Uj Szó, 1953. október (6. évfolyam, 238-264.szám)

1953-10-24 / 258. szám, szombat

UJSZÖ 1953 október 24 Goa, India nyugati partvidékén fekszik, az Arab-tenger mellett. Fö­és kikötővárosa Pandzsim, vagy Üj Goa. A XVI. századbán a portugá­lok kerítették hatalmukba Goát és a terület azóta is Portugália ellen­őrzése alatt áll, noha lakossága, nyelve és szokásai tekintetében In­dia szerves részét alkotja. Goát nemrégen hivatalosan gyar­matnak nyilvánították, Salazár kor­mánya most határozatot hozott Goa-gyarmat kormányzási formá­jának megváltoztatására. Ez azon ban osak formális intézkedés Goát „tengerentúli tartománynak" nyil­vánították, azaz Portugália ország­részének. A valóságban a portugál igazgatás alatt álló Goában meg­maradt az előbbi kegyetlen gyar­mati rendszer. Az indiai sajtó hírt adott arról, hogy a többségben lévő hindú lakosságot a portugál köz­igazgatási szervek kegyetlenül el­nyomják. , A hindú lakosság nem egyszer javasolta Goa egyesítését Indiával, hogy ezzel véget vessen az évszá­zados igazságtalanságnak, amelyet Goa népén a gyarmatosítók elkö­vettek. Néhány hónappal ezelőtt Nehru indiai miniszterelnök ismét szorgalmazta a tárgyalások meg­újítását a portugál kormánnyal Goa ügyében. Salazár, Portugália mi­niszterelnöke azonban az amerikai kormánykörök támogatását élvezve szó nélkül elvetette ' e probléma megvitatását. A viszály Goa körül oda vezetett, hogy Lisszabonból visszahívták India diplomáciai misz­szióját, tiltakozásul a portugál kor­mány ama cselekedete ellen, hogy megtagadta India népe igazságos követeléseinek teljesítését. Az indiai társadalmi körök nagy félelemmel tekintenek az amerikai monopolisták ama kísérleteire, hogy Goát harci felvonulási tereppé vál­toztassák. . „Goa szabadságának kér­dése megszűnt csupán Goa néhány millió lakosa szabadságának kérdése lenni, — írja a »Krosszroudsz« című indiai haladó lap. — Jelenleg olyan problémává vált, amely veszélyezte­ti Ázsia békéjét, India semlegessé­gét. Olyan problémává lett, amely JHi tÓvtéilik (jíAiíiM ( India egy részét az imperialisták haditámaszpontjává változtatja. Amióta 1950-ben Portugália be­kapcsolódott az agresszív Észak­Atlanti Egyezménybe, az amerikai imperialisták kiterjesztették ellen­őrzésüket Portugália gyarmatbiro­dalma fölé is. Goa fontos stratégiai helyet foglal el Ázsiában. Az Indiai­óceán mentén, Kína és Indonézia közelében fekszik. Goa az USA ka­tonai körei különös érdeklődésének központjában áll. Ez annál inkább fokozódik, mivel Goának gazdag vasérc- és mangánérokészletei van­nak. Az Amerikai Egyesült Államok és Portugália 1951-ben katonai egyezményt kötöttek, amelynek ér­telmében az USA jogot formál por­tugál területek és haditámaszpontok használatára, mind béke mind há­ború idején Az egyezményben le­fektetik. hogy az amerikai imperia­listák miden szükséges eszközt és fegyvert megadnak „birodalmi ér­dekeik megvédésére mind Indiában, mind más helyeken". / Az USA portugál gyarmati érde­kek „védelmének" ürügyével Goá^t saját haditámaszpontjává változtat­ja Dél-Ázsiában. Nemrégen meg­erősítették az itt állomásozó portu­gál csapatokat. Hatalmas amerikai fegyverszállítmányok érkeztek Goá­ba. A „Krosszroudsz" című . lap köz­li, hogy a portugál gyarmati körök Goában utasítást kaptak 370 ezer