Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-05 / 3. szám, kedd

9 (Jjévi fog-adás a Kremlben UJ zzo 1954

. január 5. A Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága az újév alkalmából a Kremlben fogadást rendeztek. A nagy Kreml palota Gregorijev-termében összegyűltek a szovjet kormány tagjai, az SzKP KB tagjai, a Szovjetunió és az OSzSzSzK Legfelső Tanácsainak képviselői, ki váló személyiségek a moszkvai ipari üzemekből és építkezésekről, kiváló mezőgazdasági dolgozók, a szovjet hadsereg, a tudomány és kultúra képviselői. A fogadás részvevői szívélyesen fogadták K. J. Vorosilovnak, a. Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökének újévi beszédét. Viharos lelkesedéssel fogadták az összegyűltek G. M. Malenkovnak felköszöntését, a nagy szovjet nép, a bölcs Kommunista Párt, a munkásosztály és a kolhozparasztság, azok felbonthatatlan szövetsége tiszteletére mondott felkösaöntöket. a hös szovjet fegyveres erőknek, a szovjet állam békepolitikájának, a tudományos, művészeti és iroda! mi dolgozóknak éltetését. A fogadás részvevői forrón üdvözölték a baráti nagy kínai nép tiszteletére és a népi demokratikus országok dolgozóinak tiszteletére mondott felköszöntőket. A fogadás a párt, a kormány és a szovjet nép szilárd egységének világos megnyilvánulása volt. A fogadás alkalmából nagy hangversenyt tartottak, amelyen Moszkva, Leningrád és Kiev legjobb művészei léptek fel. Csuh Teh újévi beszéde Amint az Üj Kína sajtóiroda je- I az 1954-es évben Kina Komimunislenti, Pekingiben a központi népi kormány épületében az újév alkalmából a kormánytényezők a közéleti k épví síelőkkel együtt gyűlést tartottak. A megjelentek között voltak Csu Teh, Liu Sao Csi, Csu En-laj, Kao Kan és Li Csi Sen. Az összegyűltekhez Csu Te!h, a köziponti népi kormány elnökhelyettese intézett beszédet. Rámutatott: az 1953-as év országunk számára győzelmet jelentett. 1953-ban elértük a fegyverszünetet Koreában és teljesítettük a nemzeti újjáépítés ötéves tervének ta Pártjának, a központi népi kormánynak és Mao Ce-tung elnöknek vezetésével I<ln

