Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-23 / 19. szám, szombat

1954, január 23. UJSZO 5 Á helyi szovjetek képviselőinek működéséről A helyi szovjetek képviselőinek kötelessége, hogy naponta erősítsék kapcsolatukat a tömegekkel, idejében válaszoljanak a dolgozók kérdéseire és soha ne feledkezzenek meg arról, hogy a szovjetek ereje és legyőzhetetlensége a néppel való szoros és elválaszthatatlan kapcsolaton alapszik. A képviselőknek állandóan és tevékenyen réazt keli venniük a szovjetek munkájában, fejleszteniük kell a kritikát és megszilárdítani a szovjet rendszer szent és érinthetetlen alapját, a közös szocialista tulajdont, szigorúan betartani az állami fegyelmet, rendszeresen beszámolni választóiknak működésűkről és a szovjet munkájáról. A képviselőknek munkájukban jó példával kell előljárniok, jól keli ismerniök munkájuk technikai részét és szüntelenül fejleszteniök kell szaktudásukat. A képviselőknek ébereknek kell lenniök és harcolniok kell a gondatlanság, elbizakodottság, közöny minden megnyilvánulása ellen. A szovjetek képviselőinek, mint a néptömegek megbízottainak az államhatalom szerveiben, funkcióik elvégzése során széleskörű Jogaik vannak és ewei kapcsolatban kötelességeik is. A képviselők legfontosabb Joga és kötelessége a szovjetek ülésén való részvétel. A szovjetek ülése az alkotmányban megállapított időközökben és a képviselők aktivitása az üléseken sok tekintetben a végrehajtó bizottságoktól függ. A végrehajtó bizottságok idejében értesítik a képviselőket a szovjetek rendes üléseinek összehivásáról, közlik velük a napirendet, melyet letárgyalás céljából a szovjet elé terjesztenek, hogy a képviselők felkészülhessenek a napirendi pontok megtárgyalására. Az ülés eredményes munkájának megszervezése . szempontjából nagy a jelentősége annak, hogy a képviselők idejében értesüljenek a szovjet határozati javaslatairól, melyeket a szovjet végrehajtó bizottsága az érdekelt állandó bizottságokkal, intézményekkel és szervezetekkel közösen előre elkészít. Azonban a képviselők működése nem korlátozódik csak a javaslatok kidolgozására és előkészítésére. A képviselőknek joguk van a szovjet elé .erjeszteni saját kezdeményezésükből is bizonyos kérdéseket és ezzei összefüggő határozati javaslatokat. A szovjet képviselők kritikája és önkritikája kipróbált fegyver a munkában mutatkozó fogyatékosságok ellen és nagy hatással van a szovjetek munkájára, a végrehajtó bizottságok és azok előadói és közigazgatási ügyosztályai munkájának megjavítására. A helyi szovjetek végrehajtó bizottságai sok esetben a szovjetek ülésén jelentik be azokat az intézkedéseket, melyeket a képviselők kiváló hózzászólásai és javaslatai alapján tettek. A moszkvai és kujbisevi végrehajtó bizottságok a rendes ülések közötti időszakban is jelentést tesznek a képviselőknek javaslataik elintézéséről. A végrehajtó bizottságok elnökeinek az üléseken tett bejelentései a képviselők hozzászólásai és javaslatai elintézéséről, az ülések lefolyását sokkal élénkebbé teszik, még jobban megerősítik a képviselők aktivitását és a szovjetek munkájának már szerves részévé váltak. A képviselő kezében fontos fegyver, mellyel közvetlenül a szovjet és a szovjetnek alárendelt szervek munkájára hat, ho'gy joga van kérdéseket feltenni. A képviselőnek joga van a szovjet ülésén megkérdezni az állami igazgatás szervét és az ezen szervek élén álló dolgozók kötelesek a képviselőnek válaszolni. A helyi szovjetek munkája bizonyítja, hogy a képviselők által feltett kérdések fontos formái a végrehajtó szervek működése ellenőrzésének és segítenek a munkájukban mutatkozó fogyatékosságokat leleplezni és elhárítani. A képviselők másik fontos joga, hogy részt vehetnek az állandó bi. zottságok választásán és beválaszthatők azokba a bizottságokba, melyeket a szovjetek ülésein a képviselők köréből választanak. Hogy a dolgozók képviselőinek működése az állandó bizottságokban milyen fontos és hasznos, kitűnik abból, hogy a moszkvai terület helyi szovjetjeinek állandó bizottsága másfél év alatt a szovjetek ülésein több mint 18.000 beszámolót tartottak és a végrehajtó bizottságoknak a helyi ipar, mezőgazdaság, szociális és kulturális építés igen fontos kérdéseiről több mint 25.000 gyakorlati javaslatot nyújtottak b

e letárgyalás céljából. A képviselők napi működése azonban nemcsak az állandó bizottsá. gokban való munkájukra korlátozódik. Fontos és igen jelentős munkát végeznek a képviselők a választókerületekben választóik között. A választók a legkülönfélébb dolgokban fordulnak képviselőikhez, mert az ň személyükben látják érdekeik képviselőit az államhatalom egész rendszerében. A választók képviselőiktől tanácsokat, különféle felvilágosításokat kérnek, elmondják javaslataikat, követelményeiket és panaszaikat. A választók kérvényeivel, vagy panaszaival kapcsolatban a képviselőnek joga van az illetékes intézmények és vállalatok vezetőihez fordulni és ez ügyben magyarázatot kérni. A volgai rajon-szovjet képviselői Szaratovban a múlt évben az illetékes szervek segítségével több mint 950 kérvényt és panaszt intéztek el. A szovjet képviselőknek az a bevált gyakorlata, hogy választókerületük polgárait személyesen fogadják, értékes módszere a szovjetek alkotmányban megszabott kötelességteljesítésének. Ezzel biztosit, ják a törvények betartását és a polgárok jogainak megvédését. A szovjet képviselők széleskörű jogaival természetesen kötelességek is kapcsolódtak. A választásokkal szembeni felelősségük és beszámolói kötelességük olyan alapvető elv, mely egyben megszabja kölcsönös viszonyukat. A sztálini alkotmány és a szövetségi és autonóm köztársaságok alkotmányai kimondják, hogy minden képviselő köteles választóinak a saját munkájáról és a szovjetek munkájáról beszámolni. A képviselők beszámolóikat rendszerint a lakosságnak a választókerületek szerint összehívott gyűlésein tartják meg. Ott, ahol a gyűlések előkészítésének és Vezetésének megfelelő figyelmet szentelnek, a gyűlések lefolyása élénk, a polgárok a beszámoló után közlik észrevételeiket és értékes javaslataikat a szov. jetek és alárendelt szerveik munkájának megjavítására. Például Jelan. cy falu polgárai gyűlésükön utasították képviselőjüket, hogy több kérdés megoldását intézze el, nevezetesen, hogy intézze el a rajonnak szakemberekkel való megerősítését, hogy kórházukban röntgent szereljenek fel, stb. A szovjet nép alkotó kezdeményezését a képviselők támogatják és a szovjetek munkájukban ezt figyelembe veszik. A választóknak a gyűléseken előterjesztett kritikai hozzászólásalt és javaslatait a szovjetek végrehajtó bizottságai megtárgyalják, általánosítják és megvalósítják. A szovjetek képviselőinek működése széleskörű és változatos. Végrehajtásuk azonban mindig a választókkal való mindennapos kölcsönös kapcsolaton alapul és azok ellenőrzése alatt áll. „Sovietskoje