Uj Szó, 1953. november (6. évfolyam, 265-289.szám)

1953-11-29 / 289. szám, vasárnap

UJSZ0 1953. november 29. A szovjet kormány jegyzéke Franciaország, Anglia és az USA kormányaihoz a külügyminiszterek konferenciájának összehívásáról November 26-án a Szovjetunió külügyminisztériuma azonos hangú jegyzéket kapott a Franeiaor szág, Nagy-Britannia és az USA kormányaitól, válaszul a szovjet kormánynál. a külügyminiszterek konferenciája összehívásáról szóló november 3-i jegyzékére. November 26-án a Szovjetunió kü lügymini szté ri uima eljuttatta a szovjet kormány válaszjegyzékeit Franciaország, Nagy-Britannia és az USA moszkvai nagykövetségeihez. A francia kormány 1953. november 16-i jegyzékének szövege és a szovjet kormány 1953. november 26-i jegyzékének szövege a következő: A francia kormány 1953. november 16-i jegyzéke Franciaország nagyikövetsége tisztelettel közli a következőket a Szovjetunió külügyminisztériumával: 11 1. A francia kormány szoros együttműködésben az amerikai és a brit kormánnyal gondosan áttanulnányozta a jegyzéket, amelyet a Szovjetunió kormánya november 3án küldött válaszul október 18»i jegyzékére, amely a négy hatalom külügyminiszterei konferenciájának összehívását Luganóban november 9-re javasolta. Ugyancsak tanácskozásokat foiytatofct a Német Szö vetségi Köztársaság kormányával és a berlini német hivatalokkal. 2. A francia kormány sajnálattal állapítja meg, hogy az elmúlt négy hónap alatt már harmadízben utasítja el a Szovjetunió kormánya a meghívást, amelyet azért küldtek neki, hogy a legsürgetőbb nemzetközi problémákat megtárgyalják. A francia kormány továbbra is azon a véleményen van, hogy a nemzetközi feszültség enyhítésének legjobb módszere, hogy szívós és konstruktív törekvéssel utat * keressenek a fennálló nehézségek következetes kiküszöbölésére. Elsősorban azon nehézségek kiküszöbölésére, amelyek gyors megoldást követelnek. Ezekből a mérlegelésekből kiindulva javasolták a négy külügyminiszter konferenciájának összehívását a né. met probléma megoldására, főként Németország szabad egyesítése problémájának" megoldására és másrészt az Ausztriával kötendő államszerződés megkötésére, és továbbra is arra törekszik, hogy lehetővé te. gye a Koreáról szóló politikai konferencia összehívását. 3. A Szovjetunió kormánya, amint az november 3-i jegyzékéből is ki. tűnik, a külügyminiszterek konferenciájának összehívását, a Kínai Népköztársaság külügyminiszterének részvételével javasolja, abból az eltérő felfogásból Kiindulva, hogy a konferencia nemcsak céltalan és végtelen vitákba fulladna, hanem ezenkívül nem nyújtana lehetőséget A szovjet kormány 1953. A szovjet konmány megerősíti a francia kormány 1953, november 16-i jegyzékének vételét, amellyel a szovjet kormány november 3-i jegyzékére válaszol. A francia kormány kijelenti, hogy a Szovjetunió kormánya állítólag elutasította a legsürgetőbb nemzetközi problémákról tartandó külügyminiszteri konferencia összehívására tett javaslatot. Ez az állítás nem felel meg a valóságnak és nyilvánvalóan ellenkezik azzal a kijelentéssel, amelyet a szovjet kormány november 3j jegyzékében tett. Amint ismeretes, a szovjet kormány ebben a jegyzékében nemcsak, hogy nem utasította el a legsürgetőbb nemzetközi problémákról tartandó külügyminiszteri konferencia összehívására tett javaslatot, hanem ellenkezőleg ismét megerősítette e konferenciával kapcsolatos pozitív állásfoglalását, jóllehet a Szovjetunió kormányának javaslata nem egyezett Franciaország kor. mányáilak javaslatával. A szovjet kormány azt javasolta: „Hívják össze a külügyminiszte. rek konferenciáját a következő feladatokkal : 1. Az Anglia, Franciaország, az Amerikai Egyesült Áramok, a KI. na) Népköztársaság és a Szovjet, unió külügyminisztereiből álló konferencián tárgyalják meg a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló intézkedéseket. 2. Az Anglia, Franciaors-z g, az arra sem, hogy megegyezést érjenek el a sürgős jellegű konkrét kérdések rendezésében. 4. A francia kormány a meghívásnál nem támaszt semilyen feltételt és állandóan igyekezik szem előtt tartaná, amennyiben ez lehetséges, a szovjet kormány álláspontját. A szovjet kormány azonban a külügyminiszterek konferenciájának összehívását számos*előzetes követelménytől teszi függővé. E követelmények közül néhány semmi kapcsolatban sincs Európával, a szovjet kormány nézete szerint azonban teljesíteni kellene, még mielőtt megkezdik az európai probléma tárgyalását. Más követelmények teljesítése azzal a következménnyel járna, hogy Franciaország, NagyBritanniá és az Egyesült Államok lemondanának saját biztonságuk biztosításának összes terveiről. Védtelen Nyugat-Európa, — nyilvánvalóan ez az az ár, amelyet a Szovjetunió a konferencián való részvételéért kér. A szovjet kormánynak tudnia kell, hogy ezek a követelmények teljesen elfogadhatatlanok. 5. A francia kormány kénytelen az utolsó szovjet jegyzékből azt a következtetést levonni, hogy a Szovjetunió kormánya az adott pillanatban nem Óhajtja azon tárgyalások megkezdését, amelyek pozitív eredményre vezetnének. A francig kormány azonban teljes határozottsággal továbbra is folytatni fogja az összes eszközök felhasználását arra, hogy megegyezést érjenek el a legsürgetőbb kérdésekben, amelyeknek megoldása elkerülhetetlen a nemzetközi feszültség enyhítésére. Ezért fenntartja meghívását, amelyet a szovjet kormánynak október 18-án küldött és meg van győződve arról, hogy e létfontosságú kérdésekről szóló megbeszélések előkészítenék a talajt a szélesebbkörü megegyezésre és ezzel hozzájárulnának az igazi béke megteremtéséhez az egész világon. november 26-i jegyzéke Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió külügyminisztereiből ál. ló konferencián tárgyalják meg a német kérdést, a konferencia elő. készítés? folyamán benyújtott ja. vaslatokkal együtt." A szovjet kormány szükségesnek tartja megemlíteni, hogy a külügyminiszterek konferenciájának össze, hívására tett javaslatait az elmúlt hónapok folyamán többször mégis, mételte, mégpedig: augusztus 4_én, szeptember 28.án és november 3-án. A szovjet kormány tehát követ, kezetesen kitart a külügyminiszte. rek konferenciájának összehívása mellett, amely a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló általános intézkedések kérdését és főként a német kérdést tárgyalná meg, amelynek megoldása a legszorosab. ban összefügg az európai biztonság biztosításával, tehát a nemzetközi helyzet feszültségének enyhítésével is. A szovjet kormány most I* szűk. ségesnek tartja az ilyen konferencia összehívását. A szovjet kormány nézete szerint a konferenoiát nem szabad már előre csak egy Kérdés megtárgyalására korlátozni, hanem valóban lehetővé kell tenni, hogy a legsürgetőbb nemzetközi problémá. kat tárgyalja meg. A szovjet kormánynak azt a ja. vaslatát, hogy hívjanak össze konferenciát a Franciaország, Anglia, az USA, a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság külügyminiszterei, nek részvételével és ez a konferencia nemzetközi kapcsolatok feszültségének enyhítésére irányuló intéz, kedésekröi tárgyaljon és a Francia, ország, Anglia, USA és a Szovjetunió külügyminisztereinek részvételével megtárgyalja a német kérdést, az a törekvés hatja át — hogy hozzájáruljon a nemzetközi feszült, ség enyhítéséhez és elsősorban az európai tartós biztonság biztosítá. sához, ami megköveteli a német probléma végleges megoldását. A francia kormány továbbá kijelenti, hogy a nemzetközi feszültség enyhítésére törekedik és emellett mint a legsürgetőbb kérdést említi a német problémát, az Ausztriával való államszerződés megkötését és a Koreáról szóló politikai konferen. cia összehívásának támogatását. Már e problémák felsorolása magá. ban is megmutatja, hogy a legsürgetőbb nemzetközi problémák közé, amelyeket a külügyminiszterek konferenciáján meg kell tárgyalni, a francia kormány bizonyos kérdéseket sorol, amelyek egyrészt Európát, másrészt Ázsiát illetik. Mivel a francia kormány beismerte. hogy a külügyminiszterek kon. ferenciáján az ázsiai helyzetet érin. tő problémákat is meg kell tárgyalni, ebből az következik, hogy a Kínai Népköztársaság részvétele a négy nagyhatalommal együtt e problémák megtárgyalásán és megoldásán teljesen természetes és szük séges. Ugyanakkor nincs ok arra, hogy tagadják azt a nyilvánvaló tényt, hogy szükséges olyan intézkedésekről tárgyalni, amelyek az egész nemzetközi helyzet feszllltsé. gének enyhítésére irányulnak, amire a szovjet kormány kitartó erő. feszítése is irányul. Ez azonban azt jelenti, hogy a Franciaország,' Anglia, USA, a Szovjetunió és a Kinai Népköztársaság külügyminiszterei részvételével tartandó konfe. rencia halaszthatatlan. Éppen azért, mert az egész nemzetközi helyzet feszültségének eny. hítésére irányuló intézkedések kér. dése nemcsak aktuális, hanem ha. laszthatatlan is, a szovjet kormány az összes nagyhatalmak, kivétel nélkül való részvételével tartandó konferencia összehívását szükségesnek tartotta és tartja Mivel a francia kormány kijelen, ti, hogy szintén a nemzetközi fe. szültség enyhítése a célja, le kellene dőlniők azoknak az akadályoknak is, amelyek az öt nagyhatalom: Fran. ciaország, Anglia, íľSA, a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság összehívásának konferenciája útjá. ban állanak. Ebből is nyilvánvaló az e kérdéssel kapcsolatos kifogá. sok tarthatatlansága, amelyeket a november 16.i jegyzék tartalmaz. A Szovjetunió kormánya kitart álláspontja mellett, amelyet november 3.i jegyzékében elfoglalt a kül. ügyminiszterek konferenciájának •kérdésével kapcsolatban. Ezzel egyidejűleg a Szovjetunió kormánya újból kijelenti, hogy az úgynevezett „európai hadsereg" fel. állítására irányuló tervek, amelyek a német militarizmus felújítására és Nyugat-Németország remilitari. zálására vezetnek, éppen úgy, mint sok európai állam területén olyan haditámaazpomtok létesítése, ame. lyek más európai államok biztonsá. gát veszélyeztetik, nem egyeztethe. tők össze az európai biztonság érdekelvei. A szovjet kormány visszautasítja a francia kormány november 16.i jegyzékében foglalt teljesen indoko. latlan kijelentését, amely szerint a Szovjetuniónak az európai hadsereg felállításával kapcsolatos elutasító álláspontja annyit jelentene, hegy „Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok mondjanak le saiát biztonságuk biztosítására irá. nyúló minden tervükről", jóllehet a Szovjetuniónak ez az állásfoglalása semmiképpen sem érinti ezen álla. mok fegyveres erőinek kérdését. jetunió a konferencián való részvé. i teléért kér". Amint ismeretes, az „európai had. j sereg" cégére alatt hat állam: J Franciaország, Nyugat-Németország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg hadseregének megterem, tésére tesznek kísérletet. E terv szerint tehát az európai államok egy korlátozott csoportjának hadse. regét állítanák fel, amelybe nem tartozik az európai országok többsége. Emellett az enrópai hadsereg felállításának fő célja a nyugat, németországi rendes hadsereg fel. újítása és egyben a nyugatnémet hadseregnek, mint fő katonai erőnek betagolása ebbe az európai hadseregbe. Az európai, hadsereg 'felállítását minden téren támogat, ják a volt hitleristák és más német revansiszták. akik agresszív céljaik érdekében új háború előkészítésére törekednek és e háborúba nemcsak a német népet, hanem Európa többi 1 nemzeteit is be akarják sodorni, amelyekre rákényszerítik az európai hadsereg felállítását. Az európai hacíSereg felállítására irányuló terv megvalósításából származó veszély kell, hogy nyíl. vánvaló legyen minden európai nemzet előtt, tehát azon országok nemzetei előtt is, amelyek most bekapcsolódnak e hadsereg felállításé, ba.,- mert világos, hogy az úgyneve. zett „európai hadsereg" leple alatt a ném^t militarizmus hadseregét újítják fel. Az európai hadsereg felállítása nem jelenthet mást, mint néhány európai állam agresszív csoportjának megalakítását, amely a fegyveres erőkre támaszkodva, ame. lyekbe besorolják a nyugatnémet revansiszta hadsereget is, a többi európai államokkal, a Szovjetunió, val, Lengyelországgal, Csehszlovákiával és más országokkal szembe, helyezkedik. Az európai hadsereg felállítására irányuló terv semmiképpen sem já. rulhat hozzá az európai béke meg. szilárdításához, ez a terv annyit jelent, hogy Európa egyik részét a másikkal szembeállítják; nem ve. zethet a nemzetközi kapcsolatok fe. szültségének enyhítésére, hanem ellenkezőleg kiélezi az ellentéteket az európai országok között és ezzel fokozza az új háborús kalandok ve. szélyét. Az európai hadsereg felállítása, amely felszabadítja az európai béke szempontjából legveszélyesebb német militarista erőket, tehát magában rejti az új világháború veszélyét és ezzel számolniok kell az egész világ békeszerető nemzeteinek. Amikor a szovjet kormány az úgy. nevezett „európai hadsereg".gei szemben állást foglal, abból indul ki, hogy az ilyen hadsereg felállítása semmiképpen sem járulhat hozzá az európai biztonság megszilárdításához, hanem eUenkező eredményekre vezet. Az ilyen hadsereg felállításának semmi köze sincs ahhoz a törekvéshez sem, hogy nem kell megtűrni „Nyugat Európa védtelenségét", amelyet ezenkívül senki sem vészé lyeztetA nyugatetu'ópai országok bizton ságának biztosítása akkor lesz tar tós, ha nem azon fog alapuihi, hogy a nyugateurópai országok a keleteurópai országokkal szemben álla Éppen ilyen indokolatlan az a kl. mk hanem &

J, Ö33ZM ai or8z

á jentés ls, amelyet világosan propa- 1 gandista célokból tett, hogy állítólag „nyilvánvalóan a védtelen Nyu. gat.Európa az ár, amelyet a Szovgok egybehangzó törekvésén az euÁ rápai biztonság biztosítása érdekében. Ez a törekvés azokra a kötelezette ségekre támaszkodhat és kell támaszkodnia, amelyeket már előzőleg vállaltak az illetékes hatalmak és amelyeknek célja új agresszió megelőzése Európában. A Szovjetunió, amikor az európai hadsereg felállítása ellen lép fel, az új háború veszélyének elhárítása érdekében és így tehát az igazi európai biztonság biztosításának érdekében cselekszik. A Szovjetunió a többi európai országokkal együtt kész minden erőfeszítést megtenni arra, hogy hozzájáruljon az európai biztonság biztosi, tásálhoz., az összes európai országik megfelelő megegyezésének útján, függetlenül társadalmi berendezésüktől. Az összes európai országok bizton, ságát teljesen biztosítani lehet, ha ennek a célnak megfelelő lesz Franciaország erőfeszítése épp úgy, mint a Szovjetunióé, valamint a többi európai országok törekvései is. Ez megköveteli- azt is, hogy a német kérdés megoldását, amely mérhetetlen fontosságú az európai biztonság megszilárdítása szempontjából, az egységes és független Németországnak, mint demokratikus és békeszerető államnak megteremtése érdeké, ben valósítsák meg. A fent említettek arra a következtetésre jogosítanak, hogyha Franciaország és a Szovjetunió kormányai a béke és a nemzetközi bizton, ság megszilárdítására törekednek, akkor kell, hogy érdekükben álljon a haladéktalan tárgyalás az egész nemzetközi helyzet feszültségének enyhítésére irányuló intézkedésekről, valamint a küiön tárgyalás, az európai biztonság kérdéseiről és a német probléma megfelelő megoldásáról. Éppen ez volt a szovjet kormány november 3 i jegyzékében foglalt javaslatának a lényege. Mivel azonban a Szovjetunió és Franciaország, valamint Anglia és az USA közötti jegyzékváltás mind. eddig nem vezetett közös megegyezésre a fent emntett javaslat tekintetében, ezt a kérdést a külügyminiszterek illetékes összejövetelén keli megtárgyalni. A szovjet kormány emellett tudomásul veszi a francia kormány november 16 i Jegyzékében tett kijelentését, amely szerint Franciaország, a Szovjetunió. Anglia és az USA külügyminisztereinek konferenciáján való részvéteiét nem kötik semmi, féle előzetes feltételhez. Ugyanilyen kijelentést tett Anglia és az USA kormánya is. Attól az óhajtól vezettetve, hogy hozzájáruljon az aktuális nemzetközi problémák gyors megoldásához, a szovjet kormány késznek jelenti ki magát arra, hogy részt vegyen Fran. ciaország, Szovjetunió, Anglia és az USA külügyminiszterének konferenciáján. A szovjet kormány szükségesnek tartja kijelenteni, hogy a fentemlltett mérlegelések alapján e konferencián felveti a kérdést, hogy a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében a legközelebbi időben hívják öusze Franciaország, Anglia, az USA, a Szovjetunió és a Kinai Népköztársaság külügyminisztereinek konferenciáját, A szovjet kormány nézete szerint a négy hatalom külügyminiszterei konferenciájának összehívására Berlin volna az alkalmas hely. A szovjet kormány hasonló jegyzékeket küldött Anglia és az USA kormányainak is. 1