Uj Szó, 1953. október (6. évfolyam, 238-264.szám)
1953-10-24 / 258. szám, szombat
UJSZÖ 1953 október 24 Goa, India nyugati partvidékén fekszik, az Arab-tenger mellett. Föés kikötővárosa Pandzsim, vagy Üj Goa. A XVI. századbán a portugálok kerítették hatalmukba Goát és a terület azóta is Portugália ellenőrzése alatt áll, noha lakossága, nyelve és szokásai tekintetében India szerves részét alkotja. Goát nemrégen hivatalosan gyarmatnak nyilvánították, Salazár kormánya most határozatot hozott Goa-gyarmat kormányzási formájának megváltoztatására. Ez azon ban osak formális intézkedés Goát „tengerentúli tartománynak" nyilvánították, azaz Portugália országrészének. A valóságban a portugál igazgatás alatt álló Goában megmaradt az előbbi kegyetlen gyarmati rendszer. Az indiai sajtó hírt adott arról, hogy a többségben lévő hindú lakosságot a portugál közigazgatási szervek kegyetlenül elnyomják. , A hindú lakosság nem egyszer javasolta Goa egyesítését Indiával, hogy ezzel véget vessen az évszázados igazságtalanságnak, amelyet Goa népén a gyarmatosítók elkövettek. Néhány hónappal ezelőtt Nehru indiai miniszterelnök ismét szorgalmazta a tárgyalások megújítását a portugál kormánnyal Goa ügyében. Salazár, Portugália miniszterelnöke azonban az amerikai kormánykörök támogatását élvezve szó nélkül elvetette ' e probléma megvitatását. A viszály Goa körül oda vezetett, hogy Lisszabonból visszahívták India diplomáciai miszszióját, tiltakozásul a portugál kormány ama cselekedete ellen, hogy megtagadta India népe igazságos követeléseinek teljesítését. Az indiai társadalmi körök nagy félelemmel tekintenek az amerikai monopolisták ama kísérleteire, hogy Goát harci felvonulási tereppé változtassák. . „Goa szabadságának kérdése megszűnt csupán Goa néhány millió lakosa szabadságának kérdése lenni, — írja a »Krosszroudsz« című indiai haladó lap. — Jelenleg olyan problémává vált, amely veszélyezteti Ázsia békéjét, India semlegességét. Olyan problémává lett, amely JHi tÓvtéilik (jíAiíiM ( India egy részét az imperialisták haditámaszpontjává változtatja. Amióta 1950-ben Portugália bekapcsolódott az agresszív ÉszakAtlanti Egyezménybe, az amerikai imperialisták kiterjesztették ellenőrzésüket Portugália gyarmatbirodalma fölé is. Goa fontos stratégiai helyet foglal el Ázsiában. Az Indiaióceán mentén, Kína és Indonézia közelében fekszik. Goa az USA katonai körei különös érdeklődésének központjában áll. Ez annál inkább fokozódik, mivel Goának gazdag vasérc- és mangánérokészletei vannak. Az Amerikai Egyesült Államok és Portugália 1951-ben katonai egyezményt kötöttek, amelynek értelmében az USA jogot formál portugál területek és haditámaszpontok használatára, mind béke mind háború idején Az egyezményben lefektetik. hogy az amerikai imperialisták miden szükséges eszközt és fegyvert megadnak „birodalmi érdekeik megvédésére mind Indiában, mind más helyeken". / Az USA portugál gyarmati érdekek „védelmének" ürügyével Goá^t saját haditámaszpontjává változtatja Dél-Ázsiában. Nemrégen megerősítették az itt állomásozó portugál csapatokat. Hatalmas amerikai fegyverszállítmányok érkeztek Goába. A „Krosszroudsz" című . lap közli, hogy a portugál gyarmati körök Goában utasítást kaptak 370 ezer rúpia katonai célú építkezésekre való felhasználásra. Ez kiegészíti azokat az összegeket, amelyeket Portugália az idén az úgynevezett „tengerentúli birtokai védelme" keretében előirányzott. A „New Age" című amerikai lap írja, hogy az USA megerősítette és kibővítette Marmaga kikötőjét, környékén repülőtereket épített. Bambolimban is katonai építkezés folyik. Amerikai • eszközökkel, amerikai mérnökök és technikusok vezetésével hatalmas katonai támaszpontot építenek. Nemrégen újabb hadianyagszállitmányok érkeztek Goába, amelyeket kaPortugália rövid Idővel ezelőtt pott az USA-tól. Mindez szorosan összefügg az USA agresszív terveivel. Az USA arra törekszik, hogy Ázsiában kibővítse hadi felvonulási területét. Az „Avanti" című olasz lap közölte, hogy „a vezérkari főnökök legutóbbi közös