Uj Szó, 1953. november (6. évfolyam, 265-289.szám)

1953-11-05 / 268. szám, csütörtök

III

S3E0 1953. november 2 Válasz az olvasók kérdéseire Szerkesztösegünk a jövőben eleget tesz olvasóink kívánságának, hogy a szerkesztőségünkbe érkezett olyan levelekre, amelyek közérdekűek a „Válasz az olvasók kérdéseire" című rovatban fog válaszolni. Ezzel is segítségére akarunk lenni olvasóinknak — és általában dolgozó népünknek, — hogy megkönnyítsük nekik a tájékozódást az egyes pontosabb kérdésekben és a különböző hivatalos ügyek elintézésében tek és berendezések javításaira. A • hosszúlejáratú hiteleket 3—5 évig terjedő időszakaszra nyújtják 4 százalékos kamatláb mellett, mégpedig legfeljebb olyan összegben, amelyek az egyénileg gazdálkodó földműves az ezen időszak alatt fennálló gazdasági körülményei mellett bevételeiből megtéríthet. (2). 1. és 2. bekezdés c. pontjában feltüntetett hosszúlejáratú hitelt az egységes földmüvesszövetkezetek tagjai részére saját lakóházaik, gazdasági épületeik és berendezéseik javítására is lehet nyújtani. (3). Az 1. és 2. bekezdésben feltüntetett hiteleket az állami takarékpénztárak a pénzügyminisztérium irányelvei alapján utalják ki. Salai Albert egyénileg dolgozó paraszt azt a kérdést vetette fel, hogy az egyénileg gazdálkodók milyen állami kölcsönt kaphatnak gazdasági felszerelésük és általában gazdaságuk fejlesztésére és bővítésére. Erre a kérdésre az alábbiakban közöljük a pénzügy- és földmüvelésügyi miniszterek 1953. október 28án kelt rendeletének idevonatkozó részét: (A rendeletet teljes egészében lapunk 1953. október 31. számában közöltük.) Hitel az egyénileg gazdálkodó földművesek részére. (1). Az egyénileg gazdálkodó földművesek részére az állami takarékpénztárak a helyi nemzeti bizottságok javaslatára a következő hiteleket nyújthatják: 1. Rövidlejáratú hiteleket üzemi szükségletekre, főleg: a) trágya és vetőmag vásárlására, b) a gép- és traktorállomások munkájáért járó összegek számlájának kiegyenlítésére, c) a mezei idénymunkákért járó bérek kifizetésére, d) hizlalásra szánt állatok vásárlására és takarmány vásárlására. Rövidlejáratú hitelek a mezőgazdasági termékek kötelező beadásaiért várható bevételek 50 százalékáig nyújthatók, mégpedig 5 százalékos kamatilleték mellett. 2. Hosszúlejáratú hitelek nyújthatók, főleg: a) a talaj termékennyé tételére, megjavítására és újra termékennyé téy-.lére. b) tenyészállatok bevásárlására, c) a lakóházak, gazdasági épülePavkó János a következőket irja levelében: „A füleki Béke-üzemben dolgozom, feleségem pedig á sávolyi harmadik típusú EPSz-ben Saját földünk nincs. Az a kérdésem, hogy vájjon erre az esetre is érvényes-e az a rendelet, amely szerint azoknak a dolgozóknak, akik közös háztartásban élnek olyan személlyel, aki tagja a harmadik, vagy negyedik típusú EFSz-nek nem jár a felemelt családi pótlék ? Rajtam kívül még többen vannak hasonló helyzetben és ezért szeretném, ha felvilágosítást kapnánk." Szerkesztőségünk az alábbiakban közli a bratislavai Národná Poistovnától kapott felvilágosítást: A családi pótlékok kifizetése. Az Sb. 1953/42. számú törvény 13. §-a alapján az új felemelt öszszegü családi pótlékokra 1953. június 1-töl csupán azok az alkalmaA VLTAVA PARTJÁN N. A. Szmirnovova mérnök, sztálingrádi sztahanovista csehszlovákiai tartózkodása idején meglátogatta egyik legjobb építkezésünket, az épülő bratislavai főiskolai internátust. N. A. Szmirnovova megismerkedett itt az építkezés terveivel, az építkezés" egész menetével és utána elbeszélgetett a 711. és 712. számú építészeti üzemek legjobb dolgozóival és mestereivel. A szovjet sztahanovisták elutaztak hazájukba A szovjet sztahanovisták tíztagú csoportja A. A. Koskin, a nehézgépipari alkalmazottak szakszervezetének elnöke vezetésével a napokban elutazott Csehszlovákiából. A szovjet tudomány a nép szolgálatában Szűk szorosokon, magas, erdős hegynyúlványok határán keresztültörve hömpölyög a széles völgyekbe