Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-22 / 18. szám, péntek

1954. Január 22. r ii* 5 Cserhát m wnultban és rata i A napokban fellapoztam a „Mun­kás" 1030-as években megjelent szá­mait és XXII évfolyamának május elsejei számában ezt a cikket talál­tam: „1500 ň j végrehajtót fogadtak fel.. „Ahol nincs ott ne keress! — tartja a magyar közmondás. Csak­hogy a cseh urak végrehajtói nem ezt a mondást kapják útravalóul, amikor szétküldik a szlovákiai fal­vakba. Éppen fordítva csinálják. Ott keresnek,, ahol nincs: a kisgazdák­nál, ha nincs más, akkor bizony az utolsó tehén is elkerül az istállóból, vagy a ház felett ís megperdül a dob. Hát ott, ahol van, miért nem keresnek? — kérdi jogos felhábo­rodással a kizgazda. Az ám! Ho­gyan fizetnek adót a földesurak, a bankárok ? Azoknak az adóját úgy hajtják be, mint például Coburg herceg esetében. Coburg hercegnek Szlovákiában óriási kiterjedésű bir­tokai vannak, amelyeket a cseh urak és szlovák-magyar földosztó ügynökök persze nem osztottak fel. A hercegi földesúr jövedelme olyan nagy, hogy 120 millió koror/a adót kell fizetnie. Azaz csak kellett vol­na. Az űri piócák egyik lapja, a „Wirtschaft" (Gazdaság), amely nem szegény ember számára készült, elárulta, hogy hogyan fizet adót Coburg herceg. „Ezek az adók" (t. I. a Coburg­adók) elérték a 120 milliót — írja az flinlített lap.. (Az ilyen nagy urak, mint a Co­burg herceg, nem szerették, ha ki­teregették a szénájukat és a cenzúra is megértette őket. Ezért a cikk nem írhatott többet a Coburg-adók sorsáról, mert azt a részt a cenzúra törölte, amely a néptömegek elé tár­ta volna Coburg herceg „adófizeté­sét".) \ kassai kerületi bíróság jelenté­se szerint az elmúlt évben egyedül ennek az egy bíróságnak a területén 20.000 végrehajtás volt. Coburghoz a végrehajtó bizonyára nem ment el. Jó néhány ezer kisgazda portáját látogatta meg. Mindenfelé nagy a munkanélküli­ség mindenfelé elbocsátják a mun­kásokat,, csak a végrehajtók között nincsen munkanélküliség. Sőt! Az egyik prágai lap (a Lidové listy) Je­lentése szerint a kormány újabb 1500 végrehajtót f oS' a<3 fe l- Az a kormány, amelyben az agrárpártnak, a cseh papi pártnak, a szociáldemo­krata pártnak a miniszterei ülnek!" így hangzik a „Munkás" cikke, ez volt a sorsa többezer kisgazdá­nak a mult, úgynevezett „demokra­tikus köztársaságban". A harmin­cas években a falvakon még nagyon elvétve volt hangszóró, amelyben ma oly gyakran dalok, friss csárdá­sok csendülnek fel kiváló szövetke­zeti parasztjaink tiszteletére. Ak­kor ban a falun a kutyabőrt verték és nagyon sokszor így végződött a dohos szövege: -tetik, -tátik, a Já­nos gazda földje, háza és állatállo­mánya elárvereztetik Cserhát környékén elterjedt a hír. hogy a cserháti puszta földjét megvásárolhatják hitelben. Sok sze­gény kisparaszt ügy gondolta, hogy jobbra fordíthatja sorát, ha eladja egy-két holdacska otthoni földjét és kitelepül a pusztára. A birtok ere­detileg a Zichyeké és Nádasdvaké volt. de mivel ök nem sokat törőd­tek a gazdasággal, s inkább a té­kozláson. dőzsölésen járt az eszük, tönkrementek. Az egész birtok a kunszentmiklósi, székesfehérvári