Uj Szó, 1953. október (6. évfolyam, 238-264.szám)
1953-10-15 / 250. szám, csütörtök
1953 október 16 UJSZ0 í 5 • • Nemrégen tartották meg Budapesten a vidéki színházak harmadik ünnepi hetét amelyen a magyarországi vidéki színházak több darabot mutattak be és az egyes előadások mind a közönség, mind a színházi kritika körében komoly sikereket arattak. A vidéki színházak hetén részt <s3tt a magyarországi Állami Falv Színház is Egri Viktor: „Közös út" című darabjával Mint a magyarországi sajtó beszámolt róla, a Falu Színház a „Közös út" előadásával igen nagy sikert aratott. A budapesti lapok hosszú cikkekben foglalkoztak a Falu Színház előadásával és magával a darabbal, a „Közös út"-tal is. A „Szabad Nép", az MDP központi lapja, szintén hosszú cikket szentelt a darab méltatására. A „Szabad Nép" cikkét az alábbiakban közöljük Az Állami Falu Színház nemrégen mutatta be és nagy sikerrel játssza vidéken Egri Viktor „Közöt út" című színdarabját. A Falu Színház együttese most Budapesten is előadta a csehszlovák államdijjal kitüntetett színmüvet. A jól összehangolt művészi együttes megérdemelt elismerést szerzett kiváló munkájával. Az évenként megrendezett és immár harmadízben megtartott vidéki színházi hét nagyszerű bizonyítéka volt vidéki színházaink, dramaturgiánk jelentós fejlődésének. Kétszeres öröm, hogy ezen a művészi fesztiválon a Falu Színház együttese tehetséges és kulturált színjátszásával és dramaturgiájának átgondolt munkájával is kitűnt. Annál is inkább jóleső öröm ez, mert a Falu Színház a legfiatalabb színházunk és mi tagadás, sem szakmai, sem pedig elvi.kritikai téren nem kapott eddig megfelelő segítséget. Pedig egyik legkorszerűbb, legnagyobb feladatú színházunkról van szó. Állandó közönsége majdnem kétmillió. S közte több mint a fele olyan néző, aki a Falu Színház társulatainak megjelenése előtt még nem látott színházat. Ma már tizenkét társulata van a színháznak, gazdag technikai felszerelése. Műsoraikon egyfelvonásosok és egész estét betöltő színdarabok szerepelnek, köztük klasszikusok, mint a Tartuffe és Liliomfi, mai színdarab, mint a Tűzkeresztség, vagy olyan darabok. mint a Pagogyin-Dunajevszkij: Vidám vásár, Burjakovszkij: Üzenet az élőknek. Üjabban pedig Egri Viktor „Közös út" című, a nemzetiségi robiémát bátran megragadó színdarabja szerepel a Falu Színház műsorán. Egri Viktor darabja abból a mélyről fakadó barátságból és szeretetből született, amellyel a becsületes magyar és szlovák dolgozó parasztok viseltetnek a béke, a szocializ. mus. a magyar-csehszlovák barátság közös ügye iránt. Bár a darab témája, amely annak konfliktusát adja, elsősorban a csehszlovák vegyes lakosú határvidék életéből származik, mégis éppen a Falu Színház nagy vidéki sikere bizonyltja — a mi parasztságunk is megérti és lelkesen helyesli a darab mondanivalóját: magyar és szlovák parasztok, nak csak egy útjuk van. a népi demokratikus társadalmi rend ellen támadók legyőzésére, a baráti összefogás közös útja. A darab világosan kifejezi, hogy a nemzetiségi ellentét a burzsoa-fasiszta elemek egyik veszedelmes eszköze, amellyel a kétféle nemzetiségű, de közös társadalmi érdekű parasztok közt bomlást akarnak előidézni. Nincs külön ellensége a szlovák és magyar dolgozó parasztnak, mindkettő ellensége ueyanaz: a benesi, vagy horthyista burzsoá ivadék, fasiszta és kul? k — legyen az magyar vagy szlovík. A „Közös út" egy délszlovákiai falu magyar és szlovák parasztjait mutatja be egy izgalmas történet során. 1949 őszén. A darab azon a reggelen kezdődik, amelyen a darab hőse, Nagy András, négyévi távollét után megérkezik hadifogságból. A falu magyarszármazású kulákja és a termelőszövetkezet szlovák főkönyvelője — egy ittmaradt Hlinkaféle fasiszta — azon mesterkednek, hogy a magyar és szlovák parasztokban felszítsák újra a nemzetiségi gyűlöletet. Céljuk világos: a közös termelőszövetkezet további erősödését akarják megakadályozni, és oda befurakodva, azt végleg szótzülleszteni. Horák Marina, akinek apját a felszabadulás pillanatában gyilkolta meg egy fasiszta főhadnagy — szerelmes Nagyék András fiába. De Andrást a faluban azzal vádolják, hogy eltűnése napján ő ölK O Z O S UT« • ••» n»' H "> " »' »»»ii«ii>i tl H.i«. H n«i H. H..»