Uj Szó, 1953. december (6. évfolyam, 290-315.szám)

1953-12-09 / 297. szám, szerda

ŕ 1953 . december 9. us sm A moszkvai „Pravda" az ôfhatalm* fanácskozásról I. Plisevszkij a moszkvai »Prav da« hétföd számában az öthatalmi tanácskozás összehívásának kérdé sével foglalkozik. A négyhatalom tanácskozása — írja bevezetőül Plisevszkij — vi tarthatatlanul nagyjelentőségű. E tanácskozás lehetővé teilné Európa biztonsága és a német probléma megfelelő megoldása elsőrendű je lentöségü kérdésének megtárgyalá sát. De bármilyen fontos és fe lelősségteljes is ez a tanácskozás, egyáltalán nem helyettesítheti az öthatalom tanácskozását. Csakis a béke és a nemzetközi biztonság fenntartásának fő felelősségét vi­selő valamennyi nagyhatalom rész­vételével biztositható napjaink fő kérdésének, a nemzetközi feszült ség enyhítése kérdésének megoldá sa. Sok ország széles társadalmi kö rei számolnak azzal, hogy nap­jainkban, különösen a koreai fegy verszünet megkötése nyomán, ked vező helyzet alakult ki a nemzet közi feszültség enyhítése szempont­jából nagyjelentőségű, .egész sor kérdés rendezésére. Sok nemzetkö zi jelentőségű probléma követel ha ladéktalan gyakorlati megoldást, megegyezéses és megállapodásos alapon. Kinek kell biztosítania és ki Biz tosítja az ilyen -megállapodások megkötését ? Erre a kérdésre egyenes választ ad az ENSz alapokmánya, amely a béke és a nemzetközi biztonság fenntartásáért az öt nagyhatalom­ra rój# a fő' felelősséget. Minden olyan próbálkozás te hát. amely ki akarja z4mi a Ki nai Népköztársaságot, elkerülhetet leniil lehetetlenné tenné a döntő fontossági'] kérdések megoldását, és nem a feszültség enyhítésére, ha­nenf további kiéleződésre vezet ne. Az öt hatalomnak együttesen Jtell megvizsgálnia és megoldania azokat a kérdésekeit, amelyektől a nemzetközi feszültség enyhítése függ. Senki — még az Egyesült Álla mok sem — gondolja komolyan, hogy az ENSz ben helyet foglaló Kuomintang-madárijesztő Kína tör vényes képviselője lenne — írja Plisevszkij. Bármilyen érveket sorakoztatnak is fel az amerikai diplomaták és propagandafönökök. bármiképp rá galmazzák is Kínát, mindenki lát­ja. hogy az Egyesült Államok meg sértette a Kínai Népköztársaság nemzeti jogait és akadályozza azt, hogy a Kínai Népköztársaság tel. jes joggaj részt vegyen a megérett nemzetközi problémák rendezésé ben, pusztán azért, mert az Egye­sült Államok kormányköreinek nem tetszik az a társadalmi és politi kai rend, amelyet a kínai nép te remtett. Sok ország társadalmi és keres kedelmi körei élesen elitélik azt, hogy az Egyesült Államok konokul ellenzi a Kínai Népköztársaság részvételét a külügyminiszterek ta­nácskozásán. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy ez a kérdés épp úgy, mtnt a Kínai Népköztársaság hoz fűződő kapcsolatok rendezésé nek vele szorosan összefüggő pro­blémája, — elsőrendű helyet foglal el a világpolitikában Egyre széle sebb körök számolnak azzal, hogy csakis a Kínai Népköztársaság részvételével biztosítható a nemzet közi feszültség enyhítése. Ezért veti majd fel a négy kül­ügyminiszter küszöbön^ álló tanács kozásán a szovjet kormány azt a kérdést, hogy az öt külügyminisz ter tanácskozását a legközelebbi jövőben össze kell hivni. Ezt követeli mindenki akinek őszintén érdeke a nemzetközi hely­zet rendezése Ezt követeli a világ közvéleménye. Ezt követelik az egyetemes biztonság érdekei. Mozgalom Franciaországban a szovjet-francia barátság elmélyítéséért Egész Franciaországban eredménye r sen folyik a Francia-Szovjet Társaság •kezdeményezé-ére megindult mozga­lom, amely Franciaországnak a Szov­jetunióhoz való közeledését tűzte cé­lul maga elé. A „l'Humanité" közlése szerint Franciaországban már mintegy hatszáz gyűlést tartottak a Szovjetunió poli­tikai, gazdasági és kulturális eredmé­nyeinek megismertetésére. A Francia­Szovjet Társaság december 10-ig, a francia szovjet szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának ki'encedik évfordulójáig több mirtt száz gyűlést rendez különböző váro­sokban az évfordulóval kapcsolatban A Francia-Szovjet Társaság vezető­sége sok tekintélyes francia politikust kért fel, vegyenek részt ebben a moz­galomban Edouard Herriot, a francia nemzetgyűlés elnöke a felkérésre vá­laszolva kijelentette: „E javaslat első olvasásakor sem­mi olyat nem találtam benne, ami ellentétben állana azokkal az eszmék­kel, amelyeket mindig védelrtíeztem." Michel Maurice Bokanowski nemzet­gyűlési képviselő (URAS) kijelentette, hogy híve az országok közöfti széles diplomáciai, kulturális és kereskedel­mi kapcsolatoknak, „Semmi okunk sincs arra, hogy a Szovjetunióval szemben kivételt tegyünk — mondta. — Azt kívánom, hogy a politikai kér­dések mellett, a két prszág közötti, már fennálló kapcsolatok megjavítása legyen a sok nemzedék számára biz­tosított béke záloga". Egység-akció az olaszországi sztrájkoknál Az Olasz Általános Szakszervezeti Szövetség felhívta Olaszország ipari munkásait, hogy bérköveteléseik ki­harcolására kedden, december 15-én lépjenek huszonnégyórás figyelmez­tető sztrájkba. A felhívás sztrájkra szólítja fel az olasz vasutasokat is. tiltakozásul a kormány terve ' ellen, amely meg akarja tiltani a közalkalmazottak sztrájkmozgalmát. Az általános Szakszervezeti szö­vetség felhívásához most az általános hangulat nyomására a jobboldali szo­ciáldemokrata szakszervezeti szövetség is csatlakozott. Az »Avanti« a Guatemala elleni amerikai fegyveres összeesküvésről Az „Avanti" washingtoni tudósí­tást közöl arról, hogy bizonyos kül­földi diplomáciai körökben ismere­tessé vált, hogy az amerikai külügy, minisztérium terveket készített egy guatemalai amerikai fegyveres betö­résre. Megbízható forrásokból származó értesülés szerint — írja az „Avanti" — a Guatemala elleni támadás két irányból indulna meg. Délről és ke­letről. A támadás kiinduló bázisai pedig Nicaragua, Honduras és a Dominicai Köztársaság lennének. Ez országok területén már folyik az úgynevezett „felszabadító alakula­tok" összeállítása, amelyek főleg emigránsokból, kalandorokból, min­denféle jöttmentekből és provokáto­rokból állnak. Jól értesült washingtoni körökben rámutatnak arra, hogy a Guatemala elleni összeesküvésben a fő szerepet az „United Fruit Company" játsz­sza, ennek a részvénytársaságnak kezében volt a guatemalai banánke­reskedelemnek, Guatemala egyik fő jövedelmi forrásának monopóliuma. Arbenz demokratikus kormányának tevékenysége következtében ez a részvénytársaság most elvesztette monopóliumát. A diplomaták és kapitalisták Guatemala ellen irányuló egyöntetű fellépése érthetővé válik, ha figye­lembe vesszük, hogy az amerikai külügyminisztérium tekintélyes hi­vatalnokainak egész sora az „Uni­ted Fruit Company" részvényese. Elegendő elmondani, hogy Cabot, az i amerikai külügyminisztérium latin­| amerikai ügyekkel megbízott állam­titkára és helyettese jelentős érde­keltségekkel rendelkeznek e cégnél. Sprulle Braden volt külügyminisz­tériumi államtltkárhelyettest szin­tén szoros kapcsolatok fűzik ai „United Fruit Company"-hoz. , A Kuomintangista bandák tovább garázdálkodnak Burmában A kuomintangista bandák tovább folytatják agresszív hadműveleteiket Burmában Mint a Reuter-hírügynökség ran­guni tudósítója jelenti, december 4-én a burmai hadügyminisztérium jelen­tést tett közzé, hogy az utóbbi két hét alatt a kuomintangista csapatok két ízben hajtottak végre támadást polgári gépkocsik ellen. A támadások­nak áldjpzotai is vannak. A hadügyminiszter jelentése a to­vábbiakban rámutat, hogy a kuomin­tangisták megszegték a tüzszüneti egyezményt. Az Irán és Anglia közötti diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról December 5-én Irán helyreállítot­ta diplomácia kapcsolatait Angliá­val. Mint ismeretes, az Irán és Anglia közötti diplomácia kapcsolatokat Moszadik kormánya 1952. októberé­ben megszakította azért, mert az angol kormány ellenakciót fejtett ki á/z iráni olajipar államosításával szemben és a volt „Angol-Iráni Olajtársaság" működésének vissza­állítására törekedett. Az angol kormány egyes hivatalos képviselői — mint az angol kor­mányhoz intézett iráni Jegyzék an­nakidején rámutatott — „cselszövé. sekkel és Irán ügyeibe való meg nem engedett beavatkozással ne­hézségeket okoztak az ország rend­jének és biztonságának megbontása céljából". - Mint a „Reuter"-iroda teheráni Tudósításából kiderül, Kassani, ne­ves iráni vallási vezető, december 5-én felhívta az iráni népet, hogy öltsön gyászt az Anglia és Irán kö­zött diplomáciai kapcsolatok helyre­állítása miatt. Kasani arr a is rámutatott, hogy az iráni-angol diplomácia kapcso­latok helyreállítása az amerikai kormány részéről gyakorolt nyomás következményé. Pártunk szava az írókhoz A tőkés rend elszigetelte az embert az embertől és ennek következménye­ként e'szigetel te az írót is a dolgozó néptől, az olvasótól. A legtöbb, írót a polgári világ irodalompolitikája arra ítélte, hogy olvasója eleven vissz­hangja és figyelmeztető tanácsa nélkül alkosson. Ezért járt oly gyakran té­ves úton. ezért írt a magánéletbe me­nekülve apró-cseprő dolgokról, ezért nem ismerte fel és nem tanulta meg, hogy hőseit emberi kapcsolatainak tel­jesen gazdagságával kellene ábrázol­nia. \ Mint sok írótársamnak, nekem is csak a felszabadulás mutatta meg a helyes utat, előttem is csajj épülő szocialista társadalmunk tette vilá­gossá, hogy az embert — regényem, darabjaim és minden más írásom hősét — életének központi kérdései­ből, munkájából és hivatásából ta­nuljam megérteni és úgy ábrázolni, hogy közben ne feledkezzem meg érzelmi vi'ágáról, tehát egyéni világát a hivatással magánéletét a közélettel kapcsolva ábrázoljam. Ma az író alkotását — és ezt a magaméról is vallhatom — az olva­sóknak oly nagyfokú érdeklődése fo­gadja. amely elképzelhetetlen völt a mult rendszerben. Termékenyítő és ösztönző ez az érdek'ödés. Az írót hittel és szenvedéllyel tölti el, arrie'y egyre sarkalja, hogy az életet a maga teljességében, gazdagságában és mély­ségében megismerje és megpróbálja ezzel a gazdagságával és ellentmon­dásaival is ábrázolni. Ismerd meg népedet, ismerd meg életét és törek­véseit, adj számot ró'uk és fejezd ki vágyait és á'maiti Ez a megismerés azonban elképzelhetetlen szenvedé­lyes szeretet nélkül minden iránt, ami a dolgozó nép elméjét és szívét eltölti. Ám az írót a legőszintébb szenvedélyessége is elragadná, zsák­utcába juttatná, ha a marxizmus-le­ninizmus elmélete nem támogatná és nem mutatná meg neki világosan a helyes utat — azt, hogy a leggaz­dagabb élmény és tapaszta'atanyagból sem születik szocialista alkotás a megfigyelések és tapasztalatok elmé­leti elltenőrzése és tisztázása nélkül. Amióta ezt felismertem elmond­hatom, hogy lényegesen megváltozott írásomnak jellege, tisztán 'átom az írás célját, egész életem értelmét. És azóta éberen figyelem azokat az ün­nepi pülanatokat, amikor a Szovjet­unió Kcjmmunísta Pártja és a mi pártunk szól figyelmeztetően és egy­ben bátorítóan hozzánk írókhoz, al­kotó emberekhez. Igy éreztem ünne­pinek. amikor felejthetetlen Gottwald elvtársunk .szólott esztendőkkel ezelőtt hozzánk, igen pontosan és világosan meghatározva azokat a követelmé­nyekéi, amelyeket a párt állít hazánk írói elé. ösztönzően és termékenyí­töen hatott rám ez az államférfiúi figyelmeztetés, akár Malenkov elv­társnak a Szővjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusán egy évvel ezelőtt mondott szavai. Megtanulhat­tam e két útmutatásból hogy az írás kötelessége művészi eszközökkel megmutatni az újtípusú smbert, em­beri kapcsolatainak teljes gazdagsá­gával. — aljogy erről már TCfarx be­szélt — hogy ne féljek a konfliktusok bátor felmutatásától, az életben rej'ó ellentmondások igaz ábrázolásától Mert mindez- a helyes útja ánnak. hogy hőseinket teljes nagyszerűség gükben megmutassuk és így elérjük célunkat: segíteni megteremteni a szocialista embert akin tűnőben min­den folt és hiba. amit a kapitalista mult rakott rá Tanulom e sztálini szellemben mondott szavakbó 1 az író legkorsze­rűbb. legmaibb kötelességét a szatíra tüzével segíteni kiirtani társada'munk rákfenéit, a gúny nyilával leleplezni é'etünk ellenszenves és kártékony e'emeit. kipellengérezni a szájtátiakat gyötrő nyűgeit országépítésünknek­Tanulom a növekvő és egyre jobban terjedő szépet figyelni és megírni, az elmúló és tűnő korhadtat bírálni és irtani. És tanulom, hogy a legéleseb­ben kell szembeszállni minden de­magóg kísérlettel, amely megpróbálja szenabeállítani a népet rendünkkel, a pal^sztot a munkással, magyart a szlovákkal, szlovákot a magyarral. Nagy és megtisztelő feladatokat ál­lit elénk a párt és bizalma köteles­ségünkké teszi, hogy ne kerüljön ki tollúnk alól kontár és szürke mun­ka, hogy éppen ellenkezőleg: bátor és szép írások beszéljenek épülő szo­cialista társadalmunk éjetéről és gyö­nyörű távlatairól. Ma újabb segítséget kaptam a párt­tól és velem együtt egész írótársadal­munk, Antonín Novotný elvtárs be­számolójával, amelyet pártunk köz­ponti bizottságának december első napjaiban tartott teljes ülésén mon­dott. Ennek a beszámolónak egy lé­nyeges fejezete a tudomány és a művészet jelentőségéről szól.. Nem első ízben történik, hogy pártunk kritikai hangony fordul az írók és művészek felé, nem először fordul elő, hogy a tudomány és a művészet jelentőségét elemzi és kiemeli lé­nyegbevágó, emberformáló fontosságát új társadalmunk kialakításában. De úgy vélem, első ízben történik, hogy pártunk ily mélyreható és kimerítő elemzést ad a helyzetről és ugyan­akkor a tudományos és művészeti éle­tünknek tisztázásra váró leglényege­sebb kérdéseit érintve kimentő út­baigazítást is ad -mindenhez. Valóban oly kimerítő ez a kritikai hangú és útmutató elemzés, hogy csak azokat a pontjait emelem ki. amelyek számomra, az író számára jelölik ki a feladatokat és mutatják meg a jövő perspektíváit. „Az új szocialista ember nevelé­sének. az emberek tudatában fenn­maradt kapitalista csökevények ellen vívott harcnak fontos fegyvereva ha­ladó realista művészet. Mint a va­lóság művészi vissza tükrözése, hatal­mas, óriási hatással van a társadalom életére, kialakítja az emberek érzel­meit, akaratát és erkölcsi elveit." Azt hiszem, hogy ebből kell kiin­dulnunk, ez a vezérlő fonál, amelyet kezünkbe kaptunk. Művészi alkotá­sainknak híven kell tükrözniük éle­tünk új tényeit és meggyőző erőyel, mindig az igazat írva kell számot ad­nunk azokról a változásokról, amelyek életünkben végbemennek. Arról van itt szó. hogy müveink hitelesen tük­rözzék azt a hatalmas átalakulást, amely életünkben végbemegy, s amely­ben 1 az ember véleményei és érzésai is más. mélyebb és újabS tartalmat kapnak. Azáltal, hogy az ember tudatosan fárad a társadalom átalakításán, le­hetővé válik, hogy az egyes ember is tudatosan átalakuljon. Pártunk ezúttal újból kritikailag figyelmeztet, ha ennek a feladatnak eleget aka­runk tenni, ha erről az átalakulásról helyesen és hitelesen számot akarunk adni, küzdenünk kell a sematizmus, a felületesség, a szürkeség minden megnyilvánulása ellen, amely hibák és fogyatékosságok még gyakoriak műveinkben. Mindabból, amit Novotný elvtárs beszámolójában az egyes szövetségek címére mondott, számomra a legta­nulságosabb az az intelem, hogy a szövetségeknek sokkal több gondot kell" fordítaniok az egyes művészek eszmei és művészi fejlődésére és biztosítaniok kell számukra annak lehetőségét, hogy gyakrabban kerii'­jenek kapcsolatba dolgozó tömegeink életével.' Eddig minden alkalmat megragad­tam, amit ebben a tekintetben a mi szövetségünk, az írószövetség nyúj­tott. de úgy érzem, hogy ezek a máip megteremtett kapcsolatok nem elég mélyek, legtöbbször csak ünne­pélyes alkalmakra, előadásokra, vi­taesték bevezetésére vagy kiértékelé­sére szorítkoztak. . Sok mulasztásunkat kell majd pó­tolnunk a jövőben, ha alaposan meg akarjuk ismerni dolgozóink é'etét. Fontos követelmény ez, mert az élet­től elzárkózni azzal jár, mint nem látni az orvoslásra váró hibákat, nem látni az égő problémák sokaságát. A dolgozó néppel való kapcsolat hiánya elveszi az írás izzó igazságát, reális hangját. Ugyanekkor alaposan ismer­nünk kell a társadalmi fejlődés tör­vényeit is, mert a fejlődés törvé­nyeinek semmibevevése arra vezet, hogy az írás nem adja meg az új ember születésének, fejlődésének, át- * alakulásának drámaian érdekes és lebilincselő folyamatát, hanem nyu­galmi állapotot, statikát csinál az élet dinamikájából, fejlődésének meneté­ből. Mindebből természetesen az adó­dik, hogy még jobban fejlesztenünk kell művészi, mesteri tudásunkat, ta­nulnunk kell az irodalom legkiválóbb mestereitől, elsősorban a Szovjetunió élenjáró íróitól, s alkotó módon kell felhasználnunk nagy mestereinek ta­pasztalatait. Lenin tanítását követve mindazt, ami -értékes volt az emfceri gondolkodásnak több mint kétezer éves fejlődésében, magunkévá kell tennünk és el kell sajátítanunk nem­zeti művészetünk fennkölt hagyomá­nyait. Végül további munkámra különösen fontosnak tartom pártunk figyelmez­tetését, hogy y gazdagítsuk drámaíró-' dalmunkat a mai életből vett témák­kal. Ez a figyelmeztetés a legjobb időben jött, hogy még jobban sar­kaljon és ösztönözzön készülő szati­rikus játékom, a „Pünkösdi királyság" megírásánál. Sarkal- és ösztönöz arra, hogy ezzel pártunk útmutatása, szel­lemében én is hozzájáruljak szerény teheífcégemmej dolgozó népünk ne­velésének nagy és nemes feladatához. EGRí VIKTOR, államdíjas. /

Next

/
Thumbnails
Contents