Uj Szó, 1953. december (6. évfolyam, 290-315.szám)

1953-12-11 / 299. szám, péntek

400 III SZO 1953. december 10. A szovjet nagykövetség tagjai a Klement Gottwald-mauzóíeumban N. P. Firjubin, a prágai szovjet nagykövetség ügyvivője^s. nagykő. vétség tagijaival együtt szerdán, de­cember 9-én délután koszorút he­lyezett el a Vítkovon levő Nemzeti Emlékmű Klement Gottwald mauzó leumban. A szovjet nagykövetség tagjait dr. I. Kopecký, a külügymi­nisztérium szovjet osztályának fő­nöke és Josef Šedivý diplomáciai protokollfőnök " kísérték Csehszlovák küldöttség a németországi békekongresszuson Szerdán, december 9-én elutazott Prágából a Csehszlovák Békevédök Bizottságának küldöttsége, amely a Német Béketanács meghívására képviseli majd Csehszlovákiát a né­met békegyülésen,. amelyet deoem­ber 10-ére hívtak össze Weimarba a következő jelszó Jegyében: „Egész Németország a béke országa". A kongresszuson egész, Németország­ból több mint 1200 küldött vesz részt és 15 külföldi küldöttség az európai országokbői. A csehszlovák küldöttség vezető­je Mária Hniková, B nu3lei MIRA. üzem élmunkásnője és az építésben elért érdemekért járó kitüntetés vi­selője. A küldöttség tagjai között vannak még dr. J. L. Hromádka ta­t íiár, a csehszlovák békedüj viselője, I a prágai Komenský hittudományi ' szak dékánja, a Csehszlovák Béke­j védőik Bizottsága elnökségének tag­j ja és a német kérdés békés megol­' dására irányuló nemzetközi konfe­rencia állandó küldöttségének tagja, Karel Roubal, a Csehszlovák békedíj j viselője, a sokolovói barnaszénbá­nyák és brikettüzemek felszíni tár­náinak felügyelője, a Munkaérdem­rend viselője, a karlovy vari kerü­let Békevédök bizottságának elnöke, Andrej Žiak, a nemzetgyűlés alel­nöke és Antonín Stehlik prágai káp­talani vikárius. A küldöttség tagja Karel Doudera, a Rudé Právo szer­kesztője is. Filmtavasz falun" 1954-ben >> A jövő évben a Csehszlovák Állami Film jelentős akcióinak egyike lesz a „Fi'lmtavasz falun"-akció. Ez a kedvelt tömegkulturális kezdemé­nyezés — eltérőben az előző évek kezdeményezéseitől — most maga sabb színvonalú lesz és csak a példás EFSz ekben és azokban a községek, ben valósui meg, amelyek termelési feladataikat példásan teljesítették. Így jutalmul fog szolgálni a mező­gazdasági dolgozók jó munkájáért és buzdítás lesz a mezőgazdasági tnun kamödtszerek további megjavítására. Szlovákiában a „Filmtavasz falun" akció már február második felében megkezdődik. A filmesteket a nép művészeti együttesek fellépésével és a politikai és mezőgazdasági szak­irodalom kiállításaival kapcsolják' össze. A Csehszlovák Állami Fiúm, a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal és a Nemzeti Arcvonal együttmükö dése már most biztosítja az akció sikeres menetét. Elsősorban a filmek kiválasztására fordítanak fokozott figyelmet, mégpedig a speciális me­zőgazdasági és egyéb nevelő és szó rakoztató fümekre. A műsorba, be­-sorozták többek között a „Héja és a gerlice', „A aportszerkesztő feljegy zései" c. cseh vígjátékot. „A vér titka" c. színes filmet, az „Aratás" c. szovjet filmet, „A Fekete-tenger hőse" c. film második részét és „A bárkák támadnak" c. filmet. Továbbá bemutatják még „A pánik" c. magyar filmet, „Róma 11 órakor" c. olasz filmet, „Az elválaszthatatlan bará tok" és más gyermekfilmeket is. A munkaidő szabályozása a karácsonyi ünnepek alatt A kormány a Központi Szakszer­vezeti Tanács javaslatára a mun kaidönek az 1953. évi karácsonyi ünnepek alatt való szabályozásáról szóló 1953. április 7-i határozatát olymódon egészítette ki, hogy azokban az üzemekben, amelyek­nek munkaideje a szombati napo kon rövidebb, mivel az alkalma zottak a szombati munkaidő egy részét már a hét folyamán előre ledolgozták december 24-én, csü­törtökön (Adám-Éva napján) a munkáidö ugyanolyan lesz, mint az a szombati napokon lenni szokott. Helyette 1954. január 3-án, vasár nap, amikor a január 2. i munka időt kell__ ledolgozni, a munkaidő olyan lesz, mint bármelyik teljes munkanapon. A karácsonyi ünnepek aiatt a munkaidőt a következőképpen ren­dezik: december 24-én (Ádám Éva napján) az első műszak munkaideje teljes A második és a harmadik műszak. enapi munkaidejét előre, éspedig egységesen 1953. decem­ber 13-án, vasárnap dolgozza le. A főigazgatóság igazgatója, vagy ha sonló vezetőszerv engedélyezheti, hogy a december 24-i második és harmadik műszakot ledolgozás és természetesen bérfizetés nélkül el­engedhessék. ha az üzem egészévi tervének teljesítése biztosítva van. Azokban az üzemekben ahol szom­baton rövidebb a munkaidő mi­után a hét folyamán, azt előre le­dolgozták, december 24-én ugyan úgy fognak dolgozni, mint aszom bstl napokon. December 25, 26. és 27-én munka­szünet van. December 31 én, mint más csütörtöki napon az erre a napra eső műszakokat és munka­órákat teljes számban le kell dol gozni Január 1 én. Újév naipján munkaszünet van. Január 3 a. va­sárnap helyett január 2 án. szom­baton lesz pihenőnap. A január 3»i Pótmunkanapon minden műszakot és munkaórát teljes számban kell ledolgozni. Ezért az ezen a napon végzett munkáért nem jár semmi féle túlóra, vagv vasárnap végzett munkáért járó külön díjazás. A belkereskedelmi minisztérium által előírt elárusítási időt ez a kormányrendelet nem érinti. J a rí t iái* srlmányaik minőnéigrét Mindenütt tapasztalható az üz­letekben, hogy a különböző áruk vá­sárlásánál a vevők egyre inkább ér­deklödnek/ az áruk minősége iránt is. Ez arról tanúskodik, hogy dol­gozó népünk igényei állandóan nö­vekednek. Ezért a gyártási térimé, kek minőségének fokozását első­rendű .feladatnak kell tekinteni min­den ipari dolgozónak. Ezt a fontos törekvést az apát­falusi textilüzem mesterei, munká­sai és technikusai is magukévá tet­ték. Valamennyi munkaszakaszon bevezették a technikai ellenőrzést. Közvetlenül a munkahelyen állapít­ják meg a termékek minőségét és a termelés vezetőit személyesen fele­lőssé tették a minőségért. A mun­kahelyeken folytatott megbeszélése­ken, amelyeken részt vettek a mü­helytanácsok tagjai, a mesterek és munkások utaltak arra, hogy a mi­nőség megjavításáért folytatott harcnak konkrét formát kell ölte­nie. Ha valamely munkaszakaszon előfordult, hogy a gyártási termék minősége nem felelt meg a köve­telményeknek, akkor azonnal meg­keresték az okot, amely a minőség romlását előidézte Bódik János, a kikészítő osztály vezetője a gyártás minőségének fo­kozásával kapcsolatban a kövétke­zöket mondotta: — Az év elején a gyártás minő­sége csak 94—95 százalék között mozgott. A jó tömegpolitikai mun­ka következtében a munkacsoportok minőségi vörsenyt folytattak egy­más között. De a gyártás minőségé­nek alapos ellenőrzését sem mulasz­tották el. A minőségi versenyben elért ered­ményeket dekádonként, havonként és negyedévenként kiértékelték. Az utolsó negyedévben a gyártás mi­nősége már elérte a 98—99 százalé­kot. November utolsó dekádjában a i Buzuluk néven szereplő munkacso­! port tört az élre. Klimó János, ; Cvanci^er János, Kolenkás György. Chlpoä, Freéka és Ponyicky. Ferenc [ munkások 120 százalékra teljesítet­ték normájukat. Normájuk túltel­jesítése mellett 98 százalékos minő. ségi munkát végeztek. ' Az eddig elért eredmények azt bi­zonyítják, hogy a gyártás minősé­gének fokozásában jelentős sikere­ket értek el. Tudatában vannak, hogy ennek érdekében kifejtett fá­i radozásuk jó gyümölcsöt hoz. Az j üzem dolgozóinak november 16-áh j megtartott értekezletén szintén be­i hatóan foglalkoztak a gyártás mi­í nöségének kérdésével. Az értekez­j leten élénk vita fejlődött ki. A mes­terek, technikusok a munkásokkal megvitatták a selejt elleni harc ér­vénybeléptetését és intézkedéseket foganatosítottak a jövő évi minősé­gi mijnka biztosítása érdekében. A szövő, és fonőüzem dolgozói részére pedig szaktanfolyamot tartanak az üzemi iskola keretében A jövő év elejétől minden egyes dolgozó felelősséggel tartozik a munkaszakaszán készült gyártási termékek minőségéért. Még ez év­ben megszigorítják a beérkező nyersanyag felülvizsgálását és a késztermékek felülvizsgálását is. A szövődében az eddiginél még tökéle­tesebb munkára irányítják tevé keinységüket, hogy a szövődé okozta • kivarrási költségek túllépését csök i kentsék. Ezt nem mint kampányt j fogják fel, hanem állandó feladat. I nak tekintik. i' Ez év december 1-től az ellátó osztályon a gyapjúval és a tépett­i anyaggal való ellátásban szintén megszigorítják az anyagátvétel mód­ját. Az Uyen küldemények érkezé­sénél a nyersanyagrak tárnok, eset­leg a segédraiktárnok azonnal kicso­j magolja a küldeményt, súly és he­| lyes csomagolás szempontjából. A beérkezett küldeményt összehason­lítják a szállítási jegyzékkel és megállapítják, hogy a küldemény megfelel-e a feltüntetett adatoknak. Ezáltal a nyersanyagátvételnél az egyes anyagok azonnal besorolhatók a termelésbe. Az átvételnél megje­lölik, hogy melyik anyag milyen té­telek közé tartozik. A további fo­lyamatban a kémiai és mechanikai osztály átveszi a mintát és elvégzi a vizsgálatot. Ezek után az ellátó osztály azonnal felveheti a kapcso­latot a szállítóval esetleges hibák kivizsgálására. December 1-töl a segédanyag át­vételének ellenőrzését is megszigo­rítják Ezzel az egyes raktárak ke­zelőit bízzák meg. A szállítmány kézhezvétele után a raktárnoik kö­teles mintát kiválasztani belőle és átadni azon osztály vezetőjének, akihez tartozik, hogy szükség esc. tén felülvizsgáltassa az anyagot gé­pen, vagypedig véleményt adjon az anyagról. Ha a raktárnoik az illető osztály vezetőjével együtt megálla­pítja, hogy az anyag nem felel meg az előírt feltételeknek, akkor az el­látási osztály azonnal megteszi az intézkedéseket. Vegyszerek és fes­tékek szállítása esetén a részlegve­zetőnek és a festőműhely főnökének adják át a munkát, aki minőségi szempontból felülvizsgálja A pótal­katrészeknél a raktárnok átvétel után egy mintát az illetékes osztály vezetőjének ad át, aki három napon belül köteles a raktárnoknak jelen­teni, hogy megfelelő-e az alkatrész. Az aipátfalusi textilüzem dolgozói ezekkel az intézkedésekkel igyekez­nek termékeik minőségéi jevítani, hogy jőminöségü áruval dolgozóink teljes megelégedését megnyerjék. K. I. Hector Berlioz, a romantikus muzsika élharcosa Százötven évvel ezelőtt, 1803. de­cember 11-én született Cóte St. An­dréban a romantikus zene és hang­szereié* halhatatlan mestere, Hector Berlioz Egész művészi pályafutása nagy küzdelmek és keserűségek je­gyében^ állott. Már maga a szülői ház jelenti az első és nem utolsó csatát, melyet c nyugtalan véralkatú, nagy­szerű muzsikusnak művészi célkitű­zései érdekében vívnia kellett. Apja. aki vidéki orvos, mindenáron meg akárja akadályozni fia zenei karrie^ jét és ezért Párizsba küldi az egye­temre, persze az orvosi fakultásra. Berlioz megszegi az apai parancsot és az orvosi fakultást felcseréli a konzervatórium zeneszerzői ositályá­val. Nehéz, küzdelmes művészi in­dulás ez és a Fantasztikus szimfónia drámai szerzője mint egyszerű szín­házi kórista kénytelen a tanulmányai­hoz szükséges pénzt megkeresni. Az 1830-as év azunba n meghozza a nehezen kivívott sikert. Mint Jean Francois le Sueur tanítványa, el­nyeri „SardanapaV című kantátéjávai a híres Prix de Rome-t, a római nagydijat. A konzervatórium nagy­díja hároméves olaszországi tartózko­dást jelent a fiatal művész számára. Az olaszországi tartózkodás nagy él­ménye a fiatat, de már kiforrott Ber­lioznak. Itt születik a Lear király nyitánya é^ Byron romantikus köl­teménye által inspirált Kalóz, mely már jelzi egy új zenei kifejezés f orma. a szimfonikus költemény születését, melynek alapítója maga Berlioz. Későbbi müveiben, a „Harold Itáliá­ban" a „Római Karnexiálban", a „Benvenuto Celliniben" a zeneköltő fantáziája visszaidézi az élmény, és inspiráció dús itáliai időszakot. A visszatérés Párizsba az egziszten­ciális harcuk, valamint a meg nem értések f elújulását jelenti. A régi közmondás „senki sem próféta a saját hazájában", ha senkire nem, de Ber­liozra valóban vonatkozik. Müvei habár nagy feltűnést szenzációt kel­tenek, mégsem nyerik el a közönség tetszését, mely Meyerbeer hangos nagyoperájáért rajong és nehezen tud­ja igazán értékelni a zseniálisan hang­szerelő és elmélyült Berliozt Hason­lóan nagy kortársához, Wagner Ri­chárdhoz. zenei újságok hasábjain kénytelen sikraszállni művészi elgon­dolásaiért Ő kívánja először hogy a kőzönsép a szövegen a költői tar­talmin keresztül élvezze a zenét és e hangszeres, zenekari gondolkodás, mely sokszor a motivikus építkezést is igénybe veszi, csupán hangszereken keresztül közvetíti az eseményeket, él­ményeket. A romantikus muzsika nagyjai, Wacfner, Liszt, Paganini, cso­dálattal nyilatkoznak róla és müveik­ben észleljük Berlioz nagy hatását. Fontos megemlíteni azt a tényt, hogy Berlioz még Itáliába való el­utazása előtt, 25 éves korában befe­jezte egyik legkimagaslóbb alkotását, a Fantasztikus szimfóniát, melynek alcíme Epizódok egy művész életé­ből". A zeneköltő Smithson angol színésznő iránti szenvedélyes szerel­mi fellángolásának gyümölcse ez a nagyszerű mű. Berlioz küzdelmes művészéletének legboldogabb szakaszä az 1843. és 1849. évek között folyikle, tehát a forradalmi evek hajnalán. Bejárja Németorszá­got. Oroszországot, ellátogat Prágá­ba. Pestre és mindenütt meleg, őszin­te csodálatban és ünneplésben van része Zenéjének romantikus, drámai ereje megdobbantja a forradalmi lel­kületű népek szivét. Budapeste n a magyar nemzeti opera élharcosának, Erkel Ferencnek, nyújt baráti job­bot és kifejezi mély csodálatát a ma­gyar nép és m u zsikája iránt. E buda­pesti tartózkodása alatt hangszereli és vezényli személyesen a Rákóczi­indulót, melyet később oratoriális operájában, a Faust elkárhozásában haUunk viszont Gazdag művészi körútjáról vissza­térve, kettős erővel érinti Párizs kí­méletlen közönye. A konzervatóriumon kénytelen 1852-től könyvtárosi állást vállalni, ismét anyagi nehézségek következtében, A konzervatórium tisztes vezetői nem tartották méltó­nak Franciaorszáp egyik legnagyobb zenei lángelméjét a tanári tisztség­re. Ezidőben adja ki még ma is pá­ratla„ művét a hangszerelés művé­szetéről. Mint zenei kritikus is tci­váló, magas színvonulú ténykedést folytat• Élete azonban továbbra is örömtelen. Pedig még oly nagy alko­tások születnek, mint a monumentá­lis, mélyen emberi Requem, a Ro­meo és Júlia, melyet drámai szimfó­niának nevez és Shakespeare „Sok hűhó semmiért" című komédiája ál­tal inspirált remek vig operája, a .Beatrice és Benedikt", valamint a ..Trójaiak" című opera 1869. március 8-án hunyja le fá­radt szemeit a francia zene és a ro­mantikus világ e lángoló jelensége, akit hazája csupán sok évvel halála után értékelt igazán, de akinek for­radalmi szavát megértették és sze­rették Európa szabadságért kii r d ö népei. BORAROS JÓZSEF Teljesítették az ötéves terv utolsó évének feladatiat A nyitrai Háztartási cikkekket árusító üzlet dolgozói nagy sikere ket értek el a munka jő megszer vezésével. December 5-én elsőkként teljesítették 100 százalékra Szlo­vákiában a kiskereskedelem for gakni tervét. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. év fordulójára tett kötelezettségvál lalásuk időtartamát 10 nappal meg rövidítették. Az érdem a vállalat minden dolgozóját illeti, mindenek­előtt azonban az elárúsítókat, akik a szállítóktól érkezett áru gondos átvizsgálásával és mintaszerű ki­szolgálással a fogyasztók széles kö­rét nyerték meg. A szocialista faluért „Az emberért és a szocialista falu ért" indított versenyünk egyre na gyob tért hódít. Egyre többen és töb­ben fogadják el kihívásunkat mi azonban nem feledkeztünk meg ar­ról, hogy a versenyt mi Indítottuk meg, tehát élenjáróknál-; kell i'en­nünk. Állandóan figyelemmel kisérjük a versenyben részvevő csoportok mun káját, és nem kétséges, hogy ez még jobb munkára ösztönöz. Reméljük, így van ezzel minden más csoport is. A jó eredmény a szervezéstől függ­Ezért nemcsak csoportjainkat, ha nem az egész községet iis aktivizál nunk keh. Minél több dolgozó vesz részt az akciónkban, annál nagyobb és jobb eredménnyel számolhatunk. Megkezdődött a Vasút-ut«ának — egy másfélkilométereis útszakasz nak — kockakövekkel való kirakása. Az. út oldalán másfélméteres betonos kőfalat húztak, amely védőgátként szolgál majd az áradások idején. Ed­dig az egéisz utca a nyári időszakban portenger, ősszel pedig sártenger volt. Ez a közlekedés szempontjából nem felelt meg, de méginkább nem feielt meg egészségügyi szempontból. Nyáron az utat környező házakban lehetetlen volt a szellőztetés. Az új útszakasz kiépítésével ez a hiba is ki­küszöbölődik. Tevékenységünk azonban nemcsak fizikai munkában merül ki. A kultú. ra frontján is előrehaladunk. A téli hidegek ellenére Is rendszeresen tart­juk a heti félórákat a helyi hang­szórón keresztül/Nevezetes íróink £s költőink születésének ihetőleg halá. Iának évfordulóján ismertetéseket közvetítünk. Karácsonykor Szigligeti Ede „Csikós" cimü népszínművét mu­tatjuk be. Célunk az, hogy minden csoport tanulságot merítsen munkánkból. Lássa meg Á jó -szervezés fontossá­gát, és törekedjen a versenybe minél npgyobb tömeget bekapcsolni. Fel. hívjuk azokat a Csemadok.csoporto­kat, amelyek eddig még nem fogad­ták eľ kihívásunkat, igyekezzenek ők is miinél előbb „Az emberért és a szocialista faluért" jelszó alatt szeb­bé tenni hazánkat és boldogabbá an­nak dolgozó népét. A Csemadok pelsöci csoportja.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents