Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-28 / 24. szám, csütörtök

1954. január 28 Ul SZÖ Van miről vitázni, van mihez hozzászólni \ régi paraszti sors bizonyta­lanságát számtalan közmondás pél­dázta. »Több nap, mint kolbász« — így az egyik közmondás. Való jában persze nem a kolbászról volt szó, hanem arról, hogy temér­dek parasztcsaládnál a mindennapi betevő falat sem' tartott ki újtól újig. »Jobb m a _ egy veréb, mint holnap egy túzok« — ez a köz­mondás azt hirdette, hogy a hol­nap a jövő akkor bizonytalan és félelmetes volt a dolgozó paraszt szemében. Minden faluban jói emlé­keznek még ezekre az esztendők re. Elég volt egy rossz termés, költséges betegség, egy-egy na­gyobb jószág elhullása, vagy más csapás — s jött az elkerülhetetlen eladósodás, árverés, pusztulás. És nem egy-két házban, hanem éven­te ezer és ezer parasztcsaládnál! »Aki bírja, marja« — ez is az akkori idők jellemző közmondása volt. A »nagyságos« földbirtokos, a zsírosparaszt, a járási főnök és' a jegyző parancsolt a földek és az emberek sorsa felebt is. Csoűa-e, ha örökös aggódásban telt az élet? Csoda, ha a dolgozó parasztok fél­tek a jövőtől s még tervezgetni se nagyon mertek egy pár jő csiz­máról, meleg télikabátról, vagy állatvásárlásról Dolgozó parasztságunk ma merő­ben másként gondolkodik a jövőről,. mint a felszabadulás előtt. Bilik a holnapban s nemcsak hetekre, hónapokra, hanem hosszú eszten­tendökre tervez. És mennyit változtak a paraszt­tervek t A kis_ és középparaszt, szakiskolát végzett ' szövetkezeti tagot, traktorost, bányászt, ipari szakmunkást, tanítót, értelmiségit nevel a gyermekéből és összeha sonlítva faluja régi és új életét, kell, hogy lássa, mit jelent a kü­lönbség a két élet között. Látja, hogy pártunk é 3 kormányunk cél­tudatos vezetése alatt hogyan ha­lad lépésről lépésre a jóból a még jobb felé. Látia, hogy a kormány áltai vi líra bocsátott törvényja va-!«tok alapos és őszinte megtár gya'ása is csak az ö javát, a köz javát szolgálja. Mi a magyarázata e hatalmas változásnak, annak, hogy dolgozó parasztságunk nem *art a jövőtől, hanem vbízik benne és sokat vár tőle? A magyarázat egyszerű. Hi­szen felszabadulásunk óta a falu minden várakozása beteljesedik. El­sősorban, és ezt ne feledjük el soha, azé lett a föld, akj azt meg­dolgozza a gépek ezrei segítik a dolgozó parasztok munkáját, ha még nem is mindenütt de növe­kednek a terméseredmények, min denfe'é új utak épülnek, új veze­tékek hordják az áramot. a szak­os főiskolák kapui szélesre tárul­tak a fiatalok előtt. A falu dol­gozó népe a felszabadulás óta ta pasztái ja' a dolgozó parasztsággal szövetséges munká^o-z'á'y államha­talma a nép terveit, álmait való­ra váltja. A dolgozó parasztság ezért ma bát-an és várakozásteljesen tekint a jövő elé. Sokat vár a jövötöl. Jól számít-e a falu népe? Igen, m nfr* mindent megkap, amiire még szüksége van, és most, az orszá­gos vita során belül, ezt nyilvános '4'yülés keretében nyíltan, őszintén, kertelés nélkül meg is mondhatja, sőt jól teszi, ha meg is mondja, mert ezzel a falu életét teszi még jobbá, szebbé, boldogabbá. De az »ért ne hallgassa el a falu népe azt sem,, amit eddig kapott, amit pl. a gép- és traktorállomás segít­sége jelent. Hogy mit jelent a trak­• torok dübörgése a földeken és az, hogy traktorok végzik a mélyszán­tást, a tarlóhántást é s alig marad valami az igaerőre. Hogy mit je lent a kombájn és hány arató- és cséplömunkás munkáját végzi el gyorsan, tisztán. Hogy mit jelent az a falunak, ha gabonatermését géppel aratja, ha burgonya- és cu korrépa-termését géppei takarítja be. Hatalmas változást jelent mind­ez a paraszti munkában. A munka könnyebb, a terméseredmény na­gyobb. a betakarítási veszteség ki sebb, a gépek maguk sok-sok esz­tendővel hosszabbítják meg a dol­gozó ember életét és növelik a fa­lu jövedelmét Ezt mind el lehet mondani az országos vitában. De el lehet mon dani azt is, hogy a dolgozó pa­rasztság elvárja a jövőtől, hogy a falu arca mindjobban hasonlítson a rendezett városok arcához. Azt várja és mindezek teljesítésére meg van a mód és lehetőség, hogy ahol még nincs jó út, oda jókarban tar­tott új utakat építsenek. Azt vár­ja, hogy a falu utcáin is villany­fény ragyogjon s új épületek, in tézmények díszítsék a falu képét új falusi lakások épüljenek, isko­lák, óvodák nőjenek ki a földből. Mindezt joggal várja, mert a falu élete már felszabadulásunk óta is hatalmas lépést tett előre, a városi élet színvonala felé. A dolgozó pa. rasztság azt is várja, hogy a haj­dan járványokkal, betegségekkel terhelt falu egészségügye, valamint a sportlehetőség — mely a felsza­badulás óta többet javult, mint azelőtt évtizedek alatt — tovább fejlődjön. Ki ne látná, mennyi sze retettel óvjuk a dolgozó anyák és újszülött gyermekeik egészségét. \ falu dolgozói mindezt látják, tudják, elismerik és a most folyó országos vita során meg is mond­jídv. Hősies munkásosztályunk, ere­iét nem kímélve, harcol a még szebb jövőért, az ipari tervek teljesíté­séért, azért is, hogy új. erős gé pek, kiváló iparcikkek, több szén és villany s a kultúra vívmányai még az eddiginél is nagyobb mér­tékben álljanak a falu rendelke­zésére. Pártunk és kormányunk egész, népünk szívén viseli a falu további fejlesztésének a gondját. Ezért számítunk most azzal, hogy az országos vitából a dolgos falusi nép is becsülettel kiveszi a részét. Magunknak tervezünk, mi magunk — a millió s tömegek — valljuk magunkénak a tervet. Magunknak építjük az országot és olyanok lesz­nek nemzed bizottságaink is, ámi '.yennek mi magunk magunknak elképzeljük. De ahogy a tervet ls magunknak kell teljesítenünk, ahogy a boldog jövőnket is ma gunk váltjuk valóra lelkesedésünk­kel, hozzájárulásiakkal, ugyanúgy az országos vitában meg kell őszin­tén mondanunk, hol és miben akar­juk javítani a nemzeti bizottságok munkáját Az országos vita megindult már a falvakban is Sokat várunk tőle. Kormányunk hallani akarja min­denki szavát, ismerni akarja min denki véleményét; a kormány és a nép együtt alkotják a fontos tör vényeket, hiszen együtt i s fogják a szocialista törvényesség jegyében alkalmazni < és valóra váltani. És ezért azt kérjük a falvak dolgo­zóitól, érezzék át felelősségük sú lyát, érezzék át, hogy nemcsak a saját, de családjuk, gyermekeik és társaik jövőjéről is van szó. Szól­janak hozzá a törvényjavaslatok hoz kemény paraszti szóval, me­^eg, szerető szívvel és saját tapasz­talataik alakján tárgyilagosan, ész­szel, azokért is, akik ma még nem látják a fától az erdőt, azokért is, akik burzsoa-nacionalista módra elkülönülnek, akik vélt, vagy akár tényleges egyéni sérelmeik miatt nem veszik észre valódi, nagy ér­deküket: az előttünk kibontakozó boldog jövőt. De — szükségesnek tartjuk még egy régi, jő közmon dásra utalni. Ne folyjon a vita an­nak a jegyében, hogy más szemé­ben meglátjuk a szálkát, a magun­kéban nem leljük a gerendát. Ne keressük a hibákat csak magunkon kívül, másokban. Csak ha mind­nyájan javítani, segíteni akarunk, ha jő szándékkal vagyunk, akkor van a kritikának és önkritikának éltető hatása. A munkás parasztszövetségre támaszkodó népi demokrácia — a túlnyomó többség demokráciája És