Uj Szó, 1953. december (6. évfolyam, 290-315.szám)

1953-12-24 / 310. szám, csütörtök

y 1953. december 481. H l <5*1* 5 A bösi EFSz dolgozói a jövőben fordítsanak nagyobb gondot a jóminőségü takarmányalap biztosítására A bösi egységes földmüvesszövet­kezt állatállománya nem a leg­jobb. Kezdetben ugyanis sok olyan föld került a szövetkezet tulajdo kiába, melyhez nem volt meg a szükséges állatállomány. Ez a kö­rülmény kellemetlen következmé­nyekkel járt. Sertésből és szarvas­marhából a mai napig sincs meg a tervezett mennyiség és így a bősleiknek nagy gondot okoz a hús­termékek beadása No, de ha a tavalyi évet vesszük alapul, láthat­juk, hogy az idei év kedvezőbb volt a bősáekre, a számok szépen fejlődő állatállományról tanúskod nak. A szövetkezetnek 996 szarvas­marhája, 1076 sertése, 394 juha és 98 ökre van. A szövetkezet tagjai idejében összpontosították az állatállományt. Erre a célra felhasználták a na­gyobb Istállókat, amig nem tudtak újakat építeni. A nemrécen épített új Istállók világosak és kényelme­sek. A vezetőség húsz embert bí­zott, meg az állatok ápolásával ftk a fejésen és az etetésen kívül a takarmány előkészítéséről és fel­dolgozásáról is gondoskodnak. A bősiek tavasszal takarmányo zócsoportot szerveztek mert tudták hogy a télen^Jkomoly nehézségek támadhatnak, ha idejébí-n nem gon. doskódnak takarmányról Ez a cso­port Both András vezetésévei a nyár folyamán szép munkát vég­zett. Csalamádéból. cirókból nap­raforgóból, gyenge sásból, gyenge nádból, csalánból, krumpliszárból, repcepelyvából és a kertészeti se­lej ttermékekből 9807 köbméter zöldtakarmányt silózott A szálas takarmány begyűjtésében Both i András csoportja a mezei csoport segítségére sietett. A jó munka eredménye jó is volt. Tíz kazal led­nek, két kazal here, tízezer kéve kukoricaszár és 14 kazal takar­mányszalma a szövetkezet takar­mányké3zlete. Nem is félnek a bő­siek a téltől nem nyugtalanítja öke< az esetleges takarmányhiány veszélye Azt tartják, hogy a jól feli-észült embert nehezen érheti baj. A takarmányszalmát az utolsó • szálig feletetik, mect a helybeli szeszgyár a szövetkezet rendelke­zésére bocsátotta a moslékot, amit a fejőstehenek még akkor ls na­gyon szeretnek, ha szalmaszecska benne a töltelék. Az idén megfon, toltabban bánnak a takarmánnyal, naponta beosztják a tehenenkénti adagot, ami 20 liter moslékból, szalmaszecskából, 25 kg silótakar­mánybői és félkiló kukoricadarából áll. Annak ellenére, hogy a bösi szö­vetkezet állatállománya terven alul van, marhahúsból az egész évre előirányzott beadási tervet teljesí­tette. Elmaradt azonban a tejbe­adásban A beadási kötelezettségü­ket csak 61 százalékra teljesítet­ték. A lemaradás oka a jóminősé­gü taka mánv hiánya és az a kö­rülmény, hogy a fejőstehenei; nagy­része száj. és körömfájásban meg­betegedett. Nyáron a tehénenkénti átlagos tejhozam 6.5 liter volt. Ez­zel az eredménnyel elégedetlenek voltak. A téli hónapok alatt újból csökkent a tejhozam, pedig az ál­latgondozók rendszeresen alkalmaz­ták Malinyinova módszerét, amely az év elején gyönyörű eredménye­ket hozott Most azonban a jómi­nőségü takarmány hiánya miatt csökken*, a tejhozam. A régi istállóban Pecár Béla 27 liter tejet fejt ki naponta Panni nevű tehenétől. Igaz. ezt a kiváló eredményt nyáron érte el, három­szori etetéssel é g fejéssel Ebből azt láthatjuk hogy a tejhozam na­pi átlagát tarban; lehetne Bősön is, ha a szövetkezet vezetősége elő­re gondoskodott volna a jóminő­ségü ' takarmányról. Az állatgondozók a felnevelt bor­jak és a tejmennyiség szerint ré­szesülnek jutalomban. Nagy gon­dot fordítanak tehát arra, hogy az újszülött borjak életben maradjanak. Ezt nemcsak a szövetkezet további előrehaladása kivá.nja meg, hanem a saját érdekük is. A mult hónap­ban 20 borjúval szaporodott az ál­latállományuk, a közeli napokban meg hat fal. Ez azonban távolról sem jelenti azt, hogy a hősieknek már sikerült megelözniök az elhul­lást mert az öszi hónapokban négy borjút veszítettek el hónaponként. Az elhullás veszélye, amint látjuk, még mindig fenyegeti őket. Izsmán Gyula zootechnikus úgy akarja ele­jét venni az elhullásnak, hogy az új év küszöbén bevezeti a rideg borjúnevelést. Egyszer Izsmán elv­társ Viglason 1árt a kísérleti tele­pen és ott alkalma volt alaposan szemügyre venni a rideg borjúne­velési módszer alkalmazását. A viglasi dolgozóktól á nagyszerű szovjet módszerről sok jót hallott. A többi között azt is, hogy ott már az elhullást nem ismerik és hogy a rideg nevelési módszerrel felnevelt állatoktól 18—24 liter te­jet fejnek naponta. Ha e módszer alkalmazásával az elhullás megelő zésén kívül a tejmennyiséget is fo kőzni lehet, hát sürgősen be kell vezetni Bősön is. A szövetkezet tagjai az állatál­lományban látják legnagyobb pénz­forrásukat Ha szarvasmarhát ad­nak át a felvásárló szerveknek, az ebből Bzármazó bevétel nagyban emeli a munkaegység értékét. Nem beszélve arról, hogy a sertésállo­mány csaknem félmillió koronát jövedelmezett ebben az évben. A sertésá^olókra sincs panasz. Ifj. Bodó Béla é s Derzsi Ferenc még az év elején felajánlották, hogy negyve.; anyától 400 malacot vá­lasztanak el. Felajánlásukat túl­teljesítették, mert az év végéig 450 malacot neveltek fel. A sertés­gondozók minden erejüket az állat­tenyésztés fejlesztésére fordítják. Míg tehették, a szabadba engedték és legeltették a sertéseket A két szorgalmas sertésgondozó a jövő évben ismé* felajánlást tesz, hogy minden egye? anyasertéstől 15 ma­lacot nevel fel. Bősön nemrégen hároméves me­zőgazdasági szakiskola nyilt. Az ál latgondozók (kivéve a varjasiakat, akik a falutól messzire laknak), mindannyian látogatják a tanfolya­mot. Vasa s Ferenc, az iskola ve­zetője, az állatok élettanával és hasznosságával ismerteti meg a szövetkezet dolgozóit. A szakisme­ret elsajátítása nagy jelentőségű, mert nagyon jól tudják, hogy az állatállomány fejlesztése körül sók még a tennivaló. Az első és leg­fontosabb teendő elérni a tervezett állatállományt. A másik, nem ke­vésbbé fontos tennivaló, még bát rabban alkalmazni a szovjet mun­kamódszereket, s végül ha a hő­siek egyenletesen akarják teljesí­teni állati termékekből a beadást, akkor a jöwben a pótolhatatlan jó minőségű takarmány biztosítására is nagyobb gondot kell fordítaniok. Máos József. Bátran alkalmazzuk a kereszt- és szüksoros vetési módszert A nagy terméseredmények elé r é se szempontjából komoly jelentősége van a vetés idejének és módjának. A késői vetés, különösen ha .az elavult agrotechnikai módszerrel művelték meg a talajt, még a legjobb időjá ráaí viszonyok mellett sem hoz meg­felelő termést. Még kevesebb ter­mést hoz a késői vetés aszályos vidé. ken. A terméseredmény így teljesen az időjárási viszonyoktól függ. Ezért mind a tavasziak, mind az ősziek ve­tésének idejére és a vetési munkák ejvégzésére nagy gondot kell fordí­tani. Az ismert vetési módok közül a legtökéletesebbet kell alkalmazni. Azt, amelyik a növény növekedésé, nek és fejlődésének legjobban meg­felel. A keresztsoros vetés alkalmazá­sánál ügyelnünk kell arra, hogy a vetögop mindig egyenes irányban ha­ladjon, hogy a sorok egyenesek la gyeinek. A keresztsorofl vetésnél előnyösebb a keskeny, vagyis a szüksoros vetés alkalmazása. Azok a nagyüzemi gaz daságok, amelyek az e célra alkal­mas gazdasági gépekkel rendelkez­nek, sikerrel alkalmazzák ezt a ve­tési módszert, s a legnagyobb termés­hozamokat érik el. Erre a célra a legalkalmaisabb a Bugacsev-féie kes­kenytávolságú, valamint az SzB-48 jelzésű keskenytávoiságú vetőgép. Keskeny sor távolságú vetéskor a vetőmag mennyisége egy.egy sorban egyformán oszlik meg. A vetőma­gok 4—5 cm távolságra kerülnek egymástól. Ez lehetővé teszi, hogy a növények tökéletesebben és egyen­letesebben kihasználják a talaj viz tartalmát és tápanyagait. A keskeny sortávolságú vetés egyúttal a gyom növények •elszaporodását is megaka­dályozza és csökkenti a talaj nedves­ségének kipárolgását. A keskeny sortávolságra vetett növények jobban fejlődnek és egyenletesebben őmek be. Hatása nemcsak gabonaféléknél mutatkozik, hanem más kultúrnövé nyéknél is, például a lennél. A szflk sorosan vetett len nemcsak többet terem, hanem rostja is jobb minő­ségű A sűrűsoros vetésmód alkalmazá­sával többet és jobb minőségű gabo­naféléket termelhetünk. Ezért aján­latos, hogy EFSz-eihk és áJami gaz­daságaink ezt a vetési módszert száz­százalékosan alkalmazzák. Kalapos József, Lelesz Szorgalmas munkánknak szép az eredménye A libádi állami gazdaságban de­cember 15-én befejezték az őszi mélyszántást. Egy talpalatnyi főid sem maradt szántatlanul. A cukor­répa alá való földet az első szántás után megtrágyáztuk, hektáronként 3'00 mázsa trágyát szórtunk el. Ezek után elvégeztük a mélyszántást és igy biztosítottuk a jövő évi jobb ter mést. A trágyahordásnál az ökrös és lovas fogatolok napi normájukat 120—130 százalékra teljesítették A mélyszántás munkálatainál kitűnt munkájával Tóbiás István gőzeke gépész csoportja amely 130—140 százalékra teljesítette napi tervét. öiszi vetéseink jól megerősödve szépen zöldelnek. Az összes vetése­ket az agrotechnikai módszereknek megfelelően végezték él. A kereszt­soros vetést alkalmaztuk mert az idei termés bebizonyította, hogy ez a módszer utolérhetetlen. J 51 felkészültünk az állatok telel, tetésére is. Elkészítettünk 9 vagon siiót csalamádéból és 9 vagonnal kó­róból ós takarmányrépa-keverékből Igy biztosítottuk állatállományunk téli takarmányát. Az 1954-es évre Babiák András megszervezte munka csoportját, amely ebben az évben ls szép eredményeket ért el. A több ter­mésből minden egyes munkásnak 141 kg takarmánygabona Jutott tel jesen bérmentesen. A magrépát és a jövő évi vetőbur­gonyát is elföldeltük idejében, még a fagyok beállta előtt.. Dicséretet érde­melnek munkájukért azok az elvtár sak, akik fáradságot nem kímélve' iparkodtak, hogy biztosítsák a bur gonyatermést és idejében elvégezték a vetőburgonyá elvermelését. Tamás János dohányos munkacso­portja kötelezettséget vállait, hogy a jövő évben még szebb dohánytermést i fognak elérni. Már most hozzáfog­! tak a tavaszi munkákhoz szükséges felszerelés javításához, Sifner Ru. dolf gépész ós Csipák Mihály bognár vezetésével végzik A vetőgépeket már kijavították, most a boronák, simítok és hengerek javítását vég zik. A tehenészet dolgozói ls becsülete­sen végzik munkájukat. Tizenegy hónap alatt 76.954 liter tejet adtak népgazdaságunknak. 15.354 litert pe­dig a gazdaság dolgozói fogyasztót tak el. Az idei gazdasági évet nyugodt lelkiismerettel zárjuk le. Mondhatjuk, hogy jól dolgoztunk Munkánknak megvan a gyümölcse. A jövő évi szép eredmények érdekében mindent meg teszünk, és munkánkkal elősegítjük, hogy minél több, jobb minőségű ! mezőgazdasági termékeket juttasunk I dolgozóink asztalára. Mihály Rudolf Üzleteink az ünnepek előtt Elhatároztuk, hogy néhány üzlet­ben megkérdezzük mit vásároltak az ünnepekre. Milyen ajandékokkal ked­veskednek majd egymásnak az embe­rek A vásáriáknak nem szegte ked­vét — ezt hamarosan 'megállapítottuk — a délelőtti órákban megeredt esó sem, jóllehet a helyekint jégpáiyaszerü járdán csak a téli sportok edzett hódolói tudták az egyensúlyt megtar­tani. INGEK, NYAKKENDŐK ÉS PIZSA­MÁK ... Ott állunk a Nyerges-utcai nagy kirakat előtt és nézzük a szebbnél szebb áruk halmazát Van ott min­den minek a nők és férfiak szive örül ízléses jóminőségü ingek pazar választéka halványkék és qyenge rózsaszínű csalogató, csábító• nőknek való. - Odébb szemrevaló nyak­kendők... Ezeket nézegettük, ami­kor két férfi lép ki az üzletből. — No, még jókor jöttünk — mond­ja az egyik — Hát szerencsénk volt — jegyzi meg a másik. Még hallottuk, hogy inget is vettek és hogy a nők csak úgy kapkodják a különféle női holmit Feleslegesnek tartottuk, hogy személyesen is meg­kérdezzük. mi fogyott ebben a bolt­ban SZOVJET HALKONZERVEK ÉS ITALOK ,. Néhány lépéssel odébb ínycsiklandó látványt nyújt egy kirakat Soroljuk fel az elénk táruló csendéletet? A halkonzervek zavarbu ejtő sokféle­ségét, a füstölt áruk, sajtok, déli­gyümölcsök, csokoládéfélék és egyéb ínyenc falatok tömegét? Kétoldalt és mögöttük a karcsú, tarka címkés borosüvegek és a majd hasas, majd a sokszög különbözö geometriai vál­tozataiban kacérkodó likörök. és a „súlyosabb százalékú" tömény esek ütegeit... ? Felesleges Benyitottunk a boltba és alkalmas pillanatban az üzletveze­tőhöz fordultunk: — Elárulná, mi fogyott ma legin­kább? — Mién érdekli? Ojságba? 1 — 4bba Szávai • — Fogyott minden de tőleg — az árcsökkentés következtében — u szov­jet halkonzervek aztán a bel- és külföldi italok Dt elkelt jócskán a bor és a snapsz is, köztük is legin­kább a jóminöségüek — Valószínűleg a hideg miatt. Jól esik ilyenkor egy kis gytmiorerösitő. — Bizonyára. De talán azért is, mert az ilyenekből a megajándékozott­nál, a szokásos meghíváskor esefeg részesedni is lehet Ami viszont nem valószínű, ha — tegyük fel — vázát vagy képet ajándékozunk Igaz? — Hm A sógorom az ünnepekre vendégül akar látni ieleg papucsot' szántam neki. Igy hát Vodkát kap .. TUDOMÁNYOS ÉS ISMERETTER­JESZTŐ MÜVEK ELŐNYBEN. Illőnek tartohuk hogy ezekután a szellemi táplálékok kelendősége iránt is érdeklődjünk Tehát ellátogattunk az egyik belvárosi könyvesboltba — Fogyott a könyv r — kérdeztük mindjárt az első nolc mellett kiszol­gáló elárusitónőt — De mennyire! Reggel óta folyvást viszik •., — Főleg mit? — Szépirodalmat, a szovjet és a népi demokráciák íróit Petőfi köl­teményeit ismételten kérik, Gorkij és Drda könyveit is sokan veszik. Katajev, Pavlenko és Jilemnický mü­veit is ugyancsak sok vevő keresi'. Mé­gis azt tapasztaltam hogy leginkább az ismeretterjesztő, ttletve tudomá» nyos munkák részesülnek előnyben. • Valahol hetet egy toronyóra, Károlyfalu felől pedig százával ont­ják utasaikat az egymás után érkező villamosok. Csomagokkal megrakott emberek igyekeznek az „l-es" meg­állójához Nevetgélés. vidám beszél­getés, mosolyok. Ezeket tapasztaltuk a téli vásár egyik vasárnapján Bratislavában (hf). Látogatás a bratislavai Télapó-vásáron A szokottnál sokkal nagyobb volt vasárnap a forgalom a • Télapó-vá­sáron, a Dunaparton levő kiállltá si pavillonban is. A korareggeli óráktól tömött villamosok szállítot­ták az érdeklődő dolgozókat a vá­sárra. A hangszóró kellemes zenét köz­vetít, közbe-közbe pedig felhívja a vásárlók figyelmét az egyes árusí­tó pavillonokra Beérve a nagycsar­nokba. ízléses díszítések és szép meflyik játékot akarnák. Legjobban szeretnék megvásároltatni szüleikkel az egészet. ' A Télapó-vásár szocialista mun­kaversenyében ennek az osztálynak van a legjobb kiszolgáló kollektí­vája. Egy magas polcon ékeskedik a Télapó-vásár vándorzászlaja. Már több napja, hogy az ő pultuk felel díszeleg a kitüntetés. A Zdroj pa­villonjában naponta átlag 5000 vá­sárlót szolgálnak ki. Az egész vá­sorDb állított pultok, kedves eláru­sítókkal fogadnak bennünket. A iegkisebb háztartási cikkektől a legmodernebb mosógépig, mindent megtalálhatnak itt. A gyermekke­lengyétől kezdve a felnőttek részé­re szánt ruhák és bundák, a hazai gyümölcstől egész a délvidéki gyü­mölcsig A legnagyobb öröm a gyer­mekeké. Egy egész különálló nagy iiavillonban csak a gyermekjátékokat árusítják A sokfajta játékok nagy hatással vannak a gyermekekre Mi kor meglátja!?, nem tudják, hogy sáron naponta átlagosan 20.000 dol. gozó vásárol és körülbelül 25.000 lá. togatója van A legnagyobb újdonság az idei Télapó-vásáron a televíziós leadás. A televízió leadási és felvételi me­netét mutatják be. Továbbá az egye* irucikkek használatát is bemutat­ják. Főleg a trnavai Kovosmalt dol­gozói által gyártott Perota-jelzésü villanyhajtásos 4 mosógépet. mely nagy érdeklődésnek örvend a vásáj> lóközönség soraiban. Sz.

Next

/
Thumbnails
Contents