Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-29 / 25. szám, péntek

1654. jaim&r 29. uiszo Az áruforgalom további fejlődésére és a kereskedelem szervezésének megjavítására vonatkozó intézkedésekről és a legközelebbi feladatokról František Krajčír belkereskedelemügyi miniszternek 1954. január 26-án Prágában, a kereskedelmi dolgozók országos tanácskozásán mondott beszédéből A személyi szükségletek növekedése az ötéves terv idején Az ötéves terv folyamán a lakosság személyi szükségleteinek kielégítése terén jelentős eredményt ér tünk él. Az élelmiszer és ipari árucikkeik fogyasztása az ötéves terv folyamán jelentősen emelkedett. Az ötéves terv első évéhez viszonyítva, 1953-ban — beleszámítva a decemberre vonatkozó ideiglenes ada tokát — a kimért hús, hústermékek és belsörészek eladása összesen 55 százalékkal, a zsíreladás 115 százalékkal, a növényi zsirok eladása 16 százalékkal, a rizseladás 291.1 százalékkal, a zöldségeladás 113 százalékkal, a pörköltkávéeladás 61.4 százalékkal, a teaeladás 99.2 százalékkal, a csokoládé és cukorkák eladása pedig 36.3 százalékkal emelkedett. Az életszínvonal emelkedését jellemzik a hosszabb időre szóló sze mélyi szükségleti árucikkek eladásának adatai ls, amelyeket a lakosság az ötéves terv idején vásárolt. Csaknem 80.000 villanymosógépet, 150.000 varrógépet, 140.000 villanyporszlvőt, több mint három negyedmillió kerékpárt ég csaknem egymillió * rádió vevőkészüléket adtunk el. Csupán az ötéves terv utolsó két éve alatt csaknem félmillió takarók-tűzhelyt és kályhát adtunk el. Ugyanezen idő alatt több mint százezer fényképező és fiimezőgépet adtunk el Évről évre emelkedik a bútoreVadás. Míg az 1949. évben 55.000 búitorkészletet adtunk el, és a lakosság kereslete nem volt megfelelően kielégítve, már az 1952. évben 200.000 bútorkészletet adtunk el az egyes bútordarabokon és a műhelyekben megrendelésre készített bútorokon kívül. Az ötéves terv utolsó két évében bevezettük az építőanyagok szabad árusítását és a családi házak és gazdasági épületek javításához szükséges építőanyag eladását. Az 1953. évben a téglaeladág 44 százalékkal, a tetőcserépeladás 83 százalékkal, a cementéiadás pedig 94 százalékkal emelkedett az 1952. évhez viszonyítva. Az 1953. évben a gyapjú- és gya potszövetek gyártása 20.4 százalékkal, a len- és féllen-szövetek eladása 49 százalékkal, a kötött fehérnemű eladása 65.8 százalékkal, a kötött feíső holmik eladása 321.5 százalékkal, az öltönyök eladása pedig 204.4 százalékkal emelkedett az 1948. évhez viszonyítva Ismert tény, hogy az ötéves terv utolsó éveiben a textiláruk kivitele jelentősen korlátozva volt, úgyhogy a termelés magas emelkedése ügyszólván csaknem kizárólagosan a hazai piac szükségleteit szolgálta. A lábbeli és szappaneladás öszszehasonlítva az ötéves terv első és utolsó évét, következőképpen emelkedett: a lábbelinél 24 százalékkal, színszappannál 25 százalékkal, a toalettszappannál 24 százalékkal. Mindezek az adatok a közszükségleti árucikkek eladásának fejlődését mutatják. Ha le akarjuk mécni a lakosság ellátásának fejlődését az elmúlt öt év folyamán, még meg kell említenünk, hogy az ötéves tervet olyan helyzetben kezdtük meg, amikor az összes alapvető élelmiszer és ipari árucikk fajtákat — mégpedig olyan dolgokat is, mint a szögek, kályha, ébresztőóra és