zalár József Damjanich tábori történetírója, Czuczor Gergely, Garay János, Vajda János, Tompa Mihály a Vas Gereben által szerkesztett Nép Barátjának munkatársai Sárosi Gyula éleshangú és zamatos magyarságú krónikája, az Arany Trombita, Debrecenben készült 1849 tavaszán. Hogy Petőfi költészete miképp kíséri végig a forradalom napjait és élményeit, az a költészet és a cselekvés, a művészi alkotás és a forradalmi munka egységének és kölcsönösségének kivételes példája. Hyen lázas időkben, az események torlódása közepette a körülmények nem kedveznek nagyobbszabású müvek alkotásának, de azért ekkor írja Petőfi az Apostolt. Dobsa Lajos, Szigeti József, Obernyik Károly forradalmi aktualitással bíró színdarabok szerzői. Az írók 1848/49es tevékenységének és a forradalom törekvéseihez való hűségüknek élő virágdíszes, friss elevenségü foglalata a forradalmi népdalok dús füzére. • A DOLGOZÓ NÉP életkörülményei, emberi és erkölcsi nagy értékei, eszmevilágának és érzéseinek gazdagságú, harcos készsége új haza építésére, évszázadok óta elorzott szabadságjogainak visszaszerzése és biztosítása, a kiváltságok és a ma* radiság denevértornyainak lerombolására vállalkozó elszántság, mindez mint új tematika, új tárgykör vonult be az 1848—49-es eseményekkel tetőző évtized költészetébe. A realizmus utat tör magának és ennek a realizmusnak a programmját Petőfi és Arany úgy értelmezik, hogy a nép neologizmusoktól el nem éktelenített, gyökeres tisztaságú nyelvén szóljon s a dolgozók élete, a társadalmi igazságért küzdő bátrak sorsa szolgáltasson a müvekhez témákat. Petőfi az irodalom vezérigéjét így fogalmazza meg: „A néppel tüzönvizen át". Az író küldetése vezetni a dolgozókat a jólét és a társadalma' igazság felé. Amikor kitűzik ezt a programmot, azért teszik, hogy a nép ízlésének érvényesülése a költészetben lépcsőfokul szolgáljon a hatalom átvételéhez a politikában. Ez a realizmus kritikai természetű 8 a társadalom ama tájaira is ügyel, ahol a dolgozó tömegek várják az ő virradatukat. Petőfi a fát fűrészelő és hasogató napszámospárra, a feudális hadseregben szolgáló egyszerű katonára, a szlovák vándoriparosra, a faluról-falura bolygó vándorszínészre, a téli időben sátor alatt vacogó cigányra, Arany János a vármegyének robotoló szegény jobbágyra irányítja a figyelmet. A táblabíróvilág politikai mozgalmainak dekadens handa-bandáját és életformáinak avultságát mindkettő szatíra tárgyává teszi. Petőfi a parlagi nemes tartalmatlan életét örökíti meg intő példa gyanánt ós azt is megtanulják Petőfi olvasói, hogy a társadalom mostohagyermekei akkor nem fognak nélkülözni, téli viharban otthon nélkül fagyoskodva, ha a rabszolganépek kilépnek a síkra emberi jogaikért és boldogságukért. , Az epika hősei a falusi szegénység és a mezei munka köréből indulnak el a dicsőséges érvényesülés útjára, mint Petőfi János vitéze és Arany Toldija. Ami elmaradottság eléktelenítette a nemesi megye és az elmaradt falu életét, Arany és Petőfi éles szemmel felismerik - s a megrögzött maradisággal együtt a hagyományos eposzok idejétmúlt ünnepélyességét teszik nevetség tárgyává. Hogy a rendi társadalom milyen bűnöket követ el a jobbágyok és az egyszerű emberek ellen, az elől a harmonikus szórakozást nyújtani akaró népszínművek írója, a pesti Nemzeti Színház legtermékenyebb színpadi szerzője, Szigligeti Ede sem zárkózhat ed. Petőfiben van romantika is, de olyan, mely a konkrét valóságból emelkedik KJ ós a jövő felé szárnyal. Ha ä a múltba tekint, nem mereng el, hanem a nagy szabadságos hagyományokra: Dózsa Györgyre, a felkelő Rákócziakra, a magyar jakobinusok veierére, Martinovics Ignácra irányozza tekintetét. A dolgozók előtt álló végtelen jövöröl pedig azt mondja, hogy az a szegény, jó embereké, számukra közeleg, az ő javukra dolgozik. • A ROMANTIKA" mint irodalmi magatartás és stílusirányzat a magyar reformkorban polgári jellegű. Elfordulást jelent a latinos-klasszikus társadalmi és irodalmi műveltségtől, melyet csak a kiváltságos osztályok szerezhettek meg maguknak és mint megkülönböztető ékességhez görcsösen ragaszkodtak. A polgári romantika törekvéseit értő költő nem magasztal verseiben főurakat, nem dedikálja nekik alázkodva müveit, nem hajlong és nem szertartásoskodik, hanem bátran megszólal a saját hangján, a maga dolgairól ír, azzal a tudattal, hogy szavában a nép hangja szólal meg s személyes életkörülményei, egyéni sorsa is egyszersmind a népet illetik. A romantikának az a bizonyos álmatag, a jelentől elforduló változata, amely a különössel, a rendkívülivel akar hatni és megrázni, amely a középkori multat visszakívánó nemességet és a szórakoztatásra vágyó polgárság dekadens ízlését szolgálja, ha látszólag le is tekint a társadalom mélységeiben élőkhöz, ha figyelmére méltatja is a népmesét és a népdalt, azért a mélységekben érvényesülő törvényt, a belőlük kivezető utat nem érti, nem ismeri, nem látja, Petőfi regény. és drámakísérleteiben ennek a romantikának is nyomára akadunk, éppúgy, mint Jókai Mór 1846-ban megjelent első regényében, a Hétköznapokban. A magyar irodalomtörténetírás fáradhatatlan úttörője, Toldy Ferenc a Tudományos Gyűjteményben 1928-ban Orosz poézis címmel tanulmányt tesz közzé és ebben Puskinra és Lermontovra irányítja az olvasók figyelmét, a kővetkező évtizedben pedig a Tudománytár című akadémiai folyóiratban ismételten beszámo' az orosz literatíiráról. A negyvenes évekljen a népdalokat és a népballadákat gyűjtő, jobbágy, származású Kriza Jánostól jelenik •