Uj Szó, 1953. október (6. évfolyam, 238-264.szám)

1953-10-04 / 241. szám, vasárnap

2 UJSZ0 1953 október 4 A győzelmes harc és alkotóélet eszményképe (Folytatás az 1. oldalról.) Válogatott fial és lányai. Midőn 1948. győzelmes februárja után új alapokon kezdtük a hadsereg építését, itt is azt a szovjet alapelvet tartottuk szem előtt, amelyet M. V. Frunze, a nagy hadvezér fejezett ki a következő szavakkal: „Alakulataink élén olyan embereknek kell állniok, akik teljesen önállóak, kezdeményezők és felelősséget éreznek. Olyan parancsnoki karra van szükségünk, amely semilyen helyzetben nem habozik, amely gyorsan megtalálja a megfelelő megoldást, felelősséget visel összes következmé nyeiért és elhatározását megvalósítja" A szovjet katonai intézetek növendékei Frunze szavait valósították meg a Nagy Honvédő Háború idején. Ez a törvény újtipusú tisztjeink számára is. Minden egyes népből származó parancsnokunk alapvető vonása a hűség a néphez, a katonai eskühöz és a belőle eredő kötelességekhez. A katonabecsület elleni kihágás nem csupán a katonák ügye, de törvényszerűen úgy bírálják el, mint vétket a nép érdekei ellen. Törvény, amely a fiatal tisztnek azt parancsolja: ne elégedjen meg az elértekkel, hanem állandóan haladjon előre. A lemaradás a haza és védelmi képessége meggyöngüléséhez vezetne, ami néphadseregünk tisztjének becsületével nem fér össze. Néphadseregünk egész kiképzési rendszere, a parancsnokok új viszonya alantasaikhoz, a katonák anyagi ellátásáról és kulturális életéről való gondoskodás különbözik mindattól, amit a mai tartalékosok tényleges katonai szolgálatuk idején saját bőrükön éreztek. Így a dolgozó embernek, akinek akarata ellenére alá kellett rendelnie magát a burzsoá hadsereg kiképzés elképzelhetetlen gyötrelmeinek, összes keserű tapasztalatai élesen elütnek attól, ahogyan a kiképziés ma néphadseregünkben folyik és ahogyan ma a katona életével törődnek, szabad idejében a kulturális, művelődési, politikai nevelés és sport terén. Az újtipusú csehszlovák katonát az élőszó, szemléltető agitáció mellett a sajtó is segít nevelni. A nyomtatott szó az egyik biztos út, amely a katona szívéhez elvezet. A nyomtatott szó segít átadni a Nagy Honvédő Háború felbecsülhetetlen tapasztalatait, a nyomtatott szó az elődök dicső harci hagyományai fölötti büszkeségre és önérzetre tanít. Míg valamikor, a burzsoá hadseregben a sajtó nem volt hozzáférhető a katona számára, a katonai sajtó ma naponta eljut a hadsáreg összes tagjaihoz. Ezt az erőt hatékonyan kihasználják. Néphadseregünk harci felkészült sége és erkölcsi politikai színvonala azonban jelentős mértékben Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség szervezeteinek tevékenységétől is függ. Á Párt, amely népi demokratikus államunk vezető ereje, mély felelősségérzetet olt a kommunista katonákba a harci és politikai felkészülés feladatainak teljesítése iránt és megköveteli, hogy példásan teljesítsék a katonai eskü, a szabályzat és előírások szavait Néphadseregünk tagjainak szö. vétségé a dolgozó néppel nem csupán puszta szó. Minden egyes alakulatban minden erejükkel hozzájárulnak e szövetség megszilárdulásához. Fejlődik az állandó együttműködés, főleg a helyi üzemekkel, EFSz-ekkel, iskolákkal és a Hadse reggel való Együttműködés Szövetséggel. A csehszlovák hadsereg — a munkások, parasztok és dolgozó értelmiség hadserege éberen őrzi és ápolja dioső hagyományait. A felbonthatatlan csehszlovák-szovjet szövetség élő jelképe, a dolgozók és a katonák szövetségének jelképe, a béke jelképe. Imrich Homáéek. A Csehszlovák Rádió helyszíni közvetítést ad a Csemadok IV. közgyűléséről A csehszlovákiai magyar rádió, a besztercebányai és kapcsolt szlovák adóállomások 427.9 méteres hullámhosszán ma, vasárnap délután 14—-16 óráig és 18—19 órájg hely. színi közvetítést ad a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregye. sületének IV. országos közgyűléséről. Több ióminőségű húst a közellátásnak Dolgozóink sikerei lehetővé tették, hogy a kormány , az egységes piac bevezetése után már négy hónappal csökkenthesse a kiskereskedelmi árakat. Ez az árcsökkentés nem mindegyik árucikkben egyforma, hanem 5-től 40 százalékig terjed Egyes termékek, pl. a hús árát eddig nem csökkenthettük. A prágai kerületi begyűjtő vállalatok hizlaldái dolgozóinak országos aktívája pénteken foglalkozott azzal a kérdéssel, hogyan biztosítsunk több jóminőségű húst a közellátásnak. Az aktíva feladatairól és jelentőségéről Krosnár begyüjitésügyi miniszter beszélt, aki többek között kijelentette: ,,Az árucsökkentéssel növekszik az árukereslet, ami azt jelenti: több árut kell termelnünk, hogy kielégíthessük a keresletet. A második kérdés öszszefügg az elsővel, ha csökkentjük az árakat, akkor olcsóbban kell termelnünk, mert ha drágán termelnénk, nem adhatnánk el olcsóbban a termékeket. Ezek a kérdések éppen bennünket, a begyűjtésben dolgozókat és főleg benneteket, a hizlaldák dolgozóit érintik, akikre az a felelősségteljes feladat hárul, hogy minél több jóminőségű, amennyire lehetséges a egkisebb költséggel kitermelt húst adjatok a piacra. Bizonyosan megfigyeltétek, hogy a hús nincs azok között a termékek között, amelyeknek állami kiskereskedelmi árát csökkentették. Ez azért van, mert nincs annyi hús, hogy jelenleg csökkenthessük az árát. mert nem lenne meg annak biztosítéka, hogy kielégíthetnénk a fokozott keresletet. Mivel a húsfogyasztás hazánkban a háború előtti évi 27 kilogrammról jelenleg fejenként 36—37 kilogrammra növekedett, gondoskodnunk kell arról, hogy dolgozóink még több húshoz és zsiradékhoz .jussanak. Az a tény, hogy a hús nem szerepel azok között a termékek között, amelyeknek árát most leszállították, ez egész mezőgazdasági termelésünkre, minden állattenyésztésben dolgozóra kétszerte nagyobb követelményeket ró. Ezért ebbő] a szempontból a húsfermelés növelését rendkívül fontos feladatnak kell tekintenünk, mert ennek teljesítésétől függ további lépésünk a dolgozók életszínvonalának emelésében. E szempontból kell nézni munkánknak fontosságát és mai értekezletünk jelentőségét, amely e jelszó jegyében folyjon le: „A hizlaldákból több jóminőségű húst a dolgozók közellátására, munkára fe! a magasfokú súlytöbbletért és a termelési költségek csökkentéséért!" J. Krosnár miniszter ezután rátért a marhaállomány hizlalásának tulajdonképpeni kérdéseire és azokra a gyakorlati kérdésekre, amelyek a tervteljesítés jelenlegi helyzetéből és az egyes kerületekben és járásokban szerzett tapasztalatokból erednek J Krosnár miniszter beszédének egyes pontjait élénk vita követte, amelyben az aktíva részvevői kicserélték tapasztaltaikat és elmondták, hogyan fogják szem előtt tartani munkájukban a beszámoló tanácsait és utasításait. A konferencia végén hozott határozatban a hizlaldák dolgozói kötelezik magukat: mindent megtesznek hogy kellő mennyiségű jóminőségű húst biztosítsanak dolgozóinknak. Elhatározásukat értékes és konkrét felaján lásokkal támasztották alá. PÁRTÉLET Hogyan gondoskodik az érsekújvári városi pártbizottsága tagjelöltek átigazolásáról és felvételéről A pártélettel és a pártépítéssel kapcsolatban Szlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusán Široký elvtárs többek között azt mondta, hogy nagy szervezeti és politikai kárt okoz nekünk az adminisztráció rendetlensége, amely pártszervezeteinkben, különösen a tagok nyilvántartásában és a tagjelöltek tagfelvételében uralkodik. Továbbá, hogy a tagfelvételi kérelmek elintézése sokáig elhúzódik, mégpedig nem azért, mintha a felvételi kérelmet nagy alapossággal felülvizsgálnák, hanem egyszerűen azért, mert heverni hagyják az íróasztal fiókjában. Az érsekújvári járás pártbizottsága. kiindulva Široký elvtárs beszámolójából és pártunk új alapszabályzatából, amelyben azt olvashatjuk, hogy pártunk a proletárnemzetköziség elveire van felépítve, megállapította, hogy nagy fogyatékosságok vannak a magyar nemzetiségű dolgozók pártba való felvétele terén. A fogyatékosságok különösen a munkások, kis. és középparasztok. szövetkezeti tagok és az ifjúság felvétele körül mutatkoztak. Számos üzemi és helyi pártszervezetben derék, odaadó, de már idősebb elvtársak vannak, hiba, azonba<r> az, hogy ezekben a szervezetekben sok esetben nincsenek fiatal elvtársa!", akiknek az idősebb kommunisták átadnák gazdag munkásmozgalmi tapasztaltaikat., és akiket tanítanának a párt és Szocialista hazŕnk iránti szeretetre. Közben pedig vannak olyan elvtársaik is, akik megfeledkeznek arról, hogy á párttagok nem az égből hullanak, hogy az összes párttagok valamikor maglik is párton kívüliek voltak. Azokban a pártszervezetekben, ahol voltak tagjelöltek, nem törődtek ezek eszmei színvonalának emelésiéivel, nem adtak nekik pártmee'bízásokat, hogy aktívan harcoljanak a párthatározatok teljesítéséért és példát mutassanak a munkában, szilárdítsák kapcsolatukat, a tömegekkel, nem magyarázták meg nekik kellőképpen a párt. határozatait, valamint e határozatok végrehajtásával kapcsolatos feladatokait és ezért sok esetben az ilyen passz-ív tagjelöltek vagy tagok, akiket, politikai • munkába nem vontak be, nem viselkedtek úgy. mint ahogy azt pártunk alapszabályzata minden tae-tól megköveteli. Az érsekújvári városi pártszervezet bizottsága, miután megvitatta a járási pártbizottság határozatát, az új tagok felvételének kérdéséről, sokkal következetesebben és felelősségteljesebben kezdett törődni a tagjelöltek átigazolásával és új tagjelöltek felvételével, a tagok nyilvántartásával. Az alapszervezetek funkcionáriusait kioktatták a párthatározat végrehajtásának fontosságáról, ami igen jelentős eredményekkel járt. Például a helyi pártszervezet a tagjelöltek átigazolásánál megtisztította a pártot az olyan tagoktól is, akik nem tettek eleget kötelességüknek a párttal szemben. Ilyen volt dr. Káder Imre esete, aki a tagsági járulékot nagyon rendesen megfizette, mert előnyösnek látta a pártkönyvecskének rendbentartását, hogy fpl tudja mutatni a párthoz való tartozását, de aktívan részt venni a pártmunkában és harcolni a párt határozatainak megvalósításáért, nem tartotta kötelességének. Taggyűlésekre nem járt, mert ö sokkal fejlettebbnek érezte magát, mint bármelyik a tagok közül, akiknek nagyobb része a munkások és dolgozó parasztok soraiból való, nem tekintette szívügyének a pártfegyelem betartását. Sztruhár elvtárs, a városi pártszervezet munkatársa örömmel állapítja meg, hogy a kizártak száma nem nagy. De a kizárási eljárásnak nagy a jelentősége, mert a szocializmus építésének legjobbjai, akik az átigazolás után rövid időn belül megkapták a tagsági könyvecskét, látják, hogy a párt igazságos és azzal, hogy kizárja soraiból azokat, akik nem méltók arra, hogy a pártnak tagjai lehessenek, a párt csak erősödik. Az üzemiekből, a földmü. vessaovebkazetekből, a legjobb munkások soraiból fiatalok, munkásak, vagy volt béresek és kisparasztok fiai és lányai, akik a kommunista pártnak köszönik, hogy szakemberekké