rúpia katonai célú építkezésekre va­ló felhasználásra. Ez kiegészíti azo­kat az összegeket, amelyeket Portu­gália az idén az úgynevezett „ten­gerentúli birtokai védelme" kereté­ben előirányzott. A „New Age" cí­mű amerikai lap írja, hogy az USA megerősítette és kibővítette Marma­ga kikötőjét, környékén repülőtere­ket épített. Bambolimban is kato­nai építkezés folyik. Amerikai • esz­közökkel, amerikai mérnökök és technikusok vezetésével hatalmas katonai támaszpontot építenek. Nemrégen újabb hadianyagszállit­mányok érkeztek Goába, amelyeket ka­Portugália rövid Idővel ezelőtt pott az USA-tól. Mindez szorosan összefügg az USA agresszív terveivel. Az USA arra törekszik, hogy Ázsiában kibő­vítse hadi felvonulási területét. Az „Avanti" című olasz lap közölte, hogy „a vezérkari főnökök legutób­bi közös értekezletén határozottan rámutattak arra, hogy az USA leg­magasabb katonai körei nem elé­gedhetnek meg azzal, hogy az ame­rikaiaknak eddig még nem sikerült haditámaszpontokat létesíteniük egyes ázsiai országokban, főleg In­diában, amely kulcspozíciót foglal el India a haditámaszpontok háló­zatát világszerte bővíteni törekvő pentangonstratégiának egyre foko­zódó érdeklődése középpontjában áll." Az „Ávanti" irja, hogy Shad­lon ezredes, az amerikai légügyi mi szió főnöke megbízatást kapott India légierőinek tanulmányozására Kína „elvesztése" után India szere­pe az USA haditerveiben jelentősen megnövekedett, mivel stratégiai helyzete előnyös és jelentős anyag és embertartalékokkal rendelkezik — írja az „Avanti". Légierötámaszpon­tok létesítése Indiában — amire az amerikai militaristák számítanak — megszilárdítaná az USA helyzetét az ázsiai szárazföldön. Goa helyzete még jobban alátá­masztja ama határozattervezet idő­szerűségét, amelyet a szovjet kül­döttség felülvizsgálás végett az ENSz közgyűlése elé teriesztett E határozatban az áll, hogy „kato­nai, légi és haditengerészeti támasz­pontok létesítése idegen államok -te­rületén növeli az új világháború ve­szélyét és az államok nemzeti szu­verenitásának és függetlenségének aláásására vezet". Goa népi tömegei hősies küzdel­met folytatnak a portugál gyarma­tosítók és' az amerikai imperialis­ták ellen hazájuk szabadságáért és függetlenségéért. Határozottan til­takoznak az ellen, hogy Goát ameri­kai háborús ugródeszkává változtas­sák.­A portugál hivatalok kegyetlenül üldözik a hazafiakat. Mario Rodri­guez, Goa felszabadító mozgalmának aktív vezetője börtönéből Indiába szökött és a „Krosszroudsz" szer­kesztőségének elmondta azokat a kegyetlen megtorlásokat, amelyeket Goa szabadságharcosainak kell elvi­selniük. „A kormány fokozza a megtorlá­sokat a hazafiakkal szemben - írja — ezzel igyekszik elfojtani a\ nép szabadsághangját A portugál kor­| mány két évvel ezelőtt biztonsági törvényt fogadott el, és megalakí­totta a „közös biztonság tanácsait", amelyek Goa felszabadító mozgal­mának elfojtására szolgálnak. Fel­jogosították az említett „tanácso­kat" arra, hogy bírósági ítélet nél­kül „aknamunkával" való gyanúsí­tás miatt bárkit is három évre bör­tönbe zárhassanak. A hazafiakat kínozzák a börtönökben. Magam is — írja Mario Rodriguez — a hitle­rista; fasiszták módszereire emlé­keztető kínzásokat állottam ki." Az indiai sajtó közleményei arról tanúskodnak, hogy India népei mele­gen együttéreznek Goán lakó test­véreik nemzeti felszabadító harcá­val. Az ország haladó társadalmi körei széles kampányt indítanak Goa egyesítéséért Indiával. fA Belszkaja cikkéből). Megjelent a „Lityeratur­naja gazeta"-ban. Külföldi hírek Fokozódik az angol dolgozók harca jogaikért. Londonban több mint 15 ezer gépipari munkás tüntetett Nagy tömegtüntetésre került sor Cardiffban is. A tüntetésen 40.000 munkás vett részt. J 400.000 bányász béremelési köve­telését Londonban elutasították — közli a „Reuter". Tovább tart az Aramco olajtár. saság munkásainak sztrájkja A társaság saaudiarábiai dolgozóiból I eddig már 13.000 en sztrájkba lép tek — jelenti az „AFP". • Letartóztatták Lov Sing táborno kot, a Burmában állomásoz 5 19. kuomintangista hadosztály parancs­nokát mert yezetöje volt egy ópium csempész bandának — közli az „AFP". • A nyugatnémet szövetségi főügyész eljárást indított dr. Joseph Wirth volt birodalmi kancellár, ä Németek Szövetségének elnöke ellen Az ügyész „az állam biztonságának ve­szélyeztetésével" vádolja a haladó német polgárság képviselőjét. Verekedéá tört ki a belga és ame­rikai katonák között a nyugat­németországi Kitzingen am Main egyik vendéglőjében. A verekedés során sokan súlyosan megsebesültek. Az olasz vegyiipar 500.000 dolgo­zója jövő héten kedden és szerdán 48 jrás sztrájkot tart. A sztrájkban a vegyiipar minden szektora részt vesz. A sztrájkról a három >zak szervezeti szövetség közösen hozott határozatot, tekintettel arra. hogy a kollektív szerződés megújítására vonatkozó tárgyalások ner. vezet­tek eredményre. Glasgow és vidéke gépgyáraiban dolgozó több mint 10.000 munkás tömegtüntetést tartott Glasgowban, tiltakozásul az ellen, hogy a mun­káltatók elutasították 15 százalékos béremelési követelésüket. Válságjelenségek az Egyesült Államok gazdasági éleiében Az amerikai gazdasági életben a túltermelés által előidézett válság­jelenségek annyira szemmellátha­tóakká váltak, hogy most már nyíltan beszélnek róluk Lapok és közgazdasági folyóiratok fejtegetik a kérdést: mikor kezdődik a gazda­sági tevékenység régóta esedékes hanyatlása ? Milyen mély lesz ez a hanyatlás ? _ „Most már közismert tény — irta augusztus 7-én az „U S. News and World Report" című folyóirat — hogy a boom (igy nevezik az Egyesült Államokban a termelés és az áruforgalom fellendülésének idő­szakát) végefelé közeledik. A vita már csak akörül forog, hogy ez a vég mikor válik észrevehetővé. Eisenhower gazdasági tanácsadói azt mondják, hogy a „hanyatlás" 1954 elején kezdődik és nem 1953 utolsó hónapjaiban". (A burzsoá közgazdászok és publicisták félnek az amerikai gazdasági élet válság­jelenségeiről beszélni és ezért fo­lyamodnak a „hanyatlás" kifejezésé­hez, azt állítják, hogy ezt • a „ha­nyatlást" az iparnak a piac szük­ségleteihez való „alkalmazkodása" okozza.) „Más állami és ipari szak­értők úgy vélik, hogy az egész nép tapasztalni fogja a hanyatlást már az idei év utolsó három hónapjá­ban." írta : Varga Jénő akadémikus Igy tehát mindkét esetben azt jó­solják, hogy a „gazdasági fellendü­lés" vége néhárfy hónap múlva be­következik. Ami pedig a gazdasági tevékenység küszöbönálló hanyatlá­sának mélységét illeti, a folyóirat a többi burzsoá lapokhoz és folyó­iratokhoz hasonlóan — olvasói meg­nyugtatására — azt állítja, hogy a „hanyatlás nem lesz mély". „Az üzleti tevékenység általános színvonala — írja a fenti folyóirat — valószínűleg átlag 10 százalékkal csökken, a csökkenés egyes ágak­ban nagyobb, másokban kisebb lesz." Az ilyesféle jóslatokat természe­tesen kétkedéssel kell fogadni: a nagytőke sajtószervei magátólértető­dően nehi írhatják, hogy az üzleti tevékenység csökkenése mély és tartós lesz. Az ilyenféle kijelentések pánikot okoznának a tőzsdén, meg­gyorsítanák az áresést, csökkente­nék a vásárlást, egyszóval még sú­lyosabbá tennék a válságjelensége­ket. 1. Felmerül a kérdés: miért írnak mégis olyan sokat az Egyesült Ál­lamokban a túltermelés okozta kö­zeli gazdasági nehézségekről? Hi­szen 1953 .első felében az ipari ter­melés nagyobb volt, mint bármelyik évben 1943 után: Az ipari termelés indexe a Federal Keserve Bank szerint (1935—1939=100) 1943 1949 1950 1951 1952 1953 első fele 239 176 200 220 219 238 Első látásra az ipari termelés in­dexének állandó növekedése látszó­lag arról tanúskodik, hogy az ame­rikai nagyiparosoknak nincs okuk a nyugtalanságra. Ez azonban nem így van. A ter­melési index gyors növekedése csak aláhúzza az újratermelésre és a vál­ságokra vonatkozó marxi alaptéte­lek helyességét. Mint ismeretes, a termelés színvonalának éppen a gazdasági válság előtt kell a leg­magasabbnak lennie ' Marx tanítá­sát igazolta a világgazdasági vál­ságok százesztendős története. A burzsoá közgazdászok elvetik a ciklusok és válságok marxi elméle­tét — az egyetlen elméletet, amely­nek alapján tudományosan előre le­het látni a kapitalizmus gazdasági ,áletének menetét.' A burzsoá kuta­tók mégis kénytelenek számolni a tényekkel. A tények pedig azt mondják, hogy itt a „gazdasági fel­lendüléf" vége, hogy egyre világo­sabbá válnak a gazdasági válság közeledésének ismertetőjelei. A tények pedig a következők: A termelt áru jelentős része már régóta nem jut el a fogyasztókhoz, hanem a gyárosok, a nagykereske­dők, a kiskereskedők, a farmerek és az állam raktáraiban hever. Igy például az Egyesült Államok keres­kedelemügyi minisztériumának ada­tai szerint a gyárosok, a nagy- és kiskereskedelmi raktárak készletei 1952 július végétől 1953 július végéig 6 milliárd dollárral növeked­tek (csupán július folyamán 600 millió dollárral nőttek meg!) és együttes értékük óriási összeg, 77.3 milliárd dollár. Hogy milyen hatalmas ez az ösz­szeg, látható abból, hogy megha­ladja azit az összeget, amelyre az amerikai ipar 1949. évi egész ter­melését becsülték, vagyis a 75.4 milliárd dollárt. Magánszemélyek és társaságok e készletein kívül még jelentős állami iparcikktartalékok is vannak — fő­képpen stratégiai jellegűek — kezd­ve a gőzhajóktól és a színesfémek­től egészen az olajtermékekig és a hadtáptartalékokig. 2. Az utóbbi években a farmerek csűrj eiben és az állami raktárakban egyaránt nagy készletek halmozód­tak fel mezőgazdasági cikkekből. 1953 április elejére ezek a készle­tek a következő értéket érték el (millió dollárban kifejezve): Állami raktárakban Farmerek csűrjelben Kukorica Búza Gvapot Dohány Egyéb v 410 284 32 1 394 316 817 250 266 171 Igy tehát már az idei- termés be­takarítása előtt mintegy 3 milliárd dollár értékű mezőgazdasági áru­készlet hevert holttökeként az or­szág raktáraiban, vagyis kétszer­annyi, mint egy évvel ezelőtt A farmereknek és a kereskedőknek ezenkívül is nagy, eladatlan készle­tei halmozódtak fel. A különleges állami mezőgazda­sági áruforgalmi szerv képviselői azért vásárolnak, hogy mestersége­sen fenntartsák a mezőgazdasági árakat a nagyfarmerek és a ma­'lomtársaságok érdekébert. A túlter­melés azonban olyan nagyarányú, hogy az élelmiszerek nagykereske­delmi árai az állami felvásárlások ellenére zuhanni kezdtek. Árindex (1947—1949=100) 1951 1952 1953 (június) A farmerek termeivényeinek nagykereskedelmi árai 113.4 107.0 95.3 A mezőgazdasági monopóliumok a célból, hogy az árakat magas színvonalon tartsák, az Egyesült Államok földmüvelésügyi miniszté­riuma útján elérték, hogy népszava­zást (referendumot) tartsanak a búza vetésterületének mesterséges csökkentéséről. A monopóliumok urai és a minisztériumok hivatalno­kai kijelentették: azért folyamod­nak ehhez a rendszabályhoz, mert állítólag „túl sok" a búza. Olyan időpontban hangzott el ez a kijelen­tés, amikor a kapitalista országok­ban a dolgozók százmilliói a szó szoros értelmében éheznek, amikor — és ezt még Truman, az Egyesült Államok volt elnöke is kénytelen volt elismerni — magában az Egye­sült Államokban a lakosság egy­harmada rosszul táplálkozik! Az Egyesült Államok árukészle­tének valamennyi fajtáját körülbe­lül 100 millió dollárra lehet becsülni, ez pedig legalább kétszer akkora, mint az újratermelés normális me­netéhez szükséges készlet. Az ipari termelés komoly csök­kentése, jelentős áresés nélkül, sem­miféle módon nem szabadulhatnak meg ezektől az áru-,,feleslegektől". Az ipari megrendelések észreve­hetően csökkennek. Júniusban az ipar nem teljesített megrendelései­nek volumene egymilliárd dollárral csökkent. Ez a csökkenés elsősorban az első csoportba tartozó árucik­keket érinti, vagyis a termelőeszkö­zöket, különösen pedig a szerszám­gépeket. A júniusi megrendelések értéke alacsonyabb volt a njult év ugyanazon hónapjában feladott meg­rendelések értékénél. A megrende­lők igen sok megrendelést törölnek Az Egyesült Államokban az utóbbi években a fogyasztási cikkek egyre nagyobb részét hitelbe, rész­letfizetésre adták el, vagyis a fo­gyasztók jövendő vásárlóképességé­nek reményében. Világos dolog, hogy az ilyen eladás nem jelenti az árucikkek igazi értékesítését. A túl­termelési válság kezdete és a fo­gyasztóközönség nagy részének el­kerülhetetlen jövedelem- és bér­csökkenése után a vásárlók jelentős része nem. képes kifizetni esedékes­sé váló adósságait. A házak, gép­kocsik, távolbalátó készülékek, bú­torok és egyéb árucikkek, amelye­ket hitelbe, részletfizetésre adtak el, az amerikai törvények értelmében újból a hitelező tulajdonává válnak. Fogyasztási hitel összege (milliárd dollárokban az év végén) 1949 1950 1951 1952 Teljes összeg Részletfizetési hitel 17.1 11.5 20.8 14.5 21.5 14.8 35.7 18.6 1953 VII hó 27.2 20.9 Mint látható, az utóbbi másfél esztendő leforgása alatt a részlet­fizetésre, hitelbe eladott árucikkek kifizetetlen értéke 6.1 milliárd dol-' lárral növekedett meg. Ez az ösz­\ szeg jelentős^ mértékben meghaladja az 1939. végén fennálló részletfize­tési tartozások teljes összegét, amely akkor 4,5 milliárd dollár volt. f

Next

/
Thumbnails
Contents