Uj Szó, 1953. november (6. évfolyam, 265-289.szám)

1953-11-12 / 274. szám, csütörtök

1953. november 12. UJSZ0 KULAK HELYETT A CSAPAS A KÖZÉPPARASZTOT ÉRTE Danci Boldizsárnak Kürt határá­ban kilenc és fél hektár földje volt. Az istállóban szép állatokat nevelt, a szérűben takaros mezőgazdasági felszerelést tartott. Jó gazda híré­ben állott és ezért mindenki be­csülte a faluban. Senkinek sem volt baja vele, szerényen élt, a beadási kötelezettségének is pontosan eleget tett. 1951 őszén megalakult a szövet­kezet. Dancinak földjéből négy hek­tár beleesett a tagosításba. Akljo riban többször fontolóra vette, ma radjon.e továbbra is a maga gazda­ságában, vagy pedig belépjen a szö­vetkezetbe. A szövetkezet javára azonban nem tudott dönteni. Hiába keresték fel naponta a helyi nemze­ti bizottság tagjai, hiába mondogat­ták neki: „Te Danci, lépj b e a föl­deddel, jobb lesz az úgy!" — ő csak így válaszolgatott: „Maradok' még!" A funkcionáriusok céltudatosan idözgettek az udvarában, mert arra gondoltak, hogy ha Dancit megnye­rik a szövetkezet gondolatának, ak­kor a többiek is mennek utána. De a jó gazda hírének örvendő Danci sohasem jutott el odáig, hogy végle­gesen döntsön. Nem ment a közös be, hanem a tagosított földön kívül eső öt és fél hektárján gazdálkodott, így jött el az ősz, az új gazdasági év kezdete és ő újra szántott-ve­tett. Igen ám, de a helyi nemzeti bi­zottság tagjai az ő ellenszegülésé­ben nem a felvilágosítatlan ember gondolkozásmódját látták, hanem azt, hogy a' rendszer „ellensége", mert a szövetkezeti gazdálkodás gondolatának is az „ellensége". Azt tartották tehát, hogy meg kell In­dítani ellene a harcot. Danci minderről semmit sem tu­dott. Várt türelmesen arra, hogy majd csak kap ahelyett, ami a ta­gosításkor a szövetkezetnek esett, valahöi négy hektár földet. De hiá­ba ment el a tél, hiába köszöntött rá a munkára hívő tavasz, senki sem mozgatta a fülebotját, hogy visszakapja a földjét. A helyi nem­zeti bizottság tagjai nem igyekez­etek a Danci-féle föld elrendezésé­vel, mert tudták, ha kimérik a ta­gosításba esett földjét, akkor telje­síti a beadást és nem hajlik meg kényszerpolitikájuk előtt. Csak má­jusban kínáltak fel neki valamelyik dűlőben földet, de mivel már ekkor úgy se vethetett volna, — nem fogadta el. Közben a helyi nemzeti bizottság tagjai szétírták a beadási tervet a falura. Danci Boldizsárnak kilenc és fél hektárról szabták meg a beadást, pedig csak őt és fél hek­táron gazdálkodott. Hogy miért? Ezzel is a szövetkezetbe szerették vol­na „segíteni". Nem egy ízben tilta­kozott ő az igazságtalan eljárás el­len, mindhiába. Mikor a termés be­takarítására került sor, árpából és kukoricából adósa maradt az ál­lamnak. Kukoricából azért, mert a gazdakönyve szerint 44 mázsát kellett volna beadni és hogy, hogy nem, ez a mennyiség a helyi nemze ti bizottság nyilvántartásában hetvennégy mázsára emelkedett. Termésbetakarításig nem léptek fel nyíltan ellene, mert a szövetkezeti gondolat elvetése nem volt elégsé­ges a szemükben a megtorló politi­ka végrehajtására. Várakozó állás­pontra helyezkedtek tehát és ami­kor látták, hogy a beadást nem tudja teljesíteni, hangoztatni kezd­ték, hogy szabotál. Persze, a ,,szabotáló"-t még ez­után is felkeresték, hogy választhat két eshetőség között: vagy belép a szövetkezetbe és rendbe jö n min­den, vagy továbbra is ellenszegül és akkor megfosztják a vagyonától és elszakítják a családjától. Danci a funkcionáriusok fellépésében meg­érezte az eröszakot és nem csele­kedett kedvükre. így a helyi nem­zeti bizottság tagjai a „no, mi majd megmutatjuk" -elvén vádat emeltek ellene a járásbíróságon. A vádban ez állt: „Danci Boldizsár kulák szárma­zású, keményfejü és ellensége a szö­vetkezetnek.'' Prsan Imre, az akkori járásblró ítélkezett: megfosztotta Dancit a szabadságától, börtönbe juttatta. A járási pártbizottság sem derített fényt Danci Boldizsár ártatlansá­gára. helyeselte az ítéletet. Külön, ben a járás egy-két instruktora is segítette a kürti h^lyi nemzeti bi­zottságot abban, hogy Dancit, aki­nek a szövetkezeti gondolat elveté­sén kívül semilyen „bűne" nem volt, vagyonelkobzásra és börtön­büntetésre ítéljék. Danci Boldizsár­nak csak azért kell elmennie a fa­luból Nyltrára, majd Ruszkovba, mert nem hajlott meg a helyi és a járási funkcionáriusok durva kény­szerpolitikája előtt. A börtönből le­velezett a feleségével,' az ö útján sürgette volna a fellebbezést, de a járás még attól is megfosztotta, amihez minden embernek joga van, az igazsága védelmezésétöl. Hány­szor meghányta-vetette magában, hogy bünös­e egyáltalán? Öregap­jától két-három hektár földet örö­költ, a nagybátyja is hagyott rá va­lamit és maga is szerzett. De a kilenc és fél hektár földjén a maga és a családja erejével tartotta fenn a gazdaságot. Nem tudta hát mire vélni az igazságtalan eljárást. Ami igaz, az igaz. Negyvenöt el öt t job­ban élt valamivel, mint a falu föld­munkásai és kisparasztjai, de azt rajta kívül kevesen tudják, mennyit kellett lótnia-futnia, hogy a régi embernyúzó világban a nagyok, a százhektárosok nyomásától meg­védje a gazdaságát. Az is eszébe ju­tott, hogy talán be is lépett volna a szövetkezetbe, ha az egyszeri­kétszeri felszólításon kívül több időt hagytak volna neki a gondol­kozásra. Mikor március .22-én ismét visz­szatért a faluba. ' hetedmagával a násznál kellett meghúzódnia, mert a lakásától, az állatállományától és a földjétől megfosztották. Még ezek után is kötelességének tartotta, hogy elmenjen a helyi nemzeti bi­zottságra és munkát kérjen. Stankó, a helyi nemzeti bizottság alelnöke, azonban így utasította el: „Ülj a küszöbön mint a kutya és dögölj meg éhen!" Magától értetődő dolog, hogy ké­sőbb azután nem mert többet a he­lyi nemzeti bizottsághoz fordulni munkáért. A rokonaihoz járt nap­számba egy falat kenyérért. Ha né­ha-néha kiment a határba és széj­jelnézett a mezőn, keresgélte, hol voltak a parcellái, amelyeket igaz­ságtalanul vettek el tőle. Idegen­nek érezte magát, olyan idegennek, mintha akkor került volna a falu­ba ismeretlen emberek közé. Náron a feleségével kalászt szedegetett, hogy télire legyen egy kis kenyér­nek való. A helyi nemzeti bizottság attól is meg akarta fosztani. Meg­vádolták, hogy a közösből lopta. Pedig már többször bebizonyította, hogy a kalászfejeket a tarlón szede­gette. Danci Boldizsárt máig is ellensé­güknek tartják a helyi szervek. Csupán azért, mert esetéből nem vonták le a tanulságot. Stankó vé­leménye szerint még a mai napig sem agitál a szövetkezet érdekében, Valahogy úgy képzelik el a funk­cionáriusok, hogy ezzel az eljárás­sal Dancit olyan szervező munkássá nevelték, aki lépten-nyomon „segí­ti" majd őket a .munkában. Danci Boldizsár ellen akkor lép­tek fel ellenségesen a helyi nemzeti bizottság tagjai, amikor 1952. jú­niusában pártunk és kormányunk határozatot hozott az EFSz-ek gaz­dasági és politikai megszilárdításá­ra. Honnan honnan nem őket úgy in formálták, hogy a középparaszot erőszakkal kell bevenni a szövetke­zetbe. Kikerülték a türelmes, meg­győző munkást és helyette a megfé lemlítés különböző módszereit alkal. mázták. S mert Danci Boldizsárt nem sikerült tüstént megszerezni, a szövetkezet gondolatának, elítélték, megbüntették. Kürtön a helyi nem­zeti bizottság ilyen „szemléltető" módon alakította meg a szövetkeze­tet. ' De abban, hogy Danci Boldizsár­ral így jártak el, nemcsak a helyi nemzeti bízottság, hanem a járás és a kerület is hibás. Ez az eset azt bizonyítja, hogy nem ismerték he­lyesén pártunk politikáját. Ha is­merték volna, nem ítélték volna el Dancit, nem büntették volna meg azért, mert nem állt be a szövetke­zetbe. Ebben a faluban a pártszer­vezet és a helyi nemzeti bizottság nagyon helytelenül nem a kulákok­ra, hanem a Danci Boldizsár-féle középparasztokra mért csapást. Hogy milyen eredménnyel járt? Sztálin elvtársat idézem: „Megesik — írja Sztálin elvtárs, — hogy har­colnak ugyan a kulákság ellen, de ezt a harcot olyan otromba és ér­telmetlen módon folytatják, hogy az ütések a középparasztot és a szegényparasztot érik. Az eredmény az, hogy a kulák ép bőrrel ússza meg a dolgot, a középparasztsággal való szövetségen csorba esik, a sze­gényparasztság egy része pedig ideiglenesen a szovjet politika ellen aknamunkát végző kulák hálójába kerül." így volt ez Kürtön is. A huszon­két hektáros Sánta Sándor, a har­minc hektáros Pénzes András és a száz magyarholdas Izsák József a szövetkezet fedezéke mögé bújt, hogy mint a szövetkezeti gondolat „megértői" félrehúzódjanak a helyi szervek ütései elöl. Ezek a jómada­rak a mai napig is a szövetkezet­ben vannak. A helyi nemzeti bizott­ság úgy vélte, és ma is úgy véli, hogy felesleges ellenük harcot foly­tatni, mert hisz „egyetértenek" a közös gazdálkodással. Inkább a még ingadozó Danci Boldizsárt ütötték. Pedig nem az a feladata a falusi funkcionáriusoknak, hogy a szövet­kezeti gondolatot pillanatnyilag meg nem értő középparasztot erő­szakkal, durva rákényszerítéssel vi­gyék a szövetkezetbe, hanem az, hogy alapos felvilágositó munkával a maguk oldalára állítsák. Lenin elvtárs azt mondja, hogy „támasz kodj a szegényparasztra, egyezz meg a középparaszttal, egy pilla­natra se szüntessed meg a harcot a kulák ellen". Ennek a hármas jel­szónak kell Kürtön is érvényesülnie. Éppen ezért a helyi szervek, a já­rási pártbizottság támogatásával tegyék jóvá mindazt a súlyos hibát, amit Danci Boldizsárral szemben el­követtek. * Egész közvéleményünk ezek után érthető érdeklődéssel várja, mit tesznek az illetékesek annak érde­kében, hogy Danci Boldizsár ügye közmegelégedésre elintézést nyer­jen. Mács József. Szovjet rilmküldöttség Bratislavában N. V. Zsuravlev rendező, az »E1­választhatatlan barátok* című film rendezője, N. P. Medvegyová, a »Vaszilij Bortnyikov hazatér* című film főszereplője és A. Sz. Proko­nov, a Szovexportfilm prágai meg. hatalmazottja — a hazánkban tar­tózkodó szovjet filmküldöttség tag­jai — bratislavai látogatásuk al­kalmával felkeresték a bratislavai Elektrotechnikai üzemet. ' Az üzem alkalmazottai, akik a Szovjetunió nagy kommunista építkezései szá­mára készülő megrendeléseken dol­goznak, az üzem udvarán szívélyes fogadtatásban részesítették a szov­jet filmfesztiválon • részvevő szov. jet művészeket. Kedves vendégeink a vállalat vezetőinek kíséretében megtekintették a gyárat és közvet­lenül a munkahelyeken elbeszélget­tek az őket szeretettel fogadó dol­gozókkal. Ezután az üzem klubjá­ban a filmművészetről, főleg a szov­jet filmekről beszéltek a dolgozók­nak. A dolgozók közül sokan fel­szólalásukban nagyra értékelték a szovjet ftlmmüvészett élethűségét, művészi ességét. eszmei tartalmát és elmondták, milyen segítséget nyújtanak a szovjet filmek minden­napi életükben. N. P. Medvegyová a búcsúzáskor a következőket mondotta: » Visszaérkezésem után a Szov jetunióban beszámolók a szlovák nép gyönyörű és vidám életéről. További munkasikereket , kivánok önöknek és kívánom, hogy minél előbb megvalósítsák örömteljes életüket — a szocializmust.* A dol­gozók meghatódva búcsúztak a szovjet vendégektől, akikben pél-: dánkat és mintaképünket látjuk. Szovjet vendégeink Ondrej Klo­koč közmüvelődésügyi megbízott kíséretében meglátogatták a Szlo­vák Népművészeti kollektívát. Az együttes a vendégek tiszteletére előadta Alexandrov ^Dicsőség a nagy Sztálinnak* című kantátáját, / majd szlovák népdalokat énekeltek és táncokat mutáttak be. N. V. Zsuravlev szovjet filmrendező kije­lentette: »Az a gyönyörű népművészet, amelyet itt láttam, teljesen vissza­tükrözi Szlovákia népének szépsé­gét és művészi ízlését. Minél joib. ban megismerem népüket, annál jobban kedvelem.« Zisuravlev elvtárs a közéli moszk­vai viszontlátás reményében bú­csúzott a művészegyüttes tagjaitól. Rudolf Strechaj, a Megbízottak Testületének elnöke este baráti be­szélgetésre hívta meg a szovjet filmküldöttséget. A szovjet vendé­gek fogadásán részt vettek Anton Nedved', a Megbízottak Testületé, nek alelnöke, Ondrej Klokoč köz­müvelődésügyi megbízott, Samo Falťan, a Csehszlovák-Szovjet Ba­ráti Szövetség szlovákiai bizott­ságának főtitkára, Vlado Bahna államdijas filmrendező és más szlo­vákiai filmművészek Pavol Dubov- skýval, a szlovák filmgyártás igaz­gatójával az élen. Rudolf Strechaj, a Megbizotak Testületének elnöke hosszantartó szívélyes beszélgetést folytatott a szovjet vendégekkel, beszélt a két ország filmművésze­téről és építő, alkotó sikereiről.. Nyikolaj Anoszov, az OSzSzSzK érdemes művésze vezényel a Szlovák Filharmónia hangversenyén A Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapja a bratislavai hangver. senykedvelőknek idén is alkalmat ad a magas színvonalon álló szovjet zeneművészet még tökéletesebb megismerésére. Pénteken Nyikolaj Pavlovics Anoszov, az OSzSzSzK érdemes művésze, a napokban Szlo­vákiába látogatott szovjet müvész. küldöttség egyik tagja, vezényli a Szlovák Filmharmónia II. hangver­senyét. A hangversenyt a Közmű­velődési Otthon (Vigadó) nagyter­mében 20 órakor tartják meg. A műsoron Prokofjev VII. szimfónia-, ja és Csajkovszkij VI. »Patheti­kus« szimfóniája szerepel. 31111111 M 111111 • 111111111 11 B 1111111111111111 r I M 1111111 i 11111111111111111111111 • 11! 1111111 • 11111111111 Íl Műkedvelői fényképészverseny A belkereskedelemügyi miniszté­rium elárusítáisi főigazgatósága a napokban országos versenyt hirde. tett a legjobb műkedvelői fényképek készítésére. A verseny november 16­tól november 30-ig folyik a köztár­saság valiamermyi kr-ületében. Csúcs­pontját a december 10-től december 20-ig Prágában tartandó országos kiállítás jelenti, melynek keretében szakemberek ismertetik " műkedve­lőkkel a helyes fényképezési mód­szereket, a különböző fajta' fényké. pészeti anyagokkal való munkát és a k színes fényképezést. A versenyben legfeljebb három fényképpel lehet részt venni. Ezek színes vagy fehér-fekete képek le­hetnek 18x24 cm méretben. A ver­seny anyágált kiváló szakemberek­bői álló bizottság fogja megbírálni és 100—500 koronáig terjedő díjak­kal jutalmazni. Bővebb felvilágosítást az apró szükségleti cikkek kerületi kereske­delmi igazgatóságai és elárusító he­lyei nyújtanak. Gépkocsi- és motorkerékpárvezetők figyelmébe A belügyminisztérium forgalmi | ezért a kocsiú: baloldalára térnek. Posztós Lajos somorjai lakos a kö­vetkező kérdéssel fordult szerkesztő­ségünkhöz: „A pénzreform előtt 150 korona rokkantsági és 700 korona öregségi segélyt kaptam. Azóta csak az öregségi segélyt kapom 194 koro­na összegben. Szeretném tudni, hogy vájjon miért nem kap >m meg to­vábbra is a rokkantsági segélyemet?" Posztós La;'os ügyében a követke. ző felvilágosítást kaptuk a Sícven. Válasz az olvasók • kérdéseire A ROKKANTSÁGI- ÉS ÖREGSÉGI SEGÉLY KIFIZETÉSE sky úrad dôchodkového zabezpečenie hivataltól: „A pénzreform végrehajtása után azoknál a személyeknél, akik rok­kantsági és öregségi segélyt élvez­tek, egyesítve lettek a segélyek. Posztós Lajos esetében ez a követke­zőképpen történt: A két segély ösz. szege 850 koronát tett ki régi pénz. ben. Ez új pénzre átszámítva, 170 koronát tesz ki. Jelenleg 194 koro­nát kap, vagyis 24 koronával töb­bet, mint a pénzreform előtt. Tehát rokkantsági segélyét továbbra Is kapja, csupán azt az öregségi se. géllyel együtt utalják ki szálmára." főfelügyelősége figyelmezteti a ke­rékpárosokat, motorkerékpárvezető­ket, gépkocsivezetőket és védőfülké­vel el nem látott traktorok vezetőit a nemzetbiztonsági minisztérium 250. szálmú hirdetménye 17. szaka­szának 2. bekezdésére, amely szerint ők is kötelesek a mögöttük haladó jármüvek vezetőit kellő időben az irányváltoztatás jelzésévei figyel, meztetni, hogy előzni akarnak s Ezt a jelzést balkarjuk kinyujtásá­val adják úgy, hogy a mögöttük ha­ladó jáirmű vezetője észrevegye az előzés szándékát, mire ismét mind­két kézzel vezetik a jármüvet, hogy az előzést biztosan végezhessék. Ha a gépkocsivezetők kellő időben adják a jelzést, tehát még mielőtt a kocsiút baloldalára térnek, nem ke­rülhet sor^gondatlan előzésből eredő balesetekre. Kultúrest Pénteken, e Kó 13-án este 7 órai kezdettel a Csehszlovák Szovjet Ba­rátok Szövetségének klubja a Száraz­vám 17 sz. alatti klubhelvíségében a Barátság Hónapja kultúrrendezlsei keretében KULTÜRESTET RENDEZ a bratislavai magyar dolgozók ré­szére. A kultúresten Egri Viktoi állam­díjas fró „A szovjet kultúra a bé­keharcban" címmel előadást tart. Hana Meličková és Viliam Záhorský, a bratislavai Nemzeti Színház állam­dijas művészei és Nagy Jenő; a „Csehszlovák Rádió" munkatársa ma­gyar költők verseit szavalják, szlovák és magyar nyelven. Sylvia Macudzin­ská. az Állami Zeneiskola tanárnője Liszt egyik rapszódiáját adja elő, továbbá fellép énekkel, táncokkal és szavalatokkal a Faluszínház magyar művészegyüttese A nagyszabású kultúrünnepre, amely felett a Csemadok központja vállalt védnökséget felhívjuk dol- gczóink figyelmét Rendszeres hétvégi kirándulások Prágába Folyó évi november 9-től kezdve a bratislavai utazási forgalmi iroda rendszeres szombati és vasárnapi ki­rándulásokat rendez Prágába. Indu­lás Prágába minden pénteken az esti gyorsvonattal. Prágából visszafelé indulás vasárnap este. Ezen kirán­dulások részvevői 25 százalékos vas­úti kedvezményben részesülnek. Az utazási iroda éjjeli szállást is biz­tosít. Közelebbi felvilágosítást az utazási iroda nyújt. (Bratislava, Sztálin-tér 14. szám.) V

Next

/
Thumbnails
Contents