Uj Szó, 1953. október (6. évfolyam, 238-264.szám)

1953-10-23 / 257. szám, péntek

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1953 október 23, péntek 30 fillér VI. évfolyam, 257. szám <A mai számban Az Alsósajó-Kudabánya közötti versenyben szeptem berben a magyar bányászok győztek (2. old.) Konkréten segítsük az alapszervezeteket munkájukban (3. old.) Véget ért a ni. Szakszervezeti Világkongresszus (4. old.) A becsületes munka legszebb jutalma (5. old.) Testnevelési szolidaritás a dolgozókkal (6. old.) Legdrágább kincsünk — népünk egészsége! Termelésünk állandó tökéletesítéséhez és fokozásához és ezzel né pünk életszínvonalának emeléséhez egészséges emberek kellenek, mert csak az egészséges ember örül az életnek és a munkának. Pártunk és kormányunk ezt tartják szem előtt és ezért már a múltban és most is határozatokat fogadtak el, melyeknek teljesítése népünk egészségi állapotának állandó ja vulását célozza. Nincs olyan beteg, ség hazánkban, melynek kezelésé ben a legutóbbi évek folyamán nem értünk volna el fokozódó eredményeket. Egyre kevesebb dolgozó betegszik meg és minden polgá runk örömére csökken a csecsemőhalandóság és állandóan növekszik a szülések száma. Tehát egyre több gyönyörű és egészséges gyermekünk születik. Ezek olyan jelenségek, amelyek, kel egyetlen egy kapitalista állam sem dicsekedhet. A kapitalista egészségügyi intézmények csak ak kor kezelték a munkást, ha kifize tődtek a munkás gyógykezeltetésére fordított kiadások. Ha a munkás gyógykezeltetése költségesebb volt, mint amennyi profitot a kapitalista rendszer kipréselhetett a munkásból, a szociális intézmé. nyek nem engedélyezték a gyógykezeltetést és a munkás meghalhatott. Munkásaink százával ismer, nek ilyen eseteket. A felszabadulás előtt, a tőkés uralom idején üzemeinkben elvét ve találhattunk egészségügyi intézményeket, amelyekben az orvosok csak korlátolt mértékben végeztek gyógykezelést; azt oltották, ami már égett. A dolgozók megelőző egészségvédelme, a betegségek és sérülések megelőzése, a munka biztonság védelme, a kapitalizmus idején ismeretlen fogalmak voltak az üzemekben. A felszabadulás óta 1945-höz vi szonyítva az üzemi egészségügyi intézmények száma 1952-ig 29-szerte növekedett és az üzemek szak osztályainak száma ötvenötször nagyobb. Az orvosi vizsgálatban és kezelésben részesítettek száma csupán 1953 első felében elérte a 2,249.635-öt. Ha fontolóra vesszük, hogy az előző 1952-es évben 3,699.754 ember ment át orvosi vizsgálaton, kitűnik a polgárok egészségéről való fokozott gondoskodás. Míg a kapitalizmus idején az egészségügyi intézetekben és főleg a magánrendelőkben a már kifejlődött betegségeket kezelték, egyesített egészségügyünk fokozott figyelmet fordít főleg a prevencióra — a betegségek megelőzésére, — Ezért például csupán az év első felében nyolc új egészségügyi kutatóintézetet és munkaierötelepet létesítettünk. Népünk egészségének szilárdításában nagy segítséget nyújthatnak az üzemekben azzal, főleg maguk a dolgozók, hogy ügyelni fognak a munkabiztonságról szóló előírások betartására, hogy a gépeknél követelni fogják a védőberendezések felszerelését, követelni fogják a muhkaöltözeteket, védőszemüvegeket, világosságot, levegőt, stb. Vannak még olyan öntudatlan egyének, akik magasabb keresetre irányuló helytelen törekvésükben eltávolítják a védőberendezéseket a munkahelyekről és nem gondolják meg, hogy ezzel nagy kárt tehetnek a maguk és legközelebbi munkatársaik egészségében. Ez irányban jól teljesítik feladataikat a komáromi hajógyárban dolgozó elvtársak, ahol minden egyes új al kalmazottat kioktatnak a biztonsági előírásokra. Nagy és felelősségteljes feladatok. hárulnak a pártszervezetekre a dolgozók egészségvédelmében. Vannak olyan üzemek, ahol a kommunisták már a dolgozók egész ségvédelmének kezdeményezőivé váltak. A lónyabányai magnezitüzemben, a füleki Kovosmaltban, a garamvölgyi gépgyárban, a párt szervezet kezdeményezésére az egészségügyi szolgáltatások megjavítására szolgáló kormányhatározat alapján elemzés alá vették a sérülések és megbetegedések okait. Az elért eredményekből az üzemek összes dolgozói tanulnak. Ez a munkamódszer Podbrezován és Handlován is kitűnően bevált. A párt és a kormány teljesítik Gottwald elvtárs irányelvét, hogy minden törekvésünk végén az ember és az ember jólétéről való gondoskodás áll. Jó orvosokat és egészségügyi személyzetet küldenek közvetlenül az üzemek munkahelyeire, hogy dolgozóink egészségének védelme valóban jó kezekbe kerüljön. Az üzemek vezetőségeinek kötelessége, hogy mindenben segítsék őket és védjék a dolgozók egészségét. Az üzemi funkcionáriusok és főleg az egyes részlegek mestereinek kötelessége, hogy az egészségvédelem szervezőivé váljanak és jutalmazásuk rendszerében jobban kellene érvényesíteni részlegükben vagy szakaszukon a sérülések számának kritériumát. A mester a termelési folyamat közvetlen szervezője. Legközelebb áll a munkáshoz és azért felügyeletével naponta őrködhet a hozzá beosztott embereit egészsége fölött. Igen helytelen egyes mesterek nézete, hogy az egészségvédelem és a munkabiztonság csak a biztonsági technikus ügye. Még a legtapasztaltabb és leglelkiismeretesebb biztonsági technikus sem ér el eredményt az üzemben, ha az üzem vezetősége és maguk a dolgozók nem támogatják. Az elvtársaknak az üzemi tanácsokban tervszerűen életbe kell léptetniök a népünknek nyújtott egészségügyi szolgálat megjavításáról szóló párt. és kormányhatározatot és ellenőrizniük kell ennek teljesítését. Sok üzemben a dolgozók egészségvédelme már a párt- és szakszervezetek, valamint az üzemvezetőségek egyik elsőrendű feladatává vált, mert az elvtársak tudják azt, hogy ha valamelyik munkaszakaszon nem egészséges a levegő és nem egészségesek a dolgozók, akkor nagy teljesítmények és munkaeredmények nem születnek. Az üzemek nagyrészében a dolgozók előszeretettel használják ki az orvos és a rendelők egész intézményének egészségügyi gondoskodását. Ez mindenekelőtt ott történik, ahol az üzemvezetőség elegendő alkalmas helyiséget biztosít az orvos munkája száíTiára. A bratislavai Béke-üzemben ez nem történt meg és ezért a Röntgen-gép már hosszú idő óta használatlanul hever, noha a dolgozók, főleg a vegyiipari dolgozók a Béke-üzemben is szívesen igénybe vennék. A nováki szénbányában lassan haladnak előre az egészségügyi központon végzett építő- és szerelési munkálatok. Ezzel csak a bányászoknak ártanak egészségük megfelelő ápolásában. Másrészt viszont fontos, hogy az üzemi orvosok munkájukat jól megszervezzék és ne növeljék a munkamulasztások számát azzal, hogy sok dolgozó várjon kezelésre vagy viz%álatra a várótermekben. Az orvos számára kétszeresen érvényes az a szállóige, hogy a gyors munka sohasem jó. Ha sok ember vár a váróteremben, az orvos kapkodni kezd. Az üzemekben be kell vezetni a betegek napra és órára távbeszélőn keresztül történő megrendelését, ahogy azt a vágbesztercei Klement Gottwald-üzemben és a szenicei selyemgyárban teszik. A kommunisták feladata, hogy a szakszervezeti üzemi csoportokat a kollektív szerződésekben megjelölt egészségügyi javaslatok következetes alkalmazására késztessék, mert sok értékes ötlet és felajánlás hever bennük parlagon. Az egészségvédelem tervezése és a szigorú ügyelés ennek betartására váljék necsak a biztonsági technikusok, egészségvédelmi és munkabiztonsági bizottságok, hanem minden egyes dolgozó ügyévé. Csak ezzel küszöböljük ki lényegesen a sérüléseket, ezzel előzzük meg a megbetegedéseket és biztosítjuk az emberek életés munkaörömét, hogy saját érdekükben egyre többet, jobbat és olcsóbban termeljenek. 