Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-04 / 2. szám, hétfő

I 1954. január 4. III %TŰ Szép munkát végzett a íibádi EFSz az 1952—53-as gazdasági évben Az eimtiit évben a szocialista mezň guľ/iaságltfik kiépítésében a ]a'­bádi EFSz»dolgozói is seép eredmé­nyeiét érték el. Az 1953-as év volt az az év, amely szilárd alapot adott a közös gazdálkodásnak. A mult év ben elért eredmények hozzájárultak ahhoz, hogy a szövetkezeti tagok a kézzelfogható bizonyítékok alapján meggyőződhessenek a nagyüzemi, gazdálkodás előnyeiről. Juhász Fe­renc, a szövetkezet agronómusa örömmel állapítja meg, hogy az 1953. as évben nagymértékben megismerte és alkalmazta a hátad 5 agrotechnika vívmányait. A műit évi gazdálkodás sikereinek alapja elsősorban abban gyökeredzik, hogy 1952 őszén a falu történetében először végezték el hiánytalanul az őszi mélyszántást. Azok a földművé sek, akik ma szövetkezeti tagok, de aaelött két évvel ruég egyéni gazdái kodást folytattak, nem tudták föld­jüket kellőképpen megművelni. Na­gyon kevés olyan gazda volt Llbá dom, aki őszi mélyszántást végzett volna. Egyesek nem ismerték még eninek fontosságát a terméshozam növelésében, másoknak pedig nem voút rá lehetőségük, hogy elvégezzék. Most azonban a szövetkezeti gazdái kodá s keretén beiül lehetőségük nyíl 1 az agrotechnika vívmányainak el­sajátítására és hiáinytalan megvalósí­tására. A libádj szövetkezet 496 hektáron gazdálkodik. Ebből a területből 1952 őszén a terv szerint 240 hektáron kellet^ elvégcznáök a mélyszántást. Ezen feladatukat teljesítették is, mert a köböikúti gépállomás gépeivel a szövetkeze t segítségére sietett. A libádi szövetkezetesek már a mult él­őszón teljes mértékben meggyőződ tek arról, hogy pártunk éis kormá nyunk a traktorállomásokon át mi­lyea óriási segítséget nyújt föld­műveseinknek, szövetkezeteseinknek. A téxi hónapok folyamán sem ül tek tétlenül a übádiak. Mindenkinek volt munkája. Akik nem voltak el foglalva az állatokkal, azok a gaa dosági gépeket javították. Bőven akadt munka, ha. az t akarták, hogy készenlétben várják a tavaszi mun­kák megkezdését. Napközben a sző vetkezet udvarán javítgatták a gaz dasági gépeket ós a felszereléseket. Munka után pedig a szövetkezet iro­dájában gyűltél? össze. Szó került ar,tán ott mindenről, a politikáról, a gazdasági életről. A legtöbb szó alomban mindig a szövetkezeti élet­ről esett. Az egyik ilyen alkaiommal, amikor már jónéhány szövetkezeti tag ült az irodában, Juhász Ferenc, az agroíiómus kezdte meg a beszél getést: — Már sok mindent tettünk, hogy gazdag legyen a termésünk. Az ösz szee őszieket keresztisorosan vetet­tük el, a mélyszántást is hiánytala­nul elvégeztük, de azért én azt hi szem, hogy vannak még újdonságok, amelyek a libádi szövetkezetnek is javára vo&nának. A jelenlévők kíváncsian néztek az agromómusra. Vájjon mire gondol? — Ki vele hát. Mire gondolsz? — ostromolták a tagok az agronjmust — Azt már elhatároztuk, — kezd te Juhász Ferenc — hogy a tavaszia­kat is keresztsorosan vetjük, de én ajánlanám, hogy próbáljuk meg a kukoricát is négyzetesen ülietni — Há^ hai Jó, miért ne próbálnánk meg — vetette közbe az egyik szö vetkezeti tag. — Na de erről mi, egynéhányan nem dönthetünk, dönt sön a taggyűlés. — Én már el is képzeltem, hogy milyen sorhúzó gépet kellene csinál nunk — vette át újból a szót az ag­ronómus és röviden vázolta, hogy képzeli el a gépet. Mindenki érdeklődéssel figyelte szavait. Különösen Vojtech József és Sárai Béla hegyezték fülüket. Tud­ták jól hogy úgyis nekik kell meg­csinálni a sorolót. Ki más is csinál hatná, ha nem ők, hilsz ők a szövet­kezet ezermesterei. Amikor az a.gronómus befejezte a mondanivalóját, Vojtech Józsefnél már készen volt a válasz — Hát, ha szükség van arra a gépre, Sáraival megcsináljuk. Ha kell, már holnap hozzá is foghatunk. Kemény hideg, januárvégi nap volt, amikor a szövetkezet vezetősége tag. gyűlést hívott össze. Ismertette a ta­gokkal a munkacsoportok összeáll! tását. Juhász Feownc pedig újból elő­jött a négyzetes kukoricaültetéssel. Hogy indítványának nagyobb sikere legyen, megtoldotta még azza' ts, hogy a sorhúzó gép már készen is van. Mindenkinek volt valami hozzá­szólása a dologhoz, de a végén meg egyeztek abban, hogy a kukoricát négyzetesen ültetik. Jóváhagyták a munkacsoportok összeállítását és ha rározatot hoztak, hogy bevezetik a munkában élenjáró szövetkezeti ta­gok részére a pótjutalmazáist. Ezzel az elmaradozókat akarták fokozot­tabb teljesítményre serkenteni.'^ Alig olvadt el a hó, az agronsmus már járta a határt, leste a pillanatot, hogy megkezdhessék a vetést. A ve­tőgépek, a vetőmag, az ösiszes gazda sági szerszámok, lovak és jól meg­szervezett munkacsoportok készenlét­ben várták a pillanatot, hogy az első szem tavaszi gabonafélét földbe tehessék. Végre aztán elérkezett az az idő is, hogy megkezdhették a vetést. Két munkacsoport indult a mezőre a szö vetkezet udvarából. Mind a két cso portnak 8—8 vetőgépe voit. Itt meg' kell említenünk azt is, hogy a tavasza vetéshez és a további munkákhoz nem vették igénybe a traktorállo­más segítségét. Nem azért, mintha nem lettek volna megelégedve a trak­torállomás munkájával, hanem azért, mert a szövetkezetnek annyi az igás állatja, hogy nyugodtan elvégezhet­ték vele a vetést és a továbbá mun­kákat is. Engedték, hogy a traktoro­sok azoknak a szövetkezeteknek se dig az agronómuE még azt se vár­ja, hogy egyszer ráhajthassa a ju­hait, már is fölszántja. A szövetkezet a cséplést két csép­lőgéppel végezte. A két cséplöcso­port versenyben állt egymással. A versenyből Harsányi István csoport­ja került ki győztesen. A másik cso­portnak a vezetője Juhász Ferenc, 140 mázsával maradt Harsányi cso­portja mögött. Teltek a zsákok, de addig egy szem gabonát sem szál­lítottak a saját raktárukba, amíg hazafias kötelezettségüknek hiányta­lanul eleget nem tettek. Utána kö­vetkezett a vetőm agalap biztosítá­sa utána, pedig a tagok tartották a zsákot. Most aztán mindenki úgy részesült jutalomban, ahogyan az el­ső félévbon kivette a részét a mun­kából. Juhász Nándor se bánta meg, hogy az első félévben több mint 300 munkaegységet szerzett, mert 10 mázsa gabonát szállított saját kamrájába. Az aratás és cséplés befejezése után felkészültek az őszi munkák­ra, a kapásnövények betakarítására és az őszi vetésre. Szeptember ele­jén már megkezdték a vetés alá a talaj előkészítését és október 11. re az összes őszi gabonafélék vetésé­vel végezték. , A négyzetesen ültetett kukoricá­jukat ís ideiében betakarították, nem sokáig híztak rajta a varjak. A négyzetesen ültetett kukoricából elérték a 40 mázsás hektárhozamot. Az év folyamán azonban g beta­karítás és vetés mellett nagy mun­kához fogtak a libádi szövwtkeze­tesek. Elhatározták, hogy száz férő­helyes istállót építenek. Gudor Jó­Emil Zátopek őrnagy nagyszerű győzelme Brazíliában