Uj Szó, 1953. november (6. évfolyam, 265-289.szám)

1953-11-03 / 266. szám, kedd

- V ' 1953. november 3 Ul SZÖ Osztályharc — titkos szavazással Losonctól alig nyolc kilométerre déli irányban fekszik Kalonda község. Jó termőföldje ismeretes az egész járásban. Búzára, burgonyára, kukoricára, de még zöldségtermelésre is igen alkalmas. Elsőrendű rétek, legelők húzódnak az Ipoly mentén. Dúsan termelik az illatos szénát. A h>pe-hupás domboldal pedig birkate nyésztésre nyújt lehetőséget. A faluban a harmadik típusú szövetkezeti gazdálkodásról beszélnek. De mielőtt ismertetnénk, hogyan folyik a közös gazdálkodás, hogyan fejlődik a szövetkezet, szükséges megemlítenünk, hogy a község lakóinak, illetve a szövetkezet tagjainak túlnyomó része kis. és középparaszt. No, meg egy pár kerékkötő kulák, akik markukban tsfrtják a kis- és középparasztokat. befolyásolják őket és így a kulákok akarata érvényesül. Vájjon meddig tűrik még basáskodásukat? A kis- és középparasztok szeptember 1-én megtartott gyűlésükön behatóan foglalkoztak a kulákok kizárásának kérdésével. Pápay András csoportvezető javasolta, hogy egyszersmindenkorra le kell rázni a kulákokat a nyakunkról. Pápay András javaslatát szavad köVette. A szövetkezet elnöke Tóth Bóna Antal szavazócédulákat osztott szét a tagok között, vagyis a nyílt szavazás helyett titkos szavazásra került sor. — Tessék szavazni, hogy a kulákokat kizárjuk-e, vagy meghagyjuk? — hangzott a felhívás. A tagok izgatottan mozogtak helyükön. Huszonnégy tag szorongatta kezében a szavazócédulát. Három tag a kulákok mellett szavazott, három tartózkodott, öten meginogtak és a szavazás előtt kereket oldottak, a többiek pedig szigorúan követelték a kulákok kizárását. A tizenhárom tag szavazata elég volt ahhoz, hogy kitegyék a kulákok szűrét. Örültek, hogy végre sikerült felszámolniok az élősdi társaságot. Rubint Imre könyvelő is olyan örömmel és 'gyorsan írta a jegyzőkönyvet a döntésről, hogy a ceruza szinte táncolt a kezében. Pár nap múlva Flaskái mérnök lázasan munkához fogott. Napokon át szorgalmasan osztott, szorzott, térképet készített Amikor elkészült vele méi;te. kikarózta a kulákok földKt Sokan úgy gondolták, hogy így el a fontos probléma megoldódott, így /is lenne ez rendjén, hiszen a tagság a legmagasabb fórum a szövetkezetben. De csak azokban a szövetkezetekben ahol a tagokat egy cél, egy érdek fűti. a kulákság izolálása. Annak ellenére hogy történtek lépések a kulákság kizárása érdekében, mégis az ellenkezőjéről győződtünk meg Kalondán. A tagság soraiban sok a megalkuvó, akik egyik napról a másikra megváltoztatják a jegyzőkönyvben foglalt határozatokat így aztán nem is csoda hogy a kevésszámú ontudatosabb tag nem képes rendet teremteni a szövetkezet portáján Hiába a meddő siránkozás, ha visszariadnak a nehézségektől Amint mondottuk a szövetkezetben a tagok döntő többsége kis- és középv paraszt, de ezek közül is sokan ,,sógor-koma" alapon kezelik a kulákokat Ez az oka annak, hogy Kalondán nem fejlődhet, nem szilárdulhat a közös gazdálkodás. Sokan határozatlanok, meginognak amit a következő eset is bizonyít. Hiába dolgozott Flaskái mérnök, hiába mérte ki a kulákok részére a földet, a kulákok akarata érvényesült. A szövetkezet tagjai a kulákok részére kimért, kikarózott földet bevetették. Ezzel saját maguknak ártottak s most a kulákok kárörvpijdő en nevetnek markukba hogy még sem sikerült célt érniök azoknak, akik ellenük fordultak Nem gondolják a kalondai kis. és középparasztok, hogy az osztályharcot így nem lehet kiélezni? Nem gondolják azok a tagok, akik beugrottík a kulákok mézes-mázos szavainak, hogy ezze' saját maguknak, a szövetkezet fejlődésének, a közösségnek ártanak' Most feltesszük a kérdést. Érdemes-e a kis- és középparasztoknak Rubint Barta János. Csikányi Imre Simon János, idősebb Tóth Bence Lajos. Tóth Géci József és Lengyel Ilona kulákokkal szövetkezni? Bizony nem

1 Mert ezek 180 hektár tulajdonosai voltak Tehát a hat kuláknak több földje volt, mint 82 kis. és középparasztnak együtt. Lássuk csak. hogyan folyik a termény betakarítása? Nincs mit szépíteni, ami igaz. az igaz Egyesek azt állítják, hogy a kulákok munkája úgy megy. mint a karikacsapás Én nem hiszem mások se.

1 mert a kulákok furfangos észjárása, fondorlatossága sok mindenen zheglátszik. Főleg azon, hogy mennyire undorodnak a közöstől. Különben beszéljenek a tények. Több mint húsz hektár rét még kaszálatlan. öt hektárnyi földből a krumplit még nem szedték ki. A vetés alá még 12 hektár föld vár szántásra. Ebből teljesen világos, hogy ahol a kulákok befolyásolják a kisés középparasztokat, ott Pathó Pál úr elve érvényesül. ..Ej. ráérünk mi arra még". Az állatok kint legelésznek a réteken de azért szükségesnek tartottuk az istállók megtekintését ..Négyes számú istálló növendékmarhák részére" ez volt a kapura függesztett táblára írva Jól szemügyre vettük a házszámot is nehogy tévedjünk. A házon hetes szám fityegett. Az istálló ajtaja nvitva volt. Nem mondhatni. hogy valami barátságos látvány tárult szemünk elé. A falak feketék koszosok, a mennyezet gerendáiról pedig zsebkendő nagyságú pókhálók lógnak lefelé" Bizony nagyobb rendet is lehetne teremteni, mert a/ állatoknak is jobb egészségesebb a tisztántartott istállóban. A 75-ös számú háznál pedig az l-es számú istállót néztük meg. Gondoltuk. hogy itt már nagyobb lesz a rend és a tisztaság, de itt is csak az előbbihez hasonló képpel találkoztunk. Még azt is hallottuk a faluban, hogy a 4-es számú istállóban „jókedélyű'' növendékmarhák vannak Éjjelizene mellett fekszenek és kelnek mert a kolompokat a csengőket nem szedik le este az állatok nyakáról. Ogy mondják Lipták és Mucsina állatgondozók .minek azt leszedni róluk, hiszen másnap úgyis rájuk kell rakni" Hát ha így áll a dolog, akkor minek fekszenek le a gondozók hisz másnap úgyis fel kell kelniök Úgylátszik hogy ők keveset törődnek^az állatokkal pedig az állatoknak is jár a pihenés. A kolompszó pedig zavarja őket. így sorolhatnám tovább azokat a furcsa hibákat, amelyek nem válnak dicséretére Kalonda községnek. A kalondai EFSz-ben dolgozó kisés középparasztoknak arra kell törekedniök, hogy a szövetkezet fejlődjék, erősödjék A kulákoktól ne vezettessék magukat orruknál fogva, mert a kulákság a szövetkezet ellensége. a szocializmus fékezője. Nyúljanak bele a darázsfészekbe és seprűzzék ki őket egytől-egyig a szövetkezetből. Kertész Imre MILYEN SZAKKÖNYVEKET TANULMÁNYOZZUNK? Az Állami Mezőgazdaság Könyv kiadóvállalat kiadásában megjelent legúiabb könyvek AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSI ter melés mesterei. Összeállította VI. Bűben. Mezőgazdasági termelésünk minden nehézségét főleg az okozza, hogy a szovjet tapasztalatokat még mindig nem érvényesítjük* kel lő mértékben a mezőgazdasági ter melés valamennyi ágazatában Me zögazdasági dolgozóink legalább részbeni informálása céljából adtuk ki ezt a könyvecskét amely állattenyésztési dolgozóinkkal a szovjet állattenyésztők kiváló sikereit ismerteti. A könyvecske fejezeteiben megismerkedünk a szovjet állattenyésztők sikeres szai vasmarha., sertés , juh-, s baromfitenyésztésével, tapasztalataik gyakorlati alkalmazásának sikeres eredményeivel, amiből EFSz.eink és állami gazdaságaink dolgozói, valamint kis és középparasztjaink sok hasz nos ismeretet nyerhetnek. Oldal szám 142. Ára fűzve 6.— Kčs. Dr. Ing. JÁN RÉVAY: Tavaszi keverékek jarovizálása. Az állatte nyésztés fejlesztésének és fellendítésének döntő tényezője az elégséges takarmányalap. A szovjet tu domány és gyakorlat gazdag ta pasztalataibó] merítve szövetkezete ink tágjai és államj birtokaink dolgozói számára részletes útba igazítást közlünk arról, hogyan kell alkalmazni a szovjet tudományt a mi gyakorlatunkban a kenyér és takarmánygabona/ terméshozamának növelésénél. A könyvecske gyakor lati részében a jarovizálás jelentő ségével. a tavasz; keverékek összetételével, a kísérleti parcellák ki terjedésével, a jarovizálá

s gyakor lati alkalmazásával stb. foglalko zik. Az agrotechnikai része az ég hajlat, talaj, vetésforgó, szántás, vetés és a tavaszi keverékek jaro vizálásávai ismerteti az olvasót. Mezőgazdasági olvasóinknak e könyvecske segítségül szolgál a takarmányalap javításában és tö kéletesítésében. Oldalszám 63. Ára fűzve 6.20 Kés. SZLOVÁKIA TERÜLETÉN » második világháború kitöréséig nagyobbrészt azokat a helyi válfajú dohányokat termesztették, amelyek többé-kevésbbé csak pipadohánynak, vagy olcsóbb cigarettadohánynak feleltek meg. Megfelelő minőségű belföldi dohány híján behozatal útján kellett a jobb cigarettadohány terén mutatkozé szükségleteinket fedezni. A múlttal ellentétben nem kívánunk külföldi dohányt behozni, s ezért mennél több minőségi cigarettadohány termesztésére kell törekednünk. A dohány termesztése terén egységes földműves szövetkezeteink nagy feladatok, de egyben hatalmas lehetőségek előtt állanak. Dr. Ing J. Balcár—Ing. K. Skula: Cigarettadohányok termesztése c. könyve kiadásával kíván segíteni dohánytermelőinknek, akik szakismereteik gyakorlatban való átvitelével fokozott iramban mozdíthatják elő Szlovákia dohánytermesztését is. A könyvben felvetett eszmék és útmutatások ama tudományos kutató és gyakorlati embereit szorgos munkájának eredményei. akik hazánkban korszerű dohánytermelésének kiépítésében közösen együttműködnek. A könyv szerzői a felmerült nézeteket gyakorlati hasznavehetőségük szempontjából értékelték ki. A termelőknek szánt gyakorlati fejezeteket gyakorlati eredményeik alapján írták. »A dohány termelése a Csehszlovák Köztársaságban« című fejezet a termelési viszonyokkal és a termelt dohányfajtákkal ismertet meg. További fejezeteiben a dohánynövénnyel, a dohány nyersárú tulajdonságaival, a' feldolgozó ipar kívánalmaival, a dohány vegyi összetételével, szerves és szervetlen alkotó elemeivel foglalkozik. Irena Lisoňová, ŠPN, Bratislava, Križková 7 j ében felfigyelni a politikai, gazdasági és kulturális élet újabb jelenségeire, képesek levonni a szükséges következtetéseket gyakorlati tevékenységükre. A pártpropaganda legkomolyabb "eladata annak elérése, hogy tartósan elsajátítsák a marxizmus-lenilizmus lényegét. Megengedhetetlen, logv az elmélet alkotó módon való tanulmányozását elméleti tételek és íövetkeztetések gépies betanulásával cserélik fel. Egyes propaganiisták az iskolák és körök hallga:óitól kzt követelik, hogy az órákon ;sak a tankönyvben megfogalmazott formulákkal válaszoljanak a kérdésekre. Ama kísérletek, hogy a koonnunisták betanult formulákban goniolkozzanak, .természetesen semmi jóra nem vezethet. Megtörténik, íogy a hallgatók szóräl szóra betanulják a szocializmus gazdasági örvényeinek meghatározásait, azonDan nem tudják feltárni ezen törvénynek lényegét, nem tudnak ránptatni a szocialista gazdasági rendszer fölényére a kapitalista gaziasági rendszerrel szemben. A szöveg gépies betanulása eltompítja az ilö érzéket. Ez a propagandista nunka lényeges hiánya, amit következetesen ki kell küszöbölni A prooaganda komoly hiánya abban mu;atkozott meg, hogy megfeledkezek a párt Központi Bizottságának iz ,.SzK(b)P történetének rövid tanblyama" megjelenésével kapcsolaton kiadott utasításáról, hogy a járt történetét nem egyes személyek is életrajzuk körül, hanem a marxzmus-leninizmus alapvető eszmeilek kifejtése, történelmi tények ilapján kell magyaráznunk. A pártjropaganda gyakran személyi kul.uszra korlátozódott és elkerülheteteniil a párt tömegek és a szovjet lép alkotó tevékenységének lekitsinvlésére vezetett. Propagandánk íem világította meg kellőképpen a jártvezetés alapelvét, elsősorban a kollektív • vezetés kérdését. Nem fordítottak kellő figyelmet az olyan komoly pártokmányok tanulmányozására, mint amilyenek a pártkongresszusok, pártkonferenciák és a Központi Bizottság teljes ülésednek határozatai, amelyek kifejezik a párt hosszú évek folyamán kidolgozott bel- és külpolitikáját, kollektív tapasztalatait, pártunk és Központi Bizottsága kollektiv bölcseségét. A marxizmus-leninizmus azt tanítja, hogy a társadalom fejlődésének legfőbb ereje, a történelem egyedüli alkotója a nép. a dolgozó tömegek. A kommunista párt, a marxizmus-leninizmus tudományos alapjaira támaszkodva állandóan következetes küzdelmet folytatott és folytat a személyi kultusz idealista elmélete ellen. A vezető káderek, minden kommunista és minden egyes dolgozó helyes nevelése, alkotó tevékenysége és kezdeményezése fejlesztésének céljából, a kommunizmus felépítéséért vívott küzdelemben elengedhetetlenül szükséges, hogy a gyakorlati pártipropagandából kiküszöböljük a marxizmus-leninizmus eszméinek leegyszerűsítését és vulgarizálását a tömegek, a párt és a személyiség történelmi szerepét érintő kérdésben. A pártpropagandának mélyen és általánosan rá kell mutatnia a népnek, mint a történelem alkotójának szerepére, a kommunista párt — a szovjet ' társadalom vezető és irányító erejének szerepére. A marxizmus-leninizmus leegyszerűsítésének és vulgarizálásának kiküszöbölése a tömegek, a párt, a személyiség történelmi szerepét érintő kérdésben előmozdítja a párt és a szovjet állam káderei, az SzKP tagjai és tagjelöltjei, a széles népi tömegek alkotótevékenységének önálló kezdeményezésének fellendülését, még jobban megszilárdítja bennük erőikbe vetett hitüket. A pártpropaganda egyik legkomolyabb feladata abban van, hogy az SzKP kádereit, tagjait és tagjelöltjeit fel kell vérteznie a társadalmi fejlődés objektív és szubjektív tényezői jellegének és jelentőségének helyes megértésével. A sajtóban és élőszóval folytatott propagandánkban helyet adtunk a szocializmus gazdasági törvényeinek jellegéről vallott szubjektivista. voluntarista nézeteknek, -amelyek lényegében a társadalmi fejlődés objektív törvényeinek tagadására vezettek. Nem kevésbbé ártalmas a szocializmus gazdasági törvényeinek fetisizálása. A szocializmus, objektív gazdasági törvényeit, melyek az emberek akaratától és felismerésétől függetlenül meghatározott gazdasági feltételek alapján jöttek létre, tudatosan alkalmazhatjuk, kihasználhatjuk és ezért tanulmányoznunk kell e törvényeket, el kell sajátítanunk és tökéletes tárgyismerettel meg kell tanulnunk őket alkalmazni. E téren kétségtelenül jelentősen nagy a szubjektív tényező — a kommunista párt és a szovjet állam szerepe. Sajtónkban és élőszóval folytatott propagandánkban azonban még mindig nem magyarázták meg kellőképpen a párt vezető és átformáló szerepének, a szocialista államnak, mint a kommunizmus győzelme legfőbb eszközének kérdését a Szovjetunió dolgozói kezében, államunk erőforrásainak és a Szovjetunió gazdasági és védelmi ereje további megszilárdítása elkerülhetetlen szükségességének kérdését. A pártpropaganda komoly feladata abban van, hogy mélyen meg kell magyaráznia pártunk lenini-sztálini nemzetiségi politikáját, rá kell mutatnia a Szovjetunió