váltak, vagy értelmiségi' dolgozókká lehettek, kérik a pártba való felvételüket, hogy a po. litikai munkából is kivehessek részüket. Az Elektrosvitnek, Érsekújvár egyik legnagyobb üzemének pártszervezete nagy gondot fordit a szakszervezetben dolgozó kommunisták irányítására, hogy mint a szocializmus tanítói, eredményesen teljesíthessék feladatukat és a szovjet szakszervezetek dolgozóihoz hasonlóan a munkások és a dolgozó értelmiség széles tömegeit kommunista szellemben neveljék, beléjük oltsák a munka kommunista szere, tétét, harcoljanak az emberek tudatában lappangó, kapitalista marad, ványok ellen és öntudatos hazaf iasságra neveljék a dolgozókéig. Az üzem Lýdia Korabelníková módszerének alkalmazásával a múlt évben megtakarított 430.000 koronát. Mindazokat a nyersanyagokat, amelyeket a múltban mint hulladékot eldobtak, ma feldolgozzák, aminek nagy jelentősége van népgazdaságunkban. A mult évben 122 újítóiiavaslat segítségével tökéletesítették üzemük termelését és ezzel jelentős megtakarítást értek el. A kommunisták jó népnevelő munkájának eredménye, hogy nemcsak sok új szakember, de sok öntudatos kommunista is kinő a dolgozók soraiból; az üzemben szlovákok, csehek ós magyarok a szocialista hazafiasság és proletáirnemzetköziség szellemében példás egyetértésben dolgoznak és ezek soraiból kerülnek ki azok, akik kérik a pártba való felvételüket. Ilyenek például Melichárek Ferenc, aki szegény családból származik és már gyermekkorában megtanulta gyűlölni a kapitalista rendszert. "Ma a közös munka, részvevőjének érzi .magát és tudja, hogy az ö munkateljesítméi nyétől is függ az egész üzem munkájának sikere, örömmel dolgozik, a műhelyben töltött idő kellemes élj ményt jelent számára. így tudja , teljesíteni munkatervét 230 százalékra és mint a CsISz üzemi szervezetének funkcionáriusa, kötelességéinek tartja, hogy a munkában példát mutasson. Asztalos János gépkezelő szintén munkás fia. Tudja, mit jelentenek a gépek üzemüknek és szocialista hazánknak, tudja, hogy a gépek jő karbantartásával és teljes kihasználásának segítségével érjük el az ipari cikkek árának csökkentését és ezzel a dolgozók életszínvonalának emelését. Ez a tudat fokozza benne a erős akaratot, hogy tervét túlteljesítse, amit átlag 180—190 százalékra meg is tesz. Opacsitý Béla technikus, » szak- és politikai könyvek tanulmányozásából látja, hogy a szocialista üzem szervezésének és tervezésének tudományos módszertani alapját a marxista-leninista elmélet képezi, Mint szorgalmas részvevője a mult évi pártoktatásnak, ő is és sokan a fiatalok soraiból, mint Füle, Krpelán, Mészáros, Kuruc elvtársaik és mások, kérték a pártba való felvételüket. Ép így kérték ezt a kisebb üzemek, pl. a Trepáreny dolgozóinak legjobbjai, mint Cucor Mária, Sátekné, Valaška Gyula, Horváth Károly elvtársa^ is. , Az érsekújvári EFSz-ben is egyre több azoknak a száma, akik fel, ismerik a közös gazdálkodás nagy i előnyeit, a falu szocializálásának | fonjos szerepét hazánkban és szej mélyes példaadásukkal és fáradha| taitlam mindennapi népnevelő munI kájukkal kiérdelmik a pártba való ; felvételüket. Ilyenek Istenes Ferenc, | Szlávik József elvtársak, akik a tavaszi és nyári munkákban munka j csoportjaikkal a legszebb eredmé; nyeket érték el. Természetes, hogy egyre több dolgozó kéri a pártba való felvételét, , mert látják, hogy ez az ő pártjuk, az ő érdekeiket védi és célja a szocialista társadalom felépítése, célja, ! ' hogy állandóan emelje a dolgozó l • nép anyagi és kulturális színvona- i : iát. Helytelen volna azonban a mun- j | kásoeztály élcsapatába felvenni ta- { gokat csak azért, mert az illető jó mukás, becsületes