Uj Szó, 1953. augusztus (6. évfolyam, 186-211.szám)

1953-08-06 / 190. szám, csütörtök

2 U J SZÖ w 1953 augusztus 5 tettekből következik, hogy az USA július 15-1 jegyzéke nemcsak nem tűzi kl feladatul azt, hogy hozzájá­ruljanak az alapvető német kérdések megoldásához, hanem az Ügyet hosszas tárgyalásokra szorítja ar­ról, hogy a Németországban lévő helyzetet kell-e vágy nem, ilyen vagy amolyan külföldi képviselő ál­tal megvizsgáltatni és' hogyan és miért kell végezni mindezt a ..vjzs­gálatot", ami a német népre meg. alázó, stb. E szükségtelen és semmit sem biztosító kérdésekkel kapcso­latos tárgyalásokon kiviil az ilyen­fajtájú javaslattól semmit sem le­het várni. Mindezzel rtneg van szabva a szov. jet kormány állásfoglalása az USA kormányának említett javaslatával szemben. ' A szovjet kormány azon a néze. ten van, hogy az ilyen javaslat nem­csak nem Járulhat hozzá Németor­szág egyesítéséhez és az össznémet demokratikus kormány megalakítá­sához, sem pedig a Németországgal kötendő békeszerződés megkötéséhez, hanem azáltal, hogy tovább halaszt, ja a békeszerződés megkötését^ azt okozná, hogy Németország nyugati és keleti részre szétosztott marad­na. És ezzel egyidejűleg Intézkedé­seket tesznek Nyugat-Németország remilitarizálására, aminek veszélyes. ségét nem hagyhatják figyelmen kívül Európa békeszerető nemzetei, főleg a szomszédos államok. Ha mind ezt a bonni Adenauer-kormánnyal va. ló előzetes megbeszélés alapján teszik amint ezt a Július 1S-1 Jegyzék mondja, akkor ez csupán véglegesen alááshatja a német nép bizalmát az ilyen kormány Iránt, a többi euró. pai nemzetekről nem lg beszélve. Az USA július 15-i jegyzékével kapcsolatos már említett kifogások ellenére a szovjet kormány nagy jelentőságét tulajdonít annak, hogy a nagyhatalmak a német kérdést közösen megtárgyalják és emellett remélik, hogy az ilyen tárgyalás lehetővé teszi a Németország egysé­ge felújítását érintő problémák min­den téren való megvizsgálását és a német békeszerződés megoldásával együtt hozzájárul az európai béke megszilárdításához is. Az említettekből kiindulva a szov. jet kormány a következőket java­solja: 1, a külügyminiszterek konferen­ciáján a fentemlítettek tekintetbe vételével meg kell vizsgálni azokat az intézkedéseket, amelyek a nem­zetközi kapcsolatokban lévő feszült­ség enyhítésére szolgálnak. 2. a konferencián meg kell tár­gyalni a német kérdést, beleértve Németország egysége felújításának és a békeszerződés megkötésének problémáját is. Ami az osztrák szerződést illeti, a szovjet kormánynak e kérdéssé! kapcsolatos állásfoglalását már megmagyarázták július 30 I Jegyzé­kei. amelyeket az USA, Anglia, Franciaország kormányainak kül­öött. Magától értetődik természetesen, hogy a német probléma megoldásá­ban esetleg elért sikerek hozzájá fúlnának az osztrák kérdés megol­dásához ís. A szovjet kormány, hasonló jegy. fékeket küldött Anglia és Francia­ország kormányának is. A bukaresti IV. Vflágiffúságt Találkozó harmadik napía A Világifjúsági Találkozó harma dik napja, augusztus 4-e a legfon­tosabb nap volt a sportolók számá ra. A harsonák ünnepélyes hangja a világ negyven nemzetét képviselő 4000 sportolónak adott jflet a fesz tivál sportműsorának megnyltásá ra. Az egész nap folyamán a nem zetközi' kulturális verseny keretében különféle együttesek és szólisták lépnek fel. közöttük fellépett a csehszlovák állami dal és tánc együttes, . a CsKD Sztálingrád együttese és a csehszlovák szólis ták. Tizenhárom ország együttesei mutatták be műsorukat, köztük a Szovjetunió, Franciaország, Bul gária, Albánia, \3hile, Korea, Gő­A Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka Augusztus 5-én, délután 2 órakor megnyílt a Szöveteégi Tanács ülé­s^-a Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak üléstermében, a Kremlben. Augusztus 5-én, délután 2 órakor megnyílt a Nemzetiségi Tanács ülése a Szovjetunió Legfelső Taná­osának üléstermében, a Kremlben. Az albán kormány válaszfegyzéke a jugoszláv kormánynak a határincídensek ügyében Az Albán Népköztársaság kül­ügyminisztériuma- az elmúlt napok ban jegyzéket kapott a jugoszláv külügyi államtitkárságtól, amely al­bán-jugoszláv vegyesbizottság meg alakítását javasolja abból a célból, .hogy ez megvizsgálja az alMn-ju goszláv határon történt és a jövő ben előforduló incidenseket. A ju goszláv kormány ebben a jegyzék ben arra törekszik, hogy a határinci densekért az Albán Népköztársaság kormányára és az albán hatósá­gokra hárítsa a felelősséget. Az Albán Népköztársaság kül­agyminisztériuma a jugoszláv kül­ügyi államtitkárság e jegyzékére 1P53 augusztus 1-én budapesti kö vétsége útján a következő választ adta: 1. A jugoszláv külügyi államtit kárság emiitett jegyzéke újból megkísérli, hogy az albán jugo s2láv határon történt és a Jövőben előforduló incidensekért az Albán Népköztársaság kormányát és az albán hatóságokat tegye felelőssé. Az Albán Népköztársaság külügy, minisztériuma szükségesnek tartja arra emlékeztetni, hogy 1953 jú­nlus 27-én kelt 1041/1953 számú jegyzékében a jugoszláv kormány­nak erre az állítására teljesen ki­elégítő választ adott és újból hang súlyozza, hogy ezekért az inciden sekért egyedül a Jugoszláv kormány és' szervei felelősek. 2. Ami a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság külügyi államtit­kórságának azt a javaslatát illeti, hogy albán jugoszláv vegyes bi zottság vizsgálja meg milyen in tézkedések teendők ezekkel a ha tárincldensekkel kapcsolatban, az Albán Népköztársaság külügyml nisztériuma az albán kormány hé kés politikáját követve -és alkalmaz va, hozzájárul, hogy Ilyen bizott ság alákuljon meg és a maga ré­széről azt Javasolja, .hoev az albán jugoszláv i vegyesblzottság 1953 augusztus 17 én üljön össze az Al bán Népköztársaság Pogradec ne­vű városában. rögország és más országok művé szei. Óriási az érdeklődés, e kul túrfellépések Iránt. A színházak termei nem képesek befogadni az összes v nézőket, akik mindnyájan szeretnék megtekinteni a különböző nemzetek művészetét. Csehszlováklát kedden a> CsKD Sztálingrád ég a Trencsan együt tesek képviselték, amelyek gazdag műsorukat a Tolbudhin-téten mu, tatták be. A nemzetközi programm folyamán a Lucsnica nevű cseh szlovák együttes együtt táncolt és énekelt Sziria. Libanon, Irak, Né metország és Franciaország együt teseivel és az Orfeum termében két előadásit rendezett a Szkupa báb­színháza. Reprezentációs programmal lép tek fe! a kínaiak, finnek, brazilok és norvégek. A mozikban és klu bókban, valamint a szabadtéri mo­zikban negyven filmet mutattak be különféle országokból. Este az Ete neul Színházban ünnepélyesen kihir­dették a fesztivál előtti kultúrver senyek győzteseinek nevét. E ver sen.v keretében a csehszlovákok kö zül a következő szerzők nyertek díjat: Jiri Marek »Ifjú harcosok, című munkájáért III. 'díjat. Kanéra a »Bécsi kongresszus« című filmért I. díjat nyert, Milan Vosirnikovot I. díjjal tüntették ki a » Vörös, tu­Iipánok« című filmért és Zdenek Formant II. díjjal a »Béke épitke zése« cimü filmjéért. A képzőművészet terén kitünte tést nyert Maria Medvecka »A bé­ke gyermekei® clmü képe. f\lv A nap falyamán számos tanul mányi kirándulást rendeztek külön féle üzemekbe, múzeumokba és könyvtárakba, Igy az ifjúság meg­ismerkedett a román nép kulturális és szociális vívmányaival. Olaazor szág, Anglia, Dánia, Franciaország, Libanon, India és Pakisztán küldőt telnek egy csoportja meglátogatta az Emilla Irzu kórházat. A vendé gek elragadtatással látták, hogy a gyermekek milyen példás orvosi gondozásban részesülnek és hogy mily pompásan van felszerelve a kórház. „Nálunk, Olaszországban senki sem gondoskodik Így a gyermekek ről — mondotta Pledra Pevrorti, olasz orvoetanhallgatónő. «— A mi kórházaink e kórháznak nyomába géni léphetnek.« Este Bukarest utcái ismét vidám utcabáloktól voltak hangosak. Az Egyetem.téren az Ifjúság holland táncokat tanult és a Szabadság téren este őrömltell közös táncban a fiatalok ezrei vettek részt a Mi sszisszippl folyótól a Gangeszig, az Andeszek lábától a Pamirlg, a nor vég fjordoktól az izzó afrikai siva­tagig, az ifjak ezrei, akik Lincoln Ábrahám országából vagy az ősré gi Moszkvától a Földközi-tenger partjától, vagy a Csendes óceán korallszlgetéröl érkeztek az ifjú­ság e hatalmas találkozójára. Hétfőn, augusztus 3-án este a •fesztiválon részt vevő szovjet kül­döttség művészcsoportja rendezte az első hangversenyt az újonnan megnyílt Operaház épületében A hangeversenyen részt vett Pefaru Groza, Románia nagy nemzetgyű­lésének elnöke, a párt és kormány vezető dolgozói, élükön Gheorghiu Dej.jei, a diplomáciai testület tag­jai és a sajtó képviselői. A hang versenynek óriási sikere volt. A zsúfolásig megtelt színházban a moszkvai diákok együttese táncolt és énekelt, valamint a szibériai orosz népi együttes, a moszkvai konzervatórium hallgatóinak zene. kara és szólistái léptek fel. k Attlee és Be van Jugoszláviába utazott Az „AFP" Jelentése szerint Att­lee, az angol Munkáspárt vezetője augusztus 1-én Londonból Jugo­szláviába utazott. Attlee három hé­tig tartózkodik majd Jugoszláviá­ban, mint a kormány vendége és látogatást . tesz Tltónál. Szombaton megérkezett a belgrádi repülőtérre Aneurin Eevan mun­káspárti képviselő, akj Gyilasz meg­hívására utazott Jugoszláviába. Az ,,AFP" közli, hogy BeVan Jugoszlá­viai tartózkodása során több jugo­szláv politikai személyiséggel fog tanácskozni. „A szovjet nópet vezető és irá­nyító erő, a békés építés és a há­ború napjaiban egyaránt, Lenin pártja, a bolsevik párt volt. Egyet len pártnak sem volt és nincs olyan tekintélye a néptömegek előtt, mint a mi bolsevik pártunknak ... A há­ború alatt a párt még jobban egy­beforrt a néppel, még szorosabb kapcsolatot épített ki a dolgozók széles tömegedvei." Győzelmesen befejezve a Nagy Honvédő Háborút, a szovjet nép a párt vezetésével gigászi munkát végzett a népgazdaság helyreállí tásáért és további fejlesztéséért és kimagasló sikereket ért el a békés építőmunkában. Napjainkban, a kommunizmus építésének időszakában, a párt mozgósítja és szervezi a szovjet nép alkotó erőit a nérpg-azdaság to vábbi feliemlítéséért vívott harcra, az ipar és a mezőgazdaság tartalé kainak és lehetőségeinek felhaszná lásáŕa a Szovjetunió fejlesztése ötö dik ötéves tervének, a XIX. párt kongresszus által kitűzött felada toknak a sikeres teljesítése és túl teljesítése érdekében. A szovjet emberek tudják, hogy mindenünk megvan, ami a teljes kommunista társadalom felépítésé heí szükséges: a szovjet társadal mi éa államrend, kimeríthetetlen természeti kincsek, minden szem pontból faiiett nehézipar, nagyüze­mi, nagyfokú gépesítéssel rendelke ző szocialista mezőgazdaság, nagy­szerű káderek a népgazdaság, a tu "domány és a technika minden ágá ban. A kommunista párt kimagasló sikereket vívott ki a szocialista gazdaság és kultúra fellendítésében, annak eredményeképpen, hogy el­téphetetlen szövetséget létesített a munkásosztály és a parasztság kö zött, annak a nagy barátságnak eredményeképpen, amely a Szovjet unió népei között fennáll. A kommunista párt- szent köte lességének tartia. hogy biztosítsa a szocialista haza további felvirágzá sát. A feladat az, hogy minden mó don fejlesszük a szocialista ipart — országunk hatalmának és erejének támaszát. Ugy kell megszervezni a munkát, hogy ne legyenek lemara­dó ipari üzemeink, hogy minden iparág teljesítse és túlteljesítse az ötödik ötéves terv feladatait. A párt ég a kormány rendkívül figyelmet fordít a mezőgazdaság további fejlesztésére, erőfeszítéseit a mezőgazdaság további fellendíté se halaszthatalan feladatainak megoldására irányítja, különösen olyan területeken, mint az állatte nyésztés ég a zöldségtermesztés. A párt arra szólít fel, hogy minden módon szilárdítsuk és fejlesszük a kolhozrendszert. hogy elérjük a szovjetország valamennyi kolhozá­nak fellendülését ég felvirágzását, hogy állandóan szilárdítsuk a mun kágosztály és a kolhozparasztság szövetségét. A párt minden módon erősíti a Szovjetunió néipeinek barátságát, — a soknemzetiségű szocialista állam alapjainak alapját. A kommunista párt legfontosabb kötelességének azt tartja, hogy ál landóan gondoskodjék a szovjet nép érdekeiről, a munkások, a kolhoz­parasztok, az értelmiség, valameny nyi szovjet ember anyagi jólétének növeléséről. A párt és a kormány intézkedései biztosítják a szovjet nép jólétének állandó növekedését, a tudomány, az irodalom és a mü vészét fejlődését, a formájában nemzeti, tartalmában szocialista szovjet kultúra virágzását. A szovjet nép erejének az a forrása, hogy a kommunista párt köré tőmörii'1 Erre tanít pártunk fejlődésének egész félévszázados tapasztalata, a győzelmes szocialista építés tapasztalata Szovjetunióban 6 1 A kommunista párt ötven esz tendövel ezelőtt a nép szabadságá nak és boldogságának bátor és me rész harcosaiból álló kis csoport volt. Most az egész világ látja, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja amelyet Vlagyimir Iljics Lenin teremtett meg. sokmilliós párttá, 'a világ oghatal-masabb és legössze' 'rottabb ^•rtekintélyeseb" pártjává nôvekedť t Kommunista pártunk, amelyet a szocializmusért vivott harcokban a lángeszű Lenin, Lenin tanítványa és ügyének foly­tatója, a nagy Sztálin és fegyver társaik edzettek meg, a kommuniz must építő szovjet társadalom ve zető és irányító ereje. A Szovjet unió Kommunista Pártja, amely or szagunk népeit biztosan vezeti a nagy cél felé, a nép iránti odaadó szolgálatával harcra lelkesíti a test véri kommunista pártokat, a világ dolgozóit. m. A Szovjetunió Kommunista Párt­ja, amely a világ forradalmi és munkásmozgalmának rohambrigád, ja, óriási befolyást gyakorol a vi lágtörténelem egész menetére. A Nagy Októberi Szocialista For radalom felébresztette a világ dol gozólnak milliós tömegeit, amelyek gyorsan bekapcsolódtak az impéria lizmug elleni haroba, hogy megsza baduljanak a kapitalista rabszolga ság láncaitól. A világ első szocta lista állama, a Szovjetunió, az új élet építésében elért kimagasló sl kerei, következetes békeszerető po­litikája, lelkesítik a világ dolgozóit felszabadító harcukban. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom nemzetközi Jelentőségét jellemezve, Lenin 1921-ben ezt irta: „Az első bolsevik forradalom klra gadta az imperialista háborúból, az imperialista békéből az első száz­millió embert. Az elkövetkezendők kl fogják ragadni az ilyen háborúkból és az ilyen békéből az egész embe riségeto. Harminckét esztendő telt el az óta, hogy Lenin leirta e szavakat s e harminckét év alatt az impéria lista világból újabb százmilliók sza kadtak ki. A második világháború ban a szocializmus győzelmet ara tott a fasizmus felett és e győze lem eredményeképpen létrejött, gyorsan fejlődik és erősödik a de mokrácia és a szociílizmtr hatal mas tábora. F tábor élén Szov ietunió halad. A