4 Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapja előtt • * • Előkészületek a szovjet filmfesztiválra a kassai kerületben A Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapjának fontos tartalmai ad a kassai kerületben a szovjet filmfesztivál. A fesztivál műsorában az Aratás", „Elválaszthatatlan barátok" és a ..Fekete-tenger hőse" ci. mü színes filmeket mutatják be. A fesztivált az „Aratás" című filmmel nyitjáik meg, amelynek regényfeldolgozása számos szövetkezeti tag mindennapos tanácsadója. Az előadás előtt fellépnek a népművészeti együttesek amelyek ebben az időben vesz nek részt a népművészeti alkotások kassai járási szemléjén. Egyidejűleg megnyitják a „Szovjet film 30 éve" című kiállítást is. Szovjet filmeket forgatnak majd a kerület többi városaiban is. Az ifjúság részére gyermek délelőttöket készítenek elő, amelyeken bemutatják a szovjet mese és nevelőihatású filmeket, főleg a pionírok életéből. Ennek az akciónak keretében az alsóbb osztályok tanulói a kerület ösz. szes iskoláiban versenyezni fognak a gyermek - délel ő ttön bemutatott Elmekről szóló cikkek írásában. A legjobb munka szerzőjét Télapó jutalmazza majd meg ez évi látogatásakor. Különleges figyelmet fordítanak a CsSzBSz községi csoportjai a szovjet mezőgazdaságról szóló rövid filmek forgatásának előkészítésére. Minden, egyes filmelöadáls ulá

n beszélgetéseket rendeznek az EFSz. ekben, a gép- és traktorállomásokon és az állami birtokokon az „Aratás" cimü könyvről. Az iskolák részvétele a „Béke és barátság" stafétáján A „Béke és barátság" stafétáján, amely a Csehszlovák - Szovjet Barátság Hónapjának jelentős részét képezi, ebben az évben az iskolai ifjúság sokkal nagyobb számban vesz részt, mint a mult évben. A 11 évnél idősebb tanulók futnak majd a stafétával, a fiatalabbak pedig mint nézők vesznek részt. A főiskolai ta nulók részvételét a testnevelési tan székek biztosítják. Szovjet példa szerint berendezett gyógyszertár Dolny Kubinban példás iskolagyógyszertárat nyitottak meg. amelyet a szovjet tapasztalatok alapján létesítettek. A zsilinai kerületnek ez az első ilyen gyógyszertára, amely a legmodernebb és legcélszerűbb berendezéssel van ellátva. A szükséges gyógyszerek a gyógyszerész kezeügyében vannak, a forgató pult megkönnyíti és meggyorsítja munkáját. A pélclás iskolagyógyszertár. amely a végzett gyógyszerészek praktikus iskolázását szolgálja a gyógyszerészmunka szervezésében, gyógyszerészetürik színvonalának állandó emelkedését és azt az igyekezetét bizonyítja hogy a dolgozók széles rétegeit egyre jobban szolgálja. A szovjet forgató pult — a vertuska — a gyógyszerészt a gyógyszereigyors elkészítéséhez segíti. Milan Daubner magiszter munkája közben iil és a vertuska segítségével keresi ki a szükséges preparátumokat. A szovjet mezőgazdaság kiváló mestereinek tapasztalatai alapján Szántai János, a nagyfödémesi szövetkezet agremómusa, népi kísér. ; letező és a mezőgazdasági csoportok vezetői nagy súlyt fektettek arra, hogy a szövetkezeti földeket a szov. jet kolhozparasztok bevált módsze. rei szerint műveljék meg. Az aratáls után azonnal felszántották a földeket, úgyhogy ősszel a szárazság ellenére is idejében és helyesen bevethették őszi keverékkel és gabonával. Az őszi keveréket 45 hektáron, pontosan megállapított időközökben szeptember végéig elvetették. 309 hektáros földterületet októ ber 13-ig keresztsorosan búzával vetettek be. A gép- és traktorállomás traktorosai előhántós ekékkel dolgoztak a középszántásnál és a mély. szántásnál is. Szép eredményeket értek el a pusztafödémesi szövetkezeti tagok a szovjet módszer szerinti folyamatos cukorrépabetakarításban. A 48 hektáros répaföldről kiszedték, megtisztították és három nap alatt elszállították a termést. A mult évben nagyon sokáig tartott ez a munka, heteken keresztül feküdt a tisztíiolt répa a földeken és így sokat vesztett -minőségéből. Az isfállótrágyát is széthordták és beszántották 120 hektáron és így megteremtették a jövő évi jó cukorrépa- és burgonyatermés feltételeit. Tanítás és tanácsok bányászainknak Október 21-én, szerdán a szovjet sztahanovisták' küldöttségének tagjai további üzemeket látogattak meg. S. G. Golubár, a krivojrogi ércbánya igazgatója a középcsehországi vasércbányák egyikét látogatta meg. Délelőtt a vezető dolgozókkal leszállt .a föld alá és megismerkedett a munkaszervezés és fejtés módszereivel. Délután beszélgetett a bánya legjobb dolgozóival és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom mellett működő Kohóipari és Ércbányaügyi Szövetség képviselőivel és a nučicei vasérckörzet üzemigazgatóságának dolgozóival. A bányászoknak átadta a krivojrogi bányászok üdvözletét és röviden megismertette őket annak a bányának történetével, amelyet ö irányít. Ö 1924-ben mint bányász kezdett dolgozni. Akkor még kézzel fejtették az ércet A -cárizmustól örökölt bányákban egyáltalán nem volt gépesítés. Csak a szovjet ötéves tervek keretében gépesítették a bányákat. Krivoj-Rogban bányatelepek épültek. A bányászok barátságos vidám házikókba költözködtek, az új színházakba és kultúrházak' a k

nzdtek járni. A bányászok gyermekei gyönyörű bölcsődékben és iskolákban nőttek fel. A virágzó életet a hitleri hordák zavarták meg. Tönkretették a bányavároskákat, levegőbe röpítették a tárnákat. A szovjet emberek, miután kizavarták a megszállókat, határtalan kitartással kezdték építeni üzemeiket és otthonaikat, sokkal nagyobb energiával mint azelőtt. Ma Krivoj-Rógban a bányákban minden gépesítve van. A kézzel végzett munka teljesen eltűnt Az érc szállítása a tárnából is teljes mértékben villamosság és gépek segítségével történik. S G Golubár sok érdekes és határtalanul tanulságos tapasztalatot adott át bányászainknak. Számos intézkedést helyeselt és hangsúlyozta hogy jó tapasztalatokat visz el tőlünk. Viszont baráti bírálatban figyelmeztetett azokra a hiányosságokra, amelyeket a bányában látott és szemléltetően megmutatta, hogy miben rejlik ezek kiküszöbölésének és a munka megjavításának útja. Részletesen megmagyarázta az áttörések termelékenyebb végzési módját, a szakszervezet munkájának tárgyát a bányában és a termelési tanácskozások értelmét. Külön kiemelte, hogy a Szovjetunióban a munkabiztonságra milyen nagy gondot fordítanak. A bányában a biztonság kérdésével a főmérnök helyettese törődik. Ezenkívül a munkások soraiból kikerülő ellenörök naponta megállapítják a hiányosságokat és külön erre a célra szolgáló könyvbe írják be őket. Ezeket a feljegyzéseket a bánya igazgatója elolvassa és azonnal hatékonyan intézkedik. A bánya igazgatója és a főmérnök köteles hetenként legalább egyszer megtekinteni a munkahelyeket és tanulmányozni a biztonsági intézkedéseket. A munkaszakasz vezetője ugyanezt teszi legalább egyszer egy műszak alatt bányamester pedig egy műszak alatt háromszor ellenőrzi a biztonságot a munkahelyeken. A bányászok képviselői meleg szavakkal mondtak köszönetet a szovjet vendégnek az önzetlen tanácsokért, amelyek hozzáseaítik őket munkájuk megjavításához. Biztosították őt, hogy felhasználják a kapott tanácsokat és még nagyobb mértékben fogják érvényesíteni a szovjet bányászok ta. pasztalatait.