Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-26 / 22. szám, kedd

2 U J SZÖ 1954. január 26. Többet termelünk — többet fogyasztunk Mária Trojanová nemzetgyűlési képviselő előadói beszédéből, melyet a nemzetgazdaság fejlődésére vonatkozó 1954. évi állami terv törvényjavaslatának megtárgyalása alkalmával mondott A nemzetgyűlés szerdai 81. teljes ülésén, amikor a nemzetgazdaság fejlődésére vonatkozó 1954. évi ál­lami terv törvényjavaslatát tárgyal­ták meg, felszólalt Mária Troja­nová képviselő, előadó. Beszédének bevezető részében rámutatott azok­ra a nagy sikerekre, amelyeket az első gottwaldi ötéves terv idejében elértünk. Beszédének további részében Tro­janová képviselő rámutatott arra, hogy a nemzetgazdaság fejlődésére vonatkozó 1954.. évi állami terv alapfeladata a dolgozók életszín­vonalának lényeges emelése a ter­melés további emelése, a munka­termelékenység fokozása és a gaz­daságosság minden téren való eme­lése alapján. Az állami terv fő része a tüzel ň és energetikai alap fejlődésének biztosítása. A dolgozók életszínvonala továb­bi emelkedésének biztosítása érde­kében elsőrendű feladat a mezőgaz­dasági termelés és termelékeny­ség emelése, melyet az EFSz-ek, gép- és traktorállomások és állami birtokok fejlődésére és megszilárdí. tására, valamint a kis. és közép­parasztok termelési feltételeinek megjavítására irányuló általános anyagi segítséggel biztosítunk. Az állami terv teljesítésére min den egyes ágazatban elsősorban döntő a gazdaságosság legszigo­rúbb rendszerének bevezetése, ami a közszükségleti árucikkek árcsökken­tésének fő előfeltétele. Ezért az ál­lami terv sikere főleg az önköltség tervezett csökkentésének teljesíté­sétől, a munkatermelékenység ter vezett növelésétől, a dolgozók anya. gi érdekeltségétől és helyes jutal­mazásától és á normán felüli kész­letek csökkentésétől függ. Most pedig nézzük, hogy mit aka­runk elérni gazdaságunk egyes fő ágazataiban. A kormánynyilatkozat értelmében egy kissé lassúdni fog az egész ipari termelés növekedé­sének üteme, összehasonlítva a meg­előző időszakkal. A termelés brut­tó értékben 5.1 százalékkal emelke­dik, de ezzel szemben az áruterme­lés 7.5 százalékkal emelkedik. A termelés növekedésének üteme leggyorsabb lesz a tüzelő, és ener­getikiaügyi minisztérium üzemeiben, főleg a szénfejtés és az elektromos energia termelése terén. A nyers­anyagalap kiszélesítése érdekében, ami feltétlenül szükséges, nagyobb összeget fordítunk a földtani kuta tómunkálatokra. Az állami tervjavaslat — folytat­ta beszédét — kohászati iparunkban a vasércfejtés további 10.4 száza­lékos emelkedésére számit. A ko­hóipar! dolgozók és munkások nagy sikert értek el az 1953. évben az­zal, hogy bebizonyították azt, hogy képesek az alumíniumgyártás tech­nológiájának gyors elsajátítására, aminek gazdaságunk részére nagy jelentősége van. Az alumínium át­olvasztása lehetővé teszi, hogy eb­ben az évben a másodolvasztásos alumíniumöntvényeket közszükség­leti árucikkek gyártására használják fel. Gazdaságunk fontos részét képe. zi továbbra is a gépipar. Ebben az ágazatban a bruttótermelés terje­delme 10.6 százalékkal lesz nagyobb. A normán felüli készletek felszá­molása főleg a munkában lévő ter­mékeknél, lehetővé teszi az áruter­melés 17.4 százalékos emelkedését. Itt fontos az a tény, hogy a gép. ipari termelés ütemének gyorsasága megjavítja a kohászat és a gépgyár­tás közötti kölcsönös kapcsolatot. A gépipari üzemek munkásai és al­kalmazottai előtt ebben a z évben is nagy és felelősségteljes feladatok állanak. Munkájuk eredményeitől függ, hogy milyen tökéletesen biz­tosítják a gépek szállítását főként földműveseink részére, de a beruhá zási építkezésekre is, aminők a vil­lanyüzemek, bányák, kohászati üze. mek gépei és berendezései, és a ki­vitelre szolgáló gépek és berendezé­sek. Ezeket a nagy feladatokat csak úgy lehetséges teljesítem, ha ennek a szektornak alkalmazottai munka termelékenységüket új módszerek és munkaformák alkalmazásával 9 /százalékkal növelik és mint jó gaz­dák gondoskodnak arról, hogy a termelési önköltséget 8.2 százalék­kal csökkentsék. Építőipari munkásaink előtt is nagy feladatok állnak ebben az év­ben. Ahhoz, hogy megvalósíthassuk 40.000 lakásegység, számos új isko­la stb. építésének befejezését, szük­séges, hogy építőipari alkalmazot­taink még .nagyobb mértékben elsa játítsák az új munkamódszereket, például az árammódszert, a lakás tömbök építésének módszerét, és az ipari építkezések nehéz szerelési módszereit, és hogy ők is törődje­nek az anyaggal és pénzügyi eszkö­zökkel való takarékosság bevezeté­sével. Építőiparunk további fejlődése az építőanyagok fokozott termelésé­vel van biztosítva. így pl. a ce­mentgyártás 21.7 százalékkal, a fe dőanyagok gyártása pedig 36.2 százalékkal emelkedik. Hogy továbbra is és még nagyobb mértékben minden téren ki legyen elégítve a dolgozók személyi azük séglete, a könnyűipari dolgozókra is felelősségteljes feladatok várnak, főleg ami az árufajta kiszélesítését és minőségének megjavítását Illeti. A terv ebben az évben megszabja a legjobban keresett textiltermékek árufajtáinak jelentős kibővítését. Például ballonanyagokból tízszer többet fogunk gyártani, a bársony­anyagok gyártása megkétszerező­dik, manchesterbő] pedig 1,500.000 méterrel gyártunk többet. Dolgozóink részére gazdagabb vá­laszték nyílik színes fehérneműben és jersey anyagból készült ruhák­ban. Továbbá bővül a választék a trikóanyagból készült niői ruhákban és gazdag választék lesz babakelen gyékben is Bevezetik a női sport pulloverek éa a dupla férfipullove rek gyártását gazdag színválaszték­ban. Fogyasztóink részére nagyobb választék nyílik börlábbeliben, ami­ben a választék 70 üj cipőfajtával bővül. A könnyűipari dolgozók előtt az a nagy feladat áll, hogy szigorúan betartsák a megszabott technológiai menetet a termelésben és így állan­dóan fokozzák a termelt áru minő­ségét. Népünk életszínvonalának emelésében nagy szerepet játszik az élelmiszeripari dolgozók és mun kások munkája. Bbben a szektor­ban a termelés terve 3 százalékkal emelkedik, de elvitathatatlan, hogy befolyásolja a mezőgazdasági terme, lés lassú fejlődése. Ennek ellenére mé gis 12. S százalékkal emelkedik a ser­tészsírtermelés, 10.7 százalékkal a cukor, 11.9 százalékkal a tejcsarno­ki vaj, 84.8 százalékkal a sajtok, 8.7 százalékkal a búzalisztből készült sütemény, 31.2 százalékkal a finom péksütemény gyártása. Itt is az árufajták bővítésének és a termékek minősége javításának útján hala­dunk. Az életszínvonal állandó emelke­dése lehetetlen volna a mezőgazda­sági termékek és munkatermelé­kenység emelkedése nélkül. Pártunk és kormányunk' utasításainak alap­ján sokoldalú anyagi segítségben részesülnek EFSz-eink, állami bir­tokaink, gép. és traktorállomásaink és kis- és középparasatjaink is. Földműveseink több műtrágyához jutnak, ami lehetővé teszi földjeik hozamának emelkedését. Ezeknek a feladatoknak teljesítésével a mező gazdaságban a munkatermelékeny, ség terén jelentős javulást érünk el, nagyobb lesz a parasztok anyagi érdekeltsége is a termelés fokozásá ban. A városoknak egyes mezőgaz­dasági termékekkel való, mint pél­dául a tejjel és zöldséggel való jobb ellátása érdekében tervbe van véve ezek termelésének kibővítése a na­gyobb ipari városok környékén Az életszínvonal emelkedésének mértékét kétségkívül a kiskereske­delmi forgalom képezi, amely ebben az évben 10 százalékkal emelkedik a megelőző évekhez viszonyítva. A termelés növekedésével biztosít­juk a belföldi piac részére az élei miszer és ipari árucikkek nagyobb mennyiségét. Ez a mennyiség pél dául a rizsnél 34.2 százalékkal, a húsnál 1.4 százalékkal, a'vajnál 23.9 százalékkal, a tojásnál 28.7 száza­lékkal, a cukorkaféléknél pedig 27.3 százalékkal emelkedik. Az egyes élelmiszerfajták folyamatos juttatá­sát a szállítóeszközök bővítésével biztosítjuk. Továbbá bővebb lesz a juttatás házi villanymosógépekben, mégpedig 162 százalékkal, jégszek­rényekben 48 százalékkal, a motor­kerékpárokban pedig 82.6 százalék­kal. A terv teljesítése megköveteli to­vábbi munkaerők alkalmazását. 75.000 háztartásbeli nő részére és többezer alacsony munkaképességgel bíró személy részére további munka lehetőségek nyílnak. M. Trojánová képviselő beszédének befejező részében ezeket mondotta: ,,A nemzetgazdaság fejlődésére vo­natkozó 1954. évi terv beterjesztett törvényjavaslata a munkásosztály és egész dolgozó népünk elé nagy és felelősségteljes feladatokat állít Ezek következetes teljesítésére meg­van minden lehetőségünk és esz­közünk Birtokunkban vannak a bányák, gyárak, miénk mind az a gazdagság, melyet munkánkkal te­remtünk meg. Csehszlovákia dicső Kommunista Pártja vezet bennün ket, a Szovjetunió testvéri segítsé gére támaszkodunk, szoros baráti kapcsolatok fűznek az összes népi demokratikus országokhoz, a Német Demokratikus Köztársasághoz, és a nagy Kínához. A hatalmas béketá­bor része vagyunk. Mindez szilárd­ságot és biztonságot ad munkánk­hoz és biztos kilátást nyit a jövő­be." A Csehszlovákiai Nőbizottságszlovákiai bizottságának A Csehszlovákiai Nőblzottság szlo­vákiai bizottsága plénumának tag­jai és Szlovákia legjobb mezőgazda­sági dolgozó női január 24-én Zó­lyomban megtartották a Csehszlo­vákiai Nőbizottság szlovákiai bizott­ságának harmadik teljes ülését. A plénum kiértékelte bizottságának munkáját az utolsó időszakban és megvitatta a nemzeti bizottságokba való választások kampányának ke­retében felmerülő feladatokat. Meg­tárgyalta továbbá a Nemzetközi Nőnao ' előkészületeit és a Nemzet­közi demokratikus Nőszövetség ja­nii' r 15-től 20 ig Genuában megtar­tott ülésének végrehajtó jellegű ha­tározatából származó feladatokat. A teljes ülésen jelen volt Anežka Ho­dinová-Spurná, a Csehszlovákiai Nő­bizottság elnöknője éfe a Nemzet­gyűlés alelnöknöje, Arcelina Mo­teljes ülése chel-Poto asszony, a Brazíliai Nőszö­vetség titkárnője és a párt, vala­mint a zólyomi népi igazgatás kül­döttei. Anežka Hodinová-Spurná, a Cseh­szlovákiai Nőbizottság elnöknője, is­mertette a jelenlevőkkel a Demokra­tikus Nőszövetség végrehajtó bizott­ságának határozatait és hangsú­lyozta, hogy a nők fő feladata har­colni a tartós békéért, a német kér­dés békás megoldásáért, a vietnami és maláji háború megszüntetéséért, a párt és a kormány határozatai­nak teljesítéséért. Irena ĎurlSová, a Szlovákiai Nő­bizottság elnöknője, a Szlovák Nem­zeti Tanács alelnöknöje beszámolt a bizottság tevékenységéről. Kiemelte főként a zólyomi Nőbizottság tagjai­nak munkáját. I. Ďurišová azután felvázolta a Nőbi®ott»ágv>k feladatait a Nemzeti Bizottságokba való választási kam­pány keretében. Az ülést a brazil nők nevében Ar­celina Mochel-Poto asszony üdvözöl­te. A vitában a ndbizottságoknak több mint 20 tagja vett részt, akik mun­kájukról beszéltek. Az ülés befejező részében a rész­vevők felhívással fordultak Szlová­kia asszonyaihoz, hogy kapcsolódja­nak be a Nemzetközi Nőnap előké­születeibe, a nemzeti bizottságok választását előkészítő kampányba és a CsKP X, kongresszusának elő­készületeibe. Meghalt Márie Kaisrová elvtársnő 1954. január 22-én, pénteken 23.30 órakor meghalt Prágában hosszas súlyos betegség után Márie Kaisro­vá, született Zápotocká, Antonín Zá potocký köztársasági elnök leánya, Oldfiűh Kaüsr római csehszlovák kö­vet felesége. Márle Kaisrová elvtársnő fiatal éveiben tagja voit a Proletár Test nevelés 1 szövetségének. Többéves Szovjetunióban való tartózkodása alatt belépett a Komszomolba. Haza térbe után 1937-ben a Csehszlovák Kommunista Párt tagja lett, ahol különféle tisztségeket viselt. A meg­szállás ideje alatt bekapcsolódott az illegális mozgalomba. A forradalom. ban és a forradalom után 1945-tól külföldre utazásáig, a CsKP helyi és járási szervezeteiben, a nőmozga. lomban és a népi közigazgatásban különféle tisztségeket viselt. Márle Kaisrová elvtársnő életével és munkájával taniljelét adta hősé­gének és odaadásának Csehszlovákia Kommunista Pártja és a munkás­osztály iránt. Személyében egy jó é s becsületes elvtársnő, példás anya távozott. , + Márie Kaisrová elvtársnőt 1954, Jianuár 27-én, szerdán 16.30 órakor Prága város kremiatóriumának szer­tartástermében búcsúztatják. Vita a nemzeti bizottságokról szóló törvényjava sla tok ról A nemzeti bizottságokról szjló törvényjavaslatokkal kapcsolatos vita iránti nagy érdeklődés azt bízó nyitja, hogy dolgoeóimkban sok a kezdeményezés a nemzeti bizottsá gok tevékenységének megjavítására Nagysáró községbein 200 dolgozó jött el a vitára. Közülük sokan össze, hasonlították a kapitalista köztársa­ságbeli állapotokat a mai élettel. Ján Gladyč 62 éves munkás megemlítet te, hogy milyen nehezen lehetett &k kor megkapni az aggsági szociális járulékot. Régen a községben körül­belül . 30 ember kapott havonta 30— 40 korona értékben aggsági járuló kot; ma 300 poägár kap aggsági já rulékot. Vojtech Valko kisparaszt örömmel állapította meg, hogy az új törvényjavaslatok biztosítják a dol­gozók panaszainak gondos átvizsgá lását és megemlítette, hogy a kapi talizmus idején az emberekben nem volt. bátorság, hogy a községi híva tálhoz benyújtsák jogos panaszukat A kékkői szénbányák üzemi taná csának ülésén Emii Bagyura techni kus megállapította, hogy a mostan: kerületi nemzeti bizottság kevé3 fi­gyelmet fordított a bányászokra. „Hogy az új nemzeti bizottságok Jól teljesítsék küldetésüket, sokkal szo­rosabb kapcsolatot kell fenntartaniok a néppel." A nováki szénbányák bányászai a Il-bányábói', a Béke-bányából és a Lehota bányából az új törvényjavas, lattal kapcsolatos vita keretében visszaemlékeztek a községi képvise­letekbe való választásokra az elsí köztársaság idején, a választások előtti harcra, a korrupcióra é s ha­sonlj ellentétekre. Imrioh Suisöt', a Béke-bánya dolgozója ezeket mon­äoltta: ,,A kpzsági képviaetet éKér<e mindig a legmódosabb gazda, vagy a kocsmáros került. Ö képviselte aztán a községben a törvényt és könyörte­lenül kizsákmányolta a többi lakos­ságot Ma a kornváiny a törvény j a vaslatokat vita tárgyává te*zi a nép körében. Már ez a tény kéil, hogy meggyőzzön mindenkit arról, hogy az új nemzeti bizottságoknak a dol­gozókat. kell szolgáiniok," A nemzeti-bizottságok jobb munkájáért a somorjai járásban (6z. N.) Országunk minden ré szében folyik a nemzeti bizottsá gokró] szóló törvényjavaslatok meg­vitatása. A kerületi, járási és helyi nemzeti bizottságok teljes ülésein részletesen tárgyalják a törvény javaslatokat és igyekeznek az eset leges hiányosságokat még a válasz tások előtt kiküszöbölni. A somorjai járási nemzeti bizott 6ág is megvitatta teljes ülésén a j»­vaüaitnak a mezőgazdaságra vonat kozó részét. Az ülés azonban nem tartotta szükségesnek, hogy foglai kőzzék a törvényjavaslat egyéb vo natközásaival. Nem ártott volna pedig, ha ezt megteszik. Mer,, az első ötéves terv alatt Somorján egyetlen egy iakóházat sem építet­tek. A lakáskérdés áltandj égető probléma a járé« székhelyén. Még ma is nehézségekkel küzd»n«k a ^o mórjaiak, hia egy színdarabot akar nak Játszani, mert nincsen kultúr termük A kommunális üzem, amely adaptált egy helyiséget, ahoi gzín darabot játszhatnak, egy estére 1300 korona heuszaiáilati díjat kér. Két éve készül Somorján a mozi termének újjáépltése^és a mai napig sem tudott elkészülni. A mult év őszén kineve­zett nemzeti bizottsági tagok mái tettek bizonyos lépéseket, hogy a helyzeten javítsanak. Somorján már öt új lakóház építésébe kezdtek. Tervbevették új középiskola és két középület építését is. De az még nem elég, hogy betervezték az épít kezést, gondoskodni kell arról is. hogy meg is valósítsák. Az építke zést végrehajtó válllalatra, a helyi építészeti kombinátra nagyobb gon dot kell fordítani. Az épülő öt Új házon azért nem tudják a munkála­tokat tovább folytatni, mert nincse nek meg az épülethez szükséges elő re gyártható alkatrészek Az ilyen hiányokon rögtön segíteni keilene a nemzeti bizottságnak. A somorjai járásban nagy nehéz. ségekkel jár a kenyér és a péksüte­mények széthordása. A póküzemek a fogyasztási szövetkezethez tartoz­nak, mely kiszélesítatte szerveit a já. rásban. Az ilyen átszervezésnél is nagy segítséget nyújtatna a nem­zeti bizottság, A rossz kenyérellátás pedig abból ered, hogy a nemzeti bi­zottság engedélyével ócska autókat vásároltak a fogyasztási szövetkeze­tek és a mai napig sem tudták hasz­navehetővé tenni őket így a szál jítóeszközök hiánya akadályozza a fontos élelmioikk széthordását. A nemrégiben kapott új mosodaberen­dezést a somorjalak nem tudják üzembehelyezni, mert nincsen számá. ra hely A dolgozók pedig nagyon örülnének ilyen mosoda megnyitásá­nak, Ilyen jelenségek éles világításban mutatják a nemzeti bizottság elég­telen munkáját. A dolgoz jk szeies tömege — megismerkedve az új törvényjavaslattal — jobban fogja majd ellenőrizni a nemzeti bizottsá, gokba választott képviselőket- A nemzeti bizottságok kötelesek sok kai nagyobb figyelmet szentelni a helyj ipar és a kommunális gazdái kodás szakaszának, amivel .számos funkcionárius eddig alig fogialko. zott. Elfelejtették, hogy éppen ez a termelési szakasz szolgálja a dol gozó emberek mindennapi és legnél­külözhetetlenebb életszükségleteinek kielégítését. A nemzeti bizottságnak tudatosíitani kell. hogy a helyj vál­lalatok munkájának rendszeres Javi tása, a város és a falu iakossá>vir.ak nyújtott mindennapi szolgálatok biz­tosítása napi kötelességeik közé iar­t°zik a lakosság jólétéről vaió goo­doskodás keretében, A lakásépítés, ben a nemzeti bizottságoknak bizto­üítaniok kell. hogy ezen a téren i s az utolsó betűig teljesítsék a pártnak és a kormánynak a dolgozók szániá­ra való lakásépítésről szóló 'határo-j zatát.

Next

/
Thumbnails
Contents