Uj Szó, 1954. január (7. évfolyam, 1-27.szám)

1954-01-21 / 17. szám, csütörtök

1 UJ

SZÖ Csehszlovák és magyar vasutasok testvéri együttműködése 1954. január 21. A Központi Szakszervezeti Tanács plenáris ülése Január 18-án, vasárnap folyt le Prágában a Központi Szakszervezeti Tanács XII. plenáris ülése, amelyen megtárgyalták a pártnak és a kormánynak ,,a szénipar fejlesztésére vonatkozó halaszthatatlan intézkedésekről és az 1954. évi szénfejtés biztosításáról" szóló határozatát. Az ülést František Zupka képviselő, a Szlovákiai Szakszervezeti Ta. nács elnöke vezette. Az ülésen a Központi Szakszervezeti Tanács tagjain kívül az egyes szakszervezeti szövetségek központi bizottságainak és a kerületi szakszervezeti tanácsok elnökei, a Központi Szakszervezeti Tanács ügyosztályainak vezetői és a nagybányák üzemi tanácsainak elnökei is részt' vettek. A plenáris ülésen megjelent Váolav Nősek munkaeröügyi miniszter, Václav Pokorný, a fűtőanyag- és energetikaügyi miniszter első helyettese, továbbá az építészet- és a közlekedésügyi miniszterek helyettesei. A fő beszámolót ,,a szénipar fejlesztésére vonatkozó halaszthatatlan intézkedések, az 1954. évi szénfejtés biztosítása és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom feladatai" címen Josef Tesla, a Körponti Szakszervezeti Tanács első titkára tartotta. Széles vita keretében, amelyben felszólaltak a Központi Szakszervezeti Tanács tagjai és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szövetségeinek vezető dolgozói, valamint az üzemek funkcionáriusai, a párt és a kormány határozatát, mint a szénipar fejlesztéséhez vezető jelentős lépést fogadták, amely egész népgazdaságunk fejlődésének alapját képezi. Számos vitafelszólalásban rámutattak a bányászati szakszervezeti szervek és gazdasági szervek munkájának hiányosságaira. Megbírálták főleg a bányászati dolgozók szövetsége központi bizottságának munkáját. A vita részvevői számos javaslatot tettek a munka javítására és a hiányosságok kiküszöbölésére a szénfejtés terén és népgazdaságunk minden szakaszában a fűtőanyag és villamos erővel való jobb gazdálkodásra. A vitát Josef Tesla, a KSzT első titkára értékelte. Az ülés befejezésében határozatot fogadtak el a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom feladatairól, amely rámutat arra, hogyan kell a pártnak és a kormánynak a széni par fejlesztésére vonatkozó intézkedéseit rendszeresen életbe léptetni. Államhatárunkat több helyen átszeli a vasútvonal acélsávja, amely 'közlekedésünket a testvéri népi demokratikus államok közlekedésével köti össze. A pelsöci, miskolci, füleki, scmoskőújfalusi vasúti csomópont ikon keresztül" naponta jönnek és mennek a vonatok, amelyeknek rakománya a nemzetgazdaság, az ipar és kereskedelem fejlődése, építésünk és béh'harcunk megszilárdítása szempontéból állandó •erősítést jelent. Ilyen érzéssel és szocialista építkezésünk iránti szeretettől áthatva adják át egymásnak a csehszlovák és magyar vas utasok egész éven keresztül mindennap a rájuk bízott nyersanyag- és árurakományokat. Közben nem egyszer előfordul, hogy szívélyesen elbeszélgetnek egymással személyesen vagy telefonon. Ezek már nem hivatalos, kimért és hűvös beszélgetések. Ellenkezőleg, a találkozások szívélyesek, a beszélgetések bU zalomteljesek és a kölcsönös megértést tükrözik vissza. Kellett, hogy ezeket a sorokat közöljük azzal a témával kapcsolatban, amelyről ma írni akarunk. A pelsöci és a miskolci (Magyarország), valamint a füleki és somisköújfalusi csomópontok vasutasai már fél éve szocialista munkaversenyben állanak egymással, amivel megerősítették a csehszlovák és magyar vasutasok között fennálló új kapcsolatot. Rendszeresen havonta közös gyűléseken értékelik• a verseny eredmenyeit és átadják azokat a tapasztalatokat, amelyekkel egyik vagy másik csomópont elérte az elsőbbséget. A pelsöci vasúti csomópont háromszor nyerte el a győztes vándorzászlót és ennek az állomásnak dolgozói bizony büszkék a győzelmükre. Ez a győzelem nagyon sok hasznos és áldozatos munkát követelt, mellyel országos mértékben is elnyerte a pelsöci vasútállomás 19531 második negyedévében a minisztérium és a szövetség központi bizottságának győztes vörös zászlaját. A bánrévei irngyar elvtársak tudják ezt és elmondhatjuk, hogy minden hónapban kiolvashattuk eredményeikből munkájuty állandó javulását. i \ 1953. november 21-én a miskolci elvtársak ellátogattak Pélsőcre, ahol kiértékelték a szocialista munkaversenyt és ahol a pelsöci vasutasok elnyerték mindkét vándorzászlót. Utána január 13-án 15 tagból álló csehszlovák vasutasküldöttség utazott el Bánrévére magyar területre, hogy kiértékelje a decemberi versenyt és az !953 év utolsó negyedévének eredményeit A csehszlovák küldöttséget szívéh/csen fogadták a magyar határon. Innen a pelsöci vasúti csomópont dolgozói a sza kszervezeti funkcionáriusokkal együtt magyar vasutasok kíséretében távoztak, a határmentén lévő Bum eve községbe. A helyi iskola term.ében melyet csehszlovák, magyar és szovjet államférfiak képeivel és a baráti /Hámok színeit képviselő zászlókkal díszí tettek, üdvözölték küldöttségünket a miskolci vasutak képviselői, a fc- rzeti bizottság elnökével, Rutkovszky Antal elvtárssal az élen. Vasutasainkat eljöttek üdvözölni a magyar sztahanovisták is, köztük a miskolci állomás dolgozója. Kiss Jenő elvtárs, aki a Munka érdemrend viselője. A szívélyes beszámolók után mindkét részről ismertették a versenyeitételek teljes'tésének eredményeit, novemberben, decemberben és 1953 utolsó negyedévében Ki kell emelnünk, hogy a megszabott feltételek túlnyomó részben az indított vonatok pontosságára, a helyi és városok közötti vasúti kocsik tartózkodási idejének megrövidítésére, a balesetek kiküszóbölé- • sére, a karbantartási költségek csökkentésére irányultak. El kell ismernünk a magyar elvtársaknak, hogy kiküszöbölték a baleseteket, hogy jobbak voltak a helyi vasúti kicsik tartózkodási idejének megrövidítésében, a mozdonyok karbantartó: ával kapcsolatos költségek ' csökkentésiben és végül a mozdonyok napi körforgásának gyorsaságában is De összevéve a pontok aránya a pelsöci csomópont nak kedvezett 14:12 arányban. Ezzel az eredménnyel a pelsöci vasutasok győzedelmesen zárták le az 1953 évi szocialista munkaversenyt. A verseny kiértékelése közben a csishszlovák vasutasok küldöttsége közelebbről is megismerkedett a magyar elvtársakkal. A mieink arról beszéltek, hogyan biztosítják a mozdonyok idejében való beállítását és általában a munkájukról Meggyőződtünk arról, hogy a magyarországi elvtársak menynyire érdeklődnek• munkánk iráiit és Kiss Jenő Munkaérdemrenddel kitüntetett elvtárssal folytatott beszélgetésünkben megjegyeztük, hogy a tapasztalatok kölcsönös kicserélése, amit a szocialista munkaverseny tesz 'ehetővé, hozzásegíti mindkét csomópont do

].gozóit a közlekedési terv teljesítéséhez Kiss Jenő sztahanovista elismerőleg nyilatkozott a pslsöciek győzelméről, és a beszélgetés további részében szerényen ismertette sikereit a Lunin-módszer alkalmazásában A bánrévei állomás dolgozóival folytatott beszélgetés közepette megismerkedtünk Guzi József mozdonyvezető elvtárssal egyikével azoknak a sztahanovistáknak, akik munkájukkal hozzájárulnak a szocialista munkaverseny feltételeinek teljesítéséhez. uzi elvtárs 25 éves tapasztalatait a magyar vasút szocialista építésének érdekében használja fel, ezért igyekszik, hogv munkáját a lehető leggazdaságosabban végezze A tüzelőanyag megtakarításának normáját 140 százalékra teljesíti. A magyar dolqozók vártjának 1953. június 2R-i határozata óta, amehi a magyar dolgozók életszínvonalának megíav'tására irányul, még nagyobb örömmel teljesíti feladatait, mivel csak úgy lehet tartósan biztosítani az összes dolgozók fejlődését és jólétét ha a gazdasági élet minden, egyes szakaszán fokozzuk a te~melpst. Owí elvtársnak ez az álláspontja szolgáljon például a mi vasutasainknak is. /í velsőci vasutasoknak maqyar területen . tett e második» látogatása még jobban riegerösítette mindkét versenyző állomás dolgozóiban ajt az elhatározást, hogy nem szabad megállni a megkezdett úton. Vasutasaink és a magyar vasutasok a versenyben annak a célnak megvalósulását látják, amiért dolgozunk, a- béke és a nemzetek közötti testvériség megszilárdítását a szocialista • társadalomban Eugen vrba A szénfejtési A Csehszlovák Sajtóiroda jelentése szerint hétfőn, január 18-án a szénfejtési tervet az egyes körzetek a következőképpen teljesítették: Feketeszén: — Karvina 104.2»/o, Orlova 102.2%, Ostrava-Észak 91.3 százalék, Ostrava-Dél 101.1 százalék, az Ostrava-karvini körzet összesen 100.9 százalék; a kladnói tröszt 90.0 százalék, a pilseni tröszt 98.1 százalék, a trutnovi tröszt 103.9 százalék, a rosicei tröszt 104.9 százalék. A feketeszén fejtési tervét 99.9 százalékra teljesítették. Barnaszén: Az "északcsehországfi barnaszénkörzet trösztjei: Chomútov 97.7 százalék, Most-Dél 100.8 százalék, Most-Eszak 95 3 százalék, Duchov 102.7 százalék, Bilina 103.6 »Marx tévedett«, j>Marx nem látott jól előre«, stb Saját korlátoltságukat, dogmatizmusukat a marxizmus fogyatékosságának igyekeztek kiadni. Nem csoda tehát, hanem a dogmatifcmusbői folyó szükségszerűség, hogy elmélettik és gyakorlatuk, beszédjük és tetteik szintén mint az ég é

3 föld különböztek egymástól. Szavaikkal valami szocializmusfélét hirdettek. Tetteikkel a kapitalizmust védték és támogatták. Osztályharc elmélete helyett, • amely a burzsoázia uralmának a munkásosztály forradalmi erőszakával való megdönté sét tanította, az osztálybékét és együttműködést kezdték hirdetni s a munkásosztály politikai pártjából a burzsoázia ágenseivé züllöttek a munkásosztály soraiban. A kapita lizmusnak a szocializmusba való békés átnövésével hitegették a munkásságot, ahelyett, hogy a szocialista forradalomra szervezték é

s vezették volna. A szociáldemokrata dogmatizmussal s a belőle folyó áruló opportunizmusai szemben és a vele való engesztelhetetlen harcban. Lenin az eredeti, a teremtő marxizmust képviseli. Lenin a marxizmust egyáltalában nem mint befejezett, kész és érinthetetlen elméletet fogta fel. Ellenkezőleg: * ^Megvagyunk győ zödve, — írta — hogy a marxizmus csupán az alapköveit rakta le annak a tudománynak, amelyet a szocialistáknak kell továbbfejlesztem minden irányban, ha nem akarnak elmaradni az élet mögött Ügy gondoljuk, hogy különösen az orosz szocialisták számára elkerülhetetlen Marx elméletének önálló feldolgozása, mert ez az elmélet csupán általános vezérelveket ad, amelyeket specifikusán máskép kell alkalmazni Angliában, mint ( Franciaországban, Franciaországban máskép, mint Németországban, Németországba^- máskép, mint Oroszországbán.« Lenin és a leninisták azért típusai az igazi niarxistákterv teljesítése százalék, Teplice 97.2 Százalék; az északcsehországi barnaszénkörzet földalatti bányai 99.6 százalékra Az északcsehországi barnaszénkörzet összeredménye 99.9 százalék. A sokolovoi földalatti bánya 98.8 százalékra, a sokolovi felszíni bánya 94.5 százalékra, Sokolovo pedig összmértókbén 94 százalékra teljesítette a fejtési tervet. Handlová 88.3 százalékos eredményt ért el. A barnaszén fejtési tervét 98.1 százalékra teljesítették. Lignit: a csehországi lignitüzemek 92.6 százalékra, a délmorvaországi lignitüzemek 102 4 százalékra, a nováky-i szénbányák pedig 100.2 százalékra teljesítették a fejtési tervet. A lignitfejtés tervét 99.3 százalékra teljesítették. nak, mert tevékenységük nem a Marj; és Engels müveinek bemagelásában és hangoztatásában merült ki, mint a bochereké a talmud bebiflázásában, hanem arra összpontosítják minden figyelmüket és igyekezetüket, hogy a marxizmust és e tudományt megvalósítsák, hogy megtalálják megvalósításának módját és eszközeit s megváltoztassák ezeket a módokat és eszközöket, ha a cselekvés körülményei és feltételei megváltoznak. Ezért a leninisták nem a könyvekből veszik az irányelveiket, nem a könyvekből merített hasonló és párhuzamos esetek összehasonlítása alapján cselekszenek, hanem cselekvésük környezetének és feltét?leinek konkrét tanulmányozása alapján. Nem citátumokra, nem a klasszikusok gondolatainak idézgetésére támaszkodnak, hanem a klasszikusok müveiben felhalmozott, de más kort és helyet illető megismerés segítségével konkréten vizsgálják saját eddigi gyakorlatukat és annak feltételeit s önbirálatukkal felfedett hibáikból tanulnak s tanítanak másokat is építeni az új világot és új embert. Ennek a teremtő felfogásnak köszönhető, hogy a lenini marxizmus a világmunkásság legellenállhatatlanabb fegyverévé vált, amelynek segítségével 36 év e'ött megkezdte a kapitalizmus világméretű felszámolásának történelmi folyamatát. A marxizmus 'pogmatikiis eltorzítása azonban nem egyedüli bűne a szociáldemokrácia ideológusainak, amely ellen küzdve Lenin leninizmussá fejlesztette a marxizmust. Ha a dogmatizmus a burzsoázia ideológiájának (amelynek a dogmatizmus lényegbeli jellemvonása) a hatása és tükröződése a szociáldemokrácia ideológiájában és gyakorlatában. úgy ez a hatás más formában l

s jelentkezett. A szociáldemokrácia ideológusai soha nem értették meg a marxista elmélet sokoldalúságának egységességét. Lenin, a halhatatlan tanító és vezér A világproletariátus és az egész haladó emberiség lángeszű tudósa és vezére, a világtörténelem első proletárállamának és a munkások és parasztok első szabad hazájának a megalapítója: Vlagyimir Iljics Lenin harminc évvel ezelőtt halt meg, de eszméiben, amelyek ma százmilliós tömegek cselekvését irányítják és -élete fö müvében, -a Szovjetunióban, amely ma'a békéért harcoló emberiség vezére és előharcosa. ezerszerte élőbben élő, mint volt valaha, Mi a »titka«, Lenin halhatatlanságának ? Először is az, hogy Lenin a. kapitalizmus monopolista és imperialista korszakának Marxa. Ez azt jelenti hogy míg Mirx és Engels megalkották a társadalom tudományos megismerésének és gyakorlati megváltoztatásának módszerét s vele felfedezték az emberiség történetének, különösképpen a kap

;tarlista társadalom fejlődésének objektív törvényszerűségeit, addig Lenin ezt a megismerést tovább mélyítette, új törvényszerűségek felfedezésével gazdagította a kapi talizmus imperialista fejlődési fokának konkrét elemzése alapján. Lenin a marxizmusnak leniniz-mussá fejlesztője, vagyis, a marx'zmusnak az imperializmus és proletárforradalmak marxizmusává fejlesztője. Marx és Engels a kapitalizmus virágkorában éltek s a kapitaliz mus; akkor vizsgálták, amikor az még haladó jellegű volt, amikor a kapitalizmust még a szabad konkurrenci

a és átlagprofit kialakulásának objektív, az emberek akaratától é

a tudatától független, magukból a ' kapitalista termelési viszonyokból 'fakadó törvényszerüsé gei uralták s a proletárforradalom nem volt a politikai gyakorlat közvet'en célja. Lenin abbén a korban élt, amikor a kapitalizmus elérte Irta: Szántó László • fejlődésének delelőpontját, amikor összes ellentmondásai annyira kiélesedtek, hogy éretté tették a történelem színpadáról való eltakarításra, amikor saját törvényszerűségeitől vezetve »megásta saját sírját«, de mivel a »sírbatevője«, a Szociáldemokrata párt vezette proletariátus Nyugaton megtorpant, hát a túlérés és rothadás állapotába ment át, melyet a monopóliumok gazdasági és

/ politikai önkényuralma az imperialista háborúk elkerülhetetlensége é

s a proletárforradalmaknak a történelem napirendjére kerülése jellemeznek. A marxizmus felfegyverezte a világ munkásosztályát a tudományos megismerés és a tudományos kritika fegyverével, öntudatra ébresztette és megmutatta neki történelmi elhivatottságát: a kapitalizmus megdöntését és a kommunizmus felépítését; megszervezte és megtanította öt a fegyverek kritikájának alkalmazására és a győznitudásra. Lenin tovább képesítette a vi'ág munkásságát történelmi • szerepének végrehajtására azzal, hogy ^ marxizmus elméletét és gyakorlatát tovább fejlesztette, a szocialista forradalom elméletét konkretizálta s gyakorlatát tudományos stratégiával és taktikával alapozta meg _ s ezzel a munkásosztály osztályharcát ellenállhatat tn-nná téve. sryőze

1emre vezette a föld egyhatodán. Ha a marvizmus a szocializmusnak, utópiából tudománnyá válását jelentette, akkor a leninizmus a szocial'zmusnak tudományból valósággá, életes életté válását jelenti. Lenin, ezt a válóban új világot teremtő nagy munkáját csak azért végezhette el, mert szervesen ösz sze volt nőve a munkásosztállyal s mert ezen osztály érdekeinek szempontjából konkréten vizsgálta az osztályharc feltételeit s igyekezett a maga öntudati színvonalára emelni a munkásság tömegeit. Lenin a munkásosztályt nem dog matikusan értelmezett marxizmussal nevelte, mint a n. Internacionálé szociáldemokrata ideológusainak óriási többsége, hanem teremtően felfogott marxizmussal. Mi a különbség a marxizmus dogmatikus és teremtő felfogása között? A különbség akkora, mint az égbolton ragyogó »göncöl szekere« nevű csillagzat és Göncöl gazda szekere közt van! A dogmatikusok a marxizmust kész, megváltoztialtliafeatlan, nem fejlődő, merev tanításnak tekintik s úgy is alkalmazzák. A marxizmus elméletét a dogmatikusok nem mint iránytűt, nem mint a gyakorlat lámpását és vezérfonalát fogták fel és alkalmazták, hanem mint kész receptek kézikönyvét, mint a legkülönbözőbb gyakorlati kérdésekre adandó kész válaszok gyűjteményét. A szociáldemokrata ideológusok — mert ezek voltak az eredetileg élő és fejlődő marxizmus eldogmatizálői és elhalatői — nem a konkrét társada'mi helyzet eredeti, önálló munkával való elemzésében alkalmazták a marxizmus tudományos módszerét és elért ismereteit, hanem a társadalom fejlődésében felme riilt új eseményekre egyszerűen ráolvasták a marxizmus - megfelelő tételét vagy kijelentését. Ezek szerint az volt a jó marxista, aki minél ügyesebben tudott Marx és Engels müveiből a kérdéses helyzetre /legjobban szabott idézetet kikeresni. A dogmatisták idézgették a marxizmust és ha az élet úi jelenségére nem találtak kész feleletét, melyet idézhetitek volna, egyszerűen kijelentették: