Uj Szó, 1953. november (6. évfolyam, 265-289.szám)

1953-11-27 / 287. szám, péntek

1953. november 27. III SZO 5 Helyes magyar beszéd, szabatos magyar írás — mindnyájunk kötelessége ' Sztálin elvtárs nyelvtudományi munkái új utakat nyitottak mindnyájunk számára. Helyesen beszélni, szabatosan, érthetően írni, szóval nyelvünk tisztaságára ügyelni — mindnyájunk kötelessége. Az új utak nagyobb felelősséget rónak a magyar nyelvoktatás, az irodalom és nem'utolsó sorban a sajtó dolgozói elé is. Ügyelnünk kell arra, hogy a nyelv el ne szakadjon a társadalomtól, a gondolkodástól, mindennapos munkánkban látnunk kell a nyelv fontos társadalmi szerepét. Sztálin elvtárs a legnehezebb elméleti tételeket is a nyelv helyes alkalmazásával könnyen érthetővé tette a dolgozók legszélesebb tömegei számára, föppen magas színvonaluk és könnyen érthetőségük miatt oly népszerűek Szitálin elvtárs müvei neancsak az eredeti orosz kiadásban, hanem bármily más nyelvre lefordítva. Ugyanilyen érthetően fejezik ki gondolataikat a kommunista és munkáspártok vezetői a Szovjetunión kívül is. Megvalósítás előtt álló egyik legnagyobb feladatunk a magyar nyelvoktatás megjavítása köztársaságunkban. Az anyanyelvi oktatás megjavítására pártunk lenini-sztálini nemzetiségi politikája az itteni magyarság számára minden lehetőséget biztosit. Magyar nyelvű iskoláink vannak és az egyre bővülő iskolahálózat mind több és jobb szaktanárt és tankönyvet igényel. Pedagógusaink, de különösen a magyarszakos tanerők tervszerű képzése egyik központi kérdése az anyanyelvi oktatás megjavításának. Arra kell törekedni, hogy magasabb színvonalra emeljék a magyar nyelv tanítását az iskolákban. Ehhez a munkához meg kell találnunk a megfelelő szervezeti segítséget. Ez pártunk, dolgozó népünk és a felnövekvő ifjúság iránti becsületbe vágó kötelességünk. Nagy súlyt kell helyeznünk a magyar nyelv minél tudományosabb megismertetésére, a nyelv társadalmi szerepének tudatosítására, az irodalmi nyelv fejlődéstörténetének bemutatására és vigyáznunk kell, milyen segítséget nyújtanak nyelvészeink a tankönyvírásnak. Hivatásos nyelvészeink tartsanak közös és főleg rendszeres munkaértekezleteket a tanítókkal és tanárokkal és szervezzék meg az iskolákban folyó vizsgák látogatását. Tegyék beható vizsgálat tárgyává a tanulók magyar, szlovák és orosz nyelvű ismereteit s tapasztalataikat használják fel a nyelvoktatás megjavítására. Ezek a gyakorlati lépések fogják legjobban szolgálni a nyelvoktatás megjavítására irányuló munkát. De ezen túlmenően az a nagyszerű feladat vár a magyar nyelv hivatásos ápolóira Csehszlovákiában, hogy a sztálini nyelvtudományi müvek szellemében, a mult nyelvi hagyományainak és a dolgozó tömegek nyelve gazdag kifejezőkészségének, színességének, szemléletességének teljes kiaknázásával, a lehető legmagasabb színvonalra emelje köztársaságunkban a magyar irodalmi nyelvet. Fontos feladatuk továbbá, hogy minden eszközzel elősegítsék a dolgozó tömegek színesebb nyelvhasználatát, hogy a gazdag és kifejező irodalmi nyelvet minden egyes magyar dolgozó minél tökéletesebben elsajátítsa és minél sikeresebben használja a szocializmus építésében. A nyelvmüvelés feladatainak tudatosítása elsősorban a nyelvészek dolga, de fontos feladatuk van az újságoknak, folyóiratoknak is. Az e téren fennálló hiányosságokért felelősek a szerkesztőségek is. A szerkesztőségeknek tervbe kell venniök a nyelvmüvelés kérdéséről szóló írásokat és meg kell szívlelniök a jogos bírálatot. Valljuk be őszintén, hányszor vettük észre az utóbbi időben mind gyakrabban azokat a nyelvbotlásokat, amelyek egymásközti beszélgetések közben, értekezleteken, sőt előadásokon elhangzó hozzászólásokban és nem egyszer magának az előadónak az előadása közben hangzottak el. Mindnyájan hibásak vagyunk, mert e kérdést nem tartottuk fpntosnak és napi munkánk mellett mellékes ügynek tartottuk nyelvünk tisztaságának megőrzését, a helyes és világos, tiszta beszédmód kifejlesztésének kérdését. Ebben is tanulhatunk a szovjet emberektől, a szovjet pártmunkásoktói, népnevelőktől: hogyan kell a nép nyelvén közérthetően, de ugyanakkor minden frázistól mentesén beszélni — agitálni. Olvassuk csak el a szovjet agritátorok munkájáról, tevékenységéről szóló kis füzeteket és láthatjuk, milyen magasszínvonalú egy-egy szovjet elvtársnak előadása, hozzászólása, nemcsak politikai szempontból, hanem beszéd kultúrában is. A felsorolt feladatokon kívül igen fontos kérdés a nyelvhelyesség leglényegesebb alapelveinek meghatározása. Nagy segítséget nyújt ebben is a szovjet nyelvtudomány, amely szerint sem a túlzott maradiság, sem a túlzott újítás nem lehet helyes szempont. Mindaz az új, ami megfelel a nyelv belső fejlődési törvényeinek, a nyelv sajátos szerkezetének, ami a nép élő alkotó készségére támaszkodik, nem tekinthető szabálytalanságnak. Ebből az elvi alapból kündulva kell kitűzni a nytSvhelyesség legfontosabb szempontjait. Az irodalmi nyelv gazdagítása a többi között azt a kérdést is felveti, hogy milyen mértékben meríthetünk a nyelvjárások és egyes foglalkozási ágak sajátos szókinoséböl. Ez a kérdés is csak elmélyült, a klasszikus írók gyakorlatát is komolyan elemző tanulmányozás alapján oldható meg. Felvetődik a kérdés, vájjon napjainkban romlik-e a magyar nyelv, vagy nem. A nyelvtudósok véleménye szerint nyelvromlásról szó sem lehet. Fontos feladat még a nyelvjárások tanulmányozása. Sztálin elvtárs külön foglalkozik a területi nyelvjárásokkal, mint az össznépi nyelv elágazásaival. A nyelvészeti kutatásoknak erre a területre is ki kell terjedniök. A nyelvjárásokban megőrzött régiségek és az összes népi nyelvtől elütő újítások nagyon tanulságosak mind a nyelv történetének felderítésére, mind a nyelv életének tanulmányozása szempontjából. Akad itt munka a Csemadok részére is. Az eperjesi pedagógiai fakultás orosz és ukrán nyelvi tanszéke, ukrán dolgozóink kultúrszövetségével karöltve nemrég úttörő jellegű tanulmányokat végzett az eperjesi kerület ukrán nyelvű lakóssága körében. Nyelvészeti csoportjaik kutatásának anyagát részint önálló tudományos müvekben dolgozzák fel, részint az Ukrán Szövetségi Szocialista Köztársaság Tudományos Akadémiája rendelkezésére bocsátják. A szovjet etnográfia tapasztalatairól, különös tekintettel a Szovjetunió többnemzetiségű területeire, nemrég Prágában tartott elvi jelentőségű tudományos előadást P. J. Kusner, a moszkvai egyetem tanára Az általa irányított tudományos munka segítségével mély betekintés nyerhető az iparos és földművelő lakosság jellegzetes életmódjába az egész Szovjetunió területén. Kusner professzor Szlováklábam szintén előadásokat tartott és a helyszíni kutatóknak is segítségére volt. Abban a mértékben, amilyenben nó igényünk a helyes magyar beszéd és az írás iránt, abbam a mértékben kell majd foglalkoznunk hazánk magyar nyelvjárásai feltérképezésének gondolatával is. Kire vár ez a munka, ha nem a csehszlovákiai magyarokra ? Ha majd belátjuk e munka fontosságát és megteremtjük hozzá a keretet, megindulhat elsősorban az adatgyűjtés. Ellentétben a múltban végzett népnyelvi kutatásokkal, amelyek főleg hangtani sajátosságokat és érdekességeket tartottak szem előtt, most elsősorban a szókészlet és a nyelvtani szerkezet rögzítése lesz fontosabb, A sztálini nyelvészeti munkák jegyében a szovjet nyelvtudomány nagy sikerekre mutathat rá. Ezen a kipróbált úton kell haladnunk és fáradságot nem kímélve dolgoznunk a szocializmus építésével szorosan összefüggő célkitűzések megvalósításáért. Felvetjük ezt a kérdést és bátran írunk róla, éppen, mert tudatában vagyunk a fennálló hiányosságoknak az anyanyelvi oktatás és általában a helyes magyar beszéd, szabatos írás terén. Szerkesztőségünk felelőssége szintén a ma időszerű kérdései közé került. Emelnünk kell kifejezőkészségünk színvonalát. Jobban kell ügyelnünk írásunk tisztaságára, harcolnunk kell az élőbeszédben sajnálatosan terjedező keveréknyelv ellen. Különösen fordításaink színvonalát kell emelnünk, mert ezen a téren mutatkozik a legtöbb panasz. Időt és fáradságot nem kímélve kell küzdenünk, hogy lapunk és a többi csehszlovákiai magyar sajtótermék nyelvhelyessége kielégítő legyen. Munkánkhoz kérjük olvasóink és barátaink, a legszélesebbkörü magyar tömegek jóakaratú segítségét, hozzászó '"át és kritikáját. Az albán nép gyönyörű eredménye, ket ért el felszabadulása óta a kulturális élet fejlesztésében. A mult rendszer „kultúrpolitikája" révén, közvetlenül a felszabadulás után az országban egyetlen főiskola sem volt, középiskola mindössze tíz, az analfabéták száma pedig meghaladta a lakosság nyolcvan százalékát. Ez a helyzet a felszabadulás után gyökeresen megváltozott. Százszámra épültek a falvakban és városokban a korszerű új iskolák. Nagy lendülettel folyik az analfabétizmus elleni küzdelem; rövidesen már egyetlen analfabéta sem lesz Albániában. Nagy előrehaladást értek el az egyetemi oktatás megszervezésében, továbbá a színházi és zenekultúra terén is. A tiranai Nemzeti Színházban a klasszikus és szovjet színdarabok mellett eredeti albán színdarabokat és haladó amerikai írók darabjait is játszszák. Az albán írók a nemzet szaA nyugat sajtója az amerikai filmről A „Time" című amerikai burzsoá hetilap közölte egy olvasójának levelét, egy amerikai filmről. A levél szerzője elitéli az „Invázió az USA-ban" című amerikai fűmet, mert a füm háborúval fenyeget és háborút hirdet. A továbbiakban azt: írja, hogy a film elkészítésénél „a nézők gyenge idegeivel és magas haszonnal számoltak ... Félelemmel kereskedik a film, de rögtön ellenmérget is ajánl: rendőrállamot". A levél azzal Végződik, hogy az Egyesült Államokban „a belpolitikai Albánia hatalmas méretű kulturális fejlr íse badságharcáról, a nők eg jóságáról és a falvakban lejáts^ ló éles osztályharcról írnak. Élénk tevékenységet fejtenek ki a kerületi városok színházai is. Mindezeket az eredményeket az albán nép a Szovjetunió állandó segítségének és támogatásának köszönheti. Albán fiatalok százai tanuknak a Szovjetunió egyetemem és főiskoláin és az albán közoktatás újjászervezése is szovjet útmutatás nyomán történik. Az albán nép nagy figyelemmel kíséri a testvéri népi demokráciák fejlődését. A kölcsönös kulturális egyezmények lehetővé teszik, hogy a baráti népek egyre jobban megismerhessék egymás kultúráját. A művészek és írók kölcsönös látogatásai és műveik fordításai nagy segítséget jelentenek ezen a téren. A baráti népek megismerése nagyban hozzájárul a béke védelméhez is. veszélyt a fasizmus és nem a kommunizmus jelenti". A „Die Weltwoche" svájci burzsoá folyóiratban hír jelent meg arról, a hollywoodi filmesek elhatározták, hogy Homérosz Odysseus eposzáról filmet forgatnak. A folyóiratban megjelent hír szerint Odysseus, Ithaka görög sziget uralkodója, a filmben „hősszerelmest" fog alakítani. A ,,Die Weltwoche" azt írja, vájjon mi lesz ebből, valami cowboy-film ógörög változata, vagy pedig egy erotikusklasszikus ízű filmoperett — azt csak az istenek tudják. Bölcsőm se volt, dajkám se volt Bölcsöm se volt, dajkám se volt, Azóta is érzem kezét, mikor az élet rámhajolt. ölének fészek melegét Két karján ringatott anyám • és időn és téren áltál egy szegényszagú kis tanyán. felsír a régi dal is lágyan. Ha sírtam, ö is sírt velem, majd égő szemmel csendesen, hogy meg ne hallja senki más. dúdolt egy régi szép danát. És elcsitultam akkor én, ringtam a mese kék vizén, bolyongtam Óperencián, kezemet fogta jó anyám... Csak dúdolom, csak dúdolom, zengetem néma húrokon, amelyek itt, a szív alatt régi emléket zsonganak.. -. Bölcsöm se volt, dajkám se volt, mikor az élet rámhajolt. Két karján ringatott anyám egy szegényszagú kis tanyán, DÉNES GYÖRGY* a erseg Kürt, sziréna bődült és hét határból rohan a nép, — menteni, ami övé. — Arra, csak arra! Ott a gyár körül, füst és korom száll a kék hegyek fölé. Nagy riadóra lódult a kaszárnya, autónk a futó fehér útra robban, Szállj kocsi, szállj! Haragos aggodalmunk gyújtja a benzint zúgó motorodban... Ott, amott! NézdI lángol a gyár, s körött? miként a széna, gyullad a fatelep. Üszköt és pernyét markol a dühödt szél, bömböl a láng a magas raktár felett. Hej ünnep, ünnep! Ez a húsvét napja! Ravasz az ellenség, ezt jól kileste. Itt e szörnyű máglyán, itt e lángok közt perzselődjön átkozott lelke, teste. Föl, bajtársak a bátor tűzoltókkal, föl, együtt a néppel e vad pokolra. Üzd, szorítsd, a tüzet, űzd, szorítsd bajtárs, mintha e tűz az orv ellenség volna. Itt fejsze, amott csákány, ott fecskendő, sziszeg a láng, s gomolyognak a gőzök Alkonyodik már — mégsem az ellenség, a mi erőnk, nagyszerű erőnk győzött. Hajnalig őrt állunk, talpig fegyverben, a hamu alatt orv parázs szendereg, s kiált, szinte ordít a megsebzett táj: — Éberség, éberség! alvó emberek. Bábi Tibor. Ctibor Stitnlcký! Éjfél elmúlt Nem halLható nesz. Éjfél elmúlt régen. Fehér a kert egészen. Bennem is hull a hó. Jól van ez így. A végtelenség csendje a fülünkbe hadd csengje: ne csüggedj, higgy! Vladimír Reisel: A rémületnek vége. Feledjük megnyugodva az elmúlást, mert ott van osillagok örök fénye. Most csend honol, de él tovább a munka. Nézd, minden gyárunkban vasszíve zakatol. Fordította: Fügedi Elek. l2eoél anyamvia* Ráncaidat én sosem vettem észre, sem azt, hogy tenyered kérges a sok robottól. Szeretetednek piros fénye ébresztett engem pirkadatkor. Nyolc gyermeknek adtál te életet, egyszerre hét száj jelezte, hogy éhes. S hogy angyal vagy, csak most mondom neked, csak most suttogom: Szeretlek én, édes! Nálunk ilyesmire idő sosem jutott, zimankós, zord szelek kitépték azt a szánkból. Most pótolok mindent, mindent mit még tudok, gyengéd szóval szeretni nem szégyenlek én mától. Űj éltünk tanított meg e gyengéd szavakra és gyönyörű utunk, mely jövőnkbe vezet. Érzem, minden szavam szívedet megragadja, ha nem is mutatod s nem ír választ kezed. Ráncaidat csak most olvasom meg s tenyereden, hogy keménység mennyi. Piros fénye szeretetemnek fog pirkadatkor ébreszteni. Fordította: Fügedi Elek.