Uj Szó, 1953. október (6. évfolyam, 238-264.szám)

1953-10-24 / 258. szám, szombat

2 UI SZÖ 1953 október 24 A nemzeti bizottságok fő feladata - a szeptemberi kormányhatározat teljesítése (Folytatás az 1. oldalról.) Meg kell javítani a dolgozók ellátását elegendő mennyiségű termékkel A nemzeti bizottságok gondosko­dásának, amely a lakosság jólétét és maximális szükségleteinek biz tositását célozza, fontos részét ké­pezik a kereskedelem és a lakos­ság közellátása terén végzendő fel­adatok. A kormány a szocialista építésben elért eredmények alapján lehetségesnek és szükségesnek tartja, hogy gazdasági politikáját a dolgozók személyi szükségletei­nek gyorsabb növelésére irányítsa. Ennek bizonyítéka az állami kis­kereskedelmi árak napokban vég rehajtott nagyvonalú csökkentése. A dolgozók jó közellátása elsősor ban az elegendő mennyiségű ter mékektől, minőségüktől és kellő választékuktól függ. A gépipari, élelmiszer., könnyű- és vegyipari minisztérium e téren nagy igyeke­zetet fejt ki, hogy kielégítse a fo­gyasztók igényeit. Fogyasztóink elé­gedettsége azonban egyaránt függ a rendszeres áruszállítástól a nagy­kereskedelemből az állami és szö vetkezeti üzletekbe, a forgalom jó megszervezésétől, a kereskedelmi dolgozók jő és lelkiismeretes mun kájától, az áru helyes és szaksze rü elraktározásától, a célszerűen és a szükségletek arányában ki­épített kereskedelmi hálózattól. A nemzeti bizottságok és ügyosztá lyok szoros együttműködésének és az illetéke s szervek tevékenysége fölött gyakorolt hatékony ellenőr­zésüknek biztosítani kell ezt a kö­vetelményt. Ki nyerhet jobb és tökéletesebb betekintést a dolgozók közellátá sába, mint a járási és helyi nem­zeti bizottságok? Nemcsak közel röl figyelhetik az állami és szö vetkezeti kereskedelem munkáját, hanem azt is megfigyelhetik, ho­gyan egészítik ki kölcsönösen egy­mást, hogyan fejlődik a piac és hogjyan folyik az árucsere a város és a falu között, azaz hogyan fej­lődik általában a dolgozók közellá­tása. A fogyasztók vélekedését össze hasonlíthatják a kereskedelmi dol gozók nézeteivel és ellenőrizhetik, rendesen elraktározták-e az árut, betartják-e az árakat, megfelelő és tisztességes-e a dolgozók kiszól­gálása az üzletekben és a közös étkezdékben, kapható-e kellő meny. nyiségben a keresett áru az üzle­tekben. Jó munkájukkal nemcsak az áruszállítás forgalmi zavarainak kiküszöböléséhez, a kereskedelmi és szövetkezeti apparátus munká­jának megjavításához, hanem ah­hoz is hozzájárulhatnak, hogy a keresett árut a megkövetelt vá­lasztékban és minőségben termel jék, javítsák minőségét és bővít sék választékát. Sokat -tehetnek a helyi élelmiszer és nyersanyag források mozgósítása érdekében. A nemzeti bizottságoknak nagy igyekezetet kell kifejteniök a fo­gyasztási szövetkezeti mozgalom fejlesztésének támogatására — mondotta a továbbiakban a minisz­terelnök. — A szövetkezeti keres­kedelem a termékcsere egyik fő láncszemét képezi a város és a: falu között. A fogyasztási szövet, kezetek e feladat jó teljesítésében a munkásosztály és a parasztság szövetségének megszilárdítását je­lentősen előmozdítják. Kétségtelen, hogy a jegyrend­szer megszüntetése után jelentős eredményeket értünk el a dolgozók közellátásánák megjavításában és a kereskedelem sikeresen teljesí­tette az árcsökkentéssel kapcsola­tos feladatait. Elégedettségre azon­ban nincs semmi okunk, mert a dolgozók még korántsem kapják meg mindazt, amit a termelőerők fej­lődésének mai állapota mellett meg­kaphatnának. Elvárjuk a nemzeti bizottságoktól, hogy jó és szorgal­mas munkájukkal minden járás­ban, minden községben hozzájárul­nak a dolgozók élelmiszerekkel és ipari termékekkel való ellátásának tartós megjavításához. E feladatok teljesítésének fő f el tétele nem az egyes ügyosztályok dolgozóinak vezérkara, amint ezt egyes funkcionáriusaink vélik, ha­nem a szoros kapcsolat a fogyasz­J tók tömegeivel, a fogyasztók igé­nyeinek ismerete és az eleven, lel­kiismeretes viszony a dolgozók I szükségletei iránt. Véget kell vetni a helyi ipar munkája lekicsinylésének A kormányhatározat nagy fel­adatokat tűz ki a helyi ipar sza kaszain és a kommunális szolgál tatásokban. Nyíltan meg keltmon­danunk, hogy a nemzeti bizottsá gok »nagyvonalúbb és fo.ntosabb« feladatok teljesítésének ürügyével mellékvágányra terelték e kérdése ket. A helyi ipar és a kommunális gazdaság feladatait apró, jelenték telén ügynek tekintették. Követke zetesen véget kell vetni mind a városokban, mind a falvakon a dolgozókról való úgynevezett apró­lékos gondoskodás lekicsinylésének. A kormányhatározat ezt a konkrét célt igyekszik elérni. A nemzeti bizottságok rendsze­res törekvésének különféle javító és karbantartó vállalatok munká jának megjavítására, az összes szükséges napi szolgálatok — a városi mosódáktól és tisztító üze­mektől kezdve egészen a falusi ci­pészig. asztalosig és kovácsmeste rig —. megjavítására mindennapos köte'ességgé kel] lennie a lakos ság jólétéről való gondoskodás ke retében. A nemzeti bizottságoknak mindennapos figyelmet kell fordí­taniok arra, hogy a helyi ipar , fo­kozza az apró fogyasztási cikkek termelését és fedezze a háztartások és a mezőgazdaság keresletét ' az apró árucikkekben. Ezt a terme­lést a helyi nyersanyagforrások bói és a nagy ipari üzemek hulla­dékaiból kell biztosítani. Meg kell javítani a helyi ipar és a kommunális vállalatok lakos­ságának nyújtott szolgálatának mi . nöségét. E vállalatok munkájának és teljesítményeinek - árát össz hangba kell hozni a párt és a kor­mány politikájával, az emberről, az ember jólétéről és javáról való gondoskodás irányvonalával. A járási iparkombinát munkája színvonalával, termékeinek minősé­gével, dolgozódnak öntudato'sságá­val váljék minden egyes járás büszkeségévé. A helyi iparnak a termelőszövetkezetekkel együtt biz­tosítania kell a nálunk nagy ha gyományokka] bíró kézművesipar gyarapodását. . A nemzeti bizottságok rendszeres gondoskodása lakások építéséről biztosítja a kitűzött feiadatok teljesítését Nemzeti bizottságaink felelős ségteljes feladatok előtt állnak a lakásépítésben. A kormányhatáro­zatban kitűzött feladatok egyes ke rületek tényezőit zavarba hozták. Hogyan biztosítsák e feladatok tel jesítését? A lakásépítés tervének teljesítésében eddig jelentős lema­radást észlelünk. Az 1953. évi pót feladatok és az 1954. évi új fel­adatok nagy igényeket támaszta­nak a tervezéssel, alkalmas épít kezési terepek előkészítésével, az építészeti termeléssel és főleg az építészeti szerelési munkákkai szem ben. Feltétlenül biztosítani kell a felépített "lakások minőségének fo­kozását. A lakásépítést pontosan összhangba kell hozni a nyilvános beruházások megvalósításával. A nemzeti bizottságok előtt az a fel adat áll, hogy központosítsák az összes építési szervezetek feladata­it, ellenőrizzék, hogyan teljesitik feladataikat, idejében jelezzék a zavarokat vagy hiányosságokat és legalább olyan szívósan küzdjenek a lakásépítési feladatok teljesíté­séért, mint ahogy küzdenek a lakás épitésre fordított líimitációk kiuta­lásáért. Sok kerületben komoly kérdés lesz a munkaerők kérdése. Gondoskodni kell arról, hogy a la­kásépítést kellő számú munkaerő­vel, főleg kőművessel lássák el. Elvitathatatlan, hogy a nemzeti bi-' zottságok rendszeres és operatív gondoskodása a lakásépítésről je­lentősen hozzájárul a jelenlegi le­maradás felszámolásához és a ki­tűzött feladatoknak nemcsak tel jesítését, de túlteljesítését is biz tosítja. A nemzeti bizottságoknak azon­ban nemcsak a? a feladata, hogy biztosítsák a lakásépítés tervének teljesítését. Gondoskodniok kell ar­ról, hogy a lakásépítés tervezett fejlesztésével összhangban harmo­nikus egységként fejlődjenek váro. saink és építkezéseink, hogy a la­kásépítés egyúttal városaink szo­cialista átépítésének alapjává vál­jék. Remélem, hogy minél előbb hatékony gondoskodás történik vá­rosaink és községeink tisztasága és szépsége, a házak karbantartása, az utak, vízvezetékek és csatornák mintaszerű gondozása tekintetében. A kormány ígéretet tett a dol­gozóknak, hogy sokoldalú segítsé­get nyújt-a családi házak saját ere­jükből való építésében. A nemzeti bizottságoknak kezdeményezően kell eljárniok alkalma s telkek ki­keresésében és biztosításában ezen új lakásegységek építésére. Az ez iránt érdeklődőknek kezére keli járniok és meg kell adni nekik minden segítséget. Még röviden kitérek arra, hogy a nemzeti bizottságoknak tevéke­nyen hozzá kell járulniok a nép­gazdaság arányos fejlődésének biz­tosításához. Hatékonyan biztosíta­niok kell a nehézipar, főleg az alap­vető iparágak követelményeit. Kü­lönös gondot kell fordítaniok a dolgozók közellátására, a lakásépí­tésre, az egészségügyre és a kultu­rális szükségletekre az ipartelepe­ken. Különös gondot kell fordítani a dolgozók idejében és zavartalanul való szállítására az üzemekbe, munkaerők szerzésére a bányákba, a nagy építkezésekre. Az üzemek­kel karöltve rendszeres küzdelmet kel indítani a munkamulasztás és munkaeröhullámzási ellen. Küszöböljük ki a nemzeti bizottságok munka­módszereinek hiányosságait Elvtársak! Sok komoly hiányosságot kell ki­küszöbölniök a nemzeti bizottsá­goknak munkájuk módszereiben, hogy valóban elvégezzék ezeket a feladatokat, hogy hatáskörükben biztosítsák a párt és a kormány politikájának megvalósítását. Sok bürokratikus elem, elsősor­ban papírhivataloskodás fészkelő­dött be a nemzeti bizottságok munkájába, gyakran a való élet is­merete nélkül. A bürokrácia és a papírhivataloskodás bírálata azon­ban nem irányul általában a papí­rok ellen. Papírok nélkül, igen gondosan es pontosan összeállított papírok nélkül lehetetlen a munka irányítása és ebből a szempontból • igen hasznos lenne, h a a nemzeti bizottságok sokkal több figyelmet fordítanának az általuk elkészített okmányok pontosságára és helyességé­re. Tervgazdaság nyilvántartás és sta­tisztika nélkül lehetetlen. Az a fontos, hogy dolgozóink a számok mögött az életet lássák a maga sokoldalúsá­gával és konkrét tárgyismeretek alapján hozzanak határozatokat. A bürokrácia az ügyek hosszadal­mas intézésében és néha a véget nem érő hivatalos formaságokban is megnyilvánul, amelyekkel az ál­lampolgárok és a vállalatok kérvé­nyeit és ügyeit intézik. Nem foly­tatnak elég éles küzdelmet a dol­gozók szükségleteivel szemben megnyilvánuló közömbösség és ha­nyagság ellen, amellyel a nemzeti bizottságok egyes munkatársainál találkozunk. Ott, ahol érvényesülnek a büro­kratikus munkaformák, formaiság és felületesség mutatkozik meg a kérdés megoldásában. A nemzeti bizottságok munkájá­ban nem érvényesülnek kellőkép­pen az operatív munka és szemé­lyes felelősség alapelvei. Ez főleg a hozott határozatok ellenőrzésé­ben nyilvánul meg, ami nem elég hatékony és konkrét. Ezért az ész­lelt hiányosságok gyakran ismét­lődnek és nem küszöbölik ki őket. Mélyítsék el a nemzeti bizottságok kapcsolatukat a dolgozók tömegeivel A kerületi nemzeti bizottság még elégtelenül érvényesíti irányitó és ellenőrző szerepét a járási nemzeti bizottságokkal szemben, a járási nemzeti bizottság pedig a helyi nemzeti bizottságokkal szemben. Elmondhatjuk. hogy a kerületi nemzeti bizottságok ugyanazokat a hibákat követik el a járási nemzeti bizottságokkal szemben, amelyeket szemére hánynak a központi hiva­taloknak. A helyi nemzeti bizottsá­gokat sok járásban egyáltalában nem irányítják. A járási nemzeti bizottságok egyszerűen a helyi tit­károkra támaszkodnak, ami elke­rülhetetlenül elszigetelődésre vezet a dolgozó tömegektől, a helyi nem­zeti bizottságok funkcionáriusainak teljes passzivitására vezet. A he­lyi nemzeti bizottságok aktív és kezdeményező munkája nélkül sem a járási nemzeti bizottság, sem a kerületi nemzeti bizottság nem tel­jesítheti jó] feladatait. A nemzeti bizottságok munkájának eme ko­moly hiányosságai okozták azt, hogy nincs meg a kell", kapcsola­tuk a dolgozók tömegeivel, hogy sok esetben nem képeznek megbíz­ható összekötő láncszemet a kor­mány, a központi hivatalok és az üzemi és falusi dolgozók között. Már mondottuk, hogy e hiá nyosságok okai nem csupán ma­gukban a nemzeti bizottságokban kereshetők. Ezek az okok kétség­telenül nem megfelelő irányításuk, ban, feladataik nem egészen vilá­gos kitűzésében is megvoltak. Ügy vélem, jelentős változás történik a nemzeti bizottságok irányításának kérdésében azzal, hogy ezt a fel­adatot a kormány vette magához. Természetesen a nemzeti bizottsá­gok politikai irányításának átvétele a kormány által önmagában még nem hozza meg a javulást. Egyút tal meg kell javítani a munka módszereket és a munka egész megszervezését. Ež annál is inkább szükséges, mert a nemzeti bizott­ságok munkája közvetlenül a kor­mány munkájára támaszkodik majd. Gondoskodni kell a nemzeti bi zottságok munkájának megjavuiá­sáról és kívánatos, hogy a nemzeti bizottságok fő figyelmüket a munka megszervezésének és módszereinek következő kérdéseire fordítsák: 1. Fejleszteni kel] a nemzeti oi­zottságok kezdeményezését a kor mányhatározat összes pontjainak teljesítésében és fokozni kell a kollektív szervek és az egyes sza­kaszok felelős vezetőinek felelőssé­gét a feladatok teljesítéséért. A nemzeti bizottságoknak és funk­cionáriusaiknak pontosan ismerniök kell feladataikat és meg kell fi­gyelniök e feladatok teljesítésében mutatkozó hiányosságokat. Tudniok kell emellett, mit oldhatnak meg maguk, esetleg milyen úton érhet­nek el javulást. Következetes javu­lásra kell törekedniök. Nem sza­bad megelégedniök félmegoldással, jelezniök kell, hogyan valósítják -meg lent a párt és a kormány ha­tározatát. Az illetékes ügyosztályok köte­lessége felfigyelni a nemzeti bi­zottságok hangjára, lelkiismerete­sen elintézni összes javaslataikat, kezdeményezéseiket, panaszaikat és figyelmeztetésüket. Kérjék ki a nemzeti bizottságok véleményét minden olyan ügyben, ahol ennek jellege ezt megköveteli. A nemzeti bizottságok kölcsönös kapcsolatai­ban is érvényesüljön a pontosan megszabott felelősség alapelve. 