Uj Szó, 1953. október (6. évfolyam, 238-264.szám)

1953-10-21 / 255. szám, szerda

UJSZ0 1953 október 21 A II. Szakszervezeti Világkongresszus üléséről A koreai küldöttség vezetőjének és a központi Koreai Szakszervezeti Tanács elnökének vezetése alatt a III. Szakszervezeti Világkongresz szus október 19-i délutáni ülésén tízen szólaltak fel a Szakszervezeti Világszövetség elnökhelyettesének, Ruslan Vidjadjasastranának, az indonéz Szakszervezeti Szövetség fő titkárának beszédével kapcsolatban. A küldöttek figyelmének középpontjában Jose Morerának, a Latinamerikai Dolgozók Szövetsége titkárának, beszéde állott. Moréra összefüggő képet adott a latinamerikai országok gazdasági és politikai helyzetéről és rámutatott az amerikai monopoliumoknak behatolására ezek. be az országokba. A latinamerikai országok gyarmatosításának politikája kifejezésre jut az amerikai ,,segély"-programmban, amelynek alapján az egyes országok gazdaságát könyörtelenül kifosztják. E politika következtében az északamerikai töke korlátlanul behatol az egyes országok természeti gazdaságának kizsákmányolásába és a tőkét a hazai Ipar azon ágazataiba fektetik be, amelyeket az északamerikai imperialisták a legkifizetődőbbnek tartanak. Moréra hangsúlyozta, hogy ilyen körülmények között gyorsan kiéleződnek az ellentétek az északamerikai imperialisták és Latin-Amerika nemzeteinek érdekei között, úgyhogy a nemzeti burzsoázia jelentős része a néptömegekkel együtt országunk kormányára nyomást gyakorolnak, hogy nagyobb teret nyerjenek a gazdasági életben. Egész Latin-Amerikában gyorsan emelkednek a tömegszükségleti cikkek árai. Braziliában 1940 óta a létfenntartási költségek több mint 700 százalékkal emelkedtek. Chilében a létfenntartási költségek 1941-es évvel szemben szintén több mint 700 százalékkal emelkedtek és az ország élelmiszerhiányban és főleg húshiányban szenved. A bérek megközelítőleg sem érik el a létminimumot. Uruguayban például a gyapjúipari munkásnak teljes foglalkoztatottsága idejében is havi 139 uruguayi pesoja hiányzik a minimális életszükségleti kiadások fedezésére. Chilében a bányászok átlagos reálbére 1945-től 1949-ig 62S chilei pesoval csökkent ésv ezen idő óta még kevesebb lett. Kubában évente hétnyolc hónapon keresztül félmillió munkanélküli van a cukoriparban — Uruguayban több mint 45.000 munkanélküli van, Argentínában állandóan növekedik a munkanélküliség az élelmiszer-, építkezési, textil és fémiparban. Braziliában az ipari munkások száma az utolsó években 116.000rel csökkent és emellett a munkatermelékenységet embertelen módon fokozzák. A gazdasági elnyomás mellett mind hevesebb támadásokat intéznek a dolgozók jogai és szabadsága ellen, emelkedik a politikai foglyok és bebörtönzött szakszervezeti dolgozók száma, egyre több gyüjtötábort létesítenek. A dolgozók, ilyen körülmények között rendkívül gyorsan bizalmatlanná válnak kormányuk iránt és a szakszervezeti mozgalom szétzúzóinak terrorja és bűnös tevékenysége ellen mind elszántabban tevékeny harcra kelnek. Az 1952—1953-as években nagy harcokra, sztrájkokra és tüntetések re került sor Latin-Amerika számos országában. A gazdasági követelményekért folytatott sztrájkokban részt vettek az összes ipari ágazatok dolgozói és a mezőgazdasági munkások is. Latin-Amerika dolgozói mind világosabban tudatosítják, hogy nem elég csupán a közvetlen és ideiglenes követelményeket kiharcolni és" ezért az ilyen körülmények megjavításáért vívott harccal egyidejűleg növekedik az ellenállási mozgalom az imperializmussal szemben, a háborús egyezmények ellen és a békés politikáért folytaiátogathat iskolát. Than Ngwe burmai küldött hangsúlyozta, hogy az amerikai kémek az országban tanácsadás leple alatt kémkednek és támogatják a kuomintang-bandák garázdálkodását. Ziartidesz, a ciprusi Munkaszövetség főtitkára rámutatott az elviselhetetlen életkörülményekre Ciprus szigetén és elmondotta, hogy a kor. mány megtiltotta, hogy a 18 