Uj Szó, 1953. szeptember (6. évfolyam, 212-237.szám)

1953-09-24 / 232. szám, csütörtök

a (IISZ0 1953 szeptember 24 Szlovákia dolgozói készülnek a német kérdés békés megoldására irányuló nemzeti kongresszusra A német kérdés békés megoldására irányuló nemzeti kongresszus öszSzehívájsa, amely népünk azon forró vágyát és elszántságát fogja tolmácsolni. hogy békés útoji oldják meg Németország egyesítését, Szlovákia dolgozói körében élénk visszhangra talált. A Nyugat-Németországban lezajlott legutóbbi terrorisztikus választások eredménye, amelyet Adenauer hamis választási törvénnyel, nacionalista és revansiszta uszítással ért el, Szlovákia dolgozóit arra ösztökéli, hogy éberségüket és elővigyázatosságukat fokozzák és törekvésüket megsokszorozzál!* a Németország egyesítéséért folyó küzdelmükben. A dolgozók számos üzemben, városokban és falvakon gyűlésekre é« aktívákra jönnek össze, amelyeken azon határozott követelésüket tolmácsolják, hogy kössék meg a békét Németországgal, amely béke az európai béke biztosításának záloga. A dolgozók egyúttal szolidaritást vállalnak a nyugatnémet nép hősi harcával, ame}y a rendőrség fokozódó terrorja ellenére sztrájkokkal és hatalmas demonstrációkkal válaszol az imperialisták békeellenes intrikáira. Szavaikat tettekkel támasztják alá. Az „Építsd hazádat — erősíted a békét!" jelszó jegyében a német kérdés békés megoldását szorgalmazó nemzeti kongresszus tiszteletére felajánlásokat tesznek az építöfeladatok gyors teljesítésére. A Szlovákiai Békevédelmi Bizottságok a szeptember 20. utáni napokban nagyméretű felvilá gosító kampányt indítanak, amelyben a dolgozókat megismertetik a Szovjetunió által az Egyesült Államok Nagy-Britannia és Franciaország kormányaihoz intézett legutóbbi diplomáciai jegyzék tartalmával és a Németországgal való békeszerződés megkötésére tett szovjet javaslatokkal, valamint a Szovjetunió és az NDK kormánya között megkötött szerződés jelentőségével. A gyűlésen egyúttal megválasztják a német kér dés békés megoldását szorgalmazó nemzeti kongresszus küldötteit. A kongresszuson több mint ezer küldött vesz részt Szlovákiából. Megtisztelő hivatásunkra készülünk Egyre több azoknak a fiataloknak a száma, akik iskoláik elvégzése után a bányásztanulóiskolákba jelentkeznek, ahol szakmai és elméleti oktatásban részesülnek és ahol alaposan felkészülnek a legszebb és legmegbecsültebb pályára. A handlovai bányásztanulóiskola diákjai is íg^ vélekednek, mikor megkérdezzük őket, mi indította őket arra az elhatározásra, hogy bányásznak jelentkezzenek. Ollé Lajos másodéves tanuló lelkesen válaszol, ja: — Több barátom példája — akik előttem jöttek ide — késztetett arra az elhatározásra, hogy én is jelentkezzem bányásznak. Ollé Lajos nem felejti el megjegyezni, hogy sem neki, sem a többi szenei fiúnak, akik itt tanulnak, soha nem volt még egy órai mulasztásuk šem. Mikor az ellátás iránt érdeklődünk, elégedetten jelenti ki, hogy naponta ötször kapnak enni és ebédnél vagy vacsoránál duplázni is lehet. Szerényen- hozzáteszi még: — Én tegnap például hét töltöttpaprikát ettem meg ebédre. Csinos, magas fiú Vida Lajos, aki Nyáradról jött ide. Határozott hangja elárulja, hogy tudja, mit akar, miért tanul és dolgozik. — Fejlődő iparunknak sok szénre van szüksége. Szüleim is örömmel adták beleegyezésüket, mikor kijelentettem, hogy bátyám példájára, aki bányásztechnikus, én is bányász akarok lenni. A tanulásban és a munkában úgy iparkodunk, — folytatja — ahogy az bányásztanulóhoz illik, és ahogy ezt el is várják tő. lünk. Itt megtanuljuk azt is, milyen volt a múltban és milyen a jelenben a bányász élete. A gépesítés révén ma a bányában nem olyan nehéz a munka, mint a múltban volt. Ma már többet dolgozunk ésszel, mint erővel és nagyobb eredményt is érünk el ezzel — fejezi be Vida Lajos határozott hangon. Horváth Józsefnek hívják a 18évps. göndRrhaiű nagyfödémes! fiút, aki saját szavai szerint boldognak érzi magát, hogy itt tanulhat, ahol mindnagyobb és fokozottabb gondoskodást fordítanak a fiatalok nevelésére és szakmai képzettségük fokozására. Tizenhat tantárgyat ta. nulnak az iskolában. Mikor megkédezzük, melyik a legkedvesebb tantárgya, kijelenti: mind a tizenhat, mert ezek mind fontosak ahhoz, hogy jobb eredményeket érjenek el munkahelyeiken. De azért mégis a geológiát említi meg elsőnek, a.me. lyet azért szeret, mert érdekes előadások keretében tanulja meg a szén keletkezését. — Nagy kedvvel és szívesen tanú, lok — mondja Horváth József — és nagy hiba lenne, ha nem így tennénk, mikor minden lehetőségünk megvan ahhoz, hogy tanuljunk. Utoljára Riedelmayer Józsefhez, egy csicsói 16 éves fiúhoz fordulunk. Nagyon hallgatag fiú, nehéz szólásra bírni. Barátai ajánlják, hogy Józsi nem mindig ilyen hallgatag, sőt néha nagyonis hangos szokott lenni. Végül mégis elhatározza magát és megszólal: — Nem bántam meg és nem is bánom meg soha, hogy eljöttem ide. Saját szememmel látom, hogy bányászaink milyen nagy megbecsülésben részesülnek. Mi pedig, akik itt tanulunk, szintén tapasztaljuk a rólunk való legmesszebbmenő gondos kodást. Fekete fejét lehajtja, azután me gint felnéz. Látszik rajta, hogy még szívesen beszélne tovább. Megkér, dezziik tőle, szeret-e tahulni. — Nagyon — feleli. — Kedvenc tantárgyam nekem is a geológia, na gyón érdekes. Ezenkívül szeretem még a speciál technológiát, mert itt mindent megtanulhatunk, ami a bányászattal összefügg. Elmondja, milyen szép a kol lektív élet. Az iskolából vagy a mun. kából hazatérve megfürödnek, jóllaknak. Ezután két órai alvás vagy pihenés következik, ami minden tanulóra kötelező. Utána szórakozhatnak, olvashatnak, sportolhatnak kedvük szerint. Riedelmayer József kedvenc sportja az ökölvívás és a futball. A handlovai bányásziskola nevelői példásan végzik feladatukat. Bűik Vojtech nevelő elvtárs elmondja, legfőbb feladatuk, hogy a tanulókat szoros közösségbe kovácsolják össze. Bilik Vojtech elvtárs még megjegyzi hogy most aktivizálják az iskolai CsISz-szervezetet, amelynek munkája a szünidő alatt eléggé ellanyhult. y — A CsISz-szervezet jó munkájára pedig nagy szükség van, — mondja Bilik elvtárs — mert ez az egyik leghathatósabb támogató erőnk a tanulás és a nevelés terén. Busz Éva. A korláti kőbánya dolgozói között KORLÁTI KÖZSÉGET kisebb-nagyobb dombok övezik A falu lel,ső végén, az örökzöld fenyves közelében, az enyhe lejtön kétemeletes bányásziskola hirdeti a békés alkotómunkát Korlátiban ez az első bányásziskola amelyben több, mint ötven fiatal tanuló igyekszik elsajátítani a kőfaragómunkát. Az ötéves terv ebbe a faluba is új életet hozott. Az ifjúság előtt megnyílt az út a szebb és boldogabb jövő felé A falu közepén a zúzógépet találjuk, melynek zaja messzire hallatszik Itt zúzzák apróra a nyerskövet, amely kockakő készítésére nem. alkalmas. A falun keresztül vezető keskenyvágányú sínpáron egy kis mozdony fürgén vontatja a kővel megrakott csilléket, egészen a balog falai állomásra, ahol aztán méret szerint vagonokba rakják el és elszállítják az ország minden részébe. Lent a zúzógépeket és a bánya központot keskény vágány ú sínpár köti össze a központból pedig szintén szerte-széjjel ágaznak a bányákba a sínpárak. Minden bányából ide összpontosítják a kitermelt követ és innen szállítják a zúzához Vav itt mit szállítani egész nap. Ziman üzemigazgató szavai *ze'rint azonban az a hiba. hogy nem kapnak elegendő vasúti kocsit. Több vagonra lenne szükségünk '— mondotta Ziman elvtárs, s közben a zúzógép közelében feldolgozott nagymennyiségű kőrakásra mutat Hiába termelünk készletre, a terv teljesítését csak az elszállított köménynyiség után vezethetjük. Ahogy felértünk a hármas számú bányába, sűrűn szemerkélt az eső. Itt dolgoznak Tankina Ferenc, fia és jó néhány munkatársa. Szakértőn faragják a formátlan köveket szép szabályos kockákra. Hol az egyik, hol a másik oldaláról hasítanak le egy kis darabkát. Szorgalmas munkájuk nyomán egymásután készülnek a pontos méretű kockakövek TANKINA FERENC ötvenévkörüli középtermetű szikár, barna ember. A kőfaragás minden csínját-bínját elsajátította a hosszú évek alatt. Már harmincnyolc esztendeje hogy itt dolgozik Nagy idö ez. Talán nem is ezt a szakmát választatta volna, de a nincstelenség ide szögezte Még élénken emlékszik azokra az időkre, amikor a munkások a bizonytalanra ébredtek. — Különösen a harmincas években éreztük a munkanélküliséget — mondotta Tankina elvtárs. — Akkor az úgy volt hogy október elején leállították a munkát és csak márciusban vette kezdetét. Az urak világában azt várták, hogy hajlongjunk előttük. Három fiam van és mind i háromból kőfaragó lett. Valahonnan a közelből a gőzgép kürtje az ebédidőt jelezte. A munkások ebédhez készülődnek Nem is válogatják a helyet hogy hol fogyaszt ják ej ebédjüket. Valamennyien a simára vágott köveken helyezkednek el Már hosszú évek óta igy szokták ezt. De a közeljövőben ebédlőt építenek közvetlenül a munkahelyükön Az üzemigazgató a kijelölt helyre mutat é g azt mondja, hogy ez évre tervezték az építést és el is készül. Van már kultúrház is, amit a munkások közös erővel valósítottak meg. Alig tettünk pár métert, máris a négyes számú bánya dolgozóit találtuk, kik vidáman szórakoztak ebéi után. De komolyabb témákról • is beszélgettek. A munkások túlnyomó része kifogásolta, hog

u a korláti Jed! nótában gyakran megtörténik, hogy | több olyan árucikk hiányzik, amely naponta nélkülözhetetlen s ezért a keresett cikkek beszerzésére sok időt pazarolnak, mert a szomszéd faluba kell érte utazni. AZ IDÖ már a délutáni órákba nyúlt és visszafelé jövet még a négyes számú bánya dolgozóit látogattuk meg. Egyik multkás fúrt, a másik faragott, a harmadik hasított. Az üzem kiváló munkásokban bővelkedik, akik nemcsak teljesítik, de túl is teljesítik tervfeladataikat. Augusztusban például Papanyec Sándor 151.2, Fazekas József szintén 151.2, Sztehlo Lajos 148, Fábián Feren

c 142.5%-ra teljesítették tervüket. S így sorolhatnánk még tovább azoknak a neveit, akik becsületesen megállják helyüket a munka arcvonalán Szpevár József idős kőfaragó elvtárs mondja, hogy már több mint 50 éve csinálja ezt a munkát. Ügy,mondották. hogy a korláti kőbányában nem igen található nálánál régibb munkás /I kapitalista rendszer alatt a reuma, ischias kínozta. Többször elment akkoriban az orvoshoz és fürdőre kérte rnagát hog

v egészségét visszanyerje de azt válaszolták neki, hogy ilyesmire kár gondolni. A munkások csak a k enderáztatóban fürödhettek Most érzi csak igazán a mult és a jelen közötti különbséget amikor az orvos elküldte Pöstyénbe három hétig tartó gyógykezelésre Most győződött meg igazán, hogy a fizetésen kívül a szocialista juttatások is mily sokat jelen tenek dolgozóink életében. A tiszotci építőmunkások beváltották iqér^tüket A kormányhatározat a kohászokkal együtt a tiszolci építőmunkásokat ls arra mozgósította, hogy még jobban meggyorsítsák a nagyolvasz. tó átépítését. Noha a szerelök, ácsok hegesztők és más dolgozók munka, csoportjai között megindított szocialista munkaversen.vben már többiz, ben megrövidítették az Időterv teljesítését, a kormányhatározat megjelenésének napján újabb szocialista felajánlásokat tettek. Kollektív felajánlásuk értelmében a szerelő munkálatokat úgy kellett volna meggyoraítaniok, hogy az olvasztót szárítás céljára rövidített határidőn belül — szeptember 20-ig üzembehelyezzék. Ezt a felajánlásukat három nappal megrövidítették és az olvasztót már szeptember 18-án üzembe, helyezték. Törekvésünk célja - az ember jóléte (Folytatás az 1. oldalról.) ? K. I. Tanonc — nyomoronc — ez a burzsoá köztársaság idején mély igazságot kifejező közmondás, a tőkés országokban mindig érvényes, ahol a tanonc a „mester urak« szolgája, küldönce és munka nélkül szerzett nyeresége elérésének eszköze, viszont nálunk már régen elvesztette érvényét. Államunk mindenirányú gondoskodással körülveszi az új nemzedéket, második műszakunkat a munkaerőtartalékok állami tanintézeteiben. Neveié sükre csupán az idén 992,756.000 koronát irányoztak elő. Ugyanígy gondoskodnak a szak- és főiskolák tanulóiról és diákjairól. Az idén S0.000 tanuló é

s diák kap 190 mii. lió korona összegű ösztöndíjat. A haladó művészek, a kultúra haladó mestereinek müveit az USAban betiltják és máglyára rakják mint a legsötétebb középkorban. A kapitalista államokban a kultúrintézmények — mozik, színházak, könyvtárak s mások a dolgozók ámítását szolgálják, hogy en gedelmes bábokká váljanak az imperialisták kezében. Hazánkban óriási példányszámban adják ki összes nagy művészeink és a világklasszikusok legnagyobb müveit Államunk nagy anyagi eszközöket fordít mozik, színházak és könyv tárak építésére, népünk általános kultúrtevékenysé gének fejlesztésé, re. Államunk minden irányban gondját viseli annak, hogy dolgo zóink egyre jobban gazdagítsák ismereteiket, hogy emelkedjék a nép műveltségének színvonala, hogy sokoldalúan képzett kultúremberek — a szocializmus büszke építői fejlődjenek hazánkban. Kormányunk, szerveink és intéz ményeink napi, állandó feladata és elsősorban minden kommunista feladata, hogv gondoskodjon állampolgáraink jólétének állandó emelkedéséről. Számos kommunista, sőt pártszervezet is gyakran azon a nézeten van, hogy a dolgozók anya. gi és kulturális színvonalának emelkedését eléggé elősegítik azzal, hogy lépten-nyomon hangoztatják az »emberről való gondoskodás« szavait egészen a megcsömöriésig. A dolgozók jólétének és az emberről való gondoskodásnak hangozta tása gyakran annyira leköti őket, hogy nincs idejük meglátni a kö rülöttük lévő hiányosságokat, ame lyek éppen fékezik törekvésünket. Gondoskodni az emberről — ez annyit jelent, mint naponta kitartóan dolgozni a párt és a kormány összes határozatainak következetes teljesítéséért, fejleszteni és épitö feladatokra mozgósítani a dolgozók alkotó tevékenységét, gazdaságos, ságra, az állami tulajdon kímélésére serkenteni őket és megterem, teni az előfeltételeket, hogy társadalmunk állandóan növekvő anyagi és kultúrális szükségleteit fokozottabb mértékben kielégíthessük. A munkanélküliség megszüntetése, minden polgárnak a munkához való joga, a jegyrendszer megszüntetése és az egységes piac bevezetése, koronánk értékének megszi. lárdítása, nemzeti biztosítás bevezetése, a díjtalan iskolai oktatás, az állam számlájára történő egészségvédelem, üdültetés és szabadság — ez csupán egy része dolgozó népünk azon nagy és tartós vívmá. nyainak, melyeket élet. és kulturális színvonalának emelkedése terén elért. Ezek a mérhetetlen vívmá. nyok megmutatják, mily nagy mér. tékben veszi körül népi' demokrati, kus államunk gondoskodásával dolgozóinkat é

s igényeiket, níegmutatja azt a nagy gondoskodást, amely a tőkés rendszerben elképzelhetetlen. Mindenegyes új párt. és kormányintézkedés és határozat, amely mindig teljes Összhangban áll egész társadalmunk szükségleteivel, ismételten bizonyítja azt a mérhetetlen nagy gondosko- ' dást, amellyel a dolgozó embert hazánkban körülveszik. Azok az eredmények, amelyeket eddig elértünk, a napnál is fénye, sebben bizonyítják népi demokratikus rendszerünk határtalan fölényét a tőkés rendszerrel szemben, megmutatják népünknek a szocia. lista építés további gyönyörű táv. latait. Ezek a sikerek bizonyítják a szocializmus épitése egész vezér, irányelvének helyességét és igazolják drága pártunk, Csehszlovákia Kommunista Pártj

a - politikájának helyességét, mely politikát dolgozó népünk gyakorlatilag megvalósít. Dolgozóink fokozott aktivitásával — amely abból a tudatból indul ki, hogy mindnyájan magunk vagyunk boldogságunk kovácsai és rajtunk 411, milyen gyorsan fQg emelkedni egész társadalmunk jóléte — bizto. sítjuk mindnyájunk boldog szocialista jövőjét. I