Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-24 / 20. szám, vasárnap

t U J 320 1954. január 24. Lenin tanítása győzedelmeskedik a békeharcban Július Bránik, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja A haladó emberiség az idén a marxizmus-leninizmus diadalának jegyében, a világbéketábor legyőzhetetlen erejének tudatában emlékezik meg a lenini napokról. Lenin halhatatlan müvéből mindenekelőtt tanulságot merítünk békeharcunk megvívására, az új háború veszedelme ellen, amelyet az imperialisták szeretnének felszítani. Lenin a forradalmi munkásmozgalom egyik fő feladatának az imperialista háború elleni küzdelmet tüz. te ki. „Az imperialista háború kérdése 1914 óta a földkerekség valamennyi országa politikájának sarkalatos kérdésévé vált — írja „Az Októberi Forradalom negyedik évfordulója alkalmából'' cimü cikkében. Ez sokmillió emberre élet és halál kérdése." Máig is ennek a kér. dése maradt. Az amerikai imperialisták nyomban a második világháború befejeződése után, söt még annak folyamán megkezdték az előkészületeket egy új, harmadik világ, háborúra. Csalódtak, mivel reményeik, hogy a Szovjetunió kimerül és elgyengül, nem teljesültek és ezért nem oszthatják fel és uralhatják a világot kényük-kedvük sze rint Csalódtak, mert számos euró pai és ázsiai ország kiszabadult az imperializmus karmaiból és egyúttal saját tőkés kizsákmányolóitól is megszabadult és többé sem a német, sem az angol vagy amerikai imperialista érdekeket nem akarja szolgálni. Azonban csakhamar meg kellett győződniük, hogy ma már nem olyan könnyű előidézni háborút mint a múltban, hogy ma a világ békeerői a Szovjetunió vezetésével őrzik a békét és hogy a széles népi tömegek azelőtt soha nem látott ak tivitással érdeklődést tanúsítanak a háború és a béke kérdései iránt. A háború utáni egész időszakot a bé ke megőrzéséért, a nagy és kis nem zetek békés együttélésére alapított tartós béke megteremtéséért folyó elszánt küzdelem jellemzi. Az imperialisták a múltban mestVrséges ködbe tudták burkolni háborús előkészületeiket és a népi tömegek előtt leplezni tudták ennek igazi okait. Hódító érdekeiket honvédelemnek, a nemzeti jogok stb. védelmének tüntették fel. A lenini igazság szétoszlatta a háború titkát körülvevő mesterséges ködöt és a szovjet kormány következetes politikája nyomban leleplez minden olyan kísérletet, amely arra irá. nyul. hogy a népet a nemzetközi politika alapvető kérdéseiben félreve. zesse Leninnek az imperialista háború ellen megindított harca tovább folyik Olyan körülmények között folytatódik, midőn alapvető fontosságú eltolódás következett be az erők kölcsönös viszonyában. Lenin éppen akkor kapcsolódott be a munkásmozgalomba, midőn a világkapitalizmus új imperialista korszakának beköszöntését nemzetközi monopóliumok és kartellek alakulása, a nagyhatalmak csoportulása a világ újrafelosztásáért való egymással vívott harca jelezte. Az erő és a harciasság jegyében jelentkezett ez a korszak. Külszín r

e látszólag semmi jele sem volt a tökésrendszer bomlásának és hanyatlásának. Lenin „Az imperializmus, mint a kapitalizmus legfelsőbb foka" cimü müvében leleplezte az imperializmusnak mint a kapitalizmus rotha dó és élősdi állapotának lényegét, feltárta az imperializmus fejlődésének törvényszerűségeit, valamint a háborúkra, a nyomás és az erőszak fokozására és egyidejűleg az osztályharc kiéleződésére, forradalmakra és felszabadító harcokra vezető engesztelhetetlen ellentétek rohamos kiéleződésének elkerülhetetlenségét. A Nagy Októberi Szocialista Forraüalom és a szocialista rend. szer megteremtése következtében a földkerekség egyhatod része fel. szabadult az imperializmus befolyása alól. A szocializmus sikeres építése a Szovjetunióban nemcsak azt bizonyította be. hogy a szocialista rendszer a tőkésrendszerrel szemben fölényben van. hanem azt is, hogy teljesen lehetséges a nemzetek el nyomás és erőszak nélküli egyenjogú testvéri együttélése, ami bizto sít ja gazdaságuk és kultúrájuk ha talmas felvirágzását. A Szovjetunió Nagy Honvédő Háborúja a német imperializmus megsemmisítő katonai vereségével és az egész imperialista rendszer politikai vereségével végződött. A Szovjet Hadsereg kitűzte a győzelem zászlaját a berlini Reichstag fölött és diadalmas felszabadító előrenyomulása a Volgától Berlinig lehetővé tette, hogy a dolgozó nép más or. szágok egész sorában sikerrel végrehajtsa a szocialista forradalmat. Kelet-Németországban megalakult a Német Demokratikus Köztársaság, amelyik küzd az egységes, békeszerető, demokratikus Németországáért. A Kínai Népköztársaság megteremtése Ázsiában további hatalmas csapást mért az imperialistákra. A dolgozó nép Sanghajtól Berlinig óriási területen építi örömteljes, szabad, a kapitalisták és az imperialisták elnyomásától möptes életét. A tőkés világban feltartóztathatatlanul tovább hanyatlik és bomlik a gazdaság és a kultúra. Még a lázas fegyverkezéssel sem sikerült lényegesebben enyhíteni a tömeges munkanélküliséget. Mint elviselhetetlen nehéz teher súlyosodik az európai tökésországokra — az úgynevezett amerikai segítség. Természetesen, tudatában vagyunk annak, hogy az imperialistaellenes erők növekedése és a béketábor sikerei önmagukban még nem hárítják el a háború veszélyét, hogy naponta tovább kell harcolnunk a béke megőrzéséért. A békeharc valóban a békeszerető emberek százmilliós tömegeinek ügyévé vált. Ezek a tömegek tudatában vannak a nagy Sztálin szavainak, hogy a béke fennmarad, ha a nemzetek kezükbe veszik a béke ügyét és mindvégig kitartanak mellette. A békeharcban egyre tevékenyebb szerepet játszik a gyarmati és fél gyarmati nemzetek felszabadító harca. A koreai viszály fejlődése igen jellemző a jelenlegi imperializmus helyzetére. Noha az amerikai imperialisták óriási anyagi eszközöket és emberanyagot vetettek harcba a hös koreai nép ás a kínai önkéntesek ellen, bűnös kalandorságból indított agressziójuk vereséget szenvedett és anélkül, hogy sikerült volna továbbterjeszteniök a háborús viszályt, mint ahogy szándékukban volt, bele kellett egyezniök a fegyverszüneti egyezménybe. Jó lecke volt ez az amerikai imperialistáknak, hogy a büntetlenül folytatott gyarmati vérengzések és rablóhadjáratok ideje visszahozhatatlanul véget ért. További bizonyítékok erre a vietnami, malájföldi és burmai események, az aratŕ államokban, Afrikában és Dél-Amerikában növekvő imperialistaellenes küzdelem. Az imperialistáknak ily módon a legkisebb kétségük sem lehet afelől, hogy Kina felszabadulásával és a Kínai Népköztársaság megalakulásával Ázsia, Afrika, Dél-Amerika gyarmati és félgyarmati nemzeteinek felszabadító harca nem ért véget, hanem csak .most kezdődött igazán és ninos olyan erő a világon, amely feltartóztathatná ezt a harcot. Valóban grandiózus arányokban bontakozik ki szemünk előtt valamennyi földrész elnyomott nemzeteinek felszabadító harca, amint ezt Lenin tudományos pontossággal előre látta. Évről évre növekszik a Szovjetunió nemzetközi tekintélye. A lenini eszmék alapján felépült szovjet állam a békének és a nemzetek szabadságának hatalmas bástyájává vált. A szovjet békepolitika a világ békeszerető nemzetei százmii. liós tömegeinek vágyait és érdekeit fejezi ki és ezért minden országban hatékony támogatásra talál. A szovjet kormány tántoríthatatlanul és következetesen a nemzetközi feszültség enyhítésére és valamennyi vitás kérdés békés megoldására törek. szik. E törekvés eredményeképpen jelentős eseménye lesz a közeli napoknak: a négy nagyhatalom, a