gosudarstvo i pravo" cikke nyomán. A hideg télben is folyik a betonozás a kahovkai és sztálingrádi vízlépcsőnél Üj munkasikereket értek el az új évben a kommunizmus nagy építkezésein is. A kahovkai vízlép. csőnél befejezéshez közeledik az anyagszállító magasvasút hídjának építése. A hídon nemsokára megindul az első szállítmány a teljesen automatizált betongyárból az erőmű gátjára. Az alapgödör részlegein már folyik a betonozás, a dömperek éjjel-nappal megállás nélkül hordják a betont. A hideg tél ellenére nagy lendü. lettei dolgoznak a sztálingrádi vízilépcső építői. Teljes erővel folyik a betonozás. Az alapgödörben a Volga szintjénél 15 méterrel mélyebben kezdték meg a betonmunkát. A népi tanácsok munkája a Román Népköztársaságban A Román Népköztársaság nemzetgyűlése 1949. január 13-án fogadta el a népi tanácsok felállításáról szóló törvényt. A népi tanácsok megalakítása és legutóbbi újraválasztása azt jelenti, hogy a ne- pi demokrácia rendszere formájában is közeledik a proletariátus diktatúrájának legmagasabb formájához — a szovjet formához. A tanácsok a dolgozók legjobb képviselőiből alakultak: a termelésben élenjáró munkások, a dolgozó parasztok legöntudatosabbjai, az Ifjúság legtevékenyebb tagjai, a néphez hü értelmiség soraiból kerültek ki. A tanácsok az államhatalmat képviselik és felelősek a helyi gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésért. Tevékenységüket összeegyeztetik valamennyi társadalmi szervezet: a szakszervezetek, az ifjúsági szervezetek és a nőszövetség munkájával. Ilymódon a népi tanácsokat nagyszámú önkéntes aktíva veszi körül. Ennek következtében állandóan erősödik kap. csolatuk a tömegekkel és lehetővé válik számukra, hogy a nép legszélesebb rétegeit is bevonják az államügyek irányításába. A népi tanácsok tevékenysége. rendkívül sokoldalú. A petroseni bányaközpontban pl. a bányászok élelmiszerellátásának megjavítására megszervezte a jobb, olcsóbb, gyorsabb gyümölcs, főzelék, és húsellátást. Vlasca kerületben a népi tanács kezdeményezésére lecsapoltak 4400 hektár kiterjedésű mocsarat. Ezzel a kerület nemcsak megszabadult a régóta fertőző malária-góctól, hanem új, értékes termőföldet nyert, Dolj, Gorj, Neamtu és más községek népi tanácsa iskolákat, kultúrotthonokat és fürdőket épített. A népi tanácsok munkájához tartozik többek között az az igen fontos feladat is, hogy előmozdítsák a nemzetiségi kérdésnek a marxizmus-leninizmus szellemében való gyakorlati megoldását. Ezt a népi tanácsok az együttélő népek kulturális kapcsolatainak erősítésével és az általuk lakott területek gazdasági fejlesztésével szolgálják. A Román Munkáspárt és a kormány egyébként is egyik legfontosabb feladataként tűzte a népi tanácsok elé, hogy feltárják a helyi erőforrásokat és a lehető leggazdaságosabban hasznosítsák azokat. Ilymódon a népi tanácsok közreműködnek a városok és falvak gazda, sági elmaradottságainak, a kapitalizmus ez átkos hagyatékának felszámolásában. A bukaresti népi tanács például a helyi gazdasági erőforrások feltárása során többek között egy négyezer sertés befogadására alkalmas hizlaldát állított fel. Az egyes népi tanácsok kisegítik egymást. A bukaresti tanács például 8 ezer méter öntött-vascsövet adott Craiová és Tarnaveru községnek. Ezek a csövek 1905-ből valók és a főváros gázvezetékéhez már nem le. hetett felhasználni őket, de a két község csatornázásánál jó szolgálatot tettek. Mint a népi hatalom