értekezletén határozottan rámutattak arra, hogy az USA legmagasabb katonai körei nem elégedhetnek meg azzal, hogy az amerikaiaknak eddig még nem sikerült haditámaszpontokat létesíteniük egyes ázsiai országokban, főleg Indiában, amely kulcspozíciót foglal el India a haditámaszpontok hálózatát világszerte bővíteni törekvő pentangonstratégiának egyre fokozódó érdeklődése középpontjában áll." Az „Ávanti" irja, hogy Shadlon ezredes, az amerikai légügyi mi szió főnöke megbízatást kapott India légierőinek tanulmányozására Kína „elvesztése" után India szerepe az USA haditerveiben jelentősen megnövekedett, mivel stratégiai helyzete előnyös és jelentős anyag és embertartalékokkal rendelkezik — írja az „Avanti". Légierötámaszpontok létesítése Indiában — amire az amerikai militaristák számítanak — megszilárdítaná az USA helyzetét az ázsiai szárazföldön. Goa helyzete még jobban alátámasztja ama határozattervezet időszerűségét, amelyet a szovjet küldöttség felülvizsgálás végett az ENSz közgyűlése elé teriesztett E határozatban az áll, hogy „katonai, légi és haditengerészeti támaszpontok létesítése idegen államok -területén növeli az új világháború veszélyét és az államok nemzeti szuverenitásának és függetlenségének aláásására vezet". Goa népi tömegei hősies küzdelmet folytatnak a portugál gyarmatosítók és' az amerikai imperialisták ellen hazájuk szabadságáért és függetlenségéért. Határozottan tiltakoznak az ellen, hogy Goát amerikai háborús ugródeszkává változtassák.A portugál hivatalok kegyetlenül üldözik a hazafiakat. Mario Rodriguez, Goa felszabadító mozgalmának aktív vezetője börtönéből Indiába szökött és a „Krosszroudsz" szerkesztőségének elmondta azokat a kegyetlen megtorlásokat, amelyeket Goa szabadságharcosainak kell elviselniük. „A kormány fokozza a megtorlásokat a hazafiakkal szemben - írja — ezzel igyekszik elfojtani a\ nép szabadsághangját A portugál kor| mány két évvel ezelőtt biztonsági törvényt fogadott el, és megalakította a „közös biztonság tanácsait", amelyek Goa felszabadító mozgalmának elfojtására szolgálnak. Feljogosították az említett „tanácsokat" arra, hogy bírósági ítélet nélkül „aknamunkával" való gyanúsítás miatt bárkit is három évre börtönbe zárhassanak. A hazafiakat kínozzák a börtönökben. Magam is — írja Mario Rodriguez — a hitlerista; fasiszták módszereire emlékeztető kínzásokat állottam ki." Az indiai sajtó közleményei arról tanúskodnak, hogy India népei melegen együttéreznek Goán lakó testvéreik nemzeti felszabadító harcával. Az ország haladó társadalmi körei széles kampányt indítanak Goa egyesítéséért Indiával. fA Belszkaja cikkéből). Megjelent a „Lityeraturnaja gazeta"-ban. Külföldi hírek Fokozódik az angol dolgozók harca jogaikért. Londonban több mint 15 ezer gépipari munkás tüntetett Nagy tömegtüntetésre került sor Cardiffban is. A tüntetésen 40.000 munkás vett részt. J 400.000 bányász béremelési követelését Londonban elutasították — közli a „Reuter". Tovább tart az Aramco olajtár. saság munkásainak sztrájkja A társaság saaudiarábiai dolgozóiból I eddig már 13.000 en sztrájkba lép tek — jelenti az „AFP". • Letartóztatták Lov Sing táborno kot, a Burmában állomásoz 5 19. kuomintangista hadosztály parancsnokát mert yezetöje volt egy ópium csempész bandának — közli az „AFP". • A nyugatnémet szövetségi főügyész eljárást indított dr. Joseph Wirth volt birodalmi kancellár, ä Németek Szövetségének elnöke ellen Az ügyész „az állam biztonságának veszélyeztetésével" vádolja a haladó német polgárság képviselőjét. Verekedéá tört ki a belga és amerikai katonák között a nyugatnémetországi Kitzingen am Main egyik vendéglőjében. A verekedés során sokan súlyosan megsebesültek. Az olasz vegyiipar 500.000 dolgozója jövő héten kedden és szerdán 48 jrás sztrájkot tart. A sztrájkban a vegyiipar minden szektora részt vesz. A sztrájkról a három >zak szervezeti szövetség közösen hozott határozatot, tekintettel arra. hogy a kollektív szerződés megújítására vonatkozó tárgyalások ner. vezettek eredményre. Glasgow és vidéke gépgyáraiban