Uj Szó, 1953. augusztus (6. évfolyam, 186-211.szám)

1953-08-01 / 186. szám, szombat

4 U J szo 1953 augusztus 1 Kitüntették a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság hős katonáit PÁRTELET A Béke-üzem pártszervezete az SzlKP X. kongresszusa batár o/.ata i na k megv alósí tásáér t vükben a teljesítményt, a munkában elért eredményeiket és felvették a versenyt egymás közt. Ebben a szcialista munkaversenyben Novák elvtársnö vezet. Munkakötelezett­ségvállalását 137 százalékra telje­sítette. Mint az üzem legjobb dol­gozója, küldöttként részt vesz abu karesti IV. Világifjúsági Találkozón. Az alig 19 éves Sindler Anna CsISz-tag a gépére függesztett tel jesitménykönyvére mutat és ezt mondja: ' — Még 4 százalék és utolérem, sőt el is hagyom Novák elvtársnöt. Ezelőtt — folytatja — szőlőkertben dolgoztam. Édesanyám eleinte nem akarta beleegyezését adni, hogy a gyárba menjek, de később mégis elengedett. Örülök, hogy ilyen nagy gépen dolgozom. Chinorán Erzsi sem lehet több 18 évesnél. Az ő édesanyja nem el­lenezte, hogy gyárban dolgozzon, de kezdetben nem érezte jól magát a kollektívában és ezért sokszor igazolatlanul maradt ki a munká ból. Kumó elvtárs meglátogatta a lakásán. Egyórás beszélgetés után Erzsi megígérte, hogy rendszeresen fog munkába járni. Szavát valóra is váltotta. Rövid időn belül 110 százalékos munkateljesítményt ért el. Erzsike azonban azt mondja, hogy ennél az eredménynél nem áll meg. így érte el a pártcsoport, hogy a lemaradt részlegen a tervet ma már több, mint 100 százalékra teljesítik. Az önköltség csökkentése terén is szép eredmények mutatkoznak. Kulik elvtárs, a második részleg szervezet elnöke megelégedve mond" ja, hogy ők a tervet teljesítik. A pártcsoportok rendszeresen megtart ják gyűléseiket, az egyenletes terv­teljesítés problémáit megtárgyalják, a kimaradást és munkaerőhullám­zást js megoldották. — Eszmeileg és szervezetileg — mondja Kulik elvtárs — Leben ­hardt elvtárs pártcsoportja fejlődik a legjobban. A lakatosmühelyben Lebenhardt elvtársat, a pártcsoport bizalmiját az egyik gépnél dolgozva találtam. Készséggel adott felvilágosítást a pártcsoport munkájáról. Közben oda. jött Fonod Zsigmond elvtárs is, a pártcsoport tagja, akj átlag 180 szá­zalékra teljesíti tervét. Örömmel mondja, hogy pártcsoportjuk új ered­ményt Könyvelhet ei. Maco Gáspai gépjavító elvtárs munkakollektívá jávai, Klein és Hiba pártonkívüliek kel az üzemnek évi 68.372. — ko rónát takarított meg, Macó elvtárs módosítása szerint nem kel! többé a fogaskerék kikopása után a gépe­ket teljesen széjjelszedni, ami min­den egyes gépnél 164 munkaórát vett igénybe, hanem két és félórás munkával, évi 540.— korona ki adással újra üzembe állítható a gép. — Maco elvtárs egyike azoknak — mondja Lebenhardt elvtárs — akik pártunk új alapszabályzatát megértették. Példásan dolgozik, tö rekszik munkájának technikáját el­sajátítani, szakmájában következe tesen emeli képességét, óvja és szi lárdítja a köztulajdont. Kubica István elvtárs pártonkí­vüli vasesztergályos a kommunisták példájára tanulmányozza a szovjet tapasztalatokat. Különösen azóta, amióta Sztálin elvtárs szavait ol­vasta, megértette, hogy a sztahano­vista mozgalom tárja fel előttünk azt az utat, amelyen egyedül érhet­jük el a munka termelékenységé­nek magasabb színvonalát, amely a szocializmusból a komunizmusba va. ló áttéréshez és a testi és szellemi munka közötti különbség eltörlésé­hez kell. Amióta Kubica elvtárs Koleszov szovjet sztahanovista munkamódszerét alkalmazza eszter­gapadján, minden erőfeszítés és se­lejt nélkül megsoltssorozta teljesít­ményét. Ezért még jobban megsze­rette gépét, mert a nehéz „munkát a gép végzi el helyette, neki csak a gép kiszolgálási sorrendjét kell ismernie és azt pontosan betarta­nia. Kubica elvtárs örül sikerének és tudja, hogy ez közös öröm, va­lamennyiünk öröme. A harmadik részlegszervezet bi­zottsága is kiértékelte az üzemi pártbizottság utasítása szerint a saját és a pártcsoportok munkáját és azokat a csoportbizalmiakat, akik nem teljesítették feladataikat, leváltották. így váltották le Hra­bovsky Vilmos elvtársat, a máso­dik csoport bizalmiját. — Hrabovsky nem fejlesztette öntudatát, nem törekedett elsajátí­tani a marxizmus-leninizmus alap­elveit, nem harcolt a párthatároza­tok végrehajtásáért, ezért leváltot­tuk és Teplánsky Ferenc elvtársat bíztuk meg a csoport vezetésével — mondja Macó elvtárs, a részleg­szervezet elnöke. — Teplánskynál megvannak az előfeltételek, hogy a csoportot aktivizálni fogja. Macó elvtárs üzemrészlege a tervet 103 százalókra teljesítette és megtakarított 796.626 korona ér­tékű nyersanyagot. A kimaradás elleni harcban is szép eredményeket értek el, A munkaversenyben is szép ered­ményeket mutatnak fel a részleg dolgozói. Kirinovics elvtárs 187 szá­zalékra teljesíti tervét, Benkovsky 180 százalékra, Salát 160 százalék­ra és így tovább. Fényképeik, mint a legjobb munkásokéi, a dicséret­táblán vannak kifüggesztve. A X. pártkongresszus határozatai teljesítéséért folyó harcban szüksé­ges, hogy az üzemi pártbizottság tagjai személyes kapcsolatot tart­sanak fenn az összes részlegszer­vezetekkel és pártcsoportokkal. Kü­lönösen nagy gondot kell fordíta­niok a politikai tömegmunkára és ezzel kapcsolatban a népnevelőkre, ezek felkészültségére. Következetesen segíteni és ellen­őrizni kell a részlegszervezetek bi­zottságainak munkáját, hogy ne forduljon elö, hogy a brosúrák fel­halmozódnak az egyes funkcioná­riusoknak, mint például Maco elv­társnak, a részlegszeirvezet elnöké­nek íróasztalán. A brosúrák hever­tetése azt bizonyítja, hogy nem gondoskodnak kellően a párttagok és pártonkívüliek eszmei fejlődésé­ről. Semmi sem adhat tisztább képet a részlegszervezetek és pártcsopor­tok munkájáról, mint az, ha az üze­mi pártbizottság tagjai személyesen meggyőzödnek a szervezetek mun­kájáról. Az élő kapcsolatok felvétele a dolgozók széles tömegeivel, előfelté­tele a sikerek elérésének. $ Erdösi Ede. A j urai Dimitrov-üzem mellett működő munkaerőtartaJék szaktanintézetnek végzett növendékei A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság Legfelsőbb népgyülése el­nökségének határozatára Lu Csun War-t, a koreai néphadsereg tiszt­jét, Kim Cson Szik, Li Cson U al­tiszteket és Ra Jun Ju katonát, a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság hőse címmel tüntették ki és átadták nekik az „államzászló" ér­demrend I. fokozatát és az „Arany­csillag" érmet. E magas kitüntetést a koreai népnek az amerikai inter­venciósok és cinkosaik ellen vívott felszabadító háborújában véghezvitt hőstetteikért kapták. Pártszervezeteink munkájának alapvető feladata harcba vezetni a munkások, technikusok, szövetkezeti tagok, kis- és középparasztok és az értelmiség legszélesebb tömegeit az állami és munkafegyelem megszi­lárdításáért, a szigorú takarékossá gi rendszer bevezetéséért minden üzemben és minden munkahelyen. Feladata továbbá — támaszkodva a széles tömegek bizalmára és al­kotómunkájára — kifejleszteni egész népünk kezdeményezését, hogy minél nagyobb méretben bekapcso­lódjék a szocialista munkaverseny­be, mert csak így teljesíthetjük azokat a feladatokat, amelyeket az SzlKP X, kongresszusa a CsKP országos konferenciájából kiindulva kitűzött. Gazda elvtárs, a Béke-üzem párt­bizottságának elnöke az SzlKP X. kongresszusának- befejezése után összehívta az üzemi pártbizottságot, a részlegszervezetek elnökeit, az öezes pártcsoportok bizalmijait, azonkívül a tömegszervezetekben, főleg a szakszervezetekben és CslSz-ben dolgozó kommunistákat. Ezen a gyűlésen megtárgyalták a kongresszus