Uj Szó, 1953. október (6. évfolyam, 238-264.szám)

1953-10-25 / 259. szám, vasárnap

2 U

isz

o 1953 október 25 Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága Gustáv Kiiment elvtárs halála alkalmából részvéttáviratot küldött a Központi Szakszervezeti Tanácshoz Drága elvtársak! Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága mély szomorúsággal fogadta a munkásosztály hü fia, Gustáv Kiiment elvtárs halálának hírét, aki a dolgozók jogaiért fáradhatatlanul harcolt, aki országunkban a szocialista ipar építésének szervezője és kj. váló dolgozója, Csehszlovákia Kommunista Pártja KÖZ. ponti Bizottságának elnökségi tagja és a Központi Szakszervezeti Tanács elnöke volt. Gustáv Kiiment elvtárs mindig a forradalmi munkásmozgalom első soraiban volt. Azok közé a kevesek közé tartozott, akik elsőknek értették meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom világtörténelmi jelentőségét nemcsak Oros-zország nemzetei számára, hanem a cseh és szlovák nép felszabadító harcára is. Az első világháború befejezése után a tŕebjči körzetben a munkásosztály szocialista céljaiért folytatott harc élére állt. Mint Csehszlovákia Kommunista Pártja élenjárj funkcionáriusainak és alapító tagjainak egyike, min. dig Klement Gottwald elvtárs oldalán harcolt a párt forradalmi jellegéért, egységéért és bolsevik! tisztaságáért. Mindpn fenyegetés és terror ellenére mindig engesztelhetetleniii harcolt a burzsoázia és reformista fá mogatóik ellen, a munkás.ságot az elbocsátások, a perzekúció, a kizsákmányolás ellen és politikai jogaiért folytatott harcra vezette. . A köztársaság fokozott veszélyeztetésének időszaká. ban Gustáv Kiiment elvtárs a fasizmus ellen és a nem zet ügyéért harcoló legbátrabb és legáldozatkészebb harcosok egyike volt. A dachaui gyűjtötáborban a náci börtön ne,

m törte meg, visszatérése után rögtön fáradhatatlanul kezdett dolgozni népi demokratikus köztársaságunk felépíté sén. Minden erejét az Ostrava vidéki szakszervezeti mozgalomnak szentelte, kitartó munkával és közvetlen tárgyalásokkal megnyerte dolgozó népünk bizalmát és szeretetét. Mint iparügyi miniszter, később pedig a Központi Szakszervezeti Tanác

s elnöke, mindig a ter melés fejlesztésére és gazdaságosságára törekedett, ami a nép életszínvonala állandó emelkedésének elöfei tétele. Gustáv Kiiment elvtárs távozása fájdalmas veszteség Csehszlovákia Kommunista Pártja és egész dolgozó népünk számára őrökké élni fog Gustáv Kiiment elv társnak, a munkásosztály nagy fiának, ennek a rendkívül értékes és szerény embernek a neve, aki egész életét a népünk boldog életéért folytatott harcnak szentelte. Tisztelet emlékének! Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom funkcionáriusainak hatalmas aktívája Prágában megtárgyalta a Szakszervezeti Világszövetség ülésének eredmémeit Az egész világ dolgozóival való szolidaritás nemzetközi napjának tiszteletére, — amelyet október 25-én, vasárnap ünnepelünk, — tartották meg október 23-án, pénteken a prágai Iparpalotában a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom prágai kerülete funkcionáriusainak aktíváját. A csehszlovák, szovjet és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom zász• laival feldíszített hatalmas termet jnár 16 óra előtt megt< jötték az üzemek. EFSz-ek és a prágai kerület többi munkahelyeinek szakszervezeti dol gozói. A dísztribün fölött, amelyet Antonín Zápotocký köztársasági elnöknek és G. M. Malenkovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének képei díszítettek, az „Egység — szolidaritás" jelszó volt fölírva. Az aktíva elnökségi tagjai között voltak Központi Szakszervezeti Tanács elnökségének tagjai Josef Teslával a Központi Szakszervezeti Tanács első titkáéval az élen, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szövetségének, a kerületi szakszervezeti tanácsok, az üzemi szakszervezetek képviselői, a köztársasági érdemrend és a munkarend viselői és a prágai kerület legjobb dolgozói. A dísztribünön helyet foglaltak a bécsi III. Szakszervezeti Világkongresz szus küldöttei, Clarence Jackson. a kanadai elektrotechnikai ipar alkalmazottai szövetségének elnöke. Sudhindra Kumar Promanig, az AlTUC' indiai szakszervezetek elnökségének tagja, Dasmin, az indonéziai erdőmunkások szövetségének főtitkára. Suprapto, az indonéziai ültetvénymunkások szövetségének vezető funkcionáriusa, Lafferte Marin, a csilei bányászdoigozók szövetségének funkcionáriusa és a szakszervezeti küldöttség tagjai, ak a Csehszlovák Forradalmi Szakszervezeti Mozgalmat a' bécsi kongresszuson Hí^jviselték, A Munka dalának eléneklése után az aktívát Antonín Topinka, a prágai kerületi szakszervezeti tanács elnöke a Központi Szakszervezeti Tanács elnökéről, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a Nemzeti Arcvonal Központi Akcióbizottsága elnökségének tagjáról, az elhunyt Gustáv Kiiment képviselőről való kegyeletes megemlékezéssel nyitotta meg. A gyűlés felállással adózott a munkásosztály jogaiért harcoló élenjáró harcos emlékének. Fő beszámolót František Zupka képviselő, a Szlovákiai Szakszervezeti Tanács elnöke, a bécsi III. Szakszervezeti Világkongresszuson részvevő csehszlovák küldöttség vezetője tartott. Beszédében megemlékezett a bécsi III. Szakszervezeti Világkongreszszus jelentőségéről, amely a nemzetközi munkásmozgalom iejlődésében történelmi eseménnyé vált és rámutatott arra, hogy az egész világ szakszervezeteinek fő feladata most, hogy az összes dolgozókat egységes arcvonalba tömörítsék a jobb életért, a szabadságért és a békéért folytatott harcban. Kiemelte, hogy a kongresszus újból megerősítette azt, hogy a kapitalista országokban a dolgozók tömegei egyre nagyobb mértékben térnek a forradalom útjára, amely útjukon a csehszlovák szakszervezetekben és az egész csehszlovák népben hü és odaadó bajtársra találnak. Hosszantartó taps közepette üdvözölték a külföldi szakszervezeti tagok az aktívát. A kanadai dolgozók nevében Clarence Jackson, az indiai nép nevében Sudhindra Kumar Promanig, a csilei dolgozó nép nevében pedig Lafferte Marin beszélt. Az aktíva további részében „Éljen Zápotocký elvtárs!" kiáltások közepette a legnagyobb lelkesedéssel hagyták jová azt az üdvözlő levelet, amelyet a gyűlés Antonín Zápotocký köztársasági elnöknek küldött a prágai Várba. A határozat jóváhagyása után az aktívát Josef Tesla, a Központi Szakszervezeti Tanács első titkára és a Szakszervezeti Világszövetség elnökhelyettese zárta be. A prágai kerületi szakszervezetek aktíváját az Internacionáléval fejezték be. A Cseh-Mprva Fennsíkon, a cipészés bőrfeldolgozó ipar vidékén 1889. augusztus 3-án született Tŕebíčben Gustáv Kiiment, egy munkáscsalád nyolcadik gyermekeként. Apja bőrcserző munkás, anyja munkásnö volt. Az engesztelhetetlen szocialista fia Gusztáv Kiiment a munkások jobb életééit folytatott harcokban élte ifjúságát. Tizennégy éves korában ta . noncnak ment és kitanulta a géplakatos-mesterséget. Már ebben az időben részt vett a szocialista ifjúság mozgalmában, szervezte a tanoncok sztrájkját, részt vett az általános választójog," -t folytatott tüntetésben és megismerkedett a szocialista dolgozók egész sorával Már 1905-től tagja volt a szocialista munkásmozgalomnak. A különböző tüntetéseknél néhányszor letartóztatták. 1910-ben besorozták katonának, de mint az akkori militarista-ellenes mozgalom részvevője visszautasította a/ Eskütételt, és minden rábeszélés és fenyegetés ellenére kitartott elhatá rozása mellett és nem esküdött fel. 1911-ben, amikor századát Bécsbe küldték hogy lépjen közbe a drágaság elleni tüntetések elfojtásában visszautasította a nép elieni közbelépést Ezért hadbíróság elé került és elitélték. A világháborúban az' orosz fronton fogságba került. 1917-ig egy gépés vegyiüzemben dolgozott mint fogoly. Oroszországi munkássága idején háromszor szervezett sztrájkot a kemény cári uralom ellen, a munkaidő megrövidítésééit és a bérek felemeléséért. Majd belépett a csehszlovák légióba és a második kongresszus küldötte lett. ahol kérte, hogy a legionáriusok szüntessék be a harcot a Vörös Hadsereg ellen 1920-ben visszatért Tŕebíčbe. Élénken részt vett a politikai életben és megválasztották a tŕebíči munkatanács elnökévé. Mint a nagy decemberi sztrájkok vezetőinek egyike, akik -a szociáldemokrata párt baloldali soraiban harcolt összeesküvéssel és sok más kihágással vádolták. Azok közé az elsők közé tartozott, akik rögtön megalakítása után beléptek a kommunista pártba. 1925-ben polgármesterré választották, 1929-ben pedig Csehszlovákia Kommunista Pártja képviselőjévé. 1929-ben Csehszlovákia Kommunista Pártja gottwaldi vezetősége Ostravába küldte. Mint a bányászok és kohászok szószólója az ostravai nagy sztrájkok élén állt. MUnchen után Ostrava vidékén illegális mozgalmat szervezett. Bebörtönözték, végigszenvedte Csehországban es Morvaorszagban a Gestapi kínzásait és végül elszállították a dachaui gyűjtőtáborba Hatévi bebörtönzés után Gusztáv Kiiment. tekintet nélkül a gyűjtötáborban átélt szenvedéseinek következményeire, példás kitartással újra bekapcsolódott a politikai életbe Megválasztották a kémiai alkalmazottak szövetsége elnökévé, a Központi Szakszervezeti Tanács elnökségi tagjává és az ideiglenes nemzetgyűlésben Csehszlovákia Kommunista Pártjának Képviselője lett. Mostani köztársasági elnökünk. Anto. nm Zápotocký oldalán minden erejét a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom egységének megszilárdítására és szervezési felépítésére szentelte és ugyan így dolgozott Ostrava vidékén politikai téren is. Munkásságáért az 1P46. évi választásoknál a Nemzetgyűlés képviseltijévé választották meg. 1948. februárjában mint a legnagyobb szakszervezeti szövetségnek a fémipari dolgozók szövetségének elnöke döntő állásfoglalásával a burzsoázia tisztességtelen szándékaival szemben elfoglalt határozott állásfoglalásával hozzájárult a munkásosztály és az egész dolgozó \népnek a reakció fölött aratott győzelméhez. 1948. június 15-én Antonín Zápotocký kormányában iparügyi miniszterré nevezték ki. Az iparügyi minisztérium az ö vezetésével új útra tért és tevékenységet államosított iparunk közvetlen szükségleteire irányította Gazdaságunk újraszervezése után Gustáv Kiimentet 1951-ben nehéziparügyi miniszterré nevezték ki, később pedig nehézgépiparügyi miniszterré. 195S. júliusában megválasztották a Központi Szakszervezeti Tanács elnökévé. Komoly és fájdalmas betegsége — a megszállás alatti hosszú evekig tartó bebörtönzés következménye — lehetetlenné tette Gusztáv Klimentnek, hogy a szakszervezetben vezető helyen dolgozzon. Betegsége különösen az utolsó hónapokban tartósan ágyhoz kötötte. Gus- táv Kiiment október 22-én 15 óra 30 perckor halt. r^g Prágában. Gusztáv Kiiment élete és müve, aki a CsKP élharcosa és forradalmi szakszervezeti tag volt, örökre be lesz írva a munkásmozgalom történetébe. Gustáv Klimentnek, a Központi Szakszervezeti Tanács elnökének temetése A Központi Szakszervezeti Tanács titkársága jelenti, hogy a Központi Szakszervezeti ^Tanács elnökének. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a Nemzeti Arcvonal Központi Akcióbizottsága elnökségi tagjának, Gustáv Klimentnek temetése október 27-én, kedden lesz. A temetés részleteit még közli a sajtó. A Csehszlovákiai Politikai és Tudományos Ismeretterjesztő Társaság küldetése Szlovákiában Népünk történetében az értelmiségnek soha nem volt sem megtisztelöbb, sem felelősségteljesebb szerepe, mint ma, az új társadalmi x-end építésében. A társadalmi intézmények a nemzet hatalmas többségének a termelési eszközök birtokosai által való kizsákmányolása elvéből kiindulva igyekeztek minden téren •elszakítani az értelmiséget a néptől. Az értelmiség nagyon nehéz helyzetbe került, mivel elvesztette a néppel való közvetlen kapcsolatát. Gottwald elvtárs nagyon találóan jegyezte meg az értelmiség és a munkásosztály közötti kapcsolatokról: „Ha. elhagysz engem, nem pusztulok el; ha elhagysz engem, elpusztulsz." A néptől elszakított értelmiség a kizsákmányoló osztály fogságában az ember fokozott kizsákmányolásának engedelmes eszköze lett. Ezt a természetellenes állapotot az értelmiség számos tagja érezte, akik tudatában voltak népi származásuknak és ezért kitartóan védekeztek az ellen, hogy az uralkodó osztály felhasználja őket a nép ellen. Fándly és Štúr nemzedéke az érteimiség

x és a dolgozó nép közötti kapcsolatokban haladó hagyományokat teremtettek. Ezekre a népi hagyományokra támaszkodtak az értelmiség azon tagjai, akik még a kapitalizmus idején összekapcsolták életüket és munkájukat Szlovákia Kommunista Pártjával és a munkásosztály oldalán kitartóan harcoltak a kapitalizmus megsemmisítéséért és az olyan társadalmi rend uralomra jutásáért, amelyben a mkások, földművesek és a felszaadított értelmiség uralkodik majd. A munkásosztály a kapitalizmus fölött aratott győzelmével az értelmiséget idejében megmentette. Hiszen a fasizmus uralma hazánkban az értelmiségnek mélyebb rabságát •jelentette, mint amilyen az az első Csehszlovákia»idején volt. Az új társadalmi rend új feladatok elé állította az értelmiséget. Közismert tény, hogy a szocializmust tudomány nélkül nem lehet felépíteni, mivel ez a természet és társadalom tudományos ismeretén alapul. Ez a körülmény a munkásosztály elé nagyon komoly problémát állított, mivel sok mindent kell pótolnunk, amivel a munkásosztályt művelődés terén a múltban megrövidítették. Ezen a téren az értelmiségre nagy munka vár, mivel szükséges, hogy átadja legjobb ismôreteit és tehetségét a munkásosztálynak. Az értelmiségnek tudományos ismeretei terjesztésével kell hozzájárulnia a dolgozók eszmei fejlődéséhez, gazdagítania kell azok politikai és szakismereteit, meg kell magyarázni nekik a. tudományos világnézet alapelveit és segíteniök kell őket általános kulturális fejlődésükben is. i De emellett fontos, hogy maga az értelmiség is állandóan fejlődjék, hogy tudományos és politikai dolgozóink főleg a dolgozó tömegekkel való kapcsolatban lássák konkrét feladataikat és problémáikat. A nagyobb központokon kívül működő értelmiséget az a veszély fenyegeti, hogy sajátmaga nem fogja kellőképpen fejleszteni szak- és politikai ismereteit. Ezek a sürgető feladatok késztették az értelmiség tagjait arra, hogy az Össz-szövetségi Társaság példájára olyan Társaságot alakítsanak, amely a tudományos dolgozókat, a közéleti tényezőket, mérnököket, orvosokat, tanárokat, tanítókat, technikusokat, az ipar és mezőgazdaság kiváló dolgozóit társítsa abból a célból, hogy ismereteiket átadják a népnek, de amellett maguk is fejlődjenek. A Társaság keletkezéseA tudomány haladó képviselőinek kezdeményezésére hívták össze 1952. április 4-ére és 5-re Dobrišon és 1952. május 3-ra Bratislavában a Pionírpalotában a tudományos dolgozók első gvülÁsét. Mindkét gyűlésen jóváhagyták a tudományos dolgozók egy olyan szervének a megalakítását, amely összekapcsolná az értelmiséget abból a célból, hogy átadja leg