dolgozó több mint 10.000 munkás tömegtüntetést tartott Glasgowban, tiltakozásul az ellen, hogy a munkáltatók elutasították 15 százalékos béremelési követelésüket. Válságjelenségek az Egyesült Államok gazdasági éleiében Az amerikai gazdasági életben a túltermelés által előidézett válságjelenségek annyira szemmelláthatóakká váltak, hogy most már nyíltan beszélnek róluk Lapok és közgazdasági folyóiratok fejtegetik a kérdést: mikor kezdődik a gazdasági tevékenység régóta esedékes hanyatlása ? Milyen mély lesz ez a hanyatlás ? _ „Most már közismert tény — irta augusztus 7-én az „U S. News and World Report" című folyóirat — hogy a boom (igy nevezik az Egyesült Államokban a termelés és az áruforgalom fellendülésének időszakát) végefelé közeledik. A vita már csak akörül forog, hogy ez a vég mikor válik észrevehetővé. Eisenhower gazdasági tanácsadói azt mondják, hogy a „hanyatlás" 1954 elején kezdődik és nem 1953 utolsó hónapjaiban". (A burzsoá közgazdászok és publicisták félnek az amerikai gazdasági élet válságjelenségeiről beszélni és ezért folyamodnak a „hanyatlás" kifejezéséhez, azt állítják, hogy ezt • a „hanyatlást" az iparnak a piac szükségleteihez való „alkalmazkodása" okozza.) „Más állami és ipari szakértők úgy vélik, hogy az egész nép tapasztalni fogja a hanyatlást már az idei év utolsó három hónapjában." írta : Varga Jénő akadémikus Igy tehát mindkét esetben azt jósolják, hogy a „gazdasági fellendülés" vége néhárfy hónap múlva bekövetkezik. Ami pedig a gazdasági tevékenység küszöbönálló hanyatlásának mélységét illeti, a folyóirat a többi burzsoá lapokhoz és folyóiratokhoz hasonlóan — olvasói megnyugtatására — azt állítja, hogy a „hanyatlás nem lesz mély". „Az üzleti tevékenység általános színvonala — írja a fenti folyóirat — valószínűleg átlag 10 százalékkal csökken, a csökkenés egyes ágakban nagyobb, másokban kisebb lesz." Az ilyesféle jóslatokat természetesen kétkedéssel kell fogadni: a nagytőke sajtószervei magátólértetődően nehi írhatják, hogy az üzleti tevékenység csökkenése mély és tartós lesz. Az ilyenféle kijelentések pánikot okoznának a tőzsdén, meggyorsítanák az áresést, csökkentenék a vásárlást, egyszóval még súlyosabbá tennék a válságjelenségeket. 1. Felmerül a kérdés: miért írnak mégis olyan sokat az Egyesült Államokban a túltermelés okozta közeli gazdasági nehézségekről? Hiszen 1953 .első felében az ipari termelés nagyobb volt, mint bármelyik évben 1943 után: Az ipari termelés indexe a Federal Keserve Bank szerint (1935—1939=100) 1943 1949 1950 1951 1952 1953 első fele 239 176 200 220 219 238 Első látásra az ipari termelés indexének állandó növekedése látszólag arról tanúskodik, hogy az amerikai nagyiparosoknak nincs okuk a nyugtalanságra. Ez azonban nem így van. A termelési index gyors növekedése csak aláhúzza az újratermelésre és a válságokra vonatkozó marxi alaptételek helyességét. Mint ismeretes, a termelés színvonalának éppen a gazdasági válság előtt kell a legmagasabbnak lennie ' Marx tanítását igazolta a világgazdasági válságok százesztendős története. A burzsoá közgazdászok elvetik a ciklusok és válságok marxi elméletét — az egyetlen elméletet, amelynek alapján tudományosan előre lehet látni a kapitalizmus gazdasági ,áletének menetét.' A burzsoá kutatók mégis kénytelenek számolni a tényekkel. A tények pedig azt mondják, hogy itt a „gazdasági fellendüléf" vége, hogy egyre világosabbá válnak a gazdasági válság közeledésének ismertetőjelei. A tények pedig a következők: A termelt áru jelentős része már régóta nem jut el a fogyasztókhoz, hanem a gyárosok, a nagykereskedők, a kiskereskedők, a farmerek és az állam raktáraiban hever. Igy például az Egyesült Államok kereskedelemügyi minisztériumának adatai szerint a gyárosok, a nagy- és kiskereskedelmi raktárak készletei 1952 július végétől 1953 július végéig 6 milliárd dollárral növekedtek (csupán július folyamán 600 millió dollárral nőttek meg!) és együttes értékük óriási összeg, 77.3 milliárd dollár. Hogy milyen hatalmas ez az öszszeg, látható abból, hogy meghaladja azit az összeget, amelyre az amerikai ipar 1949. évi egész termelését becsülték, vagyis a 75.4 milliárd dollárt. Magánszemélyek és társaságok e készletein kívül még jelentős állami iparcikktartalékok is vannak — főképpen stratégiai jellegűek — kezdve a gőzhajóktól és a színesfémektől egészen az olajtermékekig és a hadtáptartalékokig. 