éven aluli ifjúság szakszervezetekbe tömő rüljön. Abdulah Hussein iraki küldött és Münne libanoni küldött beszámoltak országaik helyzetéről, amelyek az amerikai imperializmus középkeleti A III. Szakszervezeti Világkongresszuson részt vevő szovjet szakszervezeti küldöttség tagjai a Német Demokratikus Köztársaságból érkezett bányászokkal beszélgetnek. tott harc Ezek a harcok megszilárdítják Latin-Amerika dolgozóinak egységét. Moréra beszéde végén rámutatott néhány hiányosságra a latinamerikai dolgozók szövetségének tevé kenységében. A latinamerikai dol gozók szövetségének IV. kongresz szusan, amelyet ez év márciusában tartottak Chilében, felülvizsgálták a szövetség tevékenységét és megfelelő intézkedéseket tettek a szak szervezeti munka megjavítására Latin-Amerikában. Moréra végül azt a szilárd meggyőződését fejezte ki, hogy a Szakszervezeti Világszövetség zászlaja alatt Latin Amerika dolgozói fokozzák harcu kat és még erősebben fognak küz deni akcióegységük megszilárdítá sáért. A délutáni vita során felszólaló többi küldött is beszámolt országa gazdasági és politikai helyzeté röl és hazája szakszervezeti moz galmáról. Számos adat alapján rámutattak arra, hogy a közszükségleti árucikkek árai gyorsan emel kednek, növekedik a munkanélküliség, fokozódik a kizsákmányolás és elégtelen a szociális biztosítás a gyarmati országokban. Iabarra, a kosztarikai banánültetvények dolgozói szövetségének titkára beszámolt arról, hogy Kosztarikában a legutóbbi időben a létfenntartási költségek 40 szá zalékkal emelkedtek, míg a béreket csak 10 százalékkal emelték. Burmában a létfenntartási kiadá sok az 1939-es évvel szemben több mint ötszörösére emelkedett. A gyermekeknek 70 százaléka ngm előrenyomulása következtében mindinkább az USA gyarmataivá válnak. Az imperialisták Szíriában és Libanonban is elnyomják a hazai ipart és arra törekszenek, hogy mindkét országot az agrár gyarma tok félfeudális állapotában tartsák. M. Rabadan asszony, a mexikói szakszervezetek képviselője, az amerikai kontinensen levő gyarmati rendszerről beszélt. A kongreszszus elé javaslatot terjesztett, hogy a szakszervezeti világszövet ség külön konferenciát hívjon öszsze az amerikai kontinensen levő gyarmati rendszer kérdésének megtárgyalására és e rendszer felszámolásáért folytatott harc érdeké ben hozandó intézkedések megtételére. Li Si Po, a kínai közlekedési al kalmazottak szakszervezeti szövetsége központi bizottságának elnöke azt mondotta, hogy a kínai munkásosztály figyelemmel kíséri a gyarmati nemzetek nemzeti füg getlenségéért és jobb életkörülményekért folytatott harcát és azt minden erejével támogatja. A kongresázus küldöttei lelkes tapssal jutalmazták Alfons Drouard-nak, a francia vasútasok szakszervezeti szövetsége titkárának beszédét, aki a francia küldöttség nevében teljes szolidaritását fejezte ki a francia munkásosztály nevében a gyarmati népek harcával. Hangsúlyozta, hogy a CGT a fran cia általános szakszervezeti szö vétség a kapitalista kizsákmányolás kiküszöböléséért és ezáltal a gyarmati rendszer megszüntetéséért is harcol. A moszkvai »Pravda« cikke Churchill margatei beszédéről Az amerikai militaristák és az osztrák kormányhivatalok együttműködése az újrafelíegyvérzés terén Amióta Ridgway, Bradley és Wilson tábornokok látogatást tettek Ausztriában és Arnold vezérőrnagyot nevezték k: az Egyesült Államok ausztriai megszálló haderejének parancsnokává, az amerikai militaristák és az osztrák kormányhivatalok egymásután tesznek intézkedéseket Ausztria nyugati övezetének új rafel fegyverzésére. Az amerikai megszálló csapatok salzburgi vezérkaránál külön tály' működik, amely kizárólag«i?MÍjrafelfegyverzési intézkedések megvalósításán dolgozik. Az alosztályok egész sora foglalkozik részletekbemenöen az osztrák katonai hatalom felállításának hadiipar felélesztésének és katonai berendezések létesítésének előkészületeivel. Ezeknél az alosztályoknál a Hitler-Wehrmacht volt tábornokait és katonatisztjeit is foglalkož"tatják, köztük Renduličot. Raust és Strangilt. Minden egyes ' alosztály összeköttetésben áll az osztrák kormányapparátus megfelelő ügyosztályával és több militarista jellegű szervezettel, amelyek túlnyomórészt Hitlei hadseregének volt tagjaiból állnak Az amerikai vezérkai egyik, az osztrák hadsereg újjászervezésének kérdésével foglalkozó alosztálya például együttműködik az osztrák belügyminisztériuminál és a nyugatausztriai tartományok szerveivel. Az amerikai vezérkar előbb említett alosztálya szoros kapcsolatban áll az osztrák pénzügyminisztériummal is, ahol „nyugdíjosztály A." fedőnév alatt, Liebitzky volt tábornok vezetésével intézik a tervezett hadsereg tiszti állományinak összeállítását Az amerikai alosztály összeköttetésben áll az osztrák közlekedésügyi minisztériummal, valamint az állami. vállalatokkal is. A közlekedésügyi minisztériumhoz tartozik a légiforgalmi ügyosztály amely a hitleri légihaderök és légvédelem volt tagjainak lajstromozásával foglalkozik. Az osztrák hadiipar újjászervezésé re illetékes amerikai alosztály szin tén állandó kapcsolatban áll az osztrál' minisztériumoknak több ügyosztálya val. A moszkvai »Pravda« »Megfigyelő« aláírással »Franciaországot veszélyes útra taszítják« címmel cikket közöl. A cikk kommentálja Churchill angol miniszterelnöknek azt a legutóbbi próbálkozását, hogy nyomást gyakoroljon Franciaországra és ezáltal meggyorsítsa az »európai hadseregről« szóló szerző dés ratifikálását. A »Megfigyelő« megjegyzi, hogy Nagy-Britannia miniszterelnöke margatei beszédében ellentmondást nem tűrő, ultimátumszerű követe léssel fordult Franciaországhoz. Lé nyegében ezt mondotta a francia par lamentnek: vagy ratifikáljátok az »európai hadseregröl« szóló szerző dést és akkor Nyugat-Németország »európai« egyenruhába átöltöz tetett Wehrmachtot kap, vagy pedig megtagadjátok ezt és NyugatNémetország akkor megkapja Wehrmachtját, minden átöltöztetés nélkül. Ha emlékezetünkbe idézzük, hogy az »európai hadseregnek« a szerző dés értelmében mindenképpen az agresszív atlanti szövetség fegyveres erőinek állományába kell tar. toznia, annak alkotórészeként, akkor annál inkább világossá válik, hogy Churchill kijelentése semmifé le kiutat sem hagy Franciaország számára. Egyszerűen arra szólítja fel, hogy kapituláljon. Churchill kijelentése Washington ban és Bonnban helyeslő visszhang ra talált — folytatja a cikkíró. — Az amerikai-bonni diplomáciának érdeke volt, hogy az angol kormánykörök szintén nyomást gyako roljanak Franciaországra, követeljék, hogy Franciaország minél előbb ratifikálj a az »európai hadseregről* szóló szerződést. A francia sajtó' ezzel kapcsolatban igen átlászóan utal arra. hogy a brit miniszterelnöknek az »európai hadsereg« amerikai tervét tá mogató megnyilatkozását az idézte elő, hogy az Egyesült Államok megígérte, engedményeket tesz Nagy-Britanniának más kérdésekben, a többi között a Közel-Kelet kérdésében. E manőver azonban — jegyzi meg a ..Megfigyelő" — némileg más eredménnyel járt, mint ahogy Washingtonban és Londonban várták. Nehéz az utóbbi évekből olya® időpontot említeni, amelyben a kií lönbözö politikai irányzatokat k® vető francia lapok ennyire egysége" sek lettek volna valamely külföl-< di politika megnyilatkozásának ér. tékelésében. Most túlzás nélkül állíthatjuk, hogy valamennyi francia lap — a kommunistáktól a szélsőségesen reakciósokig — tiltakozással válaszolt az angol miniszterelnöknek Franciaországhoz intézett nyilatkozatára. Churchill beszéde annál élesebb reakciót váltott ki Franciaországban. mert az »európai hadsereg® megalakításának tervéről szólva — azt javasolta: iktassanak bele »erós német kontingenst;; és tüntetőleg üdvözölte Nyugat-Németország »visszatérését a világ nagyhatalmai közé«. Párizsban megértették, hogy ez a nyilatkozat annak az előjele, hogy bizonyos angol körök a jelen körülmények között, midőn Franciaország újból a német militarizmus veszélyével néz szembe, lehetségesnek tartják, hogy vissza, térjenek a régi brit politikához: a lehető legnagyobb hasznot húzni azokból a nehézségekből, amelyekbe az európai kontinens országai üt. köznek. Párizsban nem feledték el, hogy 'Bullit, amerikai nagykövet 1940. június 6-i táviratában — amelyben azt magyarázta, miért nem nyújtott Anglia a hitleri előnyomulás idején szükséges katonai segítséget, azt írta, hogy »az angolok megőrzik -légierejüket és haditengerészetüket, hogy ütőkártyájukként használják fel azt, midőn majd alkudozni kell Hitlerrel. A »Megfigyelö« befejezésül megállapítja, hogy nemcsak a széles néptömegek, hanem Franciaország bizonyos burzsoá körei ' is érdeme szerint értékelték Churchill politikai manőverét. A francia lakosság legszélesebb rétegei számot vetnek azzal, hogy a hitleri Wehrmacht újjászületése közvetlenül fenyegeti a béke ügyét, amelyről Churchill oly ékesszólóan beszélt Margateban. A Japán Kommunista Párt felhívása az amerikai »segély« ellen A Japán Kommunista Párt közös akcióra szólított fel több politikai pártot az amerikai „kölcsönös biztonsági segély" és a hadigazdálkodás bevezetése ellen — mondja egy Tokióból érkezett jelentés. Hsziao Kuroda, a munkás-paraszt párt elnöke kijelentette, hogy pártja a kommunista párttal, a baloldali szocialistákkal és a Japán Szakszervezeti Főtanáccsal együtt részt vesz ebben a küzdelemben. A Japán Kommunista Párt „Akhata" nevű sajtószerve vezércikkben szólította fel a japán népet az újrafeífegyverzés elleni harcra. A vezércikk leleplezi azt az egyezményt, amely az újrafelfegyverz's kérdésében Joszida és Sigemicu, a Japán Haladó Párt vezetője között létrejött, mint kísérletet arra, hogy amerikai parancsra koalíciós kormányt alakítsanak, amely végrehajtja az újrafelfegyverzést és elfogadja az „amerikai segélyt"A megegyezés létrejötte után Hajato Ikedo, a Liberális Párt politikájának irányítója. Washingtonba utazott az új rafelf egy vérzés terveivel. A vezércikk rámutat, hogy az újrafelfegyverzési terv eredményeként Japán az Egyesült Államok gyarmata és ázsiai agressziójának eszköze lenne. A japán ágyútöltelékért fizetett ár az Egyesült Államok „kölcsönös biztonsági segélye." Ezért — írja befejezésül a vezércikk — a japán nép közvetlen feladata az, hogy kifejlessze a munkásság és parasztság egységfrontján alapuló mozgalmat az amerikai segély, a Joszida-kormány és az újrafelfegyverzés ellen. Óriási botrány egy francia hitelintézetben A párizsi sajtó szenzációs felírások alatt számol be azokról a nagy sikkasztásokról, amelyeket az úgynevezett „Lakásfelépítési önsegélyező hi telintézet"-né! állapítottak meg. E társaság főkönyveinek ellenőrzésekor megállapították hogy csaknem tízmilliárd frank hiányzik. Igy a több tizezer kisember aki e társaságnál betétet helyezett el abban a reményben, hogy majd lakást kap. most pénz nélkül és hajléktalanul áll. i Október r7-én sokszáz ember gyűlt össze a társaság épülete előtt és követelte a betétek kifizetését és erélyesen tütakozott a kormány politikája ellen, amelynek kötelessége iett volna az ilyen társaság tevékenységét ellenőrizni. A ĽHumanité című lap hosszú jegyzéket közölt azokról a hiteltársaságokró'l, amelyeknél az utóbbi években hasonló sikkasztásokat lepleztek le.A belga dolgozók sztrájkharca Már negyedik hónapja tart a Rothen belga városban levő cinkfeldolgozó üzem dolgozóinak sztrájkja. A munkások ' remelést és a legalapvetől b biztonság feltételeinek betartását követelik. Mint a Le Drapeau Rouge című lap lelenti az üzem ti ajdonosa: csökönyösen <-"1 utasítják a sztrájkoló munkások igazságos követelményeinek kielégítését. A sztrájk megtöréséré sztrájktörőket alkalmaztak. Ezekben a napokban a rendőrség á sztrájkok' munkások és a sztrájktörők összeütközése folyamán a munkások közé lőttek és egy munkást megsebesítettek A rendőrség négy szakszer? vezeti funk'-'"náriust 'etartóztatott és megszállta az üzemet.