nemzeteinek nagyszerű vívmányaira. Emellett a ' pártszervezetek egész sorában még nem kielégítően vezették be a kommunista párt nemzetiségi politikájának, a párt politikai, kulturális, gazdasági eredményeinek propagálását. A propaganda feladata abban van, hogy a dolgozókat a szovjet hazafiság, a proletárnemzetköziség, a népek barátsága és testvéri együttműködése szellemében nevelje a kommunizmus felépítéséért és a soknemzetiségű szovjet állam állandó szilárdításáért folytatott küzdelemre. Harci, támadó szellem hassa át a pártpropagandát. Feladata kérlelhetetlenül harcolni a marxizmusleninizmus egyes tételeinek bármilyen kiforgatása és vulgarizálása, a burzsoá ideológia, főleg a burzsoanacionalizmus feltűnése ellen, állandóan fokozni a pártkád'erek, az SzKP tagjai és tagjelöltjeinek, hazánk minden egyes dolgozójának forradalmi éberségét. A pártpropaganda arra van hivatva. hogy a kommunistákat és minden dolgozót a kommunista párthoz és a szocialista hazához való végte-. len odaadás, a kommunizmus, győzelmébe vetett tántoríthatatlan hit, a népek barátsága és a proletárnemzetköziség szellemében nevelje. A propaganda feladata, konkrét példákon rámutatni a szocialista gazdasági rendszer nagy fölényére a kapitalista gazdasági rendszer fölött. rámutatni a szovjet állam és alapja — a munkásosztály és a parasztság szövetsége további szilárdításának szükségességére. A pártoktatás rendszerében tanulmányozzák a kommunista párt és a szovjet kormány külpolitikájának — a béke megőrzése és a nemzetek biztonsága biztosításának politikáját. E kérdések tanulmányozását vették tervbe a marxizmusleninizmus esti egyetemei. Az aktíva szemináriumokat tart a Szovjetunió külpolitikájának és a jelenlegi nemzetközi kapcsolatok tanulmányozására A. pártszervezetekben külpolitikai tárgyú előadásokat tartanak Kádereink, pártunk tagjai nagy érdeklődést tanúsítanak e kérdések iránt. A feladat abban van, hogy még jobban ki kell elégítenünk a káderek egyre növekvő érdeklődését a külpolitikai kérdések tanulmányozása iránt, rá kell mutatnunk a szovjet államnak békeharcban elért sikereire, állandóan le kell lepleznünk a háborús gyujtogatókat. A pártszervezetek egész munkásságát úgy kell felépíteni, hogy még nagyobb érdeklődést keltsen a kommunistákban a párt eszmei élete iránt, fokozza bennük a törekvést eszmei ismereteik kiegészítésére, öntudatosságuk fokozására. Elengedhetetlenül szükséges a pártkollektíva közvéleményét azok ellen irányítani, akik nem törődnek politikai ismereteik gazdagításával. A pártszervezeteknek intézkedéseket kell tenniök, hogy a pártoktatás iskolái, szemináriumai, körei zavartalanúl dolgozzanak, hogy minden kommunista, aki részt venni kíván a páírtok tatásban, rendszeresén látogassa az órákat és elvégezze a tananyagot. Az egyénileg tanuló kommunistákkal rendszeresen, két hónapban legalább egyszer beszélgetést, vagy szemináriumot kell tartani és erre képzett konzultánsokat kell kijelölni. A tanév a pártoktatás rendszerében mind a városokban, mind a falvakon október 1-én kezdődik és június 1-én ér véget. Az új tanév váljék a marxizmus-leninizmus propagandája további megjavulásának évévé. Az a feladat, hogy a pártpropagandát a kommunista építés nagy feladatainak színvonalára emel. jük, még jobban emeljük a káderek, az SzKP tagjainak és tagjelöltjei-' nek, minden dolgozónak eszmeipolitikai színvonalát és ezen az alapon biztosítsuk újabb sikerek elérését- a gazdasági és kulturális építésben. (Részletek a „Kommunviszt" 14. s/ámának szerkesztőségi cikkéből) »