Uj Szó, 1953. augusztus (6. évfolyam, 186-211.szám)

1953-08-16 / 199. szám, vasárnap

i 9 attgusgtus 16 III SZO 3 G. M. Malenkov elvtárs beszédének külföldi visszhangja LÍDIA Az sAmrita Bazar Patrika® cí­mű indiai lap szerkesztőségi cikké­ben kommentálja G. M Malenkov beszédét és azt írja, hogy a Szov­jetunió minden töle telhetőt meg­tesz a nemzetközi helyzet feszült­ségének enyhítésére, s a Kínai Népköztársaság is ugyanebben az irányban tevékenykedik. Ugyanak­kor az Egyesült Államok ellentétes irányú ténykedéseket hajtanak vég­re — mutat rá a lap. A lap egész sor ténnyel illusztrálja ezt a meg­állapítást. , A íkölcsönös segélynyújtási egyezmény®, amely most jött létre az Egyesült Államok és Dél-Korea között — hangoztatja a cikk írója — sryakorlatilag az Egyesült Alla mok háborús felvonulási területévé változtatja Dél-Koreát... Ugyan ilyen egyezmény született Japánnal is. Az Egyesült Államok kijelentet­ték. hogy továbbra is megszállva tartanak több stratégiai jelentősé gü déljapáni szigetet, ahelyétt, hog* az Egyesült Nemzetek Szervezeté nek gyámsága alá helyeznék azokat. Az jsAmrita Bazar Patrika« a cikk befejezésében különösen G. M. Malenkov beszédének azt a részét emeli ki, amelyben az indiai-szov­jet kapcsolatokról beszélt, valamint arról, hogy India hozzájárul a ko reai békéért folyó harc ügyéhez A lap kiemelj a Szovjetuniónak azt a törekvését, hogy megszilárdítsa Indiával baráti kapcsolatait és eze ket írja: »India is hasonló érzelme ket táplálj. PAKISZTÁN Az »Imroz-- című pakisztáni lap vezércikkében kommentálja G. M. Malenkovnak, a Szovjetunió Legfel­ső Tanácsa ötödik ülésszakán el hangzott beszédét s a következőket írja: »Malenkov beszédében igyekezett megvilágítani minden kérdést, amely jelenleg egyenetlenség tár­gyát képezi a Nyugat és Kelet kö­zött, valamint azokat a problémá­kat, amelyeket a nyugati hatalmak koholtak saját érdekükben. Malenkov ismét hangsúlyozta, a Szovjetunió politikájának békesze­rető jellegét, s hogy ez a politika a világbéíe megteremtésére, a más országokkal való együttműködés fejlesztésére irányul, s rámutatott arra, hogy hisz a kapitalista és szo cialista rendszer együttélésének le­hetőségében.® 1 A vezércikk befejezésül a követ­A VIT-en részt vevő CsISz küldöttség látogatása a bukaresti Klement Gottwald-üzemhen A VIT-en részt vevő CsISz-tagok csoportja péntek délután meglátó gatta azt a bukaresti üzemet, amely Klement Gottwald drága, fe­lejthetetlen elnökünk nevét viseli. Antonín Zápotocky és G. Gheor ghiu Dej hatalmas arcképei között cseh felirat üdvözölte a küldöttsé­get - »Béke és barátság® a feszti­vál üdvözlete. A CsISz-tagok apróbb csoportok­ra oszlottak és meglátogatták az egyes műhelyeket, ahol megtekin­tették a berendezést és beszélgettek román elvtársaikkal. Az üzem, amelyet ez év július 20-án Klement Gottwald.