2. Az utóbbi években a farmerek csűrj eiben és az állami raktárakban egyaránt nagy készletek halmozódtak fel mezőgazdasági cikkekből. 1953 április elejére ezek a készletek a következő értéket érték el (millió dollárban kifejezve): Állami raktárakban Farmerek csűrjelben Kukorica Búza Gvapot Dohány Egyéb v 410 284 32 1 394 316 817 250 266 171 Igy tehát már az idei- termés betakarítása előtt mintegy 3 milliárd dollár értékű mezőgazdasági árukészlet hevert holttökeként az ország raktáraiban, vagyis kétszerannyi, mint egy évvel ezelőtt A farmereknek és a kereskedőknek ezenkívül is nagy, eladatlan készletei halmozódtak fel. A különleges állami mezőgazdasági áruforgalmi szerv képviselői azért vásárolnak, hogy mesterségesen fenntartsák a mezőgazdasági árakat a nagyfarmerek és a ma'lomtársaságok érdekébert. A túltermelés azonban olyan nagyarányú, hogy az élelmiszerek nagykereskedelmi árai az állami felvásárlások ellenére zuhanni kezdtek. Árindex (1947—1949=100) 1951 1952 1953 (június) A farmerek termeivényeinek nagykereskedelmi árai 113.4 107.0 95.3 A mezőgazdasági monopóliumok a célból, hogy az árakat magas színvonalon tartsák, az Egyesült Államok földmüvelésügyi minisztériuma útján elérték, hogy népszavazást (referendumot) tartsanak a búza vetésterületének mesterséges csökkentéséről. A monopóliumok urai és a minisztériumok hivatalnokai kijelentették: azért folyamodnak ehhez a rendszabályhoz, mert állítólag „túl sok" a búza. Olyan időpontban hangzott el ez a kijelentés, amikor a kapitalista országokban a dolgozók százmilliói a szó szoros értelmében éheznek, amikor — és ezt még Truman, az Egyesült Államok volt elnöke is kénytelen volt elismerni — magában az Egyesült Államokban a lakosság egyharmada rosszul táplálkozik! Az Egyesült Államok árukészletének valamennyi fajtáját körülbelül 100 millió dollárra lehet becsülni, ez pedig legalább kétszer akkora, mint az újratermelés normális menetéhez szükséges készlet. Az ipari termelés komoly csökkentése, jelentős áresés nélkül, semmiféle módon nem szabadulhatnak meg ezektől az áru-,,feleslegektől". Az ipari megrendelések észrevehetően csökkennek. Júniusban az ipar nem teljesített megrendeléseinek volumene egymilliárd dollárral csökkent. Ez a csökkenés elsősorban az első csoportba tartozó árucikkeket érinti, vagyis a termelőeszközöket, különösen pedig a szerszámgépeket. A júniusi megrendelések értéke alacsonyabb volt a njult év ugyanazon hónapjában feladott megrendelések értékénél. A megrendelők igen sok megrendelést törölnek Az Egyesült Államokban az utóbbi években a fogyasztási cikkek egyre nagyobb részét hitelbe, részletfizetésre adták el, vagyis a fogyasztók jövendő vásárlóképességének reményében. Világos dolog, hogy az ilyen eladás nem jelenti az árucikkek igazi értékesítését. A túltermelési válság kezdete és a fogyasztóközönség nagy részének elkerülhetetlen jövedelem- és bércsökkenése után a vásárlók jelentős része nem. képes kifizetni esedékessé váló adósságait. A házak, gépkocsik, távolbalátó készülékek, bútorok és egyéb árucikkek, amelyeket hitelbe, részletfizetésre adtak el, az amerikai törvények értelmében újból a hitelező tulajdonává válnak. Fogyasztási hitel összege (milliárd dollárokban az év végén) 1949 1950 1951 1952 Teljes összeg Részletfizetési hitel 17.1 11.5 20.8 14.5 21.5 14.8 35.7 18.6 1953 VII hó 27.2 20.9 Mint látható, az utóbbi másfél esztendő leforgása alatt a részletfizetésre, hitelbe eladott árucikkek kifizetetlen értéke 6.1 milliárd dol-' lárral növekedett meg. Ez az ösz\ szeg jelentős^ mértékben meghaladja az 1939. végén fennálló részletfizetési tartozások teljes összegét, amely akkor 4,5 milliárd dollár volt. f