Uj Szó, 1953. szeptember (6. évfolyam, 212-237.szám)

1953-09-01 / 212. szám, kedd

U J SZÖ 1953 szeptember 1 Az ENSz-közgyűlés teljes ülése jóváhagyta a Szovjetunió meghívását a politikai értekezletre Az ENSZ-közgyűlése augusztus 2S-i délelőtti teljes ülésén a politi kai bizottság beszámoló jelentésével foglalkoztak. A politikai bizott ság ebben a jelentésében ajánlja azoknak a határozati javaslatoknak jóváhagyását, amelyeket a Koreá val foglalkozó politikai értekezlet re vonatkozóan a politikai bizottság már előzőleg elfogadott. Pearson, a közgyűlés elnöke kér dést intézett a küldöttséghez, hogy óhajtják-e a szavazás megkezdése előtt a politikai bizottság beszámo ló jelentését megvitatni. A. J. Visinszkij, a Szovjetunió képviselője javasolta a beszámoló jelentés megvitatását. Javaslatát elutasították. A javaslat ellen 36 küldött, a javaslatra 11 küldött szavazott. 12 küldött tartózkodott a szavazástólMenőn, India képviselője az In diának a poütikai értekezleten való részvételéről szóló határozati javaslatot illetően sajnálatát fejezte ki afölött, hogy ez a határozati javaslat vitára adott okot. Kijelentette, hogy ilyen körülmények között India kormánya úgy véli, hogy »ha nem ragaszkodnak az India részvételéről szóló határozati javaslat hoz, akkor ez a legjobb hozzájáru lást jelenti majd a béke céljainak előségítéséhez.« Uj-Zéland képviselője az India részvételéről szóló határozati javas lat szerzői nevében szólalt fel és kéte e határozati javaslat visszavonását. Lodge amerikai küldött elismeréssel nyilatkozott India álláspontjáról. Sekaninová, Csehszlovákia képviselője, határozottan támogatta a szovjet határozati javaslatot és a szovjet módosító javaslatokat, amelyek arra irányulnak, hogy a terv bevett politikai értekezletet gyümöl csöző értekezletté tegyék. Baranovszkij, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság képviselője kijelentette, hogy a 15 országnak a politikai bizottság álta] jóváhagyott határozati javaslata elfogadhatatla.n, mert a Koreával foglalkozó politikai értekezlet résztvevőit csupán a hadviselő felekre korlátozza. Lengyelország képviselője kijelentette, hogy a Koreával foglalkozó politikai értekezletnek nem szabad a panmindzsoni kétoldalú tárgyalá sok puszta folytatásának lennie. A. J. Visinszkij, a Szovjetunió képviselője kiemelte, hogy a 15 or szág határozati javaslata nem fe lel meg a koreai fegyverszüneti egyezmény 60. pontjában foglalt rendelkezéseknek. Visinszkij kijelentette, hogy a 15 ország határozati javaslatának egyes szerzői, — különösen Anglia — olyan határozati javaslatot nyújtottak be, amely szemlátomást ellent mond annak az elvnek, amely a po litikai értekezlet résztvevőit a had viselő felekre korlátozza. Ez azt mutatja, hogy a 15 ország határozati javaslatának nem minden szer zőjét elégítette»ki a határozati ja. vaslat. A szovjet küldöttség •— mondotta — a 15 ország határozati javasla ta . ellen szavaz. Szíria képviselőjének felszólalása után az elnök elrendelte a szavazást a 15 ország határozati javaslata fölött. A közgyűlés nem fogadta el az említett határozati javaslattal kapcsolatos szovjet módositó ja vaslatot, amely a politikai értekez let részvevőinek összetételére vonat kőzik. A módosító javaslat ellen 40 szavazatot, a módosító javaslatra 5 szavazatot adtak le, 11 küldöttség tartózkodott a szavazástól. Ezután elfogadta a közgyűlés azt a módosító javaslatot, amelyet Ecquador és más latinamerikai ország terjesztett elő és amely a határozati javaslat jelentéktelen módosítását indítványozza. A közgyűlés ezután a 15 ország határozati javaslatát egészében 43 szavazattal elfogadta. Tíz küldött, ség tartózkodott a szavazástól. Öt szavazatot a határozati javaslat ellen adtak le. A Szovjetuniónak a politikai értekezleten való részvétedéről szóló határozati javaslatot a közgyűlés el fogadta »azzal a feltétellel, ha ezt a másik fél óhajtja«. A közgyűlés ugyanakkor elutasította a szóbanforgó határozati javaslattal kapcsolatban benyújtott szovjet módosító javaslatokat. A Szovjetuniónak a po litikai értekezleten való részvételé röl szóló határozati javaslatra 55 küldöttség szavazott, 1 küldöttség szavazatával a határozati javaslat ellen foglalt állást, egy másik küldöttség tartózkodott a szavazástól. A közgyűlés 54 szavazattal 3 elle nében — egy küldöttség tartózkodott a szavazástól — elfogadta azt a határozati javaslatot, amely ajánl ja, hogy a főtitkár közölje a Kínai Népköztársaság központi népi kor mányával és a Koreai Népi De mokratikus Köztársaság kormá nyával ».a hetedik ülésszak felújított ülésein a koreai kérdéssel kap csodatban .előterjesztett és általa ajánlott javaslatokat®, úgyszintén a szóbanforgó kérdésre vonatkozó jegyzökönyveket. A közgyűlés elutasította az ezzel a kérdéssel kapcsolatos szovjet ha tározati javaslatot. E határozati javaslat ellen 42 küldöttség szava zott, a határozati javaslatra 5 küldöttség szavazott, 12 küldöttség tartózkodott a szavazástól. Ezután a közgyűlés áttért annak a határozati javaslatnak a megvitatására, amely — mi után megelégedését fejezi ki a ko reai fegyverszünet elérése felett — dicsőíti a liszinmanista csapatokat és »az Egyesült Nemzetek csapata it«, amelyek résztvettek a koreai agressziótfen. -.A. J. Visinszkij, a Szovjetunió képviselője, feltárta e határozati javpslat igazi jellegét, amely — mint hangsúlyozta — kísérlet a koreai agresszor dicsőítésére és a t

ör ténelem meghamisítására. Ez a határozati javaslat — mondotta A. J. Visinszkij '— olyan részleteket tar talmaz, amelyeket a Szovjetunió, a koreai nép és a K inai Népköztár saság ellen irányuló ellenséges tüntetésnek lehet tekinteni. A. J. Visinszkij kijelentette, hogy a Szovjetunió az ellen az Egyesült Nemze tekhez méltatlan határozati javaslat ellen fog szavazni A fent Említett határozati javaslatot 52 szavazattal elfogadták. El. lene öten szavaztak. Ezután Pearson elnök bejelentette, hogy a közgyűlés hetedik ülésszaka befejezte munkáját. Felhívás a népi orosz nyelvtanfolyamok ötödik kampányának megnyitása alkalmából Országaink dolgozói nagy szeretettel és lelkesedéssel tanulják a gyönyörű és nagy orosz nyelvet, felszabadítóink és legjobb barátaink nyelvét, az emberiség halhatatlan géniuszainak, Leninnek és Sztálinnak nyélvét! Valósággá válik ezzel első munkáselnökünknek, Klement Gottwald elvtársnak, öröke, az ö szavai, hogy a népi demokratikus országok fejlődése fő törvényeinek egyike a szovjet tapasztalatok egyre szélesebbkörű és mélyebb kihasználásában rejlik, amelyeknek megismerésében és érvényesítésében a szocializmus összes építési ágazataiban nagy segítségül szolgál az orosz nyelvismeret. Dolgozóink százezrei a népi orosz tanfolyamokon már elsajátították az orosz nyelv alapjait. Megnyíltak számukra a szovjet eredeti irodalom és sajtó gazdag forrásai. Munkások, földművesek, a dolgozó értelmiség tagjai! Tanuljátok a népi orosz nyelv tanfolyamokon Lenin és Sztálin nyelvét! Mélyítsétek el még jobban az itt szerzett orosz nyelvi ismereteket és alkalmazzátok állandóan, őket. Ismerkedjetek meg az orosz néip történetével, jelenlegi életével és távlataival, tanuljatok belőlük és fűzzétek szorosabbra kapcsolataitokat.' A csehszlovák-szovjet baráti szövetség funkcionáriusai! A Forradalmi -Szakszervezeti Mozgalom és a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség funkcionáriusai! Az iskola, és művelődésügy dolgozói! Végezzetek jó előkészítő munkát és ez év szeptemberében kezdjétek meg a népi orosz nyelvtanfolyamok ötödik kampányát. Dolgozóink, akik meg akarják tanulni az orosz nyelvet, vagy el akarják mélyíteni ismereteiket, várják jó szervező és szakmunkátokat! Fordítsatok a lehető legnagyobb gondot a népi orosz nyelvtanfolyamok még nagyobb elterjedésére és sikerére, az ipari üzemekben, a községekben, az EFSz-ekben, a gépés traktorállomásokon, és az állami birtokokon! Adjatok jó példát saját magatok is és legyetek az elsők az orosz nyelvet tanulók között, amely nyelv elkerülhetetlen támasz az összes feladatok sikeres teljesítésében Tanuljuk až orosz nyelvet, amely nyelv a haladás és béke nemzetközi nyelve! Híven Klement Gottwald örökéhez, terjesszük még nagyobb mértékben Lenin és Sztálin nyelvének ismeretét! Szeretett elnökünk, Antonín Zápotocky vezetése mellett szenteljük minden erőnket a törhetetlen csehszlovák-szovjet barátság egyre nagyobb elmélyítésére! Zdenek Nejedlý, a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség elnöke, Gustáv Kiiment, a Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke, Ladislav Lis, á Csehszlovák Ifjúsági Szövetség KB-ának titkára, Ernest Sykora, iskola, és művelődésügyi miniszter. V Az árvái vízierőmű megkezdte az áram szolgáitatását Az áldozatos munka az árvái vízierőmű építőinek a Szlovák Nemzeti Felkelés 9. évfordulójának napján meghozta a megérdemelt építősikert. A kísérletek végrehajtása után fokozatosan üzembe helyezték a vízierőmü elosztó, vízvezető és egyéb berendezéseit. * Az első áramfejlesztőnek a hálózatba való bekapcsolásával augusztus 2S.sé'n. szombaton 18.05-kor megkezdte árvái vízierőmű az első kilowatt elektromosenergia termelését és szolgáltatását az iészakszlovákiai vülanyüzem elosztó hálózata részére. A gazdaságosság rendszere a népgazdaság további fejlődésének komoly elősegítője A szovjet nép a kommunista párt vezetésével sikerrel oldja meg a kommunizmus építésének nagy feladatait. A hatalmas szocialista ipar szüntelenül fejlődik. Évről, évre növekszik a szocialista gazdaság legfőbb alapjának, a nehéziparnak teljesítőképessége. A könnyű. és élelmiszeripar nagy fejlődést ért el és egyre jobban kielégíti a városi és falusi lakosság egyre növekvő szükségleteit az árcsökkentés politikája alapján. Szocialista mezőgazdaságunk is jelentős vívmányokat ért el. A szovjet nép világtörténelmi jeírta: K. Ploínikov lentöségü sikereket ért el a gazdasági és kulturális építésben, azonban még nagy, megoldatlan feladatok is állnak előtte. A kommunizmus építése nagysze. rü programmjának megvalósítása, valamint az ötéves terv teljesítése érdekében elengedhetetlenül meg kell keresni, fel kell tárni és felhasználni azokat az óriási tartalékokat, amelyek népgazdaságunkban rejtőznek. A gazdasági építés minden szakaszán be kell vezetni a gazdaságosság rendszerét, emelni kell a vállalatok jövedelmezőségét. 1. A gazdaságosság rendszere elengedhetetlenül szükséges a szocialista társadalomban A gazdaságosság rendszere a szocializmusban életfontosságú szük séglet. amelyet a szocializmus alapvető gazdasági törvénye diktál és amely megfelel a dolgozók érdekei, nek Ismeretes, hogy a szocialista termelés célja az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítése. Ezen szükségletek kielégítése csak a szocialista termelés szüntelen növekedésének és tökéletesedésének útján, a legfejlettebb technika alapján lehetséges. A szocialista termelés növekedése a saját tartalékok, a felhalmozódott belső erőforrások -felhasználásával történik. Minél racionálisabban és gazdaságosabban irányítják a népgazdaságot, annál nagyobb a felhalmozódás. annál nagyobb eredménnyel jár a társadalom számára a meglévő tartalékok kihasználása. „Minél ke. vesebb időre lesz szüksége a társa, dalomnak, a búza, a háziállatok, stb. kitermelésére, annál több időt nyer más anyagi vagy szellemi termelésre. Mind az egyének, mind az egész társadalom fejlődésének, szükséglei tériek és tevékenységének sokoldalúsága az időmegtakarítástól függ." („Marx és Engels levéltára" IV. kötet, 119. oldal, oroszul.) A gazdaságosság rendszerének lényege a szocialista tulajdonhoz, mint saját tulajdonhoz való gondos viszonyban, a munka-, anyagi és pénztartalékok észszerű és gondos felhasználásában, a termelési vesz. teségek és károk megelőzésében rejlik a népgazdaság összes ágaiban és az igazgatás minden szakaszán. A szovjet társadalomban a megtakarított anyagi eszközöket a bővített szocialista újratermelésre, az ipar és a szocialista mezőgazdaság — a legfejlettebb technika alapján történő — fejlesztésének biztosítására használják fel, a szovjet nép jóléte szüntelen emelésének céljából. A gazdaságosság rendszerének be. bevezetése minimális munkaerő- és anyagfogyasztás mellett lehetővé teszi maximális munkaeredmények elérését. A termelés kapitalista módja alapjában pazarló. Különösképpen pazarló a jelenlegi monopolkapitalizmus, Termelésének célja a maximá lis profit elérése. A monopolisták a termelés megszervezésével ugyanis mindenben takarékoskodni akarnak, azonban ez a „takarékoskodás" társadalom — népellenes jellegű. A kapitalista „takarékosságot" első. sorban a munka óriási intenzivitása kiséri, ami a munkások ellen irányul. A munkások és parasztok egyre fokozódó kizsákmányolása, a munkások élete és egészsége iránti állatias viszony jellemzi. A kapitalista „gazdaságosságot" egyes vállalatokban sokszor óriási termelési veszteségek kísérik az anyagi esz közökkel való helytelen bánásmód miatt, továbbá az egész kapitalista termelési módszert óriási pazarlás jellemzi. A termelőerők növekedésének erősfokú lassúbbodása a kö. zöfctük és a termelési viszonyok között lévő ellentétek következtében a termelés anarchiája, az ismétlődő időszaki gazdasági válságok, a közgazdaság militarizálása, a kizsákmányoló osztály élősdisége, a kitermelt áru megsemmisítése és a jelenlegi kapitalizmus gazdasági életének sok más jelensége elvitathatatlanul határtalan pazarlásról tanúskodik. A kapitalizmussal ellentétben a szocialista termelési módszer, amely óriási teret nyit a termelőerők fejlődésének, amely kizárja a gazdasági válságokat, a vállalatok telje, sítöképességének nem teljesfokú kihasználását, a munkanélküliséget — a történelemben először teremt objektív lehetőséget az egész gazdaság észszerű és valóban gazdaságos irányítására a társadalom érdekében. A szocializmus megszüntette azokat az okokat, amelyek a pazarlást és tékozlást előidézték. A szocia lizmusban nincsenek kizsákmányoló osztályok A dtolgpzók a termelési eszközök és a velük összefüggő anyagi javak egyedüli tulajdonosai. Érdékelve vannak a társadalmi kincsek legtakarékosabb és legészszerübb kihasználásában. A szocialista társadalomban megvalósult az anyagi. és munkaerötartalékok tervszerű szétosztása az egyes ágak között, ami a nép érdekeit szolgálja. Ez az óriási takarékoskodás a kitermelt termékekkel — a termékek gazdaságos felhasználásának, a társadalmi munka termelékenysége szüntelen növelésének előfeltétele A gazdaságossági rendszer igen nagy jelentőségéről és eredményéről a szocialista népgazdaság fejlesztésében a termelési önköltségek rend. szeres csökkentése tanúskodik. így oéldául 1950-ben az ipari termelés egyszázalékos önköltségcsökkentése több mint 4 milliárd rubelt eredményezett, ami sokkal több, mint az első ötéves terv elején, amikor egyszázalékos önköltségcsökkentés 150—200 millió rubelnek felelt meg. 1951-ben a nyersanyag és a különféle anyagok gazdaságos kihasználása terén elért ipari termelési önköltségcsökkentés 39:5 milliárd rubelt tett ki. Ez a megtakarítás 1952.ben már több, mint 46 milliárd rubel volt. A SzKP XIX. kongresszusának irányelvei tervbeveszik az ipari termelés önköltségének 25 százalékos csökkentését az ötödik ötéves terv éveiben. Az a megtakarítás, amelyet a termelési költségek csökkentésével és a népgazdaság gazdaságos irányításával az ötödik ötéves terv éveiben elérnek, kell, hogy olyan összeget adjon, amely megfelel a népgazdasági beruházások egész összege kétliarmadrészének. Természetesen, minél gondosabban és takarékosabban fogjuk irányita. ni gazdaságunkat, annál nagyobb sikereket érünk el a szocialista gazdaság fejlesztésében és a szovjet nép anyagi és kulturális színvonalának emelésében. II. A gazdaságosság rendszere a szocialista gazdálkodás módszere A párt és a kormány állandó gondot fordít a szocialista tulajdon megszilárdítására, szorgalmazza a népgazdaság leggazdaságosabb irányítását, határozott küzdelmet foly tat a pazarlás, a mértéktelenség ellen, a gazdaságosság rendszerének következetes megvalósításáért - a termelés, a közlekedés, az igazgatás minden ágábsín A népgazdaság takarékos irányítása érdekében el kell sajátítani a termelés gazdaságos irányítását. A szigorú gazdaságossági rendszer érdekében elkerülhetetlenül szükséges, hogy gazdasági

4- dolgozóink tekintetbe vegyék az értéktörvény hatását. A szocializmusban e. törvény hatóköre korlátozott: a szocializ musban nem a társadalmi szervezés szabályozójának szerepét tölti be. Az értéktörvény azonban, amint J. V. Sztálin erre rámutat, még mindig hatással van termelésünkre, s ezt a termelés irányításában nem szabad figyelmen kívül hagyni Ezzel kapcsolatban vállalatainkban ' idő. szerű jelentősége van az önálló gazdasági elszámolás és jövedelmezőség, az önköltség, árak stb. kérdésének. Az értéktörvény hatása a szocialista termelésre a jelenlegi feltételek között pozitív tényező, mivel a gazdasági dolgozókat a termelés észszerű irányításának szellemében neveli, a termelési értékekkel való számolásra és ezek tekintetbevételére, a rejtett tartalékok feltárására és kihasználására tanítja őket, valamint arra, hogy ne járjanak bekötött szemmel ezen tartalékok mellett, javítsák meg a termelés módszerét, csökkentsék a termelés önköltségét, vezessék be az önálló gazdasági elszámolást és fokozzak a vállalatok jövedelmezőségét A gazdaságosság rendszere bc -. zetésének legkomolyabb lendítöje a ohozrascsot — az önálló gazdasági elszámolás, mint a szocialista vállalatok tervszerű igazgatásának módszere, amely a vállalat operatív gazdasági önállóságán, a termelőképesség, az anyagi és pénzeszközök legeredményesebb és legcélszerűbb kihasználásáért való gazdasági felelősségen épül fel. J