..»i Hi H n »» | | | | | »ii«iilii» n| ••••>•••••••• •••••"•I te meg az öreg Horákot Ezt a vádat Novák főkönyvelő terjeszti Nováknak ezzel egyéni célja is van: elhidegíteni Marina szívét Andrástól, de éppen ezáltal, hogy ilyen aljas, sötét eszközökhöz folyamodik, csúszik még lejjebb és jut a falu kulákjának. Forgácsnak, karmaiba. És a volt Hlinka-féle szlovák ..hazafi" nagyon jól megfér céljainak érdekében a nacionalista húrokat pengető magyar kulákkal András tisztázni akarja magát a koholt vádtól, de ártatlanságának egyetlen tanúja éppen ez a Novák, akinek útjában áll. Ekkor Benkóhoz, apja régi barátjához fordul. Benkó tapasztalt kommunista, a tsz körültekintő gyakorolt vezetője. A fiú ellen koholt vádban éppúgy meg látja a nemzetiségi uszltáus jeleit, mint a tsz-ben mutatkozó elégedetlenségben, bajokban.*Novák már régebben gyanús neki — és úgy véli, hogy ha egy időre csendben maradnak, az ellenség hamarosan leleplezi magát. Ezért hallgatásra kényszeríti, visszainti a harctól Andrást is. E visszahúzódás után kerül sor az ellenség leleplezésére, és ezzel a konfliktus megoldására. A darab rendezőjének és színé szeinek éppen ez a „visszahúzódás", a konfliktus végső kibontásának hiánya adta a legnagyobb nehézséget. Hogy ennek ellenére mégis sikerült a harc feszültségét a lehetőséghez mérten megterem teniök, annak köszönhetik, hogy világosan és tisztán megértették a darab eszméjét és alakjainak szándékait, egvüttéreztek ezzel az eszmével és ezt az érzést át is tudták vinni a közönségre. Hogy milyen jól oldották meg ezt a feladatukat, azt a darab rendezöileg kitűnően elgondolt és felépített, színészileg jól kidolgozott, néhány jelenete bizonyítja. Egri Viktor jól exponálja a konfliktust, ábrázolni tudja hőseinek egyént indokait is, amelyek cselekvésre, harcra vezethetnék őket. Ezzel az író jó drámaszerkesztöi készségről, a valóság drámai meglátásáról, a jó konfliktus merész megragadásáról tesz bizonyságot. Tud hatásos helyzeteket is teremteni a színpadon, amilyen András első találkozása Marinával, amikor tudomására jut, hogy a lány apja meggyilkolásával öt vádolják. A tsz elnök és a magát nyeregben érző ku. Iák heves összecsapása, Novák leleplezése után az önmaga érzéseitől is visszadöbbenö öreg Horákné alakja, amikor végre fiának fogadja Andrást és kezet nyújt neki, kivetve a szívéből a hazug gyűlöletet, — egész sor feszült, érzelmileg jói felfokozott drámai jelenetet láthatunk a színpadon. Mégis azt kell tapasztalnunk, hogy ezekből a drámai helyzetekből nem bontakozik ki eléggé a konfliktus egésze, mintha Egri Viktor el akarná kerülni a harc ábrázolását. A drámai küzdelmet nem cselekményben, hanem sokszor csak párbeszédben mutatja meg. A harc ábrázolását az is megnehezíti, hogy az író túlzottan leegyszerűsíti az ellenséges alakok rajzát. Az ellenségnek ilyen felületes kezelése kétszeresen kár, mert Egri Viktornak sikerült érdeklődésünket felkelteni pozitív hősei iránt. Ezekkel az emberekkel együttérziink, magunkénak érezzük őket. Aggódva nézzük az ellenségszőtte hálóban vergődő fiatal szerelmeseket; megindít Horákné önmagát emésztő magánya, ahogy a mesterségesen felkeltett, de szíve szerint nem érzett gyűlölet elválasztja öt azoktól is, akiket szeret: együttérziink és együtt szeretnénk harcolni Benkóval, a tisz elnök melegszívű, szerény, biztonságot árasztó alakjával. Azt várjuk, azt szomjazzuk, amit egyébként minden igaz hősünktől várunk a drámában — hogy harcra keljen és győzzön. Az ő szenvedélyük a mienk, az ellenségük a mi ellenségünk. Egri felkelti bennünk a vágyat a harcra, mégis egy kicsit kielégítetlenül hagy: a győzelmet csak illusztrálja, de nem engedi, hogy át is éljük. Pedig tud érzelmeket és indulatokat is ábrázolni, mindenekelőtt Andrásban és Marinában, az öreg Horáknéban és Benkó tsz elnökben. Mégis ezek az érzelmek, indulatok nem késztetik elhatározó cselekvésre a jellemeket. Mindez azt mutatja, hogy az író még nehezen oldja meg a drámai szerkesztés nehéz feladatát. A Falu Színház rendezőjének, Zsu. di Józsefnek és a színészi együttesnek éppen ezzel a nehézséggel kellett megküzdenie. Egri Viktor alakjai nagyrészt az értelemhez szólóan beszélnek, érzelmileg visszahúzódók. Ezért helyes volt a rendezőnek és a színészeknek az a törek vése, hogy egyes alakok szenvedélyeinek gyengeségét a helyzet megengedte sok játékkal, hangulatkeltő humorral, a színészek egyéniségéből eredő színekkel pótolják. Az együttes játékából nehéz kiemelni egyik vagy másik alakítást. Ha mégis sorra vesszük a szerepeket, szinte mindegyik alakításban találunk olyan mozzanatot, amelyért dicséret illeti a színészt. Elsősorban is Derecskei Pált, Benkó tsz elnök alakításában. A sok párbeszéd bizony üres lobogásra, álpátoszra késztethetné, nyugodt és magabiztos paraszti mértéktartása, jóízű humora, a szerep alapgondolatának megértése és a tapasztalt kommunista alakjával való egybeforottsága azonban megóvja ettől a veszélytől: Benkó alakját vonzóvá, bensőségesen emberivé, színessé tudta formálni. Derecskei Pálban rengeteg az egészséges, kedves, szemérmes humor is. Jóízű népi humort nyújtott Barta Mária is az öreg Veron szerepében. Rövid jele. netében, néhány szavas szövegével is feltudta villantani képességeit. Horákné alakítója. Tóth Böske az érzelmi ellentmondásokban vergődő anyát ábrázolta. Mélyen átélte ezt a szerepet, s bár érzelmeit nagyrészt — szöveg híján — némajátékkal kellett kifejeznie, hatást váltott ki a közönségből — Különösen a zárójelenetben, ahol nagyon egyszerű. emberi szavakból, az ö játékában egyszerre kibontakozik egy sokat szenvedett, félrevezetett asszony és egy tisztaszívü anya megható alakja. Marina alakítója, Mácsai Emmi nagyon üde jelenség, de nem mozog elég biztonsággal paraszti környezetiben. Azt elhisszük és megértjük, hogy András szereti őt, de az ö érzelmeiből is többet várunk, őszintén, bátrabb, magávalragadóbb kifejezést. Hogy futja a tehetségéből, azt Andrással való első találkozásakor, a felgyúlt, de megfélemlített vágy kifejezésével nagyon szépen bizonyította. A színház előadásában nyomát sem találjuk a paraszti alakok hatástkereső idealizálásának, nem látunk bántó müparasztokat „ihajosuhaj" népieskedést. Ez nagyon örvendetes és fontos dolog. De nem mindig fordítanak kellő gondot a parasztalakítás hitelességére. Így pl. Bakos Tamásról, a darabból tudjuk, hogy parasztfiú, s látjuk öt paraszti öltözetben, csak nem hiszszük el, hogy igazi. Inkább városi munkásfiúra mutat mozgása, jelleme. Ennek ellenére szerepének nagy részében jó alakítást nyújtott. Donát Lili sem volt Nagyné szerepében falusi környezetbe illő. Annál inkább Keleti Árpád, Forgács kulák alakítója. Színesen, hitelesen és olyan meggyőzően játszotta a kulákot — nem hangoskodással és kellemetlen magatartással, söt kedélyes is mert lenni — hanem a kulák lényének erőszakosságával, ostoba és vad indulatával és aljasságával, hogy igazi gyűlöletet Vált ki a közönségből és ezzel nagy mértékben hitelesíti hőseink indulatait vele szemben. Novák Sándornak, Novák főkönyvelő alakítójának van sikerült jelenete, azonban játékában a főkönyvelő túlságosan is hamar mutatkozik meg üresnek, nem veszélyes, ellenséges figurának. Pedig a főkönyvelő jellemtelensége és üressége csak a kulákkal folytatott beszélgetése után válik világossá a néző előtt. A darab bemutatása nagy mértékben hozzájárult ahhoz is, hogy