Szovjetunió sikerei a kommu nizmus éipltésében az európai né pl demokratikus országok feltar­tóztathatatlan előrehaladása a szo cializmus építésének útján, a nagy Ktnai Népköztársaság gazdaságá nak és kultúrájának hatalmas fe! lendtllése valamint a munkásmoz galom fejlődése számos kapitalista országban és a nemzeti felszabadító harc fellendülége ragyogóan bizo nyitja a demokratikus tábor és az egész világra kiterjedő felszabadító mozgalom erejének roppant növe kedését, Az imperialisták háborús kalandjának kudarca Koreában, a koreai fegyverszünet megkötése a béke és a demokrácia táborának nagy győzelme és azokró az óriá sí lehetőségekről tanúskodik, ame lyekkel a népek a békeharcban ren delkeznek. A szocialista tábor növekedése és a kapitalizmus pozícióinak gyengfi lése féktelen dühöt kelt az impe rlallsták táborában, akitivlzálja az összes reakciós erőiket, amelyek lá ».asan törekszenek arra, hogy alá aknázzák a béke. a demokrácia és a szocializmus táborának növekvő erejét. Az imperialisták nem egyszer követtek el merényletet hazánk szabadsága és függetlengége ellen, de mind annyiszor vereséget szen­vedtek. Ismereteg, hogv teljeg ku darcca' végződött a külföldi kato nai Intervenció, az úgynevezett »14 állam hadjárata Szovjetoroszország ellen. Az egész világ tudja azt is. mivel végződött a vlláglmperializ mus másik elkeseredett kísérlete a német fasiszták vállalkozása, hogy megfojtsák a Szovjetuniót. A fasizmus erőit szétzúzták, a szovjet állam pedig még jobban megszilárdult és megedződött a há ború folyamán A Szovjetunió, amely a békés épités gigászi programmját valósit ja meg. következetes békepolitikát folytat. A párt és a kormány e po litikájában abból a léninl útmuta tálból Indul ki. hogy lehetséges a két rendszer - a szocialista és a kapitalista rendszer hosszabb egy­másmellet t létezése és békéi ver senye Olyan feltételeket bar coltunk ki magunknak — mondot ta Lenin — amelyek között létez hetünk a kapitalista hatalmak mel lett, amelyek most kénytelenek ke reskedelmi kapcsolatokra lépni ve lünk. Nemcsak lélegzetvételi szünet ez számunkra hanem új szakasz is amelyben kiharcoltuk nemzetközi létjogosultságunkat a kapitalista áilamok mellett.« A békés alkotó munkát végző szovjet nép forrón támogatja sze retett szovjet kormánya külpolitl káját —- az összes népek közötti béke politikáját. A szovjet nép ugyanakkor sohasem feledkez'k meg a kapitalista környezetről és alat tomos kísérleteiről, éberen őrködik a béke ügyén és előkészíti hazáját az aktiv védelemre. A kommunista párt a külpolitika területén legfőbb gondjának azt tartja, hogy" meg akadályozza az új háborút, hogy békében éljünk minden országgal. A népek közötti békének ez a po Utlkája az egyetlen helyes poUtika, mert megfelel minden nép létér­dekeinek és ezért az egés7 haladó emberiség forrón támogatja" A kommunista párt megalapítása óta eltelt ötven évet szók a világ történelmi lelentöségti győzelmek jellemezték, amelyeket országunk népei az ÚJ, szocialista élet épité sébem kikívtak. A XX. század első fele soha nem látott diadalt hozott a marxizmus leninizmus nagy tani t.ásának. amely a világ dolgozóinak zászlaja lett a békéért, a demokrá ciáért és a szocailízmusért, a népek ragyogó jövőjéért vívott harcukban Az eljövendő évtizedek újabb nagy gyözelmeke' hoznak a marxizmus leninizmus tanításának. A szovjet emberek jogosan busz kék szeretett kommunista pártunk, ra, amelyet a nagy Lenin teremtett meg és nevelt fel, jogosan büszkék hatalmas, soknemzetiségű szocialis­ta államunkra. A leninizmus zászlait* alatt, a nagy kommunista párt "ezetésével — előre a kommunizmus diadala felé! (Megjelent a moszkvai Pravdában)

Next

/
Thumbnails
Contents