a valamennyi nem zete és a lakosság demokratikus rétegei még szorosabban tömörülnek a népi demokrácia megszilárdítására a háJború ellen, a békéért folytatott harc erősítésére és a nemzet védelem megszilárdítására. Még fokozottabban harcolunk az 1954. évi állami felépítési terv teljesítéséért és túlteljesítéséért, hogy új, még nagyobb sikereket érjünk el fő irányvonalunk megvalósításában. Elvtársak! Szilárdan és bizalommal haladunk előre a szocialista első évi feladatait. Hisszük, hogy I iparosítás és a szocializmus útján! Wilhelm Pieck és Walter Ulbrieht újévi rádióbeszéde Az ADN sajtóiroda jelenti: Wilhelm Pieck, a Német Demokratikus Köztársaság elnöke december 31-én a beköszöntő újév alkalmából üzenetet intézett a német néphez. Wilhelm Pieck beszédében többek között hangsúlyozta, hogy a népek békeakarata és a Szovjetunió ren dületlen békepolitikája következtében az új év elejére összehívták a négy nagyhatalom konferenciáját, amely ú.1 lehetőségeket nyit a német probléma békés megoldására. Walter Ulbrieht, az NDK kormányelnökhelyettese a német néphez intézett újévi beszédében az összes békeszerető németeknek si kert kíván a német kérdés gyors megoldásáért, az egységes, demokratikus és békeszerető Németország felépítéséért folytatott harcukban. Hangsúlyozta, hogy az összes békeszerető németek világnézetre való tekintet nélkül a bé ke megőrzését, a német békeszerződés megkötését és Németországnak mint békeszerető és demokratikus államnak egyesítését óhajtják. Felhívta a német népet, hogy 1954 ben fokozza harcát a német militarizmus felújítása ellen. az seurópai védelmi közösségrőU szóló háborús egyezmény ellen, amelyek Németországot szerencsétlenségbe döntenék. A négy hatalom külügyminisztereinek előkészületben levő konferenciájáról W. Ulbrieht kijelentette: az összes békeszerető népek üdvözlik a Szovjetuniónak a négy hatalom külügyminiszterei konferenciá jának összehívására tett kezdeményezését. Az NDK kormányának javaslatát, hogy a berlini tanácsko záson tárgyalják meg a békeszerződés megkötésének és a békesze retö és demokratikus Németország egysége felújításának kérdéseit, a német lakosság többsége egyetértés sel fogadta. A német nép többsége Németországnak a békeszerződés megkötése alapján való szabad egyesítését óhajtja, amely biztosítaná Németország nemzeti függetlenségét és megállapítaná a megszálló csapatok visszavonását Németországból. A szabad egyesítés csupán akkor lehetséges, ha teljes határozottsággal elutasítják az úgynevezett »eu rőpai védelmi közösséget« és más háborús egyezményeket, amelyeket a bonni kormány jóváhagyott. A német nép nem akar 'rabszolgaságban maradni 2003-ig, ahogy azt ď bonni ós párizsi szerződés, valamint »az európai védelmi közösség« meghatározza. W. Ulbrieht emlékeztetett arra, hogy a Német Demokratikus Köztársaság nem egyszer javaslatokat tett az össznémet megegyezésre, a béke megszilárdítására és Németország egységének felújítására, a német nép életkörülményeinek meg javítására és kifejezésre juttatta azt az óhaját, hogy a javaslatok 1954-ben megvalósuljanak. A német néphez fordulva W. Ulbrieht kijelentette: »Együttesen mindetnt meg kell tennünk, hogy a németek egy asztalhoz üljenek le.« A vietnami harctérről Mint a vietnami sajtóiroda jelenti, a vietnami néphadsereg helyi erőinek egységei 1953. január 1-től december 19-ig a Vörös folyó balpartján a francia gyarmati csapatok 34.113 tagját tették harcképtelenné. A Vörös folyó balpartján terülnek el Hun Jen, Hai Duón Kienen és Thai Bim tartományok, amelyekben két és félmillió lakos él. A vietnami népi csapatok ebben az időszakban 4849 különböző fegyvert zsákmányoltak, közöttük 63 ágyút és aknavetőt, 1557 nehéz és könnyű gépfegyvert, 110 rádiókészüléket és 40 tonna lőszert. A népi erők egyidejűleg 35 ellenséges ágyút, 1127 közlekedési és pán. célkocsit, 7 mozdonyt és 77 vagont, 24 ágyúcsónakot, motorost, folyami járni (í vet pusztítottak el, öt repülőgépet lelőttek és nagymennyiségű különböző hadianyagot megisemmi sítettek. December 1. és 25. között a vietnami néphadsereg alakulatai a Vörös folyó jobbpartján öt tartományban 2714 ellenséges katonáit öltek meg és ejtettek fogságba. Emellett 300 különböző fegyvert zsákmányoltak, el. pusztítottak 67 motorost és páncélos jármüve^ és egy repülőgépet lelőttek. Amerikai diáklapok szerkesztői Leningrádba érkeztek , Január 3-án amerikai diáklapok szerkesztői érkeztek Leningrádba. Ezek R. Warcla, a „Chikago Maroor" című lap szerkesztője és C. Lowett, a „Knox Studens" szerkesztője, akik már hosszabb ideje a Szovjetunióban tartózkodnak. A vendégek megismerkednek az iskolák és kiadóvállalatok tevékenységével és múzeumokat, valamint kulturális ós közművelődési intézeteket látogatnak meg. A francia köztársasági elnök nem fogadta el a francia kormány lemondását Sajtójelentések szerint Laniel francia minisztereitlök január 2-án Vincent Auriol köztársasági elnöknek benyújtotta a kormány lemondását. Vincent Auriol, Laniei lemondását nem fogadta el. Lainiel tehát Eduard Heriothoz, a nemaetgyülés elnökéhez intézett levélben kérte, hogy ja. nuár 6-ra hívta össze a parlament rendkívüli ülését. Laniel a nemzetgyűlésen nyilatkozatot akar előadni a fran-cia külpolitikáról, a négy hatalom képviselőinek berlini konferenciája elöestjón. A nyilatkozatot majd szava zás követi a határozatról és ezzel kapcsolatban lehetséges, hogy a miniszterelnök felveti a bi-zalmi kér. dést. Németország Kommunista Pártja vezetőségének ünnepi ülése Az ADN sajtóiroda jelentésié szerint január 3-án Hamburgban ünnepi ülést tartottak, Németország Kommunista Pártja megalakításának 35. évfordulója alkalmából. Az ülés elnökségében részt vettek az NKP vezetőségének tagjai, a német munkásmozgalom képviselői, a testvéri kommunista pártok képviselői, közöttük Franciaország Kommunista Pártjának és Nagy-Britannia, Belgium, Hollandia, Ausztria, Dánia kommunista pártjainak kép. viselői. Willi Mohn, az NKP vezetősége titkárságának tagja beszédében felhívta Nyugat-Németország lakossá, gát, hogy fokozza haroáit a békéért és Németország egységéért. Az ünnepi ülésen felszólaltak a testivéri kommunista pártok képviselői, akiket melegen üdvözöltek a megjelentek. Mozgalom az össznémet küldöttség részvételéért a négy nagyhatalom berlini konferenciáján Iráni lap a közelkeleti katonai tervekről A Keihan című lap az Associated Press ügynökség jelentésére hivatkozva azt írja, hogy az amerikai kormáiny Pakisztán, Irán és Suadi i A német dolgozók egyre határozottabban követelik, hogy a négy nagyhatalom berlini konferenciáján, amelyen a német kérdésről fognak tárgyalni, részt vegyenek Németország mindkét részének képviselői. A nyugatberlíni munkanélküliek központi bizottsága a charlottenburgi és weddingi helyi bizottságok javaslatára a négy németországi főbiztoshoz levelet intézett, amely a többi között így szól: »A nyugatberlíni munkanélküliek, akiket Berlin é

s Németország kettéeíakítása a legjobban érint és akik hosszú éveken át tartó munkanélküliségük miatt szükségben és nyomorban élnek, elvárják, hogy Nyugat- és Kelet-Németország képviselőinek a négy nagyhatalom konferenciáján való részvétele biztosítsa az egész német nép érde keinek jobb védelmét.® Kétszáz nyugatnémetországi látogató, akik az NDK-ba érkeztek, levelet irt alá, amelyben a dornholzi helyi nemzeti arcvonal bizottsága követeli, hogy Németország mindkét részének képviselő* vegyenek részt a berlini konferencián. Ezt a követelést támasztotta az NDK vasutafl-azakszeirveizeteinek központi bizottsága is 294 ezer vasutas nevében. Az össznémet küldöttség részvétele mellett a négy nagyhatalom konferenciáján foglalt állást a Németország Kommunista Pártja megalakításának 35. évfordulója alkalmából rendezett lipcsei ünnepségek sokezer részvevője is, a forsti textilüzemek 6000 munkásának szakszervezete, a wildaui Heinrich Rau nehézgépipari-üzem 1500 munkása és a barndenburgi Thälmann-hajógyár 500 dolgozója. Az USA-ban levő válság kihat Nagy-Britanniára is Az angol lapok a brit impérium országai pénzügyminisztereinek előkészületben levő konferenciájával Arábia kormányaival katonai szer- kapcsolatban (a konferencia január zödés megkötéséről tárgyal' Amint a „Tehraii

e Moszavar" című i-án kezdődik Sidneyben) meg. jegyzik, hogy ez a konferencia az hetilap írja, Zavrulab' Chan, Pakisz- i USA-ban levő válság jegyében és tán külügyminisztere kijelentette egy iráni államférfival folytatott magán beszélgetése folyamán, hogy ,,a közép keleti védeimi rendszer kérdése egyike azon kérdéseknek, amelyeknek a pakiisztáni kormány figyelmet szentel. Ha a pakisztáni kormány felismeri, hogy Irán és Törökország kormányai óhajtják az ilyen védelmi szervezet megalakítását, akkor kész részt venni benne." Mc Carthy előtt Az Amerikaellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság elnöke Télapóhoz: — Hol volt és mit tett karácsonyest én? Az amerikai „pártfogó" Gentleman f Wall-Streetről: — Ne félrj Marianne az én segítségemmel kibírod! annak a brit impérium országai gazdaságára nehezedő befolyása alatt fog lefolyni. A „Daily Worker" írja, hogy a konferencia fő kérdése az lesz, { hogy mit keli tenni, hogy elhárít- i sák az Amerikában terjedő ' válság pusztító . következményeit. A lap rámutat, hogy az Amerikában levő válság a brit impérium országai felvevő piacainak elvesztéséhez vezet és hozzáteszi: „A pénzügyminiszterek megtárgyalják annak kérdését, hogy találhatnak-e új piacokat ezeknek az áruknak. Butler azonban nyilvánvalóan nem óhajtja kifejleszteni a Kelet és Nyugat közötti kereskedelmi kapcsolatokat, melyek ezt a problémát megoldanák." A „Daly Telegraph and Morning Post" című burzsoá lap közli politikai hírmagyarázójának e tém á. ról szóló cikkét és egy szerkesztő, ségi cikket, amelyben jellemzi az Egyesült Államok gazdasági kilá tásait. A cikk ezt írja.; ,,Ez a kérdés Anglia számára rendkívül érdekes, mert amint 1949-ben meggyőződtünk erről, az Egyesült Államokban legcsekélyebb hanyatlásnak is óriási befolyása lehet a sterling körzet fizetési mérlegére." A sDaily Expres« című burzsoá lap politikai hírmagyarázója azt írja, hogy a konferenciáin „terveket kell kidolgozni, amelyek az iimpériumnak lehetővé tennék, hogy bármilyen amerikai válságot kibírjon." A lap cikkében követeli, hogy „a Sidney konferencia részvevői abból az elhatározásból induljanak ki, hogy az impérium politikáját megmásítsák és nem akarnak függeni az amerikai politikától." A lap továbbá rámutat: „Nagyon valószínű, hogy a pénzügyminiszter ugyan elutazik 11.850 mérföldnyire, de csak nagyon kis eredményt fog elérni., A lap emlékeztet a brit -mpérium országai megelőző gazdasági konferenciájának csődjére. Az Egyesült Államok kongresszusa a fokozódó gazdasági hanyatlás miatt inkább emeli, mint csökkenti a vámokat és ezért ostobaság volna, ha az amerikai vámok csökkentésével számolnánk. A „Daily Expres" követeli, hogy az impérium „politikáját" valósítsák meg és továbbá azt írja: „Sietni kell. A japánok és a németek Angliát hamarosan kiszorítják a külföldi piacokról és behatolnak az impérium piacaira. A sidney-i konferencián elsősorban azt kell elhatározni, hogy az impérium jövő év októberében kilép az általános kereskedelmi és vámegyezmény részvevőinek sorából.'' Indiai lapok a pakisztáni-amerikai katonai tárgyalásokról Amint az indiai sajtóiroda jelenti, az »Indián Expres« című lap hangsúlyozza, hogy „az mdiai-pakisztáni kapcsolatok válságos időszakba értek". „Londoni jól tájékozott körök szerint — írja a lap — az Egyesült Államok Pakisztán számára juttatott segítsége már kész dolog. Ezt a segítséget három fajta fegyveres erőnek nyújtják, most már csak a segítség megva lósítási módjának kérdése marad hátra. Az USA Pakisztánba nemcsak vadász- és bombázó repülőgépeket fog szállítani, hanem építkezési berendezéseket is, valazések felhasználása tekintetében. Innen ered az elégedetlenség kitörése, amely megrendítette az egész országot.« Az »Amrita Bazar Patriak« című lap írja: »A búrmai miniszterelnök már eléggé határozottan nyilatkozott az USA-nak Pakisztán számára nyújtandó katonai segítségéről. A ceyloni miniszterelnök ugyanígy határozott .. . Kezdeményezöen lépett fe* India, Pakisztán, Burma és Indonézia miniszterelnökei tanácskozásainak összehívása kérdésében. Egyiptomot is komolyan nyugtamint szakembereket és személyze- | lanítja az a hír. hogy Pakisztán tet is. Ezenkívül a pakisztáni haditengerészeteit torpédórombolókkal é

s nehéz hadihajókkal fogják megerősíteni. A lap hangsúlyozza, hogy »azindiaí népnek jogos indokai vannak a gyanakvásra a Pakisztánnak nyújtandó hadianyagok és berendecsatlakoznj akar Irakhoz, Iránhoz és Törökországhoz. a középkeleti katonai szervezetbe. íAz összes országok közül azonban ez a dolog legjobban Indiát érinti .. — teszi hozzá a i

aP- — Az indiai közvélemény mélységesen nyugtalankodik.«