bútor — különböző megnehezítéssel 4 árusítottuk, kizá. rőlae-osan jegyekre, pontokra, vagy utalványokra, • vagy pedig a szabad, piacon magasabb árakon. Az ötéves tervbe való belépésünk előtt néhány héttel még egyetlen egy fontos árufajtánál sem volt bevezetve a szabadeladás. A jegyrendszer eltörlése és a pénzreform Termelésünk fejlődése és a munkatermelékenység emelésé hozzásegített olyan anyagi és pénzügyi készletek megteremtéséhez, hogy pártunk és kormányunk a mult év közepén megtehette a lépéseket a Jegyremdszer eltörlésére és emellett megvalósíthatta egyrészt a szabad kereskedelmi piac árainak, másrészt a már azelőtt szabad egységes kiskereskedelmi árakon árusi tott árucikkek árának csökkentését is. Természetesen ezeket az intézkedéseket esak a pénzreformmal együtt lehetett megvalósítani. A pénzreform a helyes ár- és bérpolitika alapjává vált, mivel a kiskereskedelmi árak fokozato

a csökkentésévei megnyitotta a dolgoeók reálbérének emeléséihez vezető utat, A kormánynak a közellátás megjavítására irányuló intézkedései Pártunk én kormányunk a mult | narancsot, mandarint, grapefruitot év szeptemberében a gottwaldl öt éves terv feladatainak teljesítése terén elért eredményekkel foglalkoztak és elismerték, hogy lehetséges és szükséges a lakosság anya"gi és kulturális színvonala emelkedésének ütemét meggyorsítani, föle? személyi szükségleteinek emelése terén. A kormánynyilatkozat jelentős résre emellett a lakosság ellátásának megjavításával ég szocialista kereskedelmünk munkájának megjavításával foglalkozik. A kormánynyilatkozat által elénk tűzött feladatok teljesítése meffho* 'a az eredményt A karácsony előtti Időszakban a lakosságnak lehetősége nyílt, hogy értékes élelmlsicr-ket és különféle külföldről behozott árufajtákat vásároljon bőséges mennyiségben, amelyeket a me~e'őzfi években csak kisebb mennyiségekben árusítottak és a báború befejezésétől mostanáig né hány esetben nem tg voltak a plaoon. Az 19.12 év ugyanezen időszakihoz visíinyitvg az 1933. évben do'Tazóink karácsonyi asztalára 117 százalékkal több tengeri halat, 34 szä'Ulékkal több haltermékeket, 48 'zalékkal több növényi zsírt, 20 százalékkal több valat, 98 száza likkal több sajtot, 26 százalékkal több bort. 54 százalékkal több kak"«-vort, ?ľS százalékkal több kávét, 5J százakkal több almát, 110 százalékkal több citruszgyümölcsöt — és citromot — és 103 százalékkal több szárított gyümölcsöt és különböző má

8 külföldről behozott élelmiszerárat adtunk. Intézkedéseket tettünk a vidéki lakosság ellátásának megjavítására is. A kormány a negyedik negyedévben a fogyasztási szövetkezetek kiskereskedelmi forgalmának tervét csaknem háromnegyed milliárd ko rónával emellte, kiindulva a parasztság nagyobb vásári óképességé bftl, mely a mezőgazdasági termé kek felvásárlási Arának emelése folytán következett be. Az élelmisaerárufajtákat három új sütemény fajtával, 6 hústermékfajtával és 25 új csokoládés cukorkafajtával bővítettük. Bővült . a választék a textilfajtákban, 30 üj költöttárufajta került piacra és fokozatosan forgalomba kerül a női saťlonfehérnemfl. Nagyobb lett a juttatás a flanel] fehérneműből, az egyszínű inganyagokból, a Duklaköpenyekbfil, a manehester-áruból, a gyermek felaőöltönyökből és a téli fehérnemű kereset* fajtáiból. 48 üj toalettszappanfajta került forgalomba, és néhány kozmetikai árufajta is Az állami szövetkezeti kereskedelemnek nagyobb rnennyiséirü építőanyagot, bocsátottak rendelkezésére, A fogva sztásj árucikkek termeié s ét természetesen továbbra ts fejlesztjük és magasabb színvonalra emeljük. Ebben az irányban még sokat kell tenni. Elsősorban szilk séges jelentősen emelni az üzemek felelősségét a fogyasztási árucikkek termeléséért. Még mindig sok esetben előfordul, hogy a termelő üzemek a fogyasztási árucikkek termelését másodrendű feladatnak te kintik, amellyel nem feltétlenül szükséges foglalkozni. Ez főleg a nehézipar üzemeire vonatkozik, amelyek a fogyasztási árucikkek termeléséhez szükséges nyersanyagot és félkészárut szolgáltatják. Annak következtében, hogy kohóiparunk részére nem szállítottak le néhány tonna acélt, keletkeztek és állandóan továbbhúzódtak a nehézségek a zsiletpengék gyártásában. Csak a kormány irányelveinek következetem teljesítése vezethet elegendő mennyiségű fogyasztási árucikkekre fordított teljes mértékű figyelemhez és gondoskodáshoz. Csak a kormány irányelveinek következe tea teljesítése vezethet ahhoz, hogy nem lesznek többé olyan üzemek, amelyek nem teljesítik a fogyasztási árucikkek szállításait, aminők például a füleld Kovosmait, a roudnicea' Meva, a jevički DIU, a výškoví Sandrik és a hlirLskji Elektropraga üzemek. Mit adott lakosságunknak az árleszállítás * megvalósítása Kormányunk minidjárt négy hó nappal a kötött piac megszüntetése és a pénzreform megvalósítása uitén azonnal a kormány szeptemberi ha tározatának és a kormánynyilatkozatnak kihirdetése után hozzákezd hetett az állami kiskereskedelmi árak másodszori leszállításához, me. lyet több mint 23.000 árufajtától va lósítottak meg, 5—40 százalékos terjedelemben, amivel a lakosság évente 4 és félmilliárd koronát nyer Decemberben csökkent a sajtok, ha. konzervek ós néhány tartós süteméaiy, szójából készült árucikkek, konzervált tojás ára, amivel a lakos ság éita mértékben további egy. negyedmilliárd koronán felüli összeget nyer. Üjévre alacsonyabb lett az összes műselyem harisnyák ária. Az állami kiskereskedelmi árak októberi leszállítása előtt kiárusítottunk néhány ipari' árufajtáit, amelyeket ezentúl már nem fognak gyártani és a lakosság az öt hétig tartó kiárusítás rövi ideje alatt a ténylegesen megvásárolt árunál 200 miliiió ko rónán felüli kedvezményben részesült. A kötött piac eltörlése és a pénzreform megvalósítása után az árueladás anyagiakban kifejezve emelkedik, az összforgalom térfogata pedig növekszik a kiskereskedelmi árak lészáJlitása uitán is. Igy példá ul a mult év első 5 hónapjának átlagos eladásához viszonyítva, amikor még kettős piac volt, az év to vábbl 6 hónapjában (júniustól no vemberig) az átlagos havi eladás a kettős piac eltörlése után a kenyér nél 4%-kial, a kimért húsnáj' 18%kal, a húskonzerveknél 230%-kal, a zsírnál 25%-kal, a vajnál 66%-kal, a növényi zsíroknál 13%-kal, a sajtoknál 160%-kai, a tojásnáľ 12%. kal, a cukornál 41%-kal, a rizsnél 442%-kal, a csokoládé cukorkáknál 26%-kal, a kávéinál pedig 57%-kal emelkedett. Az ipari árucikkeknél a bútoreladás 45%-kal, a villany mosógépeké 128%-kal, a hűtőszekré nyek e'.adása 39%-kal, a téglaeladás 484% kai, a fedél cserép eladása pe dig 52% kai emelkedett. A kormány mul

t év szeptemberi intézkedése és az októberi árleszállítás rögvest maga utám vonta az eladás további emelkedését, a megelőző hónapok hoz viszonyítva Szeptemberhez viszonyítva októberben a gyapotszö vetek eladása 19% kal, a gyapjú szövetek eladása 27%-kal, a selyemszövetek eladása 16%-kai, a haris nyiaeladás 71% kai, a bőrlábbell 12%-kai, a színszappan eladása 71%-kal, a rádió vevőkészülékek el. adása 56%-kia1, motorkerékpár eladása 329%-kal, a varrógépek eladása pedig 55% kai emelkedett. A kiskereskedelmi forgialom ter vét a mult év második felében az állami kereskedelem eMirusítóhelyei 101%.ra, "a fogyasztási szövetkezetek ei'árusító helyei pedig 95.63%.ra teljesítették. A tervteljesítés feltételei határozottan adva voltak. Ha ennek el|e nére az egyes főigazgatóságok és fogyasztási szövetkezetek a kis kereskedelmi forgalom tervét nem teljesítetjték, akkor ennek oka munkájuk hiányosságában van. Az állami kereskedelemben a P&r tunk és kormányunk áital megsza bott nagy feladatok sikeres teljcsi téaének komoly, egyre nagyobb mértőkben akadályává vált az állami kereskedelem üj feltételeknek nem megfelelő szervezete. A szocialista kereskedelem feladata A szocialista kereskedelem pártunk és kormányunk politikájának megvalósítására fontos eszköz, amely politikának célja a lakosság anyagi és kulturális színvonalának emelése és a lakosság személyi szükségleteinek kielégítése. A szocialista kereskedelem fon. tos alkatrész, amely összekapcsolja. a termelést és a fogyasztást, a várost és a falut. Ütőéréin keresztül jut el az áru a termelőtől a fogy asz. tóhoz, az iparból a városi és falusi fogyasztóhoz, a faluból a mezőgazdasági termelőtől a munkások csa ládjaihoz és a városok dolgozóihoz. A kereskedelmi hálózatban érvényesiti a lakosság keresetét és Jövedelmének nagysága alapján részt vesz az áruelosztásban. Malenkov elv. társnak a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa 1953. évi ülésén mondott szavai szerint: „A szocialista keres, kedelem a szocialista társadalom tagjai között a szükségleti tárgyak elosztásának alapformája és még hosszú ideig az is marad, alapformája, amelynek segítségével ki lesz. nek elégítve a dolgozók növekvő személyi szükségletei." Ezzel szemben a kapitalista kereskedelem a nyereség utáni örült hajsza eszköze, Míg a szocialista kereskedelem egyre gazdaságosab. ban dolgozik és csökkenti az áruforgalom 'költségeit, addig a kapitalista kereskedelemben a költségek egy. re nagyobbodnak. Nőnek a számos fölöslegeik árucikkek és a valótlan ós ravasz felfújt reklám következ. tében, amely a kapitalizmus fegyve. re a kegyetlen ko nku rrenci a - ha rc. ban. Természetesen, ezek a növekvő költségek a fogyasztó számlájára mennek. Szocialista kereskedelmünk fejlődése Szocialista kereskedelmünk az első ötéves terv idején rohamos fej. Iödésen ment át. Míg a szocialista kereskede. lem, az állami és szövetkezeti kereskedelem részesedése az egész kis. kereskedelmi forgalomban 1946-ban csak 16.8 százalékot tett ki, ez a részesedé? 1948-ban — a februári győzelem övében — 31.3 százalékra emelkedett és a mult évben — az ötéves terv utolsó évében — 99.4 százalékra, A nagykereskedelem már 1948 februárja óta teljesen a szocialista szektor kezében van. A kereskedelem szocialista szektora tehát az ötéves terv idején fokoza. tosan döntő szektorrá vált. Pártunk és kormányunk 1952-ben fontos határozatokat hoztak, ame. lyekkel megszabták az állami és szövetkezeti kereskedelem feladatait. A városi és vidéki lakosság — főleg a városokban élő munkások és alkalmazottaik családjai ellátásának biztosítása kizárólag az állami kereskedelem feladata lett. A vidéki lakosság, főleg pedig a földművesek & a többi, vidéken élő dolgozók csa. mdjai ellátásának biztosítása kizárólag a szövetkezeti kereskedelemre hárult. Ezzel fontos eszközök te. remtödteki a város és falu közötti piaci kapcsolatok megszilárdítására és kiszélesítésére, és az állami és szövetkezeti kereskedelem feladatainak meghatározásával a szocialista kereskedelem mindkét tényezőjének felelőssége is pontosan meg van szabva. Az állami kereskedelem átszervezésének szükségessége A pártunk és kormányunk által megszabott új feladatok megkövetelték, hogy elsősorban két feltétellel foglalkozzunk, amelyek ezeik teljesítésére döntő hatásúak: a szervezéssel és a káderekkel. Ezért az állami kereskedelem szervezetében változások történtek, amelyek megteremtik jobb munkafeltételeit. Az új szervezés ezeket a módosításokat hozza magával: 1. A nagykereskedelemnek a kis. kereskedelemtől való elválasztásával a legfelső irányító szervekben, a fő osztályokon is és a nagykereskedelem önálló országos fő osztályainak megteremtésével a nagykereskedelem helyzete megerősödik úgy, hogy tevékenyebben hathat a fogyasztási árucikkek termelésének megjavítására. 2. A nagykereskedelem és a kiskereskedelem specializálásával biztosítjuk az áruválasztékokról, a kiszolgálás fejlettségéről és a specializált ágazatok dolgozói szakszinvo. nalásak emelkedéséről való jobb gondoskodást 3. Olyan hatalmas kolosszusok felosztásával, mint pl. az élelmiszerkereskedelem fő osztálya vagy a ruhakereskedelem fő osztálya, klkü. szöböljük az eddigi nem konkrét irányítást amely a közbeiktatott tényezők, mint pl. az élelmiszer árukereskedés kerületi igazgatóságai, vagypedig a körlevelek és hasonlók segítségével történő bürokrata módszer közvetítésével történt Az irányító szervek az új szervezetben közelebb kerülnek a keres, kedelmi és raktárhálózathoz és ezzel adva vannak a feltételek a ke. reskedelem munkájának konkrétebb és operatívabb Irányításához. 4. Az eddigi kerületi vagy terüle. ti üzemeknek kerületi vállalatokká való változtatásával és a vállalati igazgatóságoknak fő osztályokká való változtatásával megvalósul a legfontosabb tevékenységnek, az áruvásárlásnak és a részleges gazdasági szerződések megkötésének decentralizálása a kerületi vállalatokra. Ezzel megteremtődnek a fel. tételek a fogyasztók követelményei kielégítésének jelentős megjavításá. hoz. 5. Az új szervezés bevezetésével elérjük az adminisztratív erőkkel való jelentős takarékosságot és a3 irodahelyiségekkel és berendezésekkel való takarékosságot ls. Prágában például ^ ennek segítségével eredeti célját fogj

a szolgálni egy épület, amely mostantól kezdva egy 113 ágyas szállodává változik jó vendéglői berendezéssel és nagy, r

a tervezett forgalommal, Az új szervezési rendszerben u adminisztratív erőkkel való jelentős takarókosság elérése mellett la arányosan emelkedik a kereskedelmi üzemi dolgozók száma, főleg váíasztékszakértök száma, akik minden üzem vezetőségének és főosztályának támaszai. (Folytatás a 6. oldalon.)