Uj Szó, 1953. október (6. évfolyam, 238-264.szám)

1953-10-25 / 259. szám, vasárnap

4 Uiszo 1953 október 25 Világkongresszus határozata a szakszervezetek és gyarmati országokban a A III. Szakszervezeti Világkongresszuson október 21-én elfogadták „A szakszervezetek feladatai a kapitalista és gyarmati országokban a gazdasági és szociális fejlődésért, a nemzeti függetlenség é

s a demokratikus szabadságjogok védelmezéséért folytatott harcban« című határozatot. A határozat felszólítja a dolgozókat és szakszervezeteiket, erősítsék akcióegységüket és önfeláldozóan harcoljanak a háború és hanyatlás monopolista politikája ellen; a békés termelés és a belföldi piacok bővítésének érdekében; a gazdasági és kulturális csere kibővítésért a világ valamennyi országa között; a pusztító fegyverkezési verseny megszüntetéséért; a földreformért és a mezőgazdaság gyorsütemű fejlesztésére irányuló nagyarányú munkák elvégzéséért; az iparosítá

s kiszélesítéséért elsősorban a gyarmati és gazdaságilag elmaradott országokban. \ A kongresszus felhívja valamenynyi szakszervezet figyelmét annak szükségességére, hogy tanulmányozzák a világ különféle országaiban a munkásmozgalomnak a ga« dasági fejlődésért és a nemzeti függetlenségért vívott harca során szerzett tapasztalatait. A kongresszus megbízza a Szak szervezeti Világszövetség vezető szervezeteit, dolgozzák ki a dolgozók szakszervezeti és demokratikus jogainak alapokmányát, amelynek életbeléptetését követelni kell valamennyi országban, a gyarmati és félgyarmati országokban is. Ezt az alapokmányt el kell terjeszteni minden nyelven és minden országban, minden falusi és városi vállalatnál. Jóváhagyás végett ezt az okmányt minden országban a par lamentek és különböző demokratikus gyűlések elé, az ENSz gazdasági és szociális tanácsa, a nem. zetközi munkaügyi szervezet elé terjesztik. A koreai nép lelkesen építi hazája Kuommfan ügynökök elraboltak egy indiai vezérőrnagyot Koreában „ i OK T^i 4 ta f n'VI fY l'l í~\ CY x T IlÓ WAmOrrnV" in 1 /~lí V»~í Q n f ni I űi Q f rvlr T* Urtvm 4- M«U A v Szeptember 25-én Kuomintangügynökök elrabolták, sátorrudakkal bántalmazták és három követelés aláírására kénysizerttették Thorat vezérőrnagyot, a hadifoglyok őrzé sét ellátó indiai csapatok parancsnokát. A 31. számú táborrészlegből hazatért Csu Su-vu, aki szemtanúja volt ennek az incidensnek, beszámolt Thorat vezérőrnagy elrablásáról. Beszámolóját, a kínai népi önkéntesek 9 másik fogságból hazatért harcosa is megerősítette. Csu Su.vu elmondotta, hogy Thorat vezérőrnagy mindössze néhány méterr-e állott tőle, amikor a követeléseket aláírta. Látta azt is, amint kányszerítették a vezérőrnagyot, hogy háromszor is leírja a feltételeket. Mivel bélyegző nem volt nála, arra kényszerítették, hogy aláírja és ujjlenyomatával lássa el a követeléseket. Miután Thorat vezérőrnagyot erőszakkal a táborrészlegre hurcolták, a Kuomintang.ügynökök egyik vezetője megparancsolta a hadifoglyoknak, hogy bontsák le sátraikat és a sátorrudakat megragadva ve gyék körül a vezérőrnagyot és a kíséretében levő tiszteket. Az ügynö kök vezetője azzal fenyegetődzött, hogy mindenkit meggyilkol, aki nem engedelmeskedik neki. Az ezt követő zűrzavarban a Kuomintang-ügynökök több ütést mértek Thorat vállára. Néhány perccel később — folytatódik Csu Su.vu beszámolója — egy százados vezetésével indiai csapatok érkezteik a helyszínre és rést kezdtek vágni a szögesdrót kerítésen, hogy megmentsék a vezérőrnagyot és társait. Thorat azonban megállást parancsolt katonáinak. Thorat vezérőrnagy — miután szabadonbocsátásénak feltételeit aláírta — ahhoz is hozzájárult, hogy katonái az ügynököknél hagyják gumibotjukat. Ezt ,,győzelemnek" tekintik a Kuomintang-ügynökök és ve. zetőjük nem átallotta hangoztatni, hogy ,,nincs mit félni az indiai csapatoktól". sr Az Egyesült Államok látszatengedményre kényszerült Burmában Bangkoki jelentések szerint az Egyesült Államok, Csang Kai-sek és Thaiföld képviselői »technikal tervet« írtak alá, amelynek értelmében Burmából kétezer kuomin tangista katonát tesznek át Thaiföld területén keresztül Taivan szigetére. Burma képviselője nem vett részt a megállapodás aláírásában. A kuomintangista képviselők azt erősítgették, hogy Burma területén mindössze kétezer kuomintangista katona és tiszt tartózkodik, ugyanakkor, amikor a valóságban — hivatalos burmai közlések szerint — Burmában legalább 12.000 kuomintangista katona van. A kétezer kuomintangista kivonásáról szóló megállapodás ellentétben áll az ENSz-közgyülés határozatával, amely a Burmában tartózkodó öszszes kuomintangista csapatok kivonását követeli. Az Egyesült Államok e megállapodás aláírásával ismét megmutatta, hogy nem szándékozik lemondani kísérleteiről, hogy az agresszió és provokációk céljait szolgáló felvonulási terüíetet létesítsen Burm áíbe,n. Burma kormánya jóváhagyta a kétezer kuomintangista katoaa kivonására vonatkozó tervet, de — mint az »AFP« rangúm i tudósítója közli — helyi kormánykörök rámutatnak, * hoigy a kuomintangista csapatok maradványai ellen folytatódnak a hadmüveletek. A gyamatíigyi miniszter beismerése Brii-Guayana az angol alsóház előtt Az angol alsóházban a brit-guayanai helyzet feletti vita során Reginald Sorensen munkáspárti képviselő azt a kérdést intézte Lyttelton gyarmatügyi miniszterhez, milyen bizonyítékot talált arra, hogy bárminő érintkezés is fennállt az elmozdított guayanai miniszterek és valamely idegen kormány között. Lyttelton kénytelen volt kijelenteni: „Tudtommal erre semmi bizonyíték nincs". John McGrovern munkáspárti kép. viselő arra vonatkozólag tett fel ! kérdést: vájjon mivel bizonyítható, i hogy a Népi Haladó Párt lázadásra bujtogatott ? A gyarmatügyi miniszter ismét nem tudott, egyebet válaszolni, mint azt, hogy „ez a kérdés csak találgatás tárgyát képezheti". Több munkáspárti képviselő, így Desmond Donelly, Geoffrey Hirst, Joscpa Grimond és Irene Lloyd White, a brit-guayanai beavatkozást megindokoló Fehér Könyv egyes té teleit támadták és kérdéseket intéztek Lytteltonhoz arra vonatkozólag, milyen indokok alapján mozdí tották el a Népi Haladó Párt mi nisztereit, A gyarmatügyi minisz ter kitért a válaszadás elől, egyfelől arra hivatkozva, hogy a válasz nem az ö hatáskörébe tartozik, másrészt pedig kijelentve, hogy nem készült fel minden egyes részletkérdés megválaszolására. Az arab országok viszonya a nyugati hatalmakhoz Az »Ad-Difaa« című bagdadi lap e napokban vezércikkeit közölt, mely szerint »a nyugati táborral való szövetség az arabokra örök rabszolgaságot jelent.« Irak nyugati köreiről, amelyek a nyugati táborhoz való csatlakozás gondolatát védelmezik — állítólag >.Irak biztonságának a biztosításaiérdekében — Szadik Baszam, az iraki képviselőház külügyi bizottságának elnöke, a cikk írója, a kö vetkezőket írja: »Ha az iraki vezérek józanul mérlegelnék azokat az »előnyöket« amelyeket az arabok a Nyugattal való szövetségükből nyertek az első világháborúban, nem védelmeznék ezt a szövetséget oly lelkesen.« «Az arab országok és a nyugati hatalmak első világháború alatti szövetsége következtében — írja a cikk szerzője — az arab világ az imperialisták között két érdekkörre oszlott. Az arabok a második világháború végén, amelyben szövetségeseik érdekében túl sok áldozatot hoztak, ismét imperialista bilincsekbe kerültek. ..« Ezért egy kissé furcsa, ha némelyik ara\> vezető állást foglal a Nyugathoz való közeledés mellett akkor is, mikor e politikának ártalmas következményei már oly nyilvánvalóak.« Egy délkoreai repülő átrepüli Észak-Koreába A Koreai Központi Sajtóiroda jelentése szerint október 19-én ÉszakKorea N. helységében leszállott egy „E-51" tipusú amerikai harci repülőgép A repülőgép pilótája, Kim Szon Be kapitány, a liszinmani had sereg első repülőianuló csoportjá ból, kijelentette, hogy azért repült át a Koreai Népi Demokratikus i Köztársaságba, hogy hazáját és népét szolgálja. Kim Szon Be, akit erőszakkal toboroztak a liszinmani .hadseregbe, kijelentette, hogy már régen várt •meg-felelő alkalomra, hogy átmehessen a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság oldalára és elhagyhassa Dj Szin Man áruló klikkjét. Minden becsületes ember az egész világon szeretettel és örömmel támogatja a koreai nép hősies erőfeszítését, amellyel a háború által súlyosan feldúlt országát építi. A koreai nép hazafias lelkesedéssel harcol 3 munkatervek teljesítéséért és túlteljesítéséért, a nagyvonalú építési tervek lehető leggyorsabb megvalósításáért. Külföldi hírek Arbhur Dean, akit amerikai részről hivatalosan megbíztak azzal, hogy a koreai-kínai fél képviselőivel megtárgyalja a politikai értekezlettel kapcsolatos kérdéseket. Washingtonból elindult Panmindzsonba. Megkezdte a tuniszi kérdés tárgyalását az ENSZ közgyűlés politikai bizottsága. A vita a libanoni küldött nyilatkozatával kezdődött meg. A bolíviai kormány benyújtotta lemondását. Spellmann, newyorki érsek, szerdán Bécsbe érkezett. Október 23-án az NDK berlini külügyminisztériumában ünnepélyesen kicserélték, a Csehszlovák Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság kulturális együttműködéséről szóló egyezmény ratifikálásáról szóló egyezményt. Ezáltal a kulturális együttműködésről szóló egyezmény életbelépett. A koreai ifjúság amely még nemrégen a háború borzalmai közepette élt, most buzgón tanul, hogy minél több ismeretet, széleskörű tudást sajátítsof1 el és hogy minél előbb tevékenyen részt vehessen hazája újjáépítésében. Képünk egy Ienzsáni iskola egyik osztályát mutatja. mmsä A koreai dolgozók a bombázások által megrongált hidat javítják. ,;,<• W % m. . v:- ,:>;:•> A bombázások által üzemképtelenné váh vasútvonalon smeket fektetnek le .

.j

aülfSifitiMftf&'ii m A közlekedési dolgozók egy megsérült mozdonyt javítanak