Uj Szó, 1953. október (6. évfolyam, 238-264.szám)

1953-10-03 / 240. szám, szombat

1953 október 3 UJSZ0 3 Az ENSz politikai bizottsága szeptember 30-i Szeptember 30-án a politikai bi­zottság délelőtti ülésén beszédet mondott A. J Visinszkij, a szovjet küldöttség vezetője. A bizottság al­elnökének és előadójának megvá­lasztása után, valamint a columbiai küldött beszéde után szólalt fel, aki azt javasolta, hogy a koreai kér­dést utolsó pontként tárgyalják. A szovjet küldött rámutatott Co­lumbia és Görögország küldöttei in dokainak teljes elfogadhatatlanságá­ra, amelyek arra irányulnak, hogy a koreai kérdés tárgyalását elha­lasszák. Majd felhívta a bizottság tagjainak figyelmét a tények Qg'ész sorára, amelyek megkövetelik e kér­dés haladéktalan megtárgyalását. A. J. Visinszkij felhívta a figyel­met -arra, hogy amikor a Szovjet­unió küldöttsége a főtitkár memo­randumának megtárgyalását a napi rend önálló kérdéseként javasolta, (ez a memorandum tartalmazta a Kínai Népköztársaság, és a Koreai Népi Demokratikus ^Köztársaság kormányainak válaszát a politikai konferencia összehívásának kérdésé­ben), e javaslat ellenzői arra hivat­koztak, hogy már ki van tűzve napi­rendre a ..koreai kérdés" pontja, amelynek megtárgyalásakor meg le het tárgyalni a főtitkár memoran­dumát is. A. J. Visinszkij rámutatott továb­bá arra, hogy most teljesen bebizo nyosodott az USA, Anglia, Francia­ország és az ENSz más tagjainak az a szándéka, hogy kitérjenek a legsürgősebb és legfontosabb kérdés­nek. a koreai kérdés megtárgyalása elöl. A Szovjetunió küldöttsége ezt a szándékot helytelennek és hibásnak tartja. A. J. Visinszkij rámutatott arra a tényre, hogy a Kínai Nép­köztársaság és a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság kormányai nem értenek egyet a politikai kon­ferencia összehívásának kérdéséről szóló határozattal, amelyet a köz­gyűlés augusztus 28-án elfogadott és saját javaslataikat terjesztették elő, amelyek a konferencia sikerének biztosítására irányulnak A Koreáról szóló konferencia sikeres összehívá­sa érdekében a lehető leggyorsabban meg kell oldani az e kérdésben fennálló ellentéteket. Az ENSz-nek nem szabad kitérnie ezen ellentétek megtárgyalása elöl. J. Visinszkij rámutatott, hogy az USA és Anglia képviselői az őket támogató küldöttekkel együtt igye­keznek kitérni a koreai kérdés meg­tárgyalása elől, amellyel gyakorla­tilag akadályozzák a konferencia összehívását. . Ami Lodgenak, ai USA képvise­lőjének • javaslatát illeti, hogy a konferencia összetételének kérdését maga a konferencia oldja meg, A. J. Visinszkij rámutatott arra, hogy Lodge maga leleplezte a javaslat nem komoly voltát, amikor tudo. másukra hozta, hogy az USA, ami a konferencia összetételének kérdé­sét illeti, ragaszkodik a közgyűlés augusztus 28-i határozatában ki­fejtett állásponthoz. A. J. Visinszkij kijelentette, hogy mindez azt bizo­nyttja, hogy az USA küldöttei és az őket támogató küldöttek a konferen­ciára olyan utasításokkal mennek, amelyek a közgyűlés augusztus 28-i határozatára támaszkodnak. Amint ismeretes, ez a határozat kizárja a konferenciáról a semleges államo. kat, mint pl. Indiát és más semle­ges ázsiai országokat is. A. J Visinszkij ragaszkodott ah­hoz, hogy a koreai kérdést a bi­zottságban első pontként tárgyalják és hangsúlyozta e kérdés rendkívüli fontosságát és sürgősségét. A. J. Visinszkij ezután rámutatott az új világháború veszélyének elhárításá­ra irányuló intézkedések kérdései­nek, valamint a nemzetközi feszült­ség enyhítésének fontossájgára és azt ajánlotta, hogy ezt a kérdést máso­dik pontként mindjárt a koreai kér­dés megtárgyalása után tárgyalják. Az USA, Anglia, Ausztrália és Üj­Zéland képviselői felszólalásaikban a szovjet javaslat ellen irányuló columbiai javaslatot támogatták. Lodge, az USA-képviselője a szov­jet javaslat ellen szólalt fel és azt állitottaí, most nem elkerülhetetlenül szükséges, hogy az ENSz a koreai kérdéssel foglalkozzék, főként azért, mert most Koreában „tárgyalnak". Jóllehet a valóságban Koreában se­milyen tárgyalások sem folynak. Lodge továbbá állást foglalt amel­délelőtti ülése lett, hogy hosszabb időre halasszák el a Burma elleni kuomintang ag­resszió kérdéséťieK megtárgyalását és a bizottságban kijelentette; hogy a legközelebbi Időben olyan esemé nyekre kerülhet sor, amelyek „eny­hítik e körzetben lévő feszültséget". Burma küldötte válaszolva Lodge kijelentésére, rámutatott arra, hogy a bangkoki tárgyalások félbeszakad tak, és most nincs semmi remény a kuomintang agresszió kérdésének sikeres megoldására. Ezért állást foglalt az ellen, hogy a politikai tol; zottság elhalassza a kuomintang 1 agresszió ellen emelt burmai vád megtárgyal ását. Az USA küldöttének és a többi öt támogató küldötteknek beszéde meg­mutatták, hogy nem akarnak a ko­reai kérdésről tárgyalni és nem tö­rekednek arra, hogy a közgyűlés hozzájáruljon a Koreáról sr.óló poli tikai konferencia összehívásához, amelynek főfeladata a koreai pártós béke helyreállítása. A. M. Baranovszkijnak, az Uk­rán SzSzK küldöttsége vezetőjének felszólalása után K V Kiszelev. a Bjelorussz küldöttség vezetője be­szédében rámutatott arra. hogy a koreai kérdés megtárgyalása ha­laszthatatlan és a küldötteket emlé­keztette Li Szín Man provokációs kijelentéseire, aki fel akarja újítani a háborús akciókat Koreában. Hang­súlyozta, hogy az ebből megfelelő következtetéseket le kell vonnia. A szovjet küldöttség javaslatának érdekében meggyőző érveket hozott fel továbbá M. Maszikowszfci lengyel küldött, valamint Václav Dávid, a csehszlovák küldöttség vezetője, aki kijelentette: „A csehszlovák küldöttség teljes mértékben támogatja azt a javasla­tot, hogy a koreai kérdést a politikai bizottságban első helyen tárgyalják meg. A csehszlovák küldöttség eb ben a nézetében elsősorban a követ­kező komoly okokra hivatkozik: A koreai kérdés békés rendezése a fegyverszünet aláírása után az egész békeszerető emberiség és első­sorban Ázsia népéi figyelmének kö­zéppontjába került. A fegyverszü­neti egyezmény aláírása, ami a há­borús akció megszüntetését hozta meg Koreában, a békés törekvések nagy sikere. Mindazoknak, akik eze­ket a sikereket véglegesen meg akarják szilárdítani, kötelességük, hogy minden erőfeszítést mégtegye nek a koreai tartós béke elérésére. Az Egyesült Nemzetek Szervezetére ebben az erőfeszítésben jelentős fel­adat jut. A koreai kérdés mindig a köz­gyűlés tárgyalási programmjának legfontosabb kérdése volt és marad. Elsősorban azért, mert e kérdés si­keres megoldásától függ jelentős mértékben a további problémák egész sorának megoldása is. Ha az ENSz valóban segíteni fogja a ko­reai problémák békés megoldása elő­feltételeinek megteremtését, akkor ezáltal kialakulnak az előfeltételek a többi fontos kérdések sikeres meg­tárgyalására is, amelyek a közgyű­lés napirendjén szerepelnek. A je­lenlegi időben a koreai kérdés békés megoldása a politikai konferencia sikerétől függ, amelynek a fegyver­szüneti egyezmény alapján legké­sőbb 1963. október 28-ig kell össze, jönnie. A politikai konferencia ösz­szehívásának határideje tehát na­gyon közeleg. Ez a helyzet annak szükségessége elé állít bennünket, hogy a lehető legkedvezőbb előfelté­teleket teremtsük meg a konferencia sikeres munkájához. A vele össze­függő kérdések megkövetelik a köz­vetlen megoldást annál is inkább, mert az agresszív körök nem tit­kolják azt a szándékukat, hogy Ko­reában újból megindítsák a háborút. Ezért van ily nagy politikai je­lentősége az első bizottság napi­! rendje megállapításának és ezáltal azon időpont meghatározásának, hogy a közgyűlés mikor fogja a ko­reai kérdést tárgyalni. Ténylegesen : arról van szó, vájjon a közgyűlés egyáltalán akarja-e megtárgyalni a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság és a Kínai Népi Köztársaság javaslatait, vagy pedig a közgyűlés e javaslatnak magát a tárgyalását is elutasítja. A Koreai Népi Demokratikus Köz társaság és a Kínai Népköztársaság javaslatai igazságosan hangsúlyoz­Palmiro Togliatti elvtárs nyilatkozata zák az ázsiai népek feladatát a Ko­reáról szóló politikai konferencián és e konferencia sikeres munkájá­nak legalapvetőbb feltételeit tartal­ma í-Aák. Az USA által vezetett államok csoportja azonban a közgyűlés ülés­szakának folyamán nagy erőfeszí­téseket tesz, hogy megakadályozza a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság és a Kínai Népköztársaság válaszainak a közgyűlésen való meg­tárgyalását. Ennek az eljárásnak azonban, amelyet a közgyűlésre rá. kényszerítenek, komoly következmé. nyei lehetnek. Ez az eljárás egyene­sen ellentétben áll az alapokmány rendelkezéseivel. A közgyűlésnek meg kell tárgyal­nia a koreai kérdést annál is in­kább — mondotta továbbá Dávid, csehszlovák küldött — mert a je­lenlegi helyzetben egy másik kö­rülmény is előtérbe lép. Ismert tény, és Li Szin Man legutóbbi ki­jelentései ismét megerősítik, hogy a Li Szin Man-kormány és az Egye­sült Államok arra készülnek, hogy a gyakorlatban megvalósítsák azt a kölcsönös megegyezést, hogy 90 nap után elhagyják a politikai kon­ferenciát* Tekintettel arra, hogy bizonyos körök arra törekednek, hogy ismét háborút robbantsanak ki Koreában, a közgyűlésnek azonnal cselekednie kell. Ezért ,.a koreai kérdés" pont­iát a politikai bizottságban első he­Iven kell megtárgyalni. A csehszlovák küldöttségnek már a közgyűlés plénumában lefolyt ál­talános vita folyamán alkalma volt rá, hogy kifejezze pozitív .^lláspont. 1át azon fontos javaslatokkal kap­csolatban, amelyeket a Szovjetunió j küldöttsége a 8. közgyűlés elé ter­'rpztett .,ar. új világháború veszélyé nr,k elhárítására és a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló in­, tézkedések" ••cjmmel. A csehszlovák küldöttség ezeket a javaslatokat, i melyek a Szovjetunió- által folyta­tott békepolitika részei és amelyek a háborús veszély elhárítására és a béke ügyének megszilárdítására irá­nyulnak. a legjelentősebb hozzájáru­lásnak tartja a béke ügyéhez és ezért amellett foglal állást, hogy a javaslatokat első helyen tárgyalják le a politikai bizottságban. A szovjet jaya.slat azonban nem szorítkozik csupán a tömegpusztító­1 fegyverek eltiltására, hanem azt is ; javasolja, hogy a biztonsági tanács i egy állandó tagja egy éven belül j egyharmaddal csökkentse úgyneve­zett klasszikus fegyverzetét és fegy­veres erőinek számát és hogy ke­resse az utat. amelyein az összes tagállamok haladhatnak e cél meg­valósítása felé. A szovjet javaslat megemlékezik az idegen államok területén levő katonai, tengerészeti és légi támasz­pontok hálózatáról is, amelyek dur­ván megsértik más államok nemzeti £s állami szuverenitását. E komoly veszélynek kiküszöbölésére is gondol a szovjet javaslat és ezért azt ajánl­ja, hogy a biztonsági tanács tegyen megfelelő lépéseket a támaszpontok felszámolására. A Szovjetunió továbbá azt java­solja, hogy ítéljék el a bizonyos ál­lamok uralkodó körei által folytatott propagandát, amelynek az a célja, hogy ellenségességet és gyűlöletet szítson a népek között. Ez a követelmény is a béke meg­őrzésére irányul. A csehszlovák kül­döttség megvan győződve arról, hogy a szovjet békejavaslat első he­lyen való megtárgyalásával és el­fogadásával az ENSZ a világ összes nemzetei és békeszerető erői előtt bebizonyítaná, hogy olyan szervezet, amelynek tevékenysége elsősorban a nemzetkBzi béke és biztonság meg­szilárdítására, az új háború előké­születei ellen és a népek közötti együttműködés további fejlesztésére irányul. Ezért a csehszlovák küldöttség :izon a nézeten van, hogy az „új világ_ háború veszélyének elhárítására és , a nemzetközi feszültség enyhítésére j irányuló intézkedések" című pontot í mint rendkívül fontos és sürgős kér­dést a bizottságnak első helyen, vagyis a napirend második pontja­ként kell megtárgyalnia. A délelőtti ülésen a vita végén másodszor ic felszólalt A. J. Visin. szkij és bebizonyította a szovjet ja /vaslat ellenzői érveinek tarthatat­j lanságát. Palmiro Togliatti a „Paese Sera" c. lap egyik szerkesztőjének nyilatkoza­tot adott azzal kapcsolatban hogy a Keresztény Demokrata Párt tanácsa befejezte munkáját és De Gasperi, a párt főtitkárává való megválasztásá­val ismét a politikai bzintérre lépett. — Egyáltalán nem lepnek meg ben­nünket azok a vad. kommunistaelle­nes kirohanások. — mondotta Toglait­ti — amelyekre a keresztény demo­krata párt országos tanácsában sor került. A keresztény demokrata politikusok azt a célt tűzték maguk elé. hogy to­talitárius formában állandóan a hata­lom birtokosai maradjanak. A hírhedt­csaló választójogi törvénynek is az lett volna a feladata, hogy előmozdít­sa ennek a tervnek a megvalósítását A kommunisták érdeme elsősorban hogy nem érvényesült a csaló válasz­tójogi törvény. Ezt nenpcsak szavaza­tainkkal értük el. hanem azzal a szi vós munkával is. amelynek döntő súlya volt abban, hogy sikerük meg­akadályozni De Gasperi terveinek megvalósulását. Azoknak, akik tudják, hogy a volt miniszterelnök mennyire ragaszkodik a hatalomhoz, nem le­het, kétségük afelől hogy De- Gasperi nem fogja ezt nekünk sohasem megbo­csátani. Mi azonban a szocialistákkal és mindazokkal együtt, akik megaka­dályozták a csaló választójogi törvény érvényesülését, megelégedéssel látjuk, hogy az ország politikai életében új korszak indult meg. A De Gasperi által javasolt kom­munistaellenes fronttal kapcsolatban az Olasz Kommunista Párt főtitkára a következőket mondotta: — Erre a javaslatra egyszer már sor került 1950 júliusában, amikor az amerikaiak megkezdték koreai agresz­sziójukat és arra számítottak, hogy a világ népeit egy újabb hatalmas ffér* ontásba tudják kényszeríteni. A ja­vaslat azonban akkor sem talált vissz­hangra. Az olaszok cuuni sem akarnak róla és ebből csak jó származott a ha­zára. Ma De Gasperi ismét támadásba indult. Meg vagyok azonban győződve, hogy az eredmény még csúfosabb lesz, mint 1950-ben volt. Az országban mind­nagyobb tért hódít az a vélemény, hogy szükség van az olaszok széleskö­rű összefogására, nem azért, hogy a kommunisták vagy a klerikálisok el­len harcoljanak, vagy hogy kedvében járjanak a kommunistáknak, vagy a klerikálisoknak, hanem azért, hogy eredményesen tudjanak harcolni a dolgozó nép nyomorának felszámolá­sáért. a mindjobban fokozódó gazda­sági bajok ellen és a reakció nyílt je­lentkezése ellen. Végül a klerikálisok új választási terveiről Toglaitti elvtárs a következő­ket mondtá: „De Gasperi komoly hibát követett el amikor Adenaueren keresztül kö­vetelte. hogy Olaszországban írjanak ki újabb választásokat. Az olaszok nem szeretik és felháborodva utasít­ják vissza az ilyen idegen beavatkozá­sokat. különösen a német revansisz­ták részéről. Egyébként úgy vélem, senkinek sem kerülte el a figyelmét, hegy a kommunisták és a szocialisták által a június 7-i választásokon elért szavazatok mögött olyan erők állnak, amelyek azóta is erősödtek és a jövő­ben tovább erősödnek majd. Az or­szág nem akar új választást Az or­szág azt akarja, hogy a június 7-i sza­vazás eredményeiből vonják le a szük­séges következtetést olymódon hogy az a gazdasági helyzet javulásához, a politikai és szociális viszonyokban fenn­álló feszültség csökkentésére vezes­sen. Ez az, amiért mi dolgozunk". V. Sz. Szemíonov, a Szovietunió NDK-beli rendkívüli és meghatalmazott nagykövete átadta megbízó­levelét Wilhelm Pieck elnöknek V. Sz. Szemjonov, a Szovjetunió NDK-beli rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete október l-én átadta megbízó levelét Wilhelm Piecknek, a Német Demokratikus Köztársaság elnökének. A megbízólevelek átadá­sánál jelen voltak: Ottó Grotewohl, a Német Demokratikus Köztársaság kormányelnöke, Anton Ackermann. a külügyminisztérium államtitkára, Max Opitz államtitkár, a köztársasági elnöki iroda főnöke, Ottó Winczer ál­lamtitkár, az elnök magánirodájának főnöke, Ferdinand Huhn, a Német Demokratikus Köztársaság külügy­minisztériumának protokollfőnöke és Max Keilson, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztériuma kol­légiumának tagja. V. Sz. Szemjonov nagykövetet a nagykövetség és a kereskedelem-kép. viseleti hivatal felelős munkatársai kisérték, akiket bemutattak Wilhelm Pieck elnöknek. A megbízólevelek át­adása után V. Sz. Szemjonov nagy­követ és Wilhelm Pieck elnök rövid beszédet tartottak. V. Sz. Szemjonov biztosította Pieck elnököt, hogy tevékenységében mint a Szovjetunió NDK-beli rendkívüli és meghatalmazott nagykövete min­den téren a két ország nemzetei ba­rátságának további megszilárdítására és elmélyítésére fog törekedni a nem­zet. érdekek kölcsönös tiszteletben­tartása alapján. Wilhelm Pieck elnök válaszában kifejtette, hogy a Szovjetuniónak azt a határozatát, hogy a diplomáciai kirendeltségeket mindkét részről nagy­követségekkel cserélik fel, nemcsak a két ország nemzetei barátságának megszüárdítására és elmélyítésére irányuló törekvésként értékeli, ha­nem mint a Német Demokratikus Köztársaságnak, az egységes, demo­kratikus és békeszerető Németország megalakítására való fáradhatatlan tö­rekvésének nagyraértékelését is. A megbízólevelek átadása után Wilhelm Pieck és V. Sz. Szemjonov beszélgetést folytattak amelyen részt vett Ottó Gnotewohl is. Csehszlovák közművelődési dolgozók küldöttsége Moszkvában A csehszlovák közművelődési dol­gozók küldöttsége Z. Burival, a köz­művelődésügyi miniszter helyettesé­nek vezetésével' október/l-én Moszk­vába érkezett. A küldöttséget a vnu­kovi repülőtéren N. Veszpalov, a Szovjetunió közművelődésügyi minisz­ter helyetesse, Pavlovszkij, a Szovjet­unió közművelődésügyi minisztériuma kulturális intézményei főigazgatóságá­nak vzetője és a Szovjetunió más kul­turális és közművelődésügyi dolgozói fogadták A küldöttséget üdvözölték a moszk­vai csehszlovák nagykövetség képvise­lői is. KOL FÖL Dl HÍREK A berlini demokratikus sajtó köz­li, hogy a Nyugat-Berlin francia városrészében fekvő Wedding kerü­letben „Berlini Haditengerészeti Szövetség" néven hivatalosan újból megkezdte működését a hitleri Né­metország „Birodalmi Nemzeti Szo­cialista Haditengerészeti Szövetsé­ge". A közlemény rámutatott, hogy e fasiszta szövetség „hűségéről bizto­sította" az Adenauer .klikket. Tuniszban a francia katonai ható­ság hétfőn halálra ítélte Hodi Ben Brahik és Slah Ben Hamed tuniszi hazafiakat. Azt a vádat emelték ellenük, hogy megölték Azzedinet, a tuniszi bej szárnysegédjét. A vádlottak han­goztatták ártatlanságukat és el­mondták: a rendőrség azzal a kije­lentéssel tartóztatta le őket, hogy ..szüksége van bűnösökre". A had­bíróság, noha nem tudta bizonyítani a két hazafi bűnösségét, kimondta a halálos úéletet. A „Reuter" jelentése szerint a jugoszláv kormány hétfőn az olasz kormányhoz intézett jegyzékében hi­vatalosan visszautasította az olasz •niniszterelnöknek azt a javaslatát, hogy tartsanak pépszavazást Trieszt Szabad Területén.

Next

/
Thumbnails
Contents