szervei, a tanácsok tevékenyen részt vesznek a reakció elleni harcban, a kulákok elleni küzdelemben is. Jelentős szerepük van a népi tanácsoknak a nagyüzemi gazdaságok létesítésében is. A népi tanácsok működésűkben mindenekelőtt, a Román Munkáspártra támaszkodnak. A párt nagy jelentőséget tulajdonít fejlesztésüknek és politikailag Irányítja munkájukat. A párt segítségének köszönhető, hogy a népi tanácsok egyre jobban végzik feladatukat. ÁLLAMI GAZDASÁGAINK ÉLETÉBŐL Egy kiváló sertésgondozó sikerei A. z ipolysági állami birtok túri gazdaságának állattenyésztésében dolgozik Stigel János sertésgondozó. 1953. januárjában megállapított terv szerint egy-egy anyasertéstöl 12, átlag 12—15 kg-os malacot kelleti elválasztania Stigel János mindenkeppen arra törekedett, hogy ezt a tervet teljesítse. Stigel, elvtárs beszélgetés közben elmondotta, mivel édesapja juhász volt, belőle -s csak juhász tehetett. 1949-ig ijolt juhász a felsőtúri EFSzbe

n. 'iái-ben azután a felsötúri állami gazdasághoz került. Stigel János szerette munkáját, de mert 7952. májusában Felsőtúrról a juhokat áthelyezték a döméndi gazdaságba, a sertéseket bízták a gondjaira. Azóta sertésgondozó. Nem könnyen vált meg a juhoktól, de Virág elvtárs, a gazdaság vezetője meggyőzte arról, hogy a pártés a kormányhatározat súlyt helyez az. állattenyésztésre, főként a sertésállomány növelésére, ezért a túri gazdaságban is eszerint keli dolgoznia. A juhoktól megválva, a sertések mellett nem ment úgý a munka. Igaz, nehézségei is voltak a takarmány és a vízellátásban. Amikor a malacszaporulatban *sem ért el jobb eredményt, elkedvetlenedett, s már-már úgy gondolta, hogy abbahagyja „ sertésgondozást és visszatér a juhokhoz. Előbb Virág elvtárshoz fordult, aki meghallgatta panaszait és segítségére sietett. Még azon a napon kapott egy fogatot és így a takarmánykészítést és a vízellátást biztosította. Ejzek után Stigel János lelkesebb ben látott hozzá a munkához Ha sok volt a dolga, akkor a felesége is segített neki. Szorgalma meghozta gyümölcsét. Egyre inkább javultak az állatok és egyre több lett a jövedelme a Stigel-családnak. Hogyan is érte el mindezt? Beszéljen erről Stigrl elvtárs. — 1952-ben sokat gondolkoztam., h°gyan javíthatnék munkámon. 1953as év elején felajánlást tettem, hogy az esztendő végéig minden anyasertéstöl átlag 13 malacot választok el. 1952-ben kiselejteztem azokat az anyasertéseket, amelyefc ötnél kevesebbet malacoztak és malacaik satnyák, gyengék voltak. Az 1953-as évet 20 sertéssel és 42 szopós malaccal kezdtem meg. — 1953. március és áprilisában ellettek először az anyakocák. Az első ellésnéi 8.2 malacot választottam él átlag egy-egy sertéstől 14.2 kg-os átlagsúlyban Másodszor augusztus és szeptember hónapban ellettek a sertések. December 21-ig már 409 malacot választottam el, összesen 5.726 kg súlyban. Egy-egy anyától átlag 14 malacot. Súlyban kifejezve egyegy elválasztott malac 14 kg-os. A sertésekből . négyet kiselejteztem és így január elsején 24 anyasertéssel és 10 emsével kezdtem meg az évet. A sertések ilyen gondozásának a következő feltételei voltak: Stigel elvtárs ismerte at állatokat, tulajdonságaikat, -pontomn feljegyzett mindent róluk. Ellés után meleg moslékkal etette őket, a malacokat pedig kéthetes korukban először pörköltárpával, később árpa. és zabdarából készített takarmánypéppél etette. A sertéseket minden nap kiengedte legelni. A malacokat négyhetei korukban az anya sertéssel kihajtotta a sertésói melletti legelőre. Az anyasertés naponta háromszor kapott takarmányt, a malacok napont

