Uj Szó, 1953. december (6. évfolyam, 290-315.szám)

1953-12-10 / 298. szám, csütörtök

ül SZÖ 1953. december 10. Hogyan nyerte el részlegünk az üzemi vándorzás/lól AKI BELÉP a komáromi hajógyár í. szektora vezetőjének. Csík elvtársnak irodahelyiségébe, annak akaratlanul is szemébe tűnik a szoba egyik Ízlésesen fe'díszített sarka, ahol büszkeségünk, a „Győztes üzemrész'eg' feliratú vörös zászló á'l. Minden do'gozónk büszke erre a zász'óra. És nem ok né'kül. Ez érthető, hiszen kemény harcot fo'ytattunk e'nyeréséért és megharco'tunk megtartásáért is, mert a • zászló már két hónapja részlegünké. Eredményünket mindnyájunk szívós, kitartó és odaadó munkájával értük el. Ha visszatekintünk a múltba és összehasonlítjuk akkori helyzetünket a mostanival, világosan átjuk, milyen munkát kellett kifejtenünk mostani eredményeink e'éréséhez. Ez év június-július hónapjaiban lemaradtunk a tervtel,iestéí-ben Tervünket ezekben a hónapokban csak 65 százalékra te'jesítettük. Fe'm rü t a kérdés, mi okozza ezt az alacsony tervte'jesítést, mik gátolják a terme'és menetét? Fö tényezőként technikai okok szerepeltek, elsősorban a rendszertelen anyagellátás és egyéb nehézségek Ezeken az okokon kívü' nagyban hozzájárult a terv nemteljesítéséhez az is. hogy nem szenteltünk kel'ő figyelmet pártunk és kormányunk határozatainak életbe'éptetésére A szocia'ista munkaversenyi e'hanyago'tuk. Egyes részlegen a dolgozók alig 15 százaléka versenyzett. A köte'ezettségvállalások is csak forrná'isak voltak és nem segítették elő ke'iően a feladatok teljesítését. Nem fektettünk kel'ő sú'vt az Igazo'atlan mu'asztások megszüntetésére sem. am'nek következtében a nyári dőszakban a kihagyott műszakok száma á''andóan emelkedett A mu'asztás o'yan méreteket öltött, hogy az egy hét a'att elmu'asztott idő alatt el lehetett volna készíteni egy személyhajó fe'építményét. Ezenkívül hiányosságok mutatkoztak a töm°gszervezetek munkájában is. A pártszervezet, a műhelytanács éf. a CsISz szervezetei nem működtek együtt a szektor vezetőségével és ahelyett hogy a felmerült problémá kat közösen megoldották volna ezek rendezését egymásra hárították Szervezési nehézségek is felmerültek A PART SEGÍTSÉGÉNEK, az üzemi pártszervezet éberségének köszönhető, hogy idejében észrevette a hibákat, rámutatott ezekre és javaslatokat tett e táv tásukra Pártszervezetünk minden segítséget megadott, hogy a libákat k'küszöbö jük és mie'őbb rátérjünk a tervte jes'tés helyes útjára. Pártunk irányításával megindult a küzdelem a h

;bák eltávolításáért. Enrtek köszönhető hogy a prob émák megoldása is más formát kapott. A fe merü t nehézségek megoldását nem halasztgatták, e-yik rtaoról a másikra, hanem a legrövidebb időn be ül nrgo'dották azokat A tervte'jesités egnagyobb akadályai az anyagellátás hibái. A rajzok és a gyártás hiányossága' eltávolításának nagy lendületet adott a gyárunkba kinevezett új fő ^ '-nök. Longauer e vtárs, aki gazdag tapa^zta'atai segítségével hamar fe'táitá a hibák gyökereit és azonnal hozzálátott eltávolításukhoz. Augusztusban és szeptemberben má' észrevehető volt rész'egünk munkájának javulása Bár a vá tozások lassan történtek, mégis érezhető volt hogy kezdenek kia'akulm a tervteljesítés e'ő'etéte'ei. A műszaki és szervezési hibák eltávolításán k'vü' hozzáláttunk a törne; szervezetek munkájának megjavításához is. Jínnek eredményei ner- is maradtak el Világosan mutatja ezt a következő hónapban elért 100 százalékos tervteljesítésünk. Nem pihentünk meg. hanem tovább folytattuk a harcot Sok volt a tenniva'ó, annak ellenére, hogy tervünket te'jesítettük Ez volt első sikerünk. Még megmaradtak az olyan hibák mint a lanyha munkaverseny. az igazo'atlan mu'asztások a bérpo'itika hiányosságai és egyéb szervezési hibákEZ EK ELTÁVOLÍTÁSA kitartó és odaadó munkát kívánt mindnyájunktól. Pártunk á'tal irányított munkánk eredménye azonban most sem maradt el és hamar megmutatkozott Egy hónap alatt elnyeltük az üzem vándorzász'aját. A Nagy Októberi Szocia'ista Forradalom köze'gő évfordulóját már if.bban felkészülve vártuk E készületeinkben különösen nagy gondot fordítottunk az úgyszintén köze'gő Csehsz'ovák-Szovjet Barátság Hónapja megnyitására is. Nemcsak a gyártás terén készü'tünk fel jól. most már a tömegszervezeteket is bekapcsoltuk a munkába Ez tette ehetővé egyes akcióink szées alapokon való lebonyolítását Különösen nagv gondot ford'tottunk a szocia ista munkaverseny megszervezésére Elértük hogy a rész'eg minden dolgozója megértette a szoc'a ista munka verseny jelentőségét és tevékenven bekapcsolódott a versenybe. Az ilyen nagy mértékben kifejlesz-tett szoria ista munka verseny te mészetesen megköveteli a munkaszervezés megjavítását is- Ezért mestereink ebben az időszakban kü'önösen nagy sú'yt fektettek a mesterek köte'ességeiről szóló párt-és kormányhatározat egmpsszebbm?nő betartására A mester fe'elős té|nyezővé válik a terme'ésben és fe'é'ős a rábízott munkaszakasz tervtel iesítéséért. ezért igyekszik munkaszakaszán megteremteni minden e'őfeltételt a terv teljesítéséhez. illetve túlte'jesítéséhez Ennek eredménye megmutatkozik a megiavu't kereseti 'ehetőségekben j M'nden dolgozó szívesen és odaadóan j dolgozik, mert munkája előre biztosítva van. A mesterek műhelyeikben irányítják a bérpolitikát és fe'e'ősek a dolgozók érdemszerinti juta'mazásáért. A jó' • megszervezett munka eredményeként npmesak a kereseti 'ehetőségek és a bérek eme'kednek. hanem fokozódik a munkatermelékenység is. • Ha eredményeinket kiértéke'jük. rá kell mutatnunk még egy je'en^ős tényezőre, ame'v nagyon befo'yásolja elért eredményeinket — a szovjet tapasztaltok átvételére és érvényesítésére. A szovjet gépek és a szovjet munkamódszerek átadása kézze'fopható bizonyítékai a szovjet emberek odaadó segítségének. Ml EZÉRT A SEGÍTSÉGÉRT há'ásak vagyunk A szovjet nép iránti hálánkat és szeretetünket munkával akarjuk bebizonyítani. Különösen I most, a Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapja alkalmával igyekszünk még jobban e'mé yíteni kapcso'atainkat. még szorosabbra fűzn' barátságunkat a nagy szovjet néppel és így valóra váltani Gottwald elvtárs örökét: „Űrök időkre a Szovjetunióvá' és soha máskép!" Nemcsics József. A köztársasági elnöki iroda közleménye A köztársasági elnökj iroda a lakosság köréből érkezett számos kérdésre válaszolva közli, hogy a köztársasági elnök erős meghűlés következtében hosszabb ideig ágybanfekvő beteg volt. úgyhogy nem vehetett részt a közéleti munkában. Zápotocký elvtárs egészség ügyi állapota ma már nagyon jó, azonban rövidebb időre még orvosi kezelésben marad. A CsSzBSz K. I. Szkrab'm akadémikushoz x j intézett távirata s-A Csehszlovák Szovjet Baráti Szövetség elnöksége 75 ik születés napján a Lenin-érdemrenddel való kitüntetése alkalmából szívélyes jó kívánságait fejezi ki önnek. Az ön idei csehszlovákiai látogatása a Csehszlovák Szovjet Barátság Hó napjában beb'zonyította, hogy ön hatalmas tapasztalataival, kifogyhatatlan energiával és fiatalos szivével a haladásért és a békéért küzdő tüdősök soraiban élenjárva még sokat tehet. Zdenék Romanovič Nejedlý, a Csehszlovák Szovjet Baráti Szövetség elnöke, Oleg Homola, . központi titkár.« Napokban a bratislavai főiskolások örömmel üdvözölték körükben Anton Nedvédet, a Megbízottak Testületének alelnökét és Ernest Sýkora iskola iigyi megbízottat, akik részt vettek a bratislavai új főiskoiai internátus átadásán. Képünkön Ernest Sýkora iskolaügyi megbízott, a Technikai Főiskola lektorával, Ernest Sišoják mérnök-tanárral megtekintették a főiskolások lakásait. Sýkora iskolaügyi mégbízott szívélyesen elbeszélgetett a főiskoilai internátus első lakóival Kudliöka Emillel és Stupec Ferenccel. A szövetkezeti demokráciáról Az EFSz-ek megszilárdításáért indított harcban döntő jelentőség gel bír, hogy szövetkezeteinkben a legteljesebb mértékben érvényesül jön a szövetkezeti demokrácia A jő és eredményes szövetkezeti gaz dálkodás el sem képzelhető anélkül, hogy tudása és akarata minden erejével tevékenyen részt ne vegyen benne a szövetkezet minden egyes tagja. A nagyüzemi gazdálkodás adta lehetőségeket, a gépesítés előnye^ csak abban az esetben tudja a szövetkezet kihasználni, ha min den egyes tag odaadóan küzd a közös ügyért, a közösség erdekei ért úgy, vagy még jobban, mint egyéni érdekeiért, ha latbaveti min den tudását, felhasználja és közrebocsátja tapasztalatait és ha szá mára biztosítva is van annak le hetősége, hogy tudását, munkáját tapasztalatait és észrevételeit a szövetkezeti életben, a szövetkeze ti munkában érvényesíthesse. A szövetkezet nem egy emberé, a szövetkezet a tagoké. Ebből pedig az következik, hogy a szövet kezet vagyonának óvása és gyara pitása, a szövetkezet érdekeinek sziinte'en szem előtt tartása min den "tag legfőbb kötelessége és egyben legsajátabb üeye. De hogyan válhatna a szövetkezet Ugye és ér deke a tagok legsajátabb ügyévé és érdekévé ha a tagokat nem ne vélik arra hogy a szövetkezet gaz dái.nak a szövetkezeti vagyon tulajdonosainak érezzék magukat? Annak felismerésére hogy a szövetkezet a tagoké és hogy a szövet kezet érdekei egyet jelentenek a tagok érdeke'vel. a szövetkezeti de mokrácia elveinek a betartásával éa* érvényesítésével vezetjük rá a tagokat azzal hogy érvényre juttat juk a szövetkezetben a döntő szó a tagságé. Arról van szó és ez a szövetkezeti demokrác'a lényegé, hogy a tagokra nemcsak kötelesség és munka hárul, hanem jogok is megilletik őket, jog elsősorban ah hoz, hogy a szövetkezet sorsa fe lől — tehát saját sorsuk felett maguk döntsenek. A tervek megvitatása a tagsággal. A szövetkezet egész évi gazdái kodását, munkáját és mindennemű ténykedését az évi termelési és munkaterv, a költségvetés határoz za meg. Az évi tervben kitűzött és meghatározott feladatok teljesítése a tagok munkájától függ. A tervben és a költségvetésben sze replő számok jelzik és határozzák meg a tagok legsajátabb egyéni életét ugyanígy boldogulásukat is Ezen számadatok és valóraváltá suk igazolja, mennyire elválasztat hatatlanok a tagok egyéni érdekei a közösség érdekeitől. Márpedig, ha a tagok egyéni sorsa, egyéni boldogulása .ennyire összefügg a szö vetkezet érdekeivel, az évi tervben lefektetett célkitűzéseivel akkor mindebből az következhetik, hogy a tagoknak nemcsak á terv valóra váltásából kell kivenni a részüket, hanem összeállításából a célkitű zések, a feladatok meghatározá sából is. Elengedhetetlen tehát hogy a szövetkezet évi munkaterve, költségvetése a tagság tevékeny -észvételével készüljön el és a ta gok javaslatain, észrevételein, megiegvzéseln épüljön fel , Hogy mit jelent a tagság rész vétele a terv összeállításában, annak szemléltetésére vegyük például a vetési terv kidolgozását Szövet kezeteink legtöbbjében eddig a ve tési terv úgy készült el. hogy a he lyi nemzeti bizottsáe megállapítása alapján a szövetkezet vezetősége meghatározta miből mennyit és hol melyik di.Uőbe vetnek, hogy az állami tervnek eleget tegyenek Az így elkészült vetési tervet aztán, ha januárfban vagy február ban, az évi közgyűlések alkalmá val a taggyűlés elé terjesztették is, már mint befejezett tény ke rült a tagság elé, amin változtatni nem lehetett.' Az ősziek már a főidben vannak, s a tagság jobb híján csak rábólinthatott — úgy van, jó lesz. A tagság nem tehet te meg észrevételeit és azt sem érthette meg, hogy miért és hogyan történt ez így és éppen ezért nem is érezte a maga ügyének až így elkészült és »jóváhagyótt« terv fel adatainak a teljesítését. így for dúlhatott elő nem egy szövetkezetben, hogy az egyes vetemények nem a nekik legjobban megfelelő földbe kerültek és ennélfogva gyenge / termést adtak. Hiszen a szövetkezet néhány emberből álló vezetősége ha bármilyen nagy ha tárismerettel is rendelkezett, még sem ismerhette minden egyes dülő tulajdonságait, azt, hogy ebben, vagy abban a földben mi tererp meg a legjobban. Merőben más a helyzet, ha a szövetkezet vezetősége a vetési ter vet megtárgyalja a tagsággal. Mert mi a helyzet ? A tagok a szövetkezetben is azokon a földeken gaz dálkodnak. amelyeken azelőtt egyé nileg gazdálkodtak, ismerik tehát földjük minden tulajdonságait tud ják, melyik dűlőben terem meg jobban a kukorica, melyikben az árpa és melyik ad cukorrépából jő termést. így hát, ha a szövetkezetben arról van szó hogy mit ho va, melyik földbe vessenek, a ta gok nagyon hasznos észrevételek kel segíthetnek. De ezenkívül is, a vetési terv i megvitatása az az alkalom, mikor az államhatalom helyi szervei, a helyi nemzeti bizottságok megvitat hatják a szövetkezetek tagságával 'hogy az állami terv teljesítése ér dekében melyik veteményből miért kell ennvit vagy annyit vetni. A szövetkező' tagsá'"'"•ak tudnia kell hogy pl. miért kell több cukorré pát vagy több takarmányt vetni, mint az elmúlt évben, mert hiszen, ha nem világos előtte, hogy mit miért csinál, akkor annak az ügynek a sorsát nem is viseli a szívén. Kez deményezést, a közösség érdekeinek az óvását, odaadó és jó munkát csak akkor várhatunk a szövetke zeti tagoktól, ha azok látják ma guk előtt a célt. amelyet el kell érniök és ha ennek a célnak a meg határozása maguktól a tagoktól ered A szövetkezet vezetősége — a tagság megbízottja. Az előbb azt írtuk: a szövetke zet a tagok tulajdona. Ez így is van. De ha azt mondjuk, hogy a szövetkezet a tagok tulajdona, akkor ebből világosan az következik, hogy a szövetkezet vezetősége — amelyet a tagság választ — a szö vetkezet tagságának a megbízott ja. Nem mindegyik szövetkezet ve zetőségének a magatartása, a tagsággal való viszonya bizonyítja azonban azt hogy a vezetőség a tagság megbízottja. Még mindig akadnak olyan szövetkezeti elnö kök, akik diktatórikusán, mint egy kor botoslspánok a csel édekkel, bánnak a tagokkal. Ilyen ember Kiss Béla is, a nagybalogj EFSz elnöke, aki lóháton nyargalv

a a határban meg-megál] egy dülő vé gén, s onnan kurjongat a földeken dolgozó szövetkezeti tagokra. Vaj jon mit éreznek a szövetkezet tag jai, ha elnökük így viselkedik? Vájjon úgy érzlk-e, hogy ők a szö vetkezet gazdái s ott minden az ő érdekükért van és az történik, amit ők akarnak, vagypedig azt hiszik, hogy cse'édek a salítjukban? Akadnak aztán olyan elnökök ls akik semmibe sem veszik a tagoik észrevételeit. Ilyen volt Urbancsek Ernő, a bodrogszerdahelyi szövet kezet volt elnöke, aki mindentudó diktatórikus magatartásában odáig TIENT. hogv ha a tagokn-k VPISTTV Äp>.fevé

tPli1k javfpMu'k volt a szövetkezeti munkával kapcsolat ban, akkor kijelentette: »ne be széljetek, itt én parancsolok és az történik, amit én akarok«. Elnöksége alatt megtörtént, hogy az állatgondozó minden ellenvetése és tiltakozása ellenére a fiatal borjakat a szabad ég alá hajtotta ki a hideg novemberi esőbe, A bodi-ogszerdahelyi szövetkezet tagsága azonban, megelégelte Urbancsek diktatórikus parancsolga tását és leváltotta tisztségéről. Fontos, hogy a szövetkezeti el nőknek a tagság előtt tekintélye legyen hogy rendelkezéseit a tagság tiszte'etben tartsa és teljesítse. Ezt azonban semmiesetre sem szabad diktatórikus parancsolgatással elérnie. Az elnök akkor tesz tekintélyre szert és akkor tud szi lárd munkafegyelmet teremeteni a tagok között, ha meghallgatja a tagok véleményét és megtanácskozza velük egyes intézkedéseit. En nek következményeként intézkedései helyesek is lesznek. Az elnök csak akkor félthet ki hasznos és eredményes munkát és csak ak kor élvezheti a tagok bizalmát, ha a tagságra támaszkodik. Az elnök erejének a tagságban kell gyöke reznie. Répi és fii tatmk. — földnélküliek és középparasztok Nem egy szövetkezetben a szövetkezeti demokrácia durva megsértésére vezet, hogy osztályozzak a tagokat. Nem úgy osztályozzák, hogy jó] dolgozó tagok és munka kerülők — ez nagyon is helyes volna — hanem ktVönbséget tesznek régi és új tagok között, különbséget tesznek föld nélkül és a földdel belépett tagok között, i Teszik ezt mégpedig úgy, hogy a rég' ta goknak — függetlenül attól hogy hogyan dolgoznak — bővebben mérik a jogokat mint az fii t.svgoknak ugyancsak függeflenfl

1 n t tói, hogv <i^ek hogyan dnlgoz

r"*ií A szövetkezet vezetőségibb csak "égi tagok kerülhetnek, minden kér.