a Vltava vize. A partmenti falvak lakói már régóta álmodoztak a Vltava rohanó vizének kihasználásáról. Évszázados álmuk azonban sokáig nem valósulhatott meg. A nép álma csak napjainkban teljesülhetett, hogy saját javára használhassa ki a Vltava vizét. A csehszlovák szakemberek merész tervet dolgoztak ki. Tervbe vették, hogy több nagyobb és kisebb vízierőművet építenek a Vltaván. E vízierőművek évente többmillió kilowatt olcsó villanyáramot termelnek és ezzel több • mint 200 ezer teherkocsi elsőrendű minőségű szenet takarítanak meg a népgazdaságnak. A pompás vízierőműépítmények megváltoztatják a Vltava völgyének jellegét A folyó megfékezett vize békésen folydogál az öntözőcsatornákban és éltető nedvességei itatja át a földeket A Vltava-menti építkezés az energetikai ipar temelöképességének fokozását célzó nagyméretű munkálatok alkotó része A népi Csehszlovákiában 1952-ben 2,3-szer több villanyáramot termeltek, mint a háború előtti 1937 évben Ez év harmadik negyedévében a f ország villanyáramfejlesztő telepei 8 %-kal több villanyenergiát szolgáltattak. mint mult év ugyanazon időbakában. Az uj Csehszlovákia dolgozó népe óriási lelkesedéssel kezdte meg a vízierőművek . építését. Most a Šumava messzi elöhegységein elterülő Lipnotól a Prágától nem messze fekvő Slapy-ig a Vltava partjain éjjel-nappál zajlik a munka. Teljes ütemben megindult a Vltava felső folyásán az ország egyik legnagyobb vízierőművének, a lipnói vízierőműnek építése. . Hatalmas robbanások reszkettetik meg a hegyeket és a folyó partjain messze elhallatszik a motorok zúgá1 sa. Óriási kökupacok repülnek a levegőbe; ^ ekszkavátorok és buldózerek mélyítik és bővítik a folyó homokos medrét. Gnékovicetöl nem messze szintén hatalmas vízierőmű épül. A folyó itt a sziklák között néhány száz méter magasságban tör át. A legnagyobb vízierőmű építése a Vltaván az idén kezdődött meg Orlík közelében. A jövő év tavaszán befejeződik a slapy-i duzzasztógát és vízierőmű építése. Ján Cech technikus, a slapy-i vízierőmű egyik építője gyönyörködik a pompás betonduzzasztógátban: — Csakhamar eljön áz az izgalmas nap, amikor az elektromérnök elfoglalja helyét a vízierőmű kapcsoló táblájánál. A valamikor elhagyott szakadékok és a Vltava völgye felett kigyullad a villanyfény. Mi, építők Slapyból Őrlikba megyünk, ahol nagy munka vár ránk. Szülőföldünk megújul. — Jövő májusban a slapy-i vízi villanyáramf

ejlesztötelep t urbogenerátorai megkezdik az áramszolgáltatást a főváros iparvállalatai és lakónegyedei részére. Ezután nyomban üzembe helyezik a Vltaván felépített többi vízierőművet. Ezek az erőművek teljesen ellátják majd villanyenergiávál növekvő iparunkat, valamint a városok és falvak szükségleteit Csehszlovákia jelentős részében. Lehetővé teszik a termelés villamosítását az egységes f öldművesszövetkezetekAz ostravai-karvini körzet bányászai a brigádmunkások segítségével az októberi fejtési tervet 102.1 százalékr

a teljesítették. Nagy ban hozzájárult ehhez a ciklusos munkamódszer bevezetése és továbbfejlesztése. Az előző hónapokhoz viszonyítva októberben 17-tel töb fejtési szakaszom dolgoztak rendszeresen a ciklusos munkamód zottak jogosultak, akiknek használatában nincs 0.5 hektáron felüli föld (a legeltetési körzetekben 2 hektáron felüli), vagy pedig nem élnek mint családtagok közös háztartásban ilyen földhasználókkal. A föld használójának az minősítendő, aki a földön gazdálkodik, vagy köteles azon gazdálkodni; nem földhasználó az a földtulajdonos, aki földjét bérbe adta. A fentebb megjelölt személyek a következő összegű nem felemelt családi pótlékokra jogosultak: Egy gyermekre 38.— Kčs, két gyermekre 86.— Kčs, három gyermekre 144.— Kčs, négy gyermekre 213.— Kčs, öt gyermekre 290.— Kčs, hat gyermekre 378 Kčs, hét gyermekre 476.— Kčs és minden további el nem látott- gyermeknél további 108.— korona. Amennyiben olyan alkalmazottakról van szó, akik EFSz-tagok, vagy közös háztartásban élnek EFSztagokkal a következő elv érvényes: a fentebb feltüntetett összegű nem felemelt családi pótlékokra van igényük: a) azoknak az alkalmazottaknak, akik vagy maguk tagjai az első és második típusú EFSz-nek és akik az EFSz-be 0.5 hektáron felüli földdel léptek be (a legeltetési körzetekben 2 hektáron felüli), vagy azoknak az alkalmazottaknak, akik családtagokként közös háztartásban élnek ilyen EFSz-tagokkal, b) azoknak az alkalmazottaknak, akik vagy maguk tagjai a harmadik, vagy negyedik típusú EFSz-nek, vagy azoknak az alkalmazottaknak, akik mint családtagok közös háztartásban élnek 'ilyen EFSz-tagokkal. Tehát Pavkó Jánosra és a hozzá hasonló helyzetben lévő személyekre a b) pont alatt felsorolt elvek érvényesek, vagyis ar nem felemelt öszszegü családi pótlékokra jogosultak, tekintet nélkül arra, hogy 0.5 hektárig terjedő magánföldterületek van-e, vagy egyáltalán nincs. ben, óriási területű termőtalaj öntözését. A duzzasztógátak hajózhatóvá teszik a Vltavál. Gőzösök fognak közlekedni a folyón. A hajók mezőgazdasági terményeket, építőanyagot, kitermelt faanyagot szállítanak majd lefelé, felfelé pedig szenet, cementet, műtrágyát, közszükségleti cikkeket fognak szállítani. A kommunista párt és a népi kormány minden tekintetben gondoskodnak azon települések lakóiról, amelyek az épülő vízierőmüvek övezetében fekszenek. Egész tanyákat helyeznek át új. kényelmesebb helyekre. Az állam lakóházat és kertet bocsát rendelkezésére minden egyes parasztnak a szükséges melléképületekkel együtt. Az új helyeken önkéntesen szervezik az egységes földmüvesszövetkezeteket. Az egyik ilyen szövetkezet Nové Zviroticen a Vltava festői szépségű jobbpartján Kamyk és Slapy között terül el. Huszonnyolc szövetkezeibe tömörült parasztcsalád települt itt le. A település mellett emelkedik az állattenyésztő farm kőépülete, sertéshizlalda, tyúkfarm és egyéb gazdasági intézmények épültek. Megváltozik a valamikor elmaradott, a Vltava csendes völgyében szétszóródottan élő falvak arculata. A vízierőmű fénye új, boldog életet visz e falvakba. (Borisz Táraszov cikke a moszkvai ,Fravda"-ban.) i szer alapján. Legjobb fejtési eredI ményt ért el a karvini körzet legnagyobb trösztje, amely a tervet 105.8 százalékra teljesítette. Ebben a trösztben a havi tervet az ösz szes bányák túlteljesítették. Az októberre előírt fejtést az Orlovai és az Ostrava-Észak tröszt is elérték, az Ostrva-Dél trösztiben ^ tervteljesítéséhez 1.5 százalék hiányzott. November 5-én szovjet vendégek 'látogatnak hazánkba, hogy a Csehszlovák. Szovjet Barátság Hónapjában elhalmozzanak bennünket a hős szovjet nép szeretetével, megismertessenek életével, a szocialista rendszer nagy vívmányaival, átadják hosszú éveken át összegyűjtött tapasztalataikat és ezzel elősegítsék szocialista építésünk meggyorsítását. Szovjet vendégeink között vannak a világ legfejlettebb, leghaladóbb tudományának és kultúrájának — a szovjet szocialista tudománynak és kultúrának képviselői. Kedves szovjet vendégeink között üdvözöljük Konsztantyin Ivanovics Szkrjabin akadémikust, a róla elnevezett helmintológiai intézet igazgatóját. Ez az intézet páratlan a maga nemében az egész világon. Az emberiésállati szervezetben élősködő férgeket tanulmányozza és kutatásának eredményeivel hozzájárul az orvostudomány újabb vívmányaihoz a giliszták és az emésztöszervekben élősdi életet élő egyéb férgek elleni küzdelemben.