és a nagyszombati takarékpénztár tu­laldoníba ment át. A szegényparasztok nagy kedv­vel fogtak hozzá a munkához ab­ban a hitben hogy a maguk urai le hetnek Egy ideig ment is nekik va­lahogy, azonban a silány földek gyenge termést adtak, nem volt jó gazdasági felszerelésük, magas volt az adó, úgyhogy nem bírták a ka­ma'okat fizetni, a hitelből pedig egy fillért sem tudtak törleszteni. Ogy próbáltak magukon segíteni, hogy kölcsönöket kértek a komaro­mi spekuláns kereskedőktől és ló­kupecektöl. Ennek aztán az volt a vége, hogy földjük Prezent, Welt­ner, Prandtner spekuláns kereskedők ás Tóth Károly nyugalmazott tör­vényszéki bíró kezére került. Végül a 45 család tulajdonában az eredeti 750 katasztrális holdból csak 95 hektár maradt a középső dűlőben. Nehezen hordták a harmincas években a cserháti gazdák az élet terhét Meggörnyedve jártak az ut­cán. rnin + 1-q «ri'llyoV*í* '•ipel­ni, lemondóan beleegyezett, felpak­kolta a vetőmagot, vitte a lisztet s hazahajtott. Prezent még a boltajtóból utána kiáltott: — Máskor is szívesen segítek és ha erre jár, csak nézzen be, türel­mesen várok, nem kell mindjárt fi­zetnie. György gazda aztán valahányszor Komáromba ment, csak azt vette észre, hogy Prezent megfogja a lo­vak kantárszárét és rászól: í <4 VIW*. | i-.:­íSS»*! |> !» sííAÍR^ÍKIS! | 1% mrW> "ä»t>«í áh­fc m­»**>*•« MSÍ AJ. rSKUV/luVUKfAJ IMRtlVMt t A «). I,»Vrm UH1> MF. KCSO ja.i, *».»<*«<*» ta. mhww ' »>.« #r».«s«a tsjwssmntkt 1500 M füralailét íopátak fel n •!)) *AM íüíKÍ, 9Ä n* hr rttU * tójaKMuttofc Oaidwjp » t'th w*k vig­rtfatStóä w« EK * WB-Sät! Uw* >'l<«<"**Äl, mm* íitttwík * i*b<m<3, 6ísp«i f»td!t»á C». tcrrvfsík, «!«»»; * \hmtá&«íi * í>» ísíä mié. ! Wwjf M ItM* 1* múmií, »Sgv t itm is'syi;:,:' * sSaS*. Ha! ««, jnifr) Mm ter»»trV> |3fm * fct*jW*4». *» áwt Mö«<r»« ftí*5frt>k «M< * Wia-?.,- ik * '•--•-v>f".í" ŕwwSŕ-i p.stk sí íŕ'jií h>í>íit !>?. mint lÄtiiiS * C^larfc-fcwff* CS*«<» »ffWi:«tk W WMjttSnf: tárttal **«• na' »m»!?*ktt a aiak fAt.jf.-o tiň as5»»nk(»í, fm*t tum .jsjfttftajs W. * ľw!?!** *»Kí, fcagj' !*}«<«>• UH Bwfo* >.i»*«sjii iííií*) v a*. M 8fi tfitük «*>•» a !>d»».»«). Sflwty M« mt/hy eotlHl *>*mí< • Irrtíttl, rMíiitl* Irttt h CrtHtig-Kttttf, Otk«.mA t*ak: rr*. (Kí •!> a C«f»T! od<X> tMítóh » t» ~*ixiu wrtwa top. — M • « • A leKCMti VrríteH tilfátit fxlttité** KUirtei Pl trJwirft itta t*** k itt tgy Mrá»4«-­iwk » wriitit* Utítttt <rí*ye*eít*» A jCt|l víst^Af® Ht<myin t^it Ití, jdflťtó^ poium tií!>S*«* t M»ítWsíŕtf ttA«y * f*M t*l* * »tKiMt«**t CMk * jvílH^Mjtótt W»»H met ttmifk*rMMiü$. m~* «« i*lktow Wuntm' nsoit * kmtnáoy aíat>í» )S60 í-fgfthiijfAt fo. rjM tel M * iuwíyhít. u *«!&t< 4 papi párt-«* * 'f.