gítsenek, ahol arra nagyobb szükség zsefnek és csoportjának köszönhe. volt. tik, hogy alig két hónap alatt fe­A jól megszervezett és a gondosan dél aJ á tették. Meg ken azonban kijavított vetőgépekkel ellátott legyeznünk, hogy ha a libádiak a munkacsoportok rövid idő alatt vé- mé6r mos t rossz állapotban 'é­geatek a vet mwI A taggyűlés ha- v ö állatállományukat fel akqt-ják tározata alapján Horváth Béla és javítani és emelni akarják az fel!a Juhász Pál, akik a leglelkiismere. to k hasznosságát, ehhez nem elég az tesebben dolgoztak, öt-öt munkaegy­séget kaptak pótjutalom fejében. A vetés befejezése után sem ül­tek tétlenül. Megkezdték a talaj el­készítését a kapások alá. A krumpli elültetése után a taggyűlés határoza­ta alapján természetesen négyzete­sen ültették a kukoricát is. A szom­széd szövetkezetek ís észrevették, hogy mit csinálnak a libádiak és azon nyomban kölcsön is kérték tő­lük a sorhúzó gépet. A kapásnövények további ápolá­sára is nagy súlyt helyeztek. Igaz, itt már a szövetkezet asszonyai is kivették a részüket a munkából. Hogy félreértés ne történjen, hoz­zá kell fűzni még azt is, hogy amíg a szövetkezet assaonyal a kapálással voltak elfoglalva, a szövetkezet fér­fitagjai a kaszálást és betakarítást végezték el. Mikorra a szövetkezet a kukorica harmadik kapálását is befejezte, a nap sugara már perzselt. Megsző kitette a rozsot, aranysárgára ér­lelte a búsakalászt.. Küszöbön állt az aratás. Nem lehetett tovább várni, mert minden perc veszteséggel Járt volna. Hozzáfogtak hát a libádiak az aratáshoz. A szövetkezet agronó. musa most már éjjel-nappal a ha­lárban volt. Az aratógépeket mindig oda irányította, ahol a legérettebb volt a gabona, ahol legnagyobb új istálló. Először ís gondoskodni kell arról, hogy az állatokat hozzá­értő emberek kezeljék, ne úgy mint eddig, hogy naponként változtak az állatgondozók. Az állattenyésztésben Is meg kell szervezni az állandó munkacsoportokat, éppen úgy, mint a növénytermelésben. A csoport tag­jait teljesítmény szerint, vagyis munkaegységek szerint, kell jutal­mazni, hogy érdekeltté legyenek té­j ve az állatok hasznosságának' növe­i lésében. Egész bátran megmondhat­j juk, hogy nagyon sok még a tenni I való a sertés és szarvasmarha állo. j mányuk körül. j Más a helyzet a szövetkezet }uh­akoJjában. Ott már meglátszik a : hozzáértő ember keze. Dékány Ist­ván az idén 87 darab anyajuh t jl 114 bárányt nevelt fel. A tervezett gyapjú és tejhozamot is 18 száza­lékkal túllépte. Ezeknek az ered­ményeknek az a titka, hogy Dé­kány István ért az állatokhoz, hisz 9 éves kora óta juhász és az is döntő szerepet játszik, hogy Dékány István az elért eredmények után ré­szesül jutalmazásban, nem úgy mint a szarvasmarha és sertésgondozók. Dékány István az 1953-as évben 890 munkaegységet szerzett. A 890 munkaegység után majdnem 30 má­zsa gabonát vitt haza. Ennek a mennyiségnek a felét már az év szükség volt a kaszára. Ha eddig i közepén megkapta, a másik felét fimil Zátopek őrnagy, pz érde­mes sportmester, a köztársasági rendjei birtokosa, többszörös világ osűcstartó és olimpiai győztes, az 1954. évben az első csehszlovák vá­logatott, aki külföldön küzdött né pí demokratikus köztársaságunk di­csőségéért. 1953. december 31-e és 1954. január l-e közti éjfélkor Sao Paolaban, Brazíliában részt vett az újévi futóversenyben, amelyet már csaknem 30 év kóta minden évben megrendez az ottani »A Gazetta spoTtiva" című lap, 7.300 méter hosszú pályán, Seo Paolo utcáin. A verseny útja aszfalton és köve­zett utcákon folyt, meglehetősen dombos területen. A versenyben több mint 2000 versenyző vett részt, am; megnehezítette a ver s»ny lefolyását. Azonban Emil Zá­topek most sem okozott csalódást, hafcár Brazíliában futott, ahol mos­tanában a hőmérő még éjfélkor is 20 fokos melegert mutat. Zátopek már az első 500 méteren magához ragadta a vezetést és ezt folyton fokozta ellenfeleinek min­den törekvése ellenére is. A ne­gyedik kilométernél Zátopek már tffbb mint 400 méterrel vezetett. Sem legerősebb ellenfele, a jugo­szláv Mlhalicfs, aki tavaly győzött ebben a versenyben, sem pedig a többi kiváló futó nem tette kétsé­gessé Zátopek győzelmét Sőt Zá­topeknek volt annyi ereje, hogy iramát még fokozza, de azért ta­karékoskodott erejével, mert tud­ta hogy a oél előtt a pálya lénye­gesen lejt. Tehát óvatosan futott, hogy előnyét tartani tudja, a győ­zelmet 20.80.4 perces Idővel szerez­te meg, ami új csúcsot jelent ezen a távolságon. Másodiknak a jugo­szláv Mihaűos érkezett célba 21 :32.T perc alatt. A brazíliai sport részé­re nagy eredményt jelent a harma­dik hely, amelyet L. G. Rodriguez szerzett meg, aki megelőzte a töb­bi Európából, Ázsiából, Dél-Amert­kábói é s Észak-Amerikából össze­a futók élére került. 600 méternél sereglett futót. szorgalmasan dolgoztak a libádi ezövetkezetesek, most megkétsze­rezték szorgalmukat, hisz a kenye­rükről, egészévi szorgalmas munká­juk gyümölcséről volt szó. A mezőn szorgoskodott most a szövetkezet apra/ja-nagyja. Amit a három ara tógép reggeltől estig levágott, az már eggc.'r* . eresztbe volt rakva Szorgalmukról tanúskodik az is, hogy az aratással járási méretben a szö vetkezetek közötti verseny élére ke­rültek. Az aratással egyidőben Dékány Istvánnak, a szövetkeze* luhászá nak, legnagyobb bosszúságára — a tarlóhántást u elvégezték Dühös volt. azért mert valamikor s tarlót , legelőnek is használták, most pe- i pedig a napokban kapja meg. Az 1988—53-as gazdasági évből ítélve a libádi szövetkezetben min­dem alapfeltétel megvan ahhoz, hogy megálliják a helyüket a szocia­lizmus építése terén rájuk háruló követelményekkel szemben. Mint ahogy látjuk is, a libádi szö vetke. zetesek nem félnek az újtól. Ipar­kodnak elsajátítani a haladó agro technikát a terméshozamok növelése érdekében. A libádiaknak a jövőben lépéseket kell tenni az áH a tállom ám feljavítása érdekében, ha azt akar iák, hogy szövetkezetük ga/daggr • ngjaik pedig jómódúakká vális nak. Szarka latv&n. A csehszlovák jégkorongozók befejezték skandináviai útjukat Norvégia—Csehszlovákia 56 (2:1, 0:4 ? 3:1) A csehszlovák válogatott jégkorongozók pénteken este a Jordal Amfl­stadionhan befejezték skandináviai út jukat utolsó mérkőzésükkel, amely­ben Norvégra válogatott csapatával mérkőztek. Ez a találkozó is a mieink győ­zelmét jelentette, de ez már nem volt oly biztos, mint a szerdai mér kőzésen aratott diadal. Válogatot. tatnk az első harmadban veszítet­tek, de a másodikban ezt nemcsak kiegyenlítették, hanem már három gólos előnnyel indultak neki a har­madik harmadnak, amelyben már "égy góllal voltak túlsúlyban, azon ban a játék' vége felé teljes ere­jüket meg kellett feszíteniök, hogy meg tudják tartani a győzelmet. A norvég csapatból kiemelkedett Voigt és Bakke, védők. A csatárok közül legjobbak voltak a Solheim­testvérek. Kitűnő volt Wifladt, a fiatál kapus. , A mérkőzésre a csapatok követ­kező felállításban álltak ki: Cseh­szlovákia: Jendek — Václav Bub­ník, Gut, Kasper. Bacflek — Vlasti mii Bubnik Danda, pharouzd — Rejman, Pantúőek, Sekyra — Vid­lák, Slrcágl, Horský. — Norvégia:" Wifladt — Bakke, Blomberg, Voigt. Berg — L. Solheim, O. Solheim, Bjerklund — Guldbrandsen, Rygel, Gundersen — Strandén. A játékot Beránek (Csehszlovákia) és C. Christensen (Norvégia) vezették. Altalánosságban a második mér­kőzés magasabb színvonalú volt, mint az első és drámai jelenetekben bővelkedett mindkét kapu előtt. A csehszlovák csapat Vlastimil Bub­nik sérüléséig kitűnő játékot nyújtott Aztán idegesen és pon­tatlanul játszott. Az utolsó harmad 7. percében Danda keresztül tört egészen a norvég kapuig, azonban melléje lfltt. A 8. percben Rejman az ötös sor támadó akcióját Cseh­szlovákia 6- góljával fejezte be. Az utolsó percekben a norvégek voltak fölényben. A 12. percben Blomberg megszerezvén a norvégek harma­dik gólját, a 15 percben pedig Gun­dersen támadása után 6:4-re szépí­tette a norvégek eredményét. Ez­után Gondersent kiállították, dt a csehszlovák csapatnak már nem si­került fölényét gólokban kifejezni. Az utolsó percben a gyors Solheim kiszökött é e góljával 6:5-re állí­totta be a végeredményt. Magyar sízők a Csütörtökön érkezett Csorbára a kora reggeli órákban a magyar sizők 17 tagú csoportja amely kéthetet töüt a Tátrában és közösen fog a csehszlovák váitogatott sízőkkel elő készülni. A vendégeket a csorbái ál­lomáson Oldmch Opit, a csehszlovák sizők táborának vezetője, továbbá Milán Spaóek edző és Szabó, a Tat­ranská Lomnica képviselője üdvözöl­ték. A magyar sízők útjukat autóbu szón folytatták Téitralotrmicra, ahol a Grand Hotelben töltötték az éjjelt. Reggel a Magas Tátra járási test nevelési ég sportbizottsága nevében Paíkovió, dr. Klincko és Müller üd­vözölték és tájékoztatták őket a Magas Tátrában csehszlovák válogatottakkal tar^"­dó közős táborozásról. A magyar si­zők még aznap ffiggővasúton a kő­pataki tóhoz mentek, és ott találkoz­tak a csehszlovák lesikli csapa' t al. A magyar küldöttség vezetője Ná­dori László, edzője pedig Antal Emá­nuel. A csapat 12 versenyzőből áll, köztük Magyarország lesiWó bajno­kai, Csordás, Máté és Cimmermann, a háromtagú női csapatban pedig a nálunk is jól ismert Szendrődi és Kő­vári, Magyarország bajnokai vannak. A magyar sízők január 4-lg fognak mieinkkel közös edzést végezni, az. után Vrátnéba ménnek és ott folytat­ják előkészületeiket január 10-ig. Sporthíradó O Tatran Košice Stavbár— Tatran Poprád 9:11 (2:5, 5.1, 2:5). A mér közés Kassán folyt 1®- Űjév napján szép játékká; A fiatal otthoni csa pat egyenlő értékű ellenfele volt a köztársasági bajnokságban részve­vő kassaiaknak. A gójökat a győzte­sek részéről Pavlovsky (5) Ulbrioht (3) és Befta (3) ütötték, a kassaiak részéről Bárdos (4), Hennel (3) és Mihal tk (2) lőtték. A játékot 400 néző ©lőtt DraSkovií és Ruáihak ve zették. . | • Tatran Skalica—Iskra Holíč 2:4 (0:2, 0:0, 2:2). A mérkőzés Szakolcán folyt ie. több mint 300 néző előtt és Mthula vezette. ® Slovan OÚNZ Piešťany—Slavoj Nitra 9:2 (4:2, 2.0, 3:0). A Pöstyén­ben -megtartott mérkőzésen az ott­honiak megérdemelten győztek. Gól­j'ikat Hluph (2), Rasla (2), Vadrna (2), Jainuska, Kuner, és Vavro (1—1) lőtték, míg a nyitraiakét Morave® é s Pavlis szerezték. 1000 néző előtt Stražan bíráskodott. A.

Next

/
Thumbnails
Contents