^ Szkrjabin akadémikus 1878. december 7-én született Péterváron egy mérnök családjában. Reáliskolát végzett és 1900-ban az állatorvosi főiskola hallgatója lett. Iskoláit ösztöndíjasként kitűnő eredménnyel végezte és a turkesztáni CsimKentben kapott beosztást. Saját kérelmére csakhamar Dél-Kazahsztánba helyezik át. Itt kezdődik kutató és tudományos munkásaága. Bevezeti a fertőzött állatok elkülönítését, a megelőző gyógyintézkedéseket, a mészárszéki hús állatorvosi vizsgálatát. Az általános élettan kérdéseivel is foglalkozott. Természettudományi észleleteit tudományos folyóiratokban ismertette. Egy 1908-ban közzétett első helmintológiai müvében foglalkozik a bélférgek kórokozó hatásával. Emellett — az állatoknál — rámutat a bélférgek okozta betegségek következtében keletkezett gazdasági károkra is. Tömeges boncolásokat végez és egy új, eddig ismeretlen világ tárul fel előtte más állatok szervezetében élő élősdi férgek képében. Széleskörű gyakorlati ismereteit egybekötötte az állatorvosi tudomány problémáival és az összehasonlító kórtannal. A cári kormánykörök is felfigyeltek munkásságára és 1911-ben beosztották a pétervári állatorvosi főigazgatóság központi laboratóriumába. Örömmel foglalta el új állását, hogy megismerkedjék a legújabb tudományos irodalommal és ennek alapján felhasználhassa a Turkesztánban összegyűjtött anyagot'. Abban az időben nemcsak Péterváron, de egész Oroszországban sem volt egyetlen egy helmintológus sem. A laboratórium vezetősége külföldi tanulmányútra küldte öt. Külföldi tartózkodása idején megállapította, hogy itt sem foglalkoznak komolyan a bélférgek elleni küzdelemmel. Az első világháború kitörése előtt, 1914-ben visszatért Oroszországba az állatorvosi főigazgatóság központi laboratóriumába. Itt befejezte I magiszteri értekezését „Turkesztán házi állatai bélféregfertözöttségének jellegzetessége" cimmel. Ez a műve képezte további munkássága alapját. Megkezdett tervét azonban nem valósíthatta meg a cári rendszer alatt. Egy különleges helmintológiai laboratórium létesítéséré beadott kérvényét elutasították. 1917. május 2-án elnyerte a novocserkaszki Doni Állatorvosi Iskola rendkívüli parazitológia! tanárának állását. 1919ben megszervezi az íelsö helmintológiai expedíciót. A forradalom után, 1920-ban megbízzák az Állami Kísérleti Állatorvostani Intézet vezetésével. E. I. Marcinovszkij tanárral együtt az 1920—

21.es években tervbe veszik egy trópusi helmintológiai irányú intézet létesítését, amelyet később megnyitása után Szkrjabin vezetett. Örményország trópusi intézetében, Jerevánban megszervezi a helmintológiai tagozatot. Ügyszintén 1925ben Gharkovban helmintológiai inzétett létesít. Szkŕjabint 1926-ban kinevezik az Állami Tudományos Tanács tagjává, a Tudósok Összszövetségi Bizottsága állattani tagozatának tagjává és a Tudósok Moszkvai Állatorvosi Tagozatának elnökévé. Szkrjabin 1927-ben elnyeri az érdemes tudományos munkás címét. Kezdeményezésére 1933-ban megnyitják az első szitohelmintológiai laboratóriumot a mezőgazdasági növényeken élősködő férgek tanulmányozására. Szkrjabin 1934-ben elnyeri az állatorvosi tudományok doktorának címét és 1935-ben a V. I. Leninről elnevezett Őssz-szövetségi Mezi^gazdasági Tudományos Akadémia rendes tagjává választják. Az utána következő évben Lenin-renddel tüntetik ki, 1938-ban az orvostudományok doktora. Egy évre rá a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának rendes tagjává választják. Életévének hatvanadik jubileuma alkalmából róla nevezik el az össz-szövetségi Helmintológiai Intézetet. Az állattenyésztésben keletkező veszteségek ellen folytatott küzdelemben elért sikereiért az' Össz-szövetségi Mezőgazdasági Kiállítás nagy aranyérmével tüntették ki. A főiskolák össz-szövetségi bizottsága 1946-ban elrendelte, hogy Szkrjabin akadémikus születésnapján minden évben tartsanak Szkrjabin-napokat. A kirgiz nép küldöttévé választotta Szkŕjabint a Szovjetunió Legfelső Tanácsába. Szkarjabin akadémikust 1944-ben a Szovjetunió Orvostudományi Akadémiájának rendes tagjává választották. A szovjet tudomány eme kiváló képviselőjét népünk melegen szívébe zárja. Szakembereink minden bizonnyal sok értékes ismeretre lesznek szert Szkrjabin akadémikus előadásából. A testvér szovjet tudomány ezzel segíti elő egyre nagyobb sikerek elérését, a népi demokratikus Csehszlovákia szocialista építésében mind a népgazdaság, mind a a tudomány és a nép kulturális élete szakaszán. (L. L.) Az osztravai bányászok túlteljesítették az októberi tervft