Uj Szó, 1953. október (6. évfolyam, 238-264.szám)

1953-10-27 / 260. szám, kedd

1953 október 2 8 UJSZO 147 A Központi Szakszervezeti Tanács felhívása A Központi Szakszervezeti Ta nác$ elnökének, Gustáv Kiiment képviselőnek elhalálozásával kap­csolatban ezt a felhívást adta ki: »Hosszantartó és nehéz betegsé­ge után 1953. október 22-én meg­halt Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a Nemzeti Arcvonal Központi Akció­bizottsága elnökségi tagja, a Köz ponti Szakszervezeti Tanács elnö­ke, Gustáv Kiiment képviselő elv­társ. Utolsót dobbant a dolgozó népünk jogaiért, szabadságáért és boldog, örömteli holnapjáért tán toríthatatlanul harcoló forradal­márnak. a munkásosztály nagy fiá­nak szíve. Egész életén át engesz­telhetetlenül harcolt a kapitalista kizsákmányolás, a munkásosztály nyomorbadöntése ellen. Gustáv Kiiment elvtárs dolgozó népülket a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom jelentőségének megértésére tanította és a nagy Szovjetunió iránti barátságra és szeretetére vezette. A marxizmus­leninizmus eszméinek fáradhatatlan propagátora és a dolgozók nemzet­közi szolidaritásának megerősítésé­ért folytatott harc fáradhatatlan harcosa volt a fasizmus és az ím perializmus, a világbékéért folyta­tott harcban. Gustáv Kiiment elvtárs, mint a vörpg szakszervezetek régi harcosa kitartóan igyekezett megteremteni a csehszlovákiai szakszervezeti mozgalom egységét. Könyörtelenül leleplezte a reformista és sárga szakszervezetek és ezek opportunis­ta vezetőinek politikáját Nevét örökre beírta a munkás­osztály és a Forradalmi Szakszer­vezeti Mozgalom megszilárdításá­val és építésével kapcsolatos har­cok történetébe. Minden erejét és tehetségét a szocialista termelés fejlesztésére szentelte és áldozato­san törődött ennek fejlődéséről. Gustáv Kiiment elvtársban a munkásosztály legjobb fiainak egyi­két, a felejthetetlen Klement Gott­wald és szeretett köztársasági el­nökünk Antonín Zápotocký elvtárs' legközelebbi munkatársainak egyi­két vesztette el. Gustáv Kiiment elvtár s munkája és élete az összes dolgozók, főleg pedig a Szakszervezeti mozgalom tagjainak szolgál például. Gustáv Kiiment -elvtárs egész életét a dolgozó ember boldogságá­ért folytatott harcnak szentelte. Ezért ma halála fölötti mély szo­morúsággal telve ígérjük? hogy még szorgalmasabban fogunk dolgozni ha. zánkban a szocializmus felépítésé­nek nagy müvén. Megteszünk maident ötéves ter­vünk teljesítésére, hatalmasan ki­szélesítjük a szocialista versenyt, fokozzuk a munkatermelékenysé­get és megjavítjuk a dolgozó em­berről való gondoskodást. Orszá­gunkból gyönyörű és boldog szocia lista országot teremtünk, a világ­béke szilárd támaszát. így tiszteljük legméltóbban Gusz­táv Kiiment emlékét. Központi Szakszervezeti Tanács A köztársasági elnök a befejező A népművészeti fesztivál, amely népünk művészi alkotásainak öröm­teli nagy szemléje volt, vasárnap, ok­tóber 25-én a Jiri Wolker színházban Smetana „Eladott menyasszony"-ának előadásával érte el tetőpontját, Népművészeti Fesztivál előadásán amelyet a rakovníki Rakona üzemi klub operaegyüttese mutatott be. A fesztivál befejező előadásán részt vett Antonín Zápotocký köztársasági elnök Mária Zápotocká elvtársnővel és Zdenek Negedlý akadémikus, rrfinisz­terrel. Vitézslav Nezvalt és Fraňo Král't nemzeti művészekké nevezték ki A köztársasági elnök 1953. október 23. i döntésével Vitézslav Nez­valt és Fraňo Král't nagy irodalmi érdemeik elismeréséül nemzeti mű­vészekké nevezte ki. Viliam Široký minisztereinők jókívánatait fejezte ki F. Kráľ és V. Nezval nemzeti művészeknek Viliam Široký miniszterelnök Fraňo Kráľ nemzeti művésznek a következő üdvözlő levelet küldötte: »Tisztelt elvtárs. őszinte jókívánataimat küldöm Önnek nemzeti művésszé való kine­vezése alkalmából. Ez a kinevezés a legnagyobb elismerés kifejezője az ön kiváló, emberileg mélyen át­érzett életművéért. További alkotó munkájához, amellyel beírta nevét dolgozó né­pünk szívébe, tovább sok egészsé­get kívánok. Viliam Široký miniszterelnök* Viliam Široký miniszterelnök Vi­tézslav Nezval nemzeti művészhez intézett üdvözlő levele; > Tisztel t elvtárs. őszinte jókívánataimat fejezem ki nemzeti művésszé való kinevezése alkalmából, ami az Ön gazdag és kiváló költői müve legmagasabb el­ismerésének kifejezője. Egyúttal a haladás szolgálatába állított alko­tó munkájában további sok sikert kívánok. Viliam Široký miniszterelnök«. Martin Benka festő­művészt nemzeti művésszé nevezték ki A köztársasági elnök 1953. októ­ber 24-én kelt határozatával Martin Benka festőművészt alkotómüvének elismeréséül nemzeti művésszé ne­vezte ki. • A miniszterelnök jó­kívánata Martin Benka nemzeti művésznek V. Široký miniszterelnök Martin Benka nemzeti művészinek az aláb­bi jákivánatokat fejezte ki: „Tisztelt Mester, nemzeti művész­szé történt kinevezése alkalmából őszinte jókívánataimat fejezem ki Önnek. Az a megtiszteltetés, amelý­ben Ön részesült, a legmagasabb elismerést fejezi ki hazánk szépsé­geiből és dolgozó népünk életéből áradó kiváló és gazdag műalkotá­sáért. Jó egészséget és újabb sikert kívánok Önnek további munkájához. V Široký" Az orosz nyelv tanulásáról Csehszlovákiában rendkívül nagy az érdeklődés az orosz nyelv ta­nulása iránt. Az iskolákban orosz nyelvoktatásban részt vevő ifjak tízezrei és a nagyszámú egyénileg tanulók mellett, a Csehszlovák Szovjet Baráti Szövetség orosz népi nyelvtanfolyamaira most, a tanév elején szintén tízezerszámra jelent­keznek. Mind többen és többen sa­játítják el az orosz nyelvet. Az orosz nyelv iránti hatalmas érdeklődésben kifejezésre jut né­pünk szeretete felszabadítója iránt, vonzalma a nagy szovjet nép, a hű­séges segítő és erős barát irán^. A koprivnicei Tátra-müveknek csak azért sikerült az első félévi tervet 4 nappal előbb befejezniök és a munka termelékenységét 14.6 száza­lékkal növelniök és csak azért vál­lalhattak merész kötelezettséget, hogy az ötéves terv' utolsó eszten­dejének feladatait december 19-ig befejezik mert a haladó szovjet termelési módszereket alkalmazták. Külö^ ' ^nfolvamokon és sztahano­vista iskolákban ismerkedtek meg ezekkel b z "élenjáró módszerekkel és ezek elsajátításához feltétlenül szük­séges az orosz nyelvnek legalább részbeni ismerete. A molftlnicei MEZ nemzeti válla­latban a Munka-érdemrenddel kitün­tetett Ján Olejník és társai eredmé­nyeiket annak köszönhetik, hogy a szovjet technikusok tapasztalatait használják fel. Sokat tanultak a La­zarenko-házaspártól és más szovjet újítóktól. Az orosz nyelv világnyelvvé fej­lődött. azzá tette a Szovjetunió óriári tekintélye. növekvő súlya a nemzetközi nolítikában. Ezt a tényt az imperialisták- is kénytelenek el­ismerni. Hivatalos és nemhivatalos nemzetközi értekezleteken, a diplo­mácia minden terén használják az orosz nyelvet, a nemzetközi érint­kezés egyik nélkülözhetetlen eszkö­zét. Az orosz nyelv az internaciona­lizmus nyelve. Az orosz nyelv a né­pek egymás kölcsönös megismerésé­nek és barátságának, a béke meg­őrzéséért folyó harcnak hatékony eszköze. „Büszkék vagyunk arra — mondotta Fagyejev az SzKP XIX. kongresszusán — hogy az orosz nyelv lett az a nyelv, mellyel a vi­lág minden becsületes írója világ­tribünhöz és igazságos értékeléshez juthat." Az orosz nyelv az igaz szó, a harcos gondolat terjesztésében ha­talmas nemzetközi hivatást tölt be: a föld minden részén keresik és ol­vassák a szovjet kiadású könyveket. Az orosz nyelvnek rendkívül nagy szerepe van abban, hogy a nemzet­közi közvélemény megismerje a né­pi demokratikus országok régebben elszigetelt, külföldön alig ismert kul­túráját. Példa erre a cseh, szlovák, magyar irodalom, melyeknek legki­válóbb alkotásai egymásután jelen­nek meg orosz műfordításban. Orosz nyelven eljutnak a világ népeihez a szabad és a kapitalista országokban élő haladó írók és művészek gondo­latai is. Az orosz nyelv iránti érdeklődés legfőbb hajtóereje népünk hő vágya, hogy tanuljon a szovjet néptől. A szovjet tapasztalatok megkönnyítik és meggyorsítják a szocializmus fel­építését hazánkban. Számos szovjet könyvet, brosúrát fordítunk le cseh, szlovák, magyar nyelvre, de népünk növekvő igényeivel, építésünk szük­ségleteivel és a szovjet élat fejlődé^ sével a fordítások sem tudnak lé­oést tartani. A Szovjetunióban éved­ként olyan sok ú<t könyvet, cikket, ismerteCést adnak ki, hogy ennek csak egy töredéke jelenhet meg for­dításban. Aki szakmája, hivatása fejlődésével lépést akar tartani, an­nak meg kell tanulnia oroszul és lehetőleg eredetiben kell olvasnia a szovjet szakirodalmat. Hazánk a nagy szocialista alkotások országa lett. Egyre nagyobbszabású tudo­mányos és technikai problémákat kell megoldanunk. Ebben elsősorban a szovjet tudomány és technika tá­mogathat bennünket, hiszen a kom­munizmus hatalmas építkezéseit csak a legkorszerűbb tudomány és technika segítségével oldhatjuk meg. Szovjet szakkönyv tanulmányozásá­nál már maguk az ábrák is nagy segítséget nyújtanak. Aki tud oro­szul, sokkal előbb és könnyebben, ta­lál megoldást a problémákra,, ame­lyek országunk építésében felmerül­nek. Az orosz nyelv ismerete, a szovjet mérnökök, .tudósok müvei­nek ismerete ma már szinte elen­gedhetetlen része a magasszínvonalú ipari és mezőgazdasági termelésnek. Iparunk, mezőgazdaságunk nagy­szerű gépeket kap a Szovjetuniótól. Ahhoz, hogy ezekkel a gépekkel a legnagyobb teljesítményt elérhessük, meg kell ismerkednünk az új tipusú szovjet munkás, a sztahanovista módszereivel, munkaerkölcsével is. Munkásosztályunknak s dolgozó pa­rasztságunknak a szovjet példából kell tanulnia. Ennek egyik feltétele, hogy az ipar és mezőgazdaság mi­nél több dolgozója sajátítsa el az orosz nyelvet. Ahhoz, hogy a kommunisták dol­gozó népünknek egyre jobb nevelőivé váljanak, elengedhetetlen, hogy min­denekelőtt ők tanuljanak meg oro­szul, illetve tökéletesítsék orosz tu­dásukat. Mindtöbb kommunista lát­ja ezt. mindtöbben sajátítják el az orosz nyelvet s így közvetlenebbül ismerik meg a szovjet életet. Példásan dolgozik a rozsnyói VP Dolgozóink élelmiszerszükségle­tének zavartalan kielégítésében nagy szerepe van a VP nemzeti vállalatnak, A VP dolgozóinak jól megszervezett munkájától függ, hogy az üzletekben ne legyen élel­miszerhiány. A minap a rozsnyói VP nemzeti vállalatba látogattunk el, ahol megtudtuk, hogy az üzem doJgozói mindent megtesznek az üzletek áru. megrendelésének mielőbbi kielégíté­séért. Jól megszervezett munkával, lelkes igyekezttel dolgoznak a VP alkalmazottai, mert tudják, hogy szorgalmukkal a közélelmezési za­vartalan menetét biztosítják. A rozsnyói VP dolgozóinak mun­kájáról tanúskodik az is, hogy a mult hónapban tervüket 123 száza­lékra teljesítették. Első félévi elő­irányzatuknak is 100 százalékon jó­val felül tettek eleget. Arra a kérdésünkre, hogyan sike­rült e szép eredményeket elérniök, Majoros Gyula üzemvezető a követ­kezőket mondotta: — A szép eredménye^ dolgozóink jő munkája és öntudatos magatartá­sa mellett a jólszervezett munkának köszönhető. Mint .a továbbiakban megtudtuk, az üzem valamennyi dolgozója ar­ra törekszik, hogy jó szervezéssel megkönnyítse és meggyorsítsa mun­káját. így érik el, hogy feladatu­| kat, a fogyasztási árucikkek szét­hordását a raktárakba és üzletekbe teljesíteni tudják. Kiváló munkateljesítményeik el­érésében segítségükre van, hogy egyes árufajtákat ma már egyene­sen a vagonokból hordanak az üz­letekbe. Ezáltal munkájuk meggyor | sítása mellett anyagmegtakarítást is elértek. A szocialista munkaverseny, mely­be az üzem minden dolgozója be­kapcsolódott, szintén nagyban fel­lendíti munkájuk termelékenységét. Az egyéni versenyek során elért eredmények mellett kitűnő eredmé­nyeket érték el az üzemek között folyó versenyben is. Az üzemek kö­zött folyó versenyben a mult hónap, ban például a kassai kerületben az első helyre kerültek. Az egyéni versenyben Balázs János gépkocsi­vezető ért el kiváló teljesítményt. Balázs János teljesítményével a kas­sai kerületben az első helyre került. Jó munkájáért november 7.én kap­ja meg az elismerő oklevelet. Kiváló munkájukért elismerést érdemelnek még: Német tstván, Popko János, Gyuricsek András, Dovala András, Lipták József, Sza­bó Gyula és még többen mások, akik lelkiismeretesen igyekeznek, hogy üzemük minél eredményeseb­ben teljesíthesse tervét. (b. b.) Jöhet a következő! Nem azért, mintha túlságosan nagy lett, volna már a hajam hiszen még alig-alig takarta el fülkagylóm fel­ső részét, tarkómnál is csak éppen kezdett visszagöndörödni. de a tele. ségem addig-addig beszélt a lelkemre, hogy „így elhanyagolod magad", meg ,.kisül a szemem, ha ismerőssel talál­kozol így az utcán" — míg hosszas lelkitusa után végre rászántam ma­gam a nyiratkozásra. Sőt, nagy el­határozásomban oda jutottam, hogy háromnapos szakállcfmat is magam­mal vittem a borbélyhoz. Pedig kü­lönben mindig odahaza borotválkozom. Egy füst alatt elintézem mind a kettőt — gondoltam magamban jól­esőn, miközben végigfutott agyamon, hogy így legalább kifogok a nem­régen vásárolt borotvapengén, amely a fiókomban ugrásra késze n várja, hogy arcbőrömön különféle, nem ép­pen kellemes ingerek okozásával mi­nél több könnyet sajtoljon ki szemem­ből és minél nagyobb örömet okoz­zon a — borotválkozási művelet be­fejezésével. Régi igazmondás, — a nagyapám sokszor emlegette. — hogy könnyebb valamit elhatározni, mint végrehaj­tani. Teljesen igazat adtam nagy­apámnak, amikor a negyedik borbély­boltból is csalódottan fordultam ki, előzőleg végignézve az üzletekben ül­dögélő hosszúhajú, borostásarcú sors­társaimon, akik Jób türelmével vár­ták órákon át sorrakerülésük nagy pillanatát. Ezt nem azért mon­dom, mintha a nagyon türelmetlenek kijpé tartoznék, de amikor felmértem az üzletben lévő helyzetet, megnéz­tem az órámat és a tárcámban lévő mozijegyen az előadás kezdetének idejét, nem volt nehéz kiszámítanom, hogy a rendelkezésemre álló másfél óra álatt\ehogysem eshetek át a szé. pítkezési folyamatön, kivált, ha köz­ben még vacsorázni is akarok. Azt pedig mindenki tudja hogy filmelő­adást üres gyomorral végignézi nem tartozik éppen a magasabb gyönyö­rök közé. Elszántan indultam hát tovább qgy újabb üzlet felkutatására, ötperces gyaloglás után dobogó szívvel nyi­tottam be a borbélyüzlet ajtaján örömöm határtalan volt Micsoda szerencse.' Az üzletben három unat­kozó borbélyon kívül egy lélek sem volt. : » Kiválasztottam a legrokonszenvesebb arcút hármuk közül, már éppen in­dultam feléje amikor a szélen álló fehérköpenyes segéd előzékenyen meg­f-x-dlt.ntta n várnát. - széken Ez fél­reérthetetlen iele borbélyoknál in­vitálásnak. Leültem. — Nyírás? Borotválás? — Mindkettő - bólintottam. — Hajmosás hajvíz? — Köszönöm az nem kell Ez egy kicsit meglepte. Meglátszott rajta, hogy nincs hozzászokva átvisz­szautas'táshoz Meg is sértődött kissé, ezt észrevettem azon, a^ogy a nya­kamra terített kendőt úgy megszorí­totta. hogy' néhány pillanatig lélek­zethez is alig ^jutottam. Aztán amikor alig negyedóra múl­va sajgó állal — nem is annyira a beretválástól, mint az azt megelőző szappanozással járó irgalmatlan dö­gönyözéstől — felálltam, megállapí­tottam hogy ez gyors munka volt. Az én borbélyom gyorsaságban túl tett még azon a falusi ismerősömön is, aki tizenkét évvel ezelőtt nyírta a fejemet Pedig az egy délelőtt har­minc embert is képes volt „megnyír­ni". Az igaz. hogy a pacienseket utá­na többen is megkérdenék, vájjon szerzetesnek készülnek-e beállni. Mindegy, túlestünk rajta. Sima az arcom, a hajam is rendben van. [gaz. nem egészen úgy ahogy szerettem volna, mert a fülemnél alig szedett ki dús hajamból valamit, a tarkómnál is csak látszatra járt az olló De az a fő. hogy túlestem rajta Majd leg­közelebb nyomatékosabba,, megma­gyarázom. hogy szeretem viselni a frizurámat. Közben jó néhányan összegyűltek az üzletben hasonló szándékkal, mint én ezelőtt egy negyedórával A pénz­tárcámat előszedve vártam hogy ka­bátomat szokás szerint valaki majd csak letisztogatja a hajmaradványok­\ól. Közben kiállították a fizetőblokkot is Miközben a borbély átnyújtotta, kezébe vette a kisseprőt Fizettem, de még mindig nem poroltak le. Zsebem­be tettem pénztárcámat. A borbély is letette a kisseprűt. Megfordította a széken a párnát. Jöhet a követke­ző .. — Hajvágás? Borotválás? Szeszt parancsol? Hajmosás? — peregtek gyorsan a kérdések. A páciens válaszát már nem hal­lottam Kiléptem az üzletből Az ut­cán 7 ónéhányan megfordultak utá­nam Volt, aki mosolygott is Csodál­koztam Eddig még senki sem nézett utánam Talán az új frizurám kelt feltűnést? Otthon a feleségem fejtette meg a talányt Szinte boglyanagyságú haj. •somó ült a hátam közepén, kabátom meg úgy festett n szétszóródott haj­maradványokkal. mint a rét szénaktl­szálás után. Gál László.

Next

/
Thumbnails
Contents