ennek a túlnyomó többségnek van miről vitáznia van mihez hozzá­szólnia Éljen tehát minden becsü­letes dolgozó állampolgári jogával és hosszászólásával is építse sajátma ga és hazánk boldogulását Jó Sándor A Csehszlovák Békevédők Bizottságának üdvözlő távirata az indonéz béke­j védőkhöz A Csehszlovák Békevédők Bi­zottsága a dzsakarti indonéz nem zeti békebizottságnak Indonézia fő­városiban január 24-tö] 28-ig tar­tott békekongresszusa alkalmából üdvözlő táviratot küldött: „Drága barátaink! Nemzeti békekongresszustok al­kalmából legforróbb baráti üdvözle­teinket küldjük és sok sikert kívá­nunk függetlenségtekért és népe­tek boldogságáért folytatott harco­tokhoz." r A Csehszlovák Békevédők Bizottságának dr. Hewlett Johnsonhoz intézett üdvözlő levele . A Csehszlovák Békevédök Bizott­sága dr. Hewlett Johnsonnak, a „Nemzetek- közötti béke megszilárdí­tásáért" nemzetközi Sztálin-díj laureátusának, Canterbury dékánnak 80. születésnapja alkalmából a kői­vetkező üdvözlő levelet küldte: „Drága barátunk, nyolcvanadik születésnapja alkalmá­ból barátságunk és rokonszenvünk legmélyebb érzélmeinek adunk kife­jezést mind a Csehszlovák Békevé­dök Bizottságának nevében, mind az egész Csehszlovákia Békevédöi­nek nevében is. Csodáljuk az ön nagy munkáját, amelyet a béke nemes ügyéért vég­zett és a legőszintébben sok erőt kí­vánunk Önnek ahhoz, hogy ezt a munkáját Anglia népének és az egész világ népének érdekében folytathas­sa. Kívánjuk Önnek, hogy fogadja mindnyájunk legrorröbb szeretetét, mellyel Önt mint Csehszlovákia nagy barátját körülvesszük és üdvözöl­jük." Kereskedelmi dolgozók első országos értekezlete Január 26-án, kedden Prágában megnyitották a kereskedelmi dolgo­zók első országos kétnapos értekez­letét, amelyen szocialista kereske­delmünk több mint 1400 vezetője vett részt a köztársaság minden ré­széből. Az ülés első napját Václav Okleštôk belkereskedelemügyi mi­niszterhelyettes nyitotta meg és ve­zette. František Krajčír belkereskede­lemügyi miniszter tartotta az érte­kezleten a fő beszámolót. Krajčír miniszter beszélt az áruforgalom to­vábbi kiszélesítésének legközelebbi feladatairól és a kereskedelem meg­szervezéséről, valamint a munka megjavításáról. Üzemeink életéből A gömörhorkai cellulóze-üzem dol­gozói a mult évben sikeresen telje­sítették tervüket. Az év elején azon­ban csak 70—850/o-os napi átlagot sikerült elérniök. A tervet az üzem dolgozói teljesíteni akarják. Ehhez azonban minden munkásnak, mester­nek és művezetőnek felelősségteljesen kell megszerveznie a munkát Nagyobb súlyt kell helyezn. a termelés gaz­daságosságára is, annál is inkább, mert a dolgozók ma saját üzemükben dol­goznak. Idejében kell gondoskodni arról hogy üzemzavarok és géphibák ne keletkezzenek. i Prihradszky Lajos leveléből. A gömörhorkai cellulóze-üzem dol­gozói takarékossági versenyre hívták fel a tornaijai állami traktorállomás dolgozóit. A verseny az össz-üzem. takarékossági verseny keretében folyik le és a verseny ideje alatt a dolgo­zóknak a takarékpénztárban elhe'ye­zett pénzösszegének aránya is érté­kelve lesz. A tornaijai takarékpénztár naponta újabb és újabb betétkönyve­ket állít ki- a versenybe lépett dolgo­zók szánjára. Mindkéť vá'lalat bérelszámolói hoz­zájárultak munkájukkal, hogy a dol­gozók megtakarított betéteiket idő­veszteség és minden 'ítánajárás nél­kül elhelyezhessék ŕ szükség esetén k.vehessék az ál'am •akarékpénztár­nál. Uhrin S., Tornaija Hogyan ^egiti-k a Cstmadok-oopurtok a választások sikerét A nemzeti > bizottságok megvá­lasztásának előkészítése nagy fel adatok elé állítja a Csemadok tag­jait is. Az új törvényjavaslat meg­vitatása után a Csemadok közpon ti, kerületi, járási és hely ; vezető­sége, közösen a tömegszervezetek­kel terveket dolgoznak ki arra, hogy előadások, kultúrfellépések, irodalmi vitaesték útján milyen for­mában ismertessék a választások fontosságát. A választások fontosságának leg­szélesebbkörü ismertetéséhez a Csemadok helyi szervezeteinek az ismeretterjesztő, tudományos elő­adásai adják az alapot. Az elő­adások megtartásához február és a március havára több mint 12 elö adásanyagot biztosít a központi tit­kárság. Az előadások között szere­pel: »A magyar és a szlovák nép kapcsolata a Dózsa-féle parasztfel­kelésben.« Az előadásokban nem fe ledkezünk meg a választásokról sem. »Népünk legnagyobb jogáról, a választásokról c. előadásunk biz­tosítja a legszélesebb felvilágosító munkát és annak sikerét. A burzsoa-nacionalizmus elleni harc legfontosabb célkitűzésünk szervezetünk belső életében. Elő­adássorozatunk arr a irányul, hogy ezt a harcot eredményesen tudjuk befejezni. »A huszita-mozgalom és a Buday Nagy Antal által veze­tett parasztfelkelés 1437—1438­ban«, >A magyar és a szlovák nép kapcsolatai az 1919-e3 magyar pro­letárforradalom idején«, »A szlovák nemzeti felkelés 1944-ben és a fel kelésben részt vett Petőfi-brigád szerepes, stb. előadásaink minden magyar dolgozó előtt világosan meg­mutatják, hogy századokon keresz­tül közös volt a harcunk az elnyo más, kizsákmányolás ellen. A sza­badságmozgalmak idején egymás mellett harcolt magyar, szlovák, ukrán Jobbágy a szabadságért. Ez a közös harc tovább -folytatódik a szocializmus építésében a maga­sabb terméshozamért, a selejtáru csökkentéséért, az új szocialista ember neveléséért. Előadásainkkal azt akarjuk el­érni, hogy minden magyar dolgozó érezze: itt, ebben a hazában a ma­gyar és a szlovák dolgozó vágya egy. Harcolni közösen a közös el­lenség ellen. Ez pedig a még meg­levő, megbúvó reakció, amely ott árt, ahol tud. Ennek a reakciónak egyik fegyvere, hogy egymás ellen uszítja falvaink békésen együttdol­gozó nemzetiségeit. Dolgozóink azonban éppen a vá­lasztásokon mutatják meg, hogy mennyire közös a harcuk. Tudják, ha győznek ebben a közös harc­ban, akkor győzelmük gyümölcseit is együtt élvezik. Ennek a felvilágosító munkának érdekében rendezzük meg az iro­dalmi vitaesteket is. Az irodalmi vitákat a választások jegyében tart­ják meg helyi csoportjaink. Ján Ka lifíčiak: »Restauráciő« című köny­ve, amely a feudális Magyarország választási komédiáját mutatja be, nagyban elősegíti a magyar dolgo­zókat abban, hogy különbséget te­gyenek a korteskedő, úri huncut­ságokkal megrendezett választások és a mi szabad választásunk kö­zött. A magyar dolgozók nemcsak a feudalizmus korszakából tanulják meg a mult és a jelen közötti kü­lönbséget. Helyi csoportjaink az iro­dalmi vitákon Pefter Jilemnický: »Töretlen föld« c. könyvéből ls, amelyet szintén megvitatásra tűz­tünk ki, megismerhetik a letűnt burzsoa-kapitalista köztársaság választási harcait is, melyekre na­gyon sokan még emlékeznek dol­gozóink közül. A gyárosok, föld birtokosok, politikusok, pártvezérek és papok köztársasága jól értett ahhoz, hogy apró pártokra forgá­csolja szét a munkásokat é s pa­rasztokat. Ma, amikor dolgozó népünk vá­lasztásokra készül, fontos, hogy olyan felvilágosító munkát végez­zünk amely által elérhetjük dol °-ozői,nk öntudatos pártállását. Helyi csoportjainknak javasoltuk még az -rodalmi vitákra- J. Mai cev: ,>Szíwel-lélekkel« c könyvét, amely a szovjet emberek harcát és győzelmét mutatja be a mező­gazdasági termelés