Uj Szó, 1953. november (6. évfolyam, 265-289.szám)

1953-11-04 / 267. szám, szerda

1953. november 4 111*70 A Szovjetunió könnyűipari dolgozóinak országos tanácskozása Moszkvában véget ért a Szovjet unió könnyűipari funkcionáriusai nak Háromnapos országos tanácsko zása. A. N. Koszigin, a Szovjetunió köz szükségleti iparcikkeinek minisztere beszámolójában részletesen foglalko zott a könnyűipar feladataival és annak a határozatnak végrehajtását biztosító intézkedésekkel, amelyet a Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága „A közszükség leti iparcikkek termelésének kibőví­téséről és minőségének javításáról" hozott. Koszigin kiemelte, hogy az ötödik ötéves tervnek a fö közszükségleti cikkek termelésével kepcsolatos fel adatait határidő előtt teljesítik. A selyemszövetgyártásban az ipar már is elérte az 1955. évre előirányzott színvonalat A gyapjúszövetgyártás sal, a konfekcióiparral és a kötött árugyártással kapcsolatos ötéves fel adatot négy év alatt teljesítik. Az elkövetkező két év alatt a pamut szövetgyártás egymilliárd méterre emelkedik. A selyemszövetgyártás 1956 ban az 1950. évihez képest több mint ötszörösére emelkedik. Tovább fejlődik a gyapjúszövet, a bőrcipő a kötöttáru, a kész ruha és egyéb áruk termelése. A közszükségleti cik kek termelésére vonatkozó széleskö rű programm valóraváltása érdeké ben mintegy négyszáz vállalat épül, töb mint 800 gyárat és kombinátot pedig újjáépítenek és kibővítenek. 1954-ben a beruházás volumene az ideihez képest több mint kétsze resére emelkedik. Megkezdődik még száz újabb nagy vállalat építése. Különös figyelmet fordítanak a lakosság részéről legnagyobb keres letre számottartó cikkek: a' tiszta gyapjú szövetek, a melange szőve tek, a bolyhos pamutszövetek, a fia nellek a műselyemszövetek, a rámán varrott cipők, a javított konfekció áru gyártásának kibővítésére. A. N. Koszigin rámutatott több olyan vállalat munkájának lényeges fogyatékosságára, amelyek nem használják ki teljes mértékben a belsfl" tartalékokat. Még sokat kell tenni a berendezés teljesítőképessé gének, a munkaigényes termelési folyamaik gépesítésének fokozásá ért és annak érdekében, hogy job ban megszervezzék a termelési újítók és az élenjáró vállalatok tapasztala­tainak népszerűsítését. A gyártmányok minőségére, külö nősen a gyártmányok minőségi meg­munkálásának megjavitáisára és a választék kibővítésére vonatkozó kérdéseknek az összes ipari dolgozók érdeklődése középpontjában kell áll­niok. A kitűnő minőségű gyártásért most folyó versenyt olyképpen kell meg szervezni. hogy minden egyes dol gozó érezze a felelősséget a gyári márka becsületéért, hogy a vállala tok kollektívái ne csak a minőség szerinti tervteljesités átlagos számai ért, hanem minden egyes méter szö vet, minden egyes pár cipő. minden egyes vég vászon, minden egyes pár harisnya és más cikk minőségéért harcoljanak A beszámolóval kapcsolatos vitá­ban mintegy 50 en szólaltak fel. A felszólalók kiemelték, hogy a köny nyűipari dolgozók válaszul a köz szükségleti cikkek gyártásának gyors fellendülését célzó párt és kormány határozatra, széleskörű szocialista versenyt indítottak. A könnyűipari dolgozók minden erejüket latba ve­tik, hogy becsülettel teljesítsék azt a megtisztelő feladatot, hogy két-három éven belül erősen fokozzák a lakos ság szövettel, ruhával. . cipővel és egyéb közszükségleti iparcikkel való ellátottságát. A tanácskozás részvevői nagy fi gyeimet szenteltek a vállalatok épi lése és újjáépítése, valamint élen járó tecthinikával való felszerelése és a káderképzés kérdéseinek. • Komoly igényekkel léptek fel a gépgyártókkal szemben, akik nem kielégítő módon látják el a könnyű­ipart úgyszintén a vegyiparral szem­ben, amely gyengén elégíti ki a köny nyüipar élénkszinü és tartós festék, valamint egyéb vegyszerszükségle tét. A tanácskozás részvevői számos olyan gyakorlati javaslatot terjesz tettek elő, amelyek a termelés mi nöségének és választékának, a ter melés tervezésének és megszervező sének. valamint nyersanyagellátásé. nak javítására, a munkáskáderek és szakértők kiképzésére és egyéb kér­désekre vonatkoznak. A záiróheszédet A. N. Koszigin, a Szovjetunió közszükségleti iparcik­keinek minisztere mondott. A Biztonsági Tanács üléséről Az Olasz Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának ülésszaka Az Olasz Kommunista Ifjiisági Szövetség Központi Bizottságának ülésszakán Berlinger, a szövetség főtitkára „A dolgozó ifjúság egysé gének megszilárdítása a munkáért, jogaiért és a haza szociális haladá sáért vívott harcban" címmel tar tott beszámolót. Javasolta, hogy hív janak össze ifjúsági gyűlést, amelyen kidolgozzák az ifjú nemzedék közös követeléseit: harc a háború ellen és a külföldi imperialisták igája ellen, harc a reakciós osztályoknak a vé­leményszabadság és sajtószabadság megsemmisítése ellen irányuló kí­sérlete ellen, harc a jobb munka, és tanulási feltételikért. Az Glasz Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának teljes ülésén Szilvano Peruzzi, a tit kárság tagja beszédet tartott a szer vezet tagságának növekedéséről. Peruzzi közölte, hogy 1953-ban kö rülbelül 100.000 olasz ifjú és leány lépett a szövetség tagjai sorába. Üjabb hadifogolygyilkos­ságok történtek a koreai demilitarizált övezetben A hadifoglyok örizetével megbízott indiai csapatok hivatalos közlemé. nye arról számolt be, hogy újabb hadifoglyokat gyilkoltak meg a de­militarizált övezet déli részében levő hadifogolytáborokban. A közlemény szerint a G-53 as táborrészlegben két koreai hadi­fogoly „erőszak áldozata" lett. Az egyik hadifogoly életét vesztette, a másikat — aki súlyosan megsebesült — kórházba szállították. Az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének Biztonsági Tanácsa november 2-án folytatta a Szovjetunió által előterjesztett napirendi pontnak a Trieszt Szabad Terület kormányzó­jának kinevezéséről szóló pontnak megtárgyalását. A nyugati hatalmak nyomására e kérdés megtárgyalását már egyszer 13 nappal elhalasztották. Kyru gö­rög küldött november 2-án a?t ja­vasolta, hogy a kérdés megtárgya­lását ismét halasszák el három hét­tel, vagyis november 23-ra, azzal az ürüggyel, hogy a feleknek lehetősé­ge nyíljon a kérdés jobb megoldá­sára. A. J. Visinszkij szovjet képviselő Kyru javaslata ellen foglalt állást. Kijelentette, hogy a trieszti kérdés legjobb megoldása az olasz béke­szerződés megvalósítása volna. Tömeggyűlés és tüntetés Tokióban az újrafelfegyverzés ellen A tokiói rádió közlése szerint ok­tóber 31-én a tokiói „Jocuja"-park­ban tömeggyülés volt, amelyet a Közalkalmazottak Szakszervezeté­nek Egyesített Tanácsa hívott ösz­sze. A gyűlésen a közalkalmazottak, a vasutasok és a tanítók szakszerveze. tének, valamint Japán Parasztszö­vetségének és más szervezeteknek mintegy tizenötezer képviselője vett részt. A gyűlés részvevői határozatban tiltakoztak a „kölcsönös biztonsági programm" keretében nyújtott ka­tonai segély ellen, az elbocsátások ellen, munkabéremelést követeltek, továbbá háromszázmilliárd jen ki­utalását a természeti csapások súj­totta vidékek helyreállítására. A közzétett nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a Közalkalmazottak Szakszer­vezetének Egyesített Tanácsa eré­lyes harcot indít az újrafelfegyver­zés költségvetése ellen, a helyreállí­tási intézkedésekért és az életszín­vonal emeléséért. Huszonegy koreai harcos követelte hazatelepítését A koreai néphadsereg fogságba­esett harcosai közül huszonegyen követelték hazatelepítésüket, ami­kor 11 napos szünet után ismét folytatódott a felvilágosító munka. A felvilágosító munka szombati napján újból bebizonyosodott, hogy az amerikaiak „képviselőkként" kül­dik ügynökeiket azzal a megbízással, hogy terrorizálják • a foglyokat. A 2-es számú sátorban lelepleződött az amerikai képviselőnek álcázott egyik liszinmanista ügynök, amikor az egyik bajkeverő hadifogoly váratla­nul feléje fordult és ezt kérdezte tő­le: „Főnök, most már hazamehe­tek?" ' Az angol csapatok újabb terrorhadjárata a kenyai lakosság ellen Sajtójelentések szerint angol csa­patok újabb büntetöhadjáratot indí. tottak a kenyai néger lakosság el­len és ennek során 30 embert meg­öltek. A londoni „Daily Worker" lelep­lezi a gyarmatosítóknak a kenyai nép ellen intézett terrorhadjáratát. A lap megírja, hogy Londonba titkos dokumentum érkezett a kenyai fe­hér telepesek szervezetétől, az „úgy­nevezett kenyai választók szövetsé. gétől." Ez a dokumentum arról tanúsko­dik, hogy ez a szervezet kezdemé­nyezte a néger lakosság ellen inté­zett terrorhadjáratot. Angol források szerint a „rend­kívüli állapot" kihire.etése óta eltelt egy év alatt, Kenyában ötezer né­gert öltek meg, 28 ezret pedig kon­centrációs táborokba zártak. A „Daily Worker" közli a kikuju­négerek egy csoportjának levelét, amely beszámol az angol gyarmato­sítóknak Kenya lakossága ellen in­tézett megtorló intézkedéseiről. „Ezeknek a megtorlásoknak az a célja — hangoztatja a levél — hogy minél több kikuju-négert pusztítsa­nak el." A nyugati nagyhatalmak különszerződése Trieszt kérdésében A nemzetközi életben lejátszó dott legutóbbi események igazolták, hogy az Olaszországgal kötött bé keszerződés teljesítése Trieszt Sza bad Terület kérdésében biztositaná e terület lakosságának normális életkörülményeit, megteremtené a normális kapcsolatok létrehozásá nak elengedhetetlen feltételeit a Trieszttel szomszédos államok kö^ zött és ezzel együtt elvágná Euró­pa e részében a béke ügyét vészé lyeztető ellentétek jelenlegi vészé lye.s trieszti csomóját. Több mint hat évvel ezelőtt, az 1947. február 10-én Olaszországgal megkötött békeszerződés értelmé ben elhatározták Trieszt Szabad Terület létesítését, amely Trieszt városból és kikötőből, s az ezt kör nyező területből áll. A szerződés értelmében az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Tanácsa biztosítani köteles Trieszt egységét és függetlenségét A szerződés mellékletei meghatá­rozták Trieszt Szabad Terület ál lami berendezésének és kormányzá sának, megszervezésének alapelve it. Elhatározták, hogy az említett területet semlegesnek és demilita rizáltnak kell tekinteni A béke­szerződés rámutat arra, hogy Tri. eszt Szabad Terület kormányzóját a Biztonsági Tanácsnak kell kine­veznie. de addig is ideiglenes kor­mányzótanácsot kell alakítani. Össze kell hívni az alkotmányozó gyűlést Trieszt Szabad Terület al kotmányának kidolgozására, amely törvénybe iktatja a lakosság demo kratikus önkormányzatát és jogait A Szovjetunió következetesen küzdve a béke megőrzéséért és meg­szilárdításáért híven betartotta az Olaszországgal kötött békeszerző désben részt vevő többi tizenhét állammai együtt vállalt kötelezett ségeket. Intézkedéseket tett és tesz a nemzetközi egyezmények, köztük a Trieszt kérdésében történt egyez­mény állandó betartására. Az USA és más nyugati nagyha­talmak kormányai ugyanekkor nemcsak nem, követtek el semmit az Olaszországgal kötött szerző­désből eredő kötelezettségeik telje sítésére, hanem ellenkezőleg, min den lehetőt elkövettek, hogy meg akadályozzák e kötelezettségek tel jesítését. Ők a bűnösök abban, hogy mindeddig nem nevezték ki Trieszt Szabad Terület kormányzóját, hogy ezt a területet nem helyezték a Biztonsági Tanács ellenőrzése alá, hogy nem vezették be a terület ál­landó statútumát, hogy lakossága idegen csapatok megszállásának kö­rülményei között él. Megcáfolha tatlan tények tanúskodnak arról, hogy az amerikai-angol tömb sa ját haditámpontjává változtatta Trieszt területét, a békétől és biz­tonságtól teljesen eltérő céljaik ér dekében igyekszik felhasználni. Az agresszív atlanti tömb bevett szabályai szerint a trieszti kérdést arra használják ki, hogy nyomási gyakoroljanak a Trieszttel szom­szédos országok kormányaira. Triesztet mézesmadzagként igye keztek felhasználni és ezt a köz igazgatásuk alá nem tartozó terű letet egyszer Olaszországnak, más­kor Jugoszláviának ígérték. Igy még 1948 márciusában az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormányai az Olaszországgal kö­tött békeszerződést megszegve nyi­latkozatot bocsátottak ki, amely ben hangsúlyozták Trieszt Szabad Terület egyesítésének szükségessé gét Olaszországgal, Dulles most ki jelentette, hogy J>az 1948-as dek­laráció nem marad örökké érvény­ben^ E kijelentést követően ismét durván megszegték az USA és Nagy-Britannia kormányainak a szerződésben lefektetett kötelezett­ségeit. Utalva arra, hogy nincs se milyen lehetőség megegyezés eléré sére Trieszt Szabad Terület állán­dó rendszerének megteremtésében, Október 8-án kifejezték a. terület kettéosztására irányuló szándéku­kat. Az atlanti tömb kormánykörei e törvényellenes cselekedet segítsé gével arra számítottak, hogy még szorosabban bevonják a Trieszttel szomszédos országokat az agresz szív háborús politikába Fölmerül az a veszély hogy Olaszország megtagadja az európai védelmi kö zösségről szóló egyezmény ratifi­kálását, ha Trieszt kérdését nem Olaszország javára döntik el.« — hangsúlyozza az amerikai sajtó. Amint ez várható volt, az USA és Anglia október 8-i nyilatkozata nemcsak nem járult hozzá a trieszti kérdés rendezéséhez, hanem még bo­nyolultabbá tette azt. A nemzetközi nyugtalanság újabb forrásává vált, kiélezte e terület körüli nagy súr­lódásokat. Trieszt Szabad Terület két szom­szédos országának sajtójában olyan nyilatkozatok jelentek meg, ame­lyekben kölcsönösen vádolják egy­mást. A külföldi sajtó jelentései szerint mindkét ország az „A" öve­zetbe rendelte csapatait „A távirati irodák jelentései — ír­ja a „Le Monde" című francia lap a jelenlegi trieszti viszállvsíl kapcso­latban — olyan kijelentéseket emlí­tenek. amelyek Hitler és Mussolini idejére emlékeztetnek: Nem fogjuk tűrni! ... Csapataink készen áll­nak ..." A „Wall-Street-Journal" című amerikai lap, amely szintén támo­gatja az Olaszországgal kötött bé­keszerződés megszegésének veszélyes politikáját, beismeri, hogy Trieszt lakosságának többsége Trieszt Sza­bad Terület létesítését követeli, amely megfelel a békeszerződés pontjainak. A lap ezeket írja: „Triesztben a lakosság kifejezetten követeli, hogy az egész környéket nyilvánítsák szabad területté, amely egyik országhoz sem tartozna és az ENSz Biztonsági Tanácsának- igaz gatá sa alatt állna". A külföldi sajtó igazságosak meg­jegyzi, hogy a nyugati nagyhatal­mak azzal, hogy megszegték szerző­désbeli kötelezettségeiket, félelmet és bizalmatlanságot keltenek az or­szágok közötti kapcsolatokban, új nemzetközi viszályokat és súrlódáso­kat okoznak. „A nyugati nagyhatalmak politi­kája — jegyzi meg a „Die Tat" ci­mü svájci lap — önkényes kísérlet aláirt szerződések megszegésére. Az olyan példák, mint például Trieszt esete, csapást mér a nemzetközi jo­gi szokásokra és következményei sem maradnak el." A „La Monde" című francia pol. gáŕi lap a jelenlegi amerikai politi­kát Trieszt kérdésében csödpolitiká­nak jellemzi és rámutat arra, hogy bonyolulttá teszi a helyzetet és „an­nak a diplomáciának csődjét jelen­ti, amely abból indult ki, hogy a trieszti kérdés befejezett ténnyel rendezhető". A trieszti kérdés békés megoldá­sának egyedüli, útja — amint arra A. J. Visinszkij szovjet küldött a Biztonsági Tanácsban rámutatott —• az Olaszországgal kötött békeszer­ződés teljesítése Igy gondolkozik minden igazi békeharcos, mert csak ez az út akadályozhatja meg a nem­zetközi háborús veszély új tűzfész­kének kialakulását. (Charlamov cikke a moszkvai ,,Pravdá"-ban) Az olasz kormány nem tesz megfelelő intézkedé­seket az árvízsujtotta lakosság megsegítésére Calabriában megszűnt az esőzés, azonban a helyzet változatlanul sú­lyos nemcsak Reggio, hanem Ca. tanzaro megyében is. Reggio megyé­ben 16 községnek még mindig nincs kapcsolata a külvilággal. Tizennyolc községben nincs ivóvíz és mindenütt csak szűkösen van élelmiszer. A megye 96 községe közül 74-ben há­zak omlottak össze. Catanzaro me­gyében 800 ház dőlt össze. Az árvízsújtotta községek lakosai­nak megsegítésére hozott kormány­intézkedések elégtelennek bizonyul­nak. Az árvízkárosultak között csak most osztják szét azokat a tejkon­zerveket, amelyeket két évvel ez­előtt az 1951. évi árvíz után a Szov. jetunió küldött Olaszországba. Aggasztó hírek érkeznek Észak­Olaszországból is. A Po és az Adige vízállása állandóan emelkedik s a víz több helyen átszakítva a gyenge gátakat, hatalmas területeket árasz­tott el különösen Piacenza környé­kén. Észak-Olaszországban nagy esőzések vannak s tovább is súlyo3 következményektől kell tartani.

Next

/
Thumbnails
Contents