-.K.MSSíti*: • ftftBsíí i giiííhtfttté Wntkt } nének a hátukon. Az arcuk redős lett a sok gondtól. Egy borús őszi napon Skabla György Cserhátról Komáromba in­dult. Gabonát vitt Prezent úrnak az egész évben kölcsönkért hitel fejé­ben. Otthon nem maradt még egy szem vetőmagja sem Súlyos gond. jaiba merülve nem ügyelt arra, hogy a lovak merre mennek. De azok jól betanult párák voltak, lassan poroszkáltak, tudták az utat. A jó 16 idővel mindent megtanul, ismeri gazdája szokásait és azt is, hol kell megállni. Skabla György arra rez­zent fel gondolataiból, hogy a lovai megálltak. Föltekintett és látta, hogy szekere Prezent boltja előtt. áll. Az üzlet ajtaja kinyílt és Prezent sedremódra eléje bicegett. — No, megjött György gazda? Hogy szolgál az egészsége? Skabla mormogott valamit és vontatottan megszólalt. — Elhoztam a tartozást — és homlokát összeráncolta, ujjával a búzára mutatott — Jó, jó... Tudtam, hogy maga rendes ember — mondotta Prezent mézédes hangon és megveregette a gazda vállát. — Mindjárt le is rakhatjuk. György gazda megfogta a hajtó­szárat és a raktárajtóhoz állott a szekérrel. A zsákok egymásután ke­rültek a magtárba és mikor az utol­só zsák búzát is levitte, nagyot só­hajtott. Prezent felfigyelt: — Mi a baj, György gazda? Csak mondja el, hisz tudja, mindig szíve­sen segítek. ,Én jószívű , ember va­gyok, akármit is mondanak rólam. György gazda borús arccal vála­szolt: — Nincs egy sütet lisztem se otthon. Nem tudom, mit vetek jövő­re, Itt az egész termés — Nem tesz semmit György gaz­da, adok én vetőmagot, majd meg­fizeti az új termésből. Ahogy szok­tuk, egy mázsáért kettőt ad vtysza. És lisztet is vihet, amennyit akar. Mit tehetett volna György gazda, ha ním akart családjával éhenvesz­— Jöjjön be, vegyen valamit, szí­vesen állok a rendelkezésére! — No de Prezent úr, nincs egy büdös hatosom se — ellenkezett többször. — Nem kérdeztem, vegyen vala­mit — intett Prezent úr és ilyenkor huncutul elmosolyodott, megelége­detten simogatta kecskeszakállát, mint aki jó üzletet csinál. így ment I ez egy pár éven át Azonban egyszer Prezent úr megszűnt nyájasnak len­ni. Skabla György rossz helyzetben volt és reménykedve ment Komá­romba, hogy majd Prezent kisegíti. Megállt az üzlet előtt és bement. — Mit hozott? — fogadta hidegen Prezent. György gazda egy ideig egy hely­ben topogott, aztán alázatosan meg­szólalt: — Liszt kellene, meg vetőmag. Gyenge volt az idén a termés. Hisz tudja, az aszály miatt. Prezent arca elkomorult, mint akit kellemetlen hír ér. — Nézze György gazda, nem te­hetek semmit. Nekem is vannak kiadásaim — jegyezte meg ciniku­san. — Különben is, a hitelek már meghaladták a földje értékét és vagy fizet, vagy pedig enyém a földje. György gazda kétségbeesetten szó­lalt meg. — Prezent űr, legyen elnézéssel, hisz élnem kell és a családnak Is. Jövőre majd törlesztek a hitelből, csak nem lesz minden évben ilyen szárazság. — Nagyon sajnálom, vagy fizet vagy holnap a nevemre írják a földjét — mondta fagyosan Pre­zent. György gazda elvörösödött és dü­hösen felkiáltott. — Hát csak eddig tartott a maga segítsége, aljas csaló! Azzal elfordult és még az ajtóban nagyot káromkodott: — Azt a keserves úristenit ennek a cudar világnak! Azzal úgy bevágta maga után az ajtót, hogy az ablaküvegek csöröm­pölve hulltak a lépcsőre. Felugrott a kocsira, a lovak közé vágott és el­robogott.. Prezent elégedetten mo­solygott, közben kecskeszakállát si­mogatta. Másnap György gazdát behivat­ták Komáromban és mivel nem volt egy garasa sem, földjét Prezent ne­vére írták. így ment tönkre a többi cserháti gazda is, mindegyiknek egy volt a sorsa. Nem volt akkor egy vidám ház sem Cserháton, bizony nagyon sok helyen kenyérlisztvq s'Uötték a karácsonyi kalácsot Cserhát mellett visz az utunk. Talán elhaladnánk a kis falucska mellett, ha fe! nem hívná figyelmün­ket a falu szélén folyó lázas épít­kezés. Egy modern tehénistálló mái­készen áll. a hizlaldában meg vagy 250 hízó röfög. Odébb kukoricaszá­ritók állnak. Épül egy új istálló is 60 tehén részére. Hideg szél fúj, de a szövetkezeti tagok serényen ado­gatják a téglát a kőműveseknek, szemlátomást emelkedik a fal. Meg­állnak reggelizni. A tarisznyából szalonna és kenyér kerül elő. A szél elől az épület egyik sarkába húzód­nak. Alaksza bácsi, egy cserzettarcú, magas, barna öregember megszó­lal: N— Ha valami közbe nem Jön, rö­videsen befejezzük ezt Is. Körülnéz és a félkész istálló falá­ra mutat. Vele szemben Skabla György ül. Középkorú, alacsony, tömzsi ember Reggelijét már meg­ette és előveszi cigarettatárcáját. Rátekint a fedelére és arca elkomo­rodik. — Alaksza bácsi tudja-e. milyen régi ez a dőzni Emlékszik-e a kecs­keszakállú kis Prezentre, aki olyan sedre módra bicegve járt. Akkori­ban úgy szokták mondani, hogy Pre­zentnek a „jobb lába is bal. de azért kitűnően csal". Hát én annak a boltjában vettem ezt a cigarettadóz­nit még a harmincas években. Hogy az isten pusztítaná el spekuláns fajtáját ott, ahol van. Mindenem odaveszett. Csak ez a cigarettadóz­ni maradt a földjeimből, öreg már, az igaz. de én megtartom emléknek, mert mindig eszembe hozza a mul­tat. Akkor is, ha munkában va­gyok, akkor is ha otthon munka után rágyújtok és a középiskolás lányom a leckéjét tanulja. Ezt a dóznit akkor vettem, mikor a hete­dik hold földem Prezent kezébe ke­rült. — Hát a mi földünk is elúszott — mondja keserűen Alaksza bácsi. — Nehéz idők voltak azok Gyuri. De hálisten, annak örökre vége. Most senkinek sincis gondja, mi lesz holnap, lesz-e betevőnk. — Ügy ám — bólogat erre nagy­komolyan Skabla. A szövetkezetben együtt van megint mind a 750 hold és semmiféle végrehajtó vagy spe­kuláns sem üti el kezünkről többé Alaksza bácsi felém fordul és ma­gyarázóan hozzáteszi: — A fiammal együtt 45 mázsa gabonát kaptam!*" Idén nem ls egy, de három hízót ölünk. Lesz egész éven át bőven zsírunk, húsunk, min­denünk. Pár perc múlva újra helyükön vannak és vidáman adogatják a tég­lát. így fordult a cserháti gazdák éle­te. Akik átélték a keserű multat, most lelkesen dolgoznak és tudják értékelni, mit adott nekik a párt. A gazdasági munkálatokat idejében elvégezték ás hálából az országnak 150 malacot és 60 mázsa sertéshúst adtak terven felül A gabonafélékből Is túlteljesítették beadási kötele­zettségüket. A cserhátiak ma boldogan építik szövetkezetüket. Balla -József Az Új Szó postájából • • • Fordítsunk több figyelmet dolgozóink áruszükség­letének kielégítésere Zapo-ocKy elvtárs a mult év óaatíi tartcut beezédeben ramutatott arra is, hogy sok esetben nem azer t nem lehet egyes árut kapni aj; elárusító­helyeken, mert nem gyártanak ilyen árucikkeket, hanem mert üzletveae töimk nem gondoskodnak kellő idő­ben a kifogyott áruk beazerzésérő 1­Csakis így történhet meg aztán, hogy cn.vasjink szerkesztőségünk ci mére küldött leveleikben arról pa naszkodn ak, hogy a községükben iévö elárusítóhelyeken nem lehet kapni olyan éirucikkeket, amilyenek, re nekik szükaégük van. A közelmúltban Batyalik LásziótSi, Nngy-ailorój kaptunk levelet, mely­ben arról panaszkodik, hogy sem náluk, sem pedig a környező közsé gekbeii és városokban nem lehet kapni cipőfűzőt, petróleumot, lámpa­beiet, stb Egy másik levelezőnk azt írja Diószegiö), hogy ott már hó napok óta nem lehet kapni levélpa­pírt és borítékot Még több példát is felsorolhatnánk, de azt hisszük, hogy ez a két példa is elég lesz arra, hogy figyeimeztes. sük elárusltóbelyeink vezetőit: for­dítsanak több gondot dolgozóink áru. szükségletelnek kielégítésére. A nagymegyeri járás dolgozói Korea újjá­építéséért A nagymegyerí járási akcióbizott­ság a járási pártbizottsággal ég a járási nemzeti bizottsággal együtt működve gyűjtést rendezett a koreai nép megsegítésére. A gyűjtés sikere érdekében előre kidolgozott tervek alapján népgyíuéseket hívtak ö«sze az egyes községekben, ahol ismer­tették a gyűjtési akció fontosságát és annak nemzenközi jelentőségét. A nagymegyeri járás dolgozói megértették a gyűjtési akció jelen­tőségét. Ezt bizonyítja az a tény, hogy bár a gyűjtési akciót még nem fejeaték be, máris szép eredményeket értek el Szokolce községben 3.049 koronát, Ekecsen 2.244 koronát, Nemesócsán 1.668 koronát, Osicsón 1.257 koronát gyűjtöttek. A csilíz­radványi egységes földművesszövet kezet dolgozói egy-egy munkaegysé get dolgoztak le, me,y pénzben ÖSZ­szesen 1.150 koronát tesz ki Az agitáciábian 196 agitkettős vett részj a CsISfc, a Csemadok és a Nö. bizottság szervezeteinek tagjaiból. Járásunkban eddig 28.210 koronát gyűjtöttünk. Egységes földműves szövetkezeteink 28 és fél métermázsa gabonáj a <*tak e nemes célra. Üze­maink dolgozói munkafelajánlásokat tettek. Ezek értéke 13.947 korona A jirási akcióbizottság elnöksége, Nagymegyer A somorjai járási épít­kezési vállalat CsSzBS? , csoportjának évzáró ' ŕ rŕm gyűléséről A somorjai járás építkezési vália tatának CsSzBSz csoportja a közel múltban évzáró gyűlést tartott, ahol először a május 1-i kötelezettségvál­lalásokat értékelték ki. E kötelezett ségvállalások keretében végzet^ bri­gádmunkával 28.000 koronát takarí­tottak meg az üzem dolgozói. A kö­telezettségvállalások nagyban hozza, járüitak ahhoz, hogy az üzem vala mennyi munkaszakaszán sikeresen használták fel Korabelnyikova mun­kamódszereit. Ezután a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 36 évfordulójára vállalt kötelezettségeket értékelték ki, segítették az üzem dolgozóit ab. ban, hogy az előirányzott tervet mát november 19 re teljesíthessék. A gyűlésen az üzem dolgozói újabb munkaiéira jánláaokat tettek é s el­határozták, hogy e z évben még na­gyobb mértékben fogják alkalmazni a szovjet munkamódszereket Az üzem dolgozóinak nagy segítségére lesznek azok a könyvek, amelyeket a Csehszlovák Szovjet Barátság Hó­napja alkalmával rendezett gazdag könyvkiállításon vásároltak. Kocsis Károly, Somorja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents