Uj Szó, 1953. szeptember (6. évfolyam, 212-237.szám)
1953-09-05 / 216. szám, szombat
41 1953 szeptembe r 5 m sm Oldják meg tárgya ások és megegyezés útiáo a német kérdést A Béke Hívei Csehszlovák Bizottságának elnöksége nemzeti kongresszust hív össze a német kérdés megoldásóra Csütörtökön, szeptember 3-án egyezést, mert ezekben a történalmi i tatja a német kérdéssel kapcsolatos Prágában összeült a Béke Hívei Csehszlovák Bizottságának elnöksége, kibővítve a csehek és szlovákok Nemzeti Arcvonala központi szerveinek képviselőivel. Anezska Hodinová-Spurná képviselőnő, a Béke Hívei Csehszlovák Bizottsága elnökének beszámolója után a gyű lés elsősorban a németországi események fejlődésével és a német problémának tárgyalások és megegyezés útján való megoldásának lehetőségével foglalkozott. Az ülés részvevői üdvözölték a Szovjetuniónak Franciaország, Anglia és az Amerikai Egyesült Államok kormányaihoz augusztus 15-én intézett jegyzékének tartalmát, valamint a Szovjetunió kormánya és a Német Demokratikus Köztársaság, kormánya közötti augusztus 20—22-i megdokumentumokban tartalmazott javaslatok teljesen megfelelnek Csehszlovákia népei létérdekei, Csehszlovák Köztársaságunk szabadsága és biztonsága érdekei és további felvirágzása biztosításának. Tudatában annak, 'hogy mily fontos a német nép harca az ország egységéért és a békeszerződésért az egész világ békéjének szempontjából és különösen a mi országunk további békés fejlődésének szempontjából, a Béke Hívei Csehszlovák Bizottsá. gának elnöksége a Nemzeti Arcvonal jelenlévő képviselőivel együtt egyhangúlag elhatározta, hogy felhívást ad ki, amelyben Prágába egybehívja a német kérdés békés megoldása érdekében tartandó nagy nemzeti kongreszust. Ezen a kongresszuson népünk kifejezésre jutállásfoglalását és azt a szilárd elszántságát, hogy minden erejéből hozzájáruljon ahhoz, hogy a német kérdést tárgyalások és megegyezés útján oldják meg olymódon, ahogyan azt a Szovjetunió kormánya a béke megőrzésének és megszilárdításának érdekében a jegyzékben javasolja. A továbbiakban a Béke Hivei Csehszlovák Bizottságának elnöksége a csehszlovák békedíjaknak 1953. évi ' odaítélésére tett javaslattal foglalkozott, amelyről az érvényes szabályok alapján végleges érvényességgel a Béke Hívei Csehszlovák Bizottságának XVIH. teljes ülése fog dönteni és amelyet szeptember 8-án ünnepélyesen kihirdetnek a Károly-egyetem aulájában. A Béke Hívei Csehszlovák Bizottsága elnökségének felhívása az egész csehszlovák néphez A Béke Hívei Csehszlovák Bizottságának elnöksége csütörtökön, szeptember 8-án a következő felhívást adta ki: „Az egész világ tekintete ismét Németország felé fordul. A Németországgal kötendő békeszerződés megkötése, az egységes, békeszerető, demokratikus Németország megteremtése áll a napirenden. A tartós béke biztosításáról van szó, nemcsak Németországban, hanem egész Európában is Európa népei és az egész emberiség mélységesen óhajtja a békét. Ez megnyilvánul a békevilágmozgalom rohamos fejlődésében, megmutatkozik a különféle nemzetközi tárgyalásokon, megmutatkozott ez a koreai háborús konfliktus felszámolásában, ahol végül is a háborús uszítók akarata ellenére érvényesült a népeknek ez a vágya és fegyverszünet megkötésére került sor. Az egész csehszlovák nép is a békés életre és népi demokratikus államunk békés felépítésére vágyik. Nem lehetünk azonban nyugodtak addig, míg államunk legközelebbi szomszédságában, szorosan határaink mögött újra élesztik a német imperializmust. Nem lehetünk nyugodtak addig, míg az amerikai imperialisták Adenauer-klikkjének segítségével a Zsigmondok, Brandenburgok, Vilmosok és Hitlerek, a Hdlcei gyilkosok szellemét, a pogromok és a háború légkörét alakítják ki. A német imperializmus felújításának politikája nemcsak a mi csehszlovák érdekeink ellen irányul. Ellentétben áll a Németországgal szomszédos valamennyi ország érdekeivel, amelyek még gyógyulgatnak azokból a sebekből, amelyeket a német imperializmus okozott nekik az első és második világháborúban. Ezért nem szándékoznak belenyugodni abba, hogy lábbal tiporják mindazokat az ünnepélyesen vállalt nemzetközi kötelezettségeket, amelyeket a nagyhatalmak legfelső képviselői 1945-ben a potsdami konferencián vállaltak és aláírtak — azokat a» kötelezettségeket, amelyeknek célja az volt, hogy hatásosan elősegítsék az egységes Németországnak, mint békeszerető és demokratikus államnak felújítását. A német Imperializmus újjáélesztésének politikája ellentétben áll magának a német népnek alapvető érdekeivel ls, amely nép tiltakozik az ellen, hogy idegen érdekekért elvérző zsoldos szerepét játssza. A lerombolt városok, a halottak, nyomorékok és munkanélAz amerikai repülőgépek megsértik a íegyverszüneti egyezméoyt Az Üj Kína sajtóiroda jelentette, hogy szeptember 1-én amerikai re Pülőgépek két ízben behatoltak a koreai és kínai fél ellenőrzése alatt álló demilitarizált övezet északi része fölé. Szeptember 1-én 9.50-kor amerikai repülőgépek átrepülték a demarkációs vonalat. A repülőgépek Kumszontól délre Paoszonol fölött köröztek, azután délnyugat irányban az amerikaiak ellenőrzése alatt álló körzetbe repültek. Félórával azután három repülőgép átrepülte a demarkációs vonalat és Kusaszontól délkeletre Csipsil'li fölé hatoltak. A repülőgépek azután dél felé fordul tak és az amerikaiak álta! ellenőrzött terület fölé repültek. A légitérnek e két ízben való megsértéséről az amerikai felet tájékoztatta a fegyverszüneti katonai bizottságban levő koreai és kínai fél titkára, Ju Jon ezredes, a titkárok szeptember 2-i és 3-i ülésén. A titkárok szeptember 2-i ülésén az amerikaiak elismerték, hogy katonai személyzetük nyolc tagja augusztus 26-án átlépte a demarkációs vonalat Kojandaenál. Az amerikaiak sajnálatukat fejezték ki ez incidens felett Az amerikai légierők és szárazföldi egységek eddig 52 ízben sér. tették meg a fegyverszüneti egyez, ményt. Az amerikaiak eddig 11 esetet vallottak be. { Az iráni események küliek milliói borzalmasan vádolják a német imperializmus politikáját, amelyet ma az Adenauer-hívek, az amerikai imperialisták szolgái folytatnak. Magában Németországban már olyan erők emelkednek fel, amelyek hathatósan harcolnak Adenauer és klikkje ellen. Az új, keletkezőben lévő egységes és békeszerető | Németország reményteljes támasza a Német Demokratikus Köztársaság. A Német Demokratikus Köztársaság a német nép érdekeinek igazi képviselője, békében akar élni a szomszédos népekkel és ezért elfogadta a szovjet kormánynak a békeszerződés megkötésére tett ajánlatát. Biztosítani akarja Németország békés és demokratikus fejlődését és ezért elfogadta a szovjet kormány javaslatát az össznémet kormány megalakítására. A csehszlovák nép lelkesen üdvözölte a Szovjetuniónak azt a nagylelkű segítségét, amelyben Németország békés erőit részesíti és amely kifejezésre jutott az augusztus 15-i jegyzékben és az augusztus 20—22-i egyezményben. A Németországgal kötendő békeszerződésről szóló tárgyalások a Szovjetunió kormánya és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya között a csehszlovák nép legalapvetőbb életérdekeit is érintik. Ezért ebben az ügyben szavát akarja hallatni. Október havában Prágába összehívjuk a Csehszlovák Békehívek Manifesztációs Kongresszusát a német kérdés békés megoldására, abban a meggyőződésben, hogy az egész békeszerető csehszlovák nép akaratát fejezi ki. Meg vagyunk győződve arról, hogy a nemzetközi politika valamennyi bonyolult kérdését meg lehet tárgyalások útján oldani. Mint népi demokratikus köztársaságunk teljesjogú polgárai, részt akarunk venni ebben a számunkra létfontosságú kérdésnek a megoldásában. Teljesen támogatjuk kormányunk politikáját, amelynek legfőbb törvénye a béke megőrzése és hazánk egész dolgozó népe jólétének biztosítása. Az összes békeszerető erők oldalán, a Szovjetunió vezetésével, teljsen támogatva a német -nép igazságos harcát, elérjük a német kérdés megoldását Európa és az egész világ békéjének érdekében. Előre a német kérdés békés megoldására! A béke megőrizhető, a békét meg kell őrizni! A BEKE HÍVEI CSEHSZLOVÁKIAI BIZOTTSÁGÁNAK ELNÖKSÉGE. Az „Associated Press" ügynökség tudósítója jelenti Isfailianból: „Moszadik eltávolítása óta ugyan már 10 nap telt el, de ebben a festői városban, amely yalaha Irán fővá rosa volt, a tömegek még mindig azt kiáltozzák: „Yenkik, takarod játok haza!" A házak falain minden reggel fel. rátok jelennek meg a sah és az amerikaiak ellen. A rendőrségnek minden erőfeszítése ellenére a fel iratokat nem sikerül a nap folyamán eltávoütania. A tudósító továbbá jelenti, hogy az isďahani amerikai konzul a város ban fegyveres őrség és rendőrség kiséretébem kénytelen közlekedni A tudósító arról panaszkodik, hogy eb ben a körzetben az irániak, sőt még a nők is ellenséges állásfoglalásuknak adnak kifejezést az amerikai hatóságok képviselőivel szemDen." A rendőrségi jelentésekre hivatkozva a tudósító továbbá rámutat arra, hogy Isfahanban, ajnely az iráni textilipar központja, nagyon erős befolyása van a Tudeh-pártnak. „Még néhány hónappal ezelőtt — irja a tudósító — a munkások kény. telenek "oltak napi 12 órát dolgozni." Az illegális Tudeh-párt szervezte meg az első helyi szakszervezeti szövetséget, amely kivívta a munkaidőnek 8 órára való csőkken lését Ezért a munkások és családj lik e párt elszánt híveivé váltak. Jelentések a trieszti he'yzetről Az olasz kormánysajtó valamint a monarchista és fasiszta lapok jelentéseket közölnek arról a ..fenyegeté sekről és erőszakoskodásokról", amenyeket a Trieszt B-övezetében lakó olaszoknak kell elszenvedniök. Az olasz hadügyminisztérium „alap talannak" nevezte a Tanjug jugosz láv hírügynökségnek azt a közlemé nyét, amely szerint egy olasz bom bázógép megsértette Jugoszlávia légiterét. A római lapok beszámolnak arról az „Olaszország elleni tüntetésről", amely Trieszt Szabad Terület, Jugoszláv ellenőrzés alatt álló B-övezetében zajlott le. A lapok jelentései szerint e tüntetések célja az. hogv felvillanyozzák az elméket" azon nagygyűlés előtt, amelyen Titónak !s fel kell szólalnia. A lapok azt állítják. hogy a szónokok „nacionalista gyűlölködést" szítanak és követelik Trieszt Szabad Terület B övezetének annexióiát. • A londoni rádió jelenti: „Jugoszlávia 24 órán belül másodszor is tiltakozott az olasz kormánynál az állítólagos határsértés miatt. A tiltakozó jegyzéket a jugoszláv ügyvivő szerdán adta át az olasz kül ügy minisatériumban. Az olasz küí ügy minisztérium szóvivője kijelentette, hogy a jugoszláv vádakat szóban megcáfolták". Szerdán Belgrádban Bebler külügyi államtitkár az angol és az amerikai nagykövettel tárgyalt. A belgrádi rádió szerda esti jelentése szerint tovább folynak az olasz csapatmozdulatok és a jugoszláv határ közelében az összes stratégiai | pontokat olasz katonaság szállta meg. Franciaország emlékezetében hoszszú időkre megmarad az 1953 augusztusi napok sztrájkmozgalma. A párizsi postaalkalmazottak augusztus elején kezdődött hős küzdelme csakhamar négymillió embert vont be a sztrájkba. Hivatalnokok és vasutasok, levélhordók és bányászok, villamosmüvek alkalmazottai és autóbuszok vezetői együtt léptek fel a kormány rendkívüli rendeletei ellen, éhbérük emeléséért. A francia kormánykörök az országot bevonták az Atlanti Tömbbe és a hadikiadások elviselhetetlen terhét a nép vállára rakták. Az ország költségvetésének mintegy 40 százalékát hadicélokra irányozták elő. Egyedül az indokínai háború többszáz milliárd frankot emészt fel. Nem csoda, hogy Franciaország állami költségvetésének hiánya 1953-ban körülbelül 700 milliárd frankot tesz ki. Elég volna, ha felhagynának az őrült militarizálás politikájával és áttérnének a békés gazdaság útjára — ezzel lehetőség nyílna a francia nép anyagi helyzetének jelentős ja vulására. A francia kormánykörök azonban ennek éppen az ellenkezőjét tstték. A francia kormány, hogy betömje a költségvetés nagy réseit, rendkívüli rendeletek sor itat aö ta ki, amelyek a lakosság dolgozó rétegeinek további e's^gényíNSsére irányulnak Ezekkel * rendkivü.'í rendeletekkel bete!' a dolgozók türelmének pohara. Túlsók nehézség halmozódott ösze, túlnaggyá vált az ínség Szilárdul a francia dolgozók egysége Az augusztusi sztrájk eredményeihez és nyomor, mintsem hogy az egy szerű francia emberek minden ellenkezés nélkül hagyják, hogy szegényes: ingjük alá nyúljanak. A francia hivatalos körök még1951 végén nyomorúságos színvonalra süllyesztették a dolgozók munkabérét. Ugyanekkor az árak szüntelenül emelkednek. Emelketín-'k a különféle adók, amelyekkel a lakosság széles rétegeit sújtják, fokozódik a dolgozók elszegényedése, Franciaország Általános Munkaszövetségének adatai szerint az 1951 ősze óta eltelt idő alatt mintegy 15 százalékkal emelkedtek a létfenntartási költségek, a munkabér viszont megmaradt az előző alacsony színvonalon. A „Notes et Etudes Economics" című lap véleménye szerint a francia munkás életszín vonala jelenleg két-háromszorosan alacsonyabb, mint a háború előtt. Az állami vállalatok és intézetek munkásaihoz és alkalmazottaihoz, akiket a rendkívüli rendeletek elsősorban érintettek, a kohászok, vegyészek, textilmunkások, építőmunkások és a magánvállalatok dolgozói is csatlakoztak. Ezzel megbénultak a francia gazdaság alapvető ágai, felborult az állami apparátus rendes működése. A háború után. évek fo lyamán Franciaországban még nem volt ilyen tömegméretű sztrájk A reakciós propaganda a lakosság egyes rétegeit igyekezett a sztrájkolok ellen hangolni és a for-. galomban a posta- és távíró szolgálatában beállott nehézségeket akarta erre kihasználni. A sztrájkclók azonban mindenütt a nép általános együttérzésére és támogatására találtak. Az egész dolgozó nép megértette, hogy a sztráijkolók ügye közös ügy, hogy a sztrájkmozgaiem vereségétől, vagy győzelmétől függ az egyszerű francia emberek sorsa- Ha a sztrájkolók legelső követeléseikben a kormány rendkivüU rendeleteinek viszszavomásáért küzdöttek, a sztrájkküzdelem folyamán követeléseiket jelentősen fokozták. Franciaország dolgozói követelték a munkabérek általános emelését, a nyugdíjak, munkanélküli segélyek, rokkantsági járadékok és a munkaképteleneknek nyújtott segélyek növelését. A sztrájkmozgalom folyamán elhatározták, hogy követelni fogják, hogy a rendkívüli rendeletek visszavonására és a helyzet megvitatására hívják össze a képviselőházat. Ezeket a követeléseket minden sztrájkoló támogatta, tekintet nélkül arra, melyik szakszervezethez tartozott Az Általános Munkaszövetség tagjai a létérdekért folytatott küzdelmükben egyesültek a „Force Ouvriere" szakszervezettel, a katolikus és autonóm szakszervezetekkel, valamint a szervezetlen munkásokkal. A „Force Ouvriere" és a katolikus szakszervezetek vezetői csak a dolgozók nyomására csatlakoztak a sztrájkhoz. A francia dolgozók ieg nagyobb tömegszervezete, az Általános Munkaszövetség a sztrájkmozgalomnak nem csupán döntö ereje, hanem a munkásegység szilárd vé delniezője is volt. A francia hivatalos körök öszszes ama kísérletei, amelyek a sztráijkolók megtorlásokkal való megfélemlítésére irányultak, kudarcba fulladtak. Kudarccal végződtek azok a kísérletek is, hogy a sztrájkoJókat katonákkal, rendörökkel helyettesítsék, mely célra még a börtönbe zárt rabokat is felhasználták. A sztrájk augusztus 20án tetőfokára hágott. A győzelem közeli volt. A hivatalos körök felszólították a jobboldali szakszerve, zeti vezéreket — a Force Ouvriére és a katolikus szakszervezetek vezetőit, egyezzenek meg, hogy megbontsák a satrájkolók egységét. E célból az MRP katolikus párt vezérei a „közvetítő" szerepében léptek fel a jobboldali szakszervezeti vezérek és a francia hivatalos körök kö zött A szakadárok tetőfokán árulták el a sztrájkot. A sztrájkolóknak utasítást adtak, vegyék fel újra a munkát akkor, amikor a francia hivatalos körök csak bizonytalan, homályos ígéreteket tettek. Mint ismeretes, a francia kormány már előbb kénytelen volt némileg enyhíteni a rendkívüli rendeletek előzetes tervezetét Később ígéreteket tettek, hogy az említett rendeletek közül néhánynak gyakorlati végrehajtása tekintetében tanácskozni fognak a szakszervezetekkel. A francia hivatalos körök kijelentették, hogy legkésőbb szeptember 30ig összehívják a főbizottságot, amely a kollektív megegyzést fogja szorgalmazni. A kormánykörök durva trükkel elodázták a képviselőház rendkívüli gyűlésének összehívását. Nem teljesítették a sztrájkolók ama követelését, hogy általános fizetésemelést hajtsanak végre. A sztrájk idején vállalatokban és hivatalokban többezer akciós bizottság alakult. A különböző szakszervezeti irányzatokhoz tartozó dol. gőzökből választott akciós bizottságok aktívan irányították a sztrájkmozgalmat. Most is a harc élén állnak, amelyet a dolgozók közös érdekelért folytainak. A sztrájk megmutatta, milyen i szél°s lehetö^'-.K vannak az ország demokratikus erői egységes arcvonalának megteremtéséért, a kenyérért és a francia nép jólétéért, a nemzeti függetlenségért és a békéért vívott küzdelemben. G. Rasszagyin, a moszkvai „Pravda'' párizsi levelezőjének cikkéből.