Uj Szó, 1953. november (6. évfolyam, 265-289.szám)

1953-11-12 / 274. szám, csütörtök

1953. november 12. UJSZ0 KULAK HELYETT A CSAPAS A KÖZÉPPARASZTOT ÉRTE Danci Boldizsárnak Kürt határában kilenc és fél hektár földje volt. Az istállóban szép állatokat nevelt, a szérűben takaros mezőgazdasági felszerelést tartott. Jó gazda hírében állott és ezért mindenki becsülte a faluban. Senkinek sem volt baja vele, szerényen élt, a beadási kötelezettségének is pontosan eleget tett. 1951 őszén megalakult a szövetkezet. Dancinak földjéből négy hektár beleesett a tagosításba. Akljo riban többször fontolóra vette, ma radjon.e továbbra is a maga gazdaságában, vagy pedig belépjen a szövetkezetbe. A szövetkezet javára azonban nem tudott dönteni. Hiába keresték fel naponta a helyi nemzeti bizottság tagjai, hiába mondogatták neki: „Te Danci, lépj b

e a földeddel, jobb lesz az úgy!" — ő csak így válaszolgatott: „Maradok' még!" A funkcionáriusok céltudatosan idözgettek az udvarában, mert arra gondoltak, hogy ha Dancit megnyerik a szövetkezet gondolatának, akkor a többiek is mennek utána. De a jó gazda hírének örvendő Danci sohasem jutott el odáig, hogy véglegesen döntsön. Nem ment a közös be, hanem a tagosított földön kívül eső öt és fél hektárján gazdálkodott, így jött el az ősz, az új gazdasági év kezdete és ő újra szántott-vetett. Igen ám, de a helyi nemzeti bizottság tagjai az ő ellenszegülésében nem a felvilágosítatlan ember gondolkozásmódját látták, hanem azt, hogy a' rendszer „ellensége", mert a szövetkezeti gazdálkodás gondolatának is az „ellensége". Azt tartották tehát, hogy meg kell Indítani ellene a harcot. Danci minderről semmit sem tudott. Várt türelmesen arra, hogy majd csak kap ahelyett, ami a tagosításkor a szövetkezetnek esett, valahöi négy hektár földet. De hiába ment el a tél, hiába köszöntött rá a munkára hívő tavasz, senki sem mozgatta a fülebotját, hogy visszakapja a földjét. A helyi nemzeti bizottság tagjai nem igyekezetek a Danci-féle föld elrendezésével, mert tudták, ha kimérik a tagosításba esett földjét, akkor teljesíti a beadást és nem hajlik meg kényszerpolitikájuk előtt. Csak májusban kínáltak fel neki valamelyik dűlőben földet, de mivel már ekkor úgy se vethetett volna, — nem fogadta el. Közben a helyi nemzeti bizottság tagjai szétírták a beadási tervet a falura. Danci Boldizsárnak kilenc és fél hektárról szabták meg a beadást, pedig csak őt és fél hektáron gazdálkodott. Hogy miért? Ezzel is a szövetkezetbe szerették volna „segíteni". Nem egy ízben tiltakozott ő az igazságtalan eljárás ellen, mindhiába. Mikor a termés betakarítására került sor, árpából és kukoricából adósa maradt az államnak. Kukoricából azért, mert a gazdakönyve szerint 44 mázsát kellett volna beadni és hogy, hogy nem, ez a mennyiség a helyi nemze ti bizottság nyilvántartásában hetvennégy mázsára emelkedett. Termésbetakarításig nem léptek fel nyíltan ellene, mert a szövetkezeti gondolat elvetése nem volt elégséges a szemükben a megtorló politika végrehajtására. Várakozó álláspontra helyezkedtek tehát és amikor látták, hogy a beadást nem tudja teljesíteni, hangoztatni kezdték, hogy szabotál. Persze, a ,,szabotáló"-t még ezután is felkeresték, hogy választhat két eshetőség között: vagy belép a szövetkezetbe és rendbe jö

n minden, vagy továbbra is ellenszegül és akkor megfosztják a vagyonától és elszakítják a családjától. Danci a funkcionáriusok fellépésében megérezte az eröszakot és nem cselekedett kedvükre. így a helyi nemzeti bizottság tagjai a „no, mi majd megmutatjuk" -elvén vádat emeltek ellene a járásbíróságon. A vádban ez állt: „Danci Boldizsár kulák származású, keményfejü és ellensége a szövetkezetnek.'' Prsan Imre, az akkori járásblró ítélkezett: megfosztotta Dancit a szabadságától, börtönbe juttatta. A járási pártbizottság sem derített fényt Danci Boldizsár ártatlanságára. helyeselte az ítéletet. Külön, ben a járás egy-két instruktora is segítette a kürti h^lyi nemzeti bizottságot abban, hogy Dancit, akinek a szövetkezeti gondolat elvetésén kívül semilyen „bűne" nem volt, vagyonelkobzásra és börtönbüntetésre ítéljék. Danci Boldizsárnak csak azért kell elmennie a faluból Nyltrára, majd Ruszkovba, mert nem hajlott meg a helyi és a járási funkcionáriusok durva kényszerpolitikája előtt. A börtönből levelezett a feleségével,' az ö útján sürgette volna a fellebbezést, de a járás még attól is megfosztotta, amihez minden embernek joga van, az igazsága védelmezésétöl. Hányszor meghányta-vetette magában, hogy bünöse egyáltalán? Öregapjától két-három hektár földet örökölt, a nagybátyja is hagyott rá valamit és maga is szerzett. De a kilenc és fél hektár földjén a maga és a családja erejével tartotta fenn a gazdaságot. Nem tudta hát mire vélni az igazságtalan eljárást. Ami igaz, az igaz. Negyvenöt el

öt

t jobban élt valamivel, mint a falu földmunkásai és kisparasztjai, de azt rajta kívül kevesen tudják, mennyit kellett lótnia-futnia, hogy a régi embernyúzó világban a nagyok, a százhektárosok nyomásától megvédje a gazdaságát. Az is eszébe jutott, hogy talán be is lépett volna a szövetkezetbe, ha az egyszerikétszeri felszólításon kívül több időt hagytak volna neki a gondolkozásra. Mikor március .22-én ismét viszszatért a faluba. ' hetedmagával a násznál kellett meghúzódnia, mert a lakásától, az állatállományától és a földjétől megfosztották. Még ezek után is kötelességének tartotta, hogy elmenjen a helyi nemzeti bizottságra és munkát kérjen. Stankó, a helyi nemzeti bizottság alelnöke, azonban így utasította el: „Ülj a küszöbön mint a kutya és dögölj meg éhen!" Magától értetődő dolog, hogy később azután nem mert többet a helyi nemzeti bizottsághoz fordulni munkáért. A rokonaihoz járt napszámba egy falat kenyérért. Ha néha-néha kiment a határba és széjjelnézett a mezőn, keresgélte, hol voltak a parcellái, amelyeket igazságtalanul vettek el tőle. Idegennek érezte magát, olyan idegennek, mintha akkor került volna a faluba ismeretlen emberek közé. Náron a feleségével kalászt szedegetett, hogy télire legyen egy kis kenyérnek való. A helyi nemzeti bizottság attól is meg akarta fosztani. Megvádolták, hogy a közösből lopta. Pedig már többször bebizonyította, hogy a kalászfejeket a tarlón szedegette. Danci Boldizsárt máig is ellenségüknek tartják a helyi szervek. Csupán azért, mert esetéből nem vonták le a tanulságot. Stankó véleménye szerint még a mai napig sem agitál a szövetkezet érdekében, Valahogy úgy képzelik el a funkcionáriusok, hogy ezzel az eljárással Dancit olyan szervező munkássá nevelték, aki lépten-nyomon „segíti" majd őket a .munkában. Danci Boldizsár ellen akkor léptek fel ellenségesen a helyi nemzeti bizottság tagjai, amikor 1952. júniusában pártunk és kormányunk határozatot hozott az EFSz-ek gazdasági és politikai megszilárdítására. Honnan honnan nem őket úgy in formálták, hogy a középparaszot erőszakkal kell bevenni a szövetkezetbe. Kikerülték a türelmes, meggyőző munkást és helyette a megfé lemlítés különböző módszereit alkal. mázták. S mert Danci Boldizsárt nem sikerült tüstént megszerezni, a szövetkezet gondolatának, elítélték, megbüntették. Kürtön a helyi nemzeti bizottság ilyen „szemléltető" módon alakította meg a szövetkezetet. ' De abban, hogy Danci Boldizsárral így jártak el, nemcsak a helyi nemzeti bízottság, hanem a járás és a kerület is hibás. Ez az eset azt bizonyítja, hogy nem ismerték helyesén pártunk politikáját. Ha ismerték volna, nem ítélték volna el Dancit, nem büntették volna meg azért, mert nem állt be a szövetkezetbe. Ebben a faluban a pártszervezet és a helyi nemzeti bizottság nagyon helytelenül nem a kulákokra, hanem a Danci Boldizsár-féle középparasztokra mért csapást. Hogy milyen eredménnyel járt? Sztálin elvtársat idézem: „Megesik — írja Sztálin elvtárs, — hogy harcolnak ugyan a kulákság ellen, de ezt a harcot olyan otromba és értelmetlen módon folytatják, hogy az ütések a középparasztot és a szegényparasztot érik. Az eredmény az, hogy a kulák ép bőrrel ússza meg a dolgot, a középparasztsággal való szövetségen csorba esik, a szegényparasztság egy része pedig ideiglenesen a szovjet politika ellen aknamunkát végző kulák hálójába kerül." így volt ez Kürtön is. A huszonkét hektáros Sánta Sándor, a harminc hektáros Pénzes András és a száz magyarholdas Izsák József a szövetkezet fedezéke mögé bújt, hogy mint a szövetkezeti gondolat „megértői" félrehúzódjanak a helyi szervek ütései elöl. Ezek a jómadarak a mai napig is a szövetkezetben vannak. A helyi nemzeti bizottság úgy vélte, és ma is úgy véli, hogy felesleges ellenük harcot folytatni, mert hisz „egyetértenek" a közös gazdálkodással. Inkább a még ingadozó Danci Boldizsárt ütötték. Pedig nem az a feladata a falusi funkcionáriusoknak, hogy a szövetkezeti gondolatot pillanatnyilag meg nem értő középparasztot erőszakkal, durva rákényszerítéssel vigyék a szövetkezetbe, hanem az, hogy alapos felvilágositó munkával a maguk oldalára állítsák. Lenin elvtárs azt mondja, hogy „támasz kodj a szegényparasztra, egyezz meg a középparaszttal, egy pillanatra se szüntessed meg a harcot a kulák ellen". Ennek a hármas jelszónak kell Kürtön is érvényesülnie. Éppen ezért a helyi szervek, a járási pártbizottság támogatásával tegyék jóvá mindazt a súlyos hibát, amit Danci Boldizsárral szemben elkövettek. * Egész közvéleményünk ezek után érthető érdeklődéssel várja, mit tesznek az illetékesek annak érdekében, hogy Danci Boldizsár ügye közmegelégedésre elintézést nyerjen. Mács József. Szovjet rilmküldöttség Bratislavában N. V. Zsuravlev rendező, az »E1választhatatlan barátok* című film rendezője, N. P. Medvegyová, a »Vaszilij Bortnyikov hazatér* című film főszereplője és A. Sz. Prokonov, a Szovexportfilm prágai meg. hatalmazottja — a hazánkban tartózkodó szovjet filmküldöttség tagjai — bratislavai látogatásuk alkalmával felkeresték a bratislavai Elektrotechnikai üzemet. ' Az üzem alkalmazottai, akik a Szovjetunió nagy kommunista építkezései számára készülő megrendeléseken dolgoznak, az üzem udvarán szívélyes fogadtatásban részesítették a szovjet filmfesztiválon • részvevő szov. jet művészeket. Kedves vendégeink a vállalat vezetőinek kíséretében megtekintették a gyárat és közvetlenül a munkahelyeken elbeszélgettek az őket szeretettel fogadó dolgozókkal. Ezután az üzem klubjában a filmművészetről, főleg a szovjet filmekről beszéltek a dolgozóknak. A dolgozók közül sokan felszólalásukban nagyra értékelték a szovjet ftlmmüvészett élethűségét, művészi ességét. eszmei tartalmát és elmondták, milyen segítséget nyújtanak a szovjet filmek mindennapi életükben. N. P. Medvegyová a búcsúzáskor a következőket mondotta: » Visszaérkezésem után a Szov jetunióban beszámolók a szlovák nép gyönyörű és vidám életéről. További munkasikereket , kivánok önöknek és kívánom, hogy minél előbb megvalósítsák örömteljes életüket — a szocializmust.* A dolgozók meghatódva búcsúztak a szovjet vendégektől, akikben pél-: dánkat és mintaképünket látjuk. Szovjet vendégeink Ondrej Klokoč közmüvelődésügyi megbízott kíséretében meglátogatták a Szlovák Népművészeti kollektívát. Az együttes a vendégek tiszteletére előadta Alexandrov ^Dicsőség a nagy Sztálinnak* című kantátáját, / majd szlovák népdalokat énekeltek és táncokat mutáttak be. N. V. Zsuravlev szovjet filmrendező kijelentette: »Az a gyönyörű népművészet, amelyet itt láttam, teljesen visszatükrözi Szlovákia népének szépségét és művészi ízlését. Minél joib. ban megismerem népüket, annál jobban kedvelem.« Zisuravlev elvtárs a közéli moszkvai viszontlátás reményében búcsúzott a művészegyüttes tagjaitól. Rudolf Strechaj, a Megbízottak Testületének elnöke este baráti beszélgetésre hívta meg a szovjet filmküldöttséget. A szovjet vendégek fogadásán részt vettek Anton Nedved', a Megbízottak Testületé, nek alelnöke, Ondrej Klokoč közmüvelődésügyi megbízott, Samo Falťan, a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség szlovákiai bizottságának főtitkára, Vlado Bahna államdijas filmrendező és más szlovákiai filmművészek Pavol Dubov- skýval, a szlovák filmgyártás igazgatójával az élen. Rudolf Strechaj, a Megbizotak Testületének elnöke hosszantartó szívélyes beszélgetést folytatott a szovjet vendégekkel, beszélt a két ország filmművészetéről és építő, alkotó sikereiről.. Nyikolaj Anoszov, az OSzSzSzK érdemes művésze vezényel a Szlovák Filharmónia hangversenyén A Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapja a bratislavai hangver. senykedvelőknek idén is alkalmat ad a magas színvonalon álló szovjet zeneművészet még tökéletesebb megismerésére. Pénteken Nyikolaj Pavlovics Anoszov, az OSzSzSzK érdemes művésze, a napokban Szlovákiába látogatott szovjet müvész. küldöttség egyik tagja, vezényli a Szlovák Filmharmónia II. hangversenyét. A hangversenyt a Közművelődési Otthon (Vigadó) nagytermében 20 órakor tartják meg. A műsoron Prokofjev VII. szimfónia-, ja és Csajkovszkij VI. »Pathetikus« szimfóniája szerepel. 31111111

M

111111 • 111111111 11

B

1111111111111111 r I

M

1111111 i 11111111111111111111111 • 11! 1111111 • 11111111111 Íl Műkedvelői fényképészverseny A belkereskedelemügyi minisztérium elárusítáisi főigazgatósága a napokban országos versenyt hirde. tett a legjobb műkedvelői fényképek készítésére. A verseny november 16tól november 30-ig folyik a köztársaság valiamermyi kr-ületében. Csúcspontját a december 10-től december 20-ig Prágában tartandó országos kiállítás jelenti, melynek keretében szakemberek ismertetik " műkedvelőkkel a helyes fényképezési módszereket, a különböző fajta' fényké. pészeti anyagokkal való munkát és a

k színes fényképezést. A versenyben legfeljebb három fényképpel lehet részt venni. Ezek színes vagy fehér-fekete képek lehetnek 18x24 cm méretben. A verseny anyágált kiváló szakemberekbői álló bizottság fogja megbírálni és 100—500 koronáig terjedő díjakkal jutalmazni. Bővebb felvilágosítást az apró szükségleti cikkek kerületi kereskedelmi igazgatóságai és elárusító helyei nyújtanak. Gépkocsi- és motorkerékpárvezetők figyelmébe A belügyminisztérium forgalmi | ezért a kocsiú: baloldalára térnek. Posztós Lajos somorjai lakos a következő kérdéssel fordult szerkesztőségünkhöz: „A pénzreform előtt 150 korona rokkantsági és 700 korona öregségi segélyt kaptam. Azóta csak az öregségi segélyt kapom 194 korona összegben. Szeretném tudni, hogy vájjon miért nem kap >m meg továbbra is a rokkantsági segélyemet?" Posztós La;'os ügyében a követke. ző felvilágosítást kaptuk a Sícven. Válasz az olvasók • kérdéseire A ROKKANTSÁGI- ÉS ÖREGSÉGI SEGÉLY KIFIZETÉSE sky úrad dôchodkového zabezpečenie hivataltól: „A pénzreform végrehajtása után azoknál a személyeknél, akik rokkantsági és öregségi segélyt élveztek, egyesítve lettek a segélyek. Posztós Lajos esetében ez a következőképpen történt: A két segély ösz. szege 850 koronát tett ki régi pénz. ben. Ez új pénzre átszámítva, 170 koronát tesz ki. Jelenleg 194 koronát kap, vagyis 24 koronával többet, mint a pénzreform előtt. Tehát rokkantsági segélyét továbbra Is kapja, csupán azt az öregségi se. géllyel együtt utalják ki szálmára." főfelügyelősége figyelmezteti a kerékpárosokat, motorkerékpárvezetőket, gépkocsivezetőket és védőfülkével el nem látott traktorok vezetőit a nemzetbiztonsági minisztérium 250. szálmú hirdetménye 17. szakaszának 2. bekezdésére, amely szerint ők is kötelesek a mögöttük haladó jármüvek vezetőit kellő időben az irányváltoztatás jelzésévei figyel, meztetni, hogy előzni akarnak s Ezt a jelzést balkarjuk kinyujtásával adják úgy, hogy a mögöttük haladó jáirmű vezetője észrevegye az előzés szándékát, mire ismét mindkét kézzel vezetik a jármüvet, hogy az előzést biztosan végezhessék. Ha a gépkocsivezetők kellő időben adják a jelzést, tehát még mielőtt a kocsiút baloldalára térnek, nem kerülhet sor^gondatlan előzésből eredő balesetekre. Kultúrest Pénteken, e Kó 13-án este 7 órai kezdettel a Csehszlovák Szovjet Barátok Szövetségének klubja a Szárazvám 17 sz. alatti klubhelvíségében a Barátság Hónapja kultúrrendezlsei keretében KULTÜRESTET RENDEZ a bratislavai magyar dolgozók részére. A kultúresten Egri Viktoi államdíjas fró „A szovjet kultúra a békeharcban" címmel előadást tart. Hana Meličková és Viliam Záhorský, a bratislavai Nemzeti Színház államdijas művészei és Nagy Jenő; a „Csehszlovák Rádió" munkatársa magyar költők verseit szavalják, szlovák és magyar nyelven. Sylvia Macudzinská. az Állami Zeneiskola tanárnője Liszt egyik rapszódiáját adja elő, továbbá fellép énekkel, táncokkal és szavalatokkal a Faluszínház magyar művészegyüttese A nagyszabású kultúrünnepre, amely felett a Csemadok központja vállalt védnökséget felhívjuk dol- gczóink figyelmét Rendszeres hétvégi kirándulások Prágába Folyó évi november 9-től kezdve a bratislavai utazási forgalmi iroda rendszeres szombati és vasárnapi kirándulásokat rendez Prágába. Indulás Prágába minden pénteken az esti gyorsvonattal. Prágából visszafelé indulás vasárnap este. Ezen kirándulások részvevői 25 százalékos vasúti kedvezményben részesülnek. Az utazási iroda éjjeli szállást is biztosít. Közelebbi felvilágosítást az utazási iroda nyújt. (Bratislava, Sztálin-tér 14. szám.) V