Uj Szó, 1953. október (6. évfolyam, 238-264.szám)

1953-10-03 / 240. szám, szombat

1953 október 3 UJSZ0 3 Az ENSz politikai bizottsága szeptember 30-i Szeptember 30-án a politikai bizottság délelőtti ülésén beszédet mondott A. J Visinszkij, a szovjet küldöttség vezetője. A bizottság alelnökének és előadójának megválasztása után, valamint a columbiai küldött beszéde után szólalt fel, aki azt javasolta, hogy a koreai kérdést utolsó pontként tárgyalják. A szovjet küldött rámutatott Columbia és Görögország küldöttei in dokainak teljes elfogadhatatlanságára, amelyek arra irányulnak, hogy a koreai kérdés tárgyalását elhalasszák. Majd felhívta a bizottság tagjainak figyelmét a tények Qg'ész sorára, amelyek megkövetelik e kérdés haladéktalan megtárgyalását. A. J. Visinszkij felhívta a figyelmet -arra, hogy amikor a Szovjetunió küldöttsége a főtitkár memorandumának megtárgyalását a napi rend önálló kérdéseként javasolta, (ez a memorandum tartalmazta a Kínai Népköztársaság, és a Koreai Népi Demokratikus ^Köztársaság kormányainak válaszát a politikai konferencia összehívásának kérdésében), e javaslat ellenzői arra hivatkoztak, hogy már ki van tűzve napirendre a ..koreai kérdés" pontja, amelynek megtárgyalásakor meg le het tárgyalni a főtitkár memorandumát is. A. J. Visinszkij rámutatott továbbá arra, hogy most teljesen bebizo nyosodott az USA, Anglia, Franciaország és az ENSz más tagjainak az a szándéka, hogy kitérjenek a legsürgősebb és legfontosabb kérdésnek. a koreai kérdés megtárgyalása elöl. A Szovjetunió küldöttsége ezt a szándékot helytelennek és hibásnak tartja. A. J. Visinszkij rámutatott arra a tényre, hogy a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányai nem értenek egyet a politikai konferencia összehívásának kérdéséről szóló határozattal, amelyet a közgyűlés augusztus 28-án elfogadott és saját javaslataikat terjesztették elő, amelyek a konferencia sikerének biztosítására irányulnak A Koreáról szóló konferencia sikeres összehívása érdekében a lehető leggyorsabban meg kell oldani az e kérdésben fennálló ellentéteket. Az ENSz-nek nem szabad kitérnie ezen ellentétek megtárgyalása elöl. J. Visinszkij rámutatott, hogy az USA és Anglia képviselői az őket támogató küldöttekkel együtt igyekeznek kitérni a koreai kérdés megtárgyalása elől, amellyel gyakorlatilag akadályozzák a konferencia összehívását. . Ami Lodgenak, ai USA képviselőjének • javaslatát illeti, hogy a konferencia összetételének kérdését maga a konferencia oldja meg, A. J. Visinszkij rámutatott arra, hogy Lodge maga leleplezte a javaslat nem komoly voltát, amikor tudo. másukra hozta, hogy az USA, ami a konferencia összetételének kérdését illeti, ragaszkodik a közgyűlés augusztus 28-i határozatában kifejtett állásponthoz. A. J. Visinszkij kijelentette, hogy mindez azt bizonyttja, hogy az USA küldöttei és az őket támogató küldöttek a konferenciára olyan utasításokkal mennek, amelyek a közgyűlés augusztus 28-i határozatára támaszkodnak. Amint ismeretes, ez a határozat kizárja a konferenciáról a semleges államo. kat, mint pl. Indiát és más semleges ázsiai országokat is. A. J Visinszkij ragaszkodott ahhoz, hogy a koreai kérdést a bizottságban első pontként tárgyalják és hangsúlyozta e kérdés rendkívüli fontosságát és sürgősségét. A. J. Visinszkij ezután rámutatott az új világháború veszélyének elhárítására irányuló intézkedések kérdéseinek, valamint a nemzetközi feszültség enyhítésének fontossájgára és azt ajánlotta, hogy ezt a kérdést második pontként mindjárt a koreai kérdés megtárgyalása után tárgyalják. Az USA, Anglia, Ausztrália és ÜjZéland képviselői felszólalásaikban a szovjet javaslat ellen irányuló columbiai javaslatot támogatták. Lodge, az USA-képviselője a szovjet javaslat ellen szólalt fel és azt állitottaí, most nem elkerülhetetlenül szükséges, hogy az ENSz a koreai kérdéssel foglalkozzék, főként azért, mert most Koreában „tárgyalnak". Jóllehet a valóságban Koreában semilyen tárgyalások sem folynak. Lodge továbbá állást foglalt ameldélelőtti ülése lett, hogy hosszabb időre halasszák el a Burma elleni kuomintang agresszió kérdéséťieK megtárgyalását és a bizottságban kijelentette; hogy a legközelebbi Időben olyan esemé nyekre kerülhet sor, amelyek „enyhítik e körzetben lévő feszültséget". Burma küldötte válaszolva Lodge kijelentésére, rámutatott arra, hogy a bangkoki tárgyalások félbeszakad tak, és most nincs semmi remény a kuomintang agresszió kérdésének sikeres megoldására. Ezért állást foglalt az ellen, hogy a politikai tol; zottság elhalassza a kuomintang

1 agresszió ellen emelt burmai vád megtárgyal ását. Az USA küldöttének és a többi öt támogató küldötteknek beszéde megmutatták, hogy nem akarnak a koreai kérdésről tárgyalni és nem törekednek arra, hogy a közgyűlés hozzájáruljon a Koreáról sr.óló poli tikai konferencia összehívásához, amelynek főfeladata a koreai pártós béke helyreállítása. A. M. Baranovszkijnak, az Ukrán SzSzK küldöttsége vezetőjének felszólalása után K V Kiszelev. a Bjelorussz küldöttség vezetője beszédében rámutatott arra. hogy a koreai kérdés megtárgyalása halaszthatatlan és a küldötteket emlékeztette Li Szín Man provokációs kijelentéseire, aki fel akarja újítani a háborús akciókat Koreában. Hangsúlyozta, hogy az ebből megfelelő következtetéseket le kell vonnia. A szovjet küldöttség javaslatának érdekében meggyőző érveket hozott fel továbbá M. Maszikowszfci lengyel küldött, valamint Václav Dávid, a csehszlovák küldöttség vezetője, aki kijelentette: „A csehszlovák küldöttség teljes mértékben támogatja azt a javaslatot, hogy a koreai kérdést a politikai bizottságban első helyen tárgyalják meg. A csehszlovák küldöttség eb ben a nézetében elsősorban a következő komoly okokra hivatkozik: A koreai kérdés békés rendezése a fegyverszünet aláírása után az egész békeszerető emberiség és elsősorban Ázsia népéi figyelmének középpontjába került. A fegyverszüneti egyezmény aláírása, ami a háborús akció megszüntetését hozta meg Koreában, a békés törekvések nagy sikere. Mindazoknak, akik ezeket a sikereket véglegesen meg akarják szilárdítani, kötelességük, hogy minden erőfeszítést mégtegye nek a koreai tartós béke elérésére. Az Egyesült Nemzetek Szervezetére ebben az erőfeszítésben jelentős feladat jut. A koreai kérdés mindig a közgyűlés tárgyalási programmjának legfontosabb kérdése volt és marad. Elsősorban azért, mert e kérdés sikeres megoldásától függ jelentős mértékben a további problémák egész sorának megoldása is. Ha az ENSz valóban segíteni fogja a koreai problémák békés megoldása előfeltételeinek megteremtését, akkor ezáltal kialakulnak az előfeltételek a többi fontos kérdések sikeres megtárgyalására is, amelyek a közgyűlés napirendjén szerepelnek. A jelenlegi időben a koreai kérdés békés megoldása a politikai konferencia sikerétől függ, amelynek a fegyverszüneti egyezmény alapján legkésőbb 1963. október 28-ig kell össze, jönnie. A politikai konferencia öszszehívásának határideje tehát nagyon közeleg. Ez a helyzet annak szükségessége elé állít bennünket, hogy a lehető legkedvezőbb előfeltételeket teremtsük meg a konferencia sikeres munkájához. A vele összefüggő kérdések megkövetelik a közvetlen megoldást annál is inkább, mert az agresszív körök nem titkolják azt a szándékukat, hogy Koreában újból megindítsák a háborút. Ezért van ily nagy politikai jelentősége az első bizottság napi! rendje megállapításának és ezáltal azon időpont meghatározásának, hogy a közgyűlés mikor fogja a koreai kérdést tárgyalni. Ténylegesen : arról van szó, vájjon a közgyűlés egyáltalán akarja-e megtárgyalni a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Kínai Népi Köztársaság javaslatait, vagy pedig a közgyűlés e javaslatnak magát a tárgyalását is elutasítja. A Koreai Népi Demokratikus Köz társaság és a Kínai Népköztársaság javaslatai igazságosan hangsúlyozPalmiro Togliatti elvtárs nyilatkozata zák az ázsiai népek feladatát a Koreáról szóló politikai konferencián és e konferencia sikeres munkájának legalapvetőbb feltételeit tartalma í-Aák. Az USA által vezetett államok csoportja azonban a közgyűlés ülésszakának folyamán nagy erőfeszítéseket tesz, hogy megakadályozza a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Kínai Népköztársaság válaszainak a közgyűlésen való megtárgyalását. Ennek az eljárásnak azonban, amelyet a közgyűlésre rá. kényszerítenek, komoly következmé. nyei lehetnek. Ez az eljárás egyenesen ellentétben áll az alapokmány rendelkezéseivel. A közgyűlésnek meg kell tárgyalnia a koreai kérdést annál is inkább — mondotta továbbá Dávid, csehszlovák küldött — mert a jelenlegi helyzetben egy másik körülmény is előtérbe lép. Ismert tény, és Li Szin Man legutóbbi kijelentései ismét megerősítik, hogy a Li Szin Man-kormány és az Egyesült Államok arra készülnek, hogy a gyakorlatban megvalósítsák azt a kölcsönös megegyezést, hogy 90 nap után elhagyják a politikai konferenciát* Tekintettel arra, hogy bizonyos körök arra törekednek, hogy ismét háborút robbantsanak ki Koreában, a közgyűlésnek azonnal cselekednie kell. Ezért ,.a koreai kérdés" pontiát a politikai bizottságban első heIven kell megtárgyalni. A csehszlovák küldöttségnek már a közgyűlés plénumában lefolyt általános vita folyamán alkalma volt rá, hogy kifejezze pozitív .^lláspont. 1át azon fontos javaslatokkal kapcsolatban, amelyeket a Szovjetunió j küldöttsége a 8. közgyűlés elé ter'rpztett .,ar. új világháború veszélyé nr,k elhárítására és a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló in, tézkedések" ••cjmmel. A csehszlovák küldöttség ezeket a javaslatokat, i melyek a Szovjetunió- által folytatott békepolitika részei és amelyek a háborús veszély elhárítására és a béke ügyének megszilárdítására irányulnak. a legjelentősebb hozzájárulásnak tartja a béke ügyéhez és ezért amellett foglal állást, hogy a javaslatokat első helyen tárgyalják le a politikai bizottságban. A szovjet jaya.slat azonban nem szorítkozik csupán a tömegpusztító1 fegyverek eltiltására, hanem azt is ; javasolja, hogy a biztonsági tanács i egy állandó tagja egy éven belül j egyharmaddal csökkentse úgynevezett klasszikus fegyverzetét és fegyveres erőinek számát és hogy keresse az utat. amelyein az összes tagállamok haladhatnak e cél megvalósítása felé. A szovjet javaslat megemlékezik az idegen államok területén levő katonai, tengerészeti és légi támaszpontok hálózatáról is, amelyek durván megsértik más államok nemzeti £s állami szuverenitását. E komoly veszélynek kiküszöbölésére is gondol a szovjet javaslat és ezért azt ajánlja, hogy a biztonsági tanács tegyen megfelelő lépéseket a támaszpontok felszámolására. A Szovjetunió továbbá azt javasolja, hogy ítéljék el a bizonyos államok uralkodó körei által folytatott propagandát, amelynek az a célja, hogy ellenségességet és gyűlöletet szítson a népek között. Ez a követelmény is a béke megőrzésére irányul. A csehszlovák küldöttség megvan győződve arról, hogy a szovjet békejavaslat első helyen való megtárgyalásával és elfogadásával az ENSZ a világ összes nemzetei és békeszerető erői előtt bebizonyítaná, hogy olyan szervezet, amelynek tevékenysége elsősorban a nemzetkBzi béke és biztonság megszilárdítására, az új háború előkészületei ellen és a népek közötti együttműködés további fejlesztésére irányul. Ezért a csehszlovák küldöttség :izon a nézeten van, hogy az „új világ_ háború veszélyének elhárítására és , a nemzetközi feszültség enyhítésére j irányuló intézkedések" című pontot í mint rendkívül fontos és sürgős kérdést a bizottságnak első helyen, vagyis a napirend második pontjaként kell megtárgyalnia. A délelőtti ülésen a vita végén másodszor ic felszólalt A. J. Visin. szkij és bebizonyította a szovjet ja /vaslat ellenzői érveinek tarthatatj lanságát. Palmiro Togliatti a „Paese Sera" c. lap egyik szerkesztőjének nyilatkozatot adott azzal kapcsolatban hogy a Keresztény Demokrata Párt tanácsa befejezte munkáját és De Gasperi, a párt főtitkárává való megválasztásával ismét a politikai bzintérre lépett. — Egyáltalán nem lepnek meg bennünket azok a vad. kommunistaellenes kirohanások. — mondotta Toglaitti — amelyekre a keresztény demokrata párt országos tanácsában sor került. A keresztény demokrata politikusok azt a célt tűzték maguk elé. hogy totalitárius formában állandóan a hatalom birtokosai maradjanak. A hírhedtcsaló választójogi törvénynek is az lett volna a feladata, hogy előmozdítsa ennek a tervnek a megvalósítását A kommunisták érdeme elsősorban hogy nem érvényesült a csaló választójogi törvény. Ezt nenpcsak szavazatainkkal értük el. hanem azzal a szi vós munkával is. amelynek döntő súlya volt abban, hogy sikerük megakadályozni De Gasperi terveinek megvalósulását. Azoknak, akik tudják, hogy a volt miniszterelnök mennyire ragaszkodik a hatalomhoz, nem lehet, kétségük afelől hogy De- Gasperi nem fogja ezt nekünk sohasem megbocsátani. Mi azonban a szocialistákkal és mindazokkal együtt, akik megakadályozták a csaló választójogi törvény érvényesülését, megelégedéssel látjuk, hogy az ország politikai életében új korszak indult meg. A De Gasperi által javasolt kommunistaellenes fronttal kapcsolatban az Olasz Kommunista Párt főtitkára a következőket mondotta: — Erre a javaslatra egyszer már sor került 1950 júliusában, amikor az amerikaiak megkezdték koreai agreszsziójukat és arra számítottak, hogy a világ népeit egy újabb hatalmas ffér* ontásba tudják kényszeríteni. A javaslat azonban akkor sem talált visszhangra. Az olaszok cuuni sem akarnak róla és ebből csak jó származott a hazára. Ma De Gasperi ismét támadásba indult. Meg vagyok azonban győződve, hogy az eredmény még csúfosabb lesz, mint 1950-ben volt. Az országban mindnagyobb tért hódít az a vélemény, hogy szükség van az olaszok széleskörű összefogására, nem azért, hogy a kommunisták vagy a klerikálisok ellen harcoljanak, vagy hogy kedvében járjanak a kommunistáknak, vagy a klerikálisoknak, hanem azért, hogy eredményesen tudjanak harcolni a dolgozó nép nyomorának felszámolásáért. a mindjobban fokozódó gazdasági bajok ellen és a reakció nyílt jelentkezése ellen. Végül a klerikálisok új választási terveiről Toglaitti elvtárs a következőket mondtá: „De Gasperi komoly hibát követett el amikor Adenaueren keresztül követelte. hogy Olaszországban írjanak ki újabb választásokat. Az olaszok nem szeretik és felháborodva utasítják vissza az ilyen idegen beavatkozásokat. különösen a német revansiszták részéről. Egyébként úgy vélem, senkinek sem kerülte el a figyelmét, hegy a kommunisták és a szocialisták által a június 7-i választásokon elért szavazatok mögött olyan erők állnak, amelyek azóta is erősödtek és a jövőben tovább erősödnek majd. Az ország nem akar új választást Az ország azt akarja, hogy a június 7-i szavazás eredményeiből vonják le a szükséges következtetést olymódon hogy az a gazdasági helyzet javulásához, a politikai és szociális viszonyokban fennálló feszültség csökkentésére vezessen. Ez az, amiért mi dolgozunk". V. Sz. Szemíonov, a Szovietunió NDK-beli rendkívüli és meghatalmazott nagykövete átadta megbízólevelét Wilhelm Pieck elnöknek V. Sz. Szemjonov, a Szovjetunió NDK-beli rendkívüli és meghatalmazott nagykövete október l-én átadta megbízó levelét Wilhelm Piecknek, a Német Demokratikus Köztársaság elnökének. A megbízólevelek átadásánál jelen voltak: Ottó Grotewohl, a Német Demokratikus Köztársaság kormányelnöke, Anton Ackermann. a külügyminisztérium államtitkára, Max Opitz államtitkár, a köztársasági elnöki iroda főnöke, Ottó Winczer államtitkár, az elnök magánirodájának főnöke, Ferdinand Huhn, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztériumának protokollfőnöke és Max Keilson, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztériuma kollégiumának tagja. V. Sz. Szemjonov nagykövetet a nagykövetség és a kereskedelem-kép. viseleti hivatal felelős munkatársai kisérték, akiket bemutattak Wilhelm Pieck elnöknek. A megbízólevelek átadása után V. Sz. Szemjonov nagykövet és Wilhelm Pieck elnök rövid beszédet tartottak. V. Sz. Szemjonov biztosította Pieck elnököt, hogy tevékenységében mint a Szovjetunió NDK-beli rendkívüli és meghatalmazott nagykövete minden téren a két ország nemzetei barátságának további megszilárdítására és elmélyítésére fog törekedni a nemzet. érdekek kölcsönös tiszteletbentartása alapján. Wilhelm Pieck elnök válaszában kifejtette, hogy a Szovjetuniónak azt a határozatát, hogy a diplomáciai kirendeltségeket mindkét részről nagykövetségekkel cserélik fel, nemcsak a két ország nemzetei barátságának megszüárdítására és elmélyítésére irányuló törekvésként értékeli, hanem mint a Német Demokratikus Köztársaságnak, az egységes, demokratikus és békeszerető Németország megalakítására való fáradhatatlan törekvésének nagyraértékelését is. A megbízólevelek átadása után Wilhelm Pieck és V. Sz. Szemjonov beszélgetést folytattak amelyen részt vett Ottó Gnotewohl is. Csehszlovák közművelődési dolgozók küldöttsége Moszkvában A csehszlovák közművelődési dolgozók küldöttsége Z. Burival, a közművelődésügyi miniszter helyettesének vezetésével' október/l-én Moszkvába érkezett. A küldöttséget a vnukovi repülőtéren N. Veszpalov, a Szovjetunió közművelődésügyi miniszter helyetesse, Pavlovszkij, a Szovjetunió közművelődésügyi minisztériuma kulturális intézményei főigazgatóságának vzetője és a Szovjetunió más kulturális és közművelődésügyi dolgozói fogadták A küldöttséget üdvözölték a moszkvai csehszlovák nagykövetség képviselői is. KOL FÖL Dl HÍREK A berlini demokratikus sajtó közli, hogy a Nyugat-Berlin francia városrészében fekvő Wedding kerületben „Berlini Haditengerészeti Szövetség" néven hivatalosan újból megkezdte működését a hitleri Németország „Birodalmi Nemzeti Szocialista Haditengerészeti Szövetsége". A közlemény rámutatott, hogy e fasiszta szövetség „hűségéről biztosította" az Adenauer .klikket. Tuniszban a francia katonai hatóság hétfőn halálra ítélte Hodi Ben Brahik és Slah Ben Hamed tuniszi hazafiakat. Azt a vádat emelték ellenük, hogy megölték Azzedinet, a tuniszi bej szárnysegédjét. A vádlottak hangoztatták ártatlanságukat és elmondták: a rendőrség azzal a kijelentéssel tartóztatta le őket, hogy ..szüksége van bűnösökre". A hadbíróság, noha nem tudta bizonyítani a két hazafi bűnösségét, kimondta a halálos úéletet. A „Reuter" jelentése szerint a jugoszláv kormány hétfőn az olasz kormányhoz intézett jegyzékében hivatalosan visszautasította az olasz •niniszterelnöknek azt a javaslatát, hogy tartsanak pépszavazást Trieszt Szabad Területén.