szakaszán. Ugyancsak javasoltuk még: Móricz Zsigmond: »Boldog ember* c. köny­vét, mely a magyar sorsot, a ma gyar koldussorsot ábrázolja A>r>o­nyiék é 3 a Tiszák Magyarországá­ban. • Az irodalmi vitaestek sikerének előfeltétele a Jó megszervezés Már a mult hónapokban is nagy sikert aratott a Csemadok helyi ceopor. toknál az irodalmi vita-akció. Ahol jó volt a megszervezés, ott nem volt ritka eset, hogy 200—300 részvevő vitatta meg az »Aratás« c könyvet. Felhasználva a vitaesteken szer­zett tapasztalatok, már jóelőre gondoskodtunk arról, hogy dolgozó­ink minél többen hozzájuthassanak a vitára kiválasztott könyvekhez. Ebben a munkánkban nagy segít­séget nyújt helyi csoportjainknak a járási népnevelési ügyosztály. Ahoj eddig nem tudtunk sikert elérni az irodalmi viták megszer­vezésében, ott éppen abból eredtek a hibák, hogy dolgozóink nem ju­tottak idejében a kiválasztott köny­vekhez. Most nemcsak könyveket biztosítunk helyi csoportjainknak, hanem biztosítjuk azt is, hogy ki­adjuk brosúrában vagy az író, vagy pedig a mü rövid ismertetését. Helyi csoportjaink a legrövidebb időn belül kézhez kapják Kalinčiak »Restauráció« c. könyvének rövid, de tartalmas kivonatát, valamint a Jilemnický: »Töretlen földi című müvéről, életéről és munkásságáról készült brosúrát Előadóink, vita­vezetőink minden esetben nagy hasznát vehetik és munkájukban nagy segítséget nyújtanak ezek a könyvismertetések. De nemcsak a vitavezető használhatja fel ered­ményesen a brosúrákat. Tudjuk, hogy a vita csak úgy eredményes, ha minél többen hozzászólnak. Eh­hez pedig az szükséges, hogy mint segédeszközt mindenki olvashassa, tanulmányozhassa ezeket a brosú­rákat. Ennek érdekében a »Re­stauráció* rövid kivonatát 500 pél­dányban, Jilemnický életét és mü­veit tartalmazó brosúrát 4.000 pél­dányban adjuk ki helyicsoportjaink­nak. Az előadásokon és az Irodalmi vitaesteken kívül a Csemadok tag­jai kultúrfellépésekkel is készülőd­nek a választásokra. Helyi szerve­zeteink részére a központi titkár­ság kultúrosztálya olyan bő válasz­tékban küld kultúranyagot, hogy minden csoport, — ha gyengébb is, — megtalálja benne a legmeg­felelőbb részt, melyet felhasznál­hat képességei szerint. Művészeti csoportjainkra az a feladat hárul, hogy választásunkat néipünk legszebb ünnepévé avassák. A régi választásokkal foglalkozó paródiákból, villámjelenetekből, da­lokból, versekből, rigmusokból ösz­szeállított kultúranyagot minden művészeti csoport eredményesen használhatja fel. Ha ehhez még hozzáteszik a fa­lun, városon, üzemben és minden munkahelyen élő kezdeményezést, akkor csoportjaink eredményei nem maradnak el az előadásoktól, sem pedig az irodalmi vitaestek szín­vonalától. Művészi csoportjaink feladata hogy kul túrfellépéseiken ismertes­sék egy-egy műsorszámon keresz­tül, hogy hogyan választották ré­gen önmagukat a kapitalista világ képviselői. Ugyanakkor azt is, hogy ma mit jelent számunkra a szabad választás. Pártunk és kormányunk által ki­adott törvényjavaslatból minden ma gyar dolgozó láthatja, hogy népi demokratikus kormányrendszerünk szabadságot és jogot b'ztosít min­den itt élő polgára számára. A magyar dolgozók ls tudják, hogy a szabad választás joga csak­is úgy lehet nagyerejü, ha tudatá­ban vannak hogy a választásokon mint egyenjogú polgárai hazánknak vehetnek részt. Az előadások, irodaim- vitaestek, kultúrfellépések és a legszélesebb felvilágosító munka fel?data. h-gy minden magyar dolgozóval megér­tessük a választésok fontosságát, hogy szavazatukkal hozzájáruljanak szocialista jövőnk építéséhez.

Next

/
Thumbnails
Contents