Uj Szó, 1953. december (6. évfolyam, 290-315.szám)

1953-12-06 / 295. szám, vasárnap

6 III SZO 1953. december 6.. A párt ideológiai, tömegpolitikai és szervezési munkájának néhány (Folytatás a 5. oldalról.) tositására. Ez helytelen. A párták, tíva maga nem szerv, hanem csak a pártszerv segédeszközé és fontos, hogy a pártszerv vezetésével olyan méretben dolgozzon, amely a kitűzött feladat teljesítéséhez szükséges. Ipari szakászon a feladat biztosítá. sára ezért nem szükséges összehívni az egész pártaktívát, hanem csak egy részét, ebben az esetben tehát az ipari szakaszon dolgozó elvtársakat. Hasonlóképpen kell el. járni a mezőgazdaság, kereskedelem és egyéb ágak kérdéseinek biztosítá. sában, esetleg megoldásában. Midőn a pártbizottság országos jelentőségű, nagyszabású feladat előtt áll, mint például a Központi Bizottság határozatának megismer, tetése az egész párttal, vagy pedig a pénzreform biztosítása, a pártoktatás évének megtárgyalása:. ekkor természetesen az egész aktívát egy. szerre összehívjuk. Ezen a gyűlésen megtárgyalt kérdések minden pártszerv és szervezet számára közösek és ily módon lehetővé válik a széles tapasztalatcsere. Gondosan elő kell készíteni a pártaktíva gyűléseit, hogy az aktíva. helyesen biztosítsa a feladató, kat, amelyeknek teljesítéséért a pártbizottság küzd. Számos párt. szervünk azonban elhanyagolja ezt. Fontos úgy meghatározni az akti. va gyűlésének programmját, hogy az aktívákon azokat a kérdéseket tárgyalják meg, amelyek az adott időben a párt tevékenységének szempontjából a legnagyobb jelentőségűek, és hogy az aktíva tagjai előre tudják, milyen kérdésről fog. nak tárgyalni a gyűlésen. Az eddigi gyakorlat azonban ellentmond ennek az alapelvnek A pártaktíva tagjait anélkül hívják össze, hogy előzetesen megismertetnék őket a gyűlés programmjávai és ezért egyáltalában nem készülhetnek a kérdés megtár. gyalására, ami kétségtelenül érezteti hatását a pártaktíva gyűlésé, nek lefolyásán és eredményén. A je. lenlegi gyakorlatban a pártáktívát állandóan csak általános oktatások, ra, „feladatok kitűzésére" hívják össze, a fontos kérdések elvesznek a kevésbbé fontosak között, az aktívát nem irányítják arra, ami a fő, döntö fontosságú, nem tesznek kon. krét intézkedéseket arra, hogyan biztosítsák a párt és a kormány feladatait a döntő szakaszokon — a munkahelyeken, gyárakban és falvakon, hivatalokban és máshol. A pártaktíva gyűlései akkor jár. nak pozitív eredményekkel, ha nemcsak azért fogják őket összehívni, hogy formálisan és ünnepélyesen jó. váhagyják egyik vagy másik intéz, kedést. A pártaktíva tagjainak érezniök kell és meg kell gyöződniök arról, hogy a 'gyűlést nemcsak for. maképpen, hanem a munka megjavítása érdipkében hívták össze Ezzel fokozzuk felelősségünket a feladatok teljesítéséért a pártszerv és az egész párt előtt. El kell érni azt, hogy az aktíva gyűlésének végén a pártszerv javas latára az aktíva összes tagjaira nézve kötelező intézkedést hozzanak, amely biztosítja a pártszerv jy.tározatainak teljesítését. A pártaktívával végzett munka sokoldalú és a különböző feltételek között és különböző kérdések megoldásában különféle formákat igényel. A pártaktíva gyűlését például a kérdésnek a pártszervben való megtárgyalása előtt is összehívhatják azzal a céllal, hogy a pártbizottság az aktívával együtt megtárgyalja az előkészületben lévő intézkedés^, merítsen az aktíva tapasztalataiból, stb. A kérdések előkészítése és a határozatok kidolgozása rendkívül fontos jelentőségű — ez azonban csupán a dolog kezdete. A fő dolog, amelyet a határozathozatal után meg kell tenni a hozott határozat szervezési biztosítása és végrehajtá. sának ellenőrzése. Ez a kérdés pár tunk szervezési munkájának jelenie gi állapotára való tekintettel különösen fontos. E feladat teljesítésében felbecsülhetetlen a pártaktíva szerepe. , Tények igazolják, hogy a következetes ellenőrzés elve munkánkban nem vált szabállyá. Ellenkezőleg a határozatoknak az alacsonyabb j>ártszervekhez való áttételével a teljesítésükről való gondoskodás gyakran végetér és ellenőrzésüket csak alkalomszerűen végzik a pártmunkások, midőn meglátogatják az alacsonyabb pártszerveket és szervezeteket. Az ellenőrzésnek ez a módszere nemcsak nem biztosítja az objektív áttekintést a határozatok teljesítésénél, hanem egészen kizárja a megvalósításukra nyújtandó hatékony segítséget. Ezért egyedül az helyes, ha a pártaktíva gyűlésén az ügy tüzetes letárgyalása után meghatározzák, az aktíva egyes tagjainak felelősségét nemcsak a határozatok átadásáért, hanem teljesítéséért is a pártmunka bizonyos szakaszán, valamely pártszervezetben, stb. A munkának ilyen megszervezése és a széleskörű aktíva segítségével végrehajtott ellenőrzése nemcsak biztosítja a feladatok gyors és következetes megismertetését a pártszervezetekkel és kezdettől fogva nyújtott hatékony segítséget a feladatok végrehajtásában, hanem mindenek előtt általános áttekintést ad a feladatok teljesítéséről és lehetővé teszii a pártszervnek, hogy operatív módon beavatkozzzon ott, ahol az adott pillanatban leginkább szükséges. A pártaktíva bekapcsolódása a munkába, ismeretei és tapasztalatai jelentősen fokozzák a pártbizottságok lehetőségét új kádereknek a párt- és állami munka különböző szakaszaira való kiemelésében Az aktíva ilymódon új káderek forrásává válik és lehetővé- teszi a pártbizottságoknak, hogy a vezető helyekre a legalkalmasabb, jól bevált és a feladatok teljesítésében helyüket valóban megálló elvtársakat állítsanak. Természetesen semmiesetre sem szabad ennek azt jelentenie, hogy már maga a pártaktivához való tartozás mércéje lenne a felelősségteljés funkciókkal való megbízatásnak. A. képesség és alkalmasság mércéjét azok az eredmények képezik, amelyeket a pártaktíva tagja elért. A kommunistáknak nemcsak jó gyakorlati dolgozónak és szervezőnek kell lennie, nagy forradalmi távlattal rendelkező politikusnak is kell lennie, aki felfogja a lezajló események értelmét. Ez vonatkozik teljes mértékben az aktívára is. A pártbizottságok ezért kötelesek törődni a pártaktíva elméleti fejlődésével és kádereinek fejlődésével. A pártaktíva nevelése, a legjobb pártkáderek nevelése azt jelenti, hogy naponta meg kell velük beszélni a politikai és gazdasági élet legkülönfélébb kérdéseit, ügyelve arra, hogy az aktívát állandóan részletesen, sokkal részletesebben és aprólékosabban tájékoztassák a párt egész tevékenységéről és intézkedéseiről, mint amennyit csupán a napi sajtó, vagy rádióhírekből tudnak meríteni. Az aktíva elméleti felfegyverzésében fontos segítséget nyújt a jól előkészített szemináriumok rendezése. Fontos továbbá, hogy a tanácsadók és tanulmányi helyek az eddiginél sokkal nagyobb mértékben rendezzenek előadásokat és konzultációkat a pártaktíva számára a belpolitikai és nemzetközi politikai kérdésekről, felfegyverezzék az aktívát népnevelő és propagandista anyaggal. Fontos a tapasztalatcsere megszervezése mind az értekezleteken, mind a sajtóban. Fontos, hogy központi és kerületi sajtónk rendszeresen közöljön anyagot a pártaktíva segítségére és jobban megismertesse a pártaktívát a Szovjetunió Kommunista Pártjának gazdag munkatapasztalataival. Fel kell hagyni azzal az eddigi gyakorlattal, hogy a járási pártbizottságok többnyire csak a vezető funkcionáriusokat és oktatókat iskoláztatják és fegyverzik fel, a többi funkcionárius káderekről pedig megfeledkeznek. Főként az alapszervezetek elnökeiről van szó, mert elsősorban ezek felelősek bizonyfts feladatok elvégzéséért. Ennek a gon. doskodásnak nem szabad csupán az évzáró taggyűléseken való megválasztásuk idejére szorítkoznia, hanem az év folyamán is rendszeresen meg keli lennie. Ezzel elérjük a káderek megerősödését funkciójukban és emeljük az alapszervezetek mun kájának minőségét. t*. A párt életében nagyjelentőségű időszakba — a CsKP X. kongresszusa előkészületeinek időszakába lépünk. A kongresszus előtti kampány összes jelentős feladatainak biztosítása megköveteli, hogy'helyesen érvényesüljön a párt vezető szerepe. Ez az időszak minden egyes pártszervezet, minden egyes, kommunista számára fokozott feladatokat jelent. A párt, mint a dolgozók politikai vezére, a tömeg-, állami és gazdasági szervekben dolgozó kommunisták útján valósítja meg irányelveit. Különös figyelmet kell fordítani jelenleg az ifjúságra. Az ideológiai nevelés színvonalának mércéje az egész ifjúság tevékeny részvétele hazánk szocialista építésében lesz és ennek így is kell lennie. Ez azt jelenti, ápolni kell az ifjúságban a munkához, a szocialista tulajdonhoz való szocialista viszonyt, szakismeretei növelésének vágyát és ragaszkodásukat a, népi demokratikus köztársasághoz a forró szocialista hazafiságot és a proletár nemzetköziséget. Az ifjúságot rendszeresen az osztályharc és Csehszlovákia Kommunista Pártja szerepének behatóbb megismerésére és megértésére kell vezetni. A pártszerveknek és szervezeteknek következetesen gondoskodniok kell arról, hogy a CsISz-ben lévő kommunisták biztosítsák az egész ifjúság szervezett kollektív életét, emellett felhasználják a kultúra, a sport, a szórakozás valamennyi eszközét és az ifjúságot az építőmunkában való közvetlen részvételre vezessék. Ki kell küszöbölni az ifjúság nevelési kérdéseinek felületes megtárgyalását és a többi tömegszervezetekben és kultúrintézményekben lévő kommunistákat arra kell irányítani, hogy fokozzák a CsISz-nek arra nyújtott segítséget, hogy az egész ifjúságot megnyerjék országunk politikai és gazdasági életében való tevékeny részvételre. A CsLSz kebelében a többi ifjúságra való befolyásának elterjesztésére az ifjúság ideológiai nevelésének a'apja továbbra is a CsISz tanéve marad. Az ifjúság ideológiai nevelése természetesen nem szorítkozhat csupán a tanévre. Az ifjúságra gyakorlandó ideológiai hatás céljaira minden lehetőséget és eszközt fel kell használni, főleg a filmet, az irodalmat, a sajtót, a színházat, a kiállításokat, e'őadásokat stb. Foglalkozni kell a • szakszervezeti mozgalom kérdéseivel is. A szakszervezetek munkáját a jelenlegi időszak legfontosabb kérdéseire kell irányítani és vezetni. A szakszervezeteket a szocializmus építése feladatainak biztosítására kell irárfyítani, elsősorban a szocialista munkaverseny kifejlesztésével, az újító módszterek érvényesítésével és elterjesztésével, a munkamegszervezéš megjavításával, a termelés gazdaságossá tételével stb. Nem kisebb feladat jut a szakszervezetekre a jó munkakörnyezet biztosításában. Ezt a feladatot az egészségügyi és higiéniai intézkedések érvényesítésével, a társadalmi berendezések megjavításával, a balesetvédelmi és egyéb nélkülözhetetlen intézkedésekkel fogják teljesíteni. E feladatok teljesítésében a szakszervezeteket elsősorban a pártnak kell - segítenie afzal, hogy tehetséges kommunistákat küld a szakszervezetekbe és általuk biztosítja a feladatok teljesítését. ' A pártszervek és szervezetek munkájában állandóan gondoskodni kell arról, hogy betartsák a vezetés leg

T fontosabb elvét, a kollektív vezetés elvét. A kerületi és járási bizottságok az országos konferencia után általában rendszeresen összehívják a plenáris üléseket és együttesen tárgyalják meg az egyes kérdéseket. A pártbizottságok irodái is rendszeresen tartanak üléseket. A járási és kerületi bizottságok ülésein hozott jó határozatok és beszámolók egész sora azt mutatja, hogy a pártbizottságok megjavítják munkájukat és hogy fokozódik a kollektíva részvétele a határozatok előkészítésében, főleg a járási és kerületi bizottságok irodái tekintetében Számos helyen azonban még min díg megmutatkozik, hogy a pártbi zottságok teljes üléseinek tárgyalásai még mindig nem szabadultak meg a formálisságtól, pedig éppen a teljes üléseken kell a legjobban érvényesíteni a kollektív pártvezetélst. Ha a teljes üléseken behatóan és sokoldalúan megtárgyalják és megoldják a pártélet és a szervezet alapvető kérdéseit, ha felülvizsgálják a bizottság vagy az iroda tevékenységét, ez meglátszik az egész pártszerv munkáján. A vezetés kollektivitását azonban gyakran megzavarja a gyűlések helytelen formális előkészítése és főleg az, hogy a tárgyalások és a beszámolók adatait gyakran csak hirtelen kapkodva állítják össze. Gyakran megtörténik az is, hogy a teljes gyűlések a tagok hiányos részvételével-folynak le és hogy a szervezet tagjai nem eléggé tevékenyen lépnek fel a vitában a különféle kérdések megoldásánál. A kollektív vezetés elveit ma főleg pártmunkánk fő súlypontján, közvetlenül a munkahelyeken, az üzemekben, a gép. és traktorállomásokon, az állami birtokokon, szóval mindenütt ott kell érvényesíteni, ahol pártunk fő irányvonala közvetlenül a gyakorlatban valósul meg, aihoi az összes párthatározatokat biztosítják és teljesitik a pártalapszervezetek. Az összes párttagok és tagjelöltek aktivitása a szervezet bizottságának jó munkájától függ, elsősorban attól, hogy a bizottság munkája folyamán milyen formákat és módszereket hasznái, hogyan magyarázza és dolgozza kŕ a feladatokat és hogyan ellenőrzi a feladatok teljesítését. Az alapszervezetek sikeres tevékenysé gének alapja tehát a bizottságok helyes pártszervezési és politikai munkája, amelyet következetesen a pártalapszabályzat szellemében végeznek. A bizottságok munkájának fő tartalma az állandó gondoskodás arról, hogy az alapszervezet teljesítse az alapszabályzatban kitűzött összes feladatokat, sikeresen vezesse a tagokat és tagjelölteket a párt. és kormány határozatok teljesítésére. Továbbá mindenek felett szükséges, hogy a taggyűlések valóban azzá váljanak, aminek őket joggal nevezik — a kommunista nevelés és a pártonbelüli demokrácia iskolájává, A taggyűléseknek ninés minden szervezetben megfelelő nevelő szerepük. Némelyik pártszervezetben a taggyűlések szerepe csekély. A bizottságok a napirendre főleg tisz tán gazdasági jellegű kérdéseket tűznek é

s nem foglalkoznak elsősorban a pártpolitikai munkával a gazdasági feladatok biztosításának szempontjából. Az ilyen esetekben a taggyűlések gyakorlatilag termelési megbeszélésekké válnak és a bizottság tagjai inkább gazdasá gi referensek, mint pártvezetők. Más esetekben a szervezetek bi zottságai megelégszenek a gazda sági problémákat érintő határozatok megtárgyalásával az üzem ve zetösége által összehívott összüzemi gyűlésen. Ezt a tárgyalást elegen dőnek tartják, mert a gyűlésen vagy aktívám részt vettek a kom munisták. A szervezet tagjait így megfosztják attól a joguktól, hogy szabadon megtárgyalják a párt politikai "kérdéseit a pártgyűléseken, ezáltal csökken a bizottság tagjai nak felelőssége az egész szerve zettel szemben és a kommunistáknak nem tűznek ki világos ellenőrizhető feladatokat. , A teljes pártélet elégtelen fej lettsége a taggyűléseken .nyilvánul meg, elsősorban a gyűléseken való részvételben. A párt alapszabály zata ugyan nem - határozza meg, hogy milyen részvétel mellett van joga a taggyűlésnek határozatot hoznia, de ebből nem kivetkezik az. hogy a taggyűlés bármilyen részvétel mellett határozatképes. Némely esetben ez arra vezet, hogy fontos, kérdésekről az egész szervezet nevében a kisebbség dönt. Ezért a szervezetek bizottságainak köteles sége, hogy biztosítsák az összes párttagok és tagjelöltek részvételét a gyűléseken. Azokkal a kom munistqkkal, akik komoly okok miatt nem jelenhettek meg az ülé sen, a bizottság köteles ismertetni az elfogadott határozatokat. A kommunisták komoly ok nélkül való távolmaradását a gyűlésről meg kell tárgyalni a bizottságban és a 'rövetkező taggyűlésen. Némelyik üzemben a taggyülé seken való csekély részvételt a gyűlések helytelen megszervezése okozza Természetes., hogy föle*^ a nagy üzemekben, ahol többszáz kom. munista két vagy három műszak, ban dolgozik, aránylag nehéz az összes kommunistákalt együttes gyűlésre összehívni. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a kommunisták taggyűléseit aZ üzemekben műszakok szerint lehet rendezni. A műszakok szerint rendezett taggyűlések egyike azon heÍves eszközöknek, amelyekkel biztosítani lehet az összes kommunisták legnagyobb számú részvételét a pártkérdések és összüzemi kérdé. sek megtárgyalásában és megoldásában nagy üzemekben. A taggyűlések színvonalának megjavítása és az összes kommunisták tevékenységének állandó fokozása azt jelenti, hogy a legszélesebb tömegeket be kell kapcsolni a kitűzött feladatok rendszeres teljesítésébe. helyesen kell megszervezni a taggyűléseket, idejében elő kel] készíteni őket, helyesen kell • megállapítani a gyűlések programmját úgy, hogy ne feledkezzenek meg a pártmunka és helyi munka legfontosabb kérdéseinek egyikéről sem. A taggyűlések programmjának helyes megállapí. tása tehát gyakoriatiüag azt jelenti, hogy megtárgyalásra elő kell készíteni azokat a kérdéseket, amelyeket a párt Központi Bizottsága, vagy más pártszervek fő feladatokként jelöltek meg és e feladatokkal és teljesítésükkel kapcsolat, ban napirendre kell tűzni a helyi kérdéseket is. Fokozott figyelmet kell szentelni a beszámoló előkészítésének, igyekezni kell annak elérésére, hogy a beszámoló a kollektíva müve le gyen, élénk, konkrét és kezdemé nyező legyen, hogy a helyi élet kérdéseit szorosan összekapcsolja a párt irányvonalával és a kommunistákat meggyőző érvekkel fegyverezze fel az ellenséges propagan- ' da ellen, ami a beszámolókból gyakran teljesen hiányzik. A taggyűlések előkészítésénél továbbá biztosítani kell a látszólag magától értetődő, de a gyakorlat ban gyakran elfelejtett intézkedéseket. Meg kell szüntetni a gyúl é sekre való bürokratikus meghívást a rádió vagy falragaszok útján, amit gyakran az utolsó pillanatban tesznek. A bizottságok tagjainak személyes " kapcsolatba kell lépniök a párttagok tömegeivel, a taggyűlés programmját meg kel] tárgyalni a pártcsoportokban és az összes tagokat előre meg kell ismertetni azokkal a fő kérdésekkel, amelyek a taggyűlésein megtárgyalásra keriilnek. Alapszervezeteinknek . soraik tö merítésére és harcképessége fokozására irányuló törekvésében fontos kérdést jelent az alapszervezetek növekedéséről és szociális ösz szetételéről való gondoskodás. A párt növekedésének és összetételének fejlődése főleg az utóbbi időben arról tanúskodik, hogy a pártszervezetek a taggyűléseken e fon tos kérdésekkel nem foglalkoznak következetesen és nem biztosítják elegendően a Központi Bizottság azon határozatainak teljesítését, amelyeket a párt növekedése és összetétele szabályozásának megjavítására tett. A pártszervezetek az ipar és a mezőgazdaság legjobb dolgozóit nem készítik elő a pártba való belépésre nem gondolkodnak kellőképpen a felvett tagjelöltek kom munista neveléséről. Ezeket a tényeket bizonyítja a következő példa: a Strakonice-i Ceská Zbrojov kában, ahol sok a fiatal ember — CsISz-tag és sok a jő dolgozó az üzemi pártszervezet egy negyec^v alatt egyetlen tagj

a'-öltet sem /et't fél. Számos alapszervezetünk és magasabb pártszervünk is nemcsak, hogy csekély figyelmet szentel új tagok felvételének, hanem teljesen felelőtlenül jár el a kizárásban, vagypedig a munkásoknak a párt soraiból való törlésénél is. Az elvtársak, úgy látszik, elfelejtik, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja a munkásosztály pártja volt, ma is az és mindig az is marad. Ezért mielőtt a megfelelő (Folytatás a 7. oldalon). A>