Uj Szó, 1953. október (6. évfolyam, 238-264.szám)

1953-10-08 / 244. szám, csütörtök

6 ÜJS

ZO 1953 október 8 A Magyar Területi Színház századik előadása A napokban ünnepelte a Magyar Területi Színház együttese száza dik előadását. A századik előadás után és pár nappal az alakulás egyéves évfordulója előtt, — amikor már úgyahogy túl vagyunk a kezdet nehézségein és állandóan fej lödő céltudatossággal kapcsolódunk be a szocialista kultúra terjesztésé be, — vessünk egy pillantást visz szafelé. Nem volna helyes a színház egy tagjától sem, ha egyévi tevékenység után azt állítaná, hogy előadásaink tökéletesen megfelelnek a várakozásnak. Az előadások álta lános sikere Komáromtól Kassáig mindenesetre azt bizonyítja, hogy jó úton haladunk a kitűzött cél felé. Dramaturgiánk Urbán Ernő Kossuth-díjas »Tüzkeresztség « ci mü drámáját, majd Gogolnak, a halhatatlan orosz kritikai realista drámaírónak »Leánynézö« című szatíráját, Szimonov »Az orosz kérdés® című színmüvét és vidám színházi est keretében Csehov orosz klasszikus »Háztüznéző« és Móricz Zsigmond »Kend a pap« című egyfelvonásos vígjátékait választót ta indulásul. Ennek a repertoárnak összeállításában legelsösorban azt tartottuk szem előtt, hogy egyen Ír', mértékben szólaltassuk meg a színpadon a mai élét hőseit, és klasszikus müvek előadásaival be mutassuk közönségünknek a mult társadalmának visszásságait. így került színpadra Urbán Emö darabja, melyben a termelő szövetkezeti mozgalom egyik legáltalánosabb és legelterjedtebb problémája van megoldva. A klaszikus darabok előadásaiban megjelentek a mult pellengérre állított figurái. Gogol sLeánvnézö« és Csehov »Háztüznézö« című vígjátékában színpadra vittük a hanyatló orosz feudaliz. mus korának pusztulásra itélt degenerálódó nemeseit és a helyükre törő kupeceket. Móricz Zsigmond »Kend a pap?« című vígjátékában mozaikját adtuk a polgári erkölcs mocsarában fuldokló magyar múltnak. Ezek voltak azok a darabok, amelyeket aktualitásuk miatt szín padra vittünk, amelyek betanulá sávai nagyon sokat fejlődött együttesünk valamennyi tagja mind politikai, mind szakmai téren. Az előadások jó színvonalát csak úgy láttuk biztosítva, hogy a legmesszebbmenöen alkalmaztuk Szta niszlavszkij rendszerének előírásait a darabok betanulásánál. Ez ko moly feladat elé állította az együt tes valamennyi tagját. Tanulni, tanulni, tanulni, ez volt a jelszó. Tanulni politikát, hogy a szerepek megoldásának felfogása megfeleljen a darab fő céljának, a szerzők el képzelésének Tanulni a szakmát, hogy a színpadra vitt figurák élet hűek legyenek. A ha'hatalan orosz mester teóriájának alkalmazása a szerepek megoldásában és a rende zés módszereiben biztosítékot nyújt nekünk arra, hogy a jövöben állandóan fokozódjék előadásaink művészi színvonala. Századik előadásunk után, az ala kulás első évfordulójának küszöbén most már öntudatosabban és elmé letileg jobban felkészülve indulunk neki a további munkának. Felada tunk a jövőben sem lehet más, mint az előadások színvonalának emelésével kiérdemelni dolgozóink megbecsülését és szeretetét és bebizonyítani azt, hogy méltók va gyünk a párt és a kormány belénk helyezett bizalmára. Konrád József Séta közben Ma már a kövér borágon Érettek a terhes fürtök, Mért ne volna kívánságom Leszakítani egy fürtöt ? Ha a lombból kikacsingat Már a