üzemnek neveztek el, 1948 óta villanymotorokat és elektro­technikai berendezéseket gyárt. A Szovjetunió és a népi demokrati­kus országok az üzem számára gé­pi berendezéseket és nyersanyago­kat szállítottak és szállítanak. A Klement Gottwald-üzem az első ro­mán ipari üzemek .közé tartozik. Tervét rendszeresen túlteljesíti. Most már az 1954. évi terven dol gozik és ezenkívül terven felül tel­jesiti a rendkívüli megrendeléseket. A kollektívában már 40 sztahano­vista és élmunkás növekedett fel, akik szovjet módszerek szerint dol­goznak. Az üzem megtekintése után a gyár udvarán a munkásoknak a staraturai fúvoszenekara játszott. Utána a CsKD Sztálingrád együttes néhány cseh és román dalt énekelt, majd a Lucsnicabeli fiúk és leá­nyok perdültek táncra. A CsISz-tagok látogatása a bu­karesti Klement Gottwald-üzemben Románia és Csehszlovákia barátsá­gának manifesztációja volt, a két ország, amelyek együtt haladnak a szocializmus építésének útján. A hadifoglyok hazatérítésének lefolyásáról Panmindzsonban Augusztus 13.án a koreai és kí­nai fél az ENSZ oldalára 400 hadi­foglyot téritett haza, közöttük 150 nem koreai és 250 koreai hadifog­lyot. A nem koreai hadifoglyok között 75 amerikai és ugyanannyi számú angol volt. A másik fél a népi erők számára a koreai nép­hadsereg 2160 elfogott tagját re­patriálta, beleszámítva 360 beteget és sebesültet, valamint 22 kínai né pi önkéntes foglyot. A népi erők hazatéritett tagjai közül hárman fej. és kézsebestilésben szenvednek. Ezeket a sebeket augusztus 12-én a puszani állomáson kapták, az ame­rikai őrség okozta szuronyaival. Három más amerikai botokkal és vasrudakkal verte a foglyokat. Amikor kiszálltál? a teherautókból, rögtön előadták panaszukat az ame. rikaiak ellen a Vöröskereszt ve­gyes csoportjának. A népi erők há­rom sebesült tagját mind a két fél képviselőinek kíséretében a Vörös kereszt első segélyállomására szál lítottálc orvosi vizsgálatra,- amely bebizonyította, hogy a sebesülése ket kétségkívül szuronyok okozták. Ezt az incidenst a Vöröskereszt koordinációs csoportjának gyűlésén tárgyalják meg. Szeptember első hetében ismét találkozik az indiai és pakisztáni miniszterelnök Amint az indiai rádió jelenti, Nehru indiai és Mohamed Ali pa­kisztáni miniszterelnök — akik az elmúlt napokban Karacsiban meg beszéléseket folytattak — szeptem­ber első hetében isimét találkoznak. A megbeszéléseken előrelátható lag elsősorban a kasmíri események tanulmányozásával foglalkoznak majd. Több mint ezer halálos és tízezer sebesült áldozata van a görögországi földrengésnek Augusztus 10-röl 11-re virradó éjszaka Görögország történetében a legerősebb földrengés zajlott le. A földrengés Peloponnezosz északnyu­gati partvidékén, valamint a Joni­tenger szigetein dühöngött. A leg­többet szenvedett Kefalonia, Ithaka és Zatkinthosz szigete. Peloponne­zosz egész északnyugati partvidékén komoly pusztítást okozott a föld­rengés. Augusztus 12-én és augusztus 13-ra virradó éjjel a földrengés folytatódott Zakinthosz, a hason­nevű sziget, fővárosa teljesen elpusz­tult. Ithaka szigetén az c]sö földlö­I kések után még megmaradt vala­mennyi ház összeomlott. Kefalonia szigetén hat helyiség, köztük Argosztollon, a sziget fővá­rosa is elpusztult. A görög rádió közli, hogy a szi­getek valamennyi városa és faluja romhalmaz. A lakosság éhezik, nincs ivóvíz. A görög sajtó közli, hogy a föld. rengés következtében több mint ezer ember pusztult és nem kevesebb, mint tízezer megsebesült. A görög pénzügyminisztérium képviselőinek kijelentése szerint a földrengés 2000 milliárd drachma kárt okozott az országnak. kezöket mondja: A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke újra megmutatta, hogy a Szovjetunió nemcsak kívánja a békét, hanem törekszik is annak elérésére, ez pedig nagyban hozzásegíti a béke szerető emberek erőfeszítéseit és elő fogja mozdítani az Egyesült Államok és csatlósai keltette vi­szály elsimítását. IRAN A íSabbaza című iráni lap »Két beszéd — két politika® című vezér­cikkében ezt írja: » Ezekben a na pókban, amikor az iráni nép im perialistaellenes harca éles és kri tikus szakaszába érkezett, különös figyelmet érdemelnek a világ e két politikusának kijelentései a nem zetközi kérdésekről®. Eisenhower — írja a lap — le­dobta a leplet, amely az amerikai politika igazi céljait takarta. Nyugtalanságát fejezte ki amiatt, hogy az óriási ón- és wolfrámkész­letek kicsúsznak az imperialisták kezéből, ezért az ázsiai országok­ban kialakult helyzetet »szerencsét lennek és baljósnak® nevezte. Az i s bebizonyosodott — írja & továbbiakban a lap — hogy amikor az amerikai politikusok a szabad­ságról és a demokráciáról beszél, nek, a valóságban azokra az óriási profitokra gondolnak, amelyek gyarmati és félgyarmati országok kirablása folytán jutnak a zsebük­be. A szabadság amerikai módja — állapítja meg a lap — ónt, wol­framot, olajat és mindazt jelenti, ami aranypénzzé válik és az ame­rikai bankok óriási páncélszekré­nyébe vándorol. Ily módon Eisen­hower, Malehkowal ellentétben, ab­ból indul ki politikájában, hogy a népeket meg kell fosztani a nem­zeti szuverénitástól és attól a jog­tól, hogy nemzeti kincseiket fel. használják. Ez a fény és árnyék szembeállítása. A népek pedig meg­különböztetik a fényt az árnyéktól. Az Iránnal kapcsolatos szovjet politika gyakorlatilag is igazolja Malenkov kijelentését. Amerika együttműködik Angliá­val Irán gazdasági elszigetelése te­rén, míg a Szovjetunió bővíti gaz­dasági kapcsolatait velünk és ezzel új életet önt nemzetgazdaságunk­ba. A Szovjetunió — írja a továb­biakban a lap — teljesen fedezi cukorszükségletünket és szövetszük­ségletünk felét. Cserébe megvásá­rolja áruinkat és ezzel élénkíti nemzeti termelésünket. Ez a leg­szebb bizonyítéka a Szovjetunió baráti politikájának. Ezenkívül — lrj a a lap — Ma­lenkov kijelenti, hogy kész meg­szüntetni az ellentéteket a két or. szág között a pénzügyi és határ­kérdésekben. Ezzel kiüti a fegyvert az Imeperializmug bérenceinek ke­zéből, akik ezen a problémán lova­golva megzavarták a baráti kap­csolatokat Irán és a Szovjetunió népe között. Népünk — írja a lap — megszorítja a szovjet nép test­vérkezét és nyíltan kijelenti, hogy népeink között nincs semilyen el­lentét. Az iráni nép nyíltan kijelen­ti, hogy a Szovjetunió barátsága és szomszédsága függetlenségünk és nemzeti szuverénitásunk egyik alap ja. Az iráni nép megérti és tudja értékelni ezt a körülményt. FINNORSZÁG A »Työkansan salomat®, a »Va­paa Sana« és a »Suomen Socialde­mocraati® című finn lapok augusz­tus 12-én közölték G. M. Malenkov beszédének teljes szövegét. A sMaakansa® megállapítja, hogy igen fontosak a szovjet kormány fejének megállapításai a finn szov. jet viszony javításának feladatairól. A lap kiemeli, hogy G. M. Malen­kov jelentőséget tulajdonított be­szédében a finn-szovjet kapcsolatok javításának és fejlesztésének. Finnország részéről hangoztatja a lap — ez a politika feltétlen tá mogatásra talál. A íMaakansa® megírja, hogy Finnország az utóbbi időben látta, hogy milyen nagy jelentősége van a Kelettel való kereskedelemnek az ország gazdasági élete szempontja­ból. Németország Kommunista Part y Elnökségének határozata „A párt feladatairól az 1953. évi parlamenti választások előtti harcban Németország Kommunista Pártjá­nak Elnöksége Max Reimann elnök­letével augusztus 10-én Düsseldorf­ban megtartotta tizedik ülését. A párt elnöksége Max Reimann beszámolójának meghallgatása és megvitatása után egyhangúlag ha­tározatot fogadott el „A párt fel­adatai az 1953. évi parlamenti vá­lasztások előtti harcban" címmel. A határozat a többi között kiemeli: „A szeptember 6 • i választásokon ezt a főcélt követjük, hogy általános politikai fordulat következzék be Nyugat-Németországban, olyan for­dulat, amely alapvetően a béke, a demokrácia és a szociális haladás erőinek jajvára billenti a mérle­get. Egy olyan fordulat, amely Nyu. gat-Németországban az Adenauer­kormány megdöntésével következnék be, lényegesen hozzájárulna a nem­zetközi feszültség csökkentéséhez és a világbéke biztosításához. E cél elérése órii^i erőfeszítést köve­tel pártunk minden tagjától. A Né­metország békés újraegyesítéséért folyó küzdelemben tehát Németor­szág Kommunista Pártja és a né­met munkásosztályt nagy felelős­ség terheli. Németország Kommunista Párt. jának Elnöksége a választási harc eredményes megvitatása érde­kében a következő feladatokat ál­lítja a párt elé: 1. Németország Kommunista Pártjának minden tag­ja köteles tevékenyen részt venni a választási küzdelemben. A válasz­tóknak egyszerűen és meggyőzően meg kell magyaráznia a párt politi­káját és le kell leplezni a kormány­pártok és más reakciós alakulatok szemfényvesztő demagóg szólamait. 2. A legszorosabb testvéri harci szö­vetséget kell kialakítani a kommu­nisták és szociáldemokraták között. Támogatjuk a szociáldemokrata párt minden lépését, amely megfe­lel népünk érdekeinek. Emellett nem mondunk le arról, hogy bíráljuk a szociáldemokrata pártvezetőség po­litikájának következetlenségeit és líibáit; 3. pártunk politikájának ér­vényesítését a pártszervezetek kol­lektív vezetése és a választási harc kollektív megszervezése biztosítja legjobban: 4. pártunk agitációs és propagandamunkájában fokozott mértékben kell figyelembe venni a tömegek szükségleteit és kívánsá­gait; 5. minden szavazásra jogosult férfit és nőt szűk családi körben, munkahelyén vagy a tftmegszerve­zetekben fáradságot nem kímélő munkával kell megismertetni Né­metország Kommunista Pártjának követeléseivel és meg kell győzni a választókat politikánk helyes voltá­ról. Harcra fel az Adenauer-kormány megbuktatásáért az egység, a béke, a demokrácia és a szociális haladás harcos kormányának megalakítá­sáért! Vívjuk ki szeptember 6-án Németország Kommunista Pártjának győzelmét! Előre!" — fejezi be a határozat. A belga dolgozók szolidaritása a francia dolgozókkal A francia dolgozók hősies harca mély rokonszenvet vált ki Belgium dolgozóiban. A Drapeau Rouge című lap köz zétette a belga vasutasok üzenetét francia elvtársaikhoz. A belga dol­gozók üzenetükben őszinte lelkese­désüket fejezik ki a francia vas­utasok akcióegységei szilárdsága felett, amelyet ebben a sztrájk­harcukban nyilvánítanak. A belga vasutasok kijelentik, hogy mindent megtesznek francia barátaik támogatására a szociális elnyomatás elleni harcukban. A belga vasutasok alkalmazottai fel­hívták szakszervezetüket, hogy te­gyen azonnali intézkedéseket a francia sztrájkolók megsegítésére. Ezenkívül azt javasolják, hogy a nyári szünidőre hívják meg Belgium, ba a francia elvtársak gyermekeit. Hasonló üzemetet küldtek fran­cia barátaiknak a belgB posta- és távirászl alkalmazottak. A belga távösszeköttetési alkalmazottak hangsúlyozzák, hogy a szakszerve­zeti szövetségek közös harca a belga dolgozók számára az akciós egység pompás példáját mutatja. A bányászok szakszervezeti szö­vetségének végrehajtó bizottsága üdvözlő levelet intézett a francia­országi sztrájkoló bányászokhoz. Politikai menedékjogot kért az ausztriai szovjet hatóságoktól egy amerikai katona K Johnson amerikai közkatona augusztus 2-án azzal a kéréssel fordult az ausztriai szovjet ható­ságokhoz, adjanak neki menedék­jogot. Az amerikai hadseregben való ka. tonáskodása alatt Johnson Japán­ban szolgált, azután a koreai front­ra küldték. Johnson ezt írja nyilatkozatában: hosszú idők folyamán arra tanítot­tak, hogy minden, ami amerikai, az a legjobb és leghelyesebb és minden más rossz és helytelen. Ja­páni szolgálatom idején s a Japán, ból való visszatérésem után kétel­kedni kezdtem az ilyen elmélet he­lyességében. Johnson azután el­mondja, hogy szakképzettségét igyekezett szerezni, hogy gondos­kodhasson családjáról, ezt azonban anyagi eszközök híjján nem tud­ta elérni. »Amerikában, aki nem gazdag családban született — írja — annak nincs esélye arra, hogy valaha is gazdagabb legyen, mint amikor született.® Majd befejezésül ezeket írja: »Ugy érzem, nem tudnék tovább Amerikában élni. Egyetlen megol­dás, hogy új életet kezdjek, kérem önöket tegyék ezt számomra lehe. I tövé.« A kereszténydemokrata Pella kapott megbízatást az olasz kormány megalakítására Píccioni kudarccal végződött kor­mányalakítási kísérlete után Elna­udl olasz köztársasági elnök csü­törtökön délután 5 órára magához kérette Giuseppe Pellat, De Gas­peri legutóbbi kormányának csúcs­miniszterét, hogy megbízza a kor­mányalakítással. Pella a képviselő­házban és a kormányban is min­dig az északolaszországi textilgyá­rosok érdekeit képviselte. Jelölé­sét Merzagora, a szenátus elnöke, Gronchl, a képviselőház elnöke és a liberális párt parlamenti csoport­ja sürgették. A kormánysajtó és legnyiltabban a félhivatalos »I1 Messaggero® ad­minisztrációs jellegű kormányalak!, tást javasol a válság áthidalására. A »I Unitá® megállapítja: ezzel a javaslattal a kereszténydemokraták azt akarják elérni, hogy az eddigi kudarcok után mégis csak pusztán kereszténydemokratákból álló kor­mányt tudjanak alakítani. Ebben a kormányban azok a miniszterek foglalnának helyet, akik de Gaspe­ri korábbi kormányaiban már sze­repeltek és akik az utóbbi három hónap folyamán a képviselőházban és az országban egyaránt a legsú­lyosabb vereségek egész 'sorát szen­vedték el. • Mint a »Reuter« Jelenti. Pella el­vállalta, hogy kísérletet tesz a kor. mányalakitásra.

Next

/
Thumbnails
Contents