a ötször. Az ellés idején Stigel elvtárs még éjjel is őrködött a sertések fölött. Ha megkérjük Stigel elvtársat, mondjon valamit a magánéletéről így szól: — Sokat változott az életünk. Apám a nagybirtokosoknál volt juhász, igen nehéz Sete volt. Akkor soha senki sem kérdezte mire volna szükségünk, megvagyunk-e elégedve a fizetéssel, az ellátással Ma már ez másként van. Havonta 1.500— koronát keresek új pénzben és az év végén a malacok elválasztásáért 2.737.— koronát kapok és azonkívül sertést hizlalok, amely ma mar 200 kg súlyú. Amiért a malacoknak és a sertéseknek minden második nap elég nagy távolságról takarmányt és vizet hordok, még külön megjutalmaznak. Szeretném azonban, ha új sertésólat állítanának fel, úgy, ahogyan én elképzelem, S tigei elvtársat az 1953-as év félévi munkájáért a szocialista verseny értékelésekor megjutalmazták, a második félévi munkáért is jutalomban fog részesülni. Stigei élvtárs a besztercebányai kerület állami gazdaságainak a legjobb sertésgondozója PAULICSKA PÁL, az állami gazdaságok losonci trösztjének igazgatója. ló híre van a nánai állami gazdaságban Vankó Jánosnak Vankó Jánosnak az a híre a nánai gazdaságban, hogy szereti a munkát kifogástalanul elvégezni. Az ilyen emberre az ország bármely táján csak azt mondják, hogy pontos és rendszerető. Vankó elv. társ, mióta neki és sok más dol goző társának új életet adott a népi demokrácia, pártunk és kormányunk irányelveit törvényként (-iszteli. Amikor a kormányhatározat az állattenyésztési termelés fejlesztéséről megjelent, megfogadta, hogy a határozathoz tartja magát. Ügyes és figyelmes ember, nem csoda, ha a határozatból azt is kibetűzte, hogy az állattenyésztés fejlesztésének egyedüli útja a szovjet munkamódszerek naponkénti al kalmazása. Már az elmúlt esztendőben elérte, hogy sertései kétszer ellettek egy évben. Vankó János a sertések igen gondos ápolásával az elhullásnak is elejét vette. Az ö sertésistállójában nagy a tisztaság, a rend és bizony a szovjet zootechnika rendszeres alkalmazásán kívül ez is hozzájárult a tavalyi sikereihez. A birtokon ez a szép eredmény egymagában kevés lenne. Azt mondják, hogy »egy fecske nem csinál nyarat«. Igen ám, de Cimmerman János is közel áll Vankó elvtárs hoz. A mult évben átlag 14.88 malacot választott el. Bábel János, Nemec Gyula és Kollős Lajos meg 14 malac felnevelésének örülhettek. Igy a nánai állami birtok derékdolgozói a tervezett egy anyától 12 malac elválasztását jóval túlteljesítették. Nem lenne egész az állatgondozókról szóló Jelentésünk, ha a tehenészekről megfeledkeznénk. Krizsán József, a csenki gazdaság dolgozója, 11.5 liter tejet fejt naponta egy egy tehéntől Stitner Ferenc 10.?5 litert, Morvái Lajos 10.22 litert és Vagyovszki Mihály 10.15 litec tejet fejt ki a hidegvölgyi gazdaságban. A szép eredmények nem születnek véletlenül. Szívós és kitartó munka eredményei. A szovjet tapasztalatok alkalmazása lehetővé te'.te, hogy Nánán a helyes sertésápolás és az eredményes fejés dicséretes legyen. A sikeren felbuzdulva a dolgozók felajánlották, hogy 1954-es évre előirányzott tervet jóval százszázalékon felül teljesítik. A dolgozók azért fogadták el ezt a felajánlást, mert szorgalmasak, s ami még fontosabb, hogy a szovjet dolgozók nyomában járnak. Psenák József, Nána