z alma pirossága. Miért titkolnám vágyamat? Beleharapok húsába. S ha szívein virágosá,gy lett Melegétől szép szemednek, Mért ne, mért ne mondanám meg Hogy szeretlek, hogy szeretlek! Petrik József A kínai filmművészet Részletek Szergej Jutkevics cikkéből A kinai filmművészet még csak virágzó ifjúkorát éli, mégis érdekes, küzdelmes története van. 1909-ben amerikai ügynökök árasztják e] Kínát »elekromos« képekkel és a burzsoázia segítségével tucatjával mutatják be a fércműveket. 1915. és 1931. között Dél-Ki nában 30 különböző filmvállalat burjánzott fel és körülbelül 300 hasonló minőségű fűmet gyártottak. A kereskedelmi vállalkozók közel sem engedték a filmgyártáshoz a haladószellemü művészeket. A harmincas években, amikor megkezdődött Északkelet-Kínában a japánok fegyveres agressziója, a film dolgozóinak egy csoportja ki került a frontra és ott olyan dokumentum. és hiradófilmeket készí tett, amelyek a népnek a japán im periaiisták elleni hősies küzdelmét örökítették meg. Csar.g-Kaj-sek kormányklikkje megijedve a kinai film dolgozói közt megnyilvánuló öntudat je'en ségeitől — terrorhoz fordult. E célra a Kuomintang titkos szolgálata úgynevezett »Filmdolgozók Szövet sége a kommunizmus kiírtására« elnevezésű egyesületet verbuvált össze. A reakció bőszült támadása azonban csak megedzette és összekovácsol a filmgyártás forradal mi dolgozóit, akik a munkástöme gek nagyarányú támogatásával létrehoztak egy sor filmet, melyek a kinai filmgyártás történebében a felemelkedés első állomásai voltak. Ebben a korszakban készült a »Halász dala«, melyet a Szovjet, unióban is bemutattak és kitüntettek az 1935-ös nemzetközi filmfesztiválon, továbbá »Az anyaság dicsösége«, -.Három mai kislány«, »A felébresztett bárány«, »Menetel az ifjúsága, »A szabadság szobra«. »A császári követ útja«, »Tavaszi selyemgubók«, »Keresztúton«, »Viharos áradat« és még egy egész se reg film, amelyek nagy szerepet játszottak abban a harcban, amelyet a Kínai Kommunista Párt vi vott a nép összes erőinek összefő, gásáért az imperailista agresszorok ellen. Amikor Japán 1937. július 7-én nyíltan is hadat üzent Kínának és a haladó filmművészeti dolgozók a visszavonuló katonasággal együtt elhagyták Hankaut és Csuncint, a kiürítés folyamán Honkongba kerültek. Nehéz idők voltak ezek. A japán légierő szüntelenül bombázta a kínai városokat, de a hazafias filmművészeti dolgozók nem tekintették a nehézségeket és egész sor filmet gyártottak, melyek a rablók ellem harcra buzdítottak és éppen ezért nagy sikert arattak a nép körében. Homokos barlangokban készültek el az ellenséges bombák robbaná sai közben 1939—1940-ben az aláb bi filmek: »Japán és a 8. hadsereg*, »A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepe«, »Az el ső. politikai néptanács Japánban«, »A front a hátország egysége« és más dokumentumfilmek: bíztató kezdet volt ez a foradaimí népi Kina filmművészetében. A forradal mi harc pátosza, szigorú dokumentumszerüség, világos, férfias realitás, a szovjet filmművészet alap elveinek alapos és figyelemreméltó elsajátítása, ezelf a sajátosságai ennek a stílusnak 1945 augusztusában, an kor a hősi Szovjet Hadsereg szétzúzta a japán rablókat Mandzsúriában és .Tapán kénytelen voli kaj itulálni, Csangcsungban a ,>Mirln« n*wü leg nagyobb filmstúdióban csoportosul tak a haladószellemü filmművészeti dolgozók. A Kuomintang-kormány továbbra is ellenőrzés alatt tartotta Sanghaiban, Pekingben és Hongkongban a filmstúdiókat és b háború folyamán tág teret nyitott az amerikai filmprodukciók számára és ennek következtében silány hollywoodi filmek tömegével árasztották el a piacot. ... Elérkeztek a Felszabadító Néphadsereg támadásának régvárt napjai. Amilyen mértékben haladt Kína felszabadítása, a Kuomintang Csang Kaj-sek-klikkje érezve a vég közeledtét, fokozta terrorista tevé kenységét. Ismeretes, hogy a kuo. mintangisták 39 igen tehetséges, haladószellemü filmművészeti dolgozót öltek meg. ... Amikor Peking, Kína fővárosa felszabadult, a pekingi stúdió átváltozott dokumentumfilmek és művészfilmek Központi Állami Stúdiójává. 1949 tavaszán, a felejthetetlen felszabadulási tavasz a kínai népi filmművészet felvirágzásának dátuma lett. Egy év alatt a két állami műterem — a dunbei (Csangcsung) és pekingi nyolc dokumentum- és hat művészfilmet gyártott: »A híd«, »Visszatérés a saját alakulathoz«, »Kína lánya«, »Szikrák«, az »Egészségügyi katona®, »Láthatatlan front«. Az új mü. vészi filmgyártás irányának képviselői nagy sikert arattak nemcsak Kínában, de a határokon túl is — a Szovjetunióban és a népi demokráciákban. A kínai filmművészet mesterei megérdemelt kitüntetéseket kaptak a népi demokráciák nemzetközi fesztiváljain. (Megjelent a Llteraturnaja Gazettáhan.) Jiŕí Marek államdíjas cseh író a moszkvai írók között Jiŕi Marek államdíjas tró, Csehszlovákia egyik népszerű prózairója a Szovjetunióban tartózkodik. A szovjet olvasók ismerik Mareket a »Falu a föld alatt« című regényéből és a »Virradat« című elbeszélésgyüjteményébői. Jiŕi Marek 1950-ben járt már a Szovjetunió ban. A szovjet emberekről írt karcolatait és elbeszéléseit »Örömteljes találkozások« című könyvében adta ki. A napokban Jiŕi Marek meglátogatta a moszkvai írókat. Jiŕi Ma rek kérésére V. Azsajev nyiladozott a kezdő írókkal és filmdrámaírókkal foglalkozó bizottságok tevékenységéről. Jiŕi Marek megismerkedett a fiatal írókat segítő könyvek kiadási tervével. Jiŕi Marek beszámolt a Leningrádban és Kievben szerzett benyomásairól és élményeiről, ismer, tette a csehszlovák írók legutóbbi időben megjelent legérdekesebb alkotásait és elmondotta, milyen nagy népszerűségnek örvend a szovjet irodalom Csehszlovákiában. A Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó ez évben két Amerikával foglalkozó könyvet adott ki. A Vronszkij könyve „Leigázott ifjúság" a mai helyzetet rögzíti, a másik — Egon Erwin Kisch: Csillaglobogós paradicsom — huszonhárom év előtt jelent meg németül, de mondanivalója érvényét és hitelét idő nem kezdhette ki. Aktuális könyv ma is és az marad mindaddig, míg az amerikai valóság gyökeresen meg nem változik És akkor sem évül el, mert e nemrég meghalt „száguldó riporter" könyvei időállók, lelkiismereti kényszer gyümölcsei. a szellemember erkölcsi elkötelezettségének dokumentumai: igazságkeresők és igazságtevők. Riportkönyvek, kordokumentumok melyek azonban a világirodalom elévülhetetlen tartozékai maradnak. Hogy miért, azt 1935-ben Egon Erwin Kisch 50. születésnapján magyarázta meg egyik párizsi emigránstársa: „Valódi író, olyan, akiben megvan az a ritka képesség. hogy az igazság megsértése nélkül írja le a valóságot." íme a titok és megfejtése: sokan vannak a hivatottak, de kevesen a választottak, sokan írják le a valóságot, és a világirodalom idő- és értékrostáján mégis kevesen maradnak Aki azonban így megmarad, az örök időkre tud tanúskodni, mégha csak pillanatfelvételeket is csinált mint Prága nagy szülöttie E E Kisch. Pillanatfelvételeket. melyek azonban végeredményében mes

1 Tiik erkölcsi jellegét hordozzák evei az utánozhatalan kéz.iegvg ' hatnak és maradnak. -.- on Erwin Kisch földrajzot magoló nebuló volt. amikor belebotlott az e'sö bosszantó és nyugtalanító lehetetlenségbe. Már ötször egymásután mondta kétségbeesetten és felsír ín: „Sa'zbirg fővárosa Salzburg", hogy utána a könyvet lecsapva határozottan tiltakozzon e nyilvánvaló lehetetlenség ellen. Elverték. Tankönyvvel szemben kisfiúnak nem lehet igaza! E. E. Kisch Amerika-könyve E kis anekdotában csírájában már megvan az egész Egon Erwin Kisch. aki haláláig ilyen nyilvánvaló lehetetlenségekre, tagadhatatlan és cáfolhatatlan jelenségekre hívta fe] a világ figyelmét: az élet társadalmi görcsei ellen, minden ellen ami embertelen, észszerűtlen és antiszociális. A földrajzkönyv bárgyú mondatán megütköző kis elemista és a világjáró felnőtt kezdettől végig egy maradt: százszázalékos becsületember, akire a világ nyugodtan rábízhatta az igazság dolgát. Huszonhárom évi késéssel magyarul most megjelent Amerika könyve szemléltetően bizonyítja ebbeli funkeióját. A cím amerikai paradicsomról beszél. Mindenki tudja, hogy ez a beállítása ellentétes valóság keserűségbe fogant vetülete. De e beállításnak megvannak a maga csábító veszélyei és a legtöbb átlagíró e könnyítéssel élve. csakhamar a legteljesebb kénköves poklot riasztja elénk. Valóságot ad ugyan, de torz ferdeszögben, eltúlozva, mely így nyilvánvalóan sérti az igazság realizmusát: ítélőképességét. Egon Erwin Kisch fanatizmusmentesen és mégis leleplezően dolgozik: gúnnyal, de úgy hogy alig veszed észre, mert mire nevetni akarsz, már ítéletre döbbentél A Kisch-féle valóságközvetítés már a kimondás pillanatában — igazságtevés tme a példa: „A rangkülönbségek külső hangsúlyozása, távoltartás hajlongás. a külső tiszteletadás. Amerikában ismeretlen fogalom .. Ez nem jelenti azt. hogy egyenlőek lennének sőt sokkal nagyobb a különbség köztük, mint Európában, de mert itt mindenki a dollárjával méri magát, s tudja a többiekről is, hogy mennyit érnek s minden dollártöbblet az életformában is többletet jelent, amit semmiféle más tulajdonsággal nem lehet kiegyenlíteni, teljesen felesleges a különbségek bármiféle kihangsúlyozása." Ha ezt a megállapítást felolvasod egy dollármilliomosnak, készségesen fog rá igent bólintani és nem veszi észre, hogy már bekapta a horgot, hogy fejbólintásával kimondotta önmaga felett az ítéletet. Egon Erwin Kisch. a poénok mestere, nem keres vérlázító csattanókat, nem tüzel, nem ágál, csak megállapít. Egyenlőség? Ki tagadhatná? Kisch kétséget kizáró módon be is bizonyítja: „Itt császár és paraszt pontosan ugyanazokat az értéktelen újságokat ugyanazokat az eszelős képeslapokat, ugyanazokat a fantázianélküli kalandregényeket olvassák. mindnyájan ugyanazokat a giccsfilmeket nézik, s mindnyájan ugyanazokat az elnyúzott rádióműsorokat, gramofonlemezeket és vasárnapi prédikációkat hallgatják." Amerikában egyenlőség van és szabadság: a nap egy bizonyos órájában miindenki kezet rázhat az elnökkel. „Elképzelhető volna ez Angliában? Nahát akkor!" Ez a minden kételyt eloszlató vakkanó „nahát akkor" úgy el van helyezve, hogy már kimondása pillanatában önmagát robbantja és ezzel mindennél eredményesebben nyit utat a kételynek és az igazságnak minden elnöki kézrázás ellenére. Ez, ennyi Egon Erwin Kisch utolérhetetlen közlő művészete Egy szóval sem becsmérli Amerikát, de egy mondatba gyúrva mégis mindenki másnál tökéletesebb képet és így helytállóbb ítéletet adhat az amerikai életformáról. „Amerika célja, hogy az óvilág fejlődését utolérje, sőt túl is szárnyalja tehát ne csak