Szovjetunió, USA. Anglia és Franciaország képviselői Berlinben össze ülnek tárgyalni. A békeszerető nemzetek tekúitete e tárgyalás felé fordul. Bárhogyan is végződjenek a tárgyalások, nem engedik meg, hogy a háború és a béke kérdését pénzmágnások és monopolisták maroknyi csoportjának érdeke döntse 'el. Csehszlovákia nemzetei Lenin tanításának szellemében küzdenek a béke megőrzéséért, őrzik hazájuk szabadságát és függetlenségét. Saját tapasztalatból tudjuk, mit jelent az kiszolgáltatva lenni a nemzetközi monopóliumok és az imperialista ragadozók kénye kedvének, akik a München előtti köztársaság idején profittöbbleteik érdekében bénították és elfojtották köztársaságunk gazdasági életét és Csehszlovákiát cserekereskedelem tárgyává tették a hitlerista Németországgal. Saját tapasztalatból ismerjük Lenin tanításának mély igazságát az impe. rializmus rablójellegéröl, tudjuk, hogy akár a német, akár a nyugati imperialisták a nemzetek szabadságának és függetlenségének ha. lálos ellenségei. Törekvésük az agresszív német militarizmus megújítására azt bizonyítja, hogy ha München ideje óta valamiben változás történt, akkor ez abban van, hogy a nyugati imperialisták az eddiginél még cinikusabban és nyíltabban feltárják hazánk leigázására irányuló igazi szándékaikat. A csehszlovák burzsoá reakció is nyíltabban és ci-nikusabban szolgálja ki ma kenyér, adóit saját nemzetük életérdekei ellen és az emigrációban a legszenynyesebb szolgálatokat végzi. Örömmel figyeljük, hogy Németország haladó békeerői, még hozzá nemcsak a Német Demokratikus Köztársaságban, hanem Nyugat-Németországban is elszánt küzdelmet folytatnak a német militarizmus megújítására irányuló kísérletek ellen és kormányunk a köztársaság minden becsületes polgárának igaz egyetértésével teljes mértékben támogatja az egységes, békeszerető, demokratikus Németország megújítása érdekében tett erőfeszítésüket. Lenin tanítása a nemzetek önrendelkezési jogáról az első világháború idején mozgásba hozta azokat az erőket, amelyek széttörték az Osztrák-Magyar Monarchiát és a Csehszlovák Köztársaság megalakulására vezettek. A hatalmat azonban a burzsoázia vette a kezébe, amely nem tudta megvédelmezni a köztársaság függetlenségét és más nemzetiségekkel szemben maga is a nemzetiségi elnyomás módszereit alkalmazta és a szlovákok nemzeti jogait sem ismerte el. A csehszlovák munkásosztály volt az az erö, amely a második világháború után a CsKP vezetésével biztosította a Csehszlovák Köztársaságnak mint valóban önálló és független államnak megújulását. A lenini-sztálini tanítás a nemzetiségi kérdésről szilárd és biztos alappá vált, amelyre a népi demokratikus Csehszlovákiában a csehek és szlovákok és a köztársaság összes többi nemzetiségeinek egyenjogú testvéri együttélését építjük. A szlovákok évszázados harcát szabad nemzeti létükért siker koronázta, mert a szlovák nemzet Cseh. Szlovákia Kommunista Pártja vezetésével arra az útra tért, amelyet Lenin mutatott. Ezen az úton nemcsak nemzeti szabadságát vívta ki, hanem történelmében elöször a kapitalista körülmények között teljesen elképzelhetetlen gazdasági és kulturális felvirágzást ért el. Elvégeztük Szlovákia iparosításának első ötéves tervét és a hajdani szegény és elmaradott Szlovákiában a gazdasági és kulturális építésben néhány év alatt elért eredmények világosan és meggyőzően bizonyítják, hogy Szlovákiának a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaságban minden lehetősége megvan a gazdasági felvirágzásra, nemzeti életének és jólétének fejlesztésére. Nagy szerencse népünkre, hogy a haladás erői és a kapitalista reakció erői között ma folyó történelmi jelentőségű küzdelemben szilárdan és örökre lekötötte magát a. haladás táborába, hogy kezébe vette sorsát, hogy