Uj Szó, 1953. november (6. évfolyam, 265-289.szám)

1953-11-12 / 274. szám, csütörtök

m%w Használjuk ki helyesen a kormány segítségét mezőgazdaságunk fejlesztésére A népi demokratikus országok népe a felszabadulás, a felvirágzás ég iparosítás útjára lépett, midőn életszínvonala rohamosan emelkedik és egyúttal a mezőgazdasági termékek iránt támasztott igényei is fokozódnak. Kormányunk és pártunk is célul tűzte ki lakosságunk szükségleteinek egyre jobb kielégítését. Ez a tény azt jelenti számunkra, hogy minden erőnket meg kell feszítenünk össze

s tartalékaink mozgósítására, hogy a mezőgazdasági szakaszon teljesítsük a kormány és a párt által ránk rótt feladatokat. Büntetést érdemelnénk és bünt követnénk el népünkkel szemben, ha behozatal útján biztosítanánk az élelmiszereket, ahelyett, hogy a mezőgazdaságban rendéi kezésünk. re álló összes tartalékokat mozgósítanánk. A jól gazdálkodó EFSz-ek eredményei arról tanúskodnak, hiogy ezek a tartalékok megvannak. Nincs biztonságosabb út a falu eddigi nehézségei, főleg az EFSz.ek nehézségei kiküszöbölésére, minit a mezőgazdasági termelés növelésének útja. Egyedül a hektárhozamok növelésével és a marhaállomány hasznosságának fokozásával oldhatjuk meg EFSz-eink jelenlegi nehézségeit. Meg kell ezt mondanunk azoknak, akik a »megváltást« csak a kormányintézkedéstől, a kormány által az EFSz-eknek, kis- és kö zépparasztoknak nyújtott segítség, tői várják. A kormány segítsége mind a közvetlen pénzügyi segítség, mind a beadási normák rendezése, a határvidéknek nyújtott segítség, vagy a technikai anyagi alap növelése egymaga nem lenne elegendő, ha nem irányulna minden törekvésünk a mezőgazdasági termelés megjavítására. A kormány segítsége is hiábavaló volna a mezőgazdasági dolgozók szorgalmas min. dennapi munkája nélkül. Gyorsan be kell fejezni az öszi munkákat Az öszi munkák gyors befejezé sének összes kérdéseit a legszorosabban össze kell kötni az EFSzeknek nyújtott segítségkampánynyal. Még a legnagyobb kormánysegítség sem tudná ellensúlyozni azokat a veszteségeket, amelyeket az őszi munkák késői elvégzésének veszélye okozna. Másik, ugyanilyen komoly feladat az állatállomány sikeres teleltetése, az állattenyésztés további fejlesztésének és a hústermelés teljesítésének biztosítása. Teljes következetességgel kell visszautasítani azokat az irányzatokát, amelyek a marhaállomány állandó csökkenésére vezetnek. Ez célszerű lehet egyes esetekben, azonban ott, ahol a takarmányfélékkel rosszul gazdálkodnak, ahol rothadni hagyják a szénát és a szalmát, ahol nem kímélik a réteket, ott mindig kevés lesz a takarmány és az állatállomány csökkentésével sem oldják ' meg a problémát. A kormány szeptember 15-i határozata rámutatott arra, hogy na. gyobb gondot kell fordítani az EFSz-ek gazdasági és szervezeti megszilárdítására. Megteremteni a helyes előfeltételeket, gazdaságilag és szervezetileg megszilárdítani az EFSz-eket, ez az egyedüli helyes út, amelyen tovább kell haladnunk a falu szocialista építésében. Az EFSz-ek további fejlődésének egyik nehézsége az a tény, hogy bizonyos számú EFSz gyenge gazdasági eredményeket mutat fel. Gazdasági eredményeikről rendszerint későn szerzünk tudomást: Ez a tény arról tanúskodik, hogy nem ismerjük részletesen a szövetkeze tek helyzetét, nem ismerjük az EFSz-ek egész gazdálkodását, hogy idejében és hatékonyan segíthessünk. Előfordulnak olyan esetek, hogy a JNB mezőgazdasági osztályának előadója nem ismeri az EFSz életét, sőt azt sem tudja, ki irányítja az EFSz.t. Milyen lehet az ilyen előadó ismerete a szövet, kezetről és gazdálkodásáról — ez könnyen elképzelhető. Minden egyes JNB-nek, vagy mezőgazdasági előJINDfUCH UHER miniszterelnökhelyettes, földmüve. lésügyi miniszternek a Nemzeti Bizottságok munkatársaihoz intézett beszédéből. ' 4 adójának meg van az egész évi termelési terv másolata, rendelkezésére állnak az irányszámok, de a terv teljesítését rendszerint nem ellenőrzik. H

a végre sor kerüi az ellenőrzésre, hogyan történik ez rend. szerint? A JNB mezőgazdasági ügyosztálya szövetkezeti tagozatának vezetője az állami bank munkatársával együtt közvetlenül az EFSz-ben ellenőreik az egész évi termelési terv és költségvetés teljesítését, abból azonban, hogy az EFSz ugyanabban az időszakban már nem teljesíti a tervet, semilyen következtetést nem vonnak le. Az elvtársak mindent megállapítanak, legjobb esetben jelentést tesznek a JNB tanácsának, azonban a szövetkezetben senkivel sem tárgyalják meg a hiányosságokat es nem törődnek a kiküszöbölésükkel. Ez komoly dolog, amely már sok kárt okozott az EFSz-eknek. Az egész évi termelési terv teljesítése ellenőrzésének oda kell irányulnia, hogy még a terv teljesítésének folyamán leleplezzék és kiküszöböljék a hiányosságokat, hogy idejében megakadályozzák a rendszerint igen komoly politikai következményekkel járó gazdasági károkat. A járási nemzeti bizottságoknak sokkal több felelősséget kell vállalniok az állattenyésztésért. Ugyanez vonatkozik a begyűjtési minisztérium meghatalmazottait is. Fontos, hogy a húsbeadási feladatok teljesítésében jelenleg közösen felülvizsgálják minden egyes EFSz és paraszt helyzetét, hogy begyűjtés útján segítsenek megoldani a takarmány és az állatállomány helyzetét. E tekintetben meg kell javulnia az JNB-nek és a begyűjtési meghatalmazottak közötti együttműködésnek is. Ügyelni kell az EFSz-ek mintaalapszabályzatának betartására Ugyanolyan érzékeny politikai jelentőségű kérdés a földnek kijelölése az EFSz-ékből kilépni akaró földművesek számára. Az EFSz-ek mintaalapszabályzata világosan leszögezi, hogy az EFSz-ből kilépő tagnak vissza kell adni a földjét és ennél tekintetbe kell venni a közös gazdálkodás céljaira beadott eredeti földjeinek minőségét. Természetesen nem lesz lehetséges minden egyes esetben eleget tenni az egyéni gazdálkodást folytatni akaró földműves kívánságának. Természetes, hogy elsősorban az EFSz érdekeit és további fejlődésének távlatát tartjuk szem előtt. Ezt világosan meg kell mondanunk az önálló gazdálkodásra áttérni akaró földműveseknek. Meg kell magyaráznunk nekik, hogy az EFSz érdekeit és a mindeddig egyénileg gazdálkodó földművesek érdekeit nézve, a szövetkezetet állítjuk első helyre. Ha tehát az EFSz.ek jövőbeni sikeres gazdálkodását tartjuk szem előtt, akkor abban a parasztban, akinek önálló gazdálkodás céljaira jelenleg földterületet jelölünk ki, meg kell látnunk a jövőbeni szövetkezeti tagot, azt az embert, aki egyszer egész biztosan visszatér a szövetkezetbe és annak egyik legjobb tagjává válhat. Gyakran előfordul, hogy a szö. vetkezeten kívülálló földműves becsületesen és lelküsmeretesen megműveli a földjét, azonban a föld gazdasági, műszaki rendezésének — sokszor indokolatlan — módosításával egy év múlva rendszerint elhanya golt parcellákkal cserélik ki földjét. A paraszt ezzel természetesen elveszti kedvét az intenzív gazdálkodásra és előbb-utóbb tönkreteszi a földet. A földek kötelező kiosztásánál a helytelen eljárás oka főleg abban van, hogy a népi igazgatás a földművelővel való megállapodás nélkül osztja ki neki a földet. Ez az eljáráis szöges ellentétben áll az említett törvény értelmével, amely — mint elnevezése is tanúsítja — törvény a földműveseknek nyújtandó segítségről. Segíteni kell az egyénileg gazdálkodó földműveseknek a termelés növelésében A mezőgazdasági termelés további fejlesztésének nagy feladata előtt állunk. Tudatosítanunk kell milyen irányban kell biztosítani a mezőgazdasági termelést. E kérdésben még most is, a kormányhatározat megjelenése után sem látnak sokan tisztán és továbbra is gyak. ra

n előfordulnak durva hibák. Olyan nézetek merülnek fel, hogy nem szükséges segíteni az egyénileg gazdálkodó földműveseket a termelés növelésében és sok esetben megnehezítik ezek dolgát. Ezek a nézetek természetesen helytelenek és ártalmasak. Tudatosítani kell, hogy az egyénileg gazdálkodó földművesek termelésének fejlesztését fékező, hely. telen eljárás nemcsak termelésük csökkentését é

s ezzel piacunk ellátásának rosszabbodását jelenti, hanem elkerülhetetlenül megszegi a kis- és középparasztok önkéntességének alapelvét a kollektív • gazdálkodásra való áttérésben, továbbá a munkásosztály, valamint a kisés középparasztok szövetségének megszegését jelenti. Sztálin elvtárs élesen bírálta azokat, akik abban a hitben ringatják magukat, hogy az egyéni parasztgazdálkodáshoz való viszony a ha:'

c és kényszer, s nem pedig a segítség és a megnyerés viszonya kell, hogy legyen. A kis. és középparasztok termelése korlátozásának következménye, ha még gyakran az EFSz-ek javát célzó jószándékkal i

s történne, elkerülhetetlenül ellenséges viszonyt szülne az EFSz-el szemben, s a kisés középparasztokat a munkásosztály ellenségeinek soraiba, a kulákok karmai közé taszítaná. Elvtársak, helytelen tehát azt állítani a szövetkezetből kilépni akaró középparasztról, hogy ugyanaz, mint a kulák, csupán ^zért, mert a szövetkezet, mint égész, nem tudta biztosítani a jó gazdálkodást és termelést. Ezzel kapcsolatban néhány szót a kulákok termeléséről és magukról a kulákokról. A kulákok föld. je, ahogyan ezt tapasztalatainkból jól ismerjük, az általános mezőgaz. dasági terület és rendszerint a legjobb minőségi terület jelentős százalékát képezi. E föld ki nem használása és a teljes termelésnek nem biztosítása árt gazdaságunknak. Ha nem biztosítjuk a termelést ezeken a földterületeken, nehezen számíthatunk a beadásokra. Lehetővé tesszük a kuláknak. hogy teljesítse termelési feladatait, de annál inkább ügyelünk beadási kötelességének teljesítésére. Helytelen az olyan kulák elleni harc. akkor, ha korlátozzuk termelésüket és ezzel lehetetlenné tesszük a me. zei munkák elvégzését, hogy nem hagyunk nekik vetőmagot, elvesz, szük takarmányukat, pusztulni hagyjuk marhaállományunkat, stb. Meg kell értenünk, hogy az osztályharc törvényszerűség a falu szocialista építésének útján. Az osztályharc annál inkább fokozódik és kiéleződik, minél jobban megnyerjük a kis- és középparasztokat a szocializmus ügyének, mivel ügyünk az ő ügyük is. Az osztályharc annál inkább kiéleződik, minél jobban fejlődnek és megszilárdulnak az EFSz-ek, minél jobban elszigetelődik a kulák és minél inkább megszűnik a falura gyakorolt politikai befolyása. Nem szolgálhatjuk a szocializmus ügyét azzal, ha a kis. és középparasztok részvétele nél. kül folytatunk küzdelmet a zsírosparasztok ellen és egyenesen ártalmas, ha a középparasztot zsíros, parasztként kezeljük'. A legközelebbi időben nagy feladatok állnak mezőgazdaságunk előtt. E feladatok azonban teljesíthetők. Teljesítésükben nagy támaszunk a kormány segítsége, melyet jelenleg nyújt és általános segítségével a jövőben is támogatni fog bennünket. 1953. november 12. HAZÁNK ÉLETÉBŐL Ebben az épületben van elhelyezve a gottwaldovi 11 bölcsőde egyike. 60 gyermeket gondoz itt 9 gyermekgondozó-nővér Az épület modern berendezése és az egészséges környezet biztosítja a gyermekek fejlődését. örömteljes életét. Nemrégiben adták át küldetésének a kuncsicei Klement Gottwald Új Kohóművek modern egészségügyi központját. Az egészségügyi központ több osztályán orvosi kezelésben részesítik az üzem és az építkezés dolgozóit. Ennek az egészségügyi központnak a felépítése is azt bizonyítja, hogy kormányunk és pártunk a szeptember 15-i kormánynyüatkozat álapján fokozott gondot fordít dolgozóinkra. Az egészségügyi gondoskodás egyik rendkívüli fontos részét képezi ennek az általános gondoskodásnak, amelynek fö célja az, hogy állandóan emelkedjék hazánk dolgozóinak jóléte. Képünkön az egészségügyi központ egyik ápolónövére Viktor Pavluszik lakatos megsérült ujját kezeli. Szombaton leplezték le ünnepélyes keretek között Antonín Zápotocký köztársasági elnökünk részvételével Plzeňben J. V. Sztálin emlékmüvét. Ez az emlékmű is kifejezi népünk hűségét és szeretetét a nagy Szovjetunióhoz. Képünk az ünnepélyes leleplezés alkalmából készült.