megismerjük és felismerjük a Falu Színház művészi együttesében rejlő képességeket. Nemcsak a Falu Színház feladatainak nagysága és hősiessége, nemcsak a nehéz körülmények, melyek közt legtöbbször játszanak távoli falvakban, hevenyészett színpadokon, napokig tartó vándorlások után, nemcsak a majdnem kétmilliós, kultúrára szomjas közönség szeretete, hanem az elért eredmények és sikerek is felhívják a szakma művészi vezetődnek és a kritikusoknak figyelmét, hogy a jövőben még jobban, még nagyobb odaadással, szeretettel segítsék az állami Falu Színház munkáját. A Falu Színház vezetőit dicséri Egri Viktor darabjának kiválasztása és bemutatása. A „Közös út" egyik igen nagy erénye, hogy vonzó és kedves embereket mutat be pozitív hőseiben. Ezeknek az embereknek ügyét és sorsát a magunkénak érezzük. Egyszerűen az életük igazságával győznek meg a darab eszméjének igazságáról. A „Közös út" bemutatása és a Falu Színház együttesének sikeres játéka további lépés a közös úton. a közös ügyért: a magyar és csehszlovák nép barátságának és testvériségének elmélyítéséért. Hegedűs Zoltán 13, cmyasz a oowa íoyi A mozdony lihegve mászott a kegyre. a napos fülkében vígan zötyögtünk. Mint bozontos és görnyedt öreg medve, a tiszolci hegy és a fenyők integettek langy hullámában halk, nyári széleknek. A sugarak arany ujjal lenyúltak a nyitott ablakon s végigfeküdtek fehér vásznán a púpos. nagy. batyuknak, tányérsapkán, selymén egy szőke fürtnek; a tájat néztem, éhes, fürge szemmel, az égkupola kék volt. mint a tenger. Hazámat néztem, gyönyörű hazámat, — ha soká néz ki e kacagó képre, az embernek hát füttyös kedve tárnod, — boldog voltam, mint új feleségére néző férfi, ki érzi: övé már az! — A breznói táj sosem volt oly nyájas. Egy ember jött be a szomszéd szakaszból. Kerek, piros fiúcska jött utána-, leültek s láttam: hátizsákot csatol az apa s előkerüli zsemlye, málna. Szalámit nyújtott fiának kacagva, majd ő is vágott és vígan harapta. Beszélni kezdtünk az apával rögtön, és elmondta, hogy ő bányász Handlován; s mint frissen fejtett, csillogó szénrögön, úgy ragyogott a fény a szembogarán. Megtudtam, hogy fiával Gömört járták egy tündér volt a társuk: a vidámság. — Szabadságon vagyok — folytatta aztán s fiam, hát, világot akart látni! Tízéves most. Voltunk fent Krasznahorkán, — jaj, Domicát nem győzte már csodálni! — Kezét rátette a nagy, buksi főre és büszkén mondta: — Mérnök lesz belőle! Elnéztem én e két embert merengve: a keményarcú és nagykezű apát, aki régen, mint vakond, biískönnyezve véste a tárnák izzadt, sötét falát. Hazáját járja teli, boldog szívvel s minden útja gyémánt holnapba ível. S a gyereket, kit immár új sors ringat, bányászkölyök és mérnök lesz belőle! És éreztem, hogy a mi vágyainkat nem fékezi semmi: megyünk előre! Özönlünk! S mint a szél-csikó a tájon, száguld végig a hírünk a világon! Veres János. • * • Vladimír Reisel: Teérted Mint fiatal asszony, kinek ajakára Szállott a szerelem, kis falum úgy szunnyad. Tele van a lég széna illatával Gyermekeknek álmát öleli a dunyha. Falum mélyen alszik, álma zavartalan. Elszánt nép őrzi a nyugalmát, csendjét, Jó és rossz napjait, — belőlük mennyi van Aratások lázát: el nem múló emlék. S bár a haranglábnál az őr elbóbiskol így őrzőangyalunk szemei máshol járnak, Nem kell mégsem félnünk, aludhatunk bizton. Vége van a hétnek. Holnap már vasárnap. Hogy a falvainknak békés legyen álma Küzdött és vérezett a szovjet hadsereg. És sokan közülük mentek a halálba, Hogy olvashassátok mostan e versemet. Hogy mosolygó arccal ejthessünk vidám szót, Amellyel köszöntjük minden év tavaszát, Estek el a hősök, mint érett kalászok, Oltották ki értünk éltüknek parazsát. Es még ma is minden pillanatban Távoli testvérek halnak, hogy békén élj, Mindenütt hogy béke legyen szakadatlan, Ne kelljen véreznünk mások érdekéért. Fordította: Fügedi Elek.