ember. Hisz becsületes pártonkívülieket sokat találunk hazánkban. Tehát nem szabad felvenni elméletileg, gyakorlatilag teljesen felkészületlen dolgozókat, akiknél nincsenek n^eg az előfeltételek ahhoz, hogy aktívan bekapcsolódjanak a párt életébe, harcába. Példa erre a nyitrai malmok érsekújvári üzemének pártszervezete, ahol felvettek már elméletileg felkészült dolgozókat, pl. Plháková Emmát ós másokat, de felvettek olyant is, aki nem volt eléggé felkészülve azokra a feladatokra, amelyek a párttagjelöltekre hárulnak. Ezért a pártszervezetekre a .tagjelöltek felvételénél nagy felelősség hárul. Alaposan meg kell vizsgál niok minden egyes felvételi kérelmet, hogy ne kerüljenek pártunkba karrieristák, önzők, vagy olyanok, akik nem képesek a párt fegyelmének alávetni magukat. Pártunk új alapszabályzata kötelezővé teszi pártszervezeteinknek, hogy segítséget nyújtsanak a tagjelölteknek, hogy megteremtsék az új kommunista embert, aki aztán érdemesnek bizonyul a kommunista párttag címére. Ez csak úgy érthető el, ha a tagjelölteket, és minden párttagot konkrét feladatokkal bíznak meg, mint ezt az Elektrosvitben a pártszervezet második részlegszervezetének bizottsága teszi. A tagjelölteket megbízza a sajtótízpetreek vezetésével. Kioktatják őket, hogyan keli az újság tartalmát szorosan összekapcsolni az üzem, a műhely problémáival. így lesznek a tagjelöltek népnevelökké. Továbbá megbízzák a tagjelölteket faliújságok készítésével munkahe lyeiken, a szakképzetteket pedig azzal, segítsenek a kevésbbé szak. képzett társaiknak, hogy így mindnyájan jó munk^sokkká váljanak. Csakis az ilyen elvtársi viszony neveli a dolgozókat a jó kollektív szellemre, a közös munkához való bizalomra. Pártunk új alapszabályzata arra is tanít bennünket, hogyan érjük el, hogy minden párttag becsületesen teljesítse kötelességét a párttal szemben, és hogyan kell eljárni azokkal, akik vétettek a párt ellen. A pártkötelességek megszegéséért a következő pártbüntetéseket lehet kiróná a párttagok vétségének nagysága ' szerint: intés, dorgálás, nyilvános dorgálás, közfunkcióból való ideiglenes visszahívás, párt funkciótól való megfosztás, nyomatékos megdorgálás és végül a párt ból való kizárás. Ez nem jelenti azt, hogy a dolgot annyira hagy. juk elfajulni/, hogy pártbüntetést kelljen kiróni. A pártbizottság és a szervezet tagjainak kötelessége idejében figyelmeztetni, taggyűlésen bírálni azt a tagot, aki letért a helyes útról és nem hagyni a hibákat felgyüleímleni. És ha mindezen, a párttagról való gondoskodás ellenére is a kihágások vagy mulasztásit olyan méretűek, hogy a párttagságtól való megfosztás kérdését kell felvetni, minden egyes esetet úgy kell megtárgyalni, hogy érvényre juttassuk az emberhez való figyelmes kommunista viszonyt. Ennek a legsúlyosabb pártbüntetésnek még abban az esetben is nevel őeszköként kell hatnia a kizártra, ha a kizárásról a vádlott jelenlétében jogo

s határozatot hozott, — persze, — ha nem a pártba betolakodott idegen, ellenséges elemről 'van szó. Az érsekújvári városi pártszerve, zet bizottsága már megtette az első lépésekeit, hogy kiküriijbölje mind. azokat a komoly fogyatékosságokat, amik a tagjelöltek átigazolásánál és a felvételi kérelmek elintézésénél és a tagok nyilvántartásánál mutatkoztak. Fontos azonban, hogy állandó személyi kapcsolatot tartsanak fenn az üzemi és helyi párt. szervezetekkel, ne elégedjenek meg különféle írásbeli jelentésekkel. A viáirosi pártbizoittisági tagok* vegyenek részt a szervezetek bizottságának gyűlésein és taggyűlésein és támogassák ezeket a pártfeladatoknak és a tagjelöltek szervezett ne. velésének megvalósításában. Erdösi