Uj Szó, 1953. október (6. évfolyam, 238-264.szám)

1953-10-21 / 255. szám, szerda

U J 520 1953 október 21 A Csehs&Šovák-Ssovjet Barátság Hónapja előtt * • * Szovjet sztahanovisták dolgozóink között A szovjet sztahanovisták hétfőn, október 19-én is dolgozóink köré­ben voltak, akikkel megosztották gazdag tapasztalataikat. Nina A. Szmirnovová mérnöknö október 19-én három nagy hídépi tést tekintett meg a prágai kerü­letben. Az esti órákban részt vett a technikusok, az útépítési dolgozók vezetőinek és a vasutak dolgozói­nak gyűlésén, amelyen Josef Bina képviselő, az építészeti alkalmazot­tak Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom mellett működő szövetségé, nek elnöke is jelen volt. A vitahoz­zászólások keretében Nina A. Szmirnovová mérnöknő válaszolt dolgozóink számos kérdésére az épí­tészet köréből és arról beszélt, hogy az új módszerek a Szovjetunió épí­tészetében hogyan járulnak hozzá a nagy feladatok teljesítéséhez a kommunizmus építkezésein, a nagy lakástömbök, új városok, községek építkezésein és a Szovjetunió hatal­mas építkezésének összes többi munkahelyein. • A prága melletti Avia-vállalat, a J. Dimitrov-üzem egyes üzemré. szednek párt- és szakszervezeti funkcionáriusai szívélyesen üdvözöl­ték' körükben V F. Sumilin Sztá­lin-díjas szovjet sztahanovistát. A kedves vendég Václav Svoboda ál­lamdíjjal és köztársasági érdemrehd del kitüntetett dolgozó és az üzem­igazgató kíséretében megtekintette az üzemet. Élénken érdeklődött az élenjáró dolgozók munkája' iránt. Különösen érdekelte Karel Valeš munkája, aki az üzem legjobb ma­rósa és újítója is. Valeš elvtárs be­mutatta a szovjet vendégnek újító­javaslatát, amellyel az egyes részek­nél 100%-kal növelte a munkater­melékenységet. Václav Svoboda ál lamdíjas, a köztársasági rend vise­lője bemutatta az acélnak kerámia­lemezekkel való feldolgozását, ame­lyeket mostanáig csak az öntvények kidolgozására használtak. A délutáni órákban V. F. Sumi­lin' meglátogatta Václav Svoboda államdijast lakásán, utána pedig megtekintette az üzemi bölcsödét és a gyermekotthont. A gyermekek, mikor megtudták, hogy szovjet szta hanovista látogatja meg őket, a ven­déget szavalatokkal és versekkel üdvözölték. Az állami munkaerötar­talék internátusának megtekintése után V. F. Sumilin a nap fennmara­dó részét a műhelyekben töltötte az üzem dolgozói körében. Az „Örök időkre a Szovjetunióval 4 című kiállítás sikere Október 18-án, vasárnap fejeződött be Eperjesen az „Őrök időkre a Szov jetunióval" cimű kiállítás. A kiállt tást három hét alatt több mint 10.000 dolgozó tekintette meg. A látogatók megismerkedtek itt a szovjet népnek a Nagy Honvédő Há­ború alatt folytatott harcával é s a természet átalakításának grandiózus mflvével, a kommunizmus hatalmas építkezéseivel. Még többet fogunk tanulni a szovjet tapasztalatokból Ä Csehszlovák-Szovjet Baráti Szö­vetség szlovákiai bizottságához napon­ta érkeznek jelentések a CsSzBSz vá­rosi, járási és kerületi bizottságaitól, a Csehszlovák-Szovjet Barátság Hó­napjára való előkészületekről. A bratislavai kerületben a Barát­ság Hónapjának előkészületeiben a nehéz- és általános gépiparban és az építészetben tanácskozásokat rendez­nek a szovjet munkamódszerekről, amelyet a bratislavai Gumon-üzem­befi tartanak a bratislavai kerület leg­jobb dolgozói jelenlétében. A CsSzBSz kerületi bizottsága kerületi tanácsko­zást is tervez a szovjet munkatapasz­talatokról, amelyet a galántai gép­és traktorállomáson tartanak majd a gép. és traktorállomások példás dol­gozói jelenlétében. A stupavai cementüzem CsSzBSz üzemi szervezete nagy sikerről szá­mol be a CsSzBSz szlovákiai bizott­ságához intézett jelentésében. Ismer­teti, hogy a cementüzem dolgozói kö­rében milyen nagy megértésre talált a Koleszov szovjet újító módszeréről rendezett tanácskozás, amelynek ke­retében a bratislavai elektrotechnikai üzemek újítója, J. Szabó tartott elő­adást. A. L. Satilin magnitogorszki Sztá­lin-díjas kohász és A. P. Rybúskin, a moszkvai körzet Sztálin-díjas kohá sza már másodszor látogatták meg a kladnói Egyesült Acélüzem nem­zeti vállalatot. Hétfői látogatásuk­kor főleg azokra az üzemrészekre fordítottak figyelmet, amelyekben ők maguk is dolgoznak a Szovjet­unióban. Satilin sztahanovista a magaskemencéknél volt, ahol elis­meréssel nyilatkozott a munkahe lyen lévő rendről, összehasonlította a Konev-kohó magaskemencéinek technológiai menetét a magnito­gorszki üzemmel, és közben a kiad nói kohászok az értékes ismeretek egész sorát adta át. Főleg a 3. szá­mú magaskemence mesterei hall­gatták nagy érdeklődéssel a Szov­jetunióban élő kemencemesterek kötelességeire vonatkozó beszédét. Arról beszélt, hogy a mester ho gyan szervezi meg a szocialista ver­senyt és hogyan kell ismereteit ál­landóan bővítenie, hogy le ne ma­radjon a haladó termelés mögött. ­A másik sztahanovista, A. P. Ry­búskin a villanykemencében való ol­vasztásnál volt jelen, és közben ö is megosztotta ismereteit a klad­nói munkásokkal. A pionírok is készülnek a Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapjára A Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapjának örömteli előkészületeibe, amely ebben az évben is ugyanúgy, mint a múltban, kifejezésre juttatja népünknek nagy felszabadítónk, a Szovjetunió iránt érzett szeretetét, teljes mértékben bekapcsolódnak leg­kisebb polgáraink, a pionírok is. A bratislavai gyönyörű Pionír.palotában az egyes körökben örömmel dolgoz nak és mélyítik ismereteiket a béke hatalmas országáról. Az orosz nyelvi kör gazdag tevékenységet fejt ki, tagjai pedig a Barátság Hónapjában előadássorozatokat hallgatnak és beszélgetéseket rendeznek, amelyeken J. V. Sztálin ifjúságáról, mintaké­püknek, a szovjet pioníroknak mun­kájáról és a Szovjetunió ifjúsági iro­dalmáról fognak beszélni, amely se. gíti nevelni a kommunizmus ifjú épí­tőit. A pionírok egyidejűleg meg. ismerkednek a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom jelentőségével és államunk megalakulására gyako rolt hatásával. A magyar fcövH a prágai főpolgármesternél - Dr Václav Vacek, Prága város fő polgármesterét hétfőn meglátogatta Horváth Imre, a Magyar Népköztár­saság rendkívüli követe és meghatal­mazott minisztere. A prágai főpol gármester szívélyesen üdvözölte Horváth Imre követet. Utána a ma gyar követ kiemelte a magyar cseh­szlovák szövetség nagy jelentőségét a Szovjetunió által vezetett béke és haladás táborában és annak a remé nyének adott kifejezést, hogy a ma. gyar nép szövetsége nemzeteinkkel állandóan szilárdulni fog. A magyal követ hosszú, szívélyes beszélgetése után dr. Václav Vacek, Prága vároí főpolgármesterének és Josef Šedivý, a külügyminisztérium protokollfőnö­kének kíséretében megtekintette a Vítkovi hegyen levő Ismeretlen kato­na sírját, amelyre koszorút helyezett. A helyi gazdálkodás szerepe a kormányhatározat teljesítésében Dr. Jozef Kyselý, a helyi gazdái kodá s minisztere a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójával ezekben a napokban arról folytatott beszélge tést, hogy aj 1953. szeptember 15 i kormánynyilatkozatnak a helyi gaz dálkodás minisztériumára és a né. pi igazgatás szerveivel való együtt működésre vonatkozó feladatait hogyan fogják teljesíteni. Tevékenységünk minden egyes szakaszán — mondotta Kyselý mi niszter — arra törekszünk, hogy á fogyasztók a lehető legröyidebb időn belül megérezzék vállalataink nak szükségleteikről való fokozott gondoskodását. De elsősorban an nak a feladatnak teljesítésére for­dítunk gondot, amely a kormány határozatban fel volt tüntetve. El­sősorban a mosódákban, tisztítók­ban és festödékben a lakosságnak nyújtott szolgálatok meggyorsítá sárói és azonnali megjavításáról, valamint az új szolgálatfajták be vesztéséről van szó. Ezen a téren a «blyi gazdálkodás többi üzemei nek például szolgálhat Prága vá rosa fürdő- és rekreációs szolgála tának helyi gazdasága, amelynek alkalmazottai a kormányhatároza­tot azonnal megtárgyalták ^és elha­tározták, hogy tevékenysegüket a dolgozó nyilvánosságnak nyújtott számos értékes szolgálattal bőví tik. Ma már ennek a vállalatnak összes fürdőiben a látogatók bár melyike kimosathatja fehérneműjét, amelyet a fürdőből való távozása kor kivasalva, sőt megjavítva kap vissza. Emellett ez a szolgálat ol csóbb, mint a »Felszabadított ház­tartás«-ban. amelynek természete­sen jelentősen meg kell javítani szolgálatait, meg kell gyorsítania és olcsóbbá kell tennie $izt. A bor bély. és fodrászüzemek is fokozzák a tisztaságot és a higiéniát, ki­egészítik üzemeik hálózatát és be vezetik az esti és vasárnapi nyi­tást. Az év végéig a falvak ré­szére vándor borbélyüzemeket ren­dezünk be. A közszolgálatok kör­zetében nem elégszünk meg a már bevezetett szolgálatokkal, hanem igyekezni fogunk újabb szolgála­tok bevezetésévei ezek számát nö­velni é s olyan apró szolgálatokat is bevezetünk, amelyekkel a vidéki lakosok életét kellemessé tehetjük. Arra a kérdésre, hogyan oldják meg a gyorsabb lakásépítést, a he­lyi gazdaság üzemei birtokában le­vő házak és lakások karbantartá­sának kérdését, Kyselý miniszter így válaszolt: >. Az 1954. év tervelökészítésének •köretében minden lépést megtettünk ahhoz, hogy 40.000 laká s építésé­nek befejezése biztosítva legyen. A kerületi nemzeti bizottságok XI. referátusait úgy szerveztük újjá, hogy feladataikat ezen a szakaszon job­ban teljesíthessék, mint mostanáig. Ami a házak és lakások karban­tartását és javítását illeti, a kor­mányhatározat konkréten felsorolja azokat a városokat, amelyekben még ebben az évben jelentősen ki kell -szélesíteni és meg kell javíta­ni ezeket a munkálatokat. Ezért az eddigi pénzügyi eszközökön kívül legnagyobb segítségben részesültek Prága, Brno, Ostrava, Kladno, Plzeň, Karlovy Vary, Üsti nad La­bem, Liberec, Most, Bratislava. Ezek a városok jó -néhány tízmil­liót kaptak a tetők, homlokzatok megjavítására, a lakások mellék helyiségeinek és berendezéseinek megjavítására. Természetesen en­nél az akciónál is elsősorban a né­pi igazgatással való legszorosabb együttműködés és megértés a, fon­tos. Szükséges, hogy az összes ide­tartozó építészeti szervezetek, kü­lönösképpen a járási éptészeti üze­mek - amíg az időjárás engedi — a le" hetö legnagyobb gondot fordítsanak a homlokzatok,tetők, kémények, csa­tornák javítására. A lakások belső javításainak végrehajtása céljából szükséges lesz a bérlőket is meg­nyerni, akik biztosan segítenek majd a kisegítő munkákban. az iparosok ellenőrzésében, különösen akkor, ha az ő házuk vagy laká­suk megjavításáról lesz szó. A munka termelékenységének állandó növekedése a szocializmusban A kommunista párt és a szovjet kormány állandóan törődnek a dol­gozók jólétével és szervezik a nép­gazdaság újabb hatalmas fellendü lését. A nehézipar fejlesztésében elért sikerek alapján minden elő­feltétel adva van arra, hogy a köz­szükségleti cikkek termelésének nagyarányú fejlesztését megszer vezzük. A szocialista termelés ösz szes ágainak gyors növekedése biz tosításában óriási szerepet játszik a munka termelékenységének állán­dó növekedése. A szocialista termelés fejlesz­tésének komoly feltétele A munka termelékenységét leg­kifejezőbben a termelő erők fejlő­désének a társadalom által elért színvonala, a kifejtett társadalmi munka eredményessége fejezi ki. Minél nagyobb a munka termeié kenysége, annál kevesebb a bizo nyos tennék előállításához társa­dalmilag szükséges munkaidő. A társadalomnak minden egyes ter­mék előállítására kifejtett munka csökkentésével lehetősége van az anyagi javaknak nagyobbszámú előállítására és a dolgozók anyagi és kulturális szükségleteinek teljes kielégítésére. A társadalmi munk a termeié kenysége rendszeres fokozásának szükségessége a legfejlettebb tech nika alapján, közvetlenül a szocia­lizmus alapvető gazdasági törvé­nyéből ered. A munka termelékeny­ét ségének növekedése — a szocialista termelés szüntelen növekedésének és tökéletesedésének legkomolyabb előfeltétele, a legfejlettebb techni ka alapján. A társadalmi munka termelé­kenységének növekedését a terme­löberendezés jobb kihasználása, a nyersanyag és anyag gazdaságos felhasználása útján érik el. A vál lalat által előállított termékek mennyiségének növelése a munka termelékenységének fokozása útján, a műhelyek és az egész üzem egy termékre eső költségeinek csökké nésére vezet. Ilymódon a munka termelékenységének növekedése ha­tással van a termelés önköltségét képező összes kiadások csökkenté­sére, biztosítja a vállalatok jöve­delmezőségének fokozását. A munka termelékenységének rendszeres növekedése és a terme lés önköltségeinek csökkentése alapján a népgazdaság összfes ágaiban elért sikerek lehetővé tet­ték a szovjet kormánynak, hogy a háború utáni időben már hatod szor csökkentette a tömegszükség leti cikkek kiskereskedelmi árait, ami a munkások és alkalmazottak reálbére és a parasztok jövedelme emelésének legfőbb eszköze. A szocialista gazdasági rendszer minden előfeltételt megteremt a munka termeáékenységének gyors növelésére. A szovjet népgazdaság mentes a túltermelésnek, a ''válla­latok kapacitása krónikus ki nem használásának, a munkanélküliség­nek válságajtói és a tőkésrendszer egyéb gyógyíthatatlan betegségei, tői. A szocialista termelési viszo­nyok, amelyek teljesen megfelel­nek a termelő erők jellegének, kor­látlan teret biztosítanak a társa dalmi munka termelékenysége szüntelen és gyors növekedésének. Erről tanúskodik az a tény, hogy ^ 1953-ban a Szovjetunió iparának munkatermelékenysége sokkal na­gyobb volt, mint 1913-ban; a kol­hozok gabonatermelésében pedig a munka termelékenysége szintén je lentősen meghaladja a munka ter melékenységének 1913. évi színvo­nalát a mezőgazdaságban. Az ötö dik ötéves tervben az ipari terme­lés egész\ növekedésének háromne­gyed részét a- munka termelékeny­ségének' növekedése útján kell el­érni. A kapitalista társadalomban a munka termelékenységének növe kedése lassú ütemben, megszakítá­sokká' halad előre. Marx Károly rámutatott arra. hogy »a töke szá­mára tehát a munka termelő ere­je megnövekedésének törvénye sem feltétlen érvényű. A töke számára ez a termelőerő nem akkor emelke dik, ha egyáltalában több eleven munkát, hanem csak ha több meg­fizetett eleven munkát takarítanak meg, mint amennyi múltbeli mun­kát hozzátesznek«. (Marx: A töke Hl. k. 301. old.) A kapitalizmusban a realizált munka töke formájábrn uralkodik az eleven munk a fölött; antagonis­t ta ellentmondás van köztük. A ka­pitalista vállalatok termelésének növelését a munkások által, a munka intenzivitásának állandó emelése útján, vagyis azzal érik el, hogý a munkásból ugyanazon idő alatt nagyobb , mennyiségű munkát préselnek ki. A kapitalista társa­dalomban a munka termelékenysé gének növekedése a dolgozók élet­feltételeinek lerontása útján törté­nik. A kapitalizmussal ellentétben a szocialista társadalomban nincs an­tagonista ellentmondás az eleven és realizált munka között. A mun­kások által kitermelt termékek növelését itt főleg a munka tech­nikai eszközeinek növekedése, az új technika legeredményesebb ki­használása és alkalmazása útján érik el. A szovjet vállalatokban a munkások munkatermelékenységé­nek fokozásáért folytatott küzdel­me a szovjet kormánynak a mun­kafeltételek megjavításáról, a dol­gozók egészségéről és pihenéséről való mindennapos gondoskodás tá­mogatja. A munka termelékenysé gének növekedése a szocialista tár­sadalomban elválaszthatatlanul összefügg a munkások munkájának megkönnyítésével, szakképzettségük fokozásával és a dolgozók jólété­nek állandó emelkedésére vezet. A munka termelékenységének ál­landó növekedése a szocialista tár­sadalom fejlődésének gazdasági törvényszerűsége, a társadalmi termelés gyors fellendülésének, a közszükségleti cikkek bő­sége megteremtésének és a nép jóléte rendszeres fokozásának leg­komolyabb feltétele. A munkatermelékenység fokozásának útjai A munkatermelékenység gyors növekedésének anyagi alapja a szo­cializmusban a technikai haladás, a hatalmas technika tökéletesítése és észszerű kihasználása, amellyel a szocialista vállalatokat felszere­lik. A gépek a Szovjetunióban társa­dalmi munkát takarítanak meg és megkönnyítik a munkás munkáját, fokozzák a "munk a termelőerejét. A munkások azért szívesen hasz­nálják a gépeket. A szocialista gaz­dasági rendszer korlátlan lehetősé­geket biztosít a legújabb technika bevezetésére. A kommunista építés hatalmas lendületének erőforrása a technika és a termelési technoló­gia szüntelen tökéletesedésében, a munka nagyméretű gépesítésében van. V. I. Lenin írta: »A kommu­nizmus a kapitalizmussal szemben az önkéntes, a tudatos, az egyesült, a modern technikát felhasználó munkások magasabbfokú munka­termelékenységét jelenti«. (Lenin müvei 29. kötet, 435. oldal.) A gépek és berendezések terme­lése országunkban 1953-ban 1940­hez viszonyítva 3.8-szeresen növek­szik. Az ipar, a mezőgazdaság és a forgalom évről évre egyre több tökéletesített gépet kap, melyek megkönnyítik a munkások és kol­hozparasztok munkáját és jelentő­sen emelik termelékenységét. A mezőgazdaság évente óriási mennyiségű új, nagytermelöképes­ségü gépeket kap. A szovjet kor­mány a mezőgazdasági termelés gyors fellendülésének biztosítása céljából jelentős intézkedéseket tesz a mezőgazdaság gépekkel ét j..

Next

/
Thumbnails
Contents