bármilyen irányhoz tartozó burzsoá-nacionalisták sem tudnak többé kereskedni életével és szabadságával, nem tudják őt eladni mint ahogy eladták és elárulták a ludák renegátok, akik a náci hódítók megalázó szolgaságába vitték a szlovák nemzetjt. Annak következtében, hogy dolgozó népünk szilárdan a haladás táborában áll, bizton tekint jövőjébe, ennek eredményeképpen nyugodtan dolgozhatunk hazánk gyarapításán, jólétünk fokozásán. Nagy példaképünk, a testvér szovjet nép példáját követve építjük a szocializmust, amely elsőnek bizonyította be, hogy a társadalom kizsákmányolás és kizsákmányolók nélkül is megszervezhető, hogy a tőkés rendszert nemcsak megdönthetjük, hanem felépíthetjük a fejlettebb, jobb szocialista társadalmi rendszert. A szovjet nép törekvése a szocializmus alapvető gazdasági törvényeinek megfelelően a legutóbbi években a napi szükségleti cikkek bőségének megteremtésére irányul. Rendkívül jelentős sikereket értek el az elmúlt évben. A szovjet kormány Malenkov elvtárssal az élen nagyszabású intézkedéseket foganatosított a közszükségleti cikkek termelésének növelésére, minőségük javítására és a termékfajták bővítésére, a kereskedelem munkájának megjavítására, a lakásépítés még nagyobb méretű fejlesztésére. A szovjet kormánynak a dolgozók anyagi és kulturális színvonala emelésére irányuló intézkedései abban az időben, midőn új gazdasági válság réme fenyegeti a tőkés világot és a fegyverkezésre fordított elképesztő kiadások tovább rosszabbítják a tőkés államok dolgozóinak súlyos helyzetét, nagy nemzetközi jelentőségű és hatású eseményt jelentenek. Jelentőségük annál nagyobb, mert egyidejűleg a népi demokratikus államokban, tehát nálunk, a Csehszlovák Köztársaságban is fokozódik a dolgozókról, a dolgozók javáról és jólétéről való gondoskodás. Ez a marxizmus-leninizmus helyességének^ újabb meggyőző bizonyítéka, ez a szocializmus és a kommunizmus építésére vonatkozó lángeszű ienini tanítás újabb győzelme. Pártunk és kormányunk néhány hónappal ezelőtt fontos határozatokat hozott a dolgozók életszínvonala gyorsabb emelkedésének biztosításáról és különösen kiemelte a személyes fogyasztás növekedésének fontosságát. Egyidejűleg komoly és sürgős feladatok merültek fel előttünk a parasztkérdésben, az értelmiséghez való viszonyunk kérdésében, az ipar alapágainak fejlesztésében és az irányító szervek munkájának általános megjavításában, a párt ideológiai színvonalának emelésében és egyebekben. Lenin tanításában kimeríthetetlen erőforrást találunk ezen összes kérdések sikeres nlegoldására. Legfőbb pártonbelüli feladatunk jelenleg és a jövőben, hogy pártunkat minél jobban közelebb vigyük nagy és dicső mintaképünkhöz, a Szovjetunió Kommunista Pártjához. Rendkívül nagy feladat hárul pártunkra a tömegek nevelésében. Lenin kiemeli, hogy a hatalom átvétele után a parasztok és kisiparosok millióit, az alkalmazottak, hivatalnokok százezreit, a polgári értelmiséget nevelnünk kell és hosszas küzdelemben, a proletariátus diktatúrája alapján magukat a proletárokat is feltétlenül át kell nevelnünk. Lenin neve világos és nagy távlatot nyújt mindennapi apró munkánkban nekünk, a szocializmus építőinek. Lenin neve százmilliókat egyesit a békéért, a szocializmusért, az emberiség boldog jövőjéért folyó harcban. Tanítása minden kommunista számára a tanulságok kimeríthetetlen kútforrása. Forradalmi szenvedélytől és vasakarattól, a tömegek alkotó erőibe helyezett határtalan hittől, a rabszolgaság és az elnyomás ellen érzett szent gyűlölettől áthatott személyisége minden kommunista számára csodálatraméltó példakép. Az orosz proletariátus Lenin vezetésével a nemzetközi munkásmozgalom élcsapatává vált A hős szovjet nép minden nehéz és súlyos megpróbáltatása ellenére hü maradt Leni örökéhez és ma az egész emberiség előtt egyengeti a kommunizmus nagy céljához vezető utat. Csehszlovákia dolgozó népe a szovjet nép oldalán, szilárd és megbonthatatlan testvériségben és barátságban a szovjet néppel, híven a halhatatlan Lenin örökéhez, Marx-EngelsLenin-Sztálin legyőzhetetlen zászlaja alatt tovább folytatja a harcot a békéért és a szocializmusért, a boldog és szocialista Csehszlovákiáért. A köztársasági elnök meglátogatta a szovjet képzőművészet kiállítását Antonín Zápotocký köztársasági elnök január 22-én, pénteken meglátogatta a Szovjetunió je'enkori képzőművészetének a prága, Várban rendezett kiállítását. A köztársasági elnököt, mielőtt a kiállítási terembe lépett, Václav Kopecký minisztere

1 nökhelyettes és közművelödésügyi miniszter, Jirj Taufer, és Lumír Civrný a közművelődésügyi miniszter helyettesei fogadták. A közművelődésügyi miniszter bemutatta a köztársasági elnöknek a szovjet képzőművészeti küldöttség tagjait, A. V. Paramonovot a Szovjetunió művészeti akadémiája képzőművészet elméletével és történetével foglalkozó tudományos-műszaki intézetének tudományos dolgozóját, A. M. Gricaj kétszeres Sztálin-díjas akadémiai festőt gs A. V. Szidorov kiál'ításrendezési dolgozót. A köztársasági elnöknek a szovjet képzőművészet kiállításán tett látogatásánál jelen voltak P. G. Krekoten, a szovjet nagykövetség tanácsosa, N I. Szemjonov, a nagykövetség első titkára, továbbá a külügyminisztérium képviselői és a Csehszlovák Képzőművészek Központi Szövetsége elnökségének tagjai. A köztársasági elnök megtekintette az egész kiállítást, amelynek a szocialista rea'izmus alkotó szellemével áthatott festészeti, szobrászati és grafikai művei a Szovjetunió népének örömteljes életét és építő munkáját ábrázolják. Az egyes művekhez A. M. Gr.caj, kiváló tájképfestő nyujtott magyarázatot a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök csaknem két óráig tartózkodott a kiállítási helyiségben és barátságos beszélgetést folytatott a szovjet, valamint csehszlovák művészekkel a kiállitott művekről és napjaink művészeti kérdéseiről. Szívélyesen elbeszélgetett a kiállítás néhány látogatójával is. A köztársasági elnök 'átogatásával egyidőben a kiállítási teremben jelen voltak a prágai iskolák diákjai. A fiúk és leányok örömmel üdvöző'ték szeretett elnökünket és elmondták neki hogy milye

n hatást tett reájuk a ráállítás és hogyan tanulnak ők i.s zo'ni és festeni. A Köztársasági Elnöki Iroda jelentése A Köztársasági Elnöki Iroda jelenti hogy Antonín Zápotocký köztársasági elnök egészségügyi szabadságának rövid megszakítása után ismét elutazott Prágából. Koco Thoma Prifti új albán követ látogatást tett a Nemzetgyűlés elnökénél Januátr 22 én, pénteken a délelőtti órákban Zdenek Fierlinger a Nemzetgyűlés elnöke fogadta Koco Thoma Priftit, az Albán Népköztársa. ság csehszlovákiai új követét. A könnyűipar dolgozóinak országos konferenciája Január 22-én, pénteken megnyitót ták Prágában ä könnyűipari dolgozók kétnapos országos konferenciáját. -A konferenciáin részt vet;ek Alojz Málék könnyűipari inimsz.ei, Ing. Sumuel Takáč könnyűipari megbízott, a CsKP KB az SzlKP KB, a Forradalmi Szakszervezeti Mozga lom szövetségének, a CsKP iá r si bizottságainak, a járási nemzeti bi. zottságok, a Nemzeti Arcvona' járási akcióbizottságainak kiküldötte a nemzeti vállalatok igazgatói ét, sokan mások ÉRTESÍTJÜK OLVASÓINKAT, hogy az Uj Szó hétfőn, január 25-én, rendes időben megjelenik Hétfői szám mik ban közöljük Ing Jozef Púčik miniszternek, az Ál lajmj Tervhivatal elnökének, a Nemzetgyűlés január 20-i teljes ülésén, a kormánynak a Csehszlovák Köztársaság nemzetgazdasá ga fejlődésének 1954. évi állami tervéről szóló törvényjavaslata vitájában mondott beszédét. I I I