j jobb ismereteit és tapasztalatait a dolgozóknak. A társaság megalakítását kezdeményező bratislavai gyűlés megválasztotta az előkészítő bizottságot és az elnökséget I. Hrušovský akadémikussal az élen. Az elnökség tagjai közül D. Blaškovič akadémikus és Ján Gonda mérnöktanár, a Szlovák Technikai Főiskola rektora dolgozott aktívan. A kezdeményező gyűlés elrendelte a Társaság előkészítő bizottságának, hogy Szlovákiában is fejlessze az értelmiség előadói tevékenységét, hogy építse ki a központi szakosztályokat, szervezze meg a kerületekben a társaság fiókszervezeteit és készítse elő Szlovákiában a Társaság kongresszusát. A Társaság történetében jelentős határkő a Társaság prágai kongresszusa, amely 1952 június 21-én és 22-én ült össze. Ez a kongresszus hivatalosan kihirdette a Társaság megalakulását. Vezetőjévé dr. V. Bezdíček mérnök-tanárt választották meg. Ez a kongresszus jelentős lépést jelent a Társaság eszmei és szervezési megszilárdítása útján. A kongresszuson Zdenek Nejedlý és Václav Kopecký miniszterek, kultúránk jelentős képviselői és a tudomány képviselői mondtak beszédet. Václav Kopecký miniszter részletes beszámolóban mutatott rá a Társaság alapvető feladataira, amelyek főként a dolgozók magasabb eszmei színvonaláért folytatott következetes harcban rejlenek. Ko- pecký elvtárs rámutatott az egyes tudományos szakosztályok közvetlen részvételére ebben a harcban. Zdenek Nejedlý akadémikus, miniszter beszédében értékelte az értelmiségnek a tudományos és politikai ismeretek terjesztése terén végzett tevékenysége társadalmi jelentőségét. A fő beszámolók és hozzászólások után a kongresszus részvevői szakosztályok szerint csoportokra oszlottak, ahol az elhangzott beszédek alapján megtárgyalták a szakosztályok munkájának alapelveit és öszszeállították a tematikus tervet. A szlovákiai előkészítő bizottság elhatározta, hogy a társaság kongresszusát 195S'. október 24-re és 25-re hívja össze. A társaságnak tiszteletbeli kollektív, individuális tagjai és munkatársai vannak. A tiszteletbeli tagokat a kongresszus választja. Individuális tagok lehetnek a tudományos, technikai, pedagógiai, katonai, irodalmi és művészeti dolgozók, politikai és közéleti tényezőik, orvosok, agronómusok, jogászok, az ipar és mezőgazdaság élenjáró dolgozói. Feladatuk, hogy az előadások kidolgozásával, vagy népszerű kiadások elősegítésével aktívan részt vegyenek a társaság munkájában. Kollektív tagok lehetnek a tudományos, kulturális és tömegszervezetek, az iskolák, intézetek, üzemek és hasonlók. Munkatársak lehetnek azok a személyek, akik a Társaság munkájában a Társaság által jóváhagyott anyagból tartott előadásokkal vesznek részt. A Társaság működése: Az 1953. év elejétől a Társaság tevékenysége Szlovákiában jelentősen megjavult. A hallgatók élénken érdeklődnek az előadások iránt. A dolgozókat főként a természettudományi előadások érdeklik, amelyek a Világmindenség fejlődéséről, az élet keletkezéséről és az ember eredetéről szólnak. Ezeken az előadásokon a dolgozók új, tudományos ismereteket akarnajk szerezni, ame-