2. Pontos munkaterv szerint kell megszervezni a munkát. Helyes 'esz, ha a kerületi nemzeti bizott­ságok egy negyedévre dolgozzák .ki munkatervüket. A munkaterv tar­talmazza azokat a fő intézkedése­ket, amelyeket a kerületi nemzeti bizottság a párt és a kormány fel. adatai teljesítésének biztosítására foganatosít a kerületben, járások­ban és községekben. Továbbá a ke­rületi viszonyoknak megfelelő in­tézkedéseket kell tartalmaznia. A munkatervet jóváhagyás végett a kormány elé kell terjeszteni. Ez lesz a nemzeti bizottságok tevé­kenysége ellenőrzésének alapja. A munkaterv minden ügyosztály kö telező irányelvévé válik és segíti a járási nemzeti / bizottságokat szi­lárd munkaterv kidolgozásában. 3. Nagy figyelmet kell továbbá fordítani azokra az intézkedésekre,­amelyek elősegítik az igazi haté­kony munk a biztosítását minden huzavona nélkül és biztosítják az elfogadott határozatok hatékony és gyor s ellenőrzését. 4. Meg kel] javítani a tanács, mint kollektív szerv és az egyes ügyosztályok munkamódszereit, emellett főleg felül kel] vizsgálni, hogy a mezőgazdasági, * gazdasági é s építésügyi ügyosztály szervezési összetételükkel képesek-e teljesíte­ni kitűzött feladataikat. Szakkép zett, szakmailag és politikailag fej­lett munkatársakkal biztosítani kell komoly és felelősségteljes ok­tatásukat. 5. Meg kell javítani a kerületi nemzeti bizottság tevékenységét a járási nemzeti bizottságokhoz való viszonyában. A népi igazgatás fel. adatainak súlypontja az operatív végrehajtás értelrpében a járási nemzeti bizottságokon van. E szem­pontból valószínűen felül kell vizs­gálni a járási nemzeti bizottságok káderhelyzetét és meg kell erősíte­ni egyes ügyosztályaikat. Azonban addig is sok mindent lehet tenni. Egyes kivételektől eltekintve az egyes szakaszokon úgy kell meg­szervezni a munkát, hogy az ope­ratív tevékenység súlypontja a já­rási nemzeti bizottságokon legyen. A kerületi nemzeti bizottság irá­nyítsa és igazgassa a járási nem­zeti bizottságok munkáját, opera­tívan ellenőrizze, hogyan teljesítik a kormányhatározat feladatait az egyes járásokban és biztosítsa az észlelt hiányosságpk kiküszöbölé­sét. 6. Meg kell javítani a járási nem­zeti bizottságok irányító tevékeny­ségét a helyi nemzeti bizottságok­hoz való viszonyukban. A járási nemzeti bizottságok munkájukban az aktívan dolgozó helyi nemzeti bizottságokra támaszkodjanak. A járási nemzeti bizottságok feladata biztosítani, hogy a helyi nemzeti bizottságok a falvakon aktívan és kezdeményezően megvalósítsák a kormány politikáját a mezőgazda­ságban, az egységes földmüvesszö­vet'kezetek kiépítésében, az egyéni­leg gazdálkodó parasztokhoz való viszonyukban és a begyűjtésben. 7. Megfelelő szervezési és káder­intézkedésekkel biztosítani kell, hogy az egyes nemzeti bizottságok, ügyosztályaik , és az ügyosztályok apparátusa megbirkózzon a kitűzött feladatokkal. A nemzeti bizottságok gyakran hivatkoznak túlterheltsé­gükre és ezzel mentegetik sok fon­tos feladat 'nemteljesítését. Az ese­tek többségében ez a túlterheltség a munka rossz megszervezéséből, gyakori rögtönzésekből ered. A ke­rületi nemzeti bizottságnak ismer­nie kell a járási nemzeti bizottságok feladatait, segítenie kell őket mun­kájuk megszervezésében. Biztosí­tania kell, hogy a feladatok arány­ban legyenek lehetőségeikkel. Gyö­keresen véget kell vetni annak, hogy az ügyosztályok dolgozóit más feladatokra felhasználják és be kell vezetni az összes ügyosztályok ren­des munkakörülményeit. (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents