Uj Szó, 1953. szeptember (6. évfolyam, 212-237.szám)

1953-09-26 / 234. szám, szombat

öl SZÖ 1953 szeriterrfber 26 Hatmillió olasz ipari munkás 24 órás általános sztrájkot tartott Csütörtökön, szeptember 24 én 0 órától 24 óráig Olaszországban a három szakszervezeti szövetség közös elhatározása alapján körülbelül hat millió ipari munkás sztrá"' 't. Di Vittorjo elvtárs felhívása az olasz dolgozókhoz az országos ipari sztrájk előestéjén. Di Vittorio, a CGIL főtitkára a l'Unita hasábjain ünnepélyes felhí válssal fordult az olasz dolgozókhoz: ,,A csütörtöki nagy sztrájkkal — hangzik a felhívás — az olasz mun­kásság az utóbbi évek legnagyobb szabású harcát indítja meg. A leg Különbözőbb irányzatokhoz és szerve zetekhez tartozó ipari do ,r >">zňk. tech nikusok, munkások és tisztviselők egységes elhatározással tartózkod'­nak a munkától, hogy így szerezze nek érvényt az igazságos bérhez való joguknak, amely ha kis mértékben is, enyhíti családjuk, gyermekeik nyo­morát". . ,,Erre a nagyszabású harcra nem azért kerül sor, mert a munkáltatók és a dolgozók nem tudtak meg. egyezni a szakszervezetek által előterjesztett valamely konkrét követelésre nézve, hanem azért, mert az olasz gyáriparosok szövetségé ke­ítélet a lengyelországi kém- és diverzánsközpont tagjai ügyében A varsói körzeti katonai bíróság szeptember 22-én ítéletet hozott Kaczmarek, a kielcei egyházmegye volt püspöke által vezetett kém- és diverzánsközpont tagjainak ügyé ben. A bíróság Kaczmarek >• vádlottat 12 évi szabadságvesztésre, ezt köve töe.n állampolgári jogainak öt év re való felfüggesztésére és vagyo­nának elkobzására; Danilewicz vád­lottat 10 évi szabadságvesztésre, ezt követően állampolgári jogainak öt évre való felfüggesztésére és va­gyonának elkobzására; Dobrowski vádlottat 9 évi szabadságvesztésre, ezt követően állampolgári jogainak négy évre való felfüggesztésére és vagyonának elkobzására; Widlak vádlottat 6 évi szabadságvesztésre, ezt követően állampolgári jogainak három évre való felfüggesztésére és vagyonának elkobzására ítélte. A bíróság figyelembe vette, hogy Niklewska vádlott őszintén beis­merte bűnét. Ennek, továbbá egyéb enyhítő körülmények beszámításával 5 évi szabadságvesztésre ítélte, s az ítélet végrehajtását felfüggesz­tette. Niklewska vádlottat letar­tóztatásából szabadon engedték. Felszámolták az amerikaiak által pénzelt német fasiszta kémszervezetet Az ADN hírügynökség közli, hogy Nyugat-Berlinben „Üzemegészség­ügyi Intézet" álarca mögé bújva mű­ködik a német titkosszolgálat kém­szervezete, amelyet az amerikai tit­kosszolgálat vezet és pénzel. A kém­központ vezetője Flammenberg, a hitleri hadsereg tábornoka. Az amerikai titkosszolgálat meg­bízásából ez a kémszervezet a Német Demokratikus Köztársaság területén szerteágaz^ kémhálózatot épített ki. Erre a célra fasiszta és más reak­dós elemeket toboroztak. A Német Demokratikus Köztársaság területén pedig rádióval ellátott ügynökségi pontokat létesítettek, amelyek a há­ború előkészítése céljából kémértesü­léseket gyűjtöttek. A kémszervezetet a Német Demokratikus Köztársaság állambiztonsági szervei felszámolták. A "letartóztatottak között egy volt földbirtokosnő, egy volt koncentrá­cióstábori felügyelő is van. Sok ame. ritkái rádióadót koboztak el A le­tartóztatottakat átadták a bíróság­nak. A francia posta, távíró és telefon dolgozói tiltakoznak a megtorló intézkedések ellen A l'Humanité közlése szerint a posta, táviró és telefon dolgozói foly­tatják tiltakozásukat Ferri miniszter rendelkezése "ellen, amelynek értel­mében megtorlásokat alkalmaznak az augusztusi sztrájk részvevőivel szemben. A tiltakozás jeléül Párizs VII. és X. kerülete, továbbá Versailles, Lil­ié, Roubaix és Brest postahivatalai­nak dolgozói egyidőre beszüntették a munkát. A posta, távíró és a telefon dolgozói nem hajlandók aláírni olyan kötelezvényt, hogy a jövőben nem vesznek részt sztrájkokban. reken elutasította azt a javaslatot, hogy tárgyalások induljanak meg a munkások és a vállalkozók között. E magatartás alapja az abszolutista elv, mely kimondja, hogy a munkából eredő haszon szétosztását egyoldalú­an csak a gyárosok határozhatják meg. Jaj az olasz dolgozóknak, jaj a nemzetgazdaságnak, ha ez az ab­szolutista elv érvényesül! De ez az elv nem győzhet soha!" „Az olasz dolgozók szilárdan meg vannak győződve igazukról és arról, hogy az egész nép érdekeit és az or­szág haladását elősegítő törekvése­ket képviselik Teljes bizalommal in­dulnak tehát ebbe a harcba amely az ipari munkásság országos sztrájk jávai indul meg és október 5 én a mezőgazdasági munkások országos sztrájkjával folytatódik. Mindaddig folytatjuk ezt a harcot, amíg el nem érjük a dolgozók igazságos követe­léseinek megfelelő megegyezését" A felhívás a következőképpen feje ződik b e: „Nagyüzemi dolgozók! Ti vagytok a dolj^>zó nép élharcosait Helyes te­hát, hogy elsőnek Ti kezdjétek meg a harcot! Dolgozó testvéreitek rátok tekintenek. Lépjetek fel egységesen a munkabeszüntetésben, s az egység és testvériség szellemében vegyetek részt a szakszervezeti szövetségek nagygyűlésein, a dolgozó nép jobb jövőjéért, országunk sorsának jobb­rafordulá'sáért!" Mint ismeretes, a csütörtöki or­szágos _ sztrájk közvetlen célja az, hogy az olasz gyáriparosok szövetsé­gét tárgyalásokra kényszerítse a munkások legégetőbb követeléseiről. Az olasz gyáriparosok szövetsége kedden is visszautasította a kor­mánynak azt a javaslatát, hogy a kormány közvetítésével kezdjen tár­gyalásokat a munkások megbízott­jaival. A dolgozók követelései abból a megállapításból indulnak ki, hogy a munkaszerződések által megállapí­tott bérminimum alig fedezi egy négytagú család minimális megélhe­tési költségeinek a felét, míg a gyá­rosok profitja évről évre emelkedik. Az olasz polgári lapok riadt han­gon írnak a munkások csütörtökön meginduló harcának hatalmas mére­teiről. Ezeket az olasz lapokat külö­nösen az döbbenti meg, hogy a ke­reszténydemokrata vezetés alatt álló CISL, amelyet azért hívtak életre, hogy megbontsa a dolgozók egysé­gét, a dolgozó tömegek nyomására szintén kénytelen volt csatlakozni a CGIL-hez. Ezek a lapok azt követe­lik, hogy a kereszténydemokrata párt mozdítsa el helyéről a CISL jelenlegi vezetőit. „Franco Spanyolországa pokoi a dolgozók számára" — írja a „Reynolds News" című angol lap A »Reynolds News « egy Spanyol­országban hosszabb időt töltött an gol újságíró cikkén át bemutatja Franco Spanyolországának két arcát, a dolgozók nyomorát és a gazda­gok féktelen tobzódását. Az angol laptudósító bevezetés­képpen elmondja, hogy több hetet töltött Franco barátaival egy föld közitengeri jacht-túrán Az ptt ta pasztalt mérhetetlen fényűzés lát­tán kijelenti: »A gazdagok sehol 3. világon sem élhetnek olyan pazarul, mint Spa nyolországban.« Ezzel kapcsolatban azonban megállapítja, hogy ,>aki'k nem töltöttek hosszabb időt a dol­gozók otthonaiban, azok nem lát­ták az igazi Spanyolországot és fogalmuk si.ncs arról, hogy Franco kapzsi uralma milyen mély nyo­morba döntötte az ország régóta szenvedő népét.« A »Reynolds News-- tudósítója megírja, hogy még az úgynevezett középosztály is nyomorúságosan él. Beszámol például egy spanyol kö­zéposztálybeli család életéről. »A családfő tekintélyes biztosítási vál­lalat tisztviselője Madridban — ír ja — a »fehérgalléros« tipikus kép­viselője. Ha valaki az utcán látja öt rendes, de egyetlen öltönyében, nem gondolná, hogy képtelen csa­ládjának még a legszükségesebb létfontosságú cikkeket is biztosíta­ni.* Elmondja ezután, hogy a csa­ládfő havi keresete 400 peseta és a lakbér kifizetése után csekély ösz. szeg marad családja élelmezésére és ruházkodására. »Nem csoda te­hát, hogy mindhárom gyermeke tü­dövészes.« A »Reynolds News« ezután meg­rázó képet fest arról, hogy mi tör­ténik Spanyolországban, ha megbe­tegszik egy dolgozó gyermeke. Meg. írja, hogy errevonatkozó kérdésére az említett biztosítási tisztviselő felesége a következőket válaszolta: „Felkeresünk egy orvost, aki egy héten egyszer ingyen rendel. Ilyen­kor egészen le az utcáig sorakozik a nép. Vannak, akik egész éjjel sorban állnak, hogy az o^vos elé kerülhessenek. ^ Sokan egyáltalán nem jutnak be. Az orvos nem lát­ja el gyógyszerekkel az ingyen be­tegeket, ezt nekünk kell megkop­lalnunk.;, Az újságíró a továbbiakban így írja le ennek az úgynevezett .fe­hérgalléros* tisztviselőnek lakáskö­rülményeit: »Az öttagú család egész lakásberendezése két ágyból, egy szekrényből, két székből és egy asztalból áll. A puszta sodro­nyon alszanak. A háztartásuk fel­szerelése: két villa, két kés, egy kanál, néhány csorba agyagtányér és két pohár.« „A mezőgazdaságban dolgozók helyzete sem rózsásabb — írj a to­vábbá az újságíró. Ablak és ajtó nélküli sárkunyhókban tengetik életüket. Láttam szegénységet In­diában és Távol-Kelet más részein, de egyik sem múlta felül azt a nyomorúságot, amelyet Franco ho. zott erre a valamikor büszke és cí. vilizált nemzetre./. A s-Reynolds News« tudósítója így fejezi be cikkét: »Ime, így fest Franco Spanyolországa. Paradicsom a gazdagok és pokol a dolgozók számára.« \ Bírósági terror Kubában a haladó elemek ellen Kubában »nagyszabású pert« in­dítottak a haladó elemek ellen. A tárgyalóteremben — közli az »As­sociated Press« hírügynöksége — 101 megbilincselt vádlott foglalt helyet. Az a vád ellenük, hogy részt vettek 1953. júliusában a kormányellenes mozgalomban. Az amerikai hírügynökség a vád­lottak között említi a kubai dol. gozók tekintélyes vezetőit, Lazaro Pena-t, a Szakszervezeti Világszö­sóg alelnökét, Joaquin Ordoqui-t, és másokat. A hírügynökség rámutat arra, hogy Blax Roca.t és Juan Marinel­lo-t, Kuba Népi Szocialista Párt­jának vezetőit távollétükben fogják elítélni. Ismeretes, hogy Batista tábornok kormánya ez év júliusá­nak végén kíméletlen hajszát in­dított a kubai szakszervezeti és demokratikus mozgalom ellen. A Szakszervezetek és demokrati­kus szervezetek számos vezetőjét, valamint többszáz munkást börtön­be vetettek. Börtönbe került a Né­pi Szocalista Párt sok vezetője és aktivistája is. Batista kormánya a rendőrterror ürügyéül a júliusi összeesküvést választotta, amelynek pedig semmi köze sem volt a kubai szakszerve­zeti és demokratikus mozgalomhoz. Mint ismeretes, a július 28-i össze­esküvést Kubában a burzsoá ellen­zék képviselői szervezték meg és ezt a kalandot mind a Népi Szo­cialista Párt, ménd a demokrata­kus erők elítélik. A Népi Szocia­lista Párt annakidején felhívta a széles tömegeket, egyesüljenek nemzeti demokratikus frontban és harcoljanak azért az egyedüli he­lyes útért, amely kivezet a Ba­tista katonai diktatúrája nyomán előállott helyzetből, vagyis harcol­janak a demokratikus szabadság­jogok visszaállításáért és a szabad választások megtartásáért. Szőke József: CSAK OKOSAN Ezen az emlékezetes napon is, — amikor Nagytopogón jártam — a do­log úgy kezdődött, hogy a falu tisz­teletben megércesedett hangú kisbí­ró ja végigdobolta a falut, hogy „az EFSz-tagoknak szigorúan meghagya­tik hogy az Egere.'-dűlőnél álljanak n unkába mert mindenki tudja már, hvgy elmaradtunk az aratás befejezé­sével. Továbbá minden kutyatulajdo­nos fizesse ki kutyaadóját, mert' kü­lönben kutyám szigorúan meg lesz lőve". Meg is indult Nagytopogó népe, ki a termést, ki meg a kutyáját menteni. Öregek és fiatalok, de leginkább öre­gek és gyerekek nagy csapata indult az Egres-dülő felé, hogy tiszteletét tegye az aratásban Nemsokára meg­érkezett a becses vezetőség is, aztán megvártak mindenkit, majd szétosz­tották a munkát Mire ezzel végeztek, a nap már delelőn állt és egyesek az ekédet hangoztatták. No de ebédről egyelőre szó sem. ehetett. Senki sem hibás, hogy ily későn kezdik az ara­tást, ha egyszer a vezetőség esőre számított és csak későn derült ki, hogy kiderült Különben is a kései munkakezdés megszokott dolog volt már Nagytopogón és így torzsalkodás nélkül most is napirendre tértek fö­lötte A munka tehát megkezdődött. De az elnök még egyszer a lelkére kötöt­te az embereknek: — Csak okosan, csak okosan elv­társak! — aztán visszahúzódott házá­nak hűvös tornácára -az időt kémlelni. — Az ördög tud itt eligazodni — mormogta a kényelmes széken, aztán élszundított. Történt ez elnökválasztásának má­sodik évében. Azelőtt állítólag pék volt és pony­varegényeket olvasott. De nem sokra vitte. Mindig elrontotta a kenyeret s így a boltot hamar be kellett csuk­nia. Később sok mindennél foglalko­zott. Volt tűzoltóparancsnok, futball­drukker és csapatpénztáros, nyúlte­nyésztő, bálrendező, ~Űye n felelős, olyan felelős, így végül teljesen nél­külözhetetlen emberré vált a falu­ban. Mindig koslatott, puhatolt, min­denről tudott, mindenhez értett, min­denben benne volt, mindig valamit szervezett, válósággal aranyat ért ez az ember, ó képviselte Nagytopogón a haladást. Beszélik, hogy amikor műhelyét becsukta, egyideig még bejárt a vá­rosba egy pékmühélybe dolgozni és ott beleesett a kovászba. Ügy történt az eset, hogy egyszer sok élesztőt tett a tésztába é s ezért a mester odahi­vatta a nagy dagasztóedényhez. — Sok benne az élesztő! — Ebbe? — Ebbe! — Nem létezik! — Szagolja meg. Lehajolt az edény fölé, hogy meg­szagolja s ekkor történt a baj. Vata­mi kovászdarabka lehetett a tal-pa alatt, mert a lába hirtelen megcsú­szott s ő supsz, már benne is volt a kovászban. Ezzel aztán sokáig húzták a falu­ban. De később, ahogy $gyre feljebb s feljebb kapaszokdott az uborkafán, mindkevesebbet beszéltek az esetről. Amikor aztán megkezdte a szövetke­zet szervezését, már csak a háta mö­gött emlegették. Mert hát a szövetke­zetet is ő s ervezte meg Nagytopogón. Agitált, dicsért és verte az asztalt, végül megalakult a szövetkezet. De funkciót senki sem akart váttalni. „6 szervezte, ő vezesse", — mondták az emberek ég megválasztották el­nöknek. Mielőtt azonba n tisztségét elfoglal­ta volna, iskolán voh és ott megta­nulta: „Csak rwg kell szervezni s megy, mint a karikacsapás." De-ho­gyan? Erre is megkapta a választ: „Csak ügyesen!" Mind jól megjegyez­te ezeket a bölcs mondásokat és ha­zajött. Otthon nagy buzgalommal megkezdte és amikor nem ment, megpróbálta „ügyesen". És amikor ágy sem ment, elment a járásra ta­kácsért. A járáson már más emberek Moltok, nem azok, akik az iskolán ki­'oktatták. Egy ssvtk szobába tessékel­jék, ahol egry kisbajuszú, biirgerli-csiz­tmás ember a szemébe nevetett} — Hja élvtársacskám! A népet ke­ményen kell fogni, s főleg mindent szigorúan megkövetelni. Érti? Szigo­rúan, szigorúan és keményen, mert különben elkanászosodik! Amikor hazafelé ment, egész úton mondogatta magában: „Szigorúan, szi­gorúan, különben ..." Ettől kezdve alapvetően megváltozott Nagytopogó élete. Szigorúan ettek, szigorúan it­tak, szigorúan aludtak és az elnök is szigorú arcot öltött. Az iskolában is azonnal elhatározták: „Szigorúan osz­tályozni!" A templomban a falra ír­ták: „Szigorúan megtartani a paran­csolatokat, szigorúan böjtölni..." stb. stb. A kocsmáros is megértette az idők szavát: „Berúgni szigorúan ti­los!,, — írta a pult fölé. Szigorúan, szigorúan, — röpködött mindenhol ez a varázserejű szó. A kisbírónak is szigorúan meghagyatott, hogy minden közleményébe szigorúan rögzítse a ,szhgorúan"-t. Az eredmények hamar megmutat­koztak. A kutyák kezdtek behúzott farokkal járni és mérgesen mojogni. Az emberek reszkettek s csak suttog­va beszéltek. Valami szörnyű, nyo­masztó rém nehezedett az egész falu­ra. Egyesek álmukból riadtak fel; az elnök szigorú képét látták és eszükbe jutott, hogy egy tojáskával még tar­toznak az államnak. Már minden úgy ment. mint a karikacsapás, csak né­hány „idegenbe járó" munkás nyakys­kodott- Nekik más törvényeik voltak, munkahelyük, a falun kívüli vfflgg ^egészséges töményei, Ezeket suttogták, ezt sutbgta a falu, míg nem a sutto­gás orkánná vált. Az elnök a fejét fogta, őrjöngött és dühöngött. De még sem boldogult. Végül is segítséget kért a járástól. Egy esőköpenyes instruktor jött ki motorbiciklin. Szépen, türelmesen meghallgatta az elnök panaszát a sugdolózásról. — No és? — húzta fél bosszúsan a szemöldökét. — Tovább suttognak — rebegte az elnök. — Becsukatni' — Ez az! — kiáltott fél örömében az elnök és kedve lett volna táncra perdülni. De nem mert. Zavarta az instruktor bosszús, lenéző tekintete. — Kivizsgálni és lecsukatni! — ismételte meg még egyszer keményen és elment. A falu elnémult. Megkezdődtek á kivizsgálások. A kedélyek megnyu­godtak, a láz egyidőre lecsillapodott. Az elnök elégedetten simogatta a hí­zásnak indult hasikáját és egymás után készítette a jelentéseket: „Az egységbontókat sikerült szétzúzni..." Később: „Nagytopogón megkezdődött az igazi élet..." Még később: „Kiváló sikerek az állattenyésztésben ..." Bei­nél is később: „Ezer liter tej terven félül..." És a járáson már kezdtek örülni. De a faluban? A faluban is mintha minden jobban ment volna t Ha azonban valami még sem akart mozdulni, sikerülni vagy, valaki ak<i­dékoskadott, az elnöknek csak est kel• \

Next

/
Thumbnails
Contents