feltaláljon mindenféle nyakkendőt, mellényt, nadrágtartót, vallást, arcfestéket, bankháza.t, rendőrspiclit és giccsfilmet, de mindezt a legnagyobb tökélyre is emelje." Gyilkos, kisemmiző gúny, mint az igazság realizmusának adekvát gyümölcse: ítélet. Az átlagíró leghálásabb amerikai témája a négerkérdés és a ku-kluxklan. Kischné] e terrorista szervezetről — ha jól emlékszem — mindössze egyszer esik szó. A négerkérdés fejezetében is elkerüli a kínálkozó fehér, fekete-angyal-ördög klissét. Kisch továbbmegy és továbblát: „A barnabőrű néger lenézi a feketét... amiért őt a fehérek lenézik, ugyanazért nézi le ő nála sötétebbeket". Ezt így csak Kischné] olvashatjuk. És még valamit: „Nem is olyan régen még maguk a munkások sem tartották őket munkásoknak, csak amióta a kommunisták befogadták őket, voltak kénytelenek a munkásszervezetek megszüntetni a négerzárlatot, hogy elejét vegyék a kommunista konkurrenciának." Egon Erwin Kisch a kapitalizmus paradicsomát leírva, pokoli jelenetekre bukkan A csikágói gabonatőzsdén, „a földkerekség legfontosabb helyén, ahol a te bőrödre is megy barátocskám az adásvételi játék", ép unalmas napot fog ki riporterünk. „Rossz hírek: jó termés, csak egyetlen örömhírt hoznak a mai lapok: Kansasból jelentik, hogy rossz termés ígérkezik Trará itt hát az áremelkedés! Trará, megjött az áremelkedés" ... És most jön a csattanó: „Mert nézd csak, mi történik a tőzsdezárás után- ezek az emberek, kiknek derűlátó kedélye mélységesen sóvárog valami olyan elemi csapás után, ami az egész világ termését elpusztítaná, ezek az egymást egy kanál vízbe fojtó gabonauzsorások amikor kilépnek a tőzsdeépületből a mintazacskók immár fölöslegessé vált tartalmát szétszórják az utcán — galambokat etetnek az édesek." Paradicsom? Pokol? Emberek, édesek, kik már Egon Eiwin Kisch igazságtevő keserűségében fulladoznak ..« Paradicsom? Pokol? A vita eldöntésére a temető a legalkalmasabb hely A szegények nagy urak: temetőjükbe engedély nélkül nem léphetsz be. Kisch kárpótlásul szabadon besétálhat a szomszédos kutyatemetőbe, gazdag emberek e roppant pénzt emésztő kegyeleti helyére, ahol ölebeik földi maradványai fölt 80.000 dollárnál is többe kerülő szobrokat emeltetnek. És már kész is az értékítélet: „Az egyetlen esztétikai értékmérő — s ez nemcsak kutyasírokra vonatkozik —! a dollár." A dbllármérték mindeneké fölött. Ember vagy kutya sora egyformán érzi és bizonyítja: „Nem érzem, hogy ez a pompás nyilvános temetkezőhely ellentéte volna a szegények temetőjének. A gazdag kutyát úgy temetik itt, ahogyan élt, odaát Pottersfielden a szegény embereknek is ugyanez a sors jut." De van Amerikának egy óriási pluszsza és mentőtanúja: Charlie Chaplin! „Chaplin azon igazak közül való, akiknek kedvéért Amerika e] kell, hogy kerülje Sodoma és Gomorrha sorsát." Szavak, meleg szavak: az igazság emberi hangja tart itt ítélőnapot. Azóta két évtized telt el és Chaplin, a mentő koronatanú nincs többé Amerikában. Kiüldözték, kiútálták! Helyét diktátori joggal és teljes kizárólagossággal Mc Carthy foglalta el. Minden nemzetnek olyan a koronatanúja, milyent megérdemel! Egon Erwin Kisch Amerika-könyve a magyar könyvpiac nagy eseménye. Huszonhárom év előtt e könyv* vei kapcsolatban a német haladó polgárság világlapjában, a Weltbühneben, Kurt Tucholsky ezt írta: „Aki munkáskönyvtárat vezet, azonnal rendelje meg Egon Erwin Kisch köny.vét." Ma sem mondhatunk mást, Egon Erwin Kisch aktualitása és hitele kétségtelen! Fábry Zoltán