határozatait, megbírál­ták a szervezetek munkáját, hogyan hajtsák végr e munkaszakaszukon a részlegszervezetek funkcionáriusai és' csoportbizalmijai a párt és a kormány határozatait. Gazda elvtárs rámutatott, hogy egyes párttagok­ban hiányzik a személyi felelősség tudata, hiányzik a szilárd elhatáro­zás, az erős akarat a nehézségek, az akadályok leküzdésére és ahelyett, hogy bírálnák a hiányosságokat és követelnék kiküszöbölésüket, takar­gatják őket. A már megállapított hibák eltávolítására hozott határo­zatok végrehajtásáért nem harcol­nak kellően, amivel az üzem egyen­letes tervteljesítését veszélyeztetik. Az üzemi pártbizottság a X. kon gresszus irányelvei alapján konkrét feladatokat dolgozott ki a részleg szervezeteknek, hogy ezek a párt­csoportok segítségével, a kommu­nisták aktivizálásával, személyes példamutatásukkal a munkaverseny ben magukkal ragadják a munká sok, mesterek és műszakiak széles tömegeit. A tervteljesítésben főleg a 2376 számú részleg volt lemaradva. A pártcsoprt az üzemi pártbizottság utasításai szerint megvizsgálta és megvitatta a lemaradás okait és kötelezettséget vállalt, hogy segíteni fog a dolgozóknak, hogy gyorsab­ban szakmunkásokká váljanak, szakképzettséget nyerjenek és bej kapcsolódjanak az üzemi munkások kollektívájába, a termelés életébe. Dujsziková elvtársnö, a pártcso port bizalmija, személyesen beszél­get minden új munkással. Ezekből az -elvtársi beszélgetésekből sokat megtud az új munkatársról, igé­nyeiről, nézeteiről és arról, hogyan lehetne jobban és gyorsabban be­kapcsolni a termelésbe. Dujsziková elvtársnö abban látja legfőbb feladatát, hogy beoltsa az új munkatársba a termeléshez való kedvet, szeretetet ébresszen az üzem és, saját munkahelye iránt. Belenevelje a rábízott munka fon­tosságának és felelősségének tuda­tát. • Albert elvtársat, aki arról ismert az üzemben, hogy jó szervező és jó agitátor, a pártcsoport megbízta a saj tő tízpercek vezetésével. Albert elvtárs nem elégszik meg csak az újság felolvasásával, mert van, aki már olvasta és nem figyel oda, más viszont, ha olvasta is, kevés neki az egyszeri olvasás ahhoz, hogy megértse. Ezért a felolvasás után megvitatja az újság témáit és összefüggésbe hozza őket az üzem és munkahely problémáival. Turzo elvtársnő egyike az üzem legjobb népnevelőinek. A tervtelje­sítésért folyó harcban, a békeharc legdöntőbb frontján hatásos és meg győző érveket használ, megmagya­rázza a részleg munkásainak, hogy a maguk és hazánk dolgozóinak jobb jövőjét csak közös munkával biztosíthatjuk. Megmagyarázza to­vábbá, mennyire szükséges lett vol­na dolgozóinknak arra a textil mennyiségre, ami a terv nemteljesí­tése következtében nem készült el. Kumó elvtárs padig a pártcsoport megbízásából meglátogatta mind­azokat, akik a munkából igazolás nélkül kimaradtak, hogy meggyőzze őket a kimaradás káros következ ményeiről. A pártcsoport tagjai aktivizálá­sának hamarosan megmutatkoztak az eredményei. A részleg dolgozói naponta pontosan jegyezték köny­Ipari üzemeink ebben az évben to- 1 vábbi utánpótlást kapnak az Álla­mi Munkaerötartalékok szak tanin­tézetei új minősített kádereiből. A bratislavai Juraj Dimitrov-üzem tan­intézetéből ebben az évben a vegyi­ipari üzemekbe 128 ifjú karbantartó és szaklaboráns kerül. A tanulók ünnepélyes felszabadításán részt vet­tek a Juraj Dimitrov, a Béke-üzem és a Slovnaft üzemek képviselői, amely üzemekben a tanintézetek nö. vendékei üzemi gyakorlatot végez­nek. Az ünnepségen résztvettek a tanulók szülei is. A tanintézet végzett növendékei az iskolában és az üzemgyakorlato­kon kifejlesztették a szocialista versenyt, amelynek segítségével rendszeresen elmélyítették elméleti és gyakorlati ismereteiket. Kiváló előmeneteléért 28 végzett tanulót kitüntettek. A tanintézetben a tanu­1 lók 9 termelési tanulócsoportba van­nak beosztva, amely csoportokból 5 vegyicsoport. A második évfolyam­ban a versenynek a tanulók felsza­badítását megelőző végleges kiérté­kelésénél legjobb volt a II. A vegyé­szeti csoport, ahoi 10 kitnütetett ta­nulóvolt. A csoportból Jozef Mráz és Vladimír Stehlik az iskola legjobb végzett növendékei közé tartoznak. A tanintézet igazgatójának. Im­rich Skodának ünnepi beszéde után Milan Barta, a tanintézet példás ta­nulója köszönetet mondott pártunk­nak és kormányunknak a végzett tanulók nevében az új minősített káderekre fordított nagy gondosko­dásért. Ezután az igazgató átnyúj­totta a végzett növendékeknek a bi­zonyítványokat. a kitüntetett tanu­lóknak pedig kiválŕ eredményükért a könyvjutalmakat. A szovjet kormány jegyzéke Ausztriához G. M. Puskin, a Szovjetunió kül­ügyminisztériuma kollégiumának tagja július 29-én N. Bischof úrnak, Ausztria szovjetunióbeli nagyköveté­nak átadta a szovjet kórmány jegy. zékét. A jegyzékben ez áll: „Az osztrák kormány június 30-i okmányában ez áll: „A szövetségi kormány elfogadhatónak tartja a szovjet kormány ama javaslatát, hogy diplomáciai úton tárgyaljanak az államszerződésről és reméli, hogy a nézetek javasolt módon való álta­lános kicserélése a szerződés gyors megkötésére vezet." Az osztrák kormánynak ebből a nyilatkozatából kitűnik, hogy pozi­tív állást foglal a szovjet kormány ama javaslata mellett, hogy az oszt­rák államszerződés kérdését diplo­máciai úton tárgyalják meg. Az osztrák kormány emellett azonban nem tért ki arra, hogy miért vonakodik 1952 tavasza óta az osztrák államszerződésről való tárgyalástól. Az említett vonakodá. sért a felelősséget az osztrák kor. mány viseli. A potsdami konferencia 1945. évi és az USA, Anglia, Franciaország és Szovjetunió külügyminisztereinek tanácsa 1949 júniusi párizsi ülése határozatainak alapján egyes ke­vésbbé fontos cikkelyek kivételével, megállapodás történt az Ausztriával való államszerződés tervezetében. En nek ellenére az USA, Nagy-Britan­nia és Franciaország kormányai az Ausztriával való államszerződésre tett javaslat tekintetében a négy hatalom között elért megegyezés el. lenére 1952 márciusában úgyneve­zett „rövidített szerződést" terjesz­tettek elő, amelyet a Szovjetunió részvétele nélkül dolgoztak ki és amely, mint a szovjet kormány már nem egyszer kijelentette, nem já­rulhat hozzá az osztrák kérdés meg­oldásához. A „rövidített szerződés" mindé­nekelött ellentétben áll az 1943-as Ausztriáról szóló moszkvai deklará. cióval, mellőzi az osztrák nép de­mokratikus jogait biztosító fontos határozatok egész sorát, az osztrák államszerződés az USA, Anglia, Franciaország és a Szovjetunió kö­zött megállapított cikkelyeinek szö. vegét, melyeket annak idején az osztrák kormány szintén elismert így például „a rövidített szerződés­ben" nem foglaltatik benne az álla­mi szerződés tervezetének régebben megállapított 7. cikkelye, amely meghatározza, hogy minden elkerül­hetetlenül szükséges intézkedést megtesznek annak biztosítására, hogy az osztrák törvénykezés alá tartozó összes személyek fajhoz, nemhez, nyelvhez, vagy vallási fele. kezethez tartozásukra való tekintet nélkül emberi jogokat és alapvető szabadságjogokat élvezzenek, bele­értve a szólás- és sajtószabadságot, ,a vallási szertartások, politikai meg gvőzödés és a gyülekezési jog sza­badságát." A „rövidített szerződésből" hiány­zik az Ausztriával való államszer­ződés tervezetének megállapított 8. cikkelye, amely meghatározza, hogy „Ausztriának demokratikus kor­mánya lesz, melyet a minden polgár, nak biztosított általános, egyenlő, titkos szavazati jog alapján válasz­tanak meg és minden polgárnak jo ga lesz ahhoz, hogy állami funkciók­ba beválasztassék, fajhoz, nemhez, nyelvhez, valláshoz való hovatarto­zására. vagy politikai meggyőződé sére való tekintet nélkül." A „rövidített szerződésben" nem foglaltatik benne a régebben meg­állapított 9. cikkely sem, amelyben az áll, hogy Ausztriának „folytatnia kell ama törekvését, hogy az oszt. rák politikai, gazdasági és kulturális életből kiirtsa a nácizmus minden nyomát" ne engedje meg a fasiszta szervezetek bármily formában való megújítását és akadályozzon meg mindennemű náci és militarista te­vékenységet és" propagandát Auszt­riában. Figyelmet kelt az a tény is, hogy a „rövidített szerződés" tervezete nem mondja ki, hogy Ausztriának joga lesz az ország védelméhez szükséges saját nemzeti fegyveres erőkre, habár ezt az osztrák állam­szerződés tervezetének elfogadott cikkelye meghatározza. \ Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a „rövidített szerző­dés" nyilván eltér a potsdami ha. tározatoktól és a négy hatalomnak az Ausztriát érintő fontos politikai és gazdasági kérdésekben hozott megállapodásától, mely kérdésekben a Szovjetunió, USA, Anglia és Fran­ciaország külügyminisztereinek 1949 júniusában tartott gyűlésén egyez, tek meg és amelyekbe az osztrák kormány már régebben beleegye­zett. A „rövidített szerződés" megsér ti a Szovjetunió jogait, főleg az ausztriai úgynevezett volt német va­gyon tekintetében, amit a fentneve­zett szerződések és az osztrák állam, szerződésnek már elfogadott cikke­lyei alapján határoztak meg. Az említettekből kitűnik, hogy az úgynevezett „rövidített szerződés" nem járulhat hozzá az osztrák kér. dés megoldásához és nem tárgyalha­tó le, mert ellentétben áll a négy hatalom szerződéseivel és nem felel meg a valóban független, demokra­tikus Ausztria érdekeinek. Az osztrák kormány azonban 1952 július 31-én kelt, az ENSz összes tagállamaihoz szétküldött memoran­dumában állást foglalva a „rövidí­tett szerződés" mellett, kijelentette, hogy „az államszerződés régi terve, zete alapján való további tárgyalás lehetetlen". Gruber úr, osztrák kül­ügyminiszter 1952. május 24-én még az említett osztrák memorandum kiadása előtt kijelentette, hogy „Ausztria kész tárgyalni az 1952. évi alapon, de semmiesetre sem az 1949-i alapon." Az osztrák kormány ezzel a nyi­latkozattal elutasította az Ausztriá. val való államszerződés tervezetét, amelynek főbb cikkelyeiben a négy hatalom már 1949-ben megállapodás, ra jutott és amelyet az osztrák kor­mány 1952 tavaszáig maga is elis­mert. - j Az emiitettekből kitűnik, hogy az osztrák kormány abbeli törekvésé ben, hogy az Ausztriával való állam­szerződés lényegében már elfogadott tervezetét a három hatalom által a Szovjetunió részvétele nélkül kidől gozott „rövidített szerzödés"_sel he lyettesítse, ami egyenesen megsérti a Szovjetunió érdekeit, az USA Anglia és Franciaország kormányai­val együtt viseli a felelősséget az Ausztriával való államszerződés megkötésének húzás-halasztásáért A szovjet kormány a fent emlí tettekkel kapcsolatban köszönettel fogadná az osztrák kormánytól azt a közlést fogja-e továbbra is támo gatni a „rövidített szerződést" és továbbra is érvényben marad-e az osztrák kormánynak 1952 július 31_ én kelt memorandumában bennfog­lalt nyilatkozata, hogy a régebben elfogadott államszerzödési tervezet alapján a további tárgyalások lehe tetlenek. Az tesz trák kormánynak < kérdéssel kapcsolatban teendő nyi latkozata nagyjelentőségű lesz az Ausztriával való szerződés körüli to­vábbi tárgyalásokban. Magától értetődik, hogyha visz szavonnák a „rövidített szerződés' tervezetét, a négy hatalomnak ez le hetővé tenné az Ausztriával való államszerződés kérdései tárgyalásá nak megújítását, hogy megállapodás ra jussanak e szerződés megkötésé vei kapcsolatos megoldatlan kérdé sekben". Bischof úr kijelentette, hogy L szovjet kormány eme jegyzékének tartalmát közli